Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatás keretében nyújtott ellátások és a szociális szolgáltatások helyi szabályzásáról

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén életvitelszerűen élő, szombathelyi bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

2. § A rendelet tárgyi hatálya a város közigazgatási területén lévő, és az önkormányzat fenntartásában, vagy feladat-ellátási megállapodás útján működtetett valamennyi személyes gondoskodást nyújtó intézményre kiterjed.

3. § E rendelet alkalmazásában

a) hozzátartozó: Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerinti személy;

b) az egy négyzetméterre jutó elismert költség: 450 Ft.

Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott települési támogatások megállapítása iránti eljárásban, valamint a köztemetés elrendelésekor első fokú hatóságként a polgármester jár el.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények, továbbá az ellátási szerződés alapján megbízott szervezet által nyújtott szolgáltatások esetében a megállapítást a szolgáltatónál kell kezdeményezni.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások, települési támogatások esetén a kérelmet az erre rendszeresített igénylőlapokon, a polgármesternek kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt igazolásokat.

(4) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni, vagy amennyiben ez lehetetlen, akkor vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(5) A jogosultság megállapításakor az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmező a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásban részesül, az ellátás tárgyévi összegéről szóló értesítést csatolni kell.

(6) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó települési támogatások megállapításakor - kivéve a rendkívüli krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatást - minden esetben figyelembe kell venni a család, illetve a háztartás az Szt. 4. § (1) bekezdés a)-b) pont szerinti jövedelmét és vagyonát.

(7) Az e rendeletben meghatározott rendszeres települési támogatások havi összege a határozat meghozatalát követően havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig, a rendkívüli települési támogatások összege a határozathozatalt követő 15 napon belül kerül utalásra, kifizetésre.

(8) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó települési támogatások megállapítása iránt folyó eljárásban az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyon esetén a kérelmet - a rendkívüli krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás iránti kérelem kivételével - szociális rászorultság hiányában el kell utasítani.

(9) Az e rendeletben szereplő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat az önkormányzat a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat), és a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi keretein belül, valamint feladat-ellátási megállapodások alapján biztosítja.

(10) Köztemetés esetén az az eltemettetésre köteles személy mentesíthető részben vagy egészben az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól,

a) aki egyedülélő, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát,

b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát

nem haladja meg, és a családjának vagyona nincsen.

5. § (1) A települési támogatásban részesített kérelmezőkről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből az egy naptári évben juttatott valamennyi támogatás együttes összege megállapítható.

(2) A rendkívüli krízishelyzetükre tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítását megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni.

(3) A (2) bekezdésében nem szabályozott esetekben környezettanulmány készíthető.

II. FEJEZET

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FORMÁI

6. § (1) Az önkormányzat által meghatározott feltételek mellett megállapítható támogatás:

a) rendkívüli települési támogatások,

b) rendszeres települési támogatások.

(2) Önkormányzati fenntartású intézményben biztosított ellátások:

a) Szociális alapszolgáltatások:

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás,

ac) családsegítés,

ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

ae) nappali ellátás: idősek klubja.

b) Gyermekjóléti alapellátások:

ba) gyermekek napközbeni ellátása,

bb) gyermekjóléti szolgálat,

bc) helyettes szülői hálózat,

bd) gyermekjóléti központ,

be) családok átmeneti otthona.

c) Szakosított szociális ellátások: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: időskorúak gondozóháza.

(3) Ellátási szerződéssel biztosított ellátások:

a) támogató szolgáltatás,

b) utcai szociális munka,

c) közösségi ellátások (szenvedélybetegek közösségi alapellátása, pszichiátriai betegek közösségi alapellátása, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás),

d) nappali ellátást nyújtó intézmények:

da) nappali melegedő,

db) fogyatékos személyek nappali ellátása,

dc) pszichiátriai betegek nappali ellátása,

dd) szenvedélybetegek nappali ellátása,

e) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:

ea) hajléktalan személyek átmeneti szállása,

eb) éjjeli menedékhely,

ec) gyermekek átmeneti otthona.

f) Tartós bentlakásos intézmény: hajléktalanok otthona.

