Módosította: 268/2022. (X.25.) közgyűlési határozat, 299/2022. (XI.24.) közgyűlési határozat, 11/2023. (I.26.) közgyűlési határozat, 11/2023. (I.26.) közgyűlési határozat, 37/2023. (II.23.) közgyűlési határozat 2.
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. és 4. §-a, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 7. pontjára és a 107. §-ára, valamint az Aba-Novák Agóra Nonprofit Kft. alapító okiratára az alábbi határozatot hozza:
1. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen határozat 1. mellékletét képező alapító okirat-módosítást és a határozat 2. mellékletét képező egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot jóváhagyja, és felhatalmazza Szalay Ferenc polgármestert a határozat 1. és 2. melléklete szerinti okiratok aláírására.
2. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Aba-Novák Agóra Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy az alapító okirat módosítását a Szolnoki Törvényszék Cégbíróságához nyújtsa be.
3. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert az Aba-Novák Agóra Nonprofit Kft.-vel kötött közművelődési megállapodás módosítására 2022. december 31-ig.
Értesülnek: Szalay Ferenc polgármester
Fejér Andor alpolgármester
Györfi Mihály alpolgármester
Dr. Sebestyén Ildikó címzetes főjegyző
Polgármesteri Hivatal igazgatói
Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
Alulírott Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság alapítójaként a társaság alapító okiratát az alábbiak szerint kívánja módosítani:
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit
és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
székhely: 5000 Szolnok, Hild János tér 1.
Cg.: 16–09–010677
KIZÁRÓLAG MÓDOSÍTÁSOKAT TARTALMAZÓ ALAPÍTÓ OKIRATA
(A módosítások vastag dőlt betűvel feltüntetve)
1. Az Alapító Okirat bevezetése az alábbiak szerint módosul:
„A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnál a Cg. 16–14–000010 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott VÁROSI MŰVELŐDÉSI ÉS ZENEI KÖZPONT KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (Szolnok, Hild tér 1. sz.) alapítója a 343/2008. (XI.27.) számú határozattal arról döntött, hogy a VÁROSI MŰVELŐDÉSI ÉS ZENEI KÖZPONT KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG-ot – a 2006. évi IV. tv. 365. § (2)–(3) bek. rendelkezéseinek megfelelően 2009. január 01-i hatállyal – az alapító okiratának módosításával Városi Művelődési és Zenei Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság néven nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakítja.
Az alapító 41/2009. (II.26.) számú határozatával a társaság cégnevét Aba-Novák Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságra változtatta.
A társaság alapítója a 119/2014 (V.29.) sz. közgyűlési határozatával a társaság cégnevét Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságra változtatta.
A nonprofit gazdasági társaság önálló jogi személyiséggel rendelkezik, s a saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
A nonprofit gazdasági társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A nonprofit gazdasági társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az ezen okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
A nonprofit gazdasági társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Azokban az esetekben, amikor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a társaság honlapján tesz eleget.”
2. Az Alapító Okirat II. fejezetének 1.1. pontja az alábbiak szerint módosul:
„1.1. A szervezet célja szerinti besorolása és a besorolás kódja (a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet):
1. 0100 kódszámú kulturális és információs, kommunikációs tevékenység
2. 0300 kódszámú sporttevékenység
3. 0400 kódszámú szabadidős és hobbitevékenység
4. 0500 kódszámú oktatási tevékenység
5. 0600 kódszámú kutatási tevékenység
6. 0700 kódszámú egészségügyi tevékenység
7. 0800 kódszámú szociális tevékenység
8. 0900 kódszámú polgári védelem, tűzoltási tevékenység
9. 1000 kódszámú környezetvédelmi tevékenység
10. 1100 kódszámú településfejlesztési tevékenység
11. 1300 kódszámú egyéb érdekérvényesítő tevékenység
12. 1600 kódszámú nemzetközi tevékenység
13. 1900 kódszámú egyéb tevékenység”
3. Az Alapító Okirat II. fejezetének 1.2. és 1.3. pontja az alábbiak szerint módosul:
„1.2. TEÁOR szerint meghatározva:
Közhasznú tevékenységek:
A társaság főtevékenysége:
9499 ’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
Egyéb tevékenységi kör(ök):
4761 ’08 könyv-kiskereskedelem
4762 ’08 újság-, papíráru kiskereskedelem
5811 ’08 könyvkiadás
5814 ’08 folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 ’08 egyéb kiadói tevékenység
5911 ’08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
5914 ’08 Filmvetítés
5920 ’08 hangfe1vétel készítése, kiadása
6203 ’08 számítógép üzemeltetés
6311 ’08 adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
6391 ’08 hírügynökségi tevékenység
7990 ’08 egyéb foglalás
8510 ’08 iskolai előkészítő oktatás
8520 ’08 alapfokú oktatás
8532 ’08 szakmai középfokú oktatás
8552 ’08 kulturális képzés
8559 ’08 M.n.s. egyéb oktatás
9001 ’08 előadó-művészet
9002 ’08 előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
9003 ’08 alkotóművészet
9004 ’08 művészeti létesítmények működtetése
9329 ’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
5510 ’08 szállodai szolgáltatás
5520 ’08 üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
5610 ’08 éttermi, mozgó vendéglátás
5630 ’08 italszolgáltatás
5621 ’08 rendezvényi étkeztetés
5629 ’08 egyéb vendéglátás
1.3. Egyéb, a közhasznú tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek:
4791 ’08 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
6820 ’08 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7320 ’08 piac-, közvélemény-kutatás
7311 ’08 reklámügynöki tevékenység
7490 ’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
8230 ’08 konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
8299 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
7312 ’08 médiareklám
7010 ’08 Üzletvezetés
7021 ’08 PR, kommunikáció
7022 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7721 ’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
7733 ’08 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)
7739 ’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
7911 ’08 Utazásközvetítés
7912 ’08 Utazásszervezés
8541 ’08 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
8551 ’08 Sport, szabadidős képzés
8560 ’08 Oktatást kiegészítő tevékenység
8690 ’08 Egyéb humán-egészségügyi ellátás
8891 ’08 Gyermekek napközbeni ellátása
9102 ’08 Múzeumi tevékenység”
4. Az Alapító Okirat II. fejezetének 3. pontja az alábbiak szerint módosul:
„3. A nonprofit gazdasági társaság célja:
3.1. Az alapító a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontja alapján a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (3) bekezdése alapján a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása érdekében hozta létre kiemelkedően közhasznú szervezetként a nonprofit gazdasági társaságot:
A) A települési önkormányzat a lakosság művelődése érdekében köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet.
