Módosította: 299/2022. (XI.24.) közgyűlési határozat, 62/2023. (III.30.) közgyűlési határozat
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 1. és 4. §-a és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, valamint a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. Alapító Okiratának VII. fejezetében foglaltakra az alábbi határozatot hozza:
1. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése rögzíti, hogy a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Társaság) jelenlegi, 20 100 000 Ft (azaz húszmillió-egyszázezer forint) mértékű alaptőkéje (amely teljes egészében pénzbeli vagyoni hozzájárulásból áll) maradéktalanul befizetésre került.
2. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint kizárólagos tulajdonos 175 000 000 Ft azaz egyszázhetvenötmillió forint vagyoni hozzájárulást biztosítson ázsiós tőkeemelés formájában a Társaság részére.
3. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a Társaság alaptőkéjének új részvény forgalomba hozatalával történő megemelését az alábbiak szerint:
a) alaptőke-emelés módja: új részvény zártkörű forgalomba hozatalával
b) alaptőke-emelés összege: 100 000 Ft (a Társaság megemelt alaptőkéje ezt követően: 20 200 000 Ft)
c) 1. részvényjellemzők:
új részvények száma: 1 db
új részvény sorozata: „A” sorozatú törzsrészvény, melyhez a jelenleg hatályos Alapszabály szerinti jogok és kötelezettségek kapcsolódnak
új részvény előállításának módja: dematerializált előállítás
új részvény névértéke: 1 db 100 000 Ft névértékű, összesen 100 000 Ft névértékű „A” sorozatú törzsrészvény
új részvény kibocsátási értéke: 175 000 000 Ft
d) új részvények kibocsátási értéke befizetésének feltételei: 60 000 000 Ft (mely tartalmazza a 100 000 Ft alaptőke emelés összegét, valamint az 59 900 000 Ft tőketartalékot) a határozat hozatalakor.
A fennmaradó 115 000 000 Ft (mely teljes egészében tőketartalék) az alábbi ütemezés szerint:
20 000 000 Ft befizetése: 2022. november 30-ig
30 000 000 Ft befizetése: 2022. december 31-ig
40 000 000 Ft befizetése: 2023. február 28-ig
25 000 000 Ft befizetése: 2023. április 30-ig
e) apport: eszközök, javak apportjára nem kerül sor
4. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a tőkeemelés eredményeként keletkező 1 db új törzsrészvény megszerzésére, illetve átvételére Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint kizárólagos tulajdonos jogosult, tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:296. § (3) bekezdése szerinti előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot megtette, valamint a részvény átvételére jogosult, illetve jegyzési elsőbbsége harmadik személynek nem áll fenn.
5. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a részvény kibocsátási értéke és névértéke különbözetének 174 900 000 Ft-nak, azaz egyszázhetvennégymillió-kilencszázezer forintnak a Társaság tőketartalékába helyezését a jelen határozat 3.d) pontjában meghatározott ütemezés szerint.
6. * Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a tőkeemelés összegét Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022. és 2023. évi költségvetése terhére biztosítja.
7. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja jelen határozat 1. mellékletét képező alapító okirat-módosítást és 2. mellékletét képező egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot.
8. * Az alapító okirat módosítását a Szolnoki Törvényszék Cégbíróságához be kell nyújtani.
Értesülnek: Szalay Ferenc polgármester
Fejér Andor alpolgármester
Györfi Mihály alpolgármester
Dr. Sebestyén Ildikó címzetes főjegyző
Polgármesteri Hivatal Igazgatói
Csatári István vezérigazgató
| Szalay Ferenc s. k. | Dr. Sebestyén Ildikó s. k. | |
| polgármester | címzetes főjegyző |
1. Az Alapító Okirat V. fejezet 5.1. pontja az alábbiak szerint változik:
„5.1. A Társaság alaptőkéje: 20 200 000 Ft, azaz húszmillió-kettőszázezer forint, amely 20 200 000 Ft készpénzből áll. Az alaptőke 192 db egyenként 100 000,- Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből és 10 db egyenként 100 000,- Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű, névre szóló szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényből áll. A részvények a részvényes kérésére Tízmillió forintos összevont, valamint Egymillió forintos összevont címletben is kibocsáthatók.”
