Módosította: 107/2024. (IV.25.) közgyűlési határozat, 152/2024. (VI.20.) közgyűlési határozat
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezen magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. § és 4. §-a, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § a) pontjában, és 10. § (2) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletre, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II. végrehajtásának 2015–2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről szóló 1672/2015. (IX. 22.) Korm. határozatra továbbá a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, a telepszerű lakhatás kezelését megalapozó szakpolitikai stratégia elfogadásáról szóló 1686/2015. (IX. 25.) Korm. határozatra az alábbi határozatot hozza:
1./ Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerte és tudomásul veszi az előterjesztés mellékletét képező Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Integrációs Programjáról, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi réteghelyzetben lévők életesélyének javításának 2019–2021. évi eredményeiről szóló beszámolót.
2./ Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a határozat mellékletét képező Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrációs Programjának 2022/2023. évre vonatkozó Cselekvési Feladattervét, ezzel egyidejűleg a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrációs Programjának felülvizsgálatáról és aktualizálásáról szóló 80/2019. (III. 28.) sz. közgyűlési határozatot és mellékletét hatályon kívül helyezi.
Értesülnek: Szalay Ferenc polgármester
Fejér Andor alpolgármester
Györfi Mihály alpolgármester
Dr. Sebestyén Ildikó címzetes főjegyző
Polgármesteri Hivatal igazgatói
Integrációs Munkacsoport elnöke
Kozák Ferenc SZMJV Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Főépítész
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
1. Jogegyenlőség érvényesítése
a) A halmozottan hátrányos helyzetű, főként cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló lakosság szükségletein alapuló időszakos vagy rendszeres tanácsadó- és jogsegély-szolgáltatás, valamint jogegyenlőségi-, és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő tanácsadó koordinációs szakmai szolgáltatás(ok) működtetési feltételei biztosításának lehetőség szerinti támogatása.
A szükségletekre épülő tanácsadás-, illetőleg eseti jogsegély-szolgáltatás, különös tekintettel az RGYK, illetve a hátrányos-, halmozottan hátrányos státusz igénylésére – elsődlegesen a szolgáltatások hozzáférésének és népszerűsítésének támogatásával –, lehetőleg olyan elismert, szakmai ismerettel és tapasztalattal rendelkező szervezettel illetőleg szakemberekkel, amelyek elfogadottak a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány/roma nemzetiséghez sorolható lakosok között.
b) Összehangolt kezdeményezéseket kell támogatni az egyenlő bánásmód jogilag védett kategóriáiba sorolt családok, közösségek megerősítésére, melynek keretében megvalósuló szolgáltatások kiterjednek a konfliktusok kezelésének eseti támogatására, gyermeknevelési-, életvezetési tanácsadásra, a család és munka összeegyeztetését szolgáló programokra, valamint a fenti célokat szolgáló modell-programokra.
c) Támogatni kell a hátrányos helyzetű emberek, kiemelten a cigány/roma nemzetiséghez tartozók aktív társadalmi szerepvállalását, társadalmi szerveződéseik és érdekképviseleteik megerősítését.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a cigány/roma származású nők közéleti, kulturális szerepvállalásának segítésére és támogatására.
d) A társadalmi felzárkózás módszertani fejlesztését támogató szakmai, szakmaközi konferenciák, egyeztetések, fórumok, tapasztalatcserék folytatása. A települési esélyegyenlőségi és anti-diszkriminációs segédanyagok, kommunikációs eszközök és szakmai műhelyek létrejöttének és működtetésének szükségletekhez igazodó folyamatos fejlesztése.
2. Életminőség javítása, közösségi szocializáció
a) A szegregált területeken lévő önkormányzati bérlakások karbantartásához, a telepszerű lakókörnyezetek szociális rehabilitációjához, és a települési anti-szegregációs beavatkozásokhoz kapcsolódóan folytatni kell a megkezdett szociális rehabilitációs tervezési-, előkészítési-, beavatkozási folyamatot segítő szakmai javaslatok kimunkálását.