Az alapító mindezekre tekintettel a nonprofit gazdasági társaságot azért hozza létre, hogy az e célra használatában lévő ingatlant üzemeltetve a létesítményei komplex kulturális és közművelődési igényeket szolgáljanak, valamint működési teret biztosítson a városi művelődési központ keretei között működő csoportoknak, közösségi kezdeményezéseknek, oly módon, hogy szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. Ennek érdekében a közhasznú tevékenységeihez szorosan kapcsolódó, azokat kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt a nonprofit gazdasági társaság.
Az alapító célja továbbá Szolnok város zenei életének támogatása, fejlesztése.
B) A települési önkormányzat feladata a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, a turizmus fejlesztése. A település önkormányzata az önként vállalt feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
A közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása.
A nonprofit gazdasági társaság célja a Szolnok városban élő fiatalok egyéni és közösségi igényeinek, aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése.
A nonprofit gazdasági társaság közreműködik abban, hogy a fiatal korosztályok – életkorukat és érdeklődésüket figyelembe véve – szabadidejüket tartalmasan, kulturált körülmények között tölthessék el, ehhez a dologi feltételeket biztosítja.
A nonprofit gazdasági társaság támogatja mind a helyi, mind az országos turizmus fejlesztését, kiemelt figyelmet fordít Szolnok Megyei Jogú Város, valamint Magyarország kulturális, földrajzi, természeti értékeinek minél szélesebb körű ismertetésére, népszerűsítésére és mindezekkel összhangban közreműködik a kulturális turizmus alappilléreit képező történelmi hagyományok és műemlékek megőrzésében, fejlesztésében, ezzel kapcsolatos programok szervezésében.
A nonprofit gazdasági társaság az ifjúságturisztikai igények megismerése és fejlesztése révén támogatja a bel- és külföldi ifjúsági turizmust, közreműködik a belföldi és a nemzetközi szakmai és jószolgálati cserekapcsolatok szervezésében és kiépítésében.
A köznevelési intézményekkel együttműködve, közösen megvalósított projektekkel és rendezvényekkel járul hozzá a fiatalok kulturális, turisztikai látókörének szélesítéséhez.
A nonprofit gazdasági társaság célja, hogy a társadalom széles rétegei ismerjék meg az ifjúság, de különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok problémáit azzal, hogy társadalmi összefogás, kezdeményezés eredményeképpen a fiatal generáció társadalomba való beilleszkedése eredményesen, a társadalom, a közösség számára minél hasznosabban valósulhasson meg.
Ezzel összefüggésben a nonprofit gazdasági társaság elősegíti a fiatalok önismeretének kiteljesedését, és minden segítséget megad számukra a társadalomba való beilleszkedéshez.
A nonprofit gazdasági társaság tevékenysége és feladatai minél magasabb szintű ellátása érdekében széles körben veszi igénybe a közösségi média, a telekommunikáció, valamint a helyi és országos médiumok rendelkezésre álló eszközeit, az ezzel kapcsolatos kommunikációs felületek és szolgáltatások nyújtotta ismeretterjesztési lehetőségeket.
C) A társaság jogosult az alapító (taggyűlés) jóváhagyásával az alapítón kívül más, ezért felelős szervvel is a társadalom közös szükségletének kielégítését szolgáló, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeit megállapító szerződést kötni.
A nonprofit jellegű tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet.”
5. Az Alapító Okirat IV. fejezetének 2.2. pontja az alábbiak szerint módosul:
„2.2. Az alapító (többszemélyes társaság esetén: taggyűlés) kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– a számviteli törvény szerinti beszámoló egyszerű többséggel történő jóváhagyása; ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést,
– a mérleg megállapítása és a nyereségnek a nonprofit jellegű tevékenység javára történő visszaforgatásának meghatározása,
– az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a nonprofit jellegű tevékenység folytatásának feltételeiről,
– a közhasznúsági melléklet elfogadása, mely közhasznúsági mellékletnek meg kell felelnie a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletének,
– pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,
– elővásárlási jog gyakorlása a társaság által,
– az elővásárlásra jogosult személy kijelölése,
– az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,
– eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről,
– üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,
– a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,
– az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása,
– felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
– a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
– olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek az értéke a 30 000 000 Ft-ot meghaladja, illetőleg amelyet a társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelő bizottsági tagjával, cégvezetővel vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont], illetve élettársával köt;
– a tagok, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése,
– a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
– döntés minden olyan jogügyletről, amely által a társaság 30 000 000 Ft-ot meghaladó mértékben vállalna kezességet, vagy hasonló kötelezettséget,
– hitelfelvétel esetén dönt az igénybe veendő hitel mértéke, illetve a társaság adósságállománya 5 000 000 Ft-ot meghaladja az adott ügylettel
– az alapító okirat módosítása,
– a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása,
– törzstőke-emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,
– az alapításért felelős tag(ok), az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a társaság képviseletéről, a társaság éves szakmai programjának (üzletpolitikájának, gazdasági tervének) jóváhagyása,
– a társaság ingatlanának vagy 30 000 000,- Ft-nál nagyobb értékű állóeszközének öt évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú bérbeadásának jóváhagyása,
– a 6 000 000,- Ft feletti nettó ingó vagy ingatlan vagyon értékesítésének jóváhagyása,
– a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés,
– minden egyéb olyan ügy, amelyet a jogszabály illetőleg az alapító okirat, társasági szerződés az alapító, illetőleg a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben az alapító (a továbbiakban legfőbb szerv) döntését kell érteni.
