Módosította: 238/2022. (IX.29.) határozat, 268/2022. (X.25.) közgyűlési határozat
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. és 4. §-a, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 25/2003. (VII.9.) önkormányzati rendeletben, valamint a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. alapító okiratának 10.1.3. 21. pontjában foglaltakra az alábbi határozatot hozza:
1. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő, Szolnok, Kossuth Lajos út 17–23. sz. alatti 2072/13/A/36 hrsz.-ú – ingatlant a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft.-vel fennálló hasznosítási szerződés módosításával 2022. szeptember 1-jétől közfeladat ellátásra a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete (a továbbiakban: PHESZ) részére határozatlan időre, ingyenesen vagyonkezelésbe adja.
2. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. használatából a Szolnok, Mártírok útja 14. sz. (hrsz.: 5372/11) alatti ingatlant visszaveszi és azt 2023. január 1. napjától a SZOLLAK Kft. részére üzemeltetésre átadja.
3. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. az E.ON Energiamegoldások Kft.-vel 2 db elektromos gépjárműre vonatkozó flotta szolgáltatási-bérleti szerződést kössön 48 havi futamidőre szólóan nettó 414 101 forint/hónap, valamint 319 632 forint/hónap szolgáltatási díjért, mely szolgáltatás tartalmazza a gépjárművek bérleti díját, fenntartásukkal kapcsolatos költségeket, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, a CASCO-t, a szükséges téli-nyári gumicserét és 0–24 órás Assistance szolgáltatást.
4. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a jelen határozat 1. és 2., mellékletét képező szerződés módosításokat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért és felhatalmazza a polgármestert és felkéri a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft., valamint a PHESZ igazgatóját azok aláírására, a Hasznosítási szerződés további, szükség szerinti módosítására, és a szükséges intézkedések megtételére.
5. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete alapító okiratának módosítását és az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a határozat 3. melléklete szerint úgy, hogy jelen határozat 3. melléklete a költségvetési szervek alapító okiratairól szóló 223/2009. (IX.24.) sz. közgyűlési határozat 26. sz. melléklete helyébe lép.
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert az okiratok aláírására. Az alapító okirat módosításáról a Magyar Államkincstárat a törzskönyvi nyilvántartásokon történő átvezetés érdekében értesíteni kell.
6. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítását és az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a határozat 4. melléklete szerint.
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza Szalay Ferenc polgármestert az alapító okiratok aláírására. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, hogy a változás átvezetéséről gondoskodjon.
7. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése hatályon kívül helyezi a 30/2015. (II. 26.) sz. közgyűlési határozat 6. pontjából a „2072/13/A/36 hrsz.-ú, 43 m2 nagyságú „kivett üzlet” megnevezésű, természetben a Kossuth Lajos utca 17–23. szám alatti” szövegrészt.
Értesülnek: Szalay Ferenc polgármester
Fejér Andor alpolgármester
Györfi Mihály alpolgármester
Dr. Sebestyén Ildikó címzetes főjegyző
Polgármesteri Hivatal igazgatói
Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft.
PHESZ
SZOLLAK Kft.
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
amely létrejött egyrészről Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.), törzskönyvi azonosító száma (PIR száma): 732725, adószáma: 15732729–2–16, KSH statisztikai számjele: 15732729–8411–321–16, államháztartási egyedi azonosítója (ÁHTI): 742300) képviseli: Szalay Ferenc polgármester, mint tulajdonos (továbbiakban: Önkormányzat), másrészről
Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete (székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9., pénzforgalmi jelzőszáma: 11745004–15411839, adószáma: 15411839–2–16 törzsszáma: 411 839) képviseli: Jóvér Zoltán igazgató, mint vagyonkezelő (továbbiakban: Vagyonkezelő),
– együttes említésük esetén: Szerződő Felek – között a mai napon, helyen az alábbi feltételek szerint:
Szerződő Felek a közöttük Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 106/2016. (IV.28.) sz. közgyűlési határozat 2. sz. melléklete szerint jóváhagyott eredeti vagyonkezelési szerződést (a továbbiakban: eredeti vagyonkezelési szerződés) a Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. sz. alatti 2072/13/A/36 hrsz.-ú ingatlan vagyonkezelésbe adásával kiegészítik és az eredeti vagyonkezelési szerződést az alábbiak szerint módosítják és egységbe szerkesztik Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 209/2022.(VIII.29.) határozat 1. melléklete szerint jóváhagyottan:
Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
Az Önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás, annak kezelése, hasznosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) és a hatályos jogszabályi előírások alapján történhet. A jelen szerződésben alapított vagyonkezelői jog a külön törvényben, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. §-ában, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2003.(VII.9.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Vagyonrendelet) foglaltak szerint kerül alapításra, ezeknek megfelelően gyakorolható és hagyható jóvá. A vagyonkezelés részletes szabályai a jelen szerződésben kerülnek meghatározásra.
Az Önkormányzat, ezen belül a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges épületek, építmények karbantartása, állagmegóvása, az üzemeltetési feladatok ellátása önkormányzati feladat.
Az Önkormányzat ezen üzemeltetési feladatokat jelenleg költségvetési szerve, a jelen szerződés hatálybalépésével vagyonkezelővé váló Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezet útján látja el.
Szerződő Felek kijelentik, hogy a fentiek szerinti ingatlan vagyon működtetése önkormányzati közfeladat, melynek ellátása érdekében kötik a jelen szerződést.
1. Szerződő Felek rögzítik, hogy az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában állnak és a tulajdonos korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartoznak a szolnoki, belterületi, jelen szerződés 1. sz. mellékletét képező tulajdoni lapok szerinti, természetben a Szolnok, Kossuth tér 9. szám alatti, 840 hrsz.-ú, 4729 m2 nagyságú, „kivett városháza” megnevezésű ingatlanból a vagyonkezeléssel érintett 3138/4729-ed rész, a természetben a Szolnok, Kossuth tér 1. szám alatti, 1658/A/1 hrsz.-ú, 2337 m2 nagyságú, „kivett irodák, egyéb helyiség” megnevezésű ingatlan, és a 1658/A/3 hrsz.-ú, 257 m2 nagyságú „kivett iroda” megnevezésű ingatlan 184/264-ed tulajdoni hányada, az Aranyi Sándor utca 11. szám alatti 9107/10/A/91 hrsz.-ú, 48 m2 nagyságú „tároló”, a természetben a Szolnok, Széchenyi krt. 22. szám alatti 8869/33 hrsz.-ú, 17414 m2 nagyságú, „kivett iskola és okmányiroda” megnevezésű ingatlanból a vagyonkezeléssel érintett 6463/17414-ed rész, és a természetben a Balatonföldvár, Spúr István út 22. szám alatti, 369/A/1 hrsz.-ú, 369/A/2 hrsz.-ú, és 369/A/3 hrsz.-ú, a Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. sz. (hrsz: 2072/13/A/36) ingatlanok (a továbbiakban: II.1. pontban körülírt ingatlanok).
1.1. Magyarország Kormánya az egyes állami tulajdonba tartozó ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1357/2013. (VI.24.) számú határozattal döntött a Szolnok, Kossuth tér 1. szám alatti, 1658/A/3 hrsz.-ú ingatlan 184/264-ed tulajdoni hányadának térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról.
A térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásra vonatkozó megállapodás Szerződő Felek által aláírásra került, azzal, hogy a tulajdonszerzéstől számított 15 éves időtartamra a Magyar Állam javára elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásba, és az ingatlan használatáról minden év december 31-ig a Magyar Államot tájékoztatni kell. Vagyonkezelő vállalja, hogy ezen kötelezettség teljesítése érdekében a jelen szerződés IV. 9.2. pontja szerinti tájékoztató anyagot az ott meghatározott határidőre az Önkormányzat részére elkészíti.
2. Önkormányzat kijelenti, hogy a II.1. pontban körülírt ingatlanok per-, teher- és igénymentesek a 2.1-2.2. pontokban foglaltak kivételével, és kijelenti, hogy harmadik személynek nincs az ingatlanokkal kapcsolatos olyan joga vagy igénye, amely jelen szerződés megkötését akadályozná.
