Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § *  E rendelet hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek és megfelelnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott feltételeknek.

2. § E rendelet hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:

a) pénzbeli szociális ellátások:

aa) lakhatási támogatás,

ab) gondozási támogatás,

ac) hátralékkezelési támogatás,

ad) rendkívüli települési támogatás,

ae) gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás,

af) *  beiskolázási támogatás,

ag) *  gyermeket egyedül nevelő szülők támogatása

b) természetben nyújtott szociális ellátások:

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

bb) köztemetés,

bc) fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása,

bd) gyógyszerutalvány,

be) lakbértámogatás,

bf) ünnepekhez kapcsolódó támogatás.

2. Értelmező rendelkezések

3. § (1) Az Önkormányzat közigazgatási területén az elismert lakásnagyság, ha a háztartásban

a) egy személy lakik, 45 nm,

b) két személy lakik, 55 nm,

c) három személy lakik, 65 nm,

d) négy személy lakik, 75 nm,

e) négy személynél több lakik, úgy a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 nm-rel növekszik,

de minden esetben legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(2) *  E rendelet alkalmazása során:

a) ápolásra szoruló beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel és mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

aa) étkezni, vagy

ab) tisztálkodni, vagy

ac) öltözködni, vagy

ad) illemhelyet használni, vagy

ae) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, vagy

af) mindennapi életvitelhez szükséges cselekményeket (bevásárlás, mosás, takarítás) ellátni,

b) elemi kár: a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetésszerű használatát akadályozó köztudomású, vagy okirattal igazolt károsodás (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, ár- és belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), vagy meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás),

c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. életévét nem töltötte be

d) fogyatékos:

da) az Szt. szerinti egészségkárosodott személy,

db) az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül,

dc) a rokkantsági járadékos,

dd) aki rokkantsági ellátásban részesül,

de) aki rehabilitációs ellátásban részesül,

df) aki korábban rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesült, és részére jelenleg öregségi nyugdíjat folyósítanak,

dg) aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesül,

dh) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékosnak minősül,

e) gondozási támogatás: az Szt. szerinti, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás,

f) gyermeket egyedül nevelő szülő: az az egyedülálló személy, aki e minőségére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlékra jogosult,

g) hátralékkezelési támogatás: az Szt. szerinti, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

h) helyi jövedelemalap: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-a,

i) lakhatási támogatás: az Szt. szerinti, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

j) törlesztési képesség: az adós háztartása kiadásainak számlákkal igazolható, továbbá az adós által becsült egyéb kiadások összegének és a háztartás nettó összbevételének különbözete Ft-ban meghatározva.

(3) *  E rendelet alkalmazása során az újpesti lakóhellyel rendelkező személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni arra a személyre is, akinek nincs belföldi lakóhelye, de az Önkormányzat közigazgatási területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti tartózkodási hellyel rendelkezik.

4. § (1) Ahol e rendelet méltányossági döntési jogosultságot biztosít, a döntés meghozatala előtt különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) az érintett és családja szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét, a család egy főre jutó havi jövedelmének összegét,

b) az érintett és családja korát, egészségi állapotát, fogyatékosságát, egyéb személyi körülményeit,

c) az érintett lakásban az egy ott lakó személyre jutó lakásterület nagyságát,

d) az érintett által a tárgyévben igénybe vett szociális ellátásokat.

(2) Ha e rendelet vagy más jogszabály méltányosság gyakorlását lehetővé teszi, a hatáskör gyakorlója a méltányossági jogkörét az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében az e célra meghatározott keretösszeg erejéig gyakorolhatja.

II. Fejezet

Eljárási szabályok

3. Általános eljárási és hatásköri szabályok

5. § * 

6. § A Képviselő-testület - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik vagy törvény a hatáskör átruházását kizárja - az e rendeletben szabályozott hatáskörei gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

4. A szociális ellátások közös szabályai

7. § (1) *  A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) erre rendszeresített formanyomtatványon kell személyesen benyújtani, vagy a Polgármesteri Hivatal címére postai, illetve az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény által szabályozott elektronikus úton eljuttatni.

(2) Az e rendeletben meghatározott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemhez - ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogosultság megállapításához, illetve a jogosultság fennállásának időszakonkénti felülvizsgálatához (a továbbiakban együtt: kérelem) szükséges:

a) *  a kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai (lakhatási támogatás és a lakbértámogatás, valamint hátralékkezelési támogatás esetében a kérelmező és a háztartásában élők) rendszeres és nem rendszeres jövedelméről kiállított igazolások.

b) *  vállalkozó, társas vállalkozás vezető tisztségviselője esetében, az állami adóhatóság által kiadott jövedelem-igazolás, valamint nyilatkozat (elsődlegesen könyvelő által kiállított) a le nem zárt adóév átlagos havi jövedelméről,

c) nyilatkozat a kérelmező és családja, valamint az életvitelszerűen együttlakó személyek számáról, és családi állásáról,

d) a 16. életévét betöltött gyermek esetén iskolalátogatási igazolás,

e) hajléktalan személy esetén nyilatkozat a tényleges tartózkodási helyről,

f) *  saját jogon rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Kerületi Hivatal Foglalkoztatási Osztálya 2 hónapnál nem régebbi „Hatósági Bizonyítvány” igazolása, hogy a kérelmező regisztrált álláskereső, kivéve akit a Kormányhivatal állapota okán nem vesz nyilvántartásba.

g) alkalmi munka esetén nyilatkozat, az alkalmi munkáért kapott díjazásról,

h) a jogszabály által előírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozat és igazolás.

(3) *  Amennyiben e rendelet alapján a kérelmező ingatlan tulajdoni lapjának benyújtására köteles, az azonosításhoz szükséges adatok közlésével kérheti, hogy azt az Önkormányzat szerezze be.

8. § *  (1) A kérelmező szociális körülményeinek vizsgálata céljából környezettanulmányt kell készíteni, ha a benyújtott okiratok vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján a szociális rászorultság tekintetében kétely merül fel.

(2) A jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni a gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás, a beiskolázási támogatás, a fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása, a gyógyszerutalvány, a lakbértámogatás, valamint az ünnepekhez kapcsolódó támogatás összegét.

9. § *  (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni és a rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetében a megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

9/A. § *  (1) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítésének elrendelése esetében a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét (a továbbiakban együtt: megtérítendő ellátás) - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)

a) *  elengedheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) háromszorosát,

b) legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha a megtérítendő ellátás összege nem haladja meg a nyugdíjminimum ötszörösét.

(2) A kötelezett kérelmére, a polgármester legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a megtérítendő ellátás egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(3) *  Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a kötelezett megélhetése súlyosan veszélyeztetett, ha a kötelezett személy családjának egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a helyi jövedelemalap 250%-át.

(4) *  A megtérítendő ellátás visszafizetésére kötelezett személy esetében, a határozat véglegessé válását követően - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - e rendelet hatálya alá tartozó ellátás ismételten csak akkor állapítható meg, ha

a) a kötelezett tartozását kiegyenlítette, vagy

b) a tartozása behajthatatlan és a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számítva 36 hónap eltelt.

(5) Amennyiben a kötelezett részére a megtérítendő ellátásokra vonatkozóan részletfizetési kedvezmény került megállapításra - melynek folyamatosan eleget tesz -, a részletfizetés ideje alatt részesülhet az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásokban.

10. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli szociális ellátásokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - postai úton, vagy folyószámlára történő utalással kell teljesíteni.

(2) A pénzbeli ellátás abban az esetben fizethető ki házipénztárból, ha a kérelmező a megállapító határozat keltétől számított 15 napon belül nem kapta meg az adott hónapra megállapított pénzbeli ellátást, vagy a kérelmező családjában váratlan megbetegedés, azonnali kórházi kezelés, vagy kiskorú gyermekek egészségét veszélyeztető élethelyzet lépett fel.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben kivételesen az ellátás a kérelem benyújtását és elbírálását követően, azonnal kifizethető.

(4) Havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatás és lakbértámogatás a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásra, természetbeni szociális ellátás formájában kerül utalásra.

(5) Havi rendszerességgel nyújtott hátralékkezelési támogatás a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatásra, természetbeni szociális ellátás formájában kerül utalásra, amennyiben a jogosult a 30. § (3) bekezdés b) pontja szerint igazolja, hogy aktuális havi részleteit és az esedékes szolgáltatási díjakat teljesítette.

(6) A havi rendszerességgel adott lakbértámogatás minden hónap 5. napjáig kerül utalásra.

(7) *  A havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás elsősorban a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően, havonta minden tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag kerül utalásra.

III. Fejezet

A pénzbeli szociális ellátások

5. Települési támogatás

11. § (1) Ha a települési támogatásra jogosult személy lakcíme a támogatás folyósításának ideje alatt megváltozik, a települési támogatást a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(2) *  A települési támogatásra jogosult halála esetén, a támogatást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. A fel nem vett ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel.

(3) A havi rendszerességgel folyósított települési támogatás megszüntetése esetén, a támogatásra való jogosultságot és az ellátás folyósítását a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) * 

6. Lakhatási támogatás

12. § *  Lakhatási támogatásban részesül az a kérelmező, akinek a lakása után fizetendő közös költség, lakbér-, különszolgáltatási- és közszolgáltatási díj összege meghaladja a háztartásának havi nettó összjövedelme 25%-át, és az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

a) saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban,

b) más tulajdonában álló lakásban bérlőként vagy haszonélvezeti jog jogosultjaként,

c) lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó használatra jogosultként,

életvitelszerűen, legalább egy éve folyamatosan lakik, és ezt okirattal igazolja.

13. § *  (1) Lakhatási támogatás egy hónapra megállapítható összege, a kérelmező háztartásában egy főre jutó jövedelem és a 3. § (1) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyság alapján kerül megállapításra. A támogatás összege

a) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 150%-át, 6.000 Ft,

b) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az a) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 200%-át, 5.000 Ft,

c) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az b) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 250%-át, 4.000 Ft,

d) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az c) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át, 3.000 Ft.

(2) Amennyiben a lakott lakás nagysága meghaladja az elismert lakásnagyság mértékét, a támogatás összege az (1) bekezdésben maghatározott támogatási összeg és a lakott lakás alapterületének hányadosa, szorozva a 3. § (1) bekezdés szerinti elismert lakásnagysággal.

(3) A támogatás

a) áram díjához,

b) vízdíjhoz,

c) a gázfogyasztás díjához,

d) a távhőszolgáltatási díjhoz,

e) a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához,

f) a lakbérhez,

g) a közös költséghez,

h) a tüzelőanyag költségeihez, és

i) a különszolgáltatási díjhoz

állapítható meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(4) Lakbértámogatásban, vagy az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: lakbérrendelet) 8. § (1) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő személy részére lakhatási támogatás a (3) bekezdés f) pontja szerinti jogcímhez nem állapítható meg.

(5) *  A lakhatási támogatás, és a gondozási támogatás, valamint az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott rendkívüli települési támogatás összegét 100,- forintra kerekítve kell megállapítani.

14. § (1) * 

(2) * 

(3) *  Lakhatási támogatás a bérleti jogviszony időtartamára, de legfeljebb 12 hónapra állapítható meg. Amennyiben az Önkormányzat vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában álló lakásra fennálló bérleti jogviszony egy évnél rövidebb időtartamú, úgy a támogatást 12 hónapra kell megállapítani azzal, hogy a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésével - ide nem értve azt az esetet, ha a bérleti jogviszony a lejáratot követően a lakásrendelet 11. § (5) bekezdése szerint megújításra kerül - a támogatásra való jogosultság is megszűnik

(4) Lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani a jogosult részére. A támogatás folyósítása - a 15. §-ban foglalt eset kivételével - a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(5) Lakhatási támogatásra való jogosultság esetén a jogosultság feltétele, hogy a támogatás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A jogosult ennek keretében köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda

a) tisztán tartására,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, higiénikus állapotának biztosítására.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség betartására a Polgármester - határidő tűzésével - felszólíthatja a jogosultat.

15. § (1) *  A 13. § (3) bekezdés h) pontja szerinti támogatás fa- és szén tüzelőanyag vásárlásához nyújtható.

(2) A tüzelőanyag költségeihez nyújtott lakhatási támogatás összege a 13. § (1) bekezdés szerint megállapított összeg hatszorosa, de legfeljebb a vásárlást igazoló számla végösszege.

(3) A (2) bekezdés szerint számított lakhatási támogatást egy összegben kell folyósítani a kérelmező részére, azzal hogy egy éven belül csak két alkalommal állapítható meg támogatás tüzelőanyag költségeihez.

16. § Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

17. § (1) *  Nem állapítható meg lakhatási támogatás, ha

a) *  a támogatással érintett közüzemi díj, lakbér számla nem a kérelmező, vagy vele életvitelszerűen egy háztartásban élő házastársa, gyermeke, szülője nevére szól,

b) *  a kérelmező, vagy háztartásának bármely tagja már rendelkezik megállapított lakhatási támogatással,

c) *  a lakhatási támogatás iránti kérelem elutasításra, vagy a megállapított lakhatási támogatás megszüntetésre került, az elutasító vagy megszüntető döntés véglegessé válásától számított három hónapon belül kivéve, ha

ca) a kérelmező részéről az Önkormányzat közigazgatási területen belüli lakcímváltozás történt,

cb) a kérelmező háztartásában tartós jövedelemváltozás következett be, vagy

cc) közeli hozzátartozója elhunyt és eltemettetésének költségeit viselte, vagy erre köteles volt,

d) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy vagyonnal rendelkezik,

e) a lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.

f) *  a kérelmezőnek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával, stb.) összefüggésben jövedelme képződik,

g) *  a kérelmező a lakását a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(2) Meg kell szüntetni a lakhatási támogatást, amennyiben

a) *  a jogosult nem tesz eleget a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozására vonatkozó, Szt. szerinti bejelentési kötelezettségének,

b) a jogosult a 14. § (5) bekezdésben foglalt feltételnek felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(3) A kérelemhez - a 7. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

a) a kérelem alapjául szolgáló lakásban, az ott lakás jogcímét igazoló okiratot (adásvételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti szerződés),

b) *  a kérelem beadását legfeljebb 30 nappal megelőző keltezésű közüzemi díjra, vagy lakbérre vonatkozó részletező számlaleveleket, igazolásokat (a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti-, magánbérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez kapcsolódó igazolás),

c) közös képviselő nyilatkozatát arról, hogy kérelmező közös mérővel rendelkezik a szolgáltatásra vonatkozóan, és az ezzel összefüggő adatokról (ügyfél-azonosító, fogyasztási hely azonosító),

d) vagyonnyilatkozatot a háztartás tagjainak vagyonáról,

e) *  előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap feltöltései összegének igazolását.

