Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 40/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelete

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról

Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 5. § (2) bekezdés b, c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá

b) az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfólió vagyon).

c) az önkormányzat gazdasági társasága és költségvetési szerve használatában lévő, kötelező feladataik ellátásához biztosított helyiségek bérbeadására.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) az önkormányzati tulajdonú lakások bérletének, lakások elidegenítésének, a helyiségbérlet, illetőleg a helyiségek elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletek hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására,

b) a vásárok és piacok működéséről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó árusítóhelyek, helyiségek és pavilonok hasznosítására,

(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,

b) a közterületek hasznosítása esetén, ha a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet

eltérően nem rendelkezik.

(4) *  E rendelet alkalmazásában önkormányzati portfólió vagyonnak minősül az a társasági részesedés, amely a többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet más gazdasági társaságban fennálló társasági részesedése, valamint e gazdasági társaság tulajdonában lévő vagyon is.

Önkormányzati vagyon elemei és besorolása * 

2. § *  (1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen nemzeti vagyona:

a) az önkormányzati tulajdonban lévő közterületi műalkotások,

b) a köztemetők,

c) a kommunális hulladéklerakó telep,

d) mindaz a vagyon, amit törvény, vagy a Közgyűlés annak nyilvánít.

(2) Az önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározottakon túl további korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelettel nem jelöl ki.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján sorolandó be a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyoni körbe.

(4) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elemet a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törzsvagyonba kell átsorolni.

(5) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből - a (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.

(6) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége e rendelet erejénél fogva megszűnik, ha a helyi építési szabályzat végrehajtása céljából lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján az ingatlan közterület rendeltetése megszűnik. Az ingatlant vagy ingatlanrészt a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonba törzsvagyonba kell átsorolni.

(7) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége megszűnik, ha a helyi építési szabályzattal nem ellentétes telekrendezési szándék alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján az ingatlan közterület rendeltetése megszűnik. Az ingatlant vagy ingatlanrészt a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonba törzsvagyonba kell átsorolni.

(8) Az átsorolásról forgalomképtelen törzsvagyon esetében a Közgyűlés, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetében a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt. A tulajdonosi joggyakorló az (3)-(5) bekezdés szerinti törzsvagyon átsorolásáról legkésőbb az átruházásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg, a (7) bekezdés szerinti átsorolásról a telekalakítási eljárást megelőzően dönt.

(9) Az üzleti vagyon hasznosítására éves tervként a Közgyűlés meghatározza a vagyongazdálkodási koncepciót. Az elfogadott vagyonkoncepció alapján az üzleti vagyon értékesítéséről az egyes vagyontárgyak 5. §-ban meghatározott értéke szerinti tulajdonosi joggyakorlója dönt.

A vagyon nyilvántartása

3. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § *  A tulajdonosi jogokat - beleértve a tulajdonszerzéssel összefüggő döntéseket is - a Közgyűlés, illetve az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben átruházott hatáskörben a polgármester és az önkormányzat közgyűlésének gazdasági ügyeket ellátó bizottsága, valamint a vagyonkezelők gyakorolják.

Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

5. § *  (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan, vagyoni értékű jog esetén - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni,

d) ingó vagyontárgy esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés azzal, hogy 200 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt mellőzhető értékbecslés beszerzése.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét a bérleti díj vagy használati díj mértékét 6 hónapnál nem régebbi szakvélemény alapján kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés szerinti hasznosítás esetén a hasznosított vagyoni értékű jog forgalmi értéke:

a) egy évet meg nem haladó hasznosítás esetén tizenkét havi bérleti, használati díj összege,

b) egy évet meghaladó hasznosítás esetén a szerződés fennállása alatt fizetendő - de legfeljebb 10 évre számított - bérleti, használati díj kumulált összege,

c) határozatlan idejű hasznosítás esetén az első 10 évre számított bérleti, használati díj együttes összege.