2. Az Alapító Okirat V. fejezet 5.3.1. pontja az alábbiak szerint változik:
„5.3.1. 192 db, azaz egyszázkilencvenkettő darab, egyenként 100 000 Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű összevont címletű névre szóló törzsrészvény.”
3. Az Alapító Okirat V. fejezet 5.4. pontja az alábbiak szerint változik:
„5.4. Részvényes rögzíti, hogy az alaptőke készpénzben teljesített 20 000 000 Ft-os összege a Társaság elkülönített bankszámlájára a részvénytársaság alapításakor megfizetésre került.
A részvényes az alábbi részvények tulajdonjogával rendelkezik:
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata:
192 db részvény 19 200 000,- Ft
1 db részvény (B–001) 1 000 000,- Ft
A részvényes a fenti részvények átvételére a jelen Alapító Okirat aláírásával kötelezettséget vállal.”
Szolnokon, 2022. .............. napján
............................................................................................
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata – alapító
Képv.: Szalay Ferenc polgármester
Szerkesztem és ellenjegyzem:
............., 2022. .......................
Alulírott alapító részvényes (a továbbiakban úgyis, mint: részvényes), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően a következők szerint állapítja meg az alábbi egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát:
A Társaság cégneve: Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A Társaság rövidített cégneve: Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt.
A Társaság székhelye: 5000 Szolnok, József Attila út 83.
A Társaság telephelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9.
A Társaság elektronikus kézbesítési címe: info@szvf.hu
Alapító: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Székhelye: 5000, Szolnok, Kossuth tér 9.
Statisztikai száma: 18826933 9234 571 16
3.1. A Társaság célja:
A Társaság az önkormányzat szervezeti eszköze komplex városfejlesztési elképzelései megvalósítására. Az önkormányzat operatív városfejlesztő tevékenységének célja egy adott városrész (városfejlesztési akcióterület) vegyes összetételű fizikai, funkcionális, társadalmi-gazdasági szövetének létrehozása vagy megújítása (város rehabilitáció) a maga komplexitásában. A feladata az akcióterület összehangolt fejlesztésének megvalósításának koordinálása a komplex városfejlesztési akciótervben – akcióterületi tervben – foglaltaknak megfelelően.
3.2. A Társaság főtevékenysége:
71.12’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
3.3. A Társaság egyéb tevékenységi körei
4110’08 Épületépítési projekt szervezése
4120’08 Lakó, és nem lakóépület építése
4311’08 Bontás
4312’08 Építési terület előkészítése
6201’08 Számítógépes programozás
6202’08 Információ technológiai szaktanácsadás
6311’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
6312’08 Világháló-portál szolgáltatás
6810’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
6820’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
6831’08 Ingatlanügynöki tevékenység
6832’08 Ingatlankezelés
7111’08 Építészmérnöki tevékenység
7311’08 Reklámügynöki tevékenység
7312’08 Médiareklám
7320’08 Piac,- közvélemény kutatás
7490’08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
8230’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
9102’08 Múzeumi tevékenység
9103’08 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése
8110’08 Építményüzemeltetés
5914’08 Filmvetítés
1105’08 Sörgyártás
7021’08 PR, kommunikáció
9321’08 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység
6920’08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
5610’08 Éttermi, mozgó vendéglátás,
5621’08 Rendezvényi étkeztetés,
4729’08 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem,
5629’08 Egyéb vendéglátás
7721’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
7729’08 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése
4.1. A Társaság határozatlan időre alakult.
A Társaság az Alapító Okirat aláírásának napjától előtársaságként működhet. A Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.
5.1. A Társaság alaptőkéje: 20 200 000 Ft, azaz húszmillió-kettőszázezer forint, amely 20 200 000 Ft készpénzből áll. Az alaptőke 192 db egyenként 100 000,- Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből és 10 db egyenként 100 000,- Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű, névre szóló szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényből áll. A részvények a részvényes kérésére Tízmillió forintos összevont, valamint Egymillió forintos összevont címletben is kibocsáthatók.
5.2. A Társaság alaptőkéje névre szóló törzsrészvényekből és névre szóló elsőbbségi részvényekből áll. A névre szóló részvények bemutatóra szóló részvényekké nem alakíthatóak át.
5.3. A Társaság alaptőkéje az alábbiakból áll:
5.3.1. 192 db, azaz egyszázkilencvenkettő darab, egyenként 100 000 Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű összevont címletű névre szóló törzsrészvény.