7. Gondozási támogatás

18. § (1) *  Kérelmére, gondozási támogatásban részesül az az Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező személy (a továbbiakban: ápoló), aki megfelel az Szt. szerint előírtaknak, valamint

a) aki - az Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező és itt élő - 18. életévét betöltött ápolásra szoruló beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, és

b) rendszeres pénzellátásban nem részesül, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 200%-át.

(2) Az ápoló számára egyidejűleg csak egy gondozási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg gondozási támogatás.

19. § *  Gondozási támogatás egy hónapra járó összege az Szt. szerinti ápolási díjra jogosult személy ápolási díja havi összegének 80%-a.

20. § (1) A támogatás folyósításának feltétele, hogy az ápoló eleget tesz a (2) bekezdésben foglalt ápolási kötelezettségeinek.

(2) Az ápoló kötelezettsége különösen:

a) gondoskodik az ápolt jogszerű lakhatási lehetőségéről,

b) rendeltetésszerű használatra alkalmas lakhatást biztosít az ápoltnak, ügyel közvetlen lakókörnyezete rendezettségére, higiéniájára,

c) legalább napi háromszori étkezést biztosít,

d) tájékoztatja az egészségi állapotában beállt változásáról az ápolt kezelőorvosát,

e) gondoskodik a gyógyszerrel való ellátásáról és a szükséges ápolási eszközökről,

f) az ápolt felügyeletének a szükséges mértékben történő ellátása, vagy akadályoztatása esetén gondoskodás a helyettesítésről.

(3) A gondozási támogatás megállapításához a kérelem benyújtását követően - elsősorban a gondozásra szoruló beteg körülményeinek, valamint az ápoló és a gondozásra szoruló beteg kapcsolatának tisztázásához - környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány felvétele a támogatás folyósításának ideje alatt bármikor megismételhető, ha az ápolási, gondozási tevékenység, vagy egyéb jogosultsági körülmény tekintetében kétely merül fel.

21. § (1) Gondozási támogatás 12 hónapra állapítható meg.

(2) A gondozási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(3) *  A támogatásra való jogosultságot - amennyiben arra okot adó körülmény felmerül - a támogatás folyósításának időtartama alatt bármikor felül lehet vizsgálni. A felülvizsgálat során a folyósított gondozási támogatás összegét a jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

22. § (1) Nem állapítható meg gondozási támogatás, ha

a) a gondozásra szoruló beteg öröklési-, életjáradéki-, vagy tartási szerződéssel rendelkezik,

b) a környezettanulmány, vagy orvosi szakvélemény alapján, a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-af) alpontjai közül legalább kettő nem áll fenn,

c) a Kormányhivatal Járási Hivatala kérelmező részére, vagy a gondozásra szoruló beteg tekintetében alanyi jogon járó ápolási díjat állapított meg,

d) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

e) az ápoló vagy az ápolt felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha az ápolt felsőoktatási intézmény látogatása csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

f) az ápoló nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytat,

g) az ápoló keresőtevékenységet folytat.

(2) *  A gondozási támogatást meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) a támogatásra való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást bármelyik fél akadályozza,

f) az ápoló vagy az ápolt a környezettanulmány készítésének megkísérlésekor - legfeljebb három alkalommal nem található az ápolás helyszínéül szolgáló lakásban és akadályoztatását a környezettanulmány utolsó megkísérlését követő 15 napon belül nem igazolja,

g) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) *  Amennyiben a támogatás a (2) bekezdés b), vagy e) pontja alapján szűnik meg, úgy a megszüntető döntés véglegessé válásától számított 1 éven belül nem lehet ismételten gondozási támogatást megállapítani.

(4) *  A (2) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt esetekben a gondozási támogatást a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

23. § A kérelemhez - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

a) háziorvosi vagy szakorvosi igazolást a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti állapot fennállásáról,

b) nyilatkozatot az ápolási tevékenység végzésének helyéről.

8. Hátralékkezelési támogatás

24. § (1) Az Önkormányzat hátralékkezelési támogatásban részesíti azt a kérelmezőt,

a) *  akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át, egyedül élő személy esetében a helyi jövedelemalap 350%-át,

b) *  akinek az adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot, de nem haladja meg az 500.000 Ft-ot,

c) tartozása legalább - a kérelem benyújtásához viszonyítva - három hónapja fennáll, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

d) akinek a háztartásában élők vagyona nem haladja meg a nyugdíjminimum 100-szorosát,

feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Hátralékkezelési támogatásban az részesíthető, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

a) saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban,

b) más tulajdonában álló lakásban bérlőként vagy haszonélvezeti jog jogosultjaként, vagy

c) lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó használatra jogosultként,

életvitelszerűen, legalább egy éve folyamatosan lakik, és ezt okirattal igazolja.

25. § Hátralékkezelési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

26. § *  (1) Ezen alcím alkalmazásában adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) vezetékes gázdíjtartozás,

b) áramdíjtartozás,

c) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

d) víz és csatornahasználati díjtartozás,

e) lakbérhátralék és a különszolgáltatások díjában megjelenő távhő-szolgáltatási, valamint víz és csatornahasználati díjtartozás, és

f) közös költség hátralék.

(2) Ezen alcím alkalmazásában nem tekintendő adósságnak a pénzintézetnél nyilvántartott tartozás, ha a kérelmező igazolja, hogy nincs lejárt esedékességű hátraléka.

27. § Hátralékkezelési támogatás megállapítása esetén a jogosult

a) hátralékkezelési tanácsadásban, és

b) az adósságkövetelés jogosultjának folyósítandó ellátásban

részesül.

28. § (1) * 

(2) A hátralékkezelési támogatás mértéke a hátralékkezelésbe bevont adósság 75%-a.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti fennmaradó összeget az adós köteles önrészként, a szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodás alapján legalább 3 havi, de legfeljebb 18 havi egyenlő részletekben megfizetni.

29. § (1) *  A hátralékkezelési támogatás 28. § (3) bekezdése szerinti időtartama indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható. A hátralékkezelési támogatás időtartama abban az esetben hosszabbítható meg, ha

a) az adós, vagy háztartásának tagja munkahelyét elvesztette,

b) az adós, vagy háztartásának tagja legalább három hónapot betegállományban tölt,

c) az adósnak gyermeke születik,

d) az adós közeli hozzátartozója meghal.

(2) *  Hátralékkezelési támogatást a legkorábban a kérelem benyújtását követő, legkésőbb a határozat hozatalt követő hónap első napjától kell megállapítani a jogosult részére. A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell megállapítani, aminek a folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(3) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a hátralékkezelési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ebben az esetben arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

30. § (1) Hátralékkezelési támogatás esetén, az adósnak hátralékkezelési tanácsadáson kell részt vennie.

(2) *  A hátralékkezelési tanácsadást a Család- és Gyermekjóléti Központ teljesíti az Önkormányzat és a Szociális Intézmény (a továbbiakban: SZI) közötti megállapodás alapján.

(3) *  A (7) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban meg kell határozni a támogatott és a SZI közötti együttműködés rendjét az alábbiak szerint:

a) a támogatott köteles a tanácsadáson és a számára megjelölt hátralékkezelési programon részt venni,

b) * 

(4) *  A támogatott az Önkormányzatnál az esedékességet követő hónap 15 napjáig köteles igazolni, hogy a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségének eleget tett.