Azokban az esetekben, amikor törvény rendelkezései szerint a taggyűlést össze kell hívni, az egyszemélyes társaság esetében ehelyett az alapító döntését kell kérni. Az ügyvezető, illetőleg a felügyelő bizottság kötelesek a tevékenységükről évente legalább egy alkalommal beszámolni az alapítónak. Az alapító (taggyűlés) határozatait az ügyvezető a Határozatok Könyvében köteles nyilvántartani.
Szerződés értékének meghatározása:
Kötelezettségvállalás, hitelfelvétel esetén a szerződés értéke:
a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa;
c) a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
– az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
– az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.
Bevételt eredményező szerződés értéke:
valamennyi követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel esetén a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egy évi szolgáltatás értéke.
Ingyenes ügylet értéke: a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg.
Szerződések értékének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a fenti értékhatárok túllépését, a szerződések önmagukban, vagy azonos és hasonló jogügyletek összeszámításával is megvalósíthatják (kötelezettségvállalást eredményező szerződés értéke- bevételt eredményező szerződés értéke).”
6. Az Alapító Okirat IV. fejezetének 2.3. pontja az alábbiak szerint módosul:
„2.3. Véleményezési eljárás:
Az Alapító döntéseinek meghozatala előtt – a megválasztással, kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – írásban köteles véleménynyilvánításra felhívni a felügyelő bizottságot (a felügyelő bizottság elnöke útján) és az ügyvezetőt. A véleménynyilvánításra szóló felhívásban a vélemény közlésére az ügy természetéhez képest megfelelő határidőt kell szabni. A véleménynyilvánításra szóló felhívásnak röviden és szabatosan tartalmaznia kell az egyedüli tag által eldöntött kérdést és az egyedüli tag által tervezett döntést, az esetleges döntési alternatívákat. Halaszthatatlan döntés esetén a vélemény beszerzésére rövid úton (pl. telefon, e-mail, stb.) is sor kerülhet, azonban ebben az esetben a véleménynyilvánításra szóló felhívás rövid úton történt közlésének módját az Alapító írásban rögzíteni köteles, a véleményt nyilvánító pedig köteles az Alapítóval közölt véleményét a közléstől számított 8 /nyolc/ napon belül írásban is az Alapító részére eljuttatni.
Az Alapító döntését az annak meghozatalától számított 8 napon belül köteles írásban közölni a felügyelő bizottsággal (annak elnöke útján), a könyvvizsgálóval, valamint az ügyvezetővel.
Az írásos véleményeket, valamint az Alapító döntését a döntés meghozatalától számított 30 napon belül a társaság köteles a cégbírósághoz megküldeni. Amennyiben a véleménynyilvánításra felhívott az Alapító részére véleményt sem írásban, sem rövid úton nem adott, erre a tényre az Alapító döntésének és az írásos véleményének az illetékes cégbíróságon történő letétbe helyezése során utalni kell.”
7. Az Alapító Okirat IV. fejezetének 3. pontja az alábbiak szerint módosul:
„3. A társaság ügyvezetője
2017. november 21-től 2022. október 28-ig Molnár Lajos Milán (szül: Tiszafüred, 1966. 12. 09.; an: Ujfalusi Mária; lakcím: 5000 Szolnok Széchenyi krt. 63.)”
8. Az Alapító Okirat IV. fejezetének 3.2. pontja az alábbiak szerint módosul:
„3.2. Az ügyvezető nyilatkozni és vállalni köteles, hogy vele szemben a Ptk.-ban, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civiltv.) vagy más jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
Az ügyvezető tevékenységét munkaviszony keretében, munkaszerződés alapján látja el. Az ügyvezető vonatkozásában az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester látja el. A társaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja.
Az alapító felhatalmazza az ügyvezetőt az ügyvezető igazgatói cím használatára. A társaság ügyvezetőjének a díjazásáról az alapító dönt.”
9. Az Alapító Okirat VI. fejezetének 1. pontja az alábbiak szerint módosul:
„1. A társaság megszűnik, ha:
– a legfőbb szerv elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
– a legfőbb szerv elhatározza jogutódlással történő megszűnését,
– a cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ctv.) meghatározott okok miatt megszünteti,
– jogszabály így rendelkezik.”
10. Az Alapító Okirat VII. fejezetének 1.1. pontja az alábbiak szerint módosul:
„1.1. A nonprofit kft. ügyvezető igazgatója köteles biztosítani a Civiltv. rendelkezéseinek megfelelően
– olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
– a vezető szerv döntéseit az érintettekkel írásban közölni, illetve a döntések nyilvánosságát biztosítani közzététel vagy betekintés útján,
– a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést biztosítani,
– a közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatás igénybevétele módjáról nyilvános tájékoztatót közzétenni, beszámolóit közzétenni, nyilvánosságát biztosítani.
Az iratokba való betekintés iránti kérelmet írásban kell az ügyvezető részére megküldeni. Az ügyvezető köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetben a betekintést kérővel történt egyeztetett határidőben, de legkésőbb 15 napon belül teljesíteni. Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat, a kérelem benyújtásának és teljesítésének időpontja.
Azokban az esetekben, amikor a jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a társaság e kötelezettségének a társaság http://www.agoraszolnok.hu/ honlapján, illetve ha a törvény előírja, a Cégközlöny útján tesz eleget.”
11. Az Alapító Okirat VII. fejezetének 1.4. pontja az alábbiak szerint módosul:
„1.4. Az ezen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetőleg a Civiltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Kelt: Szolnok, 2022. ... ... napján
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Képv.: Szalay Ferenc polgármester
Ellenjegyzem:
Szolnok, 2022. ... ... napján
Az Alapító Okiratot az aláírásától számított harminc napon belül a jogszabályban meghatározott mellékletekkel és egyéb dokumentumokkal együtt be kell nyújtani a Szolnoki Törvényszék Cégbíróságához.
