Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/1995. (X. 26.) önkormányzati rendelete

a vásárok és piacok működéséről * 

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: * 

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed

(1) Szombathely Megyei Jogú Város közigazgatási területén az Önkormányzat által, a Városi Vásárcsarnok útján rendezett vásárokra és fenntartott piacokra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyen árusítást végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyekre, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

2. § (1) Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a vásárcsarnok és a piacok fenntartására, továbbá vásárok tartására, önálló költségvetési szervként működő önkormányzati intézményt tart fenn.

Az intézmény elnevezése: Városi Vásárcsarnok Szombathely (továbbiakban: intézmény).

(2) Az intézmény jogosult – a piac, illetve a vásár jellegének megfelelően, a lakosság alapvető fogyasztási igényeit figyelembevéve – az ott árusító termelők és vállalkozók körét meghatározni.

(3) * 

(4) A vásár, piac területén az árusításra alkalmas helyet árufajták, vagy árucsoportok szerint az intézmény jelöli ki.

(5) Az intézmény a Városi Vásárcsarnokban jogosult meghatározni az egy vállalkozó vagy termelő által igénybevehető elárusító asztalok számát.

A piacok és vásárok tartásának helye és időpontja

3. § *  Az önkormányzat által üzemeltetett piacok és vásárok helyét, valamint azok nyitvatartási rendjét az 1. melléklet tartalmazza. Rendkívüli esetben az Intézmény igazgatója javaslatára a polgármester a hétfői napok zárva tartásától eltérhet, amely esetben az Intézmény igazgatója az egyszeri, megváltozott nyitvatartási rendről kellő időben köteles tájékoztatni a bérlőket, helyhasználókat, valamint kifüggesztett hirdetményben a vásárlókat, látogatókat.

Helyhasználat, helypénz

4. § (1) A piacon, továbbá a vásáron csak az intézmény helyhasználati engedélye (továbbiakban: helyjegy) alapján lehet az egyébként megengedett tevékenységet gyakorolni.

(2) Helyjegy kiadható az árusítóhely nagysága vagy az árusítani kívánt termék mennyisége szerint.

(3) Ha az árusítási tevékenység engedélyhez kötött, a helyjegyet csak az engedély bemutatása után szabad kiadni. (Engedély: vállalkozói igazolvány, magánkereskedői, ipari igazolvány, szakhatósági engedély, stb.)

(4) A vásárokon és piacokon a helyjegyért fizetendő helypénz összegét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) * 

5. § (1) A helyjegy egy alkalomra, vagy hosszabb időre – legfeljebb azonban egy évre (bérlet) – adható ki.

A helypénzt mindig előre kell megfizetni.

(2) *  Az egy alkalomra érvényes helyjegyet az intézmény helypénzszedői a helypénz megfizetése ellenében a helyszínen adják ki. Az egy alkalomra érvényes helyjegyről a számviteli szabályoknak megfelelő számla kerül kiállításra, melynek első példánya a helyhasználót, másodpéldánya a kiadót illeti.

(3) A bérlet – amely névreszóló – havi, negyedéves, féléves, éves időszakra váltható az intézménynél.

A bérlet meghosszabbítható, legkésőbb a lejárat napját megelőző ötödik napig.

(4) Az egy alkalomra érvényes helyjegy esetében ugyanaz a hely többször is kiadható, ha azt a helyhasználó kiürítette és elhagyta.

A helyhasználónak – a használat időtartamától függetlenül – mindig a teljes nyitvatartási időre megállapított helyjegyet kell megváltania.

(5) Az egy alkalomra szóló helyjegy kiadható a piac mindazon árusító helyére, amelyet nem bérlet alapján használnak, továbbá mindazokra a bérlet alapján lekötött helyekre, amelyeket a helyhasználó a nyitást követő két órán belül nem foglal el.

6. § (1) A használható helyet és az elfoglalás időpontját kizárólag az intézmény állapítja meg. A kijelölt hely önkényesen nem változtatható meg, nem cserélhető el, illetőleg másnak sem ellenszolgáltatásért, sem ingyenesen nem adható át.

(1a) *  Amennyiben a bérelt hely használója az árusító helyét a nyitást követő 2 órában nem foglalja el, úgy az üzemeltető azt alkalmi helyhasználatra kiadhatja. Amennyiben a bérelt hely használója a nap további részében árusítani szeretne, úgy napi helypénz ellenében a még rendelkezésre álló szabad árusító helyek közül biztosíthat helyet.

