Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület 10. számú, Székesdűlő és Megyeri hídfő városszerkezeti egység Kerületi Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

A RENDELET ALKALMAZÁSA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazása és hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros IV. kerület Újpest közigazgatási területén az 1. mellékletben lehatárolt 10. számú városszerkezeti egységre, (Budapest Főváros közigazgatási határa - Óceán-árok - Szilas-patak - Váci út által határolt) Székesdűlő és Megyeri hídfő területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a területen) területet felhasználni, engedélyhez kötött, vagy engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani a rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.

(3) A területen

a) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,

b) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint

c) a Településkép védelméről szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezésekkel

együtt kell alkalmazni.

(4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

2. § (1) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: A településszerkezeti egységek területi lehatárolása;

b) 2. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei;

c) 3A. melléklet: Szabályozási terv - Szabályozási elemek;

d) 3B. melléklet: Szabályozási terv - Védelmek, korlátozások, kötelezettségek;

e) 4. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő parkolóhelyek száma;

f) 5. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpártárolók száma;

g) 6. melléklet: Tervezett kerületi elővásárlási joggal érintett ingatlanok;

h) 7. melléklet: Műhely rendeltetés esetén végezhető tevékenységek.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Alapfokú ellátást szolgáló rendeltetés: a lakosság napi, általános ellátásához szükséges - önkormányzati vagy állami kötelezettséget biztosító - intézményi rendeltetés, mely a lakosság oktatási-, nevelési-, egészségügyi- és szociális ellátását, köz- és vagyonbiztonságát szolgálja, különösen: bölcsőde, óvoda, általános iskola, gyermek- és felnőtt házi orvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság..

2. Extenzív zöldtető: 8,0-20,0 cm termőrétegű vagy könnyített szerkezetű talajú egyszintes növényállományú zöldtető.

3. Értékvédelem alatt lévő épület: a műemlék, a főváros helyi egyedi és a kerületi helyi egyedi védett érték együttesen.

4. Félintenzív zöldtető: 21,0-40,0 cm termőrétegű, egy- vagy kétszintes (gyepszint és cserjeszint) növényállományú zöldtető.

5. Főépület: az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.

6. Gyalogos kapcsolat: kizárólag gyalogos közlekedést szolgáló, a 3A. mellékleten jelölt helyen legalább 3 méter szélességben időbeni korlátozás nélkül kialakított, közhasználat céljára átadott terület.

7. Gyalogos járdafelület: a járdának a berendezési-, valamint a zöldsáv keresztmetszetével csökkentett, kizárólag a gyalogos közlekedés számára igénybe vehető része.

8. Intenzíven fásított parkoló: négy parkoló-állásonként nagy lomkoronát növelő faegyedekkel kialakított felszíni parkoló.

9. Intenzív zöldtető: 40,0 cm vastagságot meghaladó termőrétegű, gyepszinten zárt, két- vagy háromszintes növényállományú zöldtető.

10. Kerti építmény: a telken a kertépítészeti kialakítást, valamint a szabadtéri tevékenységeket szolgáló - épületnek nem tekinthető - építmény, különösen: a kerti szabadlépcső (tereplépcső), lejtő, támfal, támfalak rendszere; az építménynek számító hinta, csúszda, homokoz; a terasz, a lugas (szilárd tetőzet nélkül), a pergola (ha szerkezeti elemei között a távolság legalább az elemek szélességének megfelelő); a szökőkút, mesterséges kerti tó, kerti vízmedence, a kerti fürdőmedence, kerti zuhanyozó, a kerti grill, kerti épített tűzrakóhely, a kerti napkollektor, napelem, kerti pavilon, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető, napcella-tető, továbbá mindazon építmény, mely a kert használatához, védelméhez, a terep stabilizálásához hozzátartozik.

11. Közhasználat céljára átadott terület: nem közterületi ingatlannak az Étv. 54. § (7) bekezdésében meghatározott közhasználat céljára átadott területrésze;

12. Közműmentes élettér: a fa tövének közepe és a közművezeték tengelye közti távolság, amely a fa gyökerének védelmét biztosítja a közművezeték fektetésével és cseréjével járó földmunka ellen. A közműmentes élettér felszíni vetületének legfeljebb 60%-án lehet vizet át nem eresztő burkolatot létesíteni.

13. Melléképület: a fő épületet kiszolgáló, kiegészítő önálló épület:

a) járműtároló (személygépkocsi-, motorkerékpár-, kerékpár-, csónak- és kertimunkagép-tároló),

b) háztartással kapcsolatos tároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító,

c) műhely,

d) tüzelőanyag, szerszámkamra,

e) sport,

f) kerti szauna, télikert, műterem

rendeltetésű épület.

14. Mélygarázs: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a terepszint alatt kialakított, parkolás céljára kialakított önálló építmény, vagy épületrész, amely épület pinceszintjén is létesíthető.

15. Műhely rendeltetés: épületben vagy építményben kialakított, kizárólag a 7. mellékletben felsorolt bejelentés-köteles gazdasági tevékenységek. A tevékenység céljára szolgáló főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, és a gazdasági tevékenység végzése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

16. Nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció / termelés: az olyan rendeltetés vagy olyan a telken vagy épületben végzett tevékenység, melynek légszennyezési-, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása.

17. Parkolóhely-létesítési kötelezettség: a telek és a telken lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges telken belül elhelyezendő személygépjárművek száma.

18. Szintterületi mutató (szm): az összes építhető szintterület és a telekterület hányadosa, melynek értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és - kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók és azok kiszolgáló közlekedési területei számára igénybe vehető - parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).

19. Szociális bérlakás építése: olyan új lakóépület építése vagy már meglévő épületben olyan lakás kialakítása,

a) amely esetében a lakóépület felépítése vagy a lakás kialakítása költségeit 50 százalékot meghaladó mértékben európai uniós, állami vagy önkormányzati támogatásból finanszírozzák, és a támogatás nyújtásának célja a szociálisan rászoruló vagy más hátrányos helyzetű személyek lakhatási feltételeinek javítása bérlakás építése útján, vagy

b) amely esetében a lakóépület felépítésére vagy a lakás kialakítására az Önkormányzat Képviselő-testülete által elismert szociális bérlakás-építési program keretében kerül sor.

20. Útsorfa: 220,0 cm törzsmagasságot és 18,0 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

21. Zöldtető: a tetőkert meghatározott vastagságú termőrétegű és növényállományú zöldfelülete (egyszintes növényállományú extenzív, két- vagy háromszintes növényállományú félintenzív vagy intenzív zöldtető).