5.3.2. 1 db, azaz egy darab 1 000 000 Ft, azaz Egymillió forint névértékű összevont címletű névre szóló szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény (az alapításkor kibocsátott elsőbbségi részvény sorszámozása: B–001).
5.4. Részvényes rögzíti, hogy az alaptőke készpénzben teljesített 20 000 000 Ft-os összege a Társaság elkülönített bankszámlájára a részvénytársaság alapításakor megfizetésre került.
A részvényes az alábbi részvények tulajdonjogával rendelkezik:
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata:
192 db részvény 19 200 000,- Ft
1 db részvény (B–001) 1 000 000,- Ft
A részvényes a fenti részvények átvételére a jelen Alapító Okirat aláírásával kötelezettséget vállal.
5.5. A Társaság a Ptk. 3:211. § (2) bekezdése szerinti zártkörű alapítású, egyszemélyes részvénytársaság.
5.6. A Társaság az alapítást követően a tagsági jogokról dematerializált módon előállított részvényt állít ki. A részvényen legalább a következőket kell feltüntetni:
a) a kibocsátó részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
b) a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét;
c) az első részvényes nevét;
d) a kibocsátás alapjául szolgáló alapszabály, illetve alapszabály-módosítás keltét;
e) az alaptőke nagyságát vagy a részvény által megtestesített alaptőkehányadot, és a kibocsátott részvények számát;
f) a kibocsátó részvénytársaság képviselőinek a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását; és
g) az értékpapír kódját
h) a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat;
i) a szavazati jog esetleges korlátozását;
j) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, vagy a részvénytársaság beleegyezési jogát.
5.7. A Társaság törzsrészvényeihez az alábbi részvényesi jogok fűződnek:
– a Társaság cégbejegyzése után a részvény kiadásához való jog;
– az alapító részvényes hatáskörébe tartozó részvényesi döntés meghozatala;
– a Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon tulajdonba vétele;
– a Társaság vagy szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálatának kérése, ha az jogszabályba vagy az Alapító Okiratba ütközik;
– jogosultság a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott, vagy képviselő útján történő gyakorlására.
5.8. A Társaság szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényéhez az 5.7. pontban meghatározottakon túl az alábbi részvényesi jogok fűződnek:
– a törzsrészvényhez fűződő valamennyi részvényesi jog;
– elsőbbségi jog az alapító részvényes hatáskörébe tartozó döntések közül a VII. fejezet 7.1. pont a), e), k), l), o), q), r), s), t), v) pontjaiban foglalt döntések meghozatalára kiterjed, azzal, hogy a döntések e részvénnyel rendelkező részvényes igenlő szavazatával hozható meg.
A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényhez fűződő részvényesi jogok a részvényes vagyoni hozzájárulásának befizetését követően gyakorolhatók.
5.9. A részvény megsemmisülése, elvesztése, illetve érvénytelenné válása esetén az érték-papírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni.
5.10. A részvénykönyvnek tartalmaznia kell:
– a részvénytulajdonos, részvényesi meghatalmazott, közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét, lakcímét (székhelyét);
– részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, vagy ideiglenes részvényeinek névértékét, darabszámát, sorozat- és sorszámát;
– a részvény megszerzésének, illetőleg elidegenítésének időpontját;
– a részvénykönyvi bejegyzés időpontját;
– a részvényekhez fűződő szavazati jogot.
A részvény átruházása után a részvényes, ha korábban a részvénykönyvbe bejegyezték, köteles részvénye átruházását 8 napon belül a részvénytársaságnak bejelenteni. Ehhez az értékpapírszámla-vezető igazolása, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozat szükséges. Ennek elmulasztása esetén részvényenként és naponta a részvény névértéke 1 ezrelékének megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni a részvénytársaság javára.
A névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben csak akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték.
A részvénykönyvbe való bejegyzéskor a részvénytársaság az átruházó nyilatkozat valódiságát nem köteles vizsgálni. Az Igazgatóság a részvényes kérésére a részvénykönyvből a rá vonatkozó adatokról kivonatot készít. A részvénykönyv törölt adatainak is megállapíthatónak kell maradniuk.