2.1. Önkormányzat kijelenti, hogy a II.1. pontban körülírt ingatlanok közül a Szolnok, Kossuth tér 9. sz. alatti ingatlanon a „Városháza fűtéskorszerűsítése, felújítása, CÉDE 2006.” című pályázat megvalósult.
2.2. Önkormányzat kijelenti, hogy a II.1. pontban körülírt ingatlanok közül a Szolnok, Kossuth tér 9. sz. alatti és a Kossuth tér 1. szám alatti ingatlant a TOP–6.5.1–19-SL1–2021–00001 azonosító számú „Szolnoki önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című pályázat terheli, a fenntartási idő végéig.
Vagyonkezelő kijelenti, hogy fenti pályázat dokumentumainak birtokában van és tartalmukat ismeri.
Vagyonkezelő kijelenti, hogy az Önkormányzattal együttműködik a pályázatban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében.
2.3. Önkormányzat kijelenti, hogy a II.1. pontban körülírt ingatlanok 1. sz. melléklet szerinti tulajdoni lapjainak III. részén bejegyzett terhek találhatók.
1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Önkormányzat ingyenesen vagyonkezelésbe adja, Vagyonkezelő pedig vagyonkezelésbe veszi a II.1. pontban körülírt ingatlanokból a VII. pontban megjelölt részeket a II.2.1. pont szerinti pályázatokban lévő és II.2.2. pont szerinti terhek kapcsán Önkormányzatot terhelő kötelezettségekkel, az átadó könyveiben szereplő bruttó nyilvántartási értéken.
2. A vagyonkezelés az I. fejezetben foglalt feladatellátáshoz kapcsolódva, a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások és a Vagyonrendelet szabályai szerint történhet.
3. Szerződő Felek jelen szerződést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés feltételével 2016. április 1. napjától, míg a Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. sz. 2072/13/A/36 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában 2022. szeptember 1. napjától határozatlan időre, de legfeljebb az I. fejezetben meghatározott feladatellátás időtartamára kötik.
4. Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen szerződésben alapított vagyonkezelői jog ÁFA mentes.
1. Jelen szerződésben meghatározott vagyonkezelés időtartama alatt Vagyonkezelőt megilletik és terhelik az II.1. pontban körülírt ingatlanokat érintően az Önkormányzat tulajdonosi jogai és kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy
1.1. a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg,
1.2. a vagyont biztosítékul nem adhatja,
1.3. a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
1.4. a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
1.5. polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.
Vagyonkezelő az ingatlanvagyont használatba adhatja a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A Vagyonkezelő köteles tartózkodni minden olyan hasznosítástól, amely az I. fejezetben meghatározott közfeladat ellátásával, a vagyonkezelés módjával összeférhetetlen, vagy arra negatív hatást gyakorolhat.
2. A vagyonkezelési tevékenység ellátása során Vagyonkezelő kizárólag a jelen szerződés I. fejezetében meghatározottak szerinti tevékenységet és ahhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenységet és elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet folytathat. A vagyonkezelés költségei a Vagyonkezelőt terhelik és a vagyonhasznosításból eredő bevételek a Vagyonkezelőt illetik, melyet köteles jelen szerződéssel kapcsolatban felmerülő költségeinek fedezetére fordítani.
3. A II.1. pontban körülírt ingatlanok vonatkozásában fennálló, jelen szerződés 3. sz. mellékletében foglalt, hatályos szerződések tekintetében a Vagyonkezelő jogutód, megilletik és terhelik a szerződésekben az Önkormányzatot megillető és terhelő jogok és kötelezettségek. Vagyonkezelő úgy köteles eljárni, hogy a szerződések teljesülése kapcsán az Önkormányzatot kár ne érje. A jogutódlásról a Vagyonkezelő a hatályos szerződések szerződő feleit köteles írásban tájékoztatni. Vagyonkezelő ezen szerződéseket jogosult módosítani.
4. Vagyonkezelő köteles az II.1. pontban körülírt ingatlanok infrastrukturális, dologi, tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására, üzemeltetésével, karbantartásával, fenntartásával járó költségek viselésére a vagyonkezelés teljes időtartama alatt. E feladatoknak Vagyonkezelő a rendes gazdálkodás szerinti időben köteles eleget tenni. Vagyonkezelő tudomásul veszi, hogy e költségeket az Önkormányzatra nem háríthatja át.
4.1. Amennyiben Vagyonkezelő saját költségén a II.1. pontban körülírt ingatlanokat átalakítani, bővíteni kívánja, – ideértve a számviteli jogszabályokban foglaltakra figyelemmel az értéknövelő építési és felújítási munkákat is – ehhez az Önkormányzat, mint tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérnie, függetlenül attól, hogy a hatályos jogszabályok hatósági (építési, bontási) engedélyhez kötik-e az elvégezni tervezett tevékenységet. Mindezekről a Szerződő Felek külön okiratban állapodnak meg.
A Szerződő felek a felújítás tartalmát a Számv. tv. 3. § (4) bekezdése 8. pontjában foglaltak szerint határozzák meg.
5. Vagyonkezelőnek a II.1. pontban körülírt ingatlanokra vonatkozó bármiféle pályázati eljárásához Önkormányzat előzetes írásos hozzájárulása szükséges. Önkormányzat vállalja, hogy az ingatlanok fejlesztését szolgáló különböző pályázatokhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulást kiadja, amennyiben az érdekeit nem sérti, azzal nem áll ellentétben. Szerződő Felek rögzítik, hogy amennyiben ugyanazon pályázati forrásra kívánnak pályázatot benyújtani, abban az esetben előzetesen egyeztetnek egymással a sikeres pályázat elősegítése érdekében.
6. Vagyonkezelő köteles a II.1. pontban körülírt ingatlanok vagyonkezelése során a vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályt és előírást betartani, különösen a szakmai- ágazati tevékenység végzéséhez kapcsolódó köztisztasági, közegészségügyi, valamint környezetvédelmi vonatkozásúakat.
7. Szerződő Felek rögzítik, hogy a II.1. pontban körülírt ingatlanok jelen szerződés megkötésének időpontjában Vagyonkezelő birtokában vannak, ezért azzal kapcsolatban külön birtokbaadási eljárásra nincs szükség. A vagyonkezelés teljes időtartama alatt Vagyonkezelőt terhelik az épületek, társasházi helyiség üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások költségei, mely szolgáltatásokat vagyonkezelő rendel meg és köteles fizetni.
7.1. Vagyonkezelő köteles a szolgáltatások, valamint a mérőórák igénybevételével kapcsolatban a szolgáltatókkal lehetőség szerint saját nevében szerződést kötni.
7.2. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a II.1. pontban körülírt ingatlanok közül a Szolnok, Kossuth tér 9. szám alatti 840 hrsz.-ú ingatlan, a Szolnok, Széchenyi krt. 22. szám alatti 8869/33 hrsz.-ú ingatlan, és a Balatonföldvár, Spúr István út 22. szám alatti, 369/A/1 hrsz.-ú, 369/A/2 hrsz.-ú, 369/A/3, hrsz.-ú ingatlanok, valamint a Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. sz. 2072/13/A/36 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a vagyonbiztosítási szerződés fenntartása továbbra is az Önkormányzat kötelezettsége marad azzal, hogy annak költségét a Vagyonkezelő köteles megtéríteni az Önkormányzat által kibocsátott számla alapján.
7.3. Az Önkormányzat tájékoztatja a Vagyonkezelőt, hogy a II.1. pontban körülírt ingatlanok közül a Szolnok, Kossuth tér 1. és a Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. sz. (hrsz: 2072/13/A/36) szám alatti ingatlan társasházként működő ingatlan.
8. A vagyonkezelésbe kerülő ingatlanrészeket érintően valamennyi tulajdonosi kötelezettség Vagyonkezelőt terheli.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes, vagy szerződésellenes használat, illetve a kellő gondosság elmulasztásának következménye.
