Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bevezetés

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján feladatkörében eljárva a következő önkormányzati rendeletet alkotja meg.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A kerület elnevezése, az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat

a) székhelye: 1041 Budapest IV. kerület István út 14.,

b) statisztikai számjele: 15735674-8411-321-01,

c) adószáma: 15735674-2-41,

d) törzskönyvi nyilvántartási szám: 735672.

(3) Az Önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.ujpest.hu (a továbbiakban: honlap).

(4) Az Önkormányzat illetékessége Budapest Főváros IV. kerület Újpest közigazgatási területére terjed ki.

II. Fejezet

Az Önkormányzat és szervei

2. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testülete: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő valamint a polgármester. A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

3. § Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

a) a polgármester,

b) a Képviselő-testület bizottságai,

c) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a jegyző

látják el.

MÁSODIK RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

I. Fejezet

A Képviselő-testület ülései

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseket tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati üléstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül is összehívható.

5. § A Képviselő-testület alakuló ülésére - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott eltérésekkel - az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

6. § A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta egy alkalommal rendes ülést tart. A rendes ülést - lehetőség szerint - csütörtöki napra kell összehívni. Július és augusztus hónapban rendes ülés tartása nem kötelező.

7. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt

a) az Mötv.-ben meghatározott személyek vagy szervek az ott meghatározott módon, illetve

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete

indítványozza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti indítványt a polgármesterhez kell benyújtani és abban meg kell jelölni a javasolt napirendet, valamint a rendkívüli ülés összehívását megalapozó

körülményeket is. Az ülés konkrét időpontjáról a polgármester dönt. A Kormányhivatal vezetőjének ilyen indítványára az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A polgármester önkormányzati érdekből bármikor összehívhatja a Képviselő-testület rendkívüli ülését.

8. § (1) A Képviselő-testület ülése szükség szerint a következő napon folytatható (folytatólagos ülés). A folytatólagos ülés elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A folytatólagos ülésen a már korábban elfogadott napirend tárgyalását folytatja a Képviselő-testület.

(3) A folytatólagos ülésen új napirendi pont megtárgyalását csak a polgármester indítványozhatja, a napirend kiegészítéséről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

II. Fejezet

A Képviselő-testület összehívása, a meghívottak

9. § A Képviselő-testület ülését

a) a polgármester,

b) a polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester,

c) a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület korelnöke

hívja össze.

10. § (1) A Képviselő-testület ülését - ide nem értve a folytatólagos ülést - az önkormányzati képviselők részére megküldött írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyszínét, valamint a javasolt napirendi pontok tárgyát, előterjesztőjét, szükség szerint előadóját. A meghívó utalást tartalmaz arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülésre szól.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt legkésőbb az ülés időpontját megelőző harmadik napon az önkormányzati képviselők részére papír alapon, vagy elektronikus adathordozón a polgármesteri hivatalban a képviselők számára rendszeresített képviselői postaládában kell elhelyezni, illetve az általuk használt elektronikus levelezési címükre kell megküldeni.

(3) Az írásbeli meghívó melléklete minden olyan írásos előterjesztés, amely a Képviselő- testület ülésén megtárgyalásra kerül. Indokolt esetben az előterjesztés eljuttatására az ülésen, helyszíni kiosztással is sor kerülhet, erre a meghívóban utalni kell. Nagyobb terjedelmű írásos anyag eljuttatása helyett a meghívóban elegendő azt megjelölni, hogy az hol tekinthető meg.

(4) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat.

(5) Rendkívüli, halaszthatatlanul sürgős esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülését az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, rövid úton, de igazolható módon - elektronikus úton e-mailben, telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítéssel - is össze lehet hívni.

(6) A 10. §-ban foglaltak szerint kell meghívni a Képviselő-testület ülésére a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert és a jegyzőt is.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót az ülés összehívásával egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) A meghívó közzétételével egyidejűleg a meghívó mellékletét képező írásos anyagot - ide nem értve a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el - a honlapon közzé kell tenni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak a 10. § (5) bekezdésében meghatározott esetben mellőzhetőek.