5.11. A névre szóló részvények átruházásához a részvénytársaságnak a beleegyezésére van szükség, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre. A beleegyezésről az Igazgatóság javaslata alapján az alapító részvényes dönt.
A beleegyezés csak fontos okból tagadható meg, így különösen ha:
a) a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy
b) azt a részvénytársaság céljára és a részvényesek körére tekintettel – magánszemély, illetőleg nem kizárólagosan Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, valamint nem közvetlenül vagy közvetetten az Önkormányzat által ellenőrzött (Ptk. 8:2. §) gazdasági társaság kívánja megszerezni.
Ha az alapító részvényes a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásbeli, az átruházni szándékozó részvényes általi bejelentésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő.
A névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték.
5.12. A részvénytársaság az alaptőkét akkor emelheti fel, ha a korábban kibocsátott valamennyi részvénynek a névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették, és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást maradéktalanul, teljes egészében befizették.
5.13. A részvénytársaságnál az alaptőke felemelésére az alábbiak szerint kerülhet sor:
a) új részvények forgalomba hozatalával;
b) az alaptőkén felüli vagyon terhére.
5.14. A részvénytársaságnál az alaptőke emelésének módja kizárólag zártkörű lehet.
5.15. Az alaptőke felemeléséről az alapító részvényes dönt. Ha az alaptőke-emelés új részvények zártkörű forgalomba hozatalával, pénzbeli, vagy nem pénzbeli hozzájárulás ellenében történik, és a részvények átvételére nem a részvényes válik jogosulttá, akkor az alaptőke-emelést elhatározó részvényesi döntésben meg kell határozni azokat a személyeket, akiket – az általuk tett vételi szándéknyilatkozatra figyelemmel – a részvényes feljogosít a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásra. A részvényesi döntésben rendelkezni kell, az e személyek által átvenni vállalt részvények fajtájáról, illetve osztályáról, számáról, a részvény sorozatáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint meg kell határozni:
a) az alaptőke-emelés módját;
b) az alaptőke-emelés összegét vagy legkisebb tervezett összegét;
c) az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapszabály-módosítás tervezetét, ezen belül a kibocsátandó új részvények számát, sorozatát, illetve a sorozatba tartozó részvények fajtájához, részvényosztályához, részvénysorozatához kapcsolódó jogokat, a részvények előállításának módját, névértékét, illetve kibocsátási értékét, és a részvények névértéke vagy kibocsátási értéke befizetésének feltételeit;
d) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét, székhelyét (lakóhelyét), a szolgáltatás időpontját;
e) a részvények átvételére vonatkozó nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló időtartamot vagy jegyzési határidőt,
majd az Alapító Okiratot megfelelően módosítani kell.
5.16. A részvénytársaság az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének megállapításával összefüggésben az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő 6 (hat) hónapon belül lehet figyelembe venni.
A jelen pont szerint felemelt alaptőkére eső részvények a részvénytársaság részvényesét ellenérték nélkül illetik meg.
5.17 A részvényesnek az alaptőke emelésről szóló határozatában meg kell jelölnie az alaptőke-emelés végrehajtásának formáját (új részvények kibocsátása, felülbélyegzés, kicserélés) és végrehajtásának szabályait.
5.18. Az alapító részvényes az alaptőkét leszállíthatja, a Ptk.-ben meghatározott esetekben (Ptk. 3:133. § (2) bekezdés, 3:270. §) pedig az alaptőke leszállítása kötelező.
Az alapító részvényes az alaptőke feltételes leszállításáról is határozhat. Ez esetben az alaptőke leszállítása hatályosulásának előfeltétele, hogy a részvénytársaság alaptőkéjének az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott felemelése megtörténjen. (Ptk. 3:308. § (3))
Az alaptőke nem szállítható le a Ptk. 3:212. § (2) bekezdésében meghatározott összeg alá, kivéve, ha az alaptőke leszállításának hatályosulására csak a részvénytársaság alaptőkéjének – legalább a Ptk. Ptk. 3:212. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő – felemelése időpontjában kerül sor (feltételes leszállítás).
Ha a törvény az alaptőke leszállítását kötelezővé teszi, de így a részvénytársaság alaptőkéje a minimális alaptőke alá szállna, úgy ebben az esetben az alapító részvényes köteles a részvénytársaságnak más Társasági formába történő átalakulásáról, vagy a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről határozni.