(1b) *  Amennyiben a bérelt hely használója a bérletes helyén kívül vagy ahelyett más asztalokon is árusít, úgy azokra a helyekre napi helypénzt köteles fizetni a bérleti díjon felül.

(2) A kijelöltnél nagyobb hely elfoglalása, illetőleg áruk eltitkolása esetén az intézmény pótdíjat vet ki.

Pótdíj a megállapítható helypénz tízszerese.

Áruk eltitkolásának minősül, az eladás céljából a piac, vásár területére bevitt áru mennyiségének valótlan közlése is.

(3) *  A helyhasználati díjról kiállított számlát a használó köteles az árusítás egész ideje alatt megőrizni, és az ellenőrzés alkalmával felmutatni.

(4) A bérelt hely használója a használatot 3 naptól 3 hónapig szüneteltetheti.

A szünetelést az intézménynél a szünetelés kezdetét megelőzően köteles bejelenteni és a helybiztosítási díjat az intézménynek megfizetni.

(5) Ha a helyhasználó a szünetelést nem jelenti be, a helybiztosítás díját nem fizeti meg, vagy a bérelt helyet a teljes bérleti díj befizetése mellett, négy egymást követő napon nem használja a bérlet megszűnik.

(6) A helyhasználat szünetelésekor vagy megszünésekor a használó köteles a helyet kiürítve, tisztán, sértetlen állapotban, az átvett berendezésekkel és eszközökkel együtt az intézménynek átadni.

Amennyiben a bérlő kiürítési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézmény a kiürítést a bérlő kárára és veszélyére köteles elvégezni.

7. § (1) Az intézmény a bérletet 15 napos határidővel, a hónap utolsó napjára indokolással felmondhatja.

(2) Amennyiben az intézmény a bérletet közérdekből mondja fel, másik elárusítóhelyet ajánlhat fel, feltéve, hogy üres elárusító asztal rendelkezésre áll.

(3) A helyhasználó a bérletet minden hó 15. napjáig, a hónap végére szóló határidővel, indokolás nélkül felmondhatja.

Ha a helyhasználó a felmondást 15-e után jelenti be, őt a következő hónap végéig kell kijelölt helyhasználónak tekinteni.

(4) Ha a bérlet birtokosa a helyjegyet a 7. § (3) bek.-ben meghatározott ideig nem fizeti meg, de tovább árusít, az intézmény az árusítás idejére pótdíjat vet ki, és megvonhatja a további helyhasználatot.

A piac, vásár területén lévő üzletek, pavilonok bérbeadása

8. § (1) Az intézmény a piac, vásár területén lévő üzletek, pavilonok (továbbiakban üzlet) használatára bérleti szerződést köt, határozott legfeljebb 5 évi időtartamra.

(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jog, a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt, legalább 60 nappal korábban benyújtott kérelemre további legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható, kivéve:

a) ha a bérlő a szerződésben és jogszabályban előírt kötelezettségét súlyosan megszegi,

b) az intézménynek a helyiségre közérdekből vagy az intézmény működtetése céljából szüksége lesz.

(2a) *  Magyarország Kormánya által kihirdetett veszélyhelyzetben a határozott idejű, a (2) bekezdésben foglaltak szerint már meghosszabbított helyiségbérleti jog tekintetében a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt, legalább 15 nappal korábban benyújtott kérelemre a polgármester engedélyezheti a szerződés egy alkalommal, további legfeljebb 2 évvel történő meghosszabbítását, kivéve:

a) ha a bérlő a szerződésben és jogszabályban előírt kötelezettségét súlyosan megszegi,

b) az intézménynek a helyiségre közérdekből vagy az intézmény működtetése céljából szüksége lesz.

(3) *  Az újonnan kialakított, valamint a megüresedő üzletek hasznosítása pályáztatás útján történik. A pályázók közül az üzlet bérleti jogát az szerzi meg, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.

(3a) * 

(4) Pályázati feltételek, különösen:

a) bérbeadás időtartama,

b) a bérleti díj legalacsonyabb összege,

c) az üzletben folytatható tevékenység megjelölése,

d) a más célra történő felhasználás tilalmának kimondása,

e) a pályázni jogosultak köre,

f) a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé átalakuló pályázati biztosíték összege,

g) az elvégzendő építési munkák és azok költségére vonatkozó rendelkezés.