(5) *  A tanácsadó véleményének kialakításához a kérelmező lakhatási körülményeit a helyszínen megvizsgálja. Nem szükséges környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező által benyújtott jövedelemigazolások alapján, a támogató - a kérelmező rosszhiszemű magatartása, vagy törlesztési képességének hiánya miatt - a hátralékkezelési támogatás elutasítására tesz javaslatot.

(6) A tanácsadónak a támogatás megállapítására, illetve elutasítására vonatkozó javaslata a kérelem mellékletét képezi.

(7) A hátralékkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

a) tájékoztatja az adóst a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékkezelésre,

c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: hátralékkezelési megállapodás) köt,

d) a hátralékkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását,

e) szükség esetén kezdeményezi a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(8) A hátralékkezelési támogatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan közreműködni a hátralékkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

31. § (1) *  Nem állapítható meg hátralékkezelési támogatás annak a személynek, akinek

a) a 26. §-ban meghatározott adósság típusokon kívül is van egyéb lakással, lakhatásával összefüggésben keletkezett olyan tartozása, mely esetben a tartozások együttes összege meghaladja a 800.000 Ft-ot,

b) törlesztési képessége nem haladja meg a maximálisan bevonandó adósság 25%-ának 1/12-ed részét,

c) valamely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó civil szervezet is támogatást biztosít adóssága kifizetéséhez, és a hátralékkezelési támogatást a civil szervezet támogatásának feltételéül szabott önrész kifizetéséhez kéri,

d) akinek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával, stb.) összefüggésben jövedelme képződik,

e) akinek a lakás bérleti jogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn,

f) aki a lakását a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(1a) * 

(2) Nem állapítható meg hátralékkezelési támogatás, illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha az adós

a) *  a díjtartozása fennmaradó összegére (önrészére) a Család- és Gyermekjóléti Központtal, valamint az érintett szolgáltatókkal nem köt megállapodást, és a részletfizetési-, valamint a megkötött megállapodások egy - másolati - példányát a megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az Önkormányzathoz nem nyújtja be.

b) *  a hátralékkezelési támogatás időtartama alatt a lakásbérleti jogviszonya megszűnik, vagy

c) *  magántulajdonú lakása esetében a hátralékkezelési támogatás alá vont lakása a támogatás megállapítását követően, annak időtartama alatt elidegenítésre kerül, vagy haszonélvezeti joga, vagy lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó használatra való jogosultsága megszűnik,

d) *  a 34. § alapján megállapított támogatás önrészének befizetését igazoló dokumentumot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül nem mutatja be.

(3) A hátralékkezelési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, illetve a támogatott a kapott támogatást köteles visszafizetni az Önkormányzat részére, amennyiben

a) az általa vállalt törlesztés legalább két havi részletét nem teljesíti,

b) *  a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe.

c) * 

32. § (1) Hátralékkezelési támogatás ugyanazon személy vagy háztartás tagjának - ugyanazon lakásra - a támogatás lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(2) A 31. § (3) bekezdés szerinti megszüntetés esetén, ugyanazon személy vagy háztartás tagjának a megszüntetést követő 48 hónapon belül nem állapítható meg ismételten hátralékkezelési támogatás.

33. § Az önkormányzat a lakhatást veszélyeztető mértékű adósság felhalmozódásának elkerülése céljából a követelés jogosultjával megállapodást köthet, melynek keretében - az adós írásbeli beleegyezése esetén - a követelés jogosultja az adós lakóhelye szerint illetékes települési Önkormányzatot félévente tájékoztatja a legalább háromhavi tartozást felhalmozó adósokról.

34. § (1) Az, akinek

a) *  a 26. §-ban meghatározott hátralékokra vonatkozó éves elszámoló számlájával összefüggésben keletkezett hátraléka, ha a számla összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 500%-át, vagy

b) vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében, ha a díjak összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át,

egy összegű hátralékkezelési támogatásban részesíthető.

(2) * 

(3) A szolgáltatás ki- és visszakapcsolási díjra vonatkozóan, a hátralékkezelési támogatás mértéke a ki- és visszakapcsolás díjának 70%-a.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti hátralékkezelési támogatás esetén a megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a jogosult köteles a követelés jogosultjának egy összegben befizetni a részére megállapított önrészt, és a befizetésről szóló bizonylatot 15 napon belül bemutatni az Önkormányzatnak. A támogatás csak az igazolás bemutatása után folyósítható. A folyósítás közvetlenül a szolgáltató részére történik.

(5) *  Kizárólag az e § alapján megállapított hátralékkezelési támogatás esetén az adósnak nem kell hátralékkezelési megállapodást kötnie és a 30. § (5) bekezdése szerinti környezettanulmány is mellőzhető, valamint a 32. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom 6 hónapra korlátozódik.

35. § (1) A hátralékkezelési támogatás megállapítása iránti kérelemhez - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

a) a kérelmezőnek a tartozást nyilvántartó szolgáltatónál történő azonosítására alkalmas okiratot vagy nyilatkozatot (nyilvántartási szám, ügyfél-azonosító),

b) *  a lakás fenntartásához kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítéséről - hátralék esetén az adósság összegéről és annak keletkezési idejéről - szóló 15 napnál nem régebbi keltezésű eredeti igazolásokat az alábbi szolgáltatásokról (díjakról vagy adósság jogcíméről, összegéről):

ba) vezetékes gázdíj,

bb) áramdíj,

bc) távhő-szolgáltatási díj,

bd) lakbér- és külön szolgáltatások díja,

be) víz- és csatornahasználati díj,

bf) központi fűtési díj,

bg) közös költség,

bh) szemétszállítási díj,

c) tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot igazoló tulajdoni lapot, vagy lakásbérleti szerződést,

d) elszámoló számlát, vagy szolgáltatás ki- és visszakapcsolás díjának szolgáltató általi igazolását,

e) *  a Család- és Gyermekjóléti Központ tanácsadójának javaslatát lezárt borítékban,

f) *  előre fizetős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap feltöltései összegének igazolását,

g) *  vagyonnyilatkozatot a háztartás tagjainak vagyonáról,

h) *  pénzintézetnél fennálló tartozás esetén igazolást a lejárt esedékességű tartozásról.

(2) A hátralékkezelési támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell:

a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,

b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,

c) arról, hogy vállalja a hátralékkezelésbe bevont adósság és az Önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését,

d) arról, hogy vállalja a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

9. Rendkívüli települési támogatás

36. § (1) *  Rendkívüli települési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

a) *  egyedül élő személy esetében a helyi jövedelemalap 275%-át,

b) *  2 fős család esetében a helyi jövedelemalap 225%-át,

c) *  3 vagy ennél több fős család esetében a helyi jövedelemalap 200%-át.

(2) *  Ha a kérelmező fogyatékos személy vagy a kérelmező családjában fogyatékos személy él, továbbá, ha a kérelmező vagy házastársa, illetve élettársa időskorúak járadékában részesül, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a helyi jövedelemalap 25%-ával emelkedik.

(3) *  Ha a kérelmező elhunyt egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott-, mostoha- vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülője, testvére, házastárs egyenes ágbeli rokona, vagy más közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti és nem igényel szociális temetést, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a helyi jövedelemalap 100%-ával emelkedik.