(4) Ugyanazon kérelmezőt - az összes szociális körülménye ismeretében - egyszerre többféle ellátási forma is megillethet.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

1. Rendkívüli települési támogatások

7. § (1) A rendkívüli települési támogatás fajtái:

a) átmeneti támogatás,

b) rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott támogatás,

c) temetési támogatás.

(2) Az egyedül élők és az egy családban élők részére egy naptári évben kifizethető rendkívüli települési támogatás összege - ide nem értve a temetési támogatást - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és legfeljebb évi négy alkalommal állapítható meg.

Átmeneti támogatás

8. § (1) Létfenntartási gondok esetén átmeneti támogatás annak a kérelmezőnek nyújtható,

a) aki egyedülélő, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát,

b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát

nem haladja meg, és a családjának vagyona nincsen.

(2) Az Szt. szerint aktív korú, állástalan, igazolható havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező, átmeneti támogatás megállapítása iránti kérelem esetében, a kérelmet elbíráló hatóság felhívására köteles az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vetetni magát, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködni.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívást követően átmeneti támogatást megállapítani kizárólag a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése esetén lehet.

(4) Az átmeneti támogatás gyógyszervásárlási-, vagy tüzelővásárlási utalvány formájában is megállapítható.

(5) A közüzemi szolgáltatóknál fennálló díjhátralékok csökkentésére benyújtott átmeneti támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a díjhátralék a kérelmező, vagy a családtagja nevén szerepel.

(6) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti támogatást a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára kell utalni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál fennálló díjhátralékokra nyújtott átmeneti támogatást a közüzemi szolgáltatóhoz kell utalni.

Rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott támogatás

9. § (1) Jövedelmi - és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, előzetes környezettanulmány alapján, rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki olyan rendkívüli krízishelyzetbe kerül, amelyet önerőből, vagy családja, szűkebb környezete, illetve a szociális ellátórendszer nyújtotta egyéb lehetőségekkel megoldani nem képes.

(2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott rendkívüli támogatást a kérelmező által megjelölt lakcímre, folyószámlára kell utalni, vagy pénztári kifizetést lehet alkalmazni.

(3) A rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott támogatás gyógyszervásárlási-, vagy tüzelővásárlási utalvány formájában is megállapítható.

Temetési támogatás

10. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez temetési támogatás annak a kérelmezőnek nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és az eltemettetés költségeinek viselése létfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben a támogatás legkisebb összege a városban elfogadott legegyszerűbb temetési költség 10%-a, legmagasabb összege pedig a városban elfogadott legegyszerűbb temetés teljes költsége.

(2) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha a temetés számlával igazolt költsége a 400 000 Ft-ot meghaladja, vagy a kérelem a számla kiállítását követő 3 hónap elteltével kerül előterjesztésre.

(3) A temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(4) A támogatás a temetési költségek kifizetéséhez - előzetes számla alapján - előre is adható a temetési szolgáltatást végzőhöz történő átutalással. Ez esetben a jogosult köteles az eredeti temetési számlát 15 napon belül bemutatni.

(5) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha az elhunyt temetése közköltségen történt.

2. Rendszeres települési támogatások

11. § A rendszeres települési támogatások fajtái:

a) lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás,

b) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott rendszeres települési támogatás,

c) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás,

d) 2015. március 1-jét megelőzően önkormányzati ápolási díjban részesülő személyek részére nyújtott rendszeres települési támogatás.

Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás

12. § *  (1) Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatások formái:

a) önkormányzati tulajdonú lakásban lakók lakbértámogatása,

b) nem önkormányzati lakásban lakók lakbértámogatása és

c) fűtési támogatás.

(2) Önkormányzati tulajdonú lakásban lakók lakbértámogatásának megállapítására Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2010. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének szabályai az irányadók.

