Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

az újpesti építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja az Újpest épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének helyi védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, a városkép esztétikus kialakításának elősegítése, valamint a településképi követelmények érvényesítése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése.

2. § Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

3. § (1) E rendelet hatálya az Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Tervtanácsra a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tervtanácsi Kormányrendelet), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Településképi rendelet) vonatkozó előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

2. A Tervtanács feladatai

4. § A Tervtanács feladata - az 1. §-ban meghatározott célok elérése érdekében - különösen

a) a településképi követelmények érvényesítése,

b) az Önkormányzat által rendeletben védett építészeti értékek védelme,

c) a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,

d) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,

e) illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése,

f) a településrendezési és -fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása, valamint

g) a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.

5. § (1) A Tervtanács véleményezi a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a Településképi rendelet szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt épület építészeti-műszaki tervdokumentációit,

(2) A Tervtanács az (1) bekezdésben foglaltakon túl véleményez minden olyan egyéb építészeti-műszaki tervet, amelynek minősítésére a polgármester, illetve - a polgármester egyetértésével - a főépítész vagy az elsőfokú építési hatóság vezetője felkéri.

(3) A Tervtanács - a polgármester egyetértésével - az ügyfél kérelmére, az általa benyújtott műszaki tervdokumentációkról írásbeli konzultációs véleményt adhat.

(4) A Tervtanács elnökének - a településképi véleményezési eljárásra benyújtott terv tartalma ismeretében adott - egyedi javaslata alapján a polgármester engedélyezheti a tervtanácsi eljárás mellőzését. Ebben az esetben a településképi vélemény megalapozása érdekében - az eljárásra biztosított határidőn belül - főépítészi szakvélemény készül.

3. Tervtanács összetétele

6. § (1) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll.

(2) A Tervtanács tagjainak száma - az elnököt is ide számítva - legfeljebb 22 fő lehet.

(3) A Tervtanács tagjainak személyére a Tervtanács elnöke tesz javaslatot.

(4) A Tervtanács tagjainak kijelöléséhez a tervtanács elnöke

a) 4 tag vonatkozásában kikéri a Budapesti Építész Kamara javaslatát,

b) 1 tag vonatkozásában kikéri a Magyar Építőművészek Szövetsége javaslatát,

c) 1 tag vonatkozásában kikéri a Magyar Urbanisztikai Társaság javaslatát,

d) 4 tag vonatkozásában kikéri a helyi jelentősebb építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi és civil szervezetek javaslatát,

e) további 11 főre önállóan tehet javaslatot.

(5) A Tervtanács tagjait - a (4) bekezdés szerinti javaslatok figyelembe vételével - a polgármester nevezi ki.

7. § (1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

(2) A Tervtanács elnöke a Tervtanácsi Kormányrendelet 3. § (2) bekezdés a)-g) pontjában foglaltakon túlmenően

a) javaslatot tesz a polgármesternek a Tervtanács tagjainak kinevezésére,

b) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,

c) gondoskodik a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,

d) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről.

(3) Az elnök egyes jogköreit a Tervtanács Ügyrendjében meghatározottak szerint átadhatja a helyettesítő elnök számára.

(4) A Tervtanács elnöke tartós akadályoztatás esetén meghatározott időpontig az ügyrend szerint átruházható jogkörök tekintetében felkérheti a helyettesítő elnököt az elnöki feladatok ellátására.

8. § (1) A tervtanácsi tagok kinevezésének felülvizsgálata négyévente történik, az első felülvizsgálat során a Tervtanács elnökének javaslatára a kinevezés újabb négy évre meghosszabbítható.

(2) Legfeljebb nyolcévente a Tervtanács elnöke a jelen rendelet 6. § (4) szerint ajánlásokat kér az új kinevezések előkészítéséhez.

(3) Ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, vagy a tervtanácsi tag meghívás ellenére legalább évi 3 alkalommal nem biztosítja jelenlétét, a polgármester a kinevezést visszavonhatja.

9. § (1) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében - a polgármester egyetértésével - bírálót kérhet fel.

(2) A bírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozóan a Tervtanácsi Kormányrendeletben meghatározott szakmai feltételek az irányadók. Bírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.

(3) A bíráló feladata a Tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése.

10. § (1) Nem lehet a Tervtanács tagja vagy bírálója az a személy, aki

a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,

b) a Magyar Építész Kamara illetékes szervétől etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(2) Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak

a) *  az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottak szerinti hozzátartozója,

b) a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,

c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(3) Tervtanácsban nem vehet részt továbbá az sem, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a Tervtanács Ügyrendje rendelkezik.

11. § (1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: a Tervtanács titkára) látja el, aki az erre irányuló tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi.