(4) *  Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően a polgármester, évente legfeljebb három alkalommal rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap ötszörösét, ha olyan azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetbe kerül, amit nem képes önerőből megoldani.

(5) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően a polgármester, évente legfeljebb két alkalommal, jövedelmi helyzetétől függetlenül, rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt, akit elemi kár ért, vagy a sérelmére elkövetett bűncselekmény, vagy szabálysértés (különösen rablás, lopás, betörés) következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(6) *  A (4) és (5) bekezdés alapján egy család részére évente legfeljebb a nyugdíjminimum 250%-áig adható rendkívüli települési támogatás.

(7) *  A kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményre, vagy szabálysértésre történő hivatkozással akkor állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező igazolja, hogy feljelentést tett. Amennyiben a hatóság az eljárást bűncselekmény vagy szabálysértés hiányában szünteti meg, úgy a rendkívüli települési támogatást vissza kell fizetni.

37. § (1) *  A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, azonban az egy család részére évente megállapítható rendkívüli települési támogatások együttes összege (a továbbiakban: segélykeret),

a) *  amennyiben a családban fogyatékos személy él, vagy a családban házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő, időskorúak járadékában vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy él, a nyugdíjminimum 400%-át,

b) *  az a) pontban nem említett esetekben a nyugdíjminimum 300%-át

nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott segélykeretet a polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100%-ával megemelheti.

(3) *  Az Szt. értelmében családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított rendkívüli települési támogatásokat a segélykeret összegébe együttesen bele kell számítani. Egy családnak minősülő közeli hozzátartozók közül egy hónapban csak egy személy részére lehet rendkívüli települési támogatást megállapítani.

(4) *  Ha a kérelmező 36. § (3) bekezdése szerinti elhunyt személy eltemettetésének költségeit viselte, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles volt ugyan, és a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, a segélykeret az (5) bekezdés szerint megállapított segély összegével, de évente legfeljebb a Fővárosi Temetkezési Zrt. által meghatározott - a szociális temetés kivételével - legolcsóbb temetés (a továbbiakban: legolcsóbb temetés) költségeinek 100%-ával túlléphető.

(5) A 36. § (3) bekezdése szerinti elhunyt személy eltemettetéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege megállapítható a legolcsóbb temetés költségeinek

a) *  50%-áig, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap összegét,

b) *  30%-áig, ha az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a helyi jövedelemalap összegét, de nem haladja meg annak 150%-át,

c) 25%-áig, az a)-b) pontokban nem szabályozott esetekben.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a temetés összköltsége nem haladja meg a legolcsóbb temetés költségének a kétszeresét. A támogatás összege legfeljebb az igazolt temetési költség összegéig terjedhet. A temetési költségek számításakor a végső nyughely megváltásának költsége nem vehető figyelembe.

(7) A 36. § (5) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatást nem kell a segélykeret összegébe beszámítani.

(8) *  Ugyanazon elhunyt személyre tekintettel a 36. § (3) bekezdése szerinti támogatás egyetlen alkalommal állapítható meg.

38. § *  (1) *  A 36. és 37. §-ban foglaltakon túlmenően a Bizottság a polgármester javaslata alapján, különösen indokolt esetben, méltányosságból, évente legfeljebb egy alkalommal a helyi jövedelemalap kétszeresét meghaladó összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 500%-át.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítását követő 90 napon belül a jogosult köteles igazolni, annak a kérelemben foglalt célra történő felhasználását.

(3) *  Az (1) bekezdés alapján megállapított rendkívüli települési támogatás mértéke az 500.000 Ft-ot nem haladhatja a meg.

38/A. § *  (1) A 36-38. §-okban foglaltakon túlmenően a Bizottság a polgármester javaslata alapján, különös méltányosságból, határozott időtartamra szóló, rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki kiemelkedően jelentős munkájával, vagy egész életművével Újpesten belül, vagy országosan, nemzetközi viszonylatban általános elismerést szerzett, továbbá példamutató emberi magatartása miatt köztiszteletben áll, továbbá, aki jelentős módon hozzájárult Újpest jó hírnevének öregbítéséhez, Újpest közösségének, életének, hagyományainak gazdagításához, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 500%-át.

39. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapításához a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell

a) *  a 36. § (3) bekezdése szerinti támogatás megállapításához három hónapnál nem régebbi, a kérelmező nevére szóló eredeti temetési számlákat és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

b) a 36. § (4) bekezdése szerinti támogatás megállapításához az azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzetet igazoló iratokat.

(2) A 36. § (5) bekezdése szerinti támogatás megállapításához - amennyiben a kérelmező rendelkezik biztosítással - a biztosítótársaság jegyzőkövének másolatát, vagy a feljelentés vagy rendőrségi (szabálysértési hatósági) jegyzőkönyv másolatát kell csatolni.

40. § (1) A készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatás szolgáltatók, valamint a kérelmező kérésére intézmények részére is átutalható.

(2) A 36. § (4) bekezdése alapján megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítását követő 15 napon belül a jogosult igazolni köteles annak felhasználását.

41. § (1) A 37. § (1) bekezdése alapján megállapított rendkívüli települési támogatáskeret összegét legfeljebb fél éves bontásban, időarányosan kell megállapítani.

(2) Tervezett rendkívüli települési támogatás elsősorban annak állapítható meg, aki egészségkárosodás jogcímén egészségkárosodási és gyermek-felügyeleti támogatásban, időskorúak járadékában vagy öregségi nyugdíjban részesül.

(3) Rendkívüli települési támogatás havonta legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

42. § (1) Rendkívüli települési támogatás kivételesen, halasztást nem tűrő esetben a 7. § (2) bekezdésében és a 39. §-ban meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolása nélkül is megállapítható, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napban

a) elveszítette a munkahelyét,

b) elveszítette lakhatását,

c) közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, vagy erre köteles, vagy

d) gyermeket szült és igazolja, hogy a segély a gyermek hazaviteléhez szükséges költségek biztosításához indokolt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az elmaradt nyilatkozatokat és igazolásokat (mellékleteket) a kérelmező utólag - a segély megállapításától számított 15 napon belül - köteles benyújtani.

9/A. *  Beiskolázási támogatás

42/A. § *  (1) A Képviselő-testület évente meghozott külön határozatával, a tárgyévre vonatkozóan beiskolázási támogatás folyósításáról dönthet. Beiskolázási támogatás a tárgyévre vonatkozóan akkor kerül folyósításra, ha arról a Képviselő-testület legkésőbb május 31. napjáig - az Önkormányzat tárgyévi költségvetési kerete függvényében - döntést hozott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés esetén a beiskolázási támogatást a 42/B-42/E. §-okban meghatározott feltételekkel lehet megállapítani.

42/B. § *  (1) Beiskolázási támogatásban az a szülő részesíthető, akinek

a) 6. életévét betöltött gyermeke általános iskolában, vagy

b) 18. életévét be nem töltött gyermeke nappali rendszerű középiskolában, vagy szakiskolában

tanul.

