Módosította: 299/2022. (XI.24.) közgyűlési határozat, 330/2022. (XII.15.) közgyűlési határozat
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. és 4. §-a, és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjára és a 107. §-ára, valamint a Szolnok TV Zrt. Alapszabályának VII. fejezet 7.4./a) pontjára az alábbi határozatot hozza:
1. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése munkájukat megköszönve 2022. október 31-i hatállyal tisztségéből visszahívja a Szolnok TV Zrt. Igazgatósági Tagjait:
Csák László elnököt
Pintérné Csabai Andreát
Ullárné Sipos Máriát
(ifj) Gyarmati Gábort
Bán Jánost
Az Igazgatóság tagjaival kötött megbízási szerződéseket meg kell szüntetni.
2. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szolnok TV Zrt. vezérigazgatójának 2022. november 1. napjától 2026. december 31. napjáig Pető Dávidot nevezi ki.
A kinevezéssel összefüggő szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
3. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szolnok TV Zrt. felügyelő bizottságából visszahívja Bali Diánát. A Szolnok TV Zrt. felügyelő bizottsága tagjának 2022. november 1. napjától 2024. november 30. napjáig Holler Zoltán 5000 Szolnok Hunyadi János út 36/A szám alatti lakost bízza meg.
4. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja jelen határozat 1. mellékletét képező Alapszabály módosítást és felhatalmazza a polgármestert a határozat 1. melléklete szerinti okirat aláírására.
5. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2022. november 1. napi hatállyal a Szolnok TV Zrt. Javadalmazási Szabályzatát jelen határozat 2. mellékletében foglalt tartalommal elfogadja, azzal, hogy jelen határozat 2. melléklete az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok javadalmazási szabályzatainak felülvizsgálatáról szóló 184/2017. (VI.29.) közgyűlési határozat 3. sz. melléklete helyébe lép és felkéri a Szolnok TV Zrt. vezérigazgatóját, hogy a Javadalmazási Szabályzat letétbe helyezéséről 30 napon belül gondoskodjon.
Értesülnek: Szalay Ferenc polgármester
Fejér Andor alpolgármester
Györfi Mihály alpolgármester
Dr. Sebestyén Ildikó címzetes főjegyző
Polgármesteri Hivatal igazgatói
Szolnok TV Zrt.
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
Alapszabály mely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. (továbbiakban: Ptk.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv., valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. alapján a Szolnok Televízió Műsorszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság átalakulásával, annak általános jogutódjaként létrejött Szolnok Televízió Részvénytársaság melynek alapítója és egyedüli részvényese a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.) alapításáról rendelkezik az alábbiak szerint:
Az Alapító 2015. december 10. napján döntött a társaság Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti továbbműködéséről.
A társaság cégneve: Szolnok Televízió Zártkörűen működő Részvénytársaság
Rövidített cégneve: Szolnok TV Zrt.
Idegennyelvű használata:
a) németül: Szolnok TV. geschlossene Aktiengesellschaft (rövidített: Szolnok TV. gAG.)
b) angolul: Szolnok TV Exclusive Company Limited by Shares
(rövidített: Szolnok TV. ECL.)
A társaság székhelye: 5000 Szolnok, Hild tér 1.
A társaság időtartama: A Részvénytársaság határozatlan időre alakul.
Üzleti tevékenységét 1997. január 01-én kezdi meg.
Az ezt követő üzleti évek minden év január 01-től december 31-ig tartanak. A társaság a Szolnok Televízió Műsorszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság általános jogutódja, egyszemélyes, zártkörű alapítású részvénytársaság.
Főtevékenység: 59.11 ’08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
59.12’08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.20’08 Hangfelvétel készítése, kiadása
60.10’08 Rádióműsor szolgáltatás
60.20’08 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
18.20’08 Egyéb sokszorosítás
61.10’08 Vezetékes távközlés
61.20’08 Vezeték nélküli távközlés
61.30’08 Műholdas távközlés
61.90’08 Egyéb távközlés
70.21’08 PR, kommunikáció
70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
74.90’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
85.60’08 Oktatást kiegészítő tevékenység
73.11’08 Reklámügynöki tevékenység
73.12’08 Médiareklám
63.99’08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
74.10’08 Divat-, formatervezés
82.30’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
82.99’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.32’08 Szakmai középfokú oktatás
85.51’08 Sport, szabadidős képzés
85.52’08 Kulturális képzés
85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás
59.13’08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
90.01’08 Előadó-művészet
90.02’08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
90.03’08 Alkotóművészet
79.90’08 Egyéb foglalás
93.29’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
63.91’08 Hírügynökségi tevékenység
68.10’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
77.39’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
Az átalakuló korlátolt felelősségű társasági vagyon értékelését a RENOX 93 Általános Vállalkozási, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság végezte, melyet Vass István független könyvvizsgáló auditál (engedély száma: KI 1291/94/III.)