(3) Nem önkormányzati tulajdonú lakásban lakók lakbértámogatásának megállapítására Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2010. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének szabályai az irányadók.

(4) A fűtési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban együtt: lakás) fűtési kiadásának viseléséhez, tárgyév október 15. napjától az azt követő év április 15. napjáig, fűtési időszakra nyújtott hozzájárulás.

(5) A fűtési támogatást

a) elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a szolgáltató felé történő, vagy

b) szilárd tüzelőanyaggal fűtött lakásban élő kérelmező részére történő, közvetlen utalással kell nyújtani.

(6) Fűtési támogatásra jogosult az a személy,

a) aki egyedülélő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 százalékát,

b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát

nem haladja meg, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(7) Fűtési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8) A fűtési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság, és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség az e rendelet 3. § b) pontjában meghatározott összeg.

(9) A fűtési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de, legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A fűtési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 3 000 forint és nem lehet több, mint 7000 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3 -
J- 0,5
NYM

× 0,15
NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12) A (10)-(11) bekezdés szerint számított havi támogatás összegét 1 000 Ft-tal megemelt összegben, legfeljebb havi 7 000 Ft-ban kell megállapítani, annak

a) az egyedülélő kérelmezőnek, aki kizárólag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben szabályozott rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesül,

b) a kérelmezőnek aki, vagy a vele egy háztartásban élő valamely személy tartós betegségére, vagy fogyatékosságára tekintettel magasabb összegű családi pótlékban, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.

(13) A fűtési támogatást a fűtési időszak kezdetét megelőző hónap első napjától, legkésőbb a fűtési időszak utolsó napjáig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő.

(14) A fűtési támogatást tárgyév október 31. napjáig benyújtott kérelmek esetén tárgyév október 15. napjától az azt követő év április 15. napjáig, október 31. napját követően benyújtott kérelmek esetén a benyújtás hónapja első napjától a fűtési időszak utolsó napjáig kell megállapítani.

(15) A fűtési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a fogyasztói azonosítót igazoló közüzemi számlát.

(16) Az (5) bekezdés b) pontja szerint megállapított fűtési támogatás, egy összegben, a határozat meghozatalát követő hónap 5. napjáig kerül utalásra.

(17) A fűtési támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult meghal, vagy elköltözik. A megszüntetés időpontja a bekövetkezés hónapjának utolsó napja.

Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott rendszeres települési támogatás

13. § *  (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékok rendezéséhez biztosított támogatás (továbbiakban: adósságkezelési szolgáltatás) a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A határozatban megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a személy,

a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

250%-át egy személy esetén,

210%-át két személy esetén,

185%-át három személy esetén,

165%-át négy személy esetén,

150%-át öt vagy annál több személy esetén, és

b) akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg az 500.000 forintot vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

c) aki a (2) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és

d) vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (továbbiakban: önrész) megfizetését, továbbá

e) részt vesz a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által működtetett adósságkezelési tanácsadáson, és

f) a támogatás feltételeit meghatározó külön szerződést a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Adósságkezelési Szolgálatával (a továbbiakban: Adósságkezelési Szolgálat) megköti, és az abban foglaltakat teljesíti.

(2) Az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy-két személy lakik 65 nm,

b) ha a háztartásban három személy lakik 70 nm,

c) ha a háztartásban négy személy lakik 80 nm,

d) ha a háztartásban öt személy lakik 90 nm,

e) ha öt személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 10-10 nm.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) a lakbérhátralék,

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

és a késedelmi kamat együttes összege.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban

részesül.

(5) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni.

(7) Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felső értékhatárt, akkor a támogatást a lakhatás feltételeit leginkább veszélyeztető adósságtípushoz kell nyújtani.

(8) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(9) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint lehet.

(10) A támogatás egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően, de időtartama legfeljebb tizennyolc hónap lehet. Az egy összegben nyújtott támogatás akkor folyósítható, ha az adós az önrész megfizetését igazolja.

(11) Az Önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást Adósságkezelési Szolgálaton keresztül látja el.