II. FEJEZET

KÖZTERÜLETALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. Közterületen lévő építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

4. § (1) A közterületen vagy magánút területén elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(2) Közterületen vagy magánút területén építmény kizárólag akkor helyezhető el, ha a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, valamint rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) A közterület alá, vagy fölé építményrész nem nyúlhat, előlépcső nem nyúlhat be.

(4) Közterületen kutyafuttató az egészségügyi és hitéleti rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától mért 50 m távolságon belül nem alakítható ki.

4. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

5. § (1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, továbbá a közforgalom számára átadott magánutak mentén útsorfákból álló fasorokat kell telepíteni a fák közműmentes életterének biztosítása mellett. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) A KÖu és Kt-Kk övezeti jelű közlekedési területeken a közlekedési és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti fasortelepítéstől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol a meglévő közműhálózat a telepítést nem teszi lehetővé.

(4) Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál, továbbá a legalább 14 méter szélességű közterületek átépítése során biztosítani kell az útpályával párhuzamos legalább 2,0 - 2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett, kétoldali fasor kialakításának lehetőségét.

5. Magánút

6. § (1) Új magánút csak a 3A. mellékleten jelölt helyen alakítható ki, más helyen magánút új telek feltárása céljából nem létesíthető.

(2) Magánút

a) csak közforgalom számára megnyitott magánútként alkalmas új vagy már kialakult építési telek feltárására, és

b) csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút lehet.

(3) A magánút kialakítása során az építési telek, a telek ellátása érdekében

a) a szükséges közművezetékek, energia- és hírközlési rendszerek vezetékeinek elhelyezését, továbbá a térvilágítást és felszíni vízelvezetést biztosítani kell,

b) a 10 méternél szélesebb keresztmetszet esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező,

c) a magánút zsákutcaként legfeljebb 250 méter hosszú lehet, 30 méternél hosszabb esetben a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő fordulót kell kialakítani.

(4) A magánúttal feltárt telkeket úgy kell kialakítani, és azon az építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

(5) Kialakított magánút nem szüntethető meg.

(6) A 3A. mellékleten javasolt elemként feltüntetett „közforgalmú magánút létesítési helye” jelölés a magánút tengelyét rögzíti, mely az adott irány megtartásával 10-10 méteres sávon belül is kialakítható a Szabályozási terv módosítása nélkül.

(7) A 3A. mellékleten magánútként jelölt terület

a) a Rendelet módosítása nélkül közterületté alakítható, továbbá

b) azon csak gyalogos- és kerékpáros felület, továbbá az ingatlanok gépjárművel való kiszolgálását és megközelítését biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető.

III. FEJEZET

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

6. Telekalakítás

7. § (1) Övezet, építési övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki. Az érintett telken új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni kizárólag a telekalakítást követően lehet.

(2) A területen új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely eredményeként egy telek két vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozik.

(4) Új úszótelek nem alakítható ki.

(5) Tíz évnél régebben fennálló, a tényleges területhasználatnak megfelelő telekalakítás - az érintett tulajdonos(ok) kezdeményezésére - abban az esetben lehetséges, ha

a) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek megfelel a 2. mellékletben az adott építési övezetre, valamint övezetre meghatározott paramétereknek, vagy legalább annak jobban megfelelnek,

b) a kialakuló telkeken lévő épületek helyzete megfelel az elő-, az oldal- és a hátsókertekre vonatkozó előírásoknak, valamint a jogszabályban előírt védőtávolságoknak,

c) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek önálló közmű-ellátása biztosítható, továbbá

d) a telkeket közművezeték nyomvonala nem érinti.

(6) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak számára az építési övezetre, övezetre meghatározott a kialakítható legkisebb telek területe, legkisebb telekszélesség, és mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható, de kizárólag abban az esetben, ha a közműberendezés részére kialakított önálló telek közterülethez vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik.

(7) A Szabályozási terven jelölt közterületi telekalakítás abban az esetben is megengedett, amennyiben a visszamaradó telek paraméterei az építési övezetben meghatározott paramétereknek nem felelnek meg.

7. Kerületi elővásárlási jog

8. § A rendezett településfejlődés biztosítása érdekében „tervezett kerületi elővásárlási joggal” érintett ingatlanokat a 6. melléklet és a 3B. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

9. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(2) Egyedi szennyvíztisztító közműpótló műtárgy nem alkalmazható, még átmenetileg sem.

(3) Az Lke-1 jelű építési övezetben lévő építési telken keletkező csapadékvíz közterületre nem vezethető ki, a csapadékvizet építési telken belül kell helyben tartani, elszikkasztani.

(4) Az Vi-2/IV-10 jelű építési övezet területén új beépítés esetén a nem zöldtetőként kialakított tetőzet vagy burkolt felület növekedéséből adódó többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

(5) Feleslegessé vált közműhálózatot, szolgáltató hálózatot, vagy létesítményt el kell távolítani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő értékes faállományt, és a bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani. Jelen előírást a Nagyfelszíni vízmű területén csak a földben lévő vezetékek tekintetében kell betartani.

(6) Záportározót kell létesíteni, amennyiben a telek beépítettsége, burkoltságának növelése miatt az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét. A záportározó méretét a befogadó kapacitás ismerete alapján kell meghatározni, annak hiányában úgy kell meghatározni, hogy a beruházás előtti és a beruházás utáni tető- és burkolt felületek különbözetére számolva - a zöldtető figyelmen kívül hagyásával -

a) minden megkezdett 50 m2 tető- és burkolt többletfelület vízszintes vetületi területére számolva 1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani, és

b) a záportározó túlfolyójából fékezetten kivezethető vízmennyiséget úgy kell meghatározni, hogy a vízkifolyás intenzitása nem haladhatja meg a telekről a beruházást megelőző vízkifolyás intenzitását.

(7) Felszín alatti beépítéssel a felszín alatti vizek áramlási útját nem szabad lezárni, a vizek továbbvezetését meg kell oldani.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

8. A beépítésre vonatkozó általános előírások

10. § (1) Az építési helyet az általános szabályok szerint, a beépítési módnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerti méret határozza meg, kivéve ha

a) az építési övezet előírása, vagy

b) a 3A. mellékleten feltüntetett építési hely, vagy valamely építési határvonal

c) másként határozza meg.

(2) Az építési helyen kívülre nyúlhat - az OTÉK-ban megengedetteken kívül (eresz, angolakna, alaptest, valamint alagsori vagy pinceszinti megközelítést biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala) -

a) az előkert előírt méretébe - előtető, legfeljebb 1,5 m benyúlással erkély, zárterkély, árnyékoló szerkezet,

b) a legalább 4,0 méteres oldalkert előírt méretébe legfeljebb 1,0 méterig erkély, előlépcső, előtető.