A társaság az 1. sz. mellékletként csatolt vagyonmérlegben kimutatott teljes vagyonát a társaság saját tőkéjeként bocsátja rendelkezésre.
A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 52 000 000,- Ft, azaz: Ötvenkettő-millió forint a társaság egyszemélyes tulajdonosának, alapítójának 2000. május 18. napján megtartott közgyűlésén hozott határozata alapján az alaptőke leszállításának következtében.
Az alapító által rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli hozzájárulásokat és azok mértékét a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező átalakulási vagyonmérleg (apportlista) tartalmazza.
A társaság alaptőkéje: 52 000 000,- Ft azaz: Ötvenkettő-millió 00/100 forint, mely 1.040 db „A” sorozatjelű, egyenként 50 000,- Ft, azaz: Ötvenezer 00/100 forint névértékű, általános jogokat biztosító, névre szóló törzsrészvény, mely az alaptőke leszállítás következtében lebélyegzésre kerül. A részvények összevont címletekben is kibocsáthatók.
Az alapító a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást az „Alapszabály” aláírásával egyidejűleg a társaság tulajdonába adta és rendelkezésre bocsátotta.
A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy az Alapszabályban megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.
Az alapító és egyben egyedüli részvényes kijelenti, hogy az apport rendelkezésre bocsátáskor megfelelt a Ptk. rendelkezéseinek, hogy a melléklet szerinti felsorolt dolgok forgalomképesek és végrehajthatók, azt utóbb a társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházhatja.
6.1. Részvénytípusok
a) A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír.
b) A névre szóló részvény – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – szabadon átruházható.
6.2. Részvényfajták
a) Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki.
b) Részvényfajták: a törzsrészvény, az elsőbbségi részvény, a dolgozói részvény, kamatozó részvény, és a visszaváltható részvény. Az a részvény, amely nem tartozik a Ptk. 3:228. § (1) b)–e) pontjában meghatározott részvényfajták közé, törzsrészvény.
6.3. A részvényhez fűződő jogok és kötelezettségek
Valamennyi részvény tulajdonjogát egy részvényes, az alapító szerezte meg, erre tekintettel a részvényesek jogait e részvényes gyakorolja.
6.4. Az alaptőke védelmére vonatkozó rendelkezések
a) A részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és – az alaptőke leszállításának esetét kivéve – csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből teljesíthet.
b) Az alapító az osztalék kifizetéséről a vezérigazgatónak a Felügyelő Bizottság által előzetesen véleményezett javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.
Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét.
c) Egyszemélyes részvénytársaság saját részvényt nem szerezhet.
7.1. A részvénytársaságnál a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az alapító írásban dönt – a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szerint – amelyről a vezérigazgatót értesíteni köteles.
7.2. A részvénytársaság és az alapító közötti szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
7.3. A részvénytársaságnál az alapító a vezérigazgató hatáskörét elvonhatja, és részére írásban utasítást adhat. Ezekben az esetekben az alapító döntése mentesíti a vezérigazgatót a Ptk. 3:24. §-ban meghatározott felelősség alól.
7.4. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) döntés – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – az Alapszabály megállapításáról és módosításáról,
b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról,
c) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,
d) A Felügyelő Bizottság tagjainak és az állandó könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a vezérigazgató kinevezése, visszahívása.
e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása,
f) döntés – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – osztalékelőleg fizetéséről,
g) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, ill. a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról,
h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, ill. az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása,
i) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról,
j) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről,
k) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról,
l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról,
m) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az Alapszabály a részvénytársaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe utal.