(4) Mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése

a) az Önkormányzat tulajdonában álló szálláshely szolgáltatást nyújtó ingatlan bérbe vagy használatba adása,

b) vagyonkezelő által feladatellátásához használt ingatlan helyiségének a feladatellátáshoz szükséges időtartamon kívüli, időszakos, egészségügyi, kulturális, sport, oktatási vagy szociális használatra történő bérbe vagy használatba adása,

c) ingó vagyontárgy bérbe vagy használatba adása esetén.

d) rekreációs célú hasznosítás esetén.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott esetben a bérleti vagy használati díj összege nem lehet alacsonyabb a bérbe vagy használatba adó erre vonatkozó külön szabályzatában meghatározott, legalább a költségek megtérülését biztosító összegnél.

(6) Az (4) bekezdés d) pontja esetén a bérleti díj megállapításáról a rekreációs célú hasznosításra történő kijelöléssel együtt a Közgyűlés határoz.

(7) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása vagy vagyonkezelésbe adása esetén a forgalmi értéket az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke alapján kell meghatározni.

(8) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll - a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(9) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak esetén az értékelést az (1) bekezdés szerint kell elvégezni.

6. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(2) E rendeletben megállapított értékek és értékhatárok alatt egyedi bruttó forgalmi értékek értendők.

II. TULJADONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7. § (1) Az Önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.

(2) Az Önkormányzat a portfólió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti vagy általános meghatalmazással képviselteti magát.

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlására a polgármester jogosult.

(4) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a Közgyűlés - a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban - az Önkormányzat vagyonának kezelőire e rendelet rendelkezései szerint ruházza át.

A forgalomképes ingatlan és ingó vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

8. § (1) *  A forgalomképes ingatlan és ingó vagyon tekintetében a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel a tulajdonosi jogokat

a) 15 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érő forgalomképes ingatlan és ingó vagyon esetében a polgármester,

b) 15 - 35 millió forint közötti egyedi forgalmi értékhatár esetén a forgalomképes ingatlan és ingó vagyon esetében a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,

c) 35 millió forint egyedi forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó forgalomképes ingatlan és ingó vagyon esetében a Közgyűlés

gyakorolja.

(2) A forgalomképes önkormányzati vagyon részét képező vagyontárgy megterheléséről - a zálogjoggal való megterhelést kivéve - 15 millió forint értékhatárig a polgármester, 15 - 35 millió forint értékhatár esetén a gazdasági ügyeket ellátó bizottság, 35 millió forintot meghaladóan a Közgyűlés dönt.

(3) Értékhatártól függetlenül a Közgyűlés hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

9. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak vonatkozásában a tulajdonosi jogokat

a) 15 millió forint értékhatárig a polgármester,

b) 15 - 35 millió forint közötti értékhatár esetén a szakmailag illetékes önkormányzati bizottság előzetes véleményezésével a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,

c) 35 millió forintot elérően vagy azt meghaladóan a Közgyűlés gyakorolja.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

10. § (1) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendeletben foglalt vagyonkezelőkre bízhatja. A forgalomképtelen vagyontárgyak tekintetében is a tulajdonosi jogokat a vagyonkezelők az e rendelet szabályai vagy a vele megkötött megállapodás szerint gyakorolhatják.

(2) A fogalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama egy évnél több, de a három évet nem haladja meg a gazdasági és városfejlesztési ügyeket ellátó bizottság dönt.

(3) A forgalomképtelen vagyonnak három évet meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetében a tulajdonosi jogokat a Közgyűlés gyakorolja.

(4) *  A forgalomképtelen vagyonnak egy évet nem meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetében a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a gazdasági ügyeket ellátó bizottság hatáskörébe tartozik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, követelés elengedése

11. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen, bármely jogcímen átruházni kizárólag az alábbiak szerint lehet:

a) tulajdonjogot ingyenesen átruházni vagy 3 éves időtartamot meghaladó ingyenes használatot engedélyezni a Közgyűlés,

b) 3 éves időtartamot meg nem haladó tartós ingyenes használatot engedélyezni a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,

c) időszakos (legfeljebb 10 nap időtartamra vagy adott rendezvényhez kapcsolódó) ingyenes használatot engedélyezni a polgármester jogosult.