9. Vagyonkezelő köteles az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében rögzített, számviteli törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásainak maradéktalanul eleget tenni és a 21–22. § alapján – az átadó-átvevő leltár tartalmának megfelelően – a december 31-i fordulónappal elkészített és hitelesített leltár mellékleteként minden év január 31-ig tájékoztatást adni:
– a tárgyévben elvégzett felújításokról,
– a tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenésről,
– a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenésről.
9.1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése értelmében az Önkormányzat elengedi Vagyonkezelőnek az Önkormányzattal szemben fennálló, kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét.
9.2. Vagyonkezelő köteles jelen szerződés I. fejezetében foglalt feladatellátásáról minden év november 15-ig beszámoló anyagot készíteni az Önkormányzat részére.
10. Vagyonkezelő az Nvtv. 11. § (11) bekezdésének megfelelően vállalja, hogy
– jelen szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
– az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és az Önkormányzati rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,
– a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.
11. Vagyonkezelő köteles biztosítani annak feltételeit, hogy az Önkormányzat vagy megbízottja a jelen szerződésben foglaltak teljesülését bármely időpontban ellenőrizhesse, az ehhez szükséges intézkedéseket köteles megtenni. Az ellenőrzés és egyéb intézkedések a jelen szerződés tárgyát képező vagyontárgyak rendeltetésszerű használatát, a tevékenység ellátását nem zavarhatják.
Szerződő Felek megállapodnak, hogy Vagyonkezelő fizeti meg a jelen szerződéssel keletkező valamennyi adó,- járulék,- illeték,- díj jellegű és egyéb felmerülő költséget. A vagyonkezelői jog fölhivatali bejegyzésének eljárási díj megfizetését Önkormányzat vállalja. Szerződő Felek rögzítik, hogy a vagyonkezelésbe adás illetékmentes.
1. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződést közösen és egybehangzó akarattal megszüntethetik a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel közösen megállapított felmondási határidővel, és a megszüntetésből eredően egymással szemben semmilyen nemű anyagi- és egyéb igényt nem támaszthatnak. E rendelkezés nem érinti a Szerződő Felek addig keletkezett, jelen szerződésből eredő követeléseit, melyekkel kölcsönösen kötelesek elszámolni.
2. Az Önkormányzat jelen vagyonkezelési szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz. Ez esetben a Vagyonkezelő a felmondásból eredő kárának, elmaradt hasznának megtérítését az Önkormányzattól nem követelheti, további követeléssel nem él.
3. Az Önkormányzat jelen vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha
a) a Vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a jelen vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi,
b) a Vagyonkezelő adó,- illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozás több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott,
c) a Vagyonkezelő vagy a vele közvetett vagy közvetlen módon jogviszonyban álló harmadik fél a vagyonkezelési szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül az Nvtv. szerint átlátható szervezetnek.
4. Szerződő Felek megállapodnak, hogy az Önkormányzatot illető rendkívüli felmondás eseteiben a Szerződő Felek az addig keletkezett jogokkal és kötelezettségekkel egymással szemben elszámolnak, ezen túl Önkormányzattal szemben Vagyonkezelő igényt nem támaszthat, további követeléssel nem élhet.
1. Szerződő Felek megállapítják és kijelentik, hogy a
– Szolnok, Kossuth tér 1. szám alatti, 1658/A/1 hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányú vonatkozásában
– Szolnok, Kossuth tér 1. szám alatti, 1658/A/3 hrsz.-ú ingatlan 184/264-ed – Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képező – részére,
– Szolnok, Kossuth tér 9. szám alatti, 840 hrsz.-ú ingatlan 3138/4729-ed részére,
– Szolnok, Széchenyi körút 22. szám alatti, 8869/33 hrsz.-ú ingatlan 6463/17414-ed részére,
– Szolnok, Aranyi Sándor utca 11. szám alatti 9107/10/A/91 hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányú vonatkozásában,
– Balatonföldvár, Spúr István út 22. szám alatti 369/A/1 hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányú vonatkozásában,
– Balatonföldvár, Spúr István út 22. szám alatti 369/A/2 hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányú vonatkozásában,
– Balatonföldvár, Spúr István út 22. szám alatti 369/A/3 hrsz.-ú ingatlan 1/1 arányú vonatkozásában,
az eredeti vagyonkezelési szerződéssel alapított Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete, mint Vagyonkezelőt 1/1 arányban illető, 2016. április 1. napjától kezdődő, határozatlan idejű vagyonkezelői jog – Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 106/2016. (IV.28.) sz. közgyűlési határozata alapján – bejegyzésre került.
2. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulásukat adják ahhoz és kérik az illetékes JNK–SZM Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Ingatlan-nyilvántartási Osztályát, a
– Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. sz. (hrsz.: 2072/13/A/36) szám alatti ingatlanra
jelen szerződéssel alapított Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezetét, mint Vagyonkezelőt 1/1 arányban illető, 2022. szeptember 1. napjától kezdődő, határozatlan idejű vagyonkezelői jog bejegyzésre kerüljön. Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkezik.
1. Jelen megállapodást Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 209/2022. (VIII.29.) közgyűlési határozatával jóváhagyta.
2. Jelen szerződést és az elválaszthatatlan részét képező mellékleteit Szerződő Felek elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírták.
Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés a vagyonkezelői jog ingatlan- nyilvántartási bejegyzésétől lép hatályba.
Szolnok, 2022. ....
Melléklet:
1. sz. melléklet: III. pontban körülírt ingatlanok tulajdoni lapjai
2. sz. melléklet: Ingatlan lista bruttó nyilvántartási értéken
3. sz. melléklet: Szerződések
| .................................................... | .................................................... | |
| Önkormányzat képviseletében | Vagyonkezelő képviseletében | |
| Szalay Ferenc | Jóvér Zoltán | |
| polgármester | igazgató |
Ellenjegyzem: Szolnok,2022. ............
amely létrejött egyrészről Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9., törzskönyvi azonosító száma (PIR száma): 732725, adószáma: 15732729–2–16, KSH statisztikai számjele: 15732729–8411–321–16, államháztartási egyedi azonosítója (ÁHTI): 742300) képviseli: Szalay Ferenc polgármester, mint Tulajdonos (továbbiakban: Önkormányzat), másrészről
a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. (székhelye: 5000 Szolnok, Táncsics Mihály utca 20. Cégjegyzék száma: 16–09–016207, statisztikai számjele: 25157934–9001–572–16, adószáma: 25157934–2–16, képviseli: Barabás Botond Levente ügyvezető, mint Hasznosító (továbbiakban: Hasznosító),
együttes említésük esetén: Szerződő Felek között az alábbiak szerint:
I. Preambulum
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontja alapján a kulturális szolgáltatás, a helyi közművelődési tevékenység támogatása önkormányzati feladat. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) szerint a települési önkormányzat a kulturális és előadó-művészeti szolgáltatási tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében az előadó-művészeti tevékenységhez közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.
Szerződő Felek a közöttük 2015. március 31-től határozatlan időre kötött Hasznosítási szerződést közös akarattal az alábbiak szerint módosítják:
1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a 2072/13/A/36 hrsz.-ú, 43 m2 nagyságú „kivett üzlet” megnevezésű, természetben a Kossuth Lajos utca 17–23. sz. alatti ingatlan hasznosításáról a Hasznosító lemond, az ingatlant 2022. augusztus 31. napjával a tulajdonos Önkormányzat részére visszaadja, aki azt visszaveszi.
Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Hasznosítási szerződés II. fejezet 1. pontja az alábbiakra módosul:
„1. Szerződő Felek rögzítik, hogy az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában áll a szolnoki belterületi 825 hrsz.-ú, 2671 m2 nagyságú „kivett színház” megnevezésű, természetben a Táncsics Mihály utca 20. szám alatti, a 848 hrsz.-ú, 1959 m2 nagyságú „kivett műterem” megnevezésű, természetben a Táncsics Mihály utca 15. szám alatti ingatlanok és a hozzájuk tartozó ingó vagyon (továbbiakban: vagyon 1.), valamint
– a Szolnok, Lengyel légió utca 2. sz. alatti 795/A/16 hrsz.-ú, 48 m2 nagyságú „kivett lakás’ megnevezésű ingatlan (vagyon 2.)