Jelen módosító okiratban nem érintett kérdésekben az Alapító Okirat egyéb rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.
Szolnok, 2022.
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Képv.: Szalay Ferenc polgármester
(a változások vastag, dőlt betűvel jelölve)
ALAPÍTÓ OKIRATA
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnál a Cg. 16–14–000010 cégjegyzékszám alatt nyilvántartott VÁROSI MŰVELŐDÉSI ÉS ZENEI KÖZPONT KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (Szolnok, Hild tér 1. sz.) alapítója a 343/2008. (XI.27.) számú határozattal arról döntött, hogy a VÁROSI MŰVELŐDÉSI ÉS ZENEI KÖZPONT KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG-ot – a 2006. évi IV. tv. 365. § (2)–(3) bek. rendelkezéseinek megfelelően 2009. január 01-i hatállyal – az alapító okiratának módosításával Városi Művelődési és Zenei Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság néven nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakítja.
Az alapító 41/2009. (II.26.) számú határozatával a társaság cégnevét Aba-Novák Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságra változtatta.
A társaság alapítója a 119/2014 (V.29.) sz. közgyűlési határozatával a társaság cégnevét Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságra változtatta.
A nonprofit gazdasági társaság önálló jogi személyiséggel rendelkezik, s a saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
A nonprofit gazdasági társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A nonprofit gazdasági társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az ezen okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
A nonprofit gazdasági társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Azokban az esetekben, amikor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a társaság honlapján tesz eleget.
1.1. A társaság cégneve:
Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit és Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság
1.2. A társaság rövidített cégneve:
Aba-Novák Agóra Nonprofit Kft.
2.1. A társaság székhelye:
5000 Szolnok, Hild tér 1.
2.2. A társaság telephelye:
5000 Szolnok, Baross út 56.
5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 18.
2.3. A társaság honlapja és e-mail címe:
http://www.agoraszolnok.hu/
abanovak@ankk.hu
3. A társaság működésének időtartama:
A társaság határozatlan időtartamra alakult, s működését 1996. május 1. napján kezdte meg.
4. A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szerv:
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. sz.
A Társaság az ezen alapító okiratban meghatározott alábbi tevékenységek folytatására alakul:
1.1. A szervezet célja szerinti besorolása és a besorolás kódja (a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II.29.) KIM rendelet):
1. 0100 kódszámú kulturális és információs, kommunikációs tevékenység
2. 0300 kódszámú sporttevékenység
3. 0400 kódszámú szabadidős és hobbitevékenység
4. 0500 kódszámú oktatási tevékenység
5. 0600 kódszámú kutatási tevékenység
6. 0700 kódszámú egészségügyi tevékenység
7. 0800 kódszámú szociális tevékenység
8. 0900 kódszámú polgári védelem, tűzoltási tevékenység
9. 1000 kódszámú környezetvédelmi tevékenység
10. 1100 kódszámú településfejlesztési tevékenység
11. 1300 kódszámú egyéb érdekérvényesítő tevékenység
12. 1600 kódszámú nemzetközi tevékenység
13. 1900 kódszámú egyéb tevékenység
1.2. TEÁOR szerint meghatározva:
Közhasznú tevékenységek:
A társaság főtevékenysége:
9499 ’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
Egyéb tevékenységi kör(ök):
4761 ’08 könyv-kiskereskedelem
4762 ’08 újság-, papíráru kiskereskedelem
5811 ’08 könyvkiadás
5814 ’08 folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 ’08 egyéb kiadói tevékenység
5911 ’08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
5914 ’08 Filmvetítés
5920 ’08 hangfe1vétel készítése, kiadása
6203 ’08 számítógép üzemeltetés
6311 ’08 adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
6391 ’08 hírügynökségi tevékenység
7990 ’08 egyéb foglalás
8510 ’08 iskolai előkészítő oktatás
8520 ’08 alapfokú oktatás
8532 ’08 szakmai középfokú oktatás
8552 ’08 kulturális képzés
8559 ’08 M.n.s. egyéb oktatás
9001 ’08 előadó-művészet
9002 ’08 előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
9003 ’08 alkotóművészet
9004 ’08 művészeti létesítmények működtetése
9329 ’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
5510 ’08 szállodai szolgáltatás
5520 ’08 üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
5610 ’08 éttermi, mozgó vendéglátás
5630 ’08 italszolgáltatás
5621 ’08 rendezvényi étkeztetés
5629 ’08 egyéb vendéglátás
1.3. Egyéb, a közhasznú tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek:
4791 ’08 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem
6820 ’08 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7320 ’08 piac-, közvélemény-kutatás
7311 ’08 reklámügynöki tevékenység
7490 ’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
8230 ’08 konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
8299 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
7312 ’08 médiareklám
7010 ’08 Üzletvezetés
7021 ’08 PR, kommunikáció
7022 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7721 ’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
7733 ’08 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)
7739 ’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
7911 ’08 Utazásközvetítés
7912 ’08 Utazásszervezés
8541 ’08 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
8551 ’08 Sport, szabadidős képzés
8560 ’08 Oktatást kiegészítő tevékenység
8690 ’08 Egyéb humán-egészségügyi ellátás
8891 ’08 Gyermekek napközbeni ellátása
9102 ’08 Múzeumi tevékenység
2. A nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) csak kiegészítő jelleggel, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség (eredmény) nem osztható fel, az kizárólag a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
3. A nonprofit gazdasági társaság célja:
3.1. Az alapító a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontja alapján a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (3) bekezdése alapján a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása érdekében hozta létre kiemelkedően közhasznú szervezetként a nonprofit gazdasági társaságot:
A) A települési önkormányzat a lakosság művelődése érdekében köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet.