Az alaptőke leszállításáról hozott részvényesi döntésben meg kell jelölni:
a) az alaptőke-leszállítás okát, valamint végrehajtásának módját;
b) azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a részvénytársaság saját tőkéje más elemének (a lekötött tartaléknak) a növelése céljából történik-e;
c) azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken és a részvények jellemzőit;
d) azt a határidőt, ameddig a részvényeket a részvénytársasághoz be kell nyújtani.
Az alapító részvényes az alaptőke-leszállításról szóló döntésével egyidejűleg köteles az Alapító Okiratot módosítani.
5.19. Az alaptőke leszállításának végrehajtására sor kerülhet a részvények
a) kicserélésével,
b) lebélyegzésével,
c) számának az Alapító Okiratban meghatározott módon történő csökkentésével.
6.1. A Társaság cégjegyzésére a Vezérigazgató önállóan jogosult.
6.2 A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a Vezérigazgató önállóan írja nevét az aláírási címpéldánynak, vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintának megfelelően az előnyomott, nyomtatott vagy előírt cégnév alá.
7.1. Ezen okiratban, ahol közgyűlés elnevezés szerepel, amíg a Társaság egyszemélyes addig a közgyűlésen az alapító részvényest kell érteni.
A részvénytársaságnál, annak egyszemélyes jellegére tekintettel a Ptk. 3:109. § (4) bekezdése alapján közgyűlés nem működik, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az alapító részvényes írásban dönt, melyről a vezető tisztségviselőt értesíti, az alábbiak szerint:
a) döntés – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – az Alapító Okirat (Alapító Okirat) megállapításáról és módosításáról;
b) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
c) a részvénytársaság átalakulásának, más részvénytársasággal való egyesülésének, szétválásának, valamint jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
d) a Vezérigazgatónak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;
f) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról;
g) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
h) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
i) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – a saját részvény megszerzéséről;
j) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről;
k) döntés – ha a Ptk. másként nem rendelkezik – az alaptőke leszállításáról;
l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;
m) döntés a névre szóló részvények átruházásról;
n) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság részvényesével, vezető tisztségviselőjével, Felügyelő Bizottsági tagjával, Vezérigazgatójával vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés), illetve élettársával köt;
o) a Felügyelő Bizottság ügyrendjének a jóváhagyása;
p) döntés minden olyan jogügyletről, amely által a részvénytársaság 200 millió Ft-ot meghaladó mértékben vállalna kezességet, vagy hasonló kötelezettséget, hitelfelvétel esetén dönt, ha az igénybe veendő hitel mértéke, ill. a Társaság adósságállománya a 200 millió Ft-ot meghaladja az adott ügylettel;
q) 25 000 000 Ft-ot meghaladó, valamint az alapító részvényes által jóváhagyott üzleti tervben nem szereplő ügylet megkötésének előzetes jóváhagyása;
r) Szerződés értékének meghatározása:
Kötelezettségvállalás, hitelfelvétel esetén a szerződés értéke:
– határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
– határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa;
– a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.
Bevételt eredményező szerződés értéke:
valamennyi követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel esetén a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egy évi szolgáltatás értéke.
Ingyenes ügylet értéke: a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg.
Szerződések értékének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a fenti értékhatárok túllépését, a szerződések önmagukban, vagy azonos és hasonló jogügyletek összeszámításával is megvalósíthatják (kötelezettségvállalást eredményező szerződés értéke- bevételt eredményező szerződés értéke);
s) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az Alapító Okirat a részvényes kizárólagos hatáskörébe utal;
t) döntés gazdasági Társaság alapításáról, vagy más Társaságban való részesedés szerzésről;
u) döntés az üzleti terv jóváhagyásáról.
7.2. A részvényes az írásban meghozott döntéséről a vezető tisztségviselőt 8 munkanapon belül köteles értesíteni.
7.3. A részvénytársaság és részvényese közötti szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
7.4. A részvénytársaság saját részvényt nem szerezhet.
7.5. A részvénytársaság részvényesének felelősségére a minősített befolyással rendelkező részvényes felelősségére vonatkozó szabályokat (Ptk. 3:324. §) kell alkalmazni.