(továbbiakban: együttesen: vagyon), mely az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozik. (Az ingó vagyoni nyilvántartás a szerződés 1. sz. melléklete)”
2. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Hasznosítási szerződés II. fejezet 5. pontja szerinti vagyon 1. tekintetében megállapított hasznosítási díj 2022. szeptember 1-vel nettó 468 000 Ft-ra változik, így a II. fejezet 5.pontja az alábbiakra módosul:
„5. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Önkormányzat hasznosításba adja, a Hasznosító pedig hasznosításba átveszi a vagyont az I. pontban foglalt közfeladat ellátása és segítése céljából
2015. március 31. napjától 2022. augusztus 31. napjáig nettó 498 000,- Ft/hó + áfa = bruttó 632 460,- Ft/hó
2022. szeptember 1-jétől összesen nettó 493 000,- Ft/hó + áfa = bruttó 626 110,- Ft/hó hasznosítási díj ellenében, mely az alábbiakat foglalja magában:
vagyon 1. tekintetében:
2015. március 31. napjától 2022. augusztus 31. napjáig nettó 473 000,- Ft/hó + áfa = bruttó 600 710,- Ft/hó
2022. szeptember 1-jétől összesen nettó 468 000,- Ft/hó + áfa = bruttó 594 360,- Ft/hó
vagyon 2. tekintetében: nettó 25 000,- Ft/hó + áfa = bruttó 31 750,- Ft/hó”
3. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Hasznosítási Szerződés többi pontja változatlan marad, és jelen szerződésmódosítás a Hasznosítási Szerződés módosítással nem érintett részeinek változatlanul hagyásával együtt érvényes.
4. Szerződő Felek jelen szerződésmódosítást elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratunkkal mindenben megegyezőt írják alá.
Szolnok, 2022. ...............
| .................................................... Önkormányzat képviseletében Szalay Ferenc | .................................................... Hasznosító képviseletében Barabás Botond Levente | |
| polgármester | ügyvezető |
Okirat száma: ...............................
„A Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete a Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által 2021. december 23. napján kiadott IX.782–17/2021. számú alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján – Szolnok Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 209/2022. (VIII.29.) határozatára figyelemmel – a következők szerint módosítom:”:
1. Az alapító okirat
1.2.2. pontjában foglalt táblázat a következő sorral egészül ki:
| „ | |||
| 5. | iroda (üzlet) | 5000 Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. |
Az Alapító okiratba új telephelyként kerül bejegyzésre az Iroda (üzlet) 5000 Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. telephely.”
2. „2. A költségvetési szerv alapításával összefüggő rendelkezések” szövegrész helyébe a „2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések” szöveg lép.
Jelen módosító okiratot 2022. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.
Kelt: Szolnok, „időbélyegző szerint”
P. H.
____________________________
Szalay Ferenc
polgármester
Okirat száma: .......................
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete alapító okiratát a következők szerint adom ki:
1.1. A költségvetési szerv
1.1.1. megnevezése: Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete
1.1.2. rövidített neve: PHESZ
1.2. A költségvetési szerv
1.2.1. székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.
1.2.2. telephelyei:
| telephelye megnevezése | telephelye címe | ||
| 1 | Irodaház | 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. | |
| 2 | Járási Hivatal Okmányiroda | 5000 Szolnok, Széchenyi körút 22. | |
| 3 | Tároló | 5000 Szolnok, Aranyi Sándor utca 11. | |
| 4 | Balatonföldvári üdülő | 8623 Balatonföldvár, Spúr István út 22. | |
| 5. | iroda (üzlet) | 5000 Szolnok, Kossuth Lajos utca 17–23. |
2.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1984. 01. 01.
3.1. A költségvetési szerv irányító szervének
3.1.1. megnevezése: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése
3.1.2. székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.
4.1. A költségvetési szerv közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése szerint polgármesteri hivatal működésével kapcsolatos feladatok ellátása
4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
| szakágazat száma | szakágazat megnevezése | ||
| 1 | 841117 | Kormányzati és önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai |
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az intézmény megtervezi és önállóan gazdálkodik az éves költségvetésében jóváhagyott, hatáskörébe utalt feladatokkal kapcsolatos előirányzatokkal.
Ellátja a Polgármesteri Hivatal és a hozzá tartozó épületek, építmények állagmegóvását, karbantartását, s az üzemeltetés feladatait.
Feladata továbbá:
– a telefonközpont üzemeltetése, javítása;
– az épületek felügyeletének (portai, gondnoki teendők) ellátása;
– a közüzemi szolgáltatások (fűtés, világítás, takarítás) biztosítása;
– a működéshez szükséges eszközök, anyagok beszerzése, karbantartása, javítása, felújítása, raktározása, nyilvántartása, leltározása, selejtezése;
– a sokszorosítási és nyomdai feladatok elvégzése;
– gondoskodni a napi postai küldemények feladásáról, kézbesítéséről;
– ellátja a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat;
– üdülők üzemeltetése;
– eseti megbízások végrehajtása, felújítási munkák megszervezése, költöztetések, rendezvények lebonyolítása,
– közreműködik az Alapító, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala feladatkörében szervezett rendezvények lebonyolításában, koordinálja és végrehajtja az azokkal összefüggésben felmerült feladatokat, könyvvezetésében elszámolja a kiadásokat.
4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
| kormányzati funkciószám | kormányzati funkció megnevezése | ||
| 1 | 011130 | Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége | |
| 2 | 013360 | Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások | |
| 3 | 013390 | Egyéb kiegészítő szolgáltatások | |
| 4 | 031030 | Közterület rendjének fenntartása | |
| 5 | 041233 | Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás | |
| 6 | 081071 | Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Szolnok Megyei Jogú Város közigazgatási területe
5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:
Az intézmény vezetőjét Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján 5 év határozott időtartamra, illetve a megbízást visszavonja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. Az egyéb munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltak szerint.
5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
| foglalkoztatási jogviszony | jogviszonyt szabályozó jogszabály | ||
| 1 | közalkalmazotti jogviszony | Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény | |
| 2 | munkaviszony | A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény |
Okirat száma: ...............................
A Szolnoki Törvényszék Cégbírósága előtt Cg. 16–09–016207 szám alatt bejegyzett Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tagja az alapító okiratot és annak módosításait 2022. .............hó .... nap. napjával az alábbiak szerint módosítja.
1. Az alapító okirat 1.4. pontja alattiakat az alábbiak szerint módosulnak:
A társaság az alábbi telephelyeit törli:
– 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 17–23. szám
– 5000 Szolnok, Hild János tér 1. szám Központi ügyintézési helye
Az Alapító Dr. Fancsali Ágnes ügyvédet bízza meg jelen szerződést módosító okirat elkészítésével és ellenjegyzésével.
Az alapító okirat jelen szerződést módosító okirattal nem érintett részeiben változatlan tartalommal van érvényben.
Az Alapító Okirat jelen szövegének elkészítésére 2022. ............ hó ..... napján Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ............... határozata alapján került sor.
Jelen okiratot elolvasást és értelmezést követően az alapító, mint akaratával mindenben megegyezőt helybenhagyólag írja alá.
Szolnok, 2022. ............. hó ...... nap
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Képv.: Szalay Ferenc polgármester
Záradék:
Alulírott Dr. Fancsali Ágnes ügyvéd (a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara tagja, kamarai azonosítási száma: 36059724, iroda székhelye: 5000 Szolnok, Szigligeti út 2.) ezen okiratot ellenjegyzem: Szolnokon, 2022. év ......... hó ..... napján:
Dr. Fancsali Ágnes
ügyvéd
(A megváltozott bekezdések vastagított dőlt betűkkel és aláhúzással kerültek megjelölésre)
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 17/2015. (11.26.) sz. közgyűlési határozatával az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján döntést hozott a fenntartásában működő Szigligeti Színház költségvetési szerv megszüntetéséről és egyidejűleg döntött a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése 7. pontja szerinti kulturális szolgáltatás, valamint az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 3. § (1)–(2) bekezdése szerinti előadó-művészeti szervezetek fenntartása önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és az Emtv. rendelkezéseinek megfelelően – figyelemmel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cégtörvény) 9/F. § (4)–(5) bekezdésére -„színház, egytagozatos színház, próza” megjelölésű, és a működése jellege szerint „kiemelt minősítésű színház” előadó-művészeti szervezet fenntartására jelen alapító okirattal, szerződéses utódszervezetként – a költségvetési szerv megszüntetését megelőző –, nonprofit formában működő közhasznú egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapításáról.