(5) *  A pályázati feltételeket a gazdasági ügyeket ellátó bizottság hagyja jóvá. * 

A pályázatot az intézmény vezetője írja ki, lehetőleg a megüresedést megelőző 30 nappal, de legkésőbb a megüresedést követő 30 napon belül.

A pályázati hirdetményt a Városháza hirdetőtábláján és a pályáztatott helyiségen legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni, valamint Szombathely Megyei Jogú Város honlapján, továbbá az önkormányzati tulajdonú hetilapban közzé kell tenni. További médiumokban történő megjelentetésről az Intézmény igazgatója minden egyes pályázati kiírás esetén külön dönt.

A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett üzlet címét, alapterületét, rendeletetését, felszereltségét, állapotát,

b) az üzletben folytatható tevékenységek megjelölését,

c) a bérbeadás időtartamát,

d) az üzlet használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, stb.) és azok elvégzésének határidejét, továbbá a használati jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

e) a fizetendő bérleti díj alsó határát, azzal a figyelmeztetéssel, hogy az üzlet bérleti jogát – az előírt egyéb feltételek fennállása esetén – az a pályázó szerzi meg, aki a licit során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

g) a pályázni jogosultak körét,

h) a licit megtartásának helyét és időpontját,

i) az üzlet megtekintésének időpontját

j) a szerződést biztosító mellékkötelezettségé átalakuló pályázati biztosíték összegét.

(6) A pályázatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, címét, tevékenységének megnevezését,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,

c) az üzlet általa tervezett üzletkörét, az árusítani kívánt árucsoportok felsorolását,

d) a pályázathoz csatolni kell az üzlet működtetésére jogosító okiratokat (cégbejegyzésről szóló végzés, 15 napnál nem régebbi cégkivonat, vállalkozói igazolvány).

e) * 

(7) Ha az előírt határidőn belül csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, az üzlet bérbeadásáról a pályázati eljárás továbbfolytatása nélkül kell határozni, egyébként licitet kell tartani.

(8) A pályázatok beérkezését követően pályázati tárgyalást /továbbiakban licitet/ kell tartani. A licitáláson csak az a pályázó indulhat, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta, és megfelel a pályázati feltételeknek.

(9) A licitet az intézmény vezetője vezeti.

(10) * 

(11) A licitről jegyzőkönyv készül, melyet a licitet vezető, a pályázók közül a pályázat nyertese és a második legmagasabb bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő írja alá.

(12) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a pályázat nyertesének figyelmeztetését, ha visszalép vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsul meg, a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé átalakult pályázati biztosítékot elveszti.

(13) Az intézmény vezetője a nyertes pályázóval 30 napon belül bérleti szerződést köt. Az intézmény vezetője a bérleti szerződést a pályázati feltételeknek és licit eredményének megfelelő tartalommal köteles megkötni.

(14) Az újonnan kötendő bérleti szerződésben az intézményvezető köteles az üzlet albérletbe adásának tilalmát, valamint az üzletköri kötöttséget kimondani, illetve a kötelezettség megszegése esetén jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(15) A licitre egyebekben a helyiségbérlet szabályairól szóló Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/1994. (I. 20.) önkormányzati rendelete 11–13. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

8/A. § (1) A bérleti szerződés megkötésekor az üzlet bérleti díját a licit nyertese által ajánlott bérleti díjnak megfelelően kell megállapítani. Egy pályázó esetén a bérleti díj a pályázati hirdetményben megállapítottnál alacsonyabb összegű nem lehet.

(2) A bérleti díj megállapításakor a helyiség épületszerkezetekkel (falakkal) körülhatárolt teljes alapterületét számításba kell venni.

(3) Az intézmény a helyiségek bérleti díját minden év március 1-jével megváltoztathatja. A változtatás mértéke tartalmazza KSH által megállapított inflációt, valamint az új illetve külön szolgáltatások ellenértékét.

(3a) * 

(4) A határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbe adó hozzájárulásával átruházhatja, gazdasági társaságba mellékszolgáltatásként beviheti, valamint társbérletet létesíthet (továbbiakban: átruházás).

(5) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló okiratot annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles az intézménynek a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

Az okiratnak tartalmaznia kell:

a) az üzlet helyét, alapterületét, üzletkörét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,

b) az átvevő által folytatni kívánt üzletkör és az ezen belül árusítani kívánt árucsoportok meghatározását,

c) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérlemény-fenntartási hozzájárulás egyösszegben történő megfizetését vállalja, továbbá

d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja,

e) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy tudomásul veszi, a bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szól.