7.4.1. Ennek megfelelően:
a) döntés minden olyan jogügyletről, amely által a társaság 10 millió Ft-ot meghaladó mértékben vállalna kezességet, vagy hasonló kötelezettséget, hitelfelvétel esetén dönt, ha az igénybe veendő hitel mértéke a 10 millió Ft-ot, ill. a társaság adósságállománya a 26 millió Ft-ot meghaladja az adott ügylettel,
b) minden 10 millió Ft-ot meghaladó, valamint az alapító által jóváhagyott üzleti tervben nem szereplő, 5 millió Ft-ot meghaladó ügylet megkötésének jóváhagyása,
c) Szerződés értékének meghatározása:
Kötelezettségvállalás, hitelfelvétel esetén a szerződés értéke:
határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa;
a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.
Bevételt eredményező szerződés értéke:
valamennyi követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel esetén a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egy évi szolgáltatás értéke.
Ingyenes ügylet értéke: a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg.
Szerződések értékének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a fenti értékhatárok túllépését, a szerződések önmagukban, vagy azonos és hasonló jogügyletek összeszámításával is megvalósíthatják (kötelezettségvállalást eredményező szerződés értéke- bevételt eredményező szerződés értéke).
d) ingatlan, eszközök elidegenítése – mely jogügyletek a társaság vagyonát csökkenthetik –, ha a szerződés értéke az alaptőke 10%-át (tíz százalékát) meghaladja,
e) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával (részvényesével, vezető tisztségviselőjével, felügyelő bizottsági tagjával, vezérigazgatóval, vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont), illetve élettársával köt;
f) ha az a), b), c), d) pontokban foglalt ügyletek az ott megjelölt összeghatárt nem érik el, úgy a vezérigazgató dönt.
g) döntés az üzleti terv jóváhagyásáról.
h) mindazon ügyek, melyeknek eldöntését az alapító magához vonta, valamint azok, amelyeket a részvénytársaság Felügyelő Bizottsága az alapító elé terjeszt, függetlenül attól, hogy a döntés meghozatala a társaság mely szervének hatáskörébe tartozik.
7.5. A vezérigazgató attól az időponttól számítva haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesterénél alapítói döntést, intézkedést kezdeményezni, amikor az alapítói döntés, intézkedés szükségességének okáról tudomást szerzett.
Az alapítói döntéshozatal szabályairól Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet rendelkezik, azzal, hogy a vezérigazgatói kezdeményezést 60, halasztást nem tűrő esetben 30 napon belül az alapítói döntés meghozatalára jogosult szerv elé kell terjeszteni.
7.6. Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a részvénytársaság ügyvezetését.
A Felügyelő Bizottság három tagból áll, tagjait határozott időre, de legfeljebb 5 naptári évre az alapító jelöli ki. A megbízásukról, vagy megszüntetéséről, illetve visszahívásukról az alapító dönt.
A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ.
A díjazásuk mértékét az Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere állapítja meg.
7.6.1. A Felügyelő Bizottság tagjai
1. Holler Zoltán.
Anyja neve: Gerendorf Irén
Lakcím: 5000 Szolnok, Hunyadi János út 36/A.
Megbízatása 2022. november 1. napjától 2024. november 30. napjáig szól.
2. dr. Szücs Bálint Márton
Anyja neve: Rau Éva Valéria
Lakcím: 5000 Szolnok, Sóház utca 5. 4. emelet 24. ajtó
3. dr. Tóta Áron József
Anyja neve: dr. Zentai Ildikó
Lakcím: 5000 Szolnok, Ibolya út 1.
Megbízatásuk 2019. december 1. napjától 2024. november 30. napjáig szól.
A Felügyelő Bizottság tagjainak részleges cseréje, vagy a Felügyelő Bizottság új tagokkal való kiegészülése esetén az új tagok megbízatása a Felügyelő Bizottság eredeti megbízatásának időpontjáig szól. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze, ügyrendjét maga állapítja meg, s azt az alapító hagyja jóvá.
7.6.2. A Felügyelő Bizottság hatásköre:
A részvénytársaság ügyvezetésének, cégvezetésének ellenőrzése keretében a vezérigazgatótól felvilágosítást, vagy jelentést kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság az alapító elé terjesztett valamennyi fontosabb iratot, továbbá mérleget, a vagyonkimutatást, és az üzleti tervet köteles megvizsgálni és véleményezni. Az alapító döntését a Felügyelő Bizottság véleményének ismeretében hozza meg.
A beszámolóról az alapító a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
A Felügyelő Bizottság köteles az alapítót tájékoztatni abban az esetben, ha jogszabályba, alapszabályba ütköző intézkedést, vagy mulasztást tapasztal, illetve a részvénytársaság érdekeit sértő intézkedést mulasztást, vagy visszaélést észlel.
A megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével, véleményezési jogot gyakorol az alapító kizárólagos határkörébe tartozó ügyekben, melyek jelen Alapszabály VII. fejezet 7.4. pontjában kerültek felsorolásra.
A Felügyelő Bizottság főszabály szerint akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tag jelen van, azonban halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: telefon, fax, e-mail) is történhet. Ebben az esetben az így véleményt nyilvánító felügyelőbizottsági tag nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani.
A Felügyelő Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
7.7. A könyvvizsgáló
A társaság állandó könyvvizsgálója: 2019. június 01. napjától 2024. május 31. napjáig a MORÁL–AUDIT Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1024 Budapest, Hűvösvölgyi út 124. A. ép. I. em. 2.), könyvvizsgálói tevékenységre jogosító engedély száma: 002628
A könyvvizsgálatért felelős személy Tamás Zoltán (an: Nagy Margit, 5309 Berekfürdő, Búzavirág út 24.), a MORÁL–AUDIT Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság könyvvizsgálója, engedély száma: 006018.
Az állandó könyvvizsgáló betekinthet a társaság könyveibe és irataiba, felvilágosítást kérhet a vezérigazgatótól, a társaság vezető állású dolgozóitól, a társaság pénztárát, bankszámláját, szerződéseit megvizsgálhatja. Ellenőrizheti az esetleges értékpapír állományt és a készletet. Részt vehet a Felügyelő Bizottság ülésein.
Az állandó könyvvizsgáló megvizsgál minden, az alapító elé terjesztett jelentést abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, a pénzügyi és számviteli normáknak, valós adatokat tartalmaznak-e. Különös fontossággal vizsgálja a mérleget, a vagyonkimutatást és az éves tervet. Megállapításait a mérleg és az éves terv tekintetében írásban is közli. Az alapító csak ezen írásos jelentés ismeretében határozhat ezekben a kérdésekben.
Az állandó könyvvizsgáló köteles az alapítót a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett írásban tájékoztatni abban az esetben, ha a társasági vagyon jelentős csökkenése várható, továbbá, ha olyan tényről szerez tudomást, ami a vezérigazgató, vagy a Felügyelő Bizottság tagjai törvényben meghatározott felelősségét vonják maguk után.
A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni, felelősségére a polgári jog szabályai az irányadók.
A díjazása mértékét az alapító állapítja meg.
A részvénytársaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik.
A vezérigazgató képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
A cégjegyzés akként történik, hogy a részvénytársaság képviseletére jogosultak az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégszöveg alá nevüket az alábbiak szerint írják:
A vezérigazgató önállóan jegyzi a társaság cégét.
A vezérigazgató képviseleti jogát érvényesen nem ruházhatja át másra.
Vezérigazgató
A részvénytársaságnál Igazgatóság választására a Ptk. 3:283. §-a alapján nem kerül sor, az Igazgatóságnak a Törvényben meghatározott jogait a vezérigazgató gyakorolja. A részvénytársaság napi, operatív munkájának irányítását és ellenőrzését az alapító által határozott időre megválasztott vezérigazgató látja el.
A részvénytársaság vezérigazgatója:
Pető Dávid
Anyja neve: Bodnár Andrea
Lakcím: 5081 Szajol, Hunyadi út 35.
Megválasztása 2022. november 1. napjától 2026. december 31. napjáig tart.
A vezérigazgató díjazását az alapító határozza meg a részvénytársaság javadalmazási szabályzatában foglaltak figyelembe vételével.
A részvénytársaság munkaszervezetébe a társasággal munkaviszonyban álló dolgozók tartoznak. A munkaszervezet vezetője a vezérigazgató.
A vezérigazgató a részvénytársaság ügyeit a jogszabályok, az Alapszabály, az alapítói határozatok, a Felügyelő Bizottság által hozott határozatok és döntések, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott keretek között vezeti.
A vezérigazgatót megilleti a döntés joga minden olyan esetben, ami nem tartozik az alapító, ill. Felügyelő Bizottság kizárólagos hatáskörébe Ezen esetekben egyszemélyi felelősséggel dönt, döntéséért és intézkedéséért a Munka Törvénykönyve szabályai szerint felelős.
A társasággal munkaviszonyban álló dolgozók felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.