(2) Beiskolázási támogatásban részesíthető továbbá az a szülő, akinek önálló keresettel nem rendelkező fiatal felnőtt gyermeke oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

(3) A beiskolázási támogatás megállapításának további feltétele, hogy az (1) vagy (2) bekezdés szerinti jogosult

a) a tárgyév július 31. napjáig legalább egy alkalommal rendkívüli települési támogatásban részesült, vagy

b) saját jogán vagy gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

42/C. § *  (1) A beiskolázás költségeinek csökkentésére - a 42/B. §-ban foglaltaktól eltérően - a tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. között beiskolázási támogatás iránti kérelmet nyújthat be az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő szülő is, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

a) *  2 fős család esetében a helyi jövedelemalap 300%-át,

b) *  3 vagy ennél több fős család esetében a helyi jövedelemalap 250%-át.

és a beiskolázás költségeit nem, vagy nehézségek árán tudja előteremteni.

(2) A kérelemhez - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetén csatolni kell a gyermek (gyermekek) elhelyezéséről szóló dokumentumok másolatát.

42/D. § *  (1) A beiskolázási támogatás összege gyermekenként, illetve fiatal felnőttenként egyszeri 10.000 Ft, amely évente egy alkalommal, augusztus 1-je és október 15.-e között kerül kifizetésre.

(2) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülője veheti igénybe. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.

42/E. § *  A 42/A. §-42/D. § vonatkozásában a szülőre vonatkozó szabályokat a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.

10. Gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás

43. § (1) A kérelmező szülő, gyermek születéséhez kapcsolódó támogatásban részesül azon gyermeke után

a) aki születésétől a kérelem benyújtásának időpontjáig újpesti lakóhellyel rendelkezik,

b) *  akinek legalább az egyik szülője Újpest közigazgatási területén lakóingatlan tulajdonjogával rendelkezik, vagy a gyermek születését megelőzően egy éve folyamatosan bejelentett újpesti lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen itt is él, és

c) *  akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap háromszorosát.

(2) *  A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás összege gyermekenként egyszeri 30.000 Ft.

(3) A támogatást egy gyermek után csak az egyik szülője jogosult igénybe venni. Amennyiben mindkét szülő esetében fennállnak a jogosultsági feltételek, azonban a szülők külön élnek, úgy az a szülő jogosult a támogatást igénybe venni, akinél a gyermek elhelyezésre került.

(4) *  A támogatást a gyermek születését követően 180 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - csatolni kell a gyermek (gyermekek) születési anyakönyvi kivonatának, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők esetén a gyermek (gyermekek) elhelyezéséről szóló dokumentumok másolatát.

(5) *  A gyermek születéséhez kapcsolódó támogatás vonatkozásában a szülőre vonatkozó szabályokat a törvényes képviselőre is alkalmazni kell.

10/A. *  Gyermeket egyedül nevelő szülő támogatása

43/A. § *  (1) A gyermekneveléssel kapcsolatos költségei csökkentésére tárgyév június 1. és szeptember 15. között kérelmet nyújthat be a gyermekét egyedül nevelő szülő, aki gyermekével a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónapja folyamatosan bejelentett újpesti lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt is él, továbbá akinek

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 600%-át és

b) gyermeke a 16. életévét nem töltötte be, vagy a 16. életévét betöltött, de 19. életévét be nem töltött gyermeke nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat.

(2) A támogatás mértéke gyermekenként egyszeri 10.000.- Ft, amely évente egy alkalommal a jogosultság megállapítását követően kerül kifizetésre.

IV. Fejezet

A természetben nyújtott szociális ellátások

11. Köztemetés

44. § *  A Bizottság az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, különösen ha

a) *  az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a helyi jövedelemalap három és félszeresét,

b) a kötelezettnek és családjának nincs vagyona, és

c) a hagyaték nem nyújt megfelelő fedezetet a hagyatéki teherként bejelentett temetési költségek kielégítésére.

12. Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatása

45. § (1) Fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatásában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az részesíthető, aki az Önkormányzat közigazgatási területén lévő

a) *  az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonában álló lakásban bérlőként (bérlőtársként, társbérlőként),

b) a saját tulajdonában (résztulajdonában) álló lakásban,

c) lakásszövetkezet tulajdonában álló lakásban állandó lakáshasználatra jogosultként, vagy

d) más tulajdonában álló lakásban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultjaként

lakik és önhibáján kívül lakhatási költségei megfizetésének elmulasztása miatt, jelentős adósságot halmozott fel.

(2) A támogatásban - az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is - csak az részesíthető, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a) a kérelmező saját maga fogyatékosnak minősül, vagy a háztartásában fogyatékos személy él,

b) a kérelmező (ide értve a támogatás megállapításának alapjául szolgáló fogyatékos személyt is) a pályázati kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megszakítás nélkül életvitelszerűen, állandó jelleggel a díjhátralékkal érintett lakásban lakik,

c) *  a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át,

d) a kérelmező háztartásában élők vagyonának együttes forgalmi értéke nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének százszorosát,

e) a díjhátralék az Önkormányzat közigazgatási területén lévő, a kérelmező által lakott lakásra keletkezett, és

f) a kérelmező vállalja, hogy a közüzemi díjakat a támogatás odaítélésétől kezdődően folyamatosan és határidőben megfizeti,

g) *  a kérelmező vállalja, hogy a pályázat elbírálása során a díjhátralékkal érintett lakásban környezettanulmány készüljön.

(3) A támogatás:

a) vezetékes gáz-, áram-, távhő- és vízszolgáltatási díjtartozás,

b) csatornahasználati-és szemétszállítási, kéményseprési díjtartozás,

c) társasházi közös költség tartozás, lakásszövetkezeti költséghátralék, és

d) lakbérhátralék és külön szolgáltatások díjhátraléka

kiegyenlítésére vagy törlesztésére fordítható.

46. § (1) A támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában és egy jogcímen állapítható meg.

(2) A támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy igénylő részére lehet megállapítani.

(3) Bérlőtársak, illetve tulajdonostársak esetében a támogatás csak az egyik bérlő, illetve tulajdonos jogosultsága alapján állapítható meg.

(4) A támogatás odaítélésekor a kérelmező által lakott lakás nagyságát nem kell figyelembe venni.

(5) Nem részesíthető támogatásban az a kérelmező

a) akinek eltartásra köteles és képes hozzátartozója van, illetve aki eltartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján ellátásban részesül,

b) akinek az érintett lakás hasznosításával (bérbeadás, albérletbe adás, stb.) összefüggésben jövedelme keletkezik, vagy

c) akinek, illetve akire tekintettel az Önkormányzat a támogatást 3 éven belül már egyszer megállapította.

47. § (1) A támogatás pályázati úton nyerhető el.

(2) A támogatás elnyerésére irányuló pályázatot a Bizottság írja ki.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró nevét, elérhetőségeit,

b) a pályázat célját,

c) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,

d) az egy pályázó által elnyerhető támogatás legnagyobb összegét, a támogatás időtartamát, a támogatás felhasználásának feltételeit,

e) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, határidejét,

f) a pályázat lebonyolítása során irányadó határidőket,

g) a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat,

h) a pályázattal kapcsolatos részletes tájékoztatás elérhetőségét.

(4) A pályázati kiírást az Önkormányzat honlapján és a helyi sajtó útján kell közzétenni. A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni. A pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint a honlapon való megjelenéstől számított 30 nap.

48. § (1) A pályázati kérelmet az erre a célra rendszeresített pályázati adatlapon kell benyújtani.

(2) A pályázati kérelemhez a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően mellékelni kell:

a) a közüzemi szolgáltatók igazolását a díjhátralék keletkezésének időpontjáról és mértékéről,

b) a fogyatékosság igazolására szolgáló okiratot,

c) a pályázó háztartásában élők vagyonnyilatkozatát.