(6) Az átruházáshoz való hozzájárulás nem tagadható meg, ha

a) az átvevő vállalja, hogy az intézménynek a bérleti szerződés megkötése előtt egyösszegben bérlemény-fenntartási hozzájárulást fizet, melynek mértéke:

1. az I. csarnokban lévő üzletek esetében 25 000 Ft/m2 + ÁFA

2. a II. csarnokban lévő üzletek esetében 20 000 Ft/m2 + ÁFA

b) *  a tervezett üzletkör megfelel az üzemeltető által meghatározott üzletköri kötöttségeknek,

c) az átvevő vállalja az üzlet használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését,

d) az átadó bérlőnek az üzletre nincs bérleti díj, illetőleg közüzemi díj tartozása,

e) az átvevő vállalja, hogy a vele megkötendő bérleti szerződés legfeljebb 5 évre szól.

(7) Az átruházáshoz való hozzájárulás megtagadható, illetőleg feltételhez köthető, ha az üzletre három évnél rövidebb időn belül az intézmény működtetése, illetőleg más közérdekű célból előreláthatólag szükség lesz.

(8) A bérbe adói hozzájárulást meg kell tagadni, ha az átvevő:

a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,

b) tevékenysége jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

(9) A (7)–(8) bekezdésben meghatározott bármely esetben a hozzájárulás megtagadását indokolni kell.

(10) A bérlemény-fenntartási hozzájárulást csak az intézmény felújítására lehet felhasználni.

(11) A bérlő az üzletet csak a bérleti szerződésben meghatározott üzletkörben használhatja, más üzletkör felvételéhez, illetve az üzletkör megváltoztatásához előzetes bérbeadói hozzájárulást kell kérni.

A hozzájárulásnál a (6) bekezdés d) pontjában, illetve a (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(12) A bérlő halála esetén a bérleti jogot az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse e rendelet 6. § a) pontjában foglaltak teljesítésével folytathatja. A jogfolytonosság elismerését a bérlő halálától számított 60 napon belül az intézménytől írásban kell kérni.

(13) A bérleti szerződésnek bármilyen okból történő megszűnése esetén, a bérlő cserehelyiségre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

A vásárokon, piacokon forgalmazható áruk köre, piacok és vásárok rendje

9. § (1) A vásárokon és piacokon a vásár és piac jellegének megfelelően, mindazon termék forgalomba hozható, amelynek forgalmazását jogszabály nem tiltja.

(2) Szabadon termő gombát,

– a gombavizsgáló szakellenőr vizsgálata, és

– emberi fogyasztásra alkalmasság minősített igazolása,

a termesztett gombát

– termesztési igazolás, ennek hiányában

– a gombavizsgáló szakellenőr által, emberi fogyasztásra alkalmassá minősítése után,

az élelmiszerpiacon, erre a célra kijelölt területen lehet árusítani.

(3) Tilos a piacon, vásárcsarnok vásár területén az alábbi termékek értékesítése:

a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő,

b) *  gyógyszer valamint állatgyógyászati készítmény,

c) kábítószernek és pszichotrop-anyagnak minősülő termék,

d) mérgező és veszélyes anyag,

e) látást javító szemüveg,

f) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray,

g) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, motorbenzin, gázolaj és háztartási tüzelőolaj,

h) muzeális emlék,

i) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma,

j) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány,

k) olyan termék vagy hulladék, amelynek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, s ez az engedély nem áll rendelkezésre, vagy amelynek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik,

l) a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termék, kivéve, ha annak forgalmazását jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben végzi.

(4) * 

(5) * 

(6) Az élelmiszerek szállítása, tárolása, és forgalomba hozatala csak a közegészségügyi és járványügyi szabályok betartásával történhet.

(7) Vágott baromfi csak előzetes állatorvosi vizsgálat után az arra kijelölt helyen hozható forgalomba. Vágott baromfit csak ládában vagy kosárban becsomagolva szabad szállítani, és lefedve szabad az arra kijelölt árusítóhelyen értékesíteni.

Az árusító személy tiszta, fehér köpenyt, vagy kötényt köteles viselni.

(8) Tej és tejterméket, előzetes bevizsgálás után, az arra kijelölt árusítóhelyen lehet értékesíteni. Az árusító személy tiszta, fehér kötényt, vagy köpenyt köteles viselni.

10. § (1) Az árusító az áru eredetéről, minőségéről, mennyiségéről, – a jogszabályban meghatározott módon – az ellenőrzésre jogosultnak köteles felvilágosítást adni. Az áru eredetét az arra alkalmas módon, a helyszínen tartott okirattal, az árusítónak kell bizonyítania.