(4) A Képviselő-testület ülését követő három munkanapon belül a honlapon közzé kell tenni minden olyan további megtárgyalt előterjesztést is, amely a (2) bekezdés alapján nem került közzétételre, és amelyet a Képviselő-testület nem zárt ülésen tárgyalt.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére - a 10. §-ban foglaltakon túlmenően - a meghívó elektronikus úton történő elküldésével meg kell hívni:

a) az újpesti egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőket,

b) Újpest díszpolgárait és a Semsey Aladár Életműdíjban részesített személyeket,

c) az újpesti nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d) a helyi bíróság elnökét,

e) a helyi ügyészség vezetőjét,

f) az újpesti rendőrkapitányság és tűzoltóság vezetőjét,

g) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

h) az Újpesti Torna Egylet vezetőjét, az érdekképviseleti szervezetek helyi vezetőit, és az egyházak képviselőit az őket érintő kérdésekben,

i) a Polgármesteri Hivatal vezető megbízatású köztisztviselőit,

j) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok vezetőit, az Önkormányzat intézményeinek vezetőit,

k) a Polgármesteri Hivatal azon más köztisztviselőit, illetve más olyan személyeket, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja,

l) Budapest Főváros Kormányhivatala IV. Kerületi Hivatala hivatalvezetőjét, az Észak- Budapest Tankerületi Központ vezetőjét, továbbá a polgármester által meghatározott más személyeket.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei részére a 10. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a meghívóval együtt elektronikus úton meg kell küldeni a meghívó mellékletét képező előterjesztéseket is, ide nem értve - az általa képviselt nemzetiséget érintő előterjesztés kivételével - a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el.

(3) A polgármester elrendelheti, hogy a meghívó mellékletét képező előterjesztések vagy azok egy része - ide nem értve a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket, valamint azon előterjesztéseket, amelyek tárgyalására zárt ülés rendelhető el - más meghívottak részére is elektronikus úton megküldésre kerüljenek.

(4) Az e §-ban foglaltak a 10. § (5) bekezdésében meghatározott esetben mellőzhetőek.

III. Fejezet

Az ülés vezetése

13. § (1) A Képviselő-testület ülésének elnöke

a) a polgármester,

b) a polgármester akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester,

c) a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület korelnöke, ez utóbbi akadályoztatása esetén a Képviselő-testület jelen lévő legidősebb tagja.

(2) A Képviselő-testület ülését az elnök vezeti.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését az elnök nyitja meg és zárja be.

(2) A képviselő-testületi ülés elnöke

a) az ülés kezdetén megállapítja a megjelent és az esetlegesen távollevő önkormányzati képviselők névsorát, továbbá ennek alapján az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a napirendekre.

(3) Határozatképtelenség esetén az elnök 15 perc szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte esetén az elnök az ülést berekeszti és azt 15 napon belüli időpontra - változatlan napirenddel - ismételten összehívja. Az ilyen módon megismételt ülés meghívójának csak az ülés időpontját, helyszínét és a korábbi ülés napirendjére való utalást kell tartalmaznia. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.

15. § (1) Az ülés folyamán az elnök a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) Amennyiben valamely napirendi pont tárgyalása vagy napirenden kívüli vita során az ülés határozatképtelenné válik, úgy az elnök 5 perc szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte esetén az elnök az adott napirendi pont (napirenden kívüli vita) tárgyalását befejezettnek nyilvánítja.

(3) Amennyiben a határozatképesség a soron következő napirendi pont tárgyalására sem áll helyre, úgy az elnök az ülést berekeszti és - indokolt esetben - azt a 14. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ismételten összehívja.

16. § (1) A Képviselő-testület ülése - a zárt ülés kivételével - nyilvános. A Képviselő-testület tagja valamint minden jelenlévő az ülésen olyan magatartást köteles tanúsítani, amely megfelel a tanácskozás méltóságának.

(2) A Képviselő-testület ülésén jelenlévők nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely

a) veszélyezteti az ülés zavartalan és eredményes menetét, vagy

b) sérti a tanácskozás, a Képviselő-testület vagy valamelyik önkormányzati képviselő méltóságát.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők, illetve a Képviselő-testület munkáját, és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévőknek az emberi méltóságát vagy személyiségi jogait.

