Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/1994. (VII. 7.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek elidegenítésének szabályairól * 

Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (2)–(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja: * 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló és az ingatlannyilvántartásba társasházi különtulajdonként bejegyzett vagy ilyen tulajdonként bejegyezhető nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) az önkormányzat gazdasági társasága és költségvetési szerve használatában álló, a feladataik ellátáshoz biztosított ingatlanokban lévő helyiségekre,

b) a közterületeken lévő személygépkocsitárolókra, árusító és szolgáltató helyiségekre (pavilonokra),

c) a vásárcsarnok és piac területén lévő árusítóhelyekre,

d) a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben levő, a lakók közös használatára szolgáló helyiségekre.

A helyiségek elidegenítése

2. § Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőnek (bérlőtársnak) elővásárlási joga van, de vételi jog nem illeti meg.

3. § *  A 7. §-ban megállapított vásárlási lehetőség nem illeti meg a bérlőt, illetve nem idegeníthető el helyiség, ha

a) az épület az általános vagy részletes rendezési terv szerint rehabilitációra kijelölt területen áll,

b) bontásra kijelölt épületben van, vagy

c) a helyiségre bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv az elidegenítéshez nem járult hozzá.

4. § * 

5. § * 

6. § (1) *  A helyiség elidegenítése 2 ingatlanforgalmi szakértő által készített, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapulvételével történhet.

II. HATÁROZATLAN IDEJŰ SZERZŐDÉSSEL BÉRBEADOTT HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE * 

7. § Az önkormányzat a határozatlan idejű szerződéssel bérbeadott helyiséget felajánlja megvásárlásra a bérlőnek (a továbbiakban: „vásárlási lehetőség”), amennyiben – a helyiség és a bérlő e rendeletben rögzített valamennyi feltételnek megfelel, – a bérlő az elidegenítés e rendeletben szabályozott feltételeit vállalja, – a bérlő vásárlási szándékát 1994. november hó 15. napjáig az e célra rendszeresített formanyomtatványon az Önkormányzati Házkezelési Kft-hez (továbbiakban: Házkezelőség) benyújtja.

8. § (1) A helyiség forgalmi értékét 1994. november 15-étől számított 6 hónapon belüli időszakra kell megállapítani.

(2) A helyiség beköltözhető forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek a helyiségre fordított, meg nem térített, bérbeszámítással, vagy bércsökkentéssel el nem ismert értéknövelő beruházásai értékével (a továbbiakban korrigált forgalmi érték). A csökkentés feltétele a fentieken túl, hogy az értéknövelő beruházás tényét a Házkezelőség igazolja.

(3) A helyiség vételára a (2) bekezdés szerint megállapított korrigált forgalmi érték 80%-a, de nem lehet kevesebb a vevő, illetve 5 éven belüli jogelődje bérleti jogviszonya keletkezésekori műszaki állapot és felszereltség figyelembevételével megállapítható jelenlegi értéken számított beköltözhető forgalmi érték 80%-ánál. Amennyiben a bérleti jogviszony 1990. január 31. napja előtt keletkezett, abban az esetben a bérleti jogviszony keletkezése helyett az utolsó felújítás utáni állapotot kell figyelembe venni.

(4) A garázsok esetében a vételár a (2) bekezdés szerint megállapított korrigált forgalmi érték 60%-a, de nem lehet kevesebb a vevő, illetve 5 éven belüli jogelődje bérleti jogviszonya keletkezésekori műszaki állapot és felszereltség figyelembevételével megállapítható jelenlegi értéken számított beköltözhető forgalmi érték 60%-ánál. Amennyiben a bérleti jogviszony 1990. január 31. napja előtt keletkezett, abban az esetben a bérleti jogviszony keletkezése helyett az utolsó felújítás utáni állapotot kell figyelembe venni. Ha a vevő a garázst az adásvételi szerződés megkötésétől számított öt éven belül más célra használja fel, abban az esetben a vételárnál biztosított 20%-os vételárkedvezmény megfizetése egyösszegben esedékes.

(5) A vételár után a vevő köteles a hatályos jogszabályok szerinti áfát is megfizetni.