(2) A Tervtanács titkára

a) az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit,

b) vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet,

c) az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács véleményét,

d) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi és településképi véleményt,

e) végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat.

(3) A Tervtanács elnöke a titkár közreműködésével gondoskodik a tervtanácsi tárgyalások meghívóinak az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről, valamint a Tervtanács véleményeinek nyilvántartásáról.

4. A tervtanácsi eljárás rendje

12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtásával indul.

(2) A kérelmet a konzultációs eljárás kivételével - az elektronikus ügyintézés szabályai szerint - elektronikus úton (ÉTDR) kötelező benyújtani, emellett a tervdokumentáció 1 példányát papír alapon is javasolt benyújtani. Konzultációs eljárás esetén 2 példány papír alapú és egy példány elektronikus adathordozón történő benyújtás (pdf formátumban) előírt. A tervtanácsi ülésen bemutatandó prezentáció digitális összeállítása és megküldése az ÉTDR-en benyújtott tervdokumentációval megegyező tartalommal a tervező felelőssége és feladata.

13. § A Tervtanács - szükség szerint - minden páros hét csütörtökén ülésezik, a Tervtanács elnöke javaslatára a Tervtanács ülése más napon is megtartható, erről az érintetteket a titkár értesíti.

14. § A kérelmet és mellékleteit, mind papír alapú kérelem, mind az ÉTDR eljárás tekintetében minden páratlan hét csütörtökéig lehet benyújtani, a további napokon benyújtott kérelmek benyújtási időpontjának a következő páratlan hét hétfőjét kell tekinteni.

15. § (1) A benyújtott tervdokumentációt a Tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni, illetve bíráló kijelölése esetén az elektronikus hozzáférést biztosítani kell a bíráló részére. A bíráló szakmai véleménye a tervtanácsi vélemény melléklete.

(2) A Tervtanács a véleményét - a Tervtanács Ügyrendjében foglalt szabályok szerint -az építészeti műszaki dokumentáció hiánytalanná válásától számított 12 napon belül hozza meg. Ezen határidőbe a munkaszüneti napok és az igazgatási szünet napjai nem számítanak bele.

16. § A tervező, illetve az építtető - a napirend megtárgyalását megelőzően legfeljebb egy alkalommal - kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását. A konzultációról közbenső vélemény születik, mely tartalmazza a Tervtanács - a továbbtervezéssel kapcsolatos - észrevételeit és javaslatait, de a konzultációval a terv bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.

17. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az Ügyrendjében meghatározott eltérő összetételben, de - az elnökkel együtt -4 taggal ülésezik. A Tervtanács határozatképességének feltétele legalább 3 szavazati joggal rendelkező tag jelenléte.

(2) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök, vagy helyettesítő elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja - beleértve az elnököt is - kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve véleményhez történő csatolását.

18. § (1) A Tervtanács ülései nyilvánosak.

(2) A Tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságáról, továbbá a titokvédelemről.

(3) A Tervtanács által megtárgyalt terv nyilvános, azt ügyfélfogadási időben bárki szabadon megtekintheti, a tervről, véleményről másolatot készíthet.

(4) A tervező, vagy építtető szerzői jogait a másolatok felhasználásával megsérteni nem megengedett.

(5) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a megtárgyalt terv tervezőjét,

b) a beruházót (építtetőt),

c) a polgármestert,

d) a Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság elnökét,

e) a területileg illetékes egyéni választókerületben megválasztott helyi önkormányzati képviselőt,

f) a Polgármesteri Hivatal első fokú építési hatóságának a vezetőjét

g) a Városüzemeltetési Főosztály vezetőjét.

(6) Az elnök a Tervtanács ülés napirendjéről értesítheti továbbá

a) a tervvel érintett más személyt, vagy szervezet, illetve hatóság képviselőjét,

b) indokolt esetben szakértőket és más érdekelt személyeket.

(7) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

19. § Ugyanazon ténybeli állapot mellett, azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el, az eljárás ebben az esetben érdemi tervtanácsi vizsgálat nélkül főépítészi szakvéleményezés keretében elutasításra kerül.

20. § (1) A Tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv a Tervtanácsi Kormányrendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően megfelel-e a településképi arculati kézikönyv ajánlásainak és a településképvédelmi előírásoknak.

(2) A Tervtanács az épület funkcionális tartalmát (alaprajzi megoldását) is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg.

(3) A Tervtanács nem vizsgálja a benyújtott építészeti tervdokumentációval kapcsolatos szerzői jogi kérdéseket, arra az általános szerzői jogi előírásokat kell alkalmazni, valamint a Tervtanácsnak nincs hatásköre a tulajdoni viszonyok vizsgálatára.