17. § (1) Az elnök őrködik a tanácskozás méltósága felett, biztosítja az ülés zavartalan és eredményes menetét.

(2) Az elnök a Képviselő-testület ülésének vezetése során:

a) megállapítja a felszólalások sorrendjét,

b) megadja a szót,

c) elrendeli a szünetet, meghatározza időtartamát,

d) gyakorolja a rend fenntartása és az ülés zavartalan menete érdekében az e rendeletben biztosított egyéb jogosítványait.

18. § (1) Az elnök a felszólalótól megvonhatja a szót, ha azt állapítja meg, hogy a hozzászólalása

a) a tárgytól eltér, vagy az előzőekhez képest ismétlés,

b) sérti a tanácskozás, a Képviselő-testület vagy valamelyik önkormányzati képviselő méltóságát, vagy amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű.

(2) A Képviselő-testület ügyrendi határozata alapján az elnök berekeszti az adott napirendi pont, vagy a folyó napirenden kívüli vita tárgyalását és elrendeli a szavazást. Az elnök az addig felszólalásra bejelentkezetteket számba veszi, majd a Képviselő-testület a meghallgatásukat követően dönt az adott napirenden lévő javaslatról.

19. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik.

(2) Az ülésen a rendzavarokat az elnök rendre utasítja.

(3) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását akadályozza vagy lehetetlenné teszi, úgy az elnök 2 perc szünetet rendel el.

(4) Amennyiben az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései nem találnak meghallgatásra, úgy az elnök félbeszakítja az ülést, és elhagyja az elnöki széket, az ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(5) Amennyiben a félbeszakadt ülés folytatására a rendzavarás folytatódása miatt a félbeszakadást követően 15 perc elteltével sincs mód, úgy az ülést berekesztettnek kell tekinteni. Ebben az esetben az ülés újbóli összehívására a 15. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

IV. Fejezet

Az ülés tanácskozási rendje

20. § (1) Az ülés kezdetén az elnök javaslatot tesz a napirendi pontokra és tárgyalásuk sorrendjére, ennek során külön ismertetni kell a zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat.

(2) A napirendi javaslat módosítását vagy kiegészítését a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik önkormányzati képviselő indítványozhatja. A polgármester által tett, illetve az általa támogatott indítványokat alapjavaslatnak kell tekinteni, más indítványokról a Képviselő-testület külön dönt.

(3) A Képviselő-testület az „egyebek” napirendi pont keretében - az (1)-(2) bekezdés alkalmazásával - szóbeli előterjesztéseket is tárgyalhat, de ebben az esetben is kötelező az írásbeli határozati javaslat előterjesztése.

(4) A napirendi javaslat elfogadásáról - ide értve a (2) bekezdés alapján döntést igénylő indítványokat is - a Képviselő-testület dönt.

21. § Az Mötv.-ben meghatározott esetekben a zárt ülés elrendelésére - a napirendi szavazást követően - a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

22. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrendben tárgyalja.

(2) Az elnök indokolt esetben elrendelheti egyes egymással összefüggő napirendi pontok vitájának együttes lefolytatását, ugyanakkor bármely képviselő ügyrendi javaslatára, a Képviselő-testület döntése alapján a napirendi pontokat külön kell tárgyalni.

(3) Az elnök indokolt esetben javaslatot tehet az elfogadott tárgyalási sorrend megváltoztatására. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

23. § (1) Amennyiben az ülésen eskütételre kerül sor, úgy azt lehetőség szerint az ülés elején, az első napirendi pont keretében kell megtartani.

(2) Az eskü szövegét az ülésen jelenlévő legfiatalabb önkormányzati képviselő mondja elő.

24. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalásának megkezdésekor először az előterjesztőt (előadót) illeti meg a szó.