8/A. § (1) Az adásvételi szerződést a szerződéses ajánlatban szereplő korrigált forgalmi érték alapulvételével, az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül lehet megkötni.

(2) Az 1995. november 23-ig kézhez vett szerződéses ajánlatok esetében az adásvételi szerződés legfeljebb 1996. január 31-ig köthető meg.

(3) A korrigált forgalmi érték ellen a szerződéses ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül előterjesztett észrevétel elbírálásának időtartama az (1)–(2) bekezdésekben megállapított határidőkbe nem számít be, illetőleg azt meghosszabbítja.

(4) A bérlő, aki az (1)–(3) bekezdésekben megállapított határidőn belül az adásvételi szerződést nem köti meg, a rendelet 11. §(2) bekezdésében szabályozott elidegenítési eljárás keretében élhet elővásárlási jogával. Az új forgalmi értékbecslés költségei a bérlőt terhelik.

A vételár megfizetése

9. § (1) A vevő a vételárat jogosult egyösszegben vagy részletekben teljesíteni. Részletvétel esetén a vevő a helyiséget teljes értékben köteles biztosítani.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább 35%-át egyösszegben kell megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra a vevőt legfeljebb 5 évig részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(3) A vételárhátralékot a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint megállapítható mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. A fennmaradó vételárhátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(4) Garázsok tekintetében a kamat mértéke a (3) bekezdés szerinti kamat 50%-a, ha a vevő vállalja, hogy az adásvételi szerződés megkötésétől számított öt éven belül a helyiséget kizárólag garázs céljára használja. Ellenkező esetben a biztosított kamatkedvezmény megszűnik. A garázs más célra történő felhasználásáig igénybevett kamatkülönbözet egyösszegben esedékes.

(5) *  A vevő nyilatkozata alapján:

a) a megvásárolt helyiségre a vételárhátralék és járuléka erejéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni, vagy

b) az adásvételi szerződésben az önkormányzat a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja.

10. § (1) A vevő az előírt törlesztőrészletet a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A vevő az esedékessé vált törlesztő részletek késedelmes megfizetése esetén késedelmi kamatot is köteles fizetni.

(3) A Házkezelőség a törlesztőrészlet befizetésétől számított nyolc napon belül köteles a vevő részére olyan számlát kiállítani, amelyen a tőketörlesztés, az azt terhelő ÁFA, valamint a szerződés szerint felszámított kamat külön-külön is fel van tüntetve.

(4) Ha a vevő háromhavi törlesztőrészlet megfizetését elmulasztja, a biztosított részletfizetési kedvezmény megvonható. A kedvezmény megvonásának feltétele, hogy a Házkezelőség a teljesítésre 30 napos határidő kitűzésével felszólította a vevőt és a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeiről értesítette.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint a vételárhátralék egyösszegben esedékessé válik, annak megfizetésére a vevőt 30 napos határidővel fel kell szólítani. A határidő elmulasztása esetén az önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni.

(6) Ha az önkormányzat a szerződéstől eláll, a felek között a bérleti jogviszonyt kell visszaállítani az akkor hatályos feltételek mellett. A vevő az adásvételi szerződés megkötésétől a bérleti jogviszony visszaállításáig terjedő időre az új feltételek szerint megállapítható bérleti díjnak megfelelő összegű használati díj megfizetésére köteles, míg az általa megfizetett vételárrész a tulajdonjog visszajegyzésére alkalmas okirat ellenében kamatmentesen megilleti. A vevőnek visszatérítendő összegből az önkormányzat a használati díj és az első havi bérleti díj összegét levonja.

III. HATÁROZATLAN IDEJŰ SZERZŐDÉSSEL BÉRBEADOTT HELYISÉGEK EGYÉB ELIDEGENÍTÉSE

11. § (1) Az önkormányzat az e rendelet 7–10. §-ában meghatározott feltételek alapján el nem idegenített, határozatlan idejű szerződéssel bérbeadott helyiséget – a gyógyszertárak kivételével – eladhatja a bérlőnek, amennyiben – a helyiség és a bérlő az e rendeletben rögzített valamennyi feltételnek megfelel, – a bérlő az elidegenítés e rendeletben szabályozott feltételeit vállalja, – a bérlő a vásárlási szándékát 1996. szeptember 30. napjáig a Házkezelőséghez bejelenti.