A FVS alapján, folytatólagosan támogatni kell az esetlegesen tervezett, szegregátumokból elköltöző családok társadalmi felzárkózását és települési integritációját segítő mobilizációs programok és humán szolgáltatások hozzáférésének fejlesztését.
A területi szegregáltság teljes megszüntetéséig szociális rehabilitációs programokkal, közösségi szociális funkciók kialakításával, környezeti és egészségügyi ártalomcsökkentő programokkal kell elősegíteni a rászorulók életkörülményeinek javulását.
Tervezési-, előkészítő programalkotással és szervezetközi együttműködéssel kell segíteni a leromlott városi területek szociális-rehabilitációját támogató, és a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló komplex programok megvalósítását és az eredmények fenntartását.
b) Folyamatosan vizsgálni kell, olyan szakmai jelenléttel támogatott felzárkózási programok indítását azon marginális helyzetű településrészeken, ahol a helyi közösségek önerő, szaktudás és információ hiányában csak kívülről bevitt fejlesztő munkával mozdíthatóak meg és tehetőek alkalmassá társadalmi pozíció-váltást segítő cselekvésre.
Komplex programokat kell indítani a telepszerű – szegregátumban, leszakadó városrészekben vagy kiegészítő jogosultsági területnek minősülő – lakókörnyezetben élők társadalmi és területi integrációját szolgáló humánfejlesztések támogatására, valamint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, lakhatási beruházások eredményeinek biztosítására.
Támogatni kell a marginális-, telepszerű lakókörnyezetben élők kezdeményezésével és aktív közreműködésével megvalósuló programokat.
c) Tovább kell folytatni a hátrányos helyzetű, kiemelten a cigány/roma nemzetiségű fiatalok szabadidős, – különösen a nyári tanítási szünetben szervezett – tudásfejlesztő-, kulturális-, sportolási és táboroztatási lehetőséghez való hozzájutásának javítását, ösztönözve és elősegítve a kiegészítő önkormányzati és külső forrás bevonását e célra.
Célzott programokkal kell támogatni a hátrányos helyzetű, különösen a cigány/roma nemzetiséghez sorolható fiatalok mozgásban gazdag életmódjának kialakítását, szabadidő- és diáksportban való részvételét. A kulturális intézményrendszer célzott programjaival is támogatni kell a különböző társadalmi hátrányok mentén kimutatható tudás- és képességbeli egyenlőtlenségek csökkentését, a hátrányok kompenzálását. Ennek érdekében, programokat kell indítani a kulturális szolgáltatások és tevékenységek számának és kínálatának fejlesztésére, kompetenciafejlesztő mintaprogramok kidolgozására.
Folyamat jellegű és rendszeres együttműködéseket kell kialakítani a kulturális és a köznevelési intézmények között.
d) Kiemelten azon alapfokú nevelési-, oktatási intézményekben és iskolarendszeren kívüli hátránykompenzáló-, tehetséggondozó gyermekesély programokban, valamint korai beavatkozást középpontba állító hátránykompenzáló projektek során, lehetőség szerint támogatni kell az intézményi integrációs és művészeti nevelési programok megvalósításának folyamatát.
e) Segíteni kell az egészségügyi-, higiéniai-, környezeti-, és érzelmi nevelést célzó szocializációs gyakorlatokat, kommunikációs nevelést, a szülői-, családi-, és közösségi együttműködés keretében szervezett rendezvények, programok megvalósítását, kiemelten az egyházak által ellátható cigány pasztorációs programokra.