(2) Az előterjesztőt követően a bizottságok elnökei és a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat elöljárója ismertetheti a bizottság, illetve a településrészi önkormányzat testülete előterjesztéssel kapcsolatos állásfoglalását, amennyiben az előterjesztés előzetes bizottsági (testületi) tárgyalásra került. Ezt követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők ismertethetik véleményüket, módosító javaslataikat. Az ülésen tanácskozási joggal résztvevő más személyek is e sorban szólalhatnak fel.

(3) A napirendi pont szavazása előtt az előterjesztőt (előadót) megilleti a zárszó joga.

25. § (1) Az előterjesztő az előterjesztését a napirendi szavazást megelőzően indokolás nélkül visszavonhatja.

(2) Az előterjesztő a napirendre felvett előterjesztését az ügy érdemi tárgyalásának megkezdését követően, de legkésőbb a szavazás megkezdéséig - a vitában elhangzott érvekre figyelemmel - visszavonhatja.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhatja

a) a napirend tárgyalására fordítható időkeret legfeljebb 60 percben történő megállapítását,

b) a hozzászólások maximális időtartamának 3 vagy 5 percben való korlátozását,

c) az ismételt hozzászólás, indítványozás korlátozását.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti korlátozások bevezetését a vita megkezdését követően a további hozzászólások vonatkozásában az elnök indítványozhatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A felszólalások időtartamának korlátozása esetében az időtartamot túllépő felszólalótól az elnök megvonja a szót.

27. § (1) Ügyrendi kérdésben a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek vagy bármelyik képviselőnek, bármikor - legfeljebb 2 perc időtartamban - felszólalási joga van. Ügyrendi kérdésnek minősül minden az ülés vezetésével és rendjével, a tárgyalás menetével, továbbá a szavazás rendjével összefüggő, de a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdés.

(2) Ügyrendi kérdésben - amennyiben a felszólaló szavazással eldöntendő ügyrendi javaslatot tesz - a Képviselő-testület dönt.

(3) Amennyiben az ügyrendi javaslat a vita lezárására és - amennyiben az adott napirendnél erre szükség van - egyúttal a szavazás megkezdésére irányul, úgy az elnök számba veszi a javaslat megtételét megelőzően a felszólalásra már bejelentkezettek nevét, majd a Képviselő- testület ennek ismeretében dönt. A vita lezárásáról szóló határozat esetén az elnök által számba vett felszólalni kívánókat még meg kell hallgatni.

28. § A tárgyalás során - napirendi pontonként egy alkalommal - a frakciók és frakciószövetségek vezetőit soron kívüli felszólalási jog illeti meg.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésén a 12. § (1) bekezdés a)-h) pontja szerinti személyek - tevékenységi körükben - tanácskozási joggal vesznek részt. Az elnök a 12. § (1) bekezdés i)- k) pontja szerinti személyektől is felvilágosítást kérhet.

(2) A Képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal résztvevők az elnöknél jelenthetik be hozzászólási szándékukat. A szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Egyes személyek meghallgatását az elnök is indítványozhatja.

30. § (1) Az nyílt ülésen tárgyalt utolsó napirendi pont tárgyalását követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik önkormányzati képviselő jogosult legfeljebb 5 perc időtartamban, a korábbi napirenden nem szereplő közérdekű kérdésben felszólalni (napirend utáni felszólalás).

(2) A napirend utáni felszólalási szándékot az ülés kezdete előtt a tárgy megjelölésével az elnöknél kell bejelenteni.

V. Fejezet

A Képviselő-testület döntései, a határozathozatal, a döntéshozatal rendje

31. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. A szavazás jellege nyílt, vagy titkos lehet.

(2) Az elnök a szavazást igénylő kérdésekben - vita esetén annak lezárását követően - szavazást rendel el. Szavazást elrendelni csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet.

(3) A szavazás megkezdése előtt az elnök vagy a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges.

32. § Bármelyik frakció és frakciószövetség vezetője - bármely napirendi pont vitájának lezárását követően, illetve bármely lényeges döntéshozatal előtt - a szavazás megkezdését megelőzően, az időtartam megjelölésével szünet elrendelését kérheti az elnöktől. A szünet elrendeléséről és annak időtartamáról az elnök dönt.