(3) A hátsókertben melléképület nem létesíthető.

(4) Előkertben - a jogszabályban szereplő melléképítményeken, valamint személybejárat előtti fedett előtéren túlmenően - sem önálló építményként, sem épület részeként nem helyezhető el lábon álló kerti tető.

(5) A 3A. mellékleten a „telek be nem építhető része” lehatároláson belül

a) épület nem helyezhető el,

b) területének legalább 70%-át, vagy az építési övezetben előírt arány mértékéig zöldfelületként kell kialakítani és a továbbiakban fenntartani.

(6) A 3A. mellékleten a „telek zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó része” lehatároláson belül

a) épület nem helyezhető el,

b) a burkolt felületek aránya nem haladhatja meg a 25%-ot.

(7) A 3A. mellékleten a „kötelező védőzöldsáv” lehatároláson belül

a) épület nem helyezhető el,

b) a jelölt sávban fasort vagy háromszintes növényállománnyal beültetett zöldsávot kell létesíteni,

c) 10,0 méteres előírt szélesség esetén nagy koronát növesztő, várostűrő, lombhullató fák telepítendők több sorba, 3,0-3,0 méteres sortávolsággal és 6,0-6,0 méteres tőtávolsággal;

d) a védőzöldsáv telekhatár felőli külső szélén 1 sor cserjesáv telepítendő, a szabad felületek füvesítendők;

e) a burkolt felületek összterülete a 20%-ot nem haladhatja meg.

(8) Önállóan vagy épületen belül urnatárolásra szolgáló helyiség, építmény (urnafal, urnafülke) sírhely, krematórium kialakítása nem megengedett.

(9) Amennyiben a hőszigethatás csökkentése érdekében a Vi és a Gksz jelű építési övezetben az 500 m2-nél nagyobb beépített alapterületű új épület zárófödémének minimum 80%-án, legalább egyszintes növényállományú, biológiailag aktív zöldtető létesül, az építési övezetben megengedett beépíthetőség 2%-kal növelt értéke alkalmazható.

9. A terepszint alatti beépítés szabályai

11. § (1) Terepszint alatti építmény, vagy épület terepszint alatti része

a) nem nyúlhat be sem a hátsókert, sem az oldalkert előírt területébe,

b) az előkertbe kizárólag akkor nyúlhat, ha az építési övezet azt lehetővé teszi.

(2) Önálló terepszint alatti építmény akkor létesíthető, ha

a) zárófödémén tetőkert létesül, és

b) annak minimum 2/3-án legalább félintenzív zöldtető kerül kialakításra.

(3) Épület terepszint alatti része túlnyúlhat a beépítésbe beszámító épületkontúron, és ha a túlnyúlás mérete nagyobb, mint 50 m2, akkor a túlnyúló épületrész legalább 2/3-án félintenzív zöldtetőt kell kialakítani.

10. Melléképületek és melléképítmények elhelyezése

12. § (1) Meglévő beépítés esetén melléképületben utólag járműtárolót úgy lehet létesíteni, hogy

a) a megközelítését biztosító - telken belüli - közlekedő felület a lehető legkisebb mértékű legyen,

b) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint lehetséges fejlesztését ne korlátozza.

(2) Műhely és sport rendeltetésű melléképület kizárólag építési helyen belül helyezhető el.

(3) Az egyes telkeken melléképület az övezeti előírások keretei között, legfeljebb a telek területének 10%-át nem meghaladó beépített alapterülettel, legfeljebb 3,0 méter párkánymagassággal létesíthető úgy, hogy az épület legmagasabb pontja legfeljebb 6,0 méter lehet.

(4) A területen haszonállat-tartó épület, építmény nem helyezhető el.

11. A szintterületi mutató alkalmazása

13. § (1) Az általános szintterületet az OTÉK előírásai alapján kell számítani, melybe

a) nem kell beszámítani a (2) bekezdés szerinti parkolási szintterületbe beszámítható épületrészeket,

b) amennyiben a parkolási szintterület külön nem kerül figyelembevételre, akkor a (2) bekezdés szerinti épületrészek az általános szintterületbe számítandók be.

(2) A parkolási szintterületbe kizárólag a parkoláshoz szükséges építményszint részek, helyiségek és helyiségrészek tartoznak, melybe beszámítandó az épületen belül

a) a parkolóférőhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,

b) a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló útfelület, egyéb manipulációs tér,

c) a lehajtó és felhajtó rámpa,

d) a parkolóterületen belüli lépcső, lift és gyalogos megközelítésre szolgáló felület, továbbá

e) a parkolóval azonos szinten lévő, a parkoló üzemeltetését szolgáló helyiségek: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, továbbá raktár

területe, melyek beszámítása során az azonos építményszinten a határoló szerkezeti elemek (falak, pillérek) területe is hozzászámolandó, továbbá hozzáadódik az általános szintterülethez tartozó építményrésztől elválasztó határfal felezővonalától számított területe, ha az nem kerül beszámításra az általános szintterületbe.

VI. FEJEZET

KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK

12. A légi közlekedési létesítményekkel összefüggő szabályok

14. § Helikopter leszállóhely csak egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetés elhelyezése esetén létesíthető.

VII. FEJEZET

A GÉPJÁRMŰVEK ÉS KERÉKPÁROK ELHELYEZÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAI

13. A szükséges személygépjármű parkolóhelyek biztosításának szabályai

15. § (1) A terület - az egyes építési övezeteknek megfeleltetve - a személygépjármű elhelyezés, parkolóhely-létesítési kötelezettség szempontjából három kategóriára oszlik:

a) az Lke-1 jelű kertvárosias lakóterületek építési övezeteire,

b) a Vi-2 jelű intézményi területek építési övezeteire,

c) a Gksz-2 jelű gazdasági területek építési övezeteire.

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 4. mellékletben meghatározottak szerinti mértékben - a 17. §-ban meghatározott esetek kivételével -, az adott ingatlanon belül kell teljesíteni.

(3) A parkolóhely-létesítési kötelezettség - a 17. § (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben - részben, vagy teljes egészében pénzben megváltható.

(4) A parkolóhely-létesítési kötelezettség telken kívüli - 500 m-en belüli közterületi felszíni parkolóban és parkoló-építményben, vagy önálló nem közterületi parkoló-építményben történő - parkolással való kiváltására, valamint pakolóhely létesítési engedmény igénybevételére a közterületi parkolásról szóló helyi rendeletben meghatározottak szerint - van mód.

(5) A számítással kapott parkolóhelyek száma felfelé kerekítendő.