12. § Az önkormányzati vagyon használatát, bérbeadását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában,- kedvezményesen, bármely jogcímen engedélyezni csak akkor lehet, ha a versenyeztetés mellőzésének feltételei e rendelet szabályai szerint fennállnak. Kedvezményes használatról, bérbeadásról dönteni az alábbiak szerint lehet:

a) 3 éves időtartamot meghaladó kedvezményes használatot engedélyezni a Közgyűlés,

b) 3 éves időtartamot meg nem haladó tartós kedvezményes használatot a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,

c) időszakos (legfeljebb 10 nap időtartamra vagy adott rendezvényhez kapcsolódó) kedvezményes használatot a polgármester jogosult.

Felajánlott vagyon elfogadása

13. § (1) *  Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról, a vagyonkezelő kijelöléséről - a felajánlott vagyontárgy terheinek, értékének és hasznosíthatóságának mérlegelésével - a polgármester dönt, kivéve a magyar állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntést.

(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása vagyonkezelő részére történik, a polgármester döntését megelőzően szükséges a vagyonkezelő szerv nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt önkormányzati vagyonkezelő szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

III. VERSENYEZTETÉS SZABÁLYAI

14. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - kizárólag versenyeztetés keretében, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított értékhatár alatti önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.

(3) A versenyeztetési eljárás szabályait az 1. mellékletet képező versenyeztetési szabályzat tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti értékhatár alatti vagyontárgy esetében nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el

- ingóvagyon esetében a 200.000 (kétszázezer) forintot,

- ingatlanvagyon esetében a 8 millió forintot, vagy

b) ha az ingatlanvagyon használatba vagy bérbe adása egyszeri alkalommal, további előjogot nem biztosító és egy évet meg nem haladó időtartamra szól, vagy

c) vagyontárgynak önkormányzati többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetbe történő bevitelekor, vagy

d) az elővásárlási jog jogosultja részére történő elidegenítéskor, vagy

e) *  haszonbérbe adáskor, rekreációs célú hasznosításkor, vagy

f) bérleti idő, használati idő meghosszabbításakor, vagy

g) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezésekor, vagy

h) kisajátításnál, valamint jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosításakor, vagy

i) *  a 2. § (6) és (7) bekezdése szerinti telek-kiegészítés és telekhatár rendezés esetén, vagy

j) ha a versenyeztetési eljárás eredménytelen maradt és a vételi ajánlat a pályázati kiírás napját követő hat hónapig beérkezik, vagy

k) fontos közérdekre, gazdasági, városfejlesztési vagy városrendezési érdekre tekintettel.

(5) A vagyontárgy elidegenítésre, hasznosításra való kijelöléséről, a hasznosítás módjáról, formájáról és a végső döntés meghozataláról a tulajdonosi jogok gyakorlója határoz.

(6) A Közgyűlés a rendelet 6. §-a szerint megállapított forgalmi értéket legfeljebb 20%-kal csökkentheti, ha a vagyon hasznosítására meghirdetett pályázat két alkalommal, 1 éven belül eredménytelen maradt.

IV. AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁNAK KEZELŐI ÉS JOGÁLLÁSUK

15. § *  (1) A Közgyűlés az Önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon meghatározott körére - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a 11. § figyelembe vételével a Közgyűlés a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt.

(4) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a rábízott vagyont köteles megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(5) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között köteles gazdálkodni. A vagyonkezelő jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,

b) a bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

c) a közterhek viselésére.

(6) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a (5) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai vagy a vele megkötött megállapodás szerint gyakorolhatja. A megállapodás rögzíti a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait is.

(7) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(8) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésékben a rendeletet alkalmazni kötelesek.

(9) Az Önkormányzat ingatlankezelési feladatait (működtetését) 100%-os tulajdonú gazdasági társasága útján látja el üzemeltetési szerződés keretében. Az üzemeltetési szerződés hatálya alá tartozó ingatlanok kijelöléséről a Közgyűlés dönt, mely alapján az adott ingatlan külön szerződésmódosítás nélkül, az üzemeltetési szerződés hatálya alá kerül. A házkezelési feladatokat ellátó gazdasági társaság e rendelet tekintetében vagyonkezelőnek minősül.

16. § *  (1) Az önkormányzati vagyon kezelője - az alapító okiratban vagy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körön belül és az alaptevékenység sérelme nélkül - önállóan dönt

a) használatában lévő ingóság hasznosításáról (használatba adás, bérbeadás, értékesítés),

b) a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész egyszeri, 1 (egy) évet meg nem haladó időtartamú és további előjogot nem biztosító használatba vagy bérbe adásáról,

b) ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonba történő megszerzéséről, bérbevételéről az éves költségvetési vagy üzleti tervben biztosított keret terhére, annak értékétől függetlenül.