Ezek körében kiemelten a hátrányos helyzetű, kiemelten cigány/roma nemzetiségű fiatalok szabadidős tevékenységében a természeti környezet tudatosság fejlesztése, a környezeti kultúra fejlesztés és megóvása. A magyar természeti tájak múltbeli és jelen értékeinek megismertetése, ezen ismeretek elmélyítése, a környezet védelmének és fejlesztésének segítése, a kapcsolódó projektek támogatása.
f) Lehetőség szerint folytatni kell a marginális területeken élők biztonságát növelő önkormányzati településsegítő-, és közösségi bűnmegelőzési programok innovatív fejlesztését, a helyi közösségek önvédő képességét növelő kezdeményezéseket, a tolerancia-erősítő, valamint a közterületek közösségi használatba vételét célzó programokat.
g) Fenn kell tartani az önkormányzati igényhez igazodó FVS Anti-szegregációs Terv fejezet folytatólagos aktualizálását, a szociális város-rehabilitációs fejlesztések fenntarthatóságának tervezhetősége, – ezen belül azon válságterületek és rászoruló lakossági csoportok láthatóvá tétele érdekében.
A FVS részeként támogatni kell a szegregátumok fizikai és térbeli szűkítését, esetleges felszámolását célzó un. „mobilizációs terv” kimunkálását és ütemezett végrehajtását.
3. Oktatás, képzés
a) „A hátrányos helyzetű tanulók elismerésére kidolgozott elvek alapján, tovább kell folytatni a Szolnok Megyei Jogú Város területén állandó lakóhellyel rendelkező tanulmányi, kulturális, művészeti, közösségi és sport területen kiemelkedő tevékenységet végző hátrányos helyzetű, – kiemelten cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló – tanulók jutalmazását, – lehetőség szerint legalább – évi egy alkalommal.
b) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata integrációs-, esélyteremtő és anti-szegregációs céljaival összhangban, állásfoglalásokkal és szakmai javaslatokkal segíteni kell SZMJVÖ „Kátay Endre-díj” adományozásával összefüggő szervezési feladatokat, a rendeleti szabályozásra vonatkozó szakmai javaslatokkal, valamint Szolnok városában, Szolnokért végzett kimagasló szakmai teljesítmény elismerésére méltó személyek kutatásával, ajánlásával.
c) A cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló tanulók számára minőségi szakképzést és/vagy érettségit adó középfokú oktatási intézményekbe való bekerülésének elősegítése céljából, képességfejlesztő és tehetséggondozó felkészítő képzések kimunkálása, bevezetése, és a működő programok-, szolgáltatások – kiemelten a TANODA(k) – szakmai fenntarthatóságának – a rezsiköltségek kivételével történő – lehetőség szerinti támogatása, valamint felsőfokú képzésbe történő bejutást támogató rendszerek fejlesztése.
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és különösen cigány/roma nemzetiséghez tartozó tanulók iskolai sikerességének elősegítése érdekében az egyéni és komplex támogatást nyújtó programok folytatása, rendszeres felülvizsgálata és továbbfejlesztése.
d) Lehetőség szerint azon közoktatási intézményben, ahol az átlagot meghaladó számban tanulnak cigány/roma nemzetiséghez sorolható tanulók, kezdeményezni kell, hogy az iskolai szociális munkások mellett, olyan cigány/roma nemzetiségű, illetve romológus szakképzettséggel rendelkező segítők, pedagógiai asszisztensek vagy művelődés-szervezők alkalmazását, akik közvetlenül is segíthetik a tanulási nehézséggel küzdő, motivációval rendelkező fiatalokat. Ezen humán-erőforrás rendelkezésre állásáig, a közfoglalkoztatási program optimális kihasználásával cigány/roma nemzetiségű segítő asszisztensek alkalmazásának kezdeményezése indokolt a nevelési célok teljesülése érdekében.
Ösztönözni kell a pedagógusképző intézmények és a hátrányos helyzetű gyermekeket integrált keretek között eredményesen nevelő köznevelési rendszeren belüli és kívüli intézmények (pl. tanodák) közötti együttműködéseket.
e) Szükséges kezdeményezni azon köznevelési intézményekben, ahol erre igény mutatkozik, hogy a cigány/roma nyelvi-, művészeti- és népismereti oktatás megszervezésre kerüljön.