(6) Vegyes rendeltetésű épület esetében az épülethez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettséget a különböző rendeltetésekhez tartozó parkolóhely-létesítési kötelezettségeket összesítve kell meghatározni.

(7) A telken a parkolóhely-létesítési kötelezettségnél több parkolóhely is kialakítható.

16. § (1) Új, 6 férőhely feletti közterületi és telken belüli felszíni parkoló csak intenzíven fásított parkolóként létesíthető.

(2) Felszíni személygépjármű várakozóhely kialakítása során az alábbi rendelkezéseket kell betartani:

a) kizárólag szilárd burkolatú felület létesítendő,

b) újonnan létesülő felszíni parkoló felületéről az olajjal szennyeződő elfolyó csapadékvíz előtisztítást követően vezethető a befogadóba,

c) gyeprácsos parkoló nem létesíthető.

(3) Terepszint alatti építmény, mélygarázs feletti parkolót szintén fásított parkolóként kell kialakítani, mely esetben a fák ültetéséhez a fásítandó parkoló alatti terepszint alatti építmény, mélygarázs szerkezetében legalább 2,0 méter mély és minimum 12,0 m3 termőtalajt befogadó térrészt kell kialakítani az ültetőgödör számára.

(4) Az Lke jelű építési övezetben, ha a meglévő lakóépület miatt a személygépjármű tárolás másként a telken belül nem oldható meg, az előkert egy szakaszán lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű kerti tetővel lefedett felszíni parkolóhely akkor alakítható ki, ha

a) az a kerítéssel egybeépített módon kerül megvalósításra,

b) legfeljebb a telek oldalhatáránál van tömör falazata,

c) szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 métert, és

d) az építési övezet előírása nem tiltja.

17. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettség 100%-a biztosítható közterületen új parkoló építésével, ha

a) meglévő, lakás célú rendeltetési egységet, vagy azt is magába foglaló épületet lakás célú rendeltetési egységgel bővítenek, amelynek önálló, személygépjármű behajtásra alkalmas közterületi kapcsolata nincsen, és az az átalakítással, bővítéssel összefüggésben műszaki szempontból nem alakítható ki;

b) meglévő épület átalakításánál a telekre való be- és kihajtás műszakilag nem biztosítható vagy forgalomtechnikai okból nem engedélyezhető;

c) a telek geometriai méretei (10,0 méternél keskenyebb telekszélesség vagy 30,0 méternél kisebb telekmélység) a telken belüli parkolást műszakilag nem teszik lehetővé;

d) a telken meglévő értékes vagy védelem alatt lévő növényzet található, és az nem teszi lehetővé a parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését;

e) bölcsőde, vagy alapfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység kialakítása történik;

f) a telken nem fekvőbeteg ellátó egészségügyi rendeltetés kialakítása történik;

g) a telken sportolás célját szolgáló önálló rendeltetési egység fejlesztés történik;

h) a telken egyházi célú rendeltetési egység bővítés kerül elhelyezésre;

i) az építési övezet környezetvédelmi szempontból a telken belüli utólagos felszíni parkoló kialakítását megtiltja.

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettség legfeljebb 50%-a biztosítható közterületen új parkoló építésével, amennyiben:

a) új szociális bérlakás építése történik;

b) új nem fekvőbeteg ellátó egészségügyi létesítmény elhelyezés történik;

c) új sportolás célját szolgáló önálló rendeltetési egység építés történik;

d) a telken egyházi célú rendeltetési egység kerül elhelyezésre;

e) új bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység fejlesztése történik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a parkolóhely-létesítési kötelezettség 12%-a, de legfeljebb 9 darab parkolóhely biztosítható közterületen új parkoló építésével.

(4) Emelőszerkezetes parkoló-berendezésen, parkológépen biztosított parkolóhely

a) kizárólag épületen belül vagy építményben, és csak személygépkocsi elhelyezése céljából, az önálló gépjármű használatot biztosító módon telepíthető, és beszerelés után nem távolítható el;

b) a 4. melléklet szerint meghatározott parkolóhely-létesítési kötelezettség legfeljebb 20%-ának mértékéig telepíthető;

c) a 4. melléklet szerint meghatározott parkolóhely létesítési kötelezettségen felül számbeli korlátozás nélkül telepíthető;

d) közforgalmú parkolóházban és garázsban korlátozás nélkül telepíthető.

14. A szükséges kerékpártárolók biztosításának szabályai

18. § (1) Minden új építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára telken belül elhelyezési lehetőséget az 5. melléklet szerint kell biztosítani.

(2) A legalább öt önálló lakó rendeltetési egységet tartalmazó épület, valamint a legalább 15 db kerékpártároló-létesítési kötelezettségű funkció esetén a kerékpártárolás céljára önálló helyiséget kell kialakítani, oly módon, hogy az közös használatú helyiségből - földszinten, magasföldszinten vagy pinceszinten - közvetlenül megközelíthető legyen.

(3) A (2) bekezdés szerinti helység alapterülete

a) 5-20 db számú kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén legalább 8,0 m2;

b) 21-35 db szám közötti kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén legalább 10,0 m2;

c) 35 -50 db szám közötti kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén legalább 12,0 m2;

d) 51-65 db szám közötti kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén legalább 14,0 m2;

e) 66-80 db szám közötti kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén legalább 16,0 m2;

f) 81-100 db szám közötti kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén legalább 18,0 m2;

g) 101-200 db szám közötti kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén legalább 24,0 m2, továbbá

h) 201 darabnál több kerékpár elhelyezési kötelezettség esetén egységenként legalább 30,0 m2

kell, hogy legyen.

(4) Közterületi kerékpártárolók telepítésének előírásai:

a) járdára telepített esetben a berendezési és biztonsági sávok keresztmetszetével csökkentett visszamaradó - kerékpárral el nem foglalt - gyalogos járdafelület (gyalogossáv) szélessége legalább 1,5 méter legyen,

b) a kerékpár vázát lehajolás nélkül rögzítő, kb. 80 cm magasságú támasztókeretek egymástól legalább 120 cm távolságra telepíthetők,

c) a kerékpártárolók fölé esővédő tető helyezhető,

d) zárt kerékpártároló szekrény legfeljebb 3,0 méter hosszban telepíthető.

15. A szükséges autóbusz tárolók biztosításának szabályai

19. § Új építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához, azok minden 200 férőhelye után egy autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani, az alábbi esetekben:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű rendeltetési egységnél,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetési egységnél,

c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyen,

d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítménynél.

16. A szükséges tehergépjármű tárolók biztosításának szabályai

20. § (1) Áruszállításhoz az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű várakozóhelyeket telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.