Alapító kéri a Tisztelt Cégbíróságtól a társaság azonnali bejegyzését és közhasznúsági jogállásának megállapítását 2015. április 1. napjától.
1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i), elérhetősége:
1.1. A társaság cégneve: Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
1.2. A társaság rövidített cégneve: Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft.
1.3. A társaság székhelye: 5000 Szolnok, Táncsics M. u. 20.
1.4. A társaság telephelyei: 5000 Szolnok, Táncsics M. u. 15.
5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Iratmegőrzés helye.
1.5. A társaság honlapja és elektronikus elérhetősége: www.szigligeti-szinhaz.hu
szigligeti@szigligeti-szinhaz.hu
2. A társaság egyedüli tagja alapítója, amely egyben a társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szerv:
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Székhely: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.
Képviseli: Szalay Ferenc Polgármester
Statisztikai száma: 18826933 9234 571 16
3. A társaság működésének időtartama:
A társaság határozatlan időtartamra alakul, a működését a létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzésétől a társaság bejegyzéséig előtársaságként, 2015. április 1 . napjától a Civil tv. rendelkezéseinek megfelelő közhasznú szervezetként folytatja a jelen okirat alapján.
4. A társaság célja, tevékenységi köre(i):
Jogszabályban meghatározott közfeladata: a Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pontja és az Emtv. szerinti
előadó-művészeti tevékenység, kulturális szolgáltatás. A társaság feladata különösen hazai és külföldi szerzők színpadi műveinek bemutatása, színházi rendezvények biztosítása.
A társaság jogosult az alapító jóváhagyásával az alapítón kívül más, fenti közfeladat ellátásáért felelős szervvel is a társadalom közös szükségletének kielégítését szolgáló, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeit megállapító szerződést kötni.
A társaság egytagozatos prózai színházként működik.
4.1. A szervezet közhasznú célja szerinti besorolása és a besorolás kódja: (a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (1 129.) KIM rendelet):
0100. kulturális tevékenység
4.2. Cél szerinti közhasznú főtevékenység:
9001 ’08 Előadó-művészet (főtevékenység)
9002 ’08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
9003 ’08 Alkotóművészet
9004 ’08 Művészeti létesítmények működtetése
4.3. A közhasznú tevékenységet segítő üzleti tevékenység:
4762’08 Újság-, papíráru-kiskereskedelem
4763’08 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme
5590’08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás
5811’08 Könyvkiadás
5814 ’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819’08 Egyéb kiadói tevékenység
5911’08 Film-, videó-, televízióműsor-gyártás
5912’08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
5913’08 Film-, videó- és televízióprogram terjesztése
5914’08 Filmvetítés
5920’08 Hangfelvétel készítése, kiadása
6010’08 Rádióműsor-szolgáltatás
6020’08 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7311’08 Reklámügynöki tevékenység
7312’08 Médiareklám
7490’08 Mns egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
7729’08 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése
7739’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
8299’08 Mns egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
8552’08 Kulturális képzés
9329’08 Mns egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
9499’08 Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
1813’08 Nyomdai előkészítő tevékenység
1820’08 Egyéb sokszorosítás
4761’08 Könyv-kiskereskedelem
4.4. A tevékenységi körök ellátásának módja:
A társaság ügyvezetése jogosult a tevékenységi kör(ök) meghatározására, módosítására. A felsorolt tevékenységi körökből azon tevékenységeket, amelyek hatósági engedélyhez vannak kötve, a társaság csak a hatósági engedély beszerzése és cégbírósághoz történő benyújtása után kezdi meg.
Képesítéshez kötött tevékenységet – ha jogszabály kivételt nem tesz – a társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.
4.5. A társaság az 1951-ben a Szolnok Megyei Tanács által alapított és 2015. március 31. napi megszüntetéséig Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő, az előadóművészeti államigazgatási szerv által ESZ/130 nyilvántartási számon nyilvántartásba vett, – művészeti tevékenységének jellege szerint „színház, egy tagozatos prózai színház”, működési jellege szerint „kiemelt minősítésű színház – Szigligeti Színház költségvetési szerv előadó-művészeti szervezet szakmai feladatait szerződéses utódszervezetként teljes körűen ellátja.
5. A társaság törzstókéje:
3 000 000,- Ft, azaz Hárommillió Forint.
Az alapító rendelkezéseknek megfelelően a törzstőke összege teljes egészében készpénzből áll.
Az Alapító a törzstőke teljes összegét az alapító okirat jóváhagyásától és aláírásától számított 15, azaz tizenöt napon belül, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően a társaság rendelkezésére bocsátotta.
6. Az alapító törzsbetétje:
A törzsbetét összege 3 000 000,- Ft, azaz hárommillió forint, melynek összetétele: 3 000 000,- Ft, azaz hárommillió forint készpénz.
7. Az alapító jogai és kötelezettségei:
7.1. A társaság alapítója a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására köteles az alapító okirat és a Ptk. előírásai szerint.
7.2. A társaság kötelezettségeiért az alapító nem felel. Az alapító törzsbetéte megegyezik a társaság törzstőkéjével.
A társaság egyszemélyes, taggyűlés nem működik, s az egyébként taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésékben az alapító döntését kell kérni. Amennyiben a társaság többszemélyessé válik, úgy ezen alapító okiratot módosítani kell, ki kell egészíteni a társasági szerződésre előírt rendelkezésekkel, s a változásokat a cégbírósághoz be kell jelenteni.
8. Üzletrész:
A társaság bejegyzését követően az alapító jogait és kötelezettségeit az üzletrész testesíti meg. A társaság fennállása alatt az alapító a törzsbetétet a társaságtól nem követelheti vissza.
9. A társaság célja, működése, közhasznú jogállása:
9.1. A társaság célja:
A társaság a társadalom szükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységeket végez a magyar és az egyetemes színházkultúra ápolása, bemutatása, az előadóművészét fejlesztése céljából, a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálva, országos és nemzetközi, az előadó-művészet egészét és minden ágát befogadó színházi tevékenységet folytat, bel- és külföldön kezdeményezően képviseli az ország előadó-művészeti, színházi értékeit.
9.2. A társaság működése, közhasznú jogállása:
A társaság a Szigligeti Színház költségvetési szerv szerződéses utódszervezete, közfeladat ellátási és tovább foglalkoztatási kötelezettséggel.
A társaság kijelenti, hogy vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését, így különösen a 32. §-ban foglalt követelmények maradéktalan betartását.
A társaság kijelenti, hogy ha két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, a két év vonatkozásában – vagy ha a szervezet létrejöttét követő két éven belül jogutód nélkül megszűnik, a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától. Ezen adófizetési kötelezettség, valamint az adóalap semmilyen jogcímen nem csökkenthető.
A társaság az Civil. 34.} (1) bek. a) pontja alapján, a jelen alapító okirat 4.1.–4.2. pontjában rögzített közhasznú tevékenységeket folytatja a 4. pontban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódóan. A társaság a Cégtörvény 9/F. §-a, és a Civil tv. 34. § (1) bek. rendelkezéseivel összhangban kötelezettséget vállal az alábbiakra:
– A társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. – A társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
– A társaság eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
– A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, az a társaság vagyonát gyarapítja. (Cégtörvény 9/F. § (2))
A társaság az ügyvezetőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (Civil tv. 42. § (2))
A társaság a nem közhasznú tevékenységi körei keretében, egyrészt a közhasznú célok kiszolgálását, másrészt a közhasznú célok gazdasági alapjainak minél hatékonyabb megteremtését kívánja elérni.