(2) A piacon elhelyezett áru megőrzése, kezelése és tárolása a helyhasználó feladata. Az áru megromlásáért, értéke csökkenéséért vagy elvesztéséért az intézményt nem terheli felelősség, kivéve, ha feladatkörében jogellenesen és vétkesen járt el.

(3) *  Az intézmény ellenőrzéssel megbízott dolgozója (piacfelügyelő vagy helypénzszedő, a továbbiakban együttesen: piacfelügyelő) jogosult ellenőrizni a piacra szállított áruk minőségét. Az általa vett minták vizsgálatára szakértőt vehet igénybe, és a romlásra gyanús elváltozást mutató árunak a forgalomba hozatalát a szakértői vizsgálat megtartásáig felfüggesztheti.

(4) Az ellenőrzés eredményét, ha intézkedés megtétele válik szükségessé, jegyzőkönyvben rögzítenie kell. A piacfelügyelő a szakértői vizsgálat eredményétől függően, kezdeményezheti a kifogásolt áruk eladásának megtiltását, a lefoglalását, illetőleg a közfogyasztásra alkalmatlan áru megsemmisítését.

(5) Romlott, romlásnak indult vagy egyéb ok miatt bűzt terjesztő árut, anyagot, a piac, vásár területére bevinni, vagy ott tárolni tilos.

A piacfelügyelő az ilyen árut, anyagot köteles elszállíttatni. Ha az áru tulajdonosa vagy az árusítással megbízott nem tartózkodik a helyszínen, két tanú jelenlétében kell az elszállításról gondoskodni.

(6) Ha a bérelt hely használója a szünetelést nem jelenti be illetve a helyet a 6. § (6) bekezdés szerint nem adja át, a piacfelügyelő a negyedik napon az otthagyott árut elszállíttatja, a romlandó árut megsemmisítteti.

11. § (1) A piacon, vásáron árut feldolgozni csak az illetékes szakhatóság engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyen szabad.

(2) Az árusítóhelyen csak hitelesített mérleg, súly és egyéb mérőeszköz használható.

Az üzemeltető köteles a piacon, vásáron ellenőrző mérleget tartani.

12. § (1) A vásáron és piacon az üzemeltető által megállapított időben és módon szabad árut szállítani és elhelyezni.

(2) A piac és vásár közlekedési utjait göngyöleggel, áruval eltorlaszolni, azokon a közlekedést és a vásárlást bármely módon akadályozni tilos.

(3) Járművek a piac, vásár területén csak az árusítással összefüggő szállítás céljából és idejéig tartózkodhatnak, közlekedhetnek.

(4) *  A piac és vásár területén a nyitvatartási idő végét követően az asztalbérlő tulajdonában álló áru, termék, eszköz, egyéb ingóság a bérelt árusító asztalokon csak abban az esetben maradhat, ha azt a rágcsálók által hozzá nem férhető módon tárolják, és az asztalbérlő az árusítást mind az adott napon, mind a következő nyitvatartási napon, az adott napra irányadó teljes nyitvatartási időben végezte, illetve végezni fogja.

(5) *  A vásár, piac területén és környékén – a nehéz tárgyakat (kerékpár, fűnyíró, bútorok, fenyőfa stb.) kivéve – a földről történő árusítás tilos.

(6) *  A helyhasználó az árusítóhelyen és annak közvetlen környékén köteles minden szemetet és hulladékot folyamatosan összetakarítani és a kijelölt szelektív tárolókba helyezni.

(7) *  A Városi Vásárcsarnokban élőállat (kisállat, pl.: pulyka, kacsa, tyúk, kakas, nyúl, aranyhörcsög stb.) kizárólag a Vásárcsarnok előtetővel fedett, nyitott területén árusítható.

(8) *  A Vásárcsarnok területére csak eladásra szánt állatot lehet bevinni.

13. § (1) *  Az intézmény az árusításra vonatkozó szabályok, valamint a vásár, illetve a piac rendjének megszegőit, 1 naptól 12 hónapig terjedő időre a vásár, illetve a piac területéről kitilthatja vagy a 13. § (2) bekezdésben meghatározott pótdíj megfizetésére kötelezheti.

(2) Az intézmény által fenntartott vásárokon és piacokon a pótdíj mértéke, a megszegőre vonatkozó napi helypénz tízszerese.