(2) Gazdasági övezetben lévő területen a tehergépjárművek várakozását és tárolását a telken belül kell biztosítani.

MÁSODIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

VIII. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA

21. § Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

IX. FEJEZET

LAKÓTERÜLETEK

17. Lke-1 kertvárosias lakóterületek általános előírásai

22. § (1) Az Lke-1/IV-10 jelű építési övezetek területei a városszerkezeti egység jellemzően intenzív beépítésű, kertvárosias lakóterületei, melyek a 7,5 méteres épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek a lakóterületeken:

a) lakás,

b) szállás jellegű,

c) kereskedelmi, szolgáltató,

d) közintézményi, úgymint

da) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

db) hitéleti,

dc) kulturális

dd) igazgatási, valamint egyéb közintézményi,

e) irodai,

f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

fa) vendéglátó,

fb) sport,

fc) önálló parkolóház, mélygarázs,

fd) műhely, továbbá

fe) a lakosság napi alapfokú ellátását biztosító, egyéb

rendeltetés céljára létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek - ha az építési övezet másként nem szabályoz - egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önálló rendeltetési egység értelemszerű használatához, fenntartásához, működtetéséhez szükséges nem felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők (különösen iroda, raktár).

(4) A lakóterületi építési övezetek területén

a) ipar, raktározás, valamint nagykereskedelem,

b) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási helyiség,

c) az elektromos gépjármű töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő állomás,

d) autómosó

sem önálló épületben, sem önálló rendeltetési egységként nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(5) A lakások és közös helyiségek nem a lakhatással összefüggő célra való rendeltetés-módosítása csak abban az esetben valósítható meg, ha ez a meglévő lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarja - így különösen jelentős ügyfélforgalom, zaj, hulladék - és a tevékenység folytatásához a jogszabályok szerinti feltételek biztosíthatók.

(6) Az építési övezetek területén - amennyiben az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek - melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgyak közül ciszterna, csapadékvíz tartály,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény és

e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(7) Egy telken - amennyiben az építési övezet előírása másképp nem rendelkezik -

a) egy főépület helyezhető el,

b) minden teljes 200 m2 telekterület után legfeljebb egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el, de

c) legfeljebb 4 lakás létesíthető.

(8) A telek építési övezetben előírt mértékű legkisebb zöldfelülete nem burkolható le, tárolási, üzemi célra nem használható.

(9) Meglévő beépítés esetén a melléképületben létesülő járműtároló(ka)t - az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások keretei között, a helyszín adottságainak megfelelően - az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy a járműtároló elhelyezése a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, vagy fejlesztését ne korlátozza.

(10) Amennyiben az építési övezet előírása másképp nem rendelkezik, közterület felőli épülethomlokzaton létesített garázskapuk összes hossza - a teremgarázs-bejáratot is ide értve - az épület homlokzati szélességének legfeljebb 30%-a, de telkenként legfeljebb 7,5 m lehet.

(11) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

23. § (1) Az Lke-1/IV-10/1 és a Lke-1/IV-10/2 jelű építési övezetben oldalhatáron álló beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni.

(2) Az előkert mérete

a) 5,0 méter, mely

b) 14,0 méternél kisebb telekmélység esetén az előkert mérete 0,00-ra csökkenthető.

(3) Az épület közterület felé eső homlokzati fala a szélességének legalább felén az előkerti határvonaltól nem állhat 10 méternél távolabb.

(4) Az oldalkert mérete 4,5 méter.

(5) A hátsókert mérete 6,0 méter. A hátsókertben

a) új melléképület nem létesíthető,

b) a meglévő melléképület felújítható, de nem bővíthető.

(6) Az oldalhatáros építési helyen belül az épület csurgótávolságra, azaz a telekhatártól legalább 1,0 méterre helyezendő.

(7) 10 méternél keskenyebb telekszélesség esetén a csurgótávolság elhagyható.

(8) Meglévő épület - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a csurgótávolság elhagyásával bővíthető, amennyiben határfala csurgótávolságon belül vagy a telekhatáron áll.

(9) Az Lke-1/IV-10/1 építési övezetben - a vízbázis külső védőidomának területére eső telkek esetében az arra vonatkozó jogszabályok betartása mellett -

a) pince nem létesíthető,

b) új épület a meglévő épületkontúr szerinti helyen és annak legfeljebb 25%-os bővítésével helyezhető el,

c) melléképület nem létesíthető.

(10) Ahol a meglévő épület oldalkertje 4,5 méternél kisebb, akkor a kialakult oldalkert figyelembevételével bővíthető, ha a bővítés nem haladja meg a meglévő épület beépített alapterületének 25%-át.

(11) Amennyiben a telekszélesség a 16 métert eléri, akkor az oldalhatáros építési helyen belül az épület szabadonálló jelleggel is elhelyezhető, melynek során

a) a szomszédos telek épületétől a telepítési távolságot be kell tartani,

b) az építési helyen belül az épületet a telek oldalhatárától legalább 3,0 méterre kell elhelyezni.

24. § (1) Az Lke-1/IV-10/3 jelű építési övezet területén a szabadonálló beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni.

(2) Az épület közterület felé eső homlokzati fala a szélességének legalább felén az előkerti határvonaltól nem állhat 10 méternél távolabb.

(3) A hátsókert mérete 12 méter. A hátsókertben lévő melléképület felújítható, de nem bővíthető. Hátsókertben melléképület nem létesíthető.

25. § (1) Az Lke-1/IV-10/4 jelű építési övezet területén a szabadonálló beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni.

(2) Egy telken legfeljebb 3 főépület létesíthető.

(3) Az előkert és oldalkert mérete megfelel a 3A. mellékleten jelölt a „telek zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó részének”, mely a területének legalább 70%-án zöldfelületként alakítandó ki.

26. § (1) Az Lke-1/IV-10/I jelű építési övezet területén - a vízbázis külső védőidomára vonatkozó jogszabályok betartása mellett - az oldalhatáron álló beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni.

(2) Az előkert mérete 3,0 méter.

(3) Az oldalkert és a hátsókert mérete 4,5 méter.

(4) A hátsókertben, oldalkertben lévő melléképület nem felújítható, nem bővíthető, új nem létesíthető.

(5) Az épület a kialakult oldalkert megtartásával bővíthető, és a bővítés nem haladja meg a meglévő épület beépített alapterületének 25%-át.