A vezérigazgató külön nyilatkozatban kijelentette, hogy a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek megfelel.
A vezérigazgató feladatát önállóan, az alapító utasításainak megfelelően köteles végrehajtani.
Ha az vezérigazgató a vezető tisztségviselő által adott utasítás jogszerűségét, vagy célszerűségét vitatja, a Felügyelő Bizottsághoz fordulhat.
A vezérigazgató képviseleti jogát másra nem ruházhatja át.
A társaság vezérigazgatója gyakorolja az Igazgatóság jogait az alábbiak szerint:
a) Felelős a társaság működési körében a saját, illetve az általa delegált hatáskörben hozott mindenféle döntésért.
b) Jogosult minden olyan döntést saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik az alapító, ill. Felügyelő Bizottság saját hatáskörébe.
c) Irányítja a társaság gazdálkodását, meghatározza a társaság üzleti és fejlesztési koncepcióját, gondoskodik az alapító rendkívüli határozathozatalának kezdeményezéséről.
d) Gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, a Felügyelő Bizottság és az állandó könyvvizsgáló rendszeres tájékoztatásáról.
e) A társaság mérlegét a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint közzéteszi, illetve a cégbírósághoz beterjeszti.
f) Gondoskodik a társaság üzleti könyveihez kapcsolódó nyilvántartások vezettetéséről, a jogszabályban előírt szabályzatok elkészítéséről és aktualizálásáról, így a Szervezeti és Működési Szabályzatról is.
g) A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslatnak az előterjesztése.
A vezérigazgató az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról az Alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer az alapító közgyűlés, három havonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít.
h) Ellátja mindazokat, az alapító kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatokat, amelyeket a jogszabály a más társaságban való részesedés alapján előír.
i) Hitel felvétele és vagyoni kérdésekben dönt, ha az az alapító, Felügyelő Bizottság hatáskörébe nem tartozik.
j) A vezérigazgató köteles 8 napon belül – a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából az alapító határozathozatalát kezdeményezni, ha tudomására jut, hogy:
a) a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke 2/3-ára csökkent, vagy
b) saját tőkéje a 5.000.000.-Ft alá csökkent, vagy
c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszűntette, ill., ha vagyona a tartozásokat nem fedezi.
k) A megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével, véleményezési jogot gyakorol az alapító kizárólagos határkörébe tartozó ügyekben, melyek jelen Alapszabály VII. fejezet 7.4. pontjában kerültek felsorolásra. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: telefon, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani.
l) Vezeti a társaság részvénykönyvét.
m) Ha az alapító határozathozatalának kezdeményezésére a ja) pontban meghatározott okból kerül sor, az alapító határoz a részvénytársaság alaptőkéjének a leszállításáról.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (Ptk. 3:22. § (1))
Nem lehet vezető tisztségviselő az,
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
b) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak,
c) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vonatkozásában,
d) akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
(Ptk. 3:22. § (4)–(6) bekezdései)
Az alapító határozathozatalában nem vehet részt az a személy
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(Ptk. 3:19. §)
A vezető tisztségviselő nem lehet korlátlanul felelős tagja a társasághoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságnak.
Az alapító előzetes tájékoztatási kötelezettsége mellett a vezető tisztségviselő:
a) szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként végző más gazdálkodó szervezetben,
b) lehet vezető tisztségviselő a társasághoz hasonló főtevékenységet végző más gazdasági társaságban;
c) lehet vezető tisztségviselő ugyanolyan tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben.
A vezető tisztségviselő és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. (Ptk. 3:115. § (2))
A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (Ptk. 3:26. §)
A felügyelőbizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve – nem lehet tagja a társaság munkavállalója. (Ptk. 3:121. § (4))
Nem lehet könyvvizsgáló a társaság alapítója. Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint e személyek hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont), továbbá a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején és annak megszűnése után 3 évig. (Ptk. 3:129. § (3))
Külön jogszabály a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
Nem lehet vezető tisztségviselő (képviselő) a cégbíróság által az alábbi okokból eltiltott személy
a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy
c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt. (Cégtörvény 9/B. § (1))
Nem lehet vezető tisztségviselő, cégvezető, felügyelőbizottsági tag a cégbíróság által eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt. (Cégtörvény 9/C. §)
A vezető tisztségviselő, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló nyilatkozni és vállalni köteles, hogy vele szemben a Ptk.-ban, a Civil tv.-ben, a Cégtörvényben vagy más jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi ok az alapítói mentességekkel nem áll fenn.