14. § (1) A piacról, vásárról kitiltható minden olyan – ott árusítást vagy ezzel kapcsolatos tevékenységet (árufeldolgozást, szolgáltatást) folytató – személy, akinek magatartása a piac vagy vásár rendjét, valamint a Vásárcsarnok házirendjét sérti, vagy veszélyezteti.

A piac és vásár rendjét sértő vagy veszélyeztető magatartásként bírálandó el, jelen rendelet 6. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megszegése is.

(2) A piac, vásár területéről kitiltott személy a kitiltás hatálya alatt sem a piacon, sem a vásáron árusítóként nem működhet, helyhasználónak a piac és vásár területén való működésben segítséget nem nyújthat.

15. § *  A piac területén bármilyen felépítményt, állványt, hirdető- és megállító táblát, molinót csak és kizárólag az üzemeltető előzetes hozzájárulásával lehet létesíteni.

16–17. § * 

Hatálybalépés, záró rendelkezések

18. § (1) * 

(2) E rendelet, 1995. december 1. napján *  lép hatályba, egyidejűleg a vásárok és piacok működéséről szóló Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/1995. (II. 23.) önkormányzati rendeletével, a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/1993. (VII. 1.) önkormányzati rendeletével módosított Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/1992. (I. 30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Szombathely, 1995. október 26.

Wagner András s. k. Dr. Kaczmarski János s. k.
polgármester jegyző

1. melléklet a 34/1995. (X. 26.) önkormányzati rendelethez * 

Az Önkormányzat által fenntartott vásárok, piacok helye és nyitvatartási rendje

1. A piac helye és nyitvatartási ideje

1.1. Helye: Vásárcsarnok (Szombathely, Hunyadi János út 5–7., 8262/2 hrsz.)

1.2. Nyitvatartási ideje:

1.2.1. Általános nyitvatartás:

A B C
1 I. és II. csarnok Fejépület
2 hétfő szünnap szünnap
3 kedd 5.00–13.00 5.00–18.00
4 szerda 5.00–13.00 5.00–18.00
5 csütörtök 5.00–18.00 5.00–18.00
6 péntek 5.00–13.00 5.00–18.00
7 szombat 5.00–13.00 5.00–18.00
8 vasárnap 5.00–12.00 5.00–12.00

1.2.2. Speciális nyitvatartás: a Piacok éjszakája rendezvény napján az általános nyitvatartási időn felül valamennyi épületrészben 18.00–24.00

1.2.3. A 3. § szerinti esetben a hétfői nyitvatartás leghosszabb ideje:

A B
1 I. és II. csarnok Fejépület
2 5.00–13.00 5.00–18.00

2. A zsibvásár helye és nyitvatartási ideje

2.1. Helye: Vásárcsarnok I. és II. csarnok előtti, előtetővel fedett részek, II. csarnok, fejépület

2.2. Nyitvatartási ideje: minden szerda és vasárnap 5.00–12.00

2. melléklet a 34/1995. (X. 26.) önkormányzati rendelethez * 

A Vásárcsarnokban a helyjegyért fizetendő helypénz összege

1. Asztalokon történő értékesítésnél napi helypénz Ft/m2/hó ÁFÁ-val (az esetleges áramhasználat díját nem tartalmazza)

A B
1. Élelmiszer, virág, tojás 495
2. Iparcikk 620
3. Könyv 495

2. Bérelt árusítóhelyek

2.1. Bérelt árusítóhelyek díjtétele Ft/m²/hó ÁFÁ-val (az esetleges áramhasználat díját nem tartalmazza)

A B
1. Élelmiszer, virág, könyv
2. – I.kategória 7 920
3. – II.kategória 7 020
4. – III.kategória 6 690
5. Iparcikk
6. – I.kategória 7 920
7. – II.kategória és a nyitott elárusítóhelyek 7 020

2.2. A Vásárcsarnok üzemeltetője által meghatározott kategória besorolásokat a Vásárcsarnok területén kifüggesztett, asztalok sorszámával feltüntetett térkép jelöli.

3. Helybiztosítási díj: a bérleti díj 60%-a.

4. Egyéb helyhasználati díjak Ft/m²/hó ÁFÁ-val (az esetleges áramhasználat díját nem tartalmazza)

A B
1. Koszorú 700
2. Fenyőfa 750
3. Zsibvásár 600
4. Tematikus vásár 1 000
5. Raktárrekesz 3 530

3. melléklet a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/1995. (X. 26.) önkormányzati rendeletéhez *