Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2013. (VI. 6.) önkormányzati rendelete

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Építészeti - Műszaki Tervtanácsának létrehozásáról, működési rendjéről

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A Tervtanács feladata

1. § (1) A Tervtanács feladata különösen:

a) a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,

b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,

c) a településrendezési és -fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint

d) a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.

(2) A Tervtanács véleményezi:

a) az Önkormányzat külön rendeletében meghatározott - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött-, településképi véleményezési eljárásra kijelölt építmények építészeti-műszaki terveit, valamint

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § (2) bekezdése szerinti telepítési tanulmányterveket.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében a jóváhagyás, illetve hatósági engedélyezési eljárás megindítása előtt a Tervtanács, ha azt a Tervtanács elnöke szükségesnek tartja, az alábbi terveket véleményezi:

a) az önkormányzat rendeletalkotási jogkörébe tartozó:

aa) területfejlesztési koncepciókat,

ab) területfejlesztési programokat,

b) az önkormányzat területét érintő:

ba) beépítési terveket

bb) közterület-rendezési, fejlesztési terveket,

bc) közterületi park- és kertépítészeti valamint burkolati terveket.

c) az önkormányzat tulajdonában vagy beruházásában készülő valamennyi, építési engedélyhez kötött építmény engedélyezési terveit,

d) építmények, épületek műszaki tervei közül:

da) műemléki jelentőségű területen műemléki környezetben lévő épületek terveit,

db) helyi egyedi védelem alatt álló építményt érintő építési munka terveit,

dc) helyi területi védelem alatt álló meglévő épületek terve, amennyiben azok homlokzatát, magasságát, tetőformáját, fedési anyagát kívánják megváltoztatni, és az újonnan létesítendő épületek terveit,

dd) szobor, emlékmű, díszkút terveit,

de) toronyjellegű építmények terveit,

df) minden 300 m2 bruttó szintterületet meghaladó épületek terveit.

A Tervtanács összetétele

2. § (1) A Tervtanács 11 tagú testület, melynek munkáját az elnök irányítja. A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

(2) A Tervtanács munkájának előkészítése és szervezése, a Tervtanács szakmai véleményének, állásfoglalásának rögzítése a szakmai titkár feladata. A szakmai titkári feladatokat a városrendezési ügyintéző látja el.

(3) A Tervtanács a szakmai kamarák által kijelölt 10 tagját a Tervtanács elnökének javaslatára a Közgyűlés nevezi ki öt éves időtartamra, amely meghosszabbítható.

(4) A Tervtanács feladatai ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája biztosítja.

(5) A Tervtanács munkáját esetileg felkért szakbíráló (opponens) segíti. Felkérésükről és meghívásukról a tervtanács elnökének előzetes egyetértésével a szakmai titkár gondoskodik.

(6) Tanácskozási joggal - szavazati jog nélkül - meg kell hívni a Tervtanács üléseire:

a) a bírálót (opponenst),

b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció tervezőjét,

c) a polgármestert vagy megbízottját,

d) a városfejlesztésért felelős önkormányzati bizottság elnökét vagy megbízottját,

e) a városfejlesztésért felelős szervezeti egység vezetőjét,

f) az illetékes I. fokú építéshatóság képviselőjét,

g) a tervezés tárgya szerinti településrészi képviselő(ke)t,

h) az építtetőt (beruházót) vagy képviselőjét,

i) védett terület vagy tárgy (objektum) esetében a szakterületileg illetékes szervezet képviselőjét,

j) akiknek meghívását a Tervtanács elnöke szükségesnek tartja.

(7) A Tervtanács ülése nyilvános. A Tervtanács ülésének időpontját és napirendjét a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján és honlapján közzéteszi az ülést megelőzően 3 nappal a Tervtanács titkára, egyúttal az ülés időpontjáról és napirendjéről elektronikusan értesíti a tagokat, valamint a meghívottakat.

A Tervtanács működése

3. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az Ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább 6 taggal ülésezik.