(2) Az önkormányzati vagyon kezelője a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottság előzetes hozzájárulásával dönt ingatlan, ingatlanrész 1 évet meghaladó - beleértve az (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés meghosszabbítását is - vagy határozatlan időre szóló használatba, bérbe adásáról illetve bérbe vételéről.

(3) Az önkormányzati vagyon kezelője használatában lévő ingatlan, ingóság e rendeletben foglaltak alkalmazásával csak akkor idegeníthető el, ha a vagyontárgy a tevékenysége ellátásához nem szükséges vagy véglegesen feleslegessé vált. Az ingatlan értékesítéséről az e rendelet szerinti tulajdonosi joggyakorló dönt.

V. TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN

17. § (1) Ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25%, vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben a polgármester dönt.

(2) A társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy úján is gyakorolhatja.

18. § (1) Ha a gazdasági társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 25%-nál nagyobb, de 50%-t nem éri el, a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben a polgármester dönt.

(2) A polgármester a társaság alapító okiratában rögzített kizárólagos taggyűlési (közgyűlési) döntést igénylő kérdésekben a döntés előtt köteles kikérni a gazdasági ügyeket ellátó bizottság állásfoglalását.

(3) A társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.

(4) Amennyiben a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a meghatalmazott személy az ott felmerült kérdésben - ügyben - felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntés elhalasztását köteles kérni.

Többségi vagy kizárólagos gazdasági társaságok

19. § (1) *  A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Nonprofit Kft.-nél, továbbá ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész az 50%-ot eléri, vagy meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően korlátolt felelősségű társaság esetében

a) Közgyűlés dönt:

aa) pótbefizetés elrendelése és visszafizetése, a törzstőke felemelése és leszállítása,

ab) osztalékelőleg fizetésének elhatározása,

ac) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,

ad) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,

ae) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása,

af) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

ag) a felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

ah) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

ai) más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépésről történő döntés,

aj) a társasági szerződés módosítása,

ak) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat/társasági szerződés a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal,

al) a számviteli törvény szerinti beszámoló, féléves beszámoló és közhasznú társaságoknál a közhasznúsági jelentés elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést,

am) az üzleti terv elfogadása,

b) a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt:

ba) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve, ha az utóbbi szerződés megkötése a társaság főtevékenységéhez tartozik,

bb) az alapításért felelős tagok, a vezető tisztségviselők, a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése,

bc) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,

bd) felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása

kérdésében.

(2) Ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész az 50%-ot eléri, vagy meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően részvénytársaság esetében

a) Közgyűlés dönt:

aa) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról;

ab) a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

ac) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

ad) *  az igazgatóság tagjainak, elnökének, a vezérigazgatónak továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, javadalmazási szabályzat jóváhagyása;

ae) döntés osztalékelőleg fizetéséről;

af) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról;

ag) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

ah) döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

ai) döntés az alaptőke felemeléséről;

aj) döntés az alaptőke leszállításáról, kivéve a kötelező alaptőke-leszállítás eseteit;

ak) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;

al) *  üzleti terv, költségvetés jóváhagyása, a számviteli törvény szerinti beszámoló, féléves beszámoló jóváhagyása; ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;

am) hosszú lejárató hitel és hosszú lejáratú kölcsön felvételének engedélyezése, amennyiben a társaság hosszú lejáratú hitel és kölcsön állománya a hosszú lejáratú hitel vagy kamatmentes kölcsön felvétele az alaptőke 30%-át meghaladja, rövid lejáratú hitel és rövid lejáratú kölcsön felvételének engedélyezése, amennyiben a társaság rövid lejáratú hitel és kölcsön állománya a rövid lejáratú hitel vagy kamatmentes kölcsön felvételével az alaptőke 40%-át meghaladja;

an) dönt gazdasági társaság alapításáról;

ap) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat/alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

b) a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt:

ba) * 

bb) felügyelő bizottság és az igazgatóság ügyrendjének jóváhagyása,

bc) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása kérdésében,

bd) az alapításért felelős tagok, a vezető tisztségviselők, a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése,

(3) * 

(4) A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó és az (1)-(3) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a polgármester dönt.