21. § (1) A Tervtanács szakmai véleményét a 20. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(2) A Tervtanács a tervdokumentációt véleményében engedélyezésre

a) ajánlja, vagy

b) nem ajánlja.

(3) A tervtanácsi vélemény megfogalmazására, tartalmára és indokolására a Tervtanácsi kormányrendelet 16. § (2a)-(4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a Tervtanács a (2) bekezdés b) pontja alapján a tervet nem ajánlja, úgy a módosított tervet ismételten a Tervtanács elé kell terjeszteni.

(5) Amennyiben a Tervtanács a tervet nem ajánlja, javaslatokkal főépítészi szakvéleményi körbe utalja döntést hozza, úgy a módosított terv főépítészi szakvélemény kiadásával tervtanácsi tárgyalás nélkül véleményezhető. Ebben az esetben az építtető (vagy az építtetőt képviselő tervező) a véleményben szereplő szakmai szempontok indokolás és ajánlások figyelembe vételével átdolgozott terv benyújtásával kezdeményezheti a településképi vélemény - a (6) bekezdés szerinti eljárás keretébe történő - kiadását.

(6) Az (5) bekezdés alapján induló új eljárásban a településképi vélemény főépítészi szakvéleményen alapul. A főépítészi szakvélemény az átdolgozott tervdokumentációt engedélyezésre

a) ajánlja, vagy

b) nem ajánlja

minősítést tartalmazhat.

(7) A (6) bekezdés szerinti új eljárás a már megindult településképi véleményezési eljárás lezárását követően, az új eljárásra vonatkozó kérelemhez mellékelt átdolgozott, a 13. § (1) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő tervdokumentáció benyújtásával kezdeményezhető. Ebben az esetben a főépítészi szakvéleményre alapozott településképi vélemény kiadásának határideje az átdolgozott terv hiánytalan benyújtásától számított 15 nap.

22. § (1) A Tervtanács elnöke a titkár közreműködésével az elnök által aláírt véleményt átadja, vagy megküldi a tervezőnek, valamint tájékoztatásul megküldi az építtetőnek, a tervtanácsi ülésen résztvevő tagoknak és valamennyi meghívottnak. A vélemény - az elektronikus ügyintézés szabályai szerint - elektronikus úton is közölhető.

(2) A Tervtanács elnöke a titkár közreműködésével a Polgármesteri Hivatal iratkezelési szabályai szerint a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a Tervtanács véleményét, továbbá rendelkezésre állás esetén a tervdokumentáció egy papíralapú példányát nyilvántartásba veszi és megőrzi.

23. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A hangfelvétel és - amennyiben készül - a bírálat a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,

b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét, illetve elnevezését,

c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,

d) a tervező nevét, illetve elnevezését,

e) a jelenlévő tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,

f) a bíráló nevét,

g) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció) megjelölését,

h) a Tervtanács elnöke által összefoglalt véleményt,

i) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a Tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,

j) a napirendenként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.

24. § A Tervtanács működésének és eljárásának - az e rendeletben nem szabályozott - egyéb szabályait a Tervtanács Ügyrendje határozza meg. Az Ügyrendet a Tervtanács elnökének javaslata alapján - a polgármester egyetértésével - a Tervtanács egyszerű többséggel fogadja el.

5. Pénzügyi feltételek

25. § A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

26. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában tiszteletdíj illeti meg

a) az elnök, valamint a nem szavazati joggal résztvevő tag kivételével a Tervtanács tagját, és a helyettesítő elnököt mindazon napirendi pontok tekintetében, amelyek tárgyalásán részt vett,

b) a bírálót a megbízás teljesítése esetén.

(2) A tiszteletdíj mértéke

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti személyek esetében napirendi pontonként bruttó 8.000 Ft,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy esetében bírált ügyenként bruttó 35.000 Ft.

(3) A tiszteletdíj kifizetésére - a tárgynegyedévi munka összegzését követően - negyedévente, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül kerül sor.

(4) A Tervtanács tagjaival és a bírálókkal az Önkormányzat a feladat ellátására megbízási szerződést köt.

27. § A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli, ennek előirányzatát a Polgármesteri Hivatal költségvetésében kell megtervezni.

6. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet 2017. december 20. napján lép hatályba.

29. § (1) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban az önkormányzati tervtanács eljárása vonatkozásában a kezdeményezés időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

30. § E rendelet hatályba lépését követően a 2017-ben kinevezett tervtanácsi tagok megbízatása az eredeti négy éves megbízatási idejük lejártáig érvényes.

31. § * 

32. § * 

Dr. Tahon Róbert
jegyző
Wintermantel Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2017. december 18. napján

Dr. Tahon Róbert
jegyző

  Vissza az oldal tetejére