A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése:
Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony
a) határozott idő lejártával,
b) megszüntető feltétel bekövetkeztével,
c) visszahívással,
d) lemondással
e) ha a tisztségviselő meghal,
f) cselekvőképességét elveszíti
g) törvényben szabályozott kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az alapító a vezető tisztségviselőt bármikor indokolás nélkül visszahívhatja.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a társaság alapítója az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell.
A részvénytársaság vagyonáról minden üzleti év végén mérleget kell készíteni. A mérlegkészítés és nyereségfelosztás szabályait jogszabály határozza meg.
Az osztalékalap összegéről az alapító nevében Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése minden év májusi munkaterv szerinti ülésén dönt.
Azokban az esetekben, amikor a Ptk. vagy egyéb jogszabály a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a társaság a www.szolnoktv.hu honlapján tesz eleget.
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Az Alapszabályt a részvénytársaság alapítója jelen formában elfogadja és felhatalmazza a vezérigazgatót a cégbírósági bejegyzési eljárás lefolytatására, továbbá arra, hogy az alapítási okmányok – beleértve az Alapszabályt is – esetleges elírási, stiláris módosításait külön alapítói döntés nélkül maga elvégezze, az alapító egyidejű tájékoztatása mellett.
Az Alapszabály módosítására az Alapszabály változása miatt, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 258/2022. (X.25.) határozata alapján került sor.
Kelt: Szolnokon, 2022. ....................... napján.
..............................................
Szalay Ferenc
Polgármester
Szolnok Megyei Jogú Város
Önkormányzata
Alapító
Szerkesztette és ellenjegyezte:
..............................................
Dr. Lajkóné Dr. Vígh Judit ügyvéd
Szolnokon, 2022. ................. napján.
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Alapító) által alapított kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága vonatkozásában, Alapítói hatáskörben a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben (továbbiakban: 2009. évi CXXII. tv.) meghatározottakra figyelemmel, a Szolnok Televízió Zártkörűen működő Részvénytársaság vezérigazgatójának, a felügyelőbizottság tagjainak a javadalmazásával kapcsolatosan az alábbi Javadalmazási Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg.
1. A Szabályzat hatálya
Jelen Szabályzat hatálya a Szolnok Televízió Zártkörűen működő Részvénytársaság vezérigazgatójára, és a felügyelőbizottsága tagjaira terjed ki azzal, hogy egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.
2. A vezérigazgató jogviszonyának létesítése
Az alapító döntése alapján a társaság részéről a vezérigazgatóval munkajogviszony létesítésére kerül sor.
2.1. A vezérigazgató javadalmazása és költségtérítése
A vezérigazgató javadalmazásának arányosnak kell lennie a társaság által ellátott feladat terjedelmével, a munkavégzéssel, a felelősség mértékével, a társaság gazdasági eredményével, a társaság gazdálkodásával, a társaság által működtetett önkormányzati vagyonnal és a foglalkoztatottak létszámával. A költségtérítés és a jelen javadalmazási szabályzatban rögzített adható egyéb juttatások mértékéről Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) jogosult dönteni.
2.2. A vezérigazgató személyi alapbére
A vezérigazgató személyi alapbérét a polgármester határozza meg. A személyi alapbér emelésére tárgyévben legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.
2.3. A vezérigazgató prémiuma
Prémium feladat kitűzése
A polgármester kezdeményezésére, tárgyév január 31-ig a vezérigazgató és a polgármester javaslatot dolgozhatnak ki a prémium-feladatokra. A javaslatokat a területért felelős alpolgármesterrel – polgármesterhez való benyújtás előtt – egyeztetni kell.
A javaslat határozott, konkrét, számon kérhető, maximum 3 db, a vezérigazgató által megvalósítandó tervfeladat.
A kidolgozott javaslatot a felügyelőbizottság tárgyév február 15-ig véleményezi.
A polgármester a prémium-feladatról, és annak kiírásáról tárgyév február 28-ig, a felügyelőbizottság véleményének az ismeretében dönt.