Az alapító mindezekre tekintettel a nonprofit gazdasági társaságot azért hozza létre, hogy az e célra használatában lévő ingatlant üzemeltetve a létesítményei komplex kulturális és közművelődési igényeket szolgáljanak, valamint működési teret biztosítson a városi művelődési központ keretei között működő csoportoknak, közösségi kezdeményezéseknek, oly módon, hogy szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. Ennek érdekében a közhasznú tevékenységeihez szorosan kapcsolódó, azokat kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt a nonprofit gazdasági társaság.
Az alapító célja továbbá Szolnok város zenei életének támogatása, fejlesztése.
B) A települési önkormányzat feladata a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, a turizmus fejlesztése. A település önkormányzata az önként vállalt feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
A közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása.
A nonprofit gazdasági társaság célja a Szolnok városban élő fiatalok egyéni és közösségi igényeinek, aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése.
A nonprofit gazdasági társaság közreműködik abban, hogy a fiatal korosztályok – életkorukat és érdeklődésüket figyelembe véve – szabadidejüket tartalmasan, kulturált körülmények között tölthessék el, ehhez a dologi feltételeket biztosítja.
A nonprofit gazdasági társaság támogatja mind a helyi, mind az országos turizmus fejlesztését, kiemelt figyelmet fordít Szolnok Megyei Jogú Város, valamint Magyarország kulturális, földrajzi, természeti értékeinek minél szélesebb körű ismertetésére, népszerűsítésére és mindezekkel összhangban közreműködik a kulturális turizmus alappilléreit képező történelmi hagyományok és műemlékek megőrzésében, fejlesztésében, ezzel kapcsolatos programok szervezésében.
A nonprofit gazdasági társaság az ifjúságturisztikai igények megismerése és fejlesztése révén támogatja a bel- és külföldi ifjúsági turizmust, közreműködik a belföldi és a nemzetközi szakmai és jószolgálati cserekapcsolatok szervezésében és kiépítésében.
A köznevelési intézményekkel együttműködve, közösen megvalósított projektekkel és rendezvényekkel járul hozzá a fiatalok kulturális, turisztikai látókörének szélesítéséhez.
A nonprofit gazdasági társaság célja, hogy a társadalom széles rétegei ismerjék meg az ifjúság, de különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok problémáit azzal, hogy társadalmi összefogás, kezdeményezés eredményeképpen a fiatal generáció társadalomba való beilleszkedése eredményesen, a társadalom, a közösség számára minél hasznosabban valósulhasson meg.
Ezzel összefüggésben a nonprofit gazdasági társaság elősegíti a fiatalok önismeretének kiteljesedését, és minden segítséget megad számukra a társadalomba való beilleszkedéshez.
A nonprofit gazdasági társaság tevékenysége és feladatai minél magasabb szintű ellátása érdekében széles körben veszi igénybe a közösségi média, a telekommunikáció, valamint a helyi és országos médiumok rendelkezésre álló eszközeit, az ezzel kapcsolatos kommunikációs felületek és szolgáltatások nyújtotta ismeretterjesztési lehetőségeket.
C) A társaság jogosult az alapító (taggyűlés) jóváhagyásával az alapítón kívül más, ezért felelős szervvel is a társadalom közös szükségletének kielégítését szolgáló, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeit megállapító szerződést kötni.
A nonprofit jellegű tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet.
1. A társaság alapítója:
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
5000 Szolnok, Kossuth tér 9. sz.
Statisztikai száma: 18826933 9234 571 16
Törzsbetét mértéke: 3 000 000,- Ft.
2. A társaság törzstőkéje:
3 000 000,- Ft (azaz hárommillió forint).
Az alapító rendelkezéseknek megfelelően a törzstőke összege teljes egészében készpénzből áll.
Az Alapító a törzstőke teljes összegét az Alapító Okirat jóváhagyásától és aláírásától számított 15, azaz Tizenöt napon belül, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően a társaság rendelkezésére bocsátotta.
3. Az Alapító jogai és kötelezettségei:
3.1. A társaság alapítója a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására, továbbá a 4.3. pontban meghatározott mellékszolgáltatásra köteles az alapító okirat, a Ptk. előírásai szerint.
A társaság kötelezettségeiért az alapító nem felel. A társaság létrejöttét követően az alapító, illetőleg a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Az egyszemélyes társaságban az alapító törzsbetéte megegyezik a társaság törzstőkéjével, az üzletrésze a társaság vagyonával.
Az egyszemélyes társaságban taggyűlés nem működik, s az egyébként taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésékben az alapító döntését kell kérni. Amennyiben a társaság többszemélyessé válik, úgy ezen alapító okiratot módosítani kell, s ki kell egészíteni a társasági szerződésre előírt rendelkezésekkel, s a változásokat a cégbírósághoz be kell jelenteni.
Amennyiben a társaság többszemélyessé válik, úgy a tagok jogosultak a társaság taggyűlésein részt venni, s a határozathozatalban szavazás útján közreműködni. A tagok a társaság gyűlésein a törvényben előírtak szerint meghatalmazott útján is képviseltethetik magukat.
Ha a társaság többszemélyessé válása folytán a taggyűlés működni kezd, akkor a tagokat a szolgáltatott törzsbetét minden 10.000.-Ft-ja, azaz Tízezer forintja után 1, azaz Egy szavazat illeti meg.
4. Pótbefizetés, elővásárlási jog, mellékszolgáltatások:
4.1. Az alapító a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő. A pótbefizetés legmagasabb összege: legfeljebb a törzsbetét 400%-a. Az alapító évente legfeljebb kétszer rendelheti el a pótbefizetési kötelezettséget.
A pótbefizetés teljesítésének módja és ütemezése: legkésőbb az alapítói határozat meghozatalától számított 60 napon belül, átutalással az Társaság számlájára.
A veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában hatályos tagjegyzéken szereplő tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor.
4.2. A társaság többszemélyessé válása esetén a tagokat, a társaságot a társasági törvény, illetőleg a társasági szerződés előírásai szerint illeti meg az elővásárlási jog, mind a törzstőke felemelése, mind az üzletrészek átruházása esetén.