(12) Az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltétele az adósságkezelési tanácsadóval (a továbbiakban: tanácsadóval) való előzetes együttműködés, melynek időtartama legfeljebb három hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) határozza meg.

(13) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy az adósságrendezés részeként köteles az adósságcsökkentési támogatás megszűnését követően az adósságcsökkentési támogatás folyósításának megfelelő időtartamban, de legalább 6 hónapon keresztül az Adósságkezelési Szolgálattal együttműködni.

(14) A (12)-(13) bekezdésben szereplő, előzetes és utólagos együttműködés időtartama az adósságkezelési szolgáltatás részét képezi.

(15) Ugyanazon személy vagy a háztartásának tagja a (14) bekezdésben maghatározott adósságkezelési szolgáltatás lezárása után részesíthető ismételten adósságkezelési szolgáltatásban.

(16) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti, vagy

c) az adósság szolgáltatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget, vagy

d) a szolgáltatásra való jogosultság megállapításakor vagy a szolgáltatás tartama alatt valótlan adatokat közöl.

(17) A támogatás visszafizetést legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósításra került.

(18) Ha a jogosult a támogatás folyósításának ideje alatt más településre költözik, vagy meghal, a támogatást meg kell szüntetni. A megszüntetés időpontja a bekövetkezés hónapjának utolsó napja.

(19) Az adósságkezelési támogatás

a) a (16) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől, továbbá

b) az utólagos együttműködési kötelezettség megszegésétől

számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(20) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a megfelelő igénylőlapon, a polgármesternek címezve, az Adósságkezelési Szolgálatnál kell benyújtani.

(21) Az Adósságkezelési Szolgálat a kérelmeket megvizsgálja, és javaslatával megküldi a polgármester részére.

(22) Az Adósságkezelési Szolgálat munkatársa

a) havonta értesítést küld az adós által vállaltak teljesítéséről,

b) adósonként nyilvántartja az adósságkezelés címén nyújtott támogatások összegét.

A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás

14. § *  (1) Krónikus betegségre tekintettel háziorvos vagy szakorvos által rendelhető rendszeresen felírt gyógyszerek költségéhez, vagy rendszeresen alkalmazott gyógyászati segédeszköz költségének viseléséhez támogatás nyújtható.

(2) A támogatásra jogosult az a személy,

a) aki egyedülélő, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 százalékát,

b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százalékát

nem haladja meg, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Támogatásra nem jogosult az a személy, aki alanyi, normatív vagy méltányos közgyógyellátásban részesül.

(4) A támogatás havi összege az igazolt költség, legfeljebb 8000 Ft. Az egy háztartásban élő személyek részére gyógyszertámogatás címén folyósított ellátás együttesen havonta nem haladhatja meg a 16.000 Ft-ot. A rendszeresen felírt gyógyszerek, vagy gyógyászati segédeszközök költségét a gyógyszertár igazolja, a kérelmező nevére kiállított vény mellett.

(5) A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy évre kell megállapítani.

(6) A támogatás a kérelmező által megjelölt lakcímre, vagy számlaszámra kerül utalásra.

(7) Amennyiben a támogatást gyógyászati segédeszköz költségének viseléséhez kérik, a támogatás egy összegben is utalható.

(8) A jogosult 15 napon belül köteles bejelenteni, ha közgyógyellátásra való jogosultságát megállapították.

(9) A támogatást a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni, ha a jogosult:

a) más településre költözött,

b) alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult,

c) elhunyt.

2015. március 1-jét megelőzően önkormányzati ápolási díjban részesülő személyek részére nyújtott rendszeres települési támogatás

15. § (1) Ápolási támogatásra jogosult az a 2015. március 1-jét megelőzően önkormányzati ápolási díjban részesülő személy, aki 18. életévét betöltött, a háziorvos által kiállított igazolás szerint tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló, szombathelyi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozója gondozását végzi, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.