A befogadó nevelési gyakorlat megerősítése, terjesztése érdekében biztosítani kell a pedagógusok, szakoktatók és a köznevelésben közreműködő szakmai segítők gyakorlatorientált felkészítésben való részvételét.
f) Tovább kell folytatni és a megkezdettek szerint, tájékoztató és szervező munkával elő kell segíteni az érintettek minél szélesebb körének részvételét az alábbi célcsoportok és célok vonatkozásában:
fa) A lemorzsolódók és végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése érdekében elő kell segíteni a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő szolgáltatások rendszerének fejlesztését, meg kell erősíteni a köznevelési intézmények gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött szerepét, támogatni kell az ágazatközi, intézményközi együttműködési modellek kialakítását,
fb) Támogatni kell a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói csoportok iskolai sikerességét, különös tekintettel a szakképzésre. Kiemelt figyelmet kell fordítani a cigány/roma nemzetiséghez sorolható lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzésére, valamint az ezt követő felnőttképzési képesítés vagy első szakma megszerzésére,
fc) lehetőség szerint cigány/roma nemzetiségi önazonosságot vállaló munkavállalókat alkalmazó vállalkozások partnerségi bevonása,
fd) a célhoz kapcsolódó szakmai gyakorlatot biztosító cégek ösztönzése.
g) Ösztönözni kell a horizontális együttműködést támogató adaptációk elterjedését, különösen a pedagógusok – lehetőleg akkreditált – romológiai továbbképzését, valamint a működő programok során a megfigyelő-vendéglátogatás-, helyszíni tapasztalatcsere bevezetésének vizsgálatát. Szükséges kezdeményezni a romológia képzés kiterjesztését a középfokú oktatási intézményekre is.
h) Tovább kell folytatni Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatához tartozó azon köztisztviselők, és közalkalmazottak, valamint a szolnoki szociális ellátásban dolgozók és a közfoglalkoztatásban foglalkoztatott segítők romológiai továbbképzését, akik munkájuk során rendszeresen kapcsolatba kerülnek marginális társadalmi helyzetű, különösen cigány/ roma nemzetiségi származású állampolgárokkal.
i) Segíteni kell a gyermekszegénység és a gyerekek társadalmi kirekesztettségének visszaszorítását célzó, a szegénység átörökítésének megszakítását, a tanulási, nevelési problémák megelőzését, és a megfelelő környezet, támogató kapcsolatok, tudás és készségek korai fejlesztését végző programok – különösen a bölcsődei-, óvodai és Biztos Kezdet Gyerekház projektek – működési fejlesztését.
A köznevelés esélyteremtő képességének növelése és a szegregáció csökkentése érdekében biztosítani kell a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő programok további működtetését, szakmai, módszertani támogatását és fejlesztését.
4. Foglalkoztatási célok eléréséhez szükséges eszközrendszer
a) Folyamatosan vizsgálni kell a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való be- illetve visszatérésének elősegítésére indított célzott, Kormányzati komplex aktív munkaerő-piaci programokban való önkormányzati szerepvállalás lehetőségét.