8.1. Jelen alapító okirat úgy rendelkezik, hogy igazgatóság választására nem kerül sor és az igazgatóság Ptk.-ban meghatározott jogait egy vezető tisztségviselő (Vezérigazgató) gyakorolja.
A részvénytársaság ügyvezetését a Vezérigazgató látja el. Ügyvezetésnek minősül a Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy az Alapító Okirat alapján nem tartoznak a Társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
8.2. A Társaság Vezérigazgatója:
Név: Csatári István
Anyja neve: Tóth Julianna
Lakcím: 5000 Szolnok, Holt-Tiszapart u. 35.
Kinevezés kezdő időpontja: 2022.07.01.
Kinevezés lejárta: 2027.06.30.
8.3. A Vezérigazgató feladat- és hatásköre:
a) a részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának, mérlegének és az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslatnak az előterjesztése;
b) a részvényes felé évente kétszer, a Felügyelő Bizottság felé pedig negyedévente jelentés készítése az ügyvezetésről és a Társaság vagyoni helyzetéről, valamint üzletpolitikájáról;
c) az éves gazdálkodási terv, valamint ennek keretében az éves költségvetés, illetőleg a középtávú gazdálkodási terv előkészítése, annak a részvényes elé terjesztése jóváhagyás végett;
d) az üzleti könyvek szabályszerű vezetése;
e) a munkáltatói jogkör gyakorlása a Társaság alkalmazottai felett;
f) a részvénytársaság képviselete harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt;
g) részvénykönyv vezetése;
h) könyvvizsgálóval történő szerződéskötés a polgári jog szabályai szerint;
i) az Alapító 8 napon belüli értesítése – a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítése mellett –, ha tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy a saját tőkéje a törvényben meghatározott minimumösszeg alá csökkent, illetőleg ha a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, a részvénytársaságot felszámolás fenyegeti, és vagyona a tartozásokat nem fedezi;
j) az Alapító Okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint a törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése;
k) döntés minden további olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az Alapító Okirat nem utal a részvényes kizárólagos hatáskörébe;
l) a Vezérigazgató az Alapító Okirat VI. fejezete szerint jogosult és köteles a Társaság cégjegyzésére;
m) az alapító részvényes elé terjeszti jóváhagyásra az akcióterületi terv előző évben végrehajtott szakaszát és a következő évre eső aktualizált részét;
n) az alapító részvényes elé terjeszti jóváhagyásra legkésőbb az éves beszámolóval egyidejűleg a Társaság üzleti tervét.
o) döntés minden olyan jogügyletről, amely által a részvénytársaság 200 millió Ft értékhatárig vállalna kezességet, vagy hasonló kötelezettséget. Hitelfelvétel esetén dönt, ha az igénybe veendő hitel mértéke, ill. a Társaság adósságállománya a 200 millió Ft-ot nem éri el az adott ügylettel.
p) 25 000 000 Ft-ot el nem érő, valamint az alapító részvényes által jóváhagyott üzleti tervben szereplő ügylet megkötése, az ügylet megkötésének előzetes jóváhagyása,
q) saját hatáskörében jogosult módosítani a Társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreit, és ezzel összefüggésben jogosult az alapító okirat módosítására.
Szerződés értékének meghatározása:
Kötelezettségvállalás, hitelfelvétel esetén a szerződés értéke:
– határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;
– határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa;
– a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:
az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.
Bevételt eredményező szerződés értéke:
valamennyi követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel esetén a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egy évi szolgáltatás értéke.
Ingyenes ügylet értéke: a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg.
Szerződések értékének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a fenti értékhatárok túllépését, a szerződések önmagukban, vagy azonos és hasonló jogügyletek összeszámításával is megvalósíthatják (kötelezettségvállalást eredményező szerződés értéke- bevételt eredményező szerződés értéke).
8.4. A Vezérigazgató a Társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A Vezérigazgató a jogszabályok, az Alapító Okirat, a részvénytársaság részvényese által hozott döntések, illetve az ügyvezetési kötelezettsége vétkes megszegésével a részvénytársaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.
A Társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait a Társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a Társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
8.5. A Vezérigazgató a részvénytársaság ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként köteles megőrizni.
A részvénytársaságnál a Vezérigazgatói tisztség munkaviszony keretében látható el.