X. FEJEZET

VEGYES TERÜLETEK: INTÉZMÉNYI TERÜLETEK

18. Intézményi területek általános előírásai

27. § (1) A Vi jelű építési övezetek területei több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, többnyire a lakosság alapfokú igényeit szolgáló közhasználatú intézményei, továbbá egyéb intézmények, irodai rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak, és amelyek területén kivételesen - ha azt az építési övezet lehetővé teszi - lakás is létesíthető.

(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az intézményterületeken:

a) irodai,

b) igazgatási,

c) nevelési, oktatási,

d) egészségügyi, szociális

e) kulturális,

f) kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű,

g) közösségi szórakoztató - akkor, ha az építési övezet előírása ezt nem tiltja,

h) hitéleti,

i) sport,

j) nem üzemi technológiájú kutatási, fejlesztési,

k) nem zavaró hatású és a környezetet nem terhelő egyéb gazdasági,

l) parkolási (önálló terepszint alatti építmény, mélygarázs),

rendeltetés létesíthető, továbbá

m) a fentiekben felsorolt rendeltetést tartalmazó épületekben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb két lakás alakítható ki, valamint

n) az m) ponton túli lakás akkor létesíthető, ha az övezeti előírások azt kifejezetten megengedik.

(3) Az (2) bekezdésben felsoroltakon kívül

a) jelentős napi forgalommal nem járó termék előállítását szolgáló épület,

b) a fő rendeltetést, vagy a főépületet szolgáló kiszolgáló épület

kizárólag akkor létesíthető, ha azt az építési övezet előírása kifejezetten lehetővé teszi.

(4) Az építési övezetben megengedett rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek - ha az építési övezet másként nem szabályoz - egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.

(5) Az építési övezetek területén nem létesíthető és meglévő épület használati módját az alább célra megváltoztatni nem lehet

a) az elektromos gépjármű töltőállomás kivételével üzemanyagtöltő állomás, autómosó önállóan vagy más rendeltetésű épületben,

b) nagykereskedelmi, valamint önálló ipari, raktározási, épület,

c) ipari, nagykereskedelmi, önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, és

d) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség.

(6) Az övezetek területén melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgyak közül ciszterna, csapadékvíz tartály,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény és

e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(7) Az építési övezetek területén - amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - 2 000 m2-nél nagyobb kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épület nem létesíthető.

(8) A telek építési övezetben előírt mértékű legkisebb zöldfelülete nem burkolható le, tárolási, üzemi célra nem használható.

(9) Új, többszintes épület létesítése esetén - amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - a főrendeltetéshez tartozó és a jogszabályok szerint számított mennyiségű személygépjármű-parkoló legalább 75%-át a főrendeltetésű épületen belül vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni.

(10) A parkolásra fordítható szintterületi mutató - amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik - kizárólag terepszint alatti beépítés esetén használható fel.

(11) Amennyiben az építési övezet előírása másképp nem rendelkezik, közterület felőli épülethomlokzaton létesített garázskapuk összes hossza - a teremgarázs-bejáratot is ide értve - az épület homlokzati szélességének legfeljebb 30%-a, de telkenként legfeljebb 7,5 m lehet.

(12) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

19. Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítési módú területek előírásai (Vi-2)

28. § (1) A Vi-2/IV-10/1I jelű építési övezet jellemzően intézmény, iroda, sport, illetve kereskedelem és szolgáltatás rendeltetések kialakítását szolgálják, mely területén

a) egy telken legfeljebb 3 főépület létesíthető,

b) az övezet területén a 27. §-ban megengedett rendeltetések közül lakás létesíthető,amennyiben a telken létesülő összes szintterület több, mint 25%-án jön létre lakásrendeltetés - a rendeltetésmódosítást is beleértve -, akkor

ba) a telekre vonatkozó szintterületet a 2. melléklet 2. táblázata alacsonyabb „L” jelzésű értéke alapján kell meghatározni, és

bb) a lakások száma nem haladhatja meg a telek területének 150-nel való osztásából eredő kerekítés szabályai szerinti számot,

c) amennyiben a telken létesülő összes szintterület kevesebb, mint 25%-án jön létre lakásrendeltetés - a rendeltetésmódosítást is beleértve -, akkor a lakások száma nem haladhatja meg a telek területének 250-nel való osztásából eredő a kerekítés szabályai szerinti számot,

d) lakóépület vagy lakást is tartalmazó épület elhelyezése esetén a földszinten lakásrendeltetés az Ezred utca irányába nem létesíthető,

e) a 3A. mellékleten jelölt

ea) „a telek zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó részén” a burkolat nem haladhatja meg az egybefüggően jelölt területének 25%-át,

eb) az Ezred utca felőli épülethossz legalább 30%-án iroda, kereskedelem, sport funkciójú helyiség alakítandó ki.

(2) A Vi-2/IV-10/2I jelű, a vízbázis külső védőidoma területén lévő építési övezet jellemzően nem közhasználatú intézmény, iroda, kialakítását szolgálja, melynek területén

a) új épület kizárólag a meglévő épület szerint meghatározott építési helyen belül helyezhető el,

b) a meglévő épület alapterülete nem bővíthető,

c) az övezet területén a 27. §-ban megengedett rendeltetések közül lakás létesíthető,

d) a 3A. mellékleten jelölt „a telek zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó része” területen a burkolat nem haladhatja meg az egybefüggően jelölt terület 25%-át

e) új felszíni parkoló nem létesíthető, a parkolást az épület meglévő pinceszintjén, alagsorában vagy a földszinten kell biztosítani.

29. § (1) A Vi-2/IV-10/1L jelű, a vízbázis külső védőidoma területén lévő építési övezet jellemzően lakóépület, irodaépület elhelyezésére szolgál, melynek területén

a) új épület kizárólag a meglévő épület szerint meghatározott építési helyen belül helyezhető el, és a terület vízbázis külső védőidoma által való érintettsége miatt a vonatkozó jogszabályok betartásával létesíthető;

b) a meglévő épület alapterülete az építési helyen kívül nem bővíthető,

c) a területen kizárólag lakás, vagy irodai rendeltetés létesíthető,

d) a földszinten az Ezred utca menti sávban kizárólag egyéb kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés alakítható ki,

e) új épület csak a meglévő épület bontásával megüresedett építési helyen belül, a korábbi kubatúrát nem meghaladó méretben létesíthető,

f) földszinten az Ezred utca felé nyílóan lakás nem létesíthető,

g) a 3A. mellékleten jelölt

ga) a „telek be nem építhető részének” 90%-án zöldfelületet kell kialakítani, burkolt felület nem létesíthető,

gb) „a telek zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó részén” a burkolat nem haladhatja meg az egybefüggően jelölt terület 25%-át,

h) új felszíni parkoló nem létesíthető, a parkolást az épület meglévő pinceszintjén, alagsorában vagy a földszinten kell biztosítani.