(2) Meg kell szüntetni az ápolási támogatásra való jogosultságot, ha

a) az ápolást végző személy az Szt. szerinti ápolási díjra válik jogosulttá,

b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

c) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

d) az ápolt személy meghal,

e) a (2) bekezdés szerinti kizáró okok bármelyikének fennállása esetén,

f) az ápolásra szoruló ellátása - a házi segítségnyújtást biztosító Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján - házi segítségnyújtás keretében biztosítható,

g) az ápolási támogatást igénylőn kívül az ápolttal egy családban Szt. szerinti rendszeres pénzellátásban részesülő, az ápolási, gondozási feladatok elvégzésére képes személy lakik,

h) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

i) rendszeres pénzellátásban részesül,

j) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

k) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.

(3) Az ápolási támogatás folyósítását a (2) bekezdés szerinti megszüntetési ok bekövetkezése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) Az ápolási támogatás havi összege a központi költségvetési törvényben az Szt. szerinti ápolási díj meghatározott alapösszegének 80%-a.

(5) Az ápolási támogatást évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni.

Természetben nyújtható települési támogatások

16. § *  (1) Pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtható települési támogatás állapítható meg az alábbi ellátási formákra:

a) rendkívüli települési támogatás,

b) fűtési támogatás,

c) adósságcsökkentési támogatás.

(2) Természetbeni ellátásként elsősorban az alábbi ellátási formák nyújthatók:

a) közüzemi díjak kifizetése,

b) bölcsődei és közoktatási intézmények térítési díjának átvállalása,

c) gyógyszerutalvány,

d) tüzelővásárlási utalvány.

IV. FEJEZET

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

17. § (1) Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben, továbbá ellátási szerződéssel a 6. § (2)-(3) bekezdéseiben felsorolt alap- és szakosított ellátási formákat biztosítja.

(2) Az ellátásokért - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - térítési díjat kell fizetni. A térítési díjra vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.

Az ellátások igénybevételére vonatkozó szabályok

18. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére vonatkozó kérelmet szóban vagy írásban az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről az önkormányzat által fenntartott intézmény esetében az intézményvezető dönt.

(3) A soron kívüli elhelyezési igényt a kérelemben fel kell tüntetni. Több, soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt.

Az intézményi jogviszony megszűnése

19. § Az Szt. 109. § (4) bekezdése szerinti esetben az elhelyezés megszüntetésére a polgármester jogosult.

Alapellátások

Gyermekek napközbeni ellátása

20. § A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat bölcsődei, óvodai és iskolai nyári napközi otthoni ellátás formájában biztosítja.

Étkeztetés

21. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az étkeztetést az intézményvezető az ellátott írásban történő értesítésével megszünteti:

a) az ellátott kérelmére, vagy

b) ha az ellátott az étkeztetést három hónapig nem veszi igénybe, vagy

c) ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles étkeztetést biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

Házi segítségnyújtás

22. § (1) Házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63. § (2) bekezdés szerinti ellátást kell biztosítani.

(2) A házi segítségnyújtást az intézményvezető az ellátott írásban történő értesítésével megszünteti:

a) az ellátott kérelmére, vagy

b) ha az ellátott a házi segítségnyújtást három hónapig nem veszi igénybe, vagy

c) ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

d) ha az ellátott intézményi ellátás keretében teljes körű ellátásban részesül.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

23. § (1) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében az Szt. 65. § (2) bekezdés szerinti ellátást kell biztosítani.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az intézményvezető az ellátott írásban történő értesítésével megszünteti:

a) az ellátott kérelmére, vagy

b) ha az ellátott a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást három hónapig nem veszi igénybe, vagy

c) ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

d) ha az ellátott intézményi ellátás keretében teljes körű ellátásban részesül.

Családsegítés

24. § Családsegítés keretében az Szt. 64. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően biztosítani kell az alábbiakat is:

a) szükségletfelmérések, kutatási eredmények alapján kezdeményezi az önkormányzatnál

aa) az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését,

ab) új szociális ellátások bevezetését,

b) gyermekfelügyelet

c) iskolai előmenetelt segítő szolgáltatás.