8.6 A Vezérigazgató:
– és hozzátartozója nem köthet saját nevében a részvénytársaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket
– nem lehet korlátlanul felelős tagja a részvénytársasággal azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági Társaságnak
– nem lehet vezető tisztségviselő a részvénytársasággal azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági Társaságban
kivéve, ha ehhez az alapító részvényes előzetesen, írásban hozzájárul.
8.7. A Vezérigazgatói tisztség megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
8.8. A Vezérigazgató tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak írásbeli bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve ha a részvényes az új Vezérigazgató kijelöléséről ezt megelőzően gondoskodik. A lemondás hatályossá válásáig a Vezérigazgató a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
9.1. A részvénytársaságnál 3 tagú Felügyelő Bizottság működik a részvénytársaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából.
9.2. A felügyelőbizottság tagjai:
Név: Szőke Gergő Zoltán
Anyja neve: Molnár Marianna
Lakcím: 5000 Szolnok, Márta utca 1.2.
Megválasztása 2022. április 29. napjától 2025. december 31. napjáig szól.
Név: Fekete Kristóf Tibor
Anyja neve: Oláh Tímea
Lakcím: 5000 Szolnok, Bajnok utca 8/A.
Megválasztása 2021. január 1. napjától 2025. december 31. napjáig szól.
Név: Holler Zoltán
Anyja neve: Gerendorf Irén
Lakcím: 5000 Szolnok, Hunyadi János út 36/A.
Megválasztása 2021. március 1. napjától 2025. december 31. napjáig szól.
9.3. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. Tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
9.4. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról.
Amennyiben az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
9.5. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a polgármester hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy az ülésén a tagok ne személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Az ülés megtartásának erre vonatkozó részletes szabályait az Felügyelő Bizottság ügyrendjében kell megállapítani.
9.6. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs. A Felügyelő Bizottság tagjai e minőségükben a részvényes által nem utasíthatóak.
9.7. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:
a) ellenőrzi a Társaság ügyvezetését;
b) a részvényes részére adott üzletpolitikai jelentés megvizsgálása, valamint minden olyan előterjesztés megvizsgálása, amely a részvényes kizárólagos döntési jogkörébe tartozik;
c) a Vezérigazgató által előterjesztett, a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló javaslatra, valamint a Vezérigazgató által előterjesztett üzleti tervre vonatkozó írásbeli jelentés készítése a részvényes felé;
d) a részvényes értesítése – amennyiben a Felügyelő Bizottság úgy ítéli meg –, ha az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, Alapító Okiratba, illetve részvényesi határozatba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági Társaság érdekeit;
e) a Vezérigazgató által a Felügyelő Bizottság részére készített – az ügyvezetésről és a Társaság vagyoni helyzetéről, valamint az üzletpolitikáról szóló – jelentés megtárgyalása;
f) eljárás minden egyéb olyan ügyben, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, vagy az alapító részvényes szabályszerűen a hatáskörébe utal.
9.8. A Felügyelő Bizottság a részvénytársaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelő Bizottság erre vonatkozó írásbeli kérelmére a vezető tisztségviselők, illetve a Társaság vezető állású munkavállalói a kérelem átvételétől számított 8 napon belül írásban kötelesek a kért felvilágosítást megadni.
A Felügyelő Bizottság a Társaság könyveit és iratait – ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja.
9.9. A Felügyelő Bizottság tagjait üzleti titoktartási kötelezettség terheli a Társaság ügyeiről szerzett értesülések vonatkozásában.
9.10. A Felügyelő Bizottság tagja:
– nem köthet saját nevében a részvénytársaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket
– nem lehet korlátlanul felelős tagja a részvénytársasággal azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági Társaságnak
– nem lehet vezető tisztségviselő a részvénytársasággal azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági Társaságban
kivéve, ha ehhez az alapító részvényes hozzájárul.
9.11. A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnik:
– a kijelölési időtartam lejártával,
– a részvényes általi visszahívással,
– a törvényben szabályozott kizáró ok beálltával,
– lemondással,
– elhalálozással.
9.12. A Felügyelő Bizottsági tag tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak írásbeli bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a részvényes az új Felügyelő Bizottsági tag kijelöléséről ezt megelőzően gondoskodik. A lemondás hatályossá válásáig a Felügyelő Bizottsági tag a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
10.1. A részvénytársaságnál könyvvizsgáló működik a Társaság törvényes működésének egyik biztosítékaként.
10.2. A Társaság könyvvizsgálója:
Név: TISZA BROSS Audit Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 10/B. fsz 3.