Az alapító vállalja, hogy a nonprofit gazdasági társasággal a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről külön szerződést köt (közszolgáltatási szerződés), s az abban foglalt rendelkezéseknek megfelelően naptári évenként biztosítja a közhasznú tevékenységek folytatásához szükséges támogatást és költségeket.
A társaság ügyvezetése köteles a szerződés megkötésétól számított 30 napon belül benyújtani a Cégbíróságnak a társaság által megkötött közszolgáltatási szerződést, valamint a társaság nevében magánokiratban arról nyilatkozni, hogy a társaság vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.
10. A társaság szervezete:
– alapító, a legfőbb szerv
– ügyvezető
– felügyelő bizottság
– könyvvizsgáló
10.1. Az alapító, a legfőbb szerv:
A társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, illetőleg döntések meghozatala, melyeket jogszabály, vagy ezen alapító okirat a kizárólagos hatáskörébe utal.
10.1.1. Az alapító ülései:
Az alapító üléseinek gyakoriságára, ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére a határozathozatal módjára, az alapító Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak az irányadók.
10.1.2. Véleményezési eljárás:
Az alapító döntéseinek meghozatala előtt a megválasztással, kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – írásban köteles véleménynyilvánításra felhívni a felügyelő bizottságot (a felügyelő bizottság elnöke útján), az ügyvezetőt kötelező véleményezési jogkörében a könyvvizsgálót. A véleménynyilvánításra szóló felhívásban a vélemény közlésére az ügy természetéhez képest megfelelő határidőt kell szabni. A véleménynyilvánításra szóló felhívásnak röviden és szabatosan tartalmaznia kell a kérdést és a tervezett döntést, az esetleges döntési alternatívákat. Halaszthatatlan döntés esetén a vélemény beszerzésére rövid úton /pl. távbeszélő, fax, stb. is sor kerülhet, azonban ebben az esetben a véleménynyilvánításra szóló felhívás rövid úton történt közlésének módját az alapító írásban rögzíteni köteles, a véleményt nyilvánító pedig köteles az alapítóval közölt véleményét a közléstől számított 8 /nyolc/ napon belül írásban is eljuttatni az alapító részére.
Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
Amennyiben a véleménynyilvánításra felhívott az alapító részére véleményt sem írásban, sem rövid úton nem adott, azt úgy kell tekinteni, hogy az alapító tervezett döntésével egyetért, azt elfogadja.
10.1.3. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések:
1. a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést,
2. a mérleg megállapítása és a nyereségnek a nonprofít jellegű tevékenység javára történő visszaforgatásának meghatározása,
3. az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a nonprofit jellegű tevékenység folytatásának feltételeiről,
4. a közhasznúsági melléklet elfogadása, mely közhasznúsági mellékletnek meg kell felelnie a civil szervezetek gazdálkodása, az adomány gyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletének,
5. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,
6. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által,
7. az elővásárlásra jogosult személy kijelölése,
8. az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,
9. eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről,
10. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,
11. a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,
12. az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása,
13. felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
14. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
15. az üzleti terv jóváhagyása,
16. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelő bizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával, cégvezetővel vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont], illetve élettársával köt, (Ptk. 3:188. § (2))
17. a tagok, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése,
18. a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
19. döntés minden olyan jogügyletről, amely által a társaság 20 000 000 Ft-ot meghaladó mértékben vállalna kezességet, vagy hasonló kötelezettséget,
20. hitelfelvétel esetén dönt az igénybe veendő hitel mértéke, illetve a társaság adósságállománya 5 000 000 Ft-ot meghaladja az adott ügylettel,
21. 20 000 000,- Ft-ot meghaladó, valamint az alapító által jóváhagyott üzleti tervben nem szere ügylet megkötésének jóváhagyása, kivéve a szokásos ügyletnek minősül jelmez, díszletkölcsönzés, vásárlás, vagy a társaság főtevékenységi előadó-művészeti tevékenységi körében kötött vállalkozási szerződés, melynek esetén az értékhatár 100 000 000,- Ft.
Szerződés értékének meghatározása:
Kötelezettségvállalás, hitelfelvétel esetén a szerződés értéke:
– határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
– határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa;
– a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
– az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
– az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás. Bevételt eredményező szerződés értéke:
– valamennyi követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel esetén a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egy évi szolgáltatás értéke. Ingyenes ügylet értéke:
– a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg.
Szerződések értékének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a fenti értékhatárok túllépését, a szerződések önmagukban, vagy azonos és hasonló jogügyletek összeszámításával is megvalósíthatják (kötelezettségvállalást eredményező szerződés értéke- bevételt eredményező szerződés értéke).
22. az alapító okirat módosítása,
23. a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása,
24. törzstőke-emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,
25. az alapításért felelős tag(ok), az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a társaság képviseletéről, a társaság éves szakmai programjának (üzletpolitikájának, gazdasági tervének) jóváhagyása,
26. a társaságnak hasznosításra átadott ingatlanának vagy 20 000 000,- Ft-nál nagyobb értékű állóeszközének öt évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú bérbeadásának jóváhagyása,
27. a 2 000 000,- Ft feletti nettó ingó vagy ingatlan vagyon értékesítésének jóváhagyása,
28. a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés,
29. minden egyéb olyan ügy, amelyet jogszabály, illetőleg az alapító okirat, társasági szerződés az alapító, illetőleg a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Az egyszemélyes társaság és tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erőjű magánokiratba foglalása szükséges.
10.2. A társaság ügyvezetője:
10.2.1. A társaság ügyvezetője:
Név: Barabás Botond Levente
Anyja neve: Balázs Piroska Klára
Lakóhelye: 5000. Szolnok, Glykais Gyula utca 13
Az ügyvezetői megbízatás időtartama: határozott
10.2.2. Az ügyvezető 2021. július 01. napjától 2026. január 31. napjáig az Emtv. szerint az alapító által az előadó-művészeti szervezet vezetői tisztségének betöltésére kiírt pályázat figyelemvételével munkaviszonyban látja el a tisztségét.
Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői tisztségének kiírásáról szóló 120/2020. (XII. 21.) polgármesteri határozatra lefolytatott pályázati eljárás eredményeképpen Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármestere a 92/2021 (IV. 1.) határozatával a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének 2021. július 1.–2026. január 31. közötti időszakra Barabás Botond Leventét bízta meg.
Az alapító hozzájárul ahhoz, hogy Barabás Botond Levente a társaságban betöltött ügyvezetői tisztsége mellett vezető tisztségviselő legyen, illetve részesedést szerezzen más gazdasági társaságban – abban az esetben is, ha az e társaságéval megegyező gazdasági tevékenységet folytat főtevékenységként –, azzal a feltétellel, hogy e megbízatás a társaság alaptevékenységét és közhasznú céljait nem veszélyeztetheti.
10.2.3. Az ügyvezetőre vonatkozó szabályok:
Az ügyvezető
a) ellátja a társaság általános képviseletét, ügyeinek intézését, irányítja a társaság tevékenységét a jogszabályok és az alapító határozatai által megszabott keretek között,
b) irányítja a társaság munkaszervezetét és gyakorolja a munkáltatói jogokat,
c) képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben a bíróságok, illetve a hatóságok előtt, e jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve – az alapító írásbeli tájékoztatása mellett – a társaság dolgozóira átruházhatja,
d) gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, a mérleg és a vagyonkimutatás elkészítéséről,
e) az alapító elé terjeszti a társaság éves beszámolóját, vagyonkimutatását, a közhasznúsági mellékletet, üzleti tervét, mindazon ügyeket, melyek a kizárólagos hatáskörébe tartoznak,
f) az alapító döntését kéri, amennyiben az kötelező, vagy a társaság érdekében egyébként szükséges.
g) az alapító kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást ad, lehetővé teszi az alapító részére a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést,
h) javaslatot tesz az alapítónak a könyvvizsgáló szervezetre, ill. a könyvvizsgáló személyére a felügyelő bizottság egyetértésével, az alapításkori első megválasztás kivételével
i) gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről,
j) az alapító által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok Könyve),
k) feladata a társaság alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előír más adatoknak a cégbírósági bejelentése, jogszabály által előírt okiratok letétbe helyezése,
l) köteles a könyvvizsgálóval a polgári jog szabályai szerint szerződést kötni,
m) gyakorolja az ügyvezető döntési hatáskörébe nem tartozó kérdésekben a véleményezési jogát,
n) munkájáról az alapító felé beszámol,
o) haladéktalanul köteles a legfőbb szerv összehívását kérni, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tókéje a veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszűntetette, illetve a vagyona a tartozásokat nem fedezi.