4.3. Mellékszolgáltatások:
Az alapító vállalja továbbá, hogy a nonprofit gazdasági társasággal a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről külön szerződést köt, s az abban foglalt rendelkezéseknek megfelelően naptári évenként biztosítja a közhasznú tevékenységek folytatásához szükséges támogatást és költségeket.
5. Az üzletrész átruházása, bevonása, felosztása:
A társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetéteiket a társaságtól nem követelhetik vissza, s a közhasznú társaság eredményére sem tarthatnak igényt, azt kizárólag a közhasznú cél érdekében lehet visszafordítani.
Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása, öröklés, a házastársi közös vagyon megosztása, valamint új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag további üzletrészeket szerez meg, üzletrésze az átvett üzletrészek arányában növekszik. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet, ezek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolják, s a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.
Az üzletrész bevonásának a tag kizárása, a tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése, illetőleg az üzletrésznek a társaság általi megszerzése esetén van helye. Ha a bevonás törzstőke csökkenését idézné elő, a bevonást csak a törzstőke leszállítása útján lehet végrehajtani.
1. A társaság szervezete:
– Az alapító, a vezető szerv.
– Az ügyvezető.
– A felügyelő-bizottság.
– A könyvvizsgáló.
2. Az alapító, a vezető szerv:
A nonprofit gazdasági társaság legfőbb szerve, melynek hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, illetőleg döntések meghozatala, melyeket jogszabály, vagy ezen Alapító Okirat nem rendel másnak a kizárólagos hatáskörébe.
2.1. Az Alapító, a nonprofit gazdasági társaság vezető szerve, illetve a társaság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a társasági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a szervezet cél szerinti juttatásból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a társasági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve – az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
2.2. Az alapító (többszemélyes társaság esetén: taggyűlés) kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– a számviteli törvény szerinti beszámoló egyszerű többséggel történő jóváhagyása; ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést,
– a mérleg megállapítása és a nyereségnek a nonprofit jellegű tevékenység javára történő visszaforgatásának meghatározása,
– az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a nonprofit jellegű tevékenység folytatásának feltételeiről,
– a közhasznúsági melléklet elfogadása, mely közhasznúsági mellékletnek meg kell felelnie a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet mellékletének,
– pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,
– elővásárlási jog gyakorlása a társaság által,
– az elővásárlásra jogosult személy kijelölése,
– az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,
– eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről,
– üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,
– a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,
– az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása,
– felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
– a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
– olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelynek az értéke a 30 000 000 Ft-ot meghaladja, illetőleg amelyet a társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelő bizottsági tagjával, cégvezetővel vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont], illetve élettársával köt;
– a tagok, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése,
– a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
– döntés minden olyan jogügyletről, amely által a társaság 30 000 000 Ft-ot meghaladó mértékben vállalna kezességet, vagy hasonló kötelezettséget,
– hitelfelvétel esetén dönt az igénybe veendő hitel mértéke, illetve a társaság adósságállománya 5 000 000 Ft-ot meghaladja az adott ügylettel
– az alapító okirat módosítása,
– a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása,
– törzstőke-emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,
– az alapításért felelős tag(ok), az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a társaság képviseletéről, a társaság éves szakmai programjának (üzletpolitikájának, gazdasági tervének) jóváhagyása,
– a társaság ingatlanának vagy 30 000 000,- Ft-nál nagyobb értékű állóeszközének öt évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú bérbeadásának jóváhagyása,
– a 6 000 000,- Ft feletti nettó ingó vagy ingatlan vagyon értékesítésének jóváhagyása,
– a társaság megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának és szétválásának elhatározása, valamint más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépéséről történő döntés,
– minden egyéb olyan ügy, amelyet a jogszabály illetőleg az alapító okirat, társasági szerződés az alapító, illetőleg a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben az alapító (a továbbiakban legfőbb szerv) döntését kell érteni.
Azokban az esetekben, amikor törvény rendelkezései szerint a taggyűlést össze kell hívni, az egyszemélyes társaság esetében ehelyett az alapító döntését kell kérni. Az ügyvezető, illetőleg a felügyelő bizottság kötelesek a tevékenységükről évente legalább egy alkalommal beszámolni az alapítónak. Az alapító (taggyűlés) határozatait az ügyvezető a Határozatok Könyvében köteles nyilvántartani.
Szerződés értékének meghatározása:
Kötelezettségvállalás, hitelfelvétel esetén a szerződés értéke:
a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa;
c) a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
– az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
– az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.
Bevételt eredményező szerződés értéke:
valamennyi követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel esetén a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egy évi szolgáltatás értéke.
Ingyenes ügylet értéke: a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg.
Szerződések értékének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a fenti értékhatárok túllépését, a szerződések önmagukban, vagy azonos és hasonló jogügyletek összeszámításával is megvalósíthatják (kötelezettségvállalást eredményező szerződés értéke- bevételt eredményező szerződés értéke).
2.3. Véleményezési eljárás:
Az Alapító döntéseinek meghozatala előtt – a megválasztással, kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – írásban köteles véleménynyilvánításra felhívni a felügyelő bizottságot (a felügyelő bizottság elnöke útján) és az ügyvezetőt. A véleménynyilvánításra szóló felhívásban a vélemény közlésére az ügy természetéhez képest megfelelő határidőt kell szabni. A véleménynyilvánításra szóló felhívásnak röviden és szabatosan tartalmaznia kell az egyedüli tag által eldöntött kérdést és az egyedüli tag által tervezett döntést, az esetleges döntési alternatívákat. Halaszthatatlan döntés esetén a vélemény beszerzésére rövid úton (pl. telefon, e-mail, stb.) is sor kerülhet, azonban ebben az esetben a véleménynyilvánításra szóló felhívás rövid úton történt közlésének módját az Alapító írásban rögzíteni köteles, a véleményt nyilvánító pedig köteles az Alapítóval közölt véleményét a közléstől számított 8 (nyolc) napon belül írásban is az Alapító részére eljuttatni.