(2) A helyiség forgalmi értékét az eladás időpontjára kell megállapítani.

(3) A helyiség korrigált forgalmi értékét, továbbá vételárát a 8. § (2)–(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani.

(4) A vevő a vételárat jogosult egyösszegben, vagy részletekben teljesíteni. Részletvétel esetén a vevő a helyiséget teljes értékben köteles biztosítani. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább 60%-át egyösszegben kell megfizetni. A fennmaradó vételárhátralékra a vevőt legfeljebb 2 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg. A vételárhátralék megfizetésének módjára és feltételeire a 9. §(3)–(5) bekezdéseiben, illetőleg a 10. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az adásvételi szerződést a szerződéses ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül lehet megkötni.

11/A. § (1) *  Amennyiben a bérlő a helyiség megvásárlására a 11. § (1) bekezdésében megállapított határnap után tesz ajánlatot, a helyiség elidegenítéséről a gazdasági ügyeket ellátó bizottság javaslatára a Közgyűlés jogosult dönteni.

(2) A bérlő ajánlata csak akkor terjeszthető a Közgyűlés elé, ha – a helyiség és a bérlő az e rendeletben rögzített valamennyi feltételnek megfelel és – az ajánlat az önkormányzat számára kedvező.

(3) A helyiség vételára nem lehet kevesebb az eladás időpontjára megállapított beköltözhető forgalmi érték 100%-ánál.

(4) A vevő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben köteles megfizetni.

11/B. § Amennyiben az e rendelet 7–10. §-ában meghatározott feltételek alapján el nem idegenített, határozatlan idejű szerződéssel bérbeadott helyiséget a bérlő a 11. §, illetve a 11/A. § alapján sem vásárolja meg, a helyiséget 2004. július 20. napjáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

12. § (1) *  E rendelet 3. § a) pontja szerinti helyiségek elidegenítéséről, az egész ingatlanra, vagy tömbre vonatkozó döntés részeként a gazdasági ügyeket, az idegenforgalmi ügyeket, valamint a városfejlesztési ügyeket ellátó bizottság javaslatára a Közgyűlés jogosult dönteni.

(2) A Közgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott helyiségek elidegenítése esetén a vételárat és a vételár megfizetésének módját az e rendelet 8–9., illetve 11. §-ában meghatározott feltételektől eltérően is megállapíthatja.

(3) Amennyiben a bérlő a 3. § a) pontja szerinti helyiség esetében, annak elidegenítésre történő kijelölése után nem él elővásárlási jogával, a helyiség harmadik személy részére elidegeníthető.

IV. IDEIGLENES JELLEGGEL (HATÁROZOTT IDŐRE) BÉRBEADOTT HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

13. § Az ideiglenes jelleggel (határozott időre) bérbeadott helyiségek közül nem idegeníthetők el

a) az átmeneti elhelyezés céljára szolgáló helyiségek,

b) *  a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésünkre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) kihirdetését (1993. július 30.) követően elidegenítési szándék nélkül bérbe adott helyiségek.

13/A. § (1) *  Az ideiglenes jelleggel (határozott időre) bérbe adott helyiség a bérlő kezdeményezésére a bérlőnek csak akkor adható el, ha

a) a helyiség önkormányzat által való fenntartása hosszabb távon gazdaságosan nem biztosítható,

b) a helyiség és a bérlő az e rendeletben rögzített valamennyi feltételnek megfelel, és

c) a bérlő az elidegenítés e rendeletben szabályozott feltételeit vállalja.

(2) A helyiség forgalmi értékét az eladás időpontjára kell megállapítani.

A helyiség korrigált forgalmi értékét a 8. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell meghatározni.

(3) A helyiség vételára a (2) bekezdés szerint megállapított korrigált forgalmi érték 100%-a. A vevő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben köteles megfizetni.

(4) *  Az (1) bekezdésben meghatározott helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről a gazdasági ügyeket ellátó bizottság javaslata alapján a Közgyűlés jogosult dönteni.