Az ügyvezető tevékenységét munkaviszony keretében látja el, amennyiben jogszabály a társaság tevékenységével összefüggésben azt nem zárja ki, megbízási jogviszony keretében is elláthatja. Az ügyvezető kiválasztásánál figyelemmel kell lenni az Emtv.-ben foglalt rendelkezésekre.
Az ügyvezető vonatkozásában az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester látja el.
Az alapító felhatalmazza az ügyvezetőt az ügyvezető igazgatói cím használatára.
A társaság ügyvezetőjének a díjazásáról az alapító dönt.
10.2.4. A társaságnál cégvezető kijelölésére nem kerül sor.
10.3. A felügyelő bizottság:
10.3.1. A felügyelő bizottság tagjai:
A társaságnál 3 (három) tagból álló felügyelő bizottság működik.
Felügyelő bizottság tagjai 2020. február 27. napjától 2024. június 30-ig terjedő időszakra:
Név: Töreki András
Anyja neve: Csáki Apollónia
Lakóhelye: 5000 Szolnok, Baross Gábor út 41. B. épület G. lépcsőház 4. emelet 15.
Név: Kocsmár-Balogh Krisztina Imola
Anyja neve: Nádas Ágnes
Lakóhelye: 5200 Törökszentmiklós, Bessenyei u. 2.
2022. február 25. napjától 2024. június 30-ig terjedő időszakra:
Név: dr. Vincze András Bálint
Anyja neve: Földes Éva
Lakóhelye: 5000 Szolnok, Mosonyi Mihály utca 10. földszint 1.
A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül azokat társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
10.3.2. A felügyelő bizottság feladat- és hatásköre:
A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Ennek keretében az ügyvezetőtől és a társaság vezető állású alkalmazottaitól jelentést, felvilágosítást kérhet, megtekintheti és megvizsgálhatja a társaság könyveit és iratait, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja azokat. A felügyelő bizottság három tagból áll, akiket az alapító jelöl ki ötéves időtartamra.
A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, az ügyrendjét maga állapítja meg, s azt az alapító hagyja jóvá.
A felügyelő bizottság
a) köteles megvizsgálni az alapító ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,
b) írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról, a közhasznúsági mellékletről és az adózott eredmény felhasználásáról az alapító részére,
c) kezdeményezheti az alapító által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát,
d) ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását,
e) ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket,
f) egyetértési jogot gyakorol a könyvvizsgáló szervezetre ill. a könyvvizsgáló személyére az alapító felé tett ügyvezetői javaslat tekintetében, az alapításkori első megválasztás kivételével
g) ellenőrzi a közhasznú szervezetként működő társaság működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
h) tagja az alapító ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
10.3.3. A felügyelő bizottság kötelező eljárása:
– Ha a felügyelő bizottság az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba« vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival, vagy egyébként sérti a társaság érdekeit, a felügyelő bizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében. (Ptk. 3: 120. § (3))
10.4. A társaság könyvvizsgálója:
A társaság könyvvizsgálója 2022. június hó 01. napjától 2025. év május hó 31. napjáig terjedő időszakra:
Név: SÁBA AUDITOR Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft.
Székhely: 5000 Szolnok, Sólyom út 3. B. lház I/1. szám
Adószám: 11275594–2–16
cégjegyzékszám: Cg. 16–09–003749.
személyes közreműködő adatai: Név: Bencsikné Balajti Annamária.
Anyja neve: Jász Anna
Lakóhelye: 5000 Szolnok, Kertész út 29. szám
kamarai azonosító száma: 000765
A könyvvizsgáló újraválasztható.
10.4.2. A könyvvizsgáló jogosult:
– betekinteni a társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőtől, a felügyelő bizottság tagjaitól és a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérni, a társaság pénztárát, értékpapír és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálni,
– részt venni a társaság alapítójának ülésén, a társaság elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolókat köteles és jogosult megvizsgálni, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, s a véleményét ismertetni, e nélkül a beszámolóról érvényes határozat nem hozható.
10.4.3. A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követően, a társaság ügyvezetője köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. Ezen személy kijelölésére csak a társaság alapítójának előzetes jóváhagyásával kerülhet sor.
A könyvvizsgáló a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
A könyvvizsgáló az alapító – a társaság működésével kapcsolatos napirendi pontokat tárgyaló ülésén jogosult részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezeken az üléseken való részvételét. Az utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.
10.4.5. A könyvvizsgáló kötelezettsége:
Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az alapító döntését kérni. Ha az alapító a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó Cégbíróságot értesíteni.
10.4.6. Megszűnik a könyvvizsgálói megbízás:
– az alapító döntése alapján visszahívással,
– a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával,
– törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával.
10.4.7. A könyvvizsgáló felelőssége:
A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk.-ban meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
11. A társaság képviselete, a cégjegyzés módja:
Az ügyvezetőjogosult képviselni a társaságot harmadik személlyel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
A társaság cégjegyzése: – az ügyvezető önállóan
A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve fölé a képviseletre jogosult személy (az ügyvezető) a nevét önállóan (egyszemélyben) írja az aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányon/aláírásmintán szereplő módon. A társaság törvényes képviseletét egy ügyvezető látja el.
12. Összeférhetetlenség, alapítói mentességek:
12.1. Vezető tisztségyiselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (Ptk. 3:22. § (1))
12.2. Nem lehet vezető tisztségviselő az,
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
b) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak,
c) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vonatkozásában,
d) akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig. (Ptk. 3:22 § (4)–(6) bekezdéseiben)
12.3. Az alapító határozathozatalában nem vehet részt az a személy
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (Ptk. 3: 19. §)
12.4. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. (Civil tv. 38. § (1)–(2))
12.5. A vezető tisztségviselő nem lehet korlátlanul felelős tagja a társsághoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságnak.
Az alapító előzetes tájékoztatási kötelezettsége mellett a vezető tisztségviselő:
a) szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként végző más gazdálkodó szervezetben,
b) lehet vezető tisztségviselő a társasághoz hasonló főtevékenységet végző más gazdasági társaságban;
c) lehet vezető tisztségviselő azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben.
12.6. A vezető tisztségviselő és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével- nem köthet saját nevében vagy saját javára a társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. (Ptk. 3:115. § (2)) alapító – tekintettel az ügyvezető színművész diplomájára –, szokásos ügyletnek minősíti a színművészi rendezői-, egyéb előadó-művészeti tevékenységet, így ezen ügyletek megkötésének joga az ügyvezetőt, és cégeit megilleti. A társasággal megkötendő szerződéseit köteles alapítónak jóváhagyásra benyújtani.
12.7. Közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségyiselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. (Civil tv. 39. § (1))
12.8. A felügyelő bizottság tagia az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (Ptk. 3:26. §)
12.9. A felügyelő bizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve nem lehet tagja a társaság munkavállalója. (Ptk. 3:121. § (4))
12.10. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke, tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont). (Civil tv. 38. § (3)
12.11. Nem lehet könyvvizsgáló a társaság alapítója. Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint e személyek hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont), továbbá a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején és annak megszűnése után 3 évig. (Ptk. 3:129. § (3))
Külön jogszabály a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
12.12. Nem lehet vezető tisztségviselő (képviselő):
a) az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (Ptk. 3:22. § (4)
b) az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (Ptk. 3:22. § (5)
12.13. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk. 3:22. §(6))
12.14. A vezető tisztségviselő, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló nyilatkozni és vállalni köteles, hogy vele szemben a Ptk.-bán, a Civil tv.-ben, a Cégtörvényben vagy más jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi ok az alapítói mentességekkel nem áll fenn.