(2) A Vi-2/IV-10/2L jelű építési övezet jellemzően szabadonálló beépítési módban kialakított intézményi és lakó rendeltetés elhelyezésére szolgál, mely területén

a) az övezet területén a 27. §-ban megengedett rendeltetések közül lakás létesíthető,

b) az épületek földszintjén kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetés is létesíthető,

c) egy telken legfeljebb 3 főépület létesíthető,

d) a 3A. mellékleten jelölt

da) „a telek zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó része” területen a burkolat nem haladhatja meg az egybefüggően jelölt terület 25%-át,

db) a 3A. mellékleten feltüntetett „közhasználat céljára átadott területként (KHz) javasolt zöldfelületen (parkosítás, játszótér, stb.)a közhasználatú zöldfelület kialakítása nem kötelező, de kialakítása esetén az érintett telket a 2. melléklet 2. táblázata szerinti szintterület kedvezmény illeti meg.

(3) A Vi-2/IV-10/1L jelű és a Vi-2/IV-10/2L jelű építési övezetben

a) ha a telken létesülő összes szintterület több, mint 25%-án jön létre lakásrendeltetés - a rendeltetésmódosítást is beleértve -, akkor

aa) a telekre vonatkozó szintterületet a 2. melléklet 2. táblázata alacsonyabb „L” jelzésű értéke alapján kell meghatározni, és

ab) a lakások száma nem haladhatja meg a telek területének 150-nel való osztásából eredő, a kerekítés szabályai szerinti számot,

b) ha a telken létesülő összes szintterület kevesebb, mint 25%-án jön létre lakásrendeltetés - a rendeltetésmódosítást is beleértve -, akkor a lakások száma nem haladhatja meg a telek területének 250-nel való osztásából eredő, a kerekítés szabályai szerinti számot.

30. § (1) A Vi-2/IV-10/VM jelű építési övezet jellemzően nagy területigényű intézményi rendeltetésű épületkomplexum elhelyezését szolgálja, melynek területén a 27. §-ban megengedett rendeltetések közül

a) elsődlegesen

aa) nem üzemi technológiájú kutatási, fejlesztési,

ab) irodai,

ac) közösségi szórakoztató,

ad) szállás jellegű,

ae) igazgatási,

af) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

ag) kulturális, hitéleti,

ah) sport,

ai) egyéb rekreációs célú

rendeltetések létesíthetők, melyek a területen, vagy épületen belül vegyesen is kialakíthatók;

b) másodlagosan a) pontban felsorolt rendeltetést

ba) kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés legfeljebb az egyes építmény összes alapterületének 15%-án,

bb) tartalmazó épületekhez a tulajdonos és a személyzet, a használó számára szolgáló lakás

létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti másodlagos rendeltetés akkor létesíthető, ha az elsődleges rendeltetés szerinti átalakítás megvalósult, vagy megvalósítása megkezdődött.

(3) A meglévő lakóépületek

a) megtarthatók, de a lakásszám növelésével járó bővítésük nem megengedett,

b) elbontásuk esetén új épület csak a telek építési telekké alakítása után létesíthető,

c) új lakás, lakóépület nem építhető.

(4) A fő rendeltetést, vagy a főépületet szolgáló kiszolgáló épület nem létesíthető.

(5) Új épület elhelyezése az építési helyen belül, és akkor lehetséges, ha a terület egészére vonatkozó beépítési koncepció alapján a területet átalakító fejlesztés során

a) az övezet területén legfeljebb három eltérő területi egység kialakítása történik,

b) a védelem alatt álló épületek, építmények a fejlesztés részét képezik,

c) lakásrendeltetés a létrejövő fejlesztés utolsó ütemében létesül.

(6) Az általános védelem alatt álló épületek

a) a meglévő épületszerkezetek figyelembevételével az épületek belső átalakítása és az (1) bekezdés szerinti rendeltetések céljára való hasznosítása lehetséges,

b) bővítése nem megengedett az építési helyen kívül,

c) fizikai összeköttetésük legfeljebb 6 méter szélességben és legfeljebb 4 méteres épületszerkezeti magassággal kizárólag közlekedési funkcióval kialakítható.

(7) A 3B. mellékleten jelölt, Váci úttal párhuzamos 100 méteres sáv építés, vagy más építéssel nem járó tevékenység céljára való kijelölése és igénybevétele csak a villamos távvezeték földkábeles kiváltása után történhet, addig a terület a „telek be nem építhető része”, melynek legalább 90%-án zöldfelületet kell kialakítani, fenntartani.

20. Az Ezred utcától északra eső Vi-2 jelű fejlesztési területre vonatkozó

kiegészítő előírások (76588/20 hrsz, /11 és /13 hrsz telek)

31. § (1) Az Ezred utcától északra eső fejlesztési terület beépítésének feltétele

a) a terület egészén a 3A. melléklet szerinti magánutak kialakítása a 6. § figyelembevételével,

b) a közművek - beleértve a csapadékvíz elvezetésének - kiépítése,

c) a telkek megközelítését szolgáló utak kiépítése,

d) a közterületi fasorok elültetése.

XI. FEJEZET

GAZDASÁGI TERÜLETEK: KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK

21. Gazdasági területek általános előírásai (Gksz)

32. § (1) A Gksz jelű építési övezetek a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az építési övezetekben - amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek - az alábbi rendeltetések és építmények helyezhetőek el:

a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység, raktározás, amely káros környezeti hatásai a telekhatárokon belül a hatályos határérték alatt marad,

b) kereskedelem,

c) ellátás, szolgáltatás,

d) kutatás, fejlesztés,

e) intézmény,

f) iroda,

g) szociális,

h) parkolási létesítmények,

i) autómosó, a vízbázis külső védőövezete kivételével.

(3) Az építési övezetekben - sem önállóan, sem az (2) bekezdésben felsorolt épületekhez csatlakozva - nem helyezhető el

a) lakás,

b) elektromos gépjármű töltő kivételével üzemanyagtöltő állomás.

(4) Az építési övezetek területén melléképítmények közül

a) közmű‐becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgyak közül ciszterna, csapadékvíz tartály,

c) siló, ömlesztett anyag‐, folyadék‐ és gáztároló,

d) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5) A telek építési övezetben előírt mértékű legkisebb zöldfelülete nem burkolható le, tárolási, üzemi célra nem használható.

33. § (1) A létesítmények működéséhez szükséges számú parkolót - beleértve a saját tulajdonú tehergépjárművek elhelyezését szolgáló parkolót is - a telken belül terepszinten kizárólag fásított parkolóként kialakítva, továbbá terepszint alatt vagy épületen belül kell elhelyezni.