Az Alapító döntését az annak meghozatalától számított 8 napon belül köteles írásban közölni a felügyelő bizottsággal /annak elnöke útján/, a könyvvizsgálóval, valamint az ügyvezetővel.
Az írásos véleményeket, valamint az Alapító döntését a döntés meghozatalától számított 30 napon belül a társaság köteles a cégbírósághoz megküldeni. Amennyiben a véleménynyilvánításra felhívott az Alapító részére véleményt sem írásban, sem rövid úton nem adott, erre a tényre az Alapító döntésének és az írásos véleményének az illetékes cégbíróságon történő letétbe helyezése során utalni kell.
3. A társaság ügyvezetője
2017. november 21-től 2022. október 28-ig Molnár Lajos Milán (szül: Tiszafüred, 1966. 12. 09.; an: Ujfalusi Mária; lakcím: 5000 Szolnok Széchenyi krt. 63.)
3.1 A társaság ügyeinek intézésére és a társaság képviseletére az alapító ügyvezetőt jelöl ki. Az ügyvezető megbízatása legfeljebb 5 évig szólhat.
Az ügyvezető irányítja a céget, gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, a mérleg és a vagyonkimutatás elkészítéséről, s ezeknek az alapító elé terjesztésről. Az alapító elé terjeszti azon ügyeket, melyek a kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az alapító által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (Határozatok Könyve). Köteles az alapító kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezet. Haladéktalanul köteles a legfőbb szerv összehívását kérni, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje a veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszüntette, illetve a vagyona a tartozásokat nem fedezi.
3.2. Az ügyvezető nyilatkozni és vállalni köteles, hogy vele szemben a Ptk.-ban, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civiltv.) vagy más jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
Az ügyvezető tevékenységét munkaviszony keretében, munkaszerződés alapján látja el. Az ügyvezető vonatkozásában az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester látja el. A társaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja.
Az alapító felhatalmazza az ügyvezetőt az ügyvezető igazgatói cím használatára. A társaság ügyvezetőjének a díjazásáról az alapító dönt.
3.3. Vezető tisztségviselő összeférhetetlenségi szabályai:
– vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozói (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont), valamint élettársa nem köthetnek saját nevükben vagy javukra a társaság tevékenységi köreibe tartozó ügyleteket;
– vezető tisztségviselő nem lehet korlátlanul felelős tagja a társasághoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságnak.
Az Alapító előzetes tájékoztatási kötelezettsége mellett:
– a vezető tisztségviselő szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölt más gazdálkodó szervezetben lehet vezető tisztségviselő a társasághoz hasonló főtevékenységet végző más gazdasági társaságban;
– lehet vezető tisztségviselő azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben.
A nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társaság megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,
– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
– amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
3.4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4. A társaság képviselete, cégjegyzése:
4.1. Az ügyvezető jogosult képviselni a társaságot harmadik személlyel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
A társaság cégjegyzése:
– az ügyvezető önállóan
4.2. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégnév alá a cégjegyzésre jogosult a nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozat szerint aláírja.
5. A felügyelő bizottság
5.1. A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Ennek keretében az ügyvezetőtől és a társaság vezető állású alkalmazottaitól jelentést, felvilágosítást kérhet, megtekintheti és megvizsgálhatja a társaság könyveit és iratait, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja azokat. A felügyelő bizottság három tagból áll, akiket az alapító jelöl ki, illetőleg a többszemélyes társaságban a taggyűlés legfeljebb ötévi időtartamra választ meg.
A felügyelő bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, s azt az alapító, illetőleg a taggyűlés hagyja jóvá.
5.2. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója a Ptk. előírásain túl az a személy, aki:
– a vezető szerv elnöke vagy tagja,
– a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
– a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
– az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
5.3. A felügyelő bizottság tagjai
Holló Zsuzsanna
(1960.12.31., an: Timár Rozália
lakcím: 5000 Szolnok, Bimbó utca 57.)
megbízatása: 2021. január hó 01. napjától 2025. december 31. napjáig
Bükiné Sinkó-Káli Anita Anna
(1993.11.01., an: György Ágota
lakcím: 5000 Szolnok, Aranyi Sándor utca 8. 8. em. 34.)
megbízatása: 2021. január hó 01. napjától 2025. december 31. napjáig
dr. Szotyori-Lázár Zoltán
(1978.04.15., an: Bárány Margit
lakcím: 5000 Szolnok, Hold utca 27. tetőtér 8.)
megbízatása: 2022. április hó 29. napjától 2025. december 31. napjáig
5.4. Ha a felügyelő bizottsági tagok száma háromnál kevesebbre csökkent, az alapító döntését kell kérni, illetőleg a taggyűlést össze kell hívni a felügyelő bizottság kiegészítése céljából. A megválasztott új tag megbízatása ez esetben a többi tag megbízatásának végéig tart.
5.5. A felügyelő bizottság határozatképes, ha mind a három tagja jelen van, s a tagokat egy-egy szavazat illeti meg. A felügyelő bizottság elnökét tagjai közül szótöbbséggel maga választja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság üléseit az elnök hívja össze, kijelöli a jegyzőkönyv vezetőjét, vezeti az ülést, elrendeli a szavazást, megállapítja annak eredményét. A bizottság ülésének összehívását bármely tag – a cél és az ok megjelölésével – bármikor kérheti. Ha az elnök a kérésnek nyolc napon belül nem tesz eleget, az ülés összehívására bármely tag jogosult.
5.6. A felügyelő bizottság jogosult:
– megvizsgálni az alapító, illetőleg a taggyűlés elé terjesztett valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik,
– a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a társaság legfőbb szerve csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat,
– a nonprofit gazdasági társaság legfőbb szerve részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését, a vezető tisztségviselőtől és a vezető állású munkavállalóktól jogosult felvilágosítást kérni,
– a társaság iratait, könyveit jogosult megvizsgálni,
– az alapító döntését kérni, ha a törvénybe, alapító okiratba ütköző társasági működést, intézkedést, mulasztást vagy visszaélést észlel, ha a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, úgy erre haladéktalanul köteles.