Az alacsony iskolai végzettségűek és közmunkások-, közfoglalkoztatottak alapkompetenciáinak fejlesztése, valamint társadalmi felzárkózását célzó oktatását és képzését elősegítő, – szociális és támogató szolgáltatásokat biztosító – programokat kell indítani a munkanélküliek ellátásában feladatokkal rendelkező intézményekkel és szervezetekkel, az alábbi célok, prioritások tekintetében:
aa) A munkaerő-piaci programokat megelőző, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését segítő, munkavállalásra alkalmassá tevő képzésekkel, önálló életvitelt segítő programokkal kell növelni a hátrányos helyzetű emberek, köztük cigány/roma nemzetiséghez sorolhatóak foglalkoztatási esélyeit,
ab) esélyjavító motivációs, kommunikációs, munkaerő-piaci készségfejlesztő programok, családtámogatások,
ac) iskolarendszeren belüli felnőttképzésben és iskolarendszeren kívüli betanító, akkreditált szakképzési képzésben való részvétel,
b) Munkaerő-piaci esélyegyenlőség biztosításához szükséges feltétel- és eszközrendszer kidolgozásának folytatása, kiemelt figyelemmel az alábbiakra:
ba) pozitív példák bemutatása, amely mérsékelheti az intoleranciát,
bb) határozottabb fellépés a hátrányos megkülönböztetés ellen, a cigány/roma nemzetiségi érdekképviseleti szervezetek aktív közreműködésével, valamint indokolt esetekben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala bevonásával.
bc) kapcsolatfelvétel Szolnok Megyei Jogú Városban működő jelentősebb munkáltatókkal az alacsony iskolai képesítésű cigány/roma nemzetiségű lakosság foglalkoztatásnak élénkítése céljából, igény szerint részvétel a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveinek fórumain, állásbörzéken.
bd) a média partnerségi bevonása kapcsán pozitív előremutató példák, események, sikeres pályázati programok bemutatása,
be) célcsoporti esélynövelő fórumok, az öngondoskodás terjedését támogató aktív szociálpolitikai modellek – szociális szövetkezet, foglalkoztatási szövetkezet, szociális kiskert-, családi porta program, stb. – és szociális rehabilitációs programok létrehozása főként cigány/roma nemzetiségi civil szervezetek bevonásával.
c) Foglalkoztatási szint emeléséhez szükséges feltételrendszer támogatása az alábbi prioritások vonatkozásában:
ca) cigány/roma nemzetiségi szervezetek felelősségvállalása a cigány/roma önazonosságú lakosság mozgósításában, a programokba való bekerülés és bennmaradás biztosításában,
cb) cigány/roma nemzetiségi társadalmi szervezetek megerősítése,
cc) cigány/roma nemzetiségi civil szektor mentori- (segítő), és önkéntes hálózatának kialakítása, folyamatos fejlesztése,
cd) városfejlesztési beavatkozások során a helyi munka-intenzív szektorok bővítése,
ce) a társadalmi vállalkozások, szociális szolgáltatások már kialakult hálózatának bővítése, a meglévők további támogatása, annak érdekében, hogy ez a foglalkoztatási forma köztes munkaerőpiacként továbblépést biztosítson a közfoglalkoztatásból kilépők számára, hogy szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottakká válhassanak,
cf) a cigány/roma nemzetiségű aktív korúak munkaerő-piaci integrációját támogató programok, pályázati lehetőségek feltárása.
A hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, megújuló energia programok területén megvalósuló programokkal kell támogatni az alacsony iskolai végzettségűek – ezen belül különösen a nők, romák, fogyatékkal élők – foglalkoztatását és a képzésükben való együttműködést vállaló vállalkozásokat, valamint a magas élőmunka-igényű kezdeményezéseket.
d) A közmunka programok keretében történő foglalkoztatás szakmai támogatása és feltételrendszerének javítása mellett, – elsődlegesen a már működő és fenntartási kötelezettséget jelentő projekteket érintően – folytatni kell a foglalkoztatási szint emelése érdekében a közfoglalkoztatás új területeinek kutatását és szervezését, a cigány/roma nemzetiségi szervezetek és mentorok támogató tevékenységének fokozásával.