33. § (1) A szavazás során először az elnök az esetleges módosító javaslatokat - benyújtásuk sorrendjében - teszi fel szavazásra. A benyújtás sorrendjétől az egymással összefüggő vagy az egymást kizáró módosító javaslatok esetében el lehet tekinteni.

(2) . Amennyiben valamely módosító javaslatot az előterjesztő befogadta, azt külön nem kell szavazásra feltenni, arról a Képviselő-testület az alapjavaslattal együtt, annak részeként dönt.

(3) A módosító javaslatok szavazása előtt a napirendi pont előterjesztője nyilatkozik arról, hogy a módosító javaslatot támogatja-, és befogadja-e.

(4) A módosító javaslatokat követően - amennyiben arra még szükség van -, illetve módosító javaslatok hiányában, az alapjavaslatról dönt a Képviselő-testület.

34. § Szavazni minden esetben csak személyesen lehet.

35. § (1) A nyílt szavazás - a (2)-(3) bekezdés kivételével - szavazógéppel történik.

(2) Amennyiben műszaki okokból a szavazógép igénybevételére nincs lehetőség, úgy a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, ez esetben szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által megbízott személyek gondoskodnak.

(3) Ügyrendi kérdésben az elnök kézfelemeléssel történő szavazást is elrendelhet.

(4) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg kell őrizni, az abba történő betekintés lehetőségét biztosítani kell.

36. § (1) A szavazás megkezdése előtt - az Mötv.-ben meghatározott döntések kivételével - a Képviselő-testület bármely tagja kérheti név szerinti szavazás elrendelését. A név szerinti szavazás elrendeléséről - amennyiben annak megtartása az Mötv. szerint nem kötelező - a Képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazás tartása esetén az elnök ABC sorrendben felolvassa az önkormányzati képviselők nevét, akik helyükről, hangos „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szóval szavaznak.

(3) Név szerinti szavazás tartása esetén a szavazás részletes eredményét mellékelni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.

37. § (1) A Képviselő-testület

a) törvény által előírt esetekben titkos szavazást tart, illetve

b) az Mötv.-ben nevesített ügyekben titkos szavazást tarthat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére - a szavazás megkezdése előtt - a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Ebben az esetben a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Titkos szavazás tartása esetén a Képviselő-testület esetenként - a frakciók javaslatának figyelembe vételével - 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot választ. Ennek során külön meg kell választani a szavazatszámláló bizottság elnökét is. A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(4) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken. A szavazáshoz tollat kell használni. A képviselők a szavazataikat szavazóurnába helyezik el.

(5) A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számlálja össze, majd ezt követően a bizottság elnöke hirdeti ki a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön íven szövegezett - valamennyi bizottsági tag által aláírt - jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás lefolyásának körülményeit, a szavazás során tett megállapításokat és intézkedéseket,

d) a leadott és le nem adott szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás számszerű eredményét és a meghozott döntéseket.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve a lehetségesnél több döntési alternatíva megjelölése szerepel a szavazólapon.

38. § A szavazás számszerű eredményét - ide nem értve a 37. § (5) bekezdése szerinti esetet - az elnök állapítja meg és hirdeti ki.

39. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A képviselő szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség megállapítása szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő a határozathozatalból való kizárásra alapot adó személyes érintettségére vonatkozó - az Mötv. szerinti - bejelentési kötelezettségét a határozathozatalt megelőzően elmulasztotta és a határozathozatalban ténylegesen részt vett, úgy a soron következő első rendes képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatot tehet az érintett képviselő határozathozatalból való utólagos kizárásra. A javaslatban meg kell jelölni, hogy a javaslattevő a képviselő személyes érintettségét mire alapozza.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott esetben a javaslat szerint érintett képviselő felszólalhat, majd ezt követően a Képviselő-testület a határozathozatalból való utólagos kizárásról dönt. A képviselő határozathozatalból való utólagos kizáráshoz minősített többség szükséges.