Prémium feladat értékelése, a prémium kifizetése
A prémium kifizetését a vezérigazgató önértékeléssel kezdeményezi a felügyelőbizottságnál. A prémium kifizethetőségéről, annak nagyságáról a felügyelőbizottság véleményének ismeretében a polgármester dönt tárgyévet követő év május 31-ig. A felügyelőbizottság indoklással ellátott véleményében köteles nyilatkozni a kifizethetőségről és a prémium nagyságáról. A kifizethető prémium nagysága az éves személyi alapbér 50%-át nem haladhatja meg. A prémium kifizetés végső határideje tárgyévet követő év június 30.
Prémium előleg
Tárgyév november 30-ig, az igazoltan elvégzett feladatok után fizethető ki. A kifizethető prémium előleg nagysága: az éves prémium legfeljebb 50%-a.
A prémium előleg kifizetését a vezérigazgató önértékeléssel kezdeményezi a felügyelőbizottságnál. A prémium előleg kifizethetőségéről, a felügyelőbizottság véleményének ismeretében a polgármester dönt.
Kifizetési tilalmak különösen:
ha a társaságnak az éves adó- és járuléktömegének 5%-át elérő, vagy azt meghaladó mértékű, 30 napon túl lejárt köztartozása van (adó, TB, vám, stb.);
támogatásból prémium nem fizethető;
a társaság ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indult;
a társaság működésének, gazdálkodásának felügyeletét ellátó szervek súlyos hiányosságokat, mulasztást, jogellenes magatartást tárnak fel;
ha a könyvvizsgáló a társaság éves beszámolóját elutasító záradékkal látja el;
ha a vezérigazgató írásbeli figyelmeztetésben részesült;
ha a társaság saját tőkéjének mértéke a jegyzett tőke alá csökken; ha a kifizetés veszélyezteti a társaság likviditását;
a polgármester jogosult a prémium kitűzéssel egyidőben egyéb prémium kifizetési tilalmak megállapítására.
2.4. A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, ill. megszűnése esetén járó juttatások
Határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) valamint a 2009. évi CXXII. tv. szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára.
Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható. A juttatás mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.
2.5. A kollektív szerződés vezérigazgatóra történő kiterjesztésének tilalma, illetve feloldása
A vezérigazgató munkaszerződése nem tartalmazhat olyan feltételt, amely szerint a vezérigazgatót „Kollektív Szerződés szerinti jóléti és szociális juttatás” illeti meg.
2.6. Egyéb juttatások
A vezérigazgató jogosult:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja.) 70–71. §-a figyelembevételével a tárgyévi összes juttatás legfeljebb 300.000.- Ft/év (járulékokkal együtt).
Ezen felül magángépjármű hivatalos célra kiküldetési rendelvénnyel külön engedély alapján az Szja.-ban foglaltaknak megfelelően elszámolható. A céges telefon magán célú használata esetén, annak költségvonzatát a vezérigazgató viseli.
A polgármester egyedi döntésével évente legfeljebb két alkalommal az előző évi beszámoló elfogadását követően jutalom állapítható meg.
3. A felügyelőbizottsági tagok díjazása
A felügyelőbizottság tagjainak díjazását megválasztásukkor a polgármester határozza meg az alábbiak figyelembevételével:
A felügyelőbizottság elnökének díjazása legfeljebb a kötelező legkisebb munkabérrel (minimálbér) megegyező nagyságú, a felügyelőbizottsági tagok díjazása legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) fele lehet.
A felügyelőbizottság tagjait a díjazáson felül egyéb juttatás nem illeti meg. A felügyelőbizottság üléséről indokolatlanul távol maradó, és a távolmaradás okát a felügyelőbizottság elnökéhez előzetesen írásban nem jelző tag tiszteletdíja esetenként 10%-kal csökkenthető a felügyelő bizottság elnökének írásbeli bejelentése alapján a polgármester döntésével.
Felügyelőbizottság elnökének, valamint tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható.
A felügyelőbizottságnak kiemelt figyelmet kell fordítania, a tulajdonosi döntést segítő, megalapozott vélemény kialakítására.
Soron kívüli ülések kiemelkedő számára hivatkozással pluszjuttatás nem fizethető.
A társaság végelszámolása esetén a felügyelőbizottsági tagok díjazása felére csökken a testületi tagok feladatkörének és felelősségi körének csökkenése miatt, tekintettel arra, hogy ilyen esetekben a végelszámoló veszi át a testület feladatait.
Jelen szabályzatot Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 258/2022. (X.25.) határozatával fogadta el, e naptól kezdődően kell alkalmazni.
Szalay Ferenc Polgármester
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