Gyermekjóléti Szolgálat

25. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Szolgálaton belül biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai - a Gyvt. 39. § (2)-(5) bekezdéseiben, valamint a 40. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - különösen:

a) alapellátás keretében gyermekjóléti szolgáltatások szervezése, irányítása, összehangolása,

b) gyermeki panaszok meghallgatása, orvoslása, családgondozás,

c) helyettes szülői hálózat szervezése,

d) nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak segítése, iskolai szociális munka,

e) nyári tábor,

f) gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai [Gyvt. 40. § (3) bekezdés],

fa) utcai és lakótelepi szociális munka,

fb) kapcsolattartási ügyelet,

fc) kórházi szociális munka végzése,

fd) készenléti szolgálat,

g) egyéb szolgáltatások: fejlesztő pedagógiai szolgáltatás, pszichológiai és jogi tanácsadás.

Helyettes szülői hálózat

26. § A Helyettes szülői hálózat működését az önkormányzat a Szolgálat szervezésében biztosítja.

Családok Átmeneti Otthona

27. § Családok átmeneti otthona keretében a Gyvt. 51. § (3) bekezdés szerinti ellátást a Szolgálat biztosítja.

Nappali ellátást nyújtó intézmények

Idősek Klubja

28. § (1) Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorú személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.

(2) Az Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul és napközbeni ellátására másik nappali ellátást biztosító intézményben nincs lehetőség.

(3) A nappali ellátást az intézményvezető az ellátott írásban történő értesítésével megszünteti:

a) az ellátott kérelmére, vagy

b) ha az ellátott, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást három hónapig nem veszi igénybe, vagy

c) ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

d) ha az ellátott intézményi ellátás keretében teljes körű ellátásban részesül.

Szakosított ellátások

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények

Idősek Gondozóháza

29. § Az Idősek Gondozóházába az Szt. 82. § szerinti személyek vehetők fel.

V. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

30. § Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítására alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, ezek intézményeivel, valamint szociális szolgáltatást végző egyesülettel, egyéni vagy társas vállalkozóval, közhasznú társasággal megállapodást köthet.

31. § (1) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális és gyermekjóléti feladatok magas színvonalú ellátásának, valamint a Szolgáltatástervezési Koncepcióban elfogadott szakmai célok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet a Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai lehetnek Szombathely illetékességi területén szociális és gyermekjóléti szolgáltatást működtető fenntartók, továbbá civil szervezetek, alapítványok, gazdasági társaságok.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

32. § Az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekjóléti intézmények házirendjét, szakmai programját, továbbá szervezeti és működési szabályzatát a polgármester hagyja jóvá.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § *  (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy 2015. évben február 28-áig nyújtott önkormányzati támogatás és e rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti települési támogatás - a temetési támogatáson felül - nem haladhatja meg együttesen a négy alkalmat és együttes összege a 42.750 Ft-ot.

(2) Azok a kérelmezők, akik 2015. október 31-ig, illetve november 30-ig normatív lakásfenntartási támogatásra, illetve akik a megállapított adósságkezelési szolgáltatás idejére alanyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak, a támogatás megszűnését követő hónapban nyújthatják be fűtési támogatás iránti kérelmüket.

(3) Azok a kérelmezők, akik 2015. március 1. napját követően méltányos közgyógyellátásra jogosultak, a jogosultság megszűnését követően nyújthatnak be e rendelet 14. §-ában szabályozott támogatás iránti kérelmet.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális igazgatásról, a gyermekek védelméről és az egyes ellátási formák szabályairól szóló 13/1993. (IV. 29.) önkormányzati rendelete.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociálisan hátrányban lévők részére adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló 27/2003. (VI. 19.) önkormányzati rendelete.

Dr. Puskás Tivadar s. k.
polgármester
Dr. Károlyi Ákos s. k.
jegyzői feladatokat ellátó aljegyző

  Vissza az oldal tetejére