(2) Az építési övezetekben az új épület - KÖu és Mú/IV-10 jelű övezet felé néző - közterületek felőli homlokzatmagassága nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

(3) Az építési övezetekben az egyes önálló épületeket úgy kell elhelyezni, valamint az összetett rendeltetésű épületeket, és az azokkal összefüggő, telken belüli gazdasági forgalmat, a szállítás és a rakodás felületeit úgy kell kialakítani, hogy az a szomszédos, valamint környező lakó- vagy intézményi főrendeltetésű épületek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

(4) Ahol a terület lakóterülettel határos, vagy attól csak kiszolgáló út választja el, ott a területen létesíthető üzemi funkció új gazdasági bejárata és új teherforgalmú kapu lakóterület felé eső oldalán nem nyitható.

(5) Legfeljebb 20 m2-es földszintes portaépület az előkertben a kerítéssel egybeépítetten elhelyezhető.

(6) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet 3. táblázata tartalmazza.

34. § (1) A Gksz-2/IV-10/1 jelű építési övezet területén

a) az Ezred utcával határos telekhatárok mentén a 3A. mellékleten jelölt területeken legalább 10,0 méteres „védőzöldsáv” kialakítása kötelező a 10. § előírásainak megfelelően,

b) az övezet telkeinek összevonása esetén

ba) az elő- és hátsókert méretét a 3A. mellékleten rögzített „építési határvonal” határozza meg,

bb) az oldalkert mérete 5,25 méter.

(2) A Gksz-2/IV-10/2 jelű építési övezet területén

a) az Ezred utcával, valamint a véderdő területekkel határos telekhatárok mentén, a 3A. mellékleten jelölt területeken legalább 10,0 méteres védőzöldsáv kialakítása kötelező a 10. § előírásainak megfelelően,

b) az építési helyen belül létrejövő telekhatár esetén

ba) a telekhatártól való távolságuk nem lehet kisebb, mint 5,25 méter, továbbá

bb) a két telken lévő épületek közötti távolságot a telepítési távolság alapján kell meghatározni.

22. Közlekedési célú magánutak előírásai (Mú)

35. § (1) A Mú/IV-10/1 jelű övezet az Ezred utca közforgalmú magánút területe, amely az út csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. Az övezet területe a jelen rendelet módosítása nélkül közterületté alakítható.

(2) A Mú/IV-10/2 jelű övezet a vegyes használatú, közforgalmú magánutak területe, amelyek az utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.

HARMADIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

36. § Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket a mellékletek szerinti szabályozási tartalommal együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

XII. FEJEZET

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

23. Közlekedési területek előírásai (KÖu, Kt-Kk)

37. § (1) A KÖu-1/IV-10 jelű övezetbe a gyorsforgalmi út felszíni és felszín alatt vezetett nyomvonalai és csomópontjai tartoznak az arra vonatkozó országos szabályok szerint.

(2) A KÖu-2/IV-10 jelű övezet a I. rendű főútvonalak területe, amely elsődlegesen az utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(3) A KÖu-2/IV-10 jelű övezet területén

a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően, vagy szervizút hiányában az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki,

b) az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom

(4) A Kt-Kk/IV-10/1 jelű övezet a kiszolgáló utak területe, amelyek az utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.

(5) Az (1)-(4) bekezdések szerinti területeken épület nem létesíthető, kivéve, ahol a 3A. melléklet e célból „építés helye közterületen, vagy beépítésre nem szánt terülten” jelölést alkalmaz.

XIII. FEJEZET

ERDŐTERÜLETEK

24. Közjóléti erdő (Ek)

38. § (1) Az Ek/IV-10 jelű övezet a rekreációs funkciót szolgáló erdőterületek övezete.

(2) Az övezet területén

a) a burkolt felületek összterülete az 5%-ot nem haladhatja meg,

b) a felszíni gépjármű várakozóhelyeket szilárd burkolattal kell kialakítani.

(3) Az övezet területén elhelyezhető:

a) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmény,

b) ismeretterjesztés építménye,

c) a terület fenntartásához szükséges építmény.

(4) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet 5. táblázata tartalmazza

25. Védelmi erdő (Ev)

39. § (1) Az Ev/IV-10 jelű övezet az eltérő területhasználatok elválasztását szolgáló véderdő övezete.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül elhelyezhető:

a) a terület fenntartásához szükséges építmény,

b) közlekedési és közműépítmények és

c) ismeretterjesztés építménye.

(4) Az övezet területén a burkolt felületek összterülete az 5%-ot nem haladhatja meg.

(5) Az Ev/IV-10/TT jelű övezet az homoktövis termőhelyének természetvédelmi oltalom alatt álló területe, ahol

a) épület, burkolt felület nem létesíthető,

b) a terület elkeríthető,

c) kizárólag a terület fenntartásához szükséges építmény létesíthető, a kerítést is beleértve.

(6) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet 5. táblázata tartalmazza

XIV. FEJEZET

VÍZFOLYÁS

26. Folyóvizek medre és partja (Vf)

40. § (1) Az Vf/IV-10 jelű övezet a Szilas-patak és a Mogyoródi-patak medrének és parti sávjának övezete.

(2) Az övezet területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(4) Az övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül elhelyezhető:

a) árvízvédelmi építmény,

b) önálló kerékpárút és gyalogút,

c) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmény,

d) ismeretterjesztést szolgáló építmény,

e) a terület fenntartásához szükséges építmény.

(5) A Szilas-patak és a Mogyoródi-patak part éleitől mindkét oldalon 10,0-10,0 m-es szabadon átjárható kezelési sávot kell biztosítani.

(6) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középvízi medertől kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középvízi meder kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telekhatárától (a földhivatali alaptérképen lejegyzett telekhatártól) kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(7) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(8) A csapadékvizek Szilas-patakba és Mogyoródi-patakba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

XV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba lépés

41. § (1) Ez a rendelet 2019. április 3. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

28. * 

42. § * 

Dr. Tahon Róbert
jegyző
Wintermantel Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2019. március 4. napján

Dr. Tahon Róbert
jegyző

1. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI EGYSÉGEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA

10. számú, Székesdűlő és Megyeri hídfő városszerkezeti egység

2. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEI

3A. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

3B. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

4. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő parkolóhelyek száma

5. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpártárolók száma

6. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

Tervezett kerületi elővásárlási joggal érintett ingatlanok

7. melléklet a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (III. 4.) önkormányzati rendeletéhez

Műhely rendeltetés esetén végezhető tevékenységek


  Vissza az oldal tetejére