(5) Kormányzati beruházás megvalósítására létrehozott projekttársaság esetében a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó és az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a döntési jogok gyakorlására a megvalósításra irányuló, tulajdonossal kötött szerződés az irányadó. Az (1) bekezdésben fel nem sorolt és a szerződésben nem szabályozott legfőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésekben a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt.

(6) A gazdasági társaságok taggyűléseinek, illetőleg igazgatósági üléseinek állandó meghívottja a polgármester és a mindenkor hatályos polgármesteri utasítás szerint az adott társaságért felelős alpolgármester. A polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatásuk esetén jogosultak magukat meghatalmazottal képviseltetni.

(7) Amennyiben a gazdasági ügyeket ellátó bizottság a hatáskörébe tartozó társasági napirend tárgyalásakor tulajdonosi beavatkozás szükségességét állapítja meg, köteles a napirendet és a döntési javaslatot a Közgyűlés elé terjeszteni.

Társasági vagyonra, beruházásra vonatkozó közös szabályok

20. § *  (1) Többségi vagy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlan és portfólió vagyon elidegenítésére, megterhelésére, beruházásra üzleti tervnek megfelelően kerülhet sor. Az üzleti tervben tervezett elidegenítés, megterhelés, beruházás a kérdésében

a) 35 millió forint forgalmi érték felett a Közgyűlés,

b) 15-35 millió forint forgalmi érték között a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,

c) 15 millió forint forgalmi érték alatt a polgármester

dönt.

(2) Többségi vagy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlan és portfólió vagyon üzleti tervében nem szereplő elidegenítés, megterhelés, beruházás kérdésében minden esetben a Közgyűlés dönt.

21. § Az V. fejezetben szabályozott, Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek tárgyában készített előterjesztéseket a Közgyűlés csak akkor tárgyalhat, ha a gazdasági ügyeket ellátó bizottság azokról előzetesen állást foglalt.

Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

22. § (1) A Közgyűlés dönt kezességvállalásról, közérdekű kötelezettségvállalásról.

(2) A polgármester dönt:

a) szolgalmi jogot vagy használati jogot alapító visszterhes szerződések megkötéséről, ha a szerződés nem közterületet érint,

b) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról való lemondásról,

c) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,

d) az Önkormányzatot illető jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról,

e) elővásárlási jogról történő lemondásról,

f) *  közös tulajdonban történő építéshez tulajdonostársi hozzájárulás megadásáról,

g) *  társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról,

h) *  önkormányzati tulajdonú ingatlanban használati vagy bérleti joggal rendelkező szervezet részére székhelyhasználat bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után megkezdett ügyekben kell alkalmazni.

24-25. § * 

Dr. Puskás Tivadar s. k. Dr. Gaál Róbert s. k.
polgármester jegyző

1. számú melléklet a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 40/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelethez

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

A szabályzat célja, hogy a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: vagyonrendelet) foglaltaknak megfelelően megállapítsa a versenyeztetés általános szabályait és ezzel biztosítsa az önkormányzati vagyon ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti értékesítését és hasznosítását, a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.

Az eljárás általános szabályai

1. A versenyeztetési szabályzatot az önkormányzati vagyonnak a vagyonrendelet hatálya alá tartozó elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás), továbbá az e feladatokkal való megbízás során kell alkalmazni.

2. A versenyeztetés megvalósulhat pályáztatás, illetve licitálás útján.

3. A pályáztatás nyilvános vagy zártkörű lehet.

4. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételes esetben kerülhet sor, különösen akkor, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, illetve akkor, ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az ott szereplő pályázók közül a legjobb két ajánlattevő várhatóan újabb, kedvezőbb ajánlatot tesz.

5. Amikor a versenyeztetés célja kizárólag a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást nyújtó pályázó kiválasztása, licit eljárást kell lefolytatni.