6. A társaság könyvvizsgálója:
6.1. A társaság könyvvizsgálója 2019. június 01-től 2024. május 31-ig terjedő időszakra:
SÁBA AUDITOR Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
HU5000 Szolnok, Sólyom út 3. B. lház. 1. em 1.
Cégjegyzékszám: 16–09–003749
Személyében felelős könyvvizsgáló:
Bencsikné Balajti Annamária (an.: Jász Anna)
5008 Szolnok, Kertész utca 29.
6.2. A könyvvizsgáló jogosult:
– betekinteni a társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőtől, a felügyelő bizottság tagjaitól és a társaság dolgozóitól felvilágosítást kérni,
– a társaság pénztárát, értékpapír és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálni,
– részt venni a társaság alapítójának döntéshozatalában (taggyűlésén),
– a társaság elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolókat köteles és jogosult megvizsgálni, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, s a véleményét ismertetni, e nélkül a beszámolóról érvényes határozat nem hozható.
6.3. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy olyan tényről, amely a vezető tisztségviselő jogszabályban meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles erről a társaságot tájékoztatni és az alapító döntését kérni.
Ha a taggyűlést nem hívják össze, vagy az alapító (taggyűlés) a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a Cégbíróságot értesíteni.
7. Megszűnik az ügyvezetői megbízatás és a felügyelő bizottsági tagság, illetőleg a könyvvizsgálói tisztség:
– lemondással
– kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,
– a megbízatás időtartamának lejártával,
– visszahívással,
– elhalálozással,
– a társaság megszűnésével,
– cselekvőképességnek a tevékenység ellátásához szükséges körben történő korlátozásával.
Az alapító a vezető tisztségviselőt bármikor indoklás nélkül visszahívhatja.
8. Az ügyvezető, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása, kijelölése, megbízása során a Ptk.-ban, a Civiltv. 38–39. §-ában és egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk.-ban meghatározott kizáró okokra figyelemmel kell lenni.
1. A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.
2. Az ügyvezető minden üzleti év végével köteles gondoskodni a társaság gazdálkodásáról, vagyonáról szóló mérleg elkészítéséről és beszámolásáról. A mérleg készítésének szabályaira a mindenkor hatályos jogszabályi előírások az irányadók.
3. A mérleg elkészítése és az eredmény megállapítása mellett az ügyvezető köteles indítványt készíteni az eredmény felhasználására a közhasznú tevékenység előkészítése körében és azt az alapító elé terjeszteni. E kérdésben az alapító határoz.
4. A társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordítja.
1. A társaság megszűnik, ha:
– a legfőbb szerv elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
– a legfőbb szerv elhatározza jogutódlással történő megszűnését,
– a cégbíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ctv.) meghatározott okok miatt megszünteti,
– jogszabály így rendelkezik.
2. A társaság megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a többi részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően.
Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, úgy a tartozások kiegyenlítése után a társaság tagja(i) részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tag(ok) vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság az alapító okirat (társasági szerződés) rendelkezései szerint fordítja közcélokra.
A társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a Ptk. 3:207. § (1) bekezdésében meghatározott vagyont Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott közművelődési feladatainak az ellátásra kell fordítani.
1.1. A nonprofit kft. ügyvezető igazgatója köteles biztosítani a Civiltv. rendelkezéseinek megfelelően
– olyan nyilvántartás vezetését, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
– a vezető szerv döntéseit az érintettekkel írásban közölni, illetve a döntések nyilvánosságát biztosítani közzététel vagy betekintés útján,
– a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést biztosítani,
– a közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatás igénybevétele módjáról nyilvános tájékoztatót közzétenni, beszámolóit közzétenni, nyilvánosságát biztosítani.
Az iratokba való betekintés iránti kérelmet írásban kell az ügyvezető részére megküldeni. Az ügyvezető köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetben a betekintést kérővel történt egyeztetett határidőben, de legkésőbb 15 napon belül teljesíteni. Az ügyvezető köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat, a kérelem benyújtásának és teljesítésének időpontja.
Azokban az esetekben, amikor a jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé – ha a jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a társaság e kötelezettségének a társaság http://www.agoraszolnok.hu/ honlapján, illetve ha a törvény előírja, a Cégközlöny útján tesz eleget.
1.2. A társaság köteles az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A társaság éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
1.3. A nonprofit gazdasági társaság törvényességi felügyelete: A társaság felett a törvényességi felügyeletet a cégjegyzéket vezető cégbíróság, a közhasznú tevékenység tekintetében az ügyészség látja el.
A törvényességi felügyelet keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy az alapító okirat, a társasági szerződés, valamint a társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a társaság szerveinek a határozatai nem sértik-e a társaság szervezetére és működésére irányadó jogszabályokat, az alapító okiratot és a társaság említett más okirataiban foglaltakat. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
1.4. Az ezen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetőleg a Civiltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen Alapító Okiratot az aláírásától számított harminc napon belül a jogszabályban meghatározott mellékletekkel és egyéb dokumentumokkal együtt be kell nyújtani a Szolnoki Törvényszék Cégbíróságához.
Alulírott Dr. Szabó Iván ügyvéd (Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda, 1054 Budapest, Alkotmány u. 4. V/22.) jelen Alapító Okiratot szerkesztettem, ellenjegyeztem és ezennel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának, a fenti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat tehát az Alapító akaratának megfelelően készült és lett egységes szerkezetbe foglalva. A módosítások vastag dőlt betűkkel kerültek feltüntetésre.
Az Alapító Okirat jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 224/2022 (IX.29.) számú határozata alapján készült.
Kelt: Szolnok, 2022. ... ... napján
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Képv.: Szalay Ferenc polgármester
Ellenjegyzem:
Szolnok, 2022. ... ... napján