12.15. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (Civil tv. 39. § (2))
13. A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése:
Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony
a) határozott idő lejártával,
b) megszüntető feltétel bekövetkeztével,
c) visszahívással,
d) lemondással
e) ha a tisztségviselő meghal,
f) cselekvőképességét elveszíti
g) törvényben szabályozott kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a társaság alapítója az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
14. A társaság gazdálkodása
14.1. Az üzleti év, a nyereség felosztásának tilalma
Az üzleti év a naptári évvel azonos. A társaság első üzleti éve a társaság működése megkezdésének napján kezdődik és ugyanezen év december 31. napjáig tart. Ezt követően a társaság üzleti éve a naptári évvel egyező. Minden naptári év április 30. napjáig a megelőző év mérleg- és eredmény beszámolóját az ügyvezető köteles az alapító elé terjeszteni.
A társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével az ügyvezető a társaság gazdálkodásáról az alapító számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást, közhasznú tevékenységről közhasznúsági mellékletet készít. A nonprofit gazdasági társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A jelen alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét figyelemmel arra, hogy a nonprofit gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapító okiratban rögzített közhasznú tevékenységre fordítható.
A társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdaságivállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
14.2. Amennyiben a társaság szabad pénzeszközeit be kívánja fektetni, köteles befektetési szabályzatot alkotni és ennek megfelelően eljárni azzal, hogy a befektetésből származó eredményt sem oszthatja fel, a társaság köteles azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani. A befektetési szabályzat elfogadása az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik.
14.3. Az éves beszámoló:
A felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló írásos véleményével kiegészített, a tárgyévre vonatkozó éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az ügyvezető köteles az alapító elé terjeszteni. Az alapító a tárgyévre vonatkozó éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló írásbeli véleménye alapján a jogszabályban meghatározott határnapig dönt. Az éves beszámoló közzétételéről és letétbe helyezéséről az ügyvezető gondoskodik a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.
A társaság beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.
15. A Társaság megszűnése:
15.1. Átalakulás:
A társaság más gazdasági társasággá csak a nonprofit jelleg megőrzésével alakulhat át, csak más nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve a szétválásra a Ptk. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
15.2. Jogutód nélkül szűnik meg a társaság ha:
a) a társaság legfőbb szerve elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
b) az arra jogosult szerv megszünteti.
feltéve, hogy a társaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság nyilvántartásból törli.
Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, az alapító részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a teljesítéskori érték erejéig. Az ezt meghaladó – Ptk. 3:207. § (1) bekezdése szerinti – vagyont a társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Mötv. 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott kulturális közfeladatainak biztosítására kell fordítani. (Cégtörvény 9/F. § (6))
Döntések közlése, nyilvánosság:
Az alapító döntését az annak meghozatalától számított 8 napon belül köteles írásban közölni az ügyvezetővel.
Az írásos véleményeket, valamint az alapító döntését a döntés meghozatalától számított 30 napon belül a társaság köteles a cégbírósághoz megküldeni. Amennyiben a véleménynyilvánításra felhívott az alapító részére véleményt sem írásban, sem rövid úton nem adott, erre a tényre az alapító döntésének és az írásos véleményének az illetékes cégbíróságon történő letétbe helyezése során utalni kell.
Az ügyvezető köteles az alapító által hozott olyan határozatokat, amelyek harmadik személyeket érintenek. a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek megküldeni. Amennyiben a kézbesítés hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető szabályszerűen megtörténtnek, köteles az ügyvezető ennek tudomására jutástól számított 8 napon belül nyilvánosságra hozni a társaság.
Az alapító döntései nyilvánosak. Az alapító határozatait az ügyvezető a Határozatok Könyvében köteles nyilvántartani, mely nyilvántartásából a döntés tartalma, időpontja és hatálya megállapítható.
Az ügyvezető köteles biztosítani a Civil tv. rendelkezéseinek megfelelően
a) olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
b) a döntésre jogosult szerv döntéseit az érintettekkel írásban közölni, illetve a döntések nyilvánosságát biztosítani közzététel vagy betekintés útján,
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést biztosítani,
d) a közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatása igénybevétele módjáról nyilvános tájékoztatót közzétenni, beszámolóit közzétenni, nyilvánosságát biztosítani.
A társaság székhelyén biztosítja, hogy a közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba bárki betekintsen, illetőleg abból saját költségére másolatot készítsen. Az ügyvezető köteles erről gondoskodni, illetve ezzel kapcsolatban felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti kérelmet írásban kell az ügyvezető részére megküldeni. Az ügyvezető köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést a betekintést kérővel egyeztetett határidőben, de legkésőbb 15 napon belül teljesíteni. Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat, a kérelem benyújtásának és teljesítésének időpontja.
Azokban az esetekben, amikor a jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik- a társaság e kötelezettségének a társaság www.szigligeti-szinhaz.hu című honlapján, illetve ha törvény előírja, a Cégközlöny útján tesz eleget.
A társaság – figyelemmel a Civil tv. rendelkezéseire – működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (iratbetekintés, iratmásolat kérési lehetőség, közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen alapító okiratban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal nem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, a társaság vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben a társaság www.szigligeti-szinhaz.hu című honlapján teszi közzé ezen adatokat.
A társaság jelen alapító okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait című honlapján is nyilvánosságra hozza.
17. Törvényességi felügyelet
A társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető cégbíróság, a közhasznú tevékenység tekintetében az ügyészség látja el. A törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy az alapító okirat, a társasági szerződés, valamint a társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a társaság szerveinek a határozatai nem sértik-e a társaság szervezetére és működésére irányadó jogszabályokat, az alapító okiratot és a társaság említett más okirataiban foglaltakat. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a társaság döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
18. Egyéb rendelkezések
18.1. Amennyiben a nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállása megszűnik, köteles köztartozásait rendezni, illetőleg a közszolgáltatási szerződéseiből eredő feladatait időarányosan teljesíteni.
18.2. A társaság alapításával, tagváltozásával vagy törzstőkéjének megemelésével, illetve az alapító okirat bármilyen más módosításával járó valamennyi költséget a társaság viseli.
18.3. A társaság a hatályos magyar jogszabályok, az alapító okirat, a társaság belső szabályzatai, valamint az Alapító eseti döntései alapján fejti ki tevékenységét.
18.4. Az ezen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Cégtörvény, a Civil tv., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az Emtv., a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII tv., valamint a hatályos vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen Alapító Okiratot az aláírásától számított harminc napon belül a jogszabályban meghatározott mellékletekkel és egyéb dokumentumokkal együtt be kell nyújtani a Szolnoki Törvényszék Cégbíróságához.
Az Alapító Okirat jelen szövegének elkészítésére 2022. ............... napján Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének ................... határozata alapján került sor.
Kelt: Szolnok, 2022. .......... hó ...... nap napján
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Képv.: Szalay Ferenc polgármester
Záradék
A 2013. évi V. törvény 3:95. § (1) bekezdése értelmében tanúsítom, hogy ezen egységes szerkezetbe foglalt magánokirat, a fenti dátummal a cég társasági szerződésében és cégadatában bekövetkezett valamennyi változást hiánytalanul tartalmazza, a magánokirat tartalmilag és alakilag egyaránt megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak.
Alulírott Dr. Fancsali Ágnes ügyvéd (a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara tagja, kamarai azonosítási száma: 36059724, iroda székhelye: 5000 Szolnok, Szigligeti út 2.) ezen okiratot ellenjegyzem: Szolnokon, 2022. év ................. napján:
Dr. Fancsali Ágnes
ügyvéd