Cg.: 16–09–002261
Képv.: Krajcsné Dezsőfi Katalin
Kamarai tagsági száma: 000846
A könyvvizsgálatért személyében is felelős tag:
Név: Krajcsné Dezsőfi Katalin
Anyja neve: Prohászka Katalin
Lakcím: 5008 Szolnok, Kaffka M. u. 26.
Könyvvizsgálói engedély száma: 000817
A könyvvizsgáló megbízatása 2022. június 1. napjától 2024. május 31. napjáig szól.
10.3. Könyvvizsgálóvá az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést a részvénytársaság Vezérigazgatója köti meg, a polgári jog általános szabályai szerint a megválasztását követő 90 napon belül.
10.4. Amennyiben a könyvvizsgálói feladat ellátására gazdálkodó szervezet kerül megválasztásra, úgy külön meg kell jelölni a szervezet azon tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. Ezen személy csak a részvényes által jóváhagyott személy lehet.
10.5. A könyvvizsgáló feladat- és hatásköre:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzése, annak véleményezése;
b) a részvényes elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentés megvizsgálása abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak;
c) a részvényes értesítése, ha tudomására jut, hogy a Társaság vagyonának jelentős értékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők, vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak a Ptk.-ban meghatározott felelősségét vonja maga után.
d) a cégbíróság értesítése, ha a részvényes a jogszabályok által előírt döntéseket nem hozza meg.
10.6. A könyvvizsgáló feladatának és hatáskörének megfelelő ellátása érdekében jogosult a Társaság könyveibe betekinteni, a vezető tisztségviselőktől, a Felügyelő Bizottság tagjaitól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérni, a Társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálni.
10.7. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet a Felügyelő Bizottság ülésein. A könyvvizsgálót a Társaság legfőbb szervének a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló az ülésen köteles részt venni.
10.8. A könyvvizsgálót üzleti titoktartási kötelezettség terheli a Társaság ügyeiről szerzett értesülései vonatkozásában.
10.9. A könyvvizsgáló haladéktalanul köteles a Társaság Vezérigazgatóját és az Alapító részvényest értesíteni, amennyiben körülményei változása folytán a törvényben előírt kizárási és összeférhetetlenségi szabályoknak nem felel meg.
10.10. A könyvvizsgálói megbízás megszűnik:
– a részvényes általi visszahívással,
– a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával,
– a törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, felmondással.
10.11. A könyvvizsgáló felelőssége:
A könyvvizsgálót a polgári jog általános szabályai szerinti és a szakmai előírásokra vonatkozó rendelkezések szerinti felelősség terheli.
11.1. Az üzleti évek a naptári évvel esnek egybe.
11.2. Minden üzleti év első három hónapján belül köteles a Vezérigazgató, az előző üzleti év évvégi zárlatát és az üzleti jelentést a könyvvizsgáló által történt ellenőrzés után, a felügyelőbizottság részére előterjeszteni.
11.3. A gazdasági társaság nonprofit formában működik, tehát a gazdasági tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
11.4. A részvénytársaság az Integrált Városfejlesztési Stratégiában szereplő, és támogatásban részesült város rehabilitációs projekt megvalósításához kapcsolódó tevékenységből származó nyereség nem osztható, azt a részvénytársaság köteles a város rehabilitációhoz kapcsolódó tevékenységéhez felhasználni.
12.1. Azokban az esetekben, amikor a Ptk. a Társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a Társaság e kötelezettségének a Társaság honlapján tesz eleget.
13.1. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben, a Társaságnak és tagjainak a nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13.2. A jelen Alapító Okirat elkészítésével és a Társaság cégbírósági bejegyzésével kapcsolatban felmerülő illeték, közzétételi díj, teljes összegét a részvénytársaság viseli.
A részvényes a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot elolvasás és értelmezés után, mint akaratával mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírta.
Szolnok, 2022. ..................... napján
.......................................................................................
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata – Alapító
Képv.: Szalay Ferenc polgármester
Szerkesztem és ellenjegyzem:
............., 2022. ............................