(2) Bírálóként, illetve elnökként, tagként, nem vehet részt a Tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak

a) *  a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b) a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa,

c) gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(3) Az a tervtanácsi tag, akitől nem várható el valamelyik tervtanácsi napirendi pont tárgyilagos megítélése, nem vehet részt annak megtárgyalásában.

(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a Tervtanács Ügyrendje rendelkezik.

(5) A bíráló, az elnök, a tag, valamint a titkár a polgármesternek haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított 3 napon belül, de legkésőbb a napirend megvitatása előtt be kell jelenteni.

(6) Szavazati joggal az elnök, és a tagok rendelkeznek.

(7) A Tervtanács álláspontját egyszerű szótöbbséggel hozza. A kisebbségi véleményt megfogalmazó tagok eltérő álláspontjait a tervtanácsi ülés jegyzőkönyvében röviden rögzíteni kell.

(8) A Tervtanács kijelölt tagjait tiszteletdíj, szakbírálóit külön díjazás illeti meg. A szakmai bírálók díjazása az egyes feladatokhoz igazodóan egyedi megállapodás alapján történik.

(9) Nem jár tiszteletdíj a Tervtanács elnökének és titkárának.

(10) A tiszteletdíj mértéke a bizottság jelenlévő tagjainak részére személyenként és napirendi pontonként bruttó 4500 Ft, de az egy tervtanácsi ülésre kifizetett díj nem lehet magasabb a közgyűlés bizottságai külső szakértőinek mindenkori havi díjánál.

(11) A Tervtanács ügyrendjét a jelen rendelet, illetve a tervtanács működésére vonatkozó hatályos jogszabály rendelkezések figyelembe vételével maga készíti el és hagyja jóvá.

A Tervtanács eljárás rendje

4. § (1) A Tervtanácsi eljárás a polgármester írásbeli megkeresésére indul. A Tervtanács szakmai álláspontját a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (7) szerinti szabályozásnak megfelelő határidőn belül alakítja ki.

(2) Ha a Tervtanács az (1) bekezdés szerinti határidőben nem alakítja ki szakmai álláspontját, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv ajánlottnak minősül.

(3) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel. A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 10 napot kell biztosítani.

(4) Amennyiben a tervező vagy megbízottja jelen van, számukra a tervismertetés lehetőségét, illetve a hozzászólásokra, kérdésekre a tervezői vélemény kifejtését az elnök biztosítja.

A Tervtanács szakvéleménye

5. § (1) A Tervtanács szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e:

a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:

aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),

ab) az esztétikus megjelenés (tömeg- és homlokzat-formálás, színezés, anyaghasználat),

ac) a javasolt megoldás településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogy megfelel-e a rálátás és látványvédelem

elvárásainak,

b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

(2) A Tervtanács az épület funkcionális tartalmát (alaprajzi megoldását) is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg, de álláspontjában csak abban az esetben minősítheti, ha az közvetlen hatással van az épület tömegének, illetve homlokzatának kialakítására.

Tervtanácsi álláspont

6. § (1) A Tervtanács a bemutatott tervvel kapcsolatos álláspontját írásban rögzíti. A titkár a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 14. §-ában foglaltak szerint készített jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumban foglalja a Tervtanács álláspontját, amely tartalmazza, hogy a tervdokumentációt ajánlja, vagy nem ajánlja engedélyezésre. A titkár a jegyzőkönyvbe foglalja az álláspont számát, (sorszám és évszám), valamint az álláspontnak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdés szerinti indokolását.

(2) A Tervtanács titkára a Polgármesteri Hivatal iratkezelési szabályai szerint nyilvántartásba veszi és megőrzi a tervtanács üléséről készített jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, továbbá a tervdokumentáció egy példányát, vagy az azt tartalmazó digitális adathordozót.

Záró rendelkezések

7. § (1) E rendelet 2013. július 1. napjával lép hatályba.

(2) * 

Dr. Puskás Tivadar s. k. Dr. Gaál Róbert s. k.
polgármester jegyző