(6) A (5) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetében

a) amennyiben a képviselő leadott szavazata megállapítható, úgy a képviselő szavazatát törölni kell és ennek megfelelően újból meg kell állapítani a szavazás eredményét,

b) amennyiben a képviselő leadott szavazata nem állapítható meg, úgy minden szavazati fajtából egyet-egyet törölni kell és ennek megfelelően újból meg kell állapítani a szavazás eredményét.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerint újból megállapított szavazási eredmény szerinti döntés eltér az eredeti döntéstől, úgy a Képviselő-testület - a polgármester, az alpolgármester vagy bármelyik képviselő erre vonatkozó indítványa esetén - az eredeti határozati javaslatról ismételten szavaz.

VI. Fejezet

A képviselői kérdés

40. § (1) Bármelyik önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésein a polgármestertől, az alpolgármestertől vagy a jegyzőtől az ülés napirendjén nem szereplő önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (kérdés).

(2) A kérdések tárgyalására az utolsó nyílt ülésen tárgyalt napirendi pont tárgyalását követően, de még a napirend utáni felszólalásokat megelőzően kerül sor.

(3) A kérdésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs.

VII. Fejezet

Jegyzőkönyv, nyilvánosság

41. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik önkormányzati képviselő kérheti, hogy felszólalását a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéről jegyzőkönyvi kivonat is készül, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét, időpontját,

b) a tárgyalt napirendi pontokat,

c) a szavazás számszerű eredményét, és

d) a hozott döntéseket.

(3) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amelyet a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével hozzáférhető módon meg kell őrizni.

42. § A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet és normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

43. § (1) Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni

a) az önkormányzati rendeleteket és a Képviselő-testület normatív határozatait,

b) az előterjesztéseket a 11. §-ban foglaltak szerint,

c) a zárt ülés kivételével az ülések jegyzőkönyvét,

d) a Képviselő-testület döntéseit.

(2) A zárt ülés kivételével a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyvébe való betekintést a Polgármesteri Hivatal - jegyző által kijelölt - helyiségében bármely választópolgár részére biztosítani kell.

(3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján - az aláírását követően - meg kell jelentetni.

(4) A Képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel a jegyző vagy megbízottja jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelen lenni jogosultak hallgathatják meg.

VIII. Fejezet

Előterjesztések, módosító javaslatok

44. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság, a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete és az önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: előterjesztő) által a Képviselő-testület elé terjesztett

a) rendelet-tervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyek (testületek) közös előterjesztést is tehetnek.

(3) A bizottság, illetve a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete előterjesztéseit a bizottság elnöke (az elöljáró) írja alá.

45. § (1) Amennyiben önkormányzati rendelet alapján az előterjesztés tárgya tekintetében valamely bizottságot vagy a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testületét javaslattételi vagy véleményezési jog illeti meg, úgy az előterjesztést a képviselő-testületi ülést megelőzően a bizottság (településrészi önkormányzat testülete) elé kell terjeszteni. A bizottsági (településrészi önkormányzati) véleményeztetést az ügy sürgőssége esetében mellőzni lehet, de erre - a mellőzés okának megjelölésével - az előterjesztésben vagy a szóbeli kiegészítésben utalni kell.

(2) A polgármester vagy az alpolgármester - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - véleményezés céljából más előterjesztéseket is a feladatkörrel rendelkező bizottság (településrészi önkormányzat testülete) elé terjeszthet.

46. § (1) Az előterjesztéseket írásba kell foglalni. Kisebb jelentőségű ügyekben - a 20. § (3) bekezdése megfelelő alkalmazásával - szóbeli előterjesztésnek is helye lehet, de ebben az esetben is csak írásbeli határozati javaslat benyújtásával hozható döntés az ügyben. Az írásbeli határozati javaslatot a szóbeli előterjesztő nyújtja be a polgármesternek.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés címzettjét és tárgyát,

b) az előterjesztés indokait,

c) szükség esetén a költségvetési fedezet megjelölését;

d) az előterjesztő aláírását, előterjesztés készítőjének nevét, szükség esetén az előadó megjelölését,

e) döntési javaslat esetén a határozati vagy rendeleti javaslatot,

f) jegyző vagy az általa megbízott személy törvényességi ellenjegyzését