V. ÜRES HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

14. § (1) *  Üres helyiségek értékesítése során, a (2) bekezdés kivételével a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról szóló 40/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Elővásárlási jog illeti meg

a) az önállóan nem hasznosítható és a szomszédos lakással, vagy helyiséggel műszakilag összekapcsolható üres helyiségre a szomszédos lakás, vagy helyiség tulajdonosát,

b) a lakóház alagsorában, pincéjében, padlásterében (az épület tetején) lévő üres helyiségre, továbbá az a) pontban körülírt helyiségre az ott megjelölt jogosultat követő sorrendben a társasházközösséget,

c) az a) és b) pontban körülírt helyiségre az ott megjelölt jogosultakat követő sorrendben a társtulajdonosok bármelyikét.

(3) A (2) bekezdés alapján történő elidegenítés során a helyiség vételára nem lehet kevesebb az eladás időpontjára megállapított beköltözhető forgalmi érték 100%-ánál. Ha több társtulajdonos kíván elővásárlási jogával élni, közöttük licitet kell tartani. A vevő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben köteles megfizetni.

(4) *  A (2) bekezdésben meghatározott helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről és eladásáról a gazdasági ügyeket ellátó bizottság jogosult dönteni. A gazdasági ügyeket ellátó bizottság az elővásárlási jog jogosultja részére – feltéve, ha a helyiség megvásárlására más nem tett ajánlatot – indokolt esetben a vételár megfizetésére legfeljebb 3 évi részletfizetési kedvezményt biztosíthat.

VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. § (1) Nem illeti meg a rendelet 7. §-a szerinti „vásárlási lehetőség”, illetve nem gyakorolhatja az elővásárlási jogát a bérlő, ha

a) *  a szerződéskötés időpontjában adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása van,

b) bérleti díj és közüzemi díj tartozása van,

c) a helyiség bérleti jogviszonnyal összefüggő, illetőleg bérleti jogviszonyon kívüli jogvita alatt áll

d) a Lakástörvényből fakadó kötelezettségét súlyosan és ismételten megszegte.

(2) Az adásvételi szerződés megkötése előtt a vevő hitelt érdemlően köteles igazolni, hogy vele szemben az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt kizáró okok nem állnak fenn.

(3) Nem jogosult a 7. § szerinti „vásárlási szándék” bejelentésére, illetve nem gyakorolhatja elővásárlási jogát a bérlő, ha a helyiség egészét vagy 50%-át meghaladó részét albérletbe adta, illetőleg használatát bármilyen más jogcímen harmadik személynek átengedte.

(4) Mentesül a bérlő a (3) bekezdésben meghatározott tilalom alól, ha 1994. október 31. napjáig hitelt érdemlően igazolja, hogy a jogellenes állapotot a Lakástörvény 78. § (2) bekezdésében meghatározott módon megszüntette.

16. § (1) Bérlőtársak esetén a 7. § szerinti „vásárlási lehetőség”, illetve elővásárlási jog csak a helyiség egészére és együttesen gyakorolható.

(2) Ha a bérlőtársak másként nem állapodnak meg, a helyiség tulajdonjogát az általuk kizárólagosan használt helyiségrész alapterületének arányában, vagy egyenlő arányban szerzik meg.

(3) A gazdasági társaság a 7. § szerinti „vásárlási lehetőségéről”, illetve elővásárlási jogáról lemondhat azon tagja javára, akitől tagsági viszonyára tekintettel a helyiség használati jogát átvette. A lemondó nyilatkozat akkor érvényes, ha az a szerződéses ajánlat kézhezvétele után készült, azt a társaság valamennyi tagja aláírta és legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, továbbá csatolták hozzá a társaság – tagjegyzéket is tartalmazó – nyolc napnál nem régebbi cégkivonatát.

17. § * 

18. § (1) E rendelet 1994. július 20. napján *  lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult elidegenítési eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban lévő ügyekre a többszörösen módosított Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/1982. (XI. 11.) önkormányzati rendeletet kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló, többször módosított Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/1982. (XI. 11.) önkormányzati rendelete helyiségekre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

19. § A Lakástörvényben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Szombathely, 1994. július 7.

Wagner András s. k. Dr. Kaczmarski János s. k.
polgármester jegyző