6. A versenyeztetési eljárásban ajánlattevőként az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vehet részt, aki személyazonosságát, jogi személy és jogképes szervezet esetén nyilvántartásba vételét - 30 (harminc) napnál nem régebbi igazolással - hitelt érdemlően igazolta, gazdasági társaság esetén 30 (harminc) napnál nem régebbi cégkivonatát bemutatta.

A pályázat meghirdetése

7. A pályázatra szóló felhívást a vagyonrendeletben meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója írja ki.

8. A nyilvános pályázatot a sajtó útján meg kell hirdetni.

a) 50 millió forint forgalmi értékhatár alatt az önkormányzati tulajdonú médiákon kívül legalább a megyei napilapban,

b) 50 millió forint forgalmi értékhatár felett legalább egy országos napilapban is.

9. A zártkörű pályázatról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

10. A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.

11. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A második fordulóban csak a kiíró által megjelölt feltételek módosíthatók.

12. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a pályázati felhívásban megjelölt kötelezettség, illetve szolgáltatás teljesítésére.

A pályázati felhívás

13. A kiíró a pályázati felhívásban köteles meghatározni, hogy

- a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

- az összességében legelőnyösebb ajánlat

szempontja alapján bírálja-e el a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlatokat.

14. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését, címét, telefon- és telefax számait,

b) a pályázat célját, a pályázat fajtáját (nyílt/zártkörű) azt, hogy hány fordulós (egy/kettő),

c) a pályázat tárgyának pontos meghatározását, ideértve annak műszaki és jogi feltételeit,

d) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,

e) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,

f) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat,

g) az ajánlati kötöttség tartamát,

h) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, külön megjelölve a konzultáció(k) időpontját,

i) tájékoztató füzet vagy dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén átvételének helyét, módját, idejét és költségét,

j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítheti.

15. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 30 (harminc) nap különbség legyen.

16. Az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

17. A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a felhívással azonos módon kell közzétenni. A kiírás visszavonása esetén - ha a tájékoztató füzet vagy dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték a tájékoztató füzet vagy a dokumentáció visszaadása ellenében visszajár.

A pályázati biztosíték

18. A pályázati eljárásban való részvétel biztosíték adásához (továbbiakban: biztosíték) köthető, melyet az ajánlat beadásával egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

19. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - a 20. pontban meghatározott kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

20. Nem jár vissza biztosíték, ha a pályázati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

21. A kiíró felhívására a pályázó köteles az ajánlatában foglaltakat igazolni. A kiíró - ha a pályázati felhívásban kifejezetten fenntartotta magának e jogot - különösen indokolt esetben az 18. pontban körülírtakon kívül további biztosíték adására is kötelezheti a pályázót.

A pályázati ajánlat

22. Az ajánlattevőnek a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. A pályázati felhívásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett, részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

a) a pályázati felhívás feltételeire,

b) a pályázati cél megvalósítására,

c) az ajánlott ellenszolgáltatás összegére, megfizetésének módjára és határnapjára.

23. A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

24. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát az eredményhirdetést követően nem tilthatja meg.

25. Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

26. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

27. Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati felhívásban közölt elbírálási időpontot követő 60 (hatvan) napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön vagy a kiíró egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

A pályázati ajánlatok felbontása

28. Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a pályázati felhívásban közzétett időpontban kell felbontani. Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.

29. Amennyiben az ajánlatok elbírálásában bíráló bizottság vesz részt, a pályázatok felbontása a bíráló bizottság tagjai és a 28. pontban felsoroltak jelenlétében, zárt ülésen történik.

30. Az ajánlatok felbontását követően - az ajánlattevők azonosítása után - először azt kell megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és az érvénytelenek.

31. Érvénytelen az ajánlat, ha

a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,

b) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

c) a biztosítékot az ajánlattevő nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

d) az ajánlat nem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak,

e) az ajánlati árat (díjat) és a teljesítési határidőt nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához köti.

32. A kiírónak ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a pályázati felhívásban közölt feltételeket nem teljesítette, vagy nem megfelelően teljesítette, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettséget súlyosan megszegte.

33. Az érvénytelen ajánlatot tevők és a kizártak a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

34. Az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről és a pályázatokkal kapcsolatos megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A pályázati ajánlatok elbírálása

35. Az ajánlatokat - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a felbontástól számított 30 napon belül el kell bírálni.