(3) A pályázati űrlapon a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy

a) az önkormányzattal, vagy az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társasággal kötött lakás bérleti szerződésének másolatát, illetve magántulajdonú lakás három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát maga csatolja, vagy kéri annak hatóság általi beszerzését,

b) a hitelező szervezeteket felhatalmazza arra, hogy fizetési elmaradásáról az Önkormányzatot tájékoztathassák,

c) a háztartásban élők a pályázati kérelem benyújtását megelőző 3 évben nem részesültek ilyen támogatásban.

49. § (1) A pályázat elbírálásának előkészítéséről a polgármester gondoskodik. Az előkészítésbe lehetőség szerint be kell vonni az Újpesten működő fogyatékosok érdekképviseleti szervezeteinek képviselőit.

(2) A hiányosan benyújtott és az e rendeletben vagy a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek meg nem felelő pályázati kérelmek nem kerülnek elbírálásra. Erről a kérelmezőket - az ok megjelölésével - értesíteni kell. Az e bekezdés szerinti kérelmeket nem kell a Bizottság elé terjeszteni.

(3) *  A pályázóknál környezettanulmányt kell készíteni.

50. § (1) A pályázati kérelmeket a Bizottság bírálja el.

(2) Az elbírálás során:

a) előnyben kell részesíteni azt a pályázót, akiknek a fizetési nehézségei valószínűsíthetően átmenetiek, vagy a támogatással tartozásait teljes egészében ki tudja egyenlíteni,

b) törekedni kell arra, hogy a pályázó egy adott közüzemi szolgáltató felé fennálló tartozása teljes egészében kiegyenlítésre kerüljön,

c) előnyben kell részesíteni az Önkormányzat, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság felé fennálló tartozások rendezését,

d) törekedni kell arra, hogy minél több pályázó részesüljön támogatásban.

(3) A pályázat nyerteseivel az Önkormányzat támogatási szerződést köt a Bizottság döntésétől számított 60 napon belül.

(4) A támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatás melyik közüzemi szolgáltató felé fennálló tartozás törlesztésére használható fel.

(5) A nyertes pályázatok, valamint a Bizottság által el nem fogadott pályázatok benyújtóit a döntésről értesíteni kell.

51. § (1) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a kérelmezőnek a pályázat benyújtásakor fennálló összes díjhátralékát.

(2) A támogatás összege legfeljebb 700 000 Ft lehet.

(3) Az Önkormányzat a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtja.

(4) A megállapított támogatást közvetlenül a támogatási szerződésben megjelölt közüzemi szolgáltató részére kell átutalni.

13. Gyógyszerutalvány

52. § (1) *  Havi rendszeres gyógyszerkiadásainak enyhítésére gyógyszerutalványban részesül az az Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező kérelmező, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

a) egyedül élő személy esetében a helyi jövedelemalap 300%-át,

b) 2 fős család esetében a helyi jövedelemalap 200%-át,

c) 3 vagy ennél több fős család esetében a helyi jövedelemalap 150%-át.

(2) *  Ha a kérelmező fogyatékos személy, vagy a kérelmező családjában fogyatékos személy él, továbbá ha a kérelmező, vagy házastársa, illetve élettársa időskorúak járadékában részesül, az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár a helyi jövedelemalap 25%-ával megemelkedik.

(3) *  Gyógyszerutalványra jogosult az (1) bekezdéstől eltérően az, aki a kérelem benyújtásakor betöltötte a 75. életévét, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem - egyedül élő esetén havi jövedelme - az öregségi helyi jövedelemalap mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

(4) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelmező jövedelméből le kell vonni:

a) *  a gyógyszerköltségei igazolt havi összegét, és

b) gyógyászati segédeszköz esetén a gyógyászati segédeszköz árát, de legfeljebb 30 000 Ft-ot.

(5) * 

(6) *  Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy a közgyógyellátásból nem fedezhető gyógyszerszükségletei kielégítésére gyógyszerutalványban részesíthető. A közgyógyellátásra való jogosultság igazolására az ellátást megállapító hatóságot meg kell keresni, a gyógyszerszükségletet a háziorvos, vagy szakorvos köteles igazolni.

(7) *  Gyógyszerutalvány ugyanazon kérelmező részére havonta legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

53. § (1) A jogosult részére megállapítható gyógyszerutalvány éves keretösszege az öregségi nyugdíjminimum 150%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeget a Polgármester méltányosságból legfeljebb a nyugdíjminimum 100%-ával megemelheti.

(3) *  Az Szt. értelmében családnak minősülő közeli hozzátartozók részére megállapított gyógyszerutalványt az éves keretösszegbe együttesen bele kell számítani.

(4) *  A gyógyszerutalvány összege alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt gyógyszerköltség összegét. A gyógyszerutalvány összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni az éves keret összegének időarányos felhasználására, ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

54. § (1) A gyógyszerutalvány kizárólag természetbeni ellátásként nyújtható.

(2) A gyógyszerutalvány a kiállítás napjától számított 90 napig használható fel.

(3) A gyógyszerutalványon fel kell tüntetni azt a lejárati dátumot, ameddig az beváltható.

(4) *  A gyógyszerutalványt legalább 50 Ft-os címletekben kell kiadni.

55. § *  A gyógyszerutalvány iránti kérelemhez - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - csatolni kell a kezelőorvos és a gyógyszertár 30 napnál nem régebbi eredeti igazolását az igénylő krónikus betegségeinek kezeléséhez szükséges havi rendszeres gyógyszerszükségletéről és gyógyszerkiadásairól, megjelölve a közgyógyellátásra jogosultak gyógyszerszükségletét és kiadásait.

56. § (1) A gyógyszerutalvány kizárólagosan az Önkormányzattal szerződésben álló gyógyszertárakban váltható be.

(2) A gyógyszertárakkal kötött szerződésben rögzíteni kell, hogy a gyógyszerutalvány csak a kezelőorvos igazolásában nevesített, és az Önkormányzat által jóváhagyott gyógyszer vásárlására használható fel.

(3) Jogosulatlan felhasználás esetén a támogatás értékét a Ptk. szerinti kamatokkal növelten vissza kell fizetni.

14. Lakbértámogatás

57. § (1) *  Lakbértámogatásra az a személy jogosult, aki az Önkormányzat, az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonában álló lakás bérlője, továbbá

a) az Önkormányzattól, vagy az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságtól bérelt lakás után a lakbérrendelet szerint a szociális helyzet alapján megállapított, vagy költségelven megállapított lakbért fizet,

b) a lakás után fizetendő lakbér összege meghaladja a háztartásának havi nettó összjövedelme 10%-át,

c) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 350%-át, és

d) nem áll fenn vele szemben az 58. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a lakás után fizetendő lakbér számításánál a ténylegesen fizetendő lakbért, de legfeljebb az elismert lakásnagyság után megállapítható lakbért kell figyelembe venni.

(3) * 

58. § (1) Nem részesülhet lakbértámogatásban az a személy,

a) *  aki a lakbérrendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott valamely lakbért csökkentő kedvezményre jogosult, az 59. § (3) bekezdés kivételével,

b) akinek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával, stb.) összefüggésben jövedelme képződik,

c) akinek a lakás bérleti jogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn,

d) aki a lakását a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül elcserélte és a csere folytán nagyobb alapterületű vagy magasabb komfortfokozatú lakáshoz jutott.