5. Informatika, kultúra, kommunikáció
a) Lehetőség szerint elősegíteni és támogatni kell Szolnok városban a cigány/roma nemzetiségi kultúra értékeinek és emlékeinek felmérését a Szolnoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint társadalmi szervezetek és aktivisták bevonásával. A felmért és összegyűjtött kulturális értékeket és emlékeket lehetőség szerint kiadványba kell foglalni.
b) Meg kell vizsgálni a cigány/roma nemzetiségi kulturális és nyelvi értékeket megjelenítő katalógusok elkészítésének lehetőségét, elsődlegesen digitális rendszerbe történő rögzítését, továbbá Szolnok MJ Város és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat honlapján a cigány/roma nemzetiség közösségi értékeit megjelenítő közérdekű információkat és programokat közvetítő integrált megjelenés lehetőségét.
Folytatni kell a cigány/roma nemzetiségi kultúra megismertetését, cigány/roma nemzetiségi kulturális események, cigány/roma kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételét szolgáló, a települési rendezvények körében integráltan megjelenő különféle programok támogatását.
c) Szolnok városban jelentkező igények felmérését követően a cigány/roma nemzetiség kulturális – tehetségkutató, folklór, tematikus, szórakoztató – rendezvényeknek, lehetőség szerint a városi rendezvények körébe történő integrálásának elősegítése, a hagyományőrző csoportok nyilvános szerepléseihez szükséges eszközök és feltételek eseti biztosításának támogatása.
d) Cigány/roma nemzetiségi írott sajtó és szórványkiadványok terjesztése és bővítése annak érdekében, hogy minél több anyanyelvi érték és információ jusson el az autentikus hagyományőrző lakossághoz, elősegítve a cigány/roma nemzetiségi önazonosság legfontosabb nyelvi örökségének fennmaradását.
e) Közreműködés a települési FVS megvalósításával létrejövő szociális szolgáltató-, közösségi közművelődési és szabadidős terek funkcionális kialakításának tervezésében és működtetési koncepciójának, szakmai programjainak kimunkálásában. A kötelező fenntartási időszakot követően, igény szerint részvétel ezen „integrációt segítő szolgáltatások” működési ellenőrzésében és minősítésében. Ennek során össze kell gyűjteni a modellezhető igények és elképzelések felmérését a cigány/roma nemzetiségi érdekképviseletek és akcióterületi civil fórumok bevonásával.
6. Egészségügy
a) A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, kiemelten a szegregált lakókörnyezetben élők egészségügyi állapotának javítása érdekében, az ingyenesen igénybe vehető egészségügyi szűréseken való részvétel ösztönzése, elősegítése. A szociálisan rászorulók számára helyben történő mobil szűrés feltételeinek biztosítása, valamint a hátrányos helyzetű közterületek közegészségügyi feladatainak, és közösségi környezettudatosságot javító akcióinak támogatása.
Az egészséges életmódot népszerűsítő, az egészségügyi szűréseken való rendszeres megjelenést támogató, a marginális városi területeket érintő célzott programokat kell indítani, különös tekintettel a cigány/roma származású nőkre és a pandémia veszélyes időszakokra és az azokhoz kapcsolódó egészségmegőrző-, oltási akciókra.
b) Javítani kell a szenvedélybetegségek (különösen az alkoholfogyasztás és a droghasználat) megelőzését célzó programok és beavatkozások igénybevételét a veszélyeztetett, sérülékeny fiatal korcsoportok körében. Speciális programokat kell létrehozni a szerfogyasztással érintett, illetve a társadalmilag és kulturálisan hátrányos helyzetű szülők és gyermekeik számára.
7. * Értékelés
Az Integrációs Munkacsoport által koordinált éves munkát, és az anti-szegregációs folyamatokra gyakorolt hatását, illetőleg a célkitűzések megvalósulását minden évben egy alkalommal értékelni kell.
Határidő: Az 1., 2., 3. c-i., 4., 5., 6., 7. pontok tekintetében: 2024. december 31.
Felelős: polgármester
A végrehajtásban közreműködik:
Humán Igazgatóság
Felkérésre: Integrációs Munkacsoport
A 4., 5.,6. pont tekintetében felkérésre: SZMJV Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Főépítész