36. A kiíró az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

37. A kiíró az ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Az ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.

38. A Közgyűlés - az általa kiírt pályázat elbírálására - tagjai közül és szakértőkből bíráló bizottságot jelölhet ki. A bizottság tagjai közül csak az önkormányzati képviselők rendelkeznek szavazati joggal. A bíráló bizottság működésének rendjét az első ülésen elfogadott ügyrendben kell megállapítani. A bíráló bizottságnak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntése - ha a Közgyűlés a kijelölő határozatával másként nem döntött - csak a Közgyűlés jóváhagyásával válik érvényessé.

39. Az ajánlatok elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.

40. Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem érkezett ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból,

d) a kiíró a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek,

e) kétfordulós pályázat esetén egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem nyújtott be olyan értékelhető pályázatot, amely megfelelt volna a kiírásban foglalt követelményeknek,

f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

41. A kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntéséről, a döntés meghozatalától számított 15 (tizenöt) napon belül írásban tájékoztatja az ajánlattevőket.

42. A nyertes ajánlattevővel a szerződést a pályázati felhívásban megállapított időtartamon, de legfeljebb az állam elővásárlási jogáról való lemondást tartalmazó értesítés nyertes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell kötni.

43. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

A licit

44. A licitálás - a kiíró döntésétől függően - nyilvánosan vagy a végső ajánlat zárt borítékban történő letétbe helyezésével történhet.

45. A licitálásra vonatkozó pályázati felhívásnak - a 14. pontban meghatározott lényeges pályázati feltételeken túl - tartalmaznia kell a kikiáltási árat azzal a figyelmeztetéssel, hogy a licit nyertese az az ajánlattevő lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás megfizetésére tesz ajánlatot.

46. A licitálás időpontját úgy kell meghatározni, hogy a pályázati felhívás közzététele és a licitálás között legalább 20 (húsz) nap különbség legyen.

A pályázati felhívás a licitálás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

47. A liciten való részvétel - a 18-21. pontokban meghatározott szabályok szerint - biztosíték adásához köthető.

48. A licit nyertese az általa ajánlott ellenszolgáltatás összegét a pályázati felhívásban meghatározottak szerint, de legkésőbb az állam elővásárlási jogáról való lemondást tartalmazó értesítés nyertes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül egyösszegben köteles megfizetni. Megfizetésére részletfizetés és halasztás nem adható.

49. Az ajánlatot az ajánlattevőnek név/cég megjelölésével, személyi (nyilvántartási) adataival és aláírásával ellátva kell benyújtani. Az ajánlattevő köteles igazolni, hogy a pályázati feltételeknek megfelel.

50. A nyilvános liciten személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt maghatalmazással lehet részt venni.

51. A licitálást legalább háromtagú bizottság bonyolítja le, a bizottság elnökét és tagjait a kiíró jelöli ki. A licitálást a bizottság elnöke vezeti.

52. Az ajánlattevők azonosítása után a bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek. A 31. pontnak az ajánlatok érvénytelenségére vonatkozó szabályait a licit során is értelemszerűen alkalmazni kell. A bizottság döntése alapján az elnök a további eljárásból kizárja azt, akinek az ajánlata érvénytelen.

53. A bizottság eredménytelennek nyilvánítja a licitet, ha

a) nem érkezett ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) hatályon kívül helyezve,

d) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból.

54. A licitet vezető elnök

a) emeli a téteket és felhívja az ajánlattevőket az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlataik megtételére,

b) megállapítja, hogy az ajánlattevők milyen végső ajánlatot tettek,

c) kihirdeti a licit nyertesét, illetőleg a következő legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevőt,

d) a licitről jegyzőkönyvet készíttet.

55. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint a licittel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt, előírást. A jegyzőkönyvet a licitet vezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá az ajánlattevők közül a licit nyertese és a második legmagasabb összegű ellenszolgáltatásra ajánlatot tevő írja alá.

56. A kiíró csak a licit nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt a pályázati felhívásban előírta - a második legmagasabb összegű ajánlatot tevő személyével kötheti meg a szerződést. A szerződést az állam elővásárlási jogáról való lemondást tartalmazó értesítés nyertes általi kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell kötni.


  Vissza az oldal tetejére