(2) * 

(3) *  A lakbértámogatás összegét 100 forintra felkerekítve kell megállapítani.

59. § (1) A lakbértámogatás egy hónapra megállapítható összege, a kérelmező háztartásában egy főre jutó jövedelem és a 3. § (1) bekezdésben meghatározott elismert lakásnagyság alapján kerül megállapításra. A támogatás összege

a) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a helyi jövedelemalap 100%-át, a lakbér 30%-a,

b) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem, meghaladja az a) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 150%-át, a lakbér 25%-a,

c) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a b) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 200%-át, a lakbér 20%-a,

d) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a c) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 250%-át, a lakbér 15%-a,

e) *  amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a d) pont szerinti mértéket, de nem haladja meg a helyi jövedelemalap 300%-át, a lakbér 10%-a,

f) az a)-e) pontokban nem szabályozott esetekben a lakbér 5%-a.

(2) *  Amennyiben a lakott lakás nagysága meghaladja az elismert lakásnagyság mértékét, a támogatás összege az (1) bekezdésben meghatározott támogatási összeg és a lakott lakás alapterületének hányadosa, szorozva a 3. § (1) bekezdés szerinti elismert lakásnagysággal.

(3) *  Az e §-ban foglaltaktól eltérően, kérelmére a lakbér összegével megegyező lakbértámogatást kell megállapítani a félkomfortos, komfortnélküli, vagy szükséglakás bérlőjének, ha a háztartásban kizárólag 70. életévét betöltött személy lakik.

60. § A lakbértámogatás csak természetben nyújtható, melynek formája a támogatás összegének a lakbér beszedésére jogosult szervezet részére történő közvetlen átutalás.

61. § (1) *  A lakbértámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra állapítható meg. Amennyiben a bérleti jogviszony egy évnél rövidebb időtartamú, úgy a támogatást 12 hónapra kell megállapítani azzal, hogy a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésével - ide nem értve azt az esetet, ha a bérleti jogviszony a lejáratot követően a lakásrendelet 11. § (5) bekezdése szerint meghosszabbításra kerül - a támogatásra való jogosultság is megszűnik.

(2) A már megállapított lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha:

a) valamely kizáró feltétel bekövetkezik, vagy

b) a jogosult a lakbérrendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott valamely lakbért csökkentő kedvezményre szerzett jogosultságot.

62. § (1) Bérlőtársak esetében, a lakbértámogatás csak az egyik bérlő részére állapítható meg. A támogatás iránti kérelmet ebben az esetben a bérlőnek és a bérlőtársnak (bérlőtársaknak) is alá kell írnia.

(2) Egy lakás vonatkozásában - ide nem értve a társbérleti lakást - a lakbértámogatás egyidejűleg csak egy jogosult részére állapítható meg.

(3) A támogatás iránti kérelemhez - a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - csatolni kell:

a) a ténylegesen fizetendő havi lakbér összegéről a lakbér beszedésére jogosult szervezet által kiadott igazolást,

b) a lakásban lakó személyek ott tartózkodásának jogcímére vonatkozó okiratokat,

c) az 58. § (1) bekezdés d) pontjának fennállása esetén a lakáscsere szerződés másolatát,

d) felhatalmazó nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a lakbér beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról az Önkormányzatot tájékoztathassa.

15. Ünnepekhez kapcsolódó támogatás

63. § *  A szociális ellátásban részesülő személy - egyszeri kiegészítő, ünnepekhez kapcsolódó támogatásban részesíthető, amely nem számít bele be a 37. § (1) bekezdés szerinti segélykeretbe.

64. § (1) A 63. § szerinti támogatás kizárólag természetben nyújtható. Egy támogatott legfeljebb 10 000 Ft értékű támogatásban részesülhet.

(2) A 63. § szerinti támogatások mértékét, formáját és a támogatásban részesíthető személyek körét alkalmanként a Bizottság határozza meg a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg terhére.

(3) Ünnepekhez kapcsolódó támogatásban elsősorban:

a) a több gyermekes családokat,

b) az egyedül álló személyeket,

c) az alacsony jövedelmű személyeket, és

d) a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyeket

kell részesíteni.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

16. Az Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztal

65. § (1) *  Az Önkormányzat az Szt. alapján létrehozza az Újpesti Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal).

(2) A Kerekasztal feladatai:

a) a Szolgáltatásszervezési Koncepcióban (a továbbiakban: Koncepció) meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

b) a Koncepció teljesítése során tapasztalt negatív jelenségek feltárása, intézkedések kezdeményezése azok kiküszöbölése érdekében,

c) a szociálpolitika tervezésében és megvalósításában elősegíti a testületek munkáját,

d) a szociálisan hátrányos csoportok élethelyzetének javítását célzó feladatok tervezésében és végrehajtásában való közreműködés.

66. § *  (1) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

a) az Újpesti Önkormányzat Szociális Intézménye igazgatója, mint a Kerekasztal elnöke,

b) az Önkormányzat feladatkör szerinti alpolgármestere,

c) a Bizottság elnöke,

d) az Önkormányzat működési területén lévő, nem az Önkormányzat által fenntartott szociális intézmények fenntartóinak vezetői, vagy a vezető megbízottja.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti tagok folyamatos nyilvántartásáról a Kerekasztal elnöke gondoskodik. Az elnök a Kerekasztal üléseire más személyeket is meghívhat, akik ott tanácskozási joggal vehetnek részt. Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az Önkormányzat illetékességi területén működő ismert szociális érdekvédelmi szervezetek képviselőit.

(3) A Kerekasztal ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról az elnök intézkedik. A Kerekasztal működési feltételeinek biztosításáról az elnök gondoskodik.

(4) A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmada jelen van. A Kerekasztal a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) A Kerekasztal a tevékenységéről évente beszámol a Bizottság részére.

(6) A működés egyéb részletes szabályait a Kerekasztal Ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el.

(7) A Kerekasztal működésének feltételeit az Önkormányzat biztosítja.

66. § (1) A Kerekasztal ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról az elnök intézkedik. A Kerekasztal működési feltételeinek biztosításáról az elnök gondoskodik.

(2) A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább egyharmada jelen van. A Kerekasztal a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A Kerekasztal a tevékenységéről évente beszámol a Bizottság részére.

(4) A működés egyéb részletes szabályait a Kerekasztal Ügyrendje határozza meg, amelyet maga fogad el.

(5) A Kerekasztal működésének feltételeit az Önkormányzat biztosítja.

17. Záró rendelkezések * 

67. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(3) A 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekre a 2015. február 28-án hatályos a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2013. (XII. 2.) önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) E rendelet előírásait, a hatályba lépését megelőzően kiírt, de még el nem bírált fogyatékos személyek díjhátralék-kiegyenlítő támogatására vonatkozó pályázat elbírálása során is alkalmazni kell.

(5) *  E rendelet hatálybalépését követően az Szt. alapján folyósított méltányossági ápolási díjakat 2015. március 15. napjáig meg kell szüntetni, és az érintetteket tájékoztatni kell az őket érintő jogszabályváltozásokról.

(6) A 2015-ben megállapított önkormányzati segélyek összegét a rendkívüli települési támogatás éves keretösszegébe bele kell számítani.

68. § * 

Dr. Tahon Róbert
jegyző
Wintermantel Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2015. február 27. napján.

Dr. Tahon Róbert
jegyző

  Vissza az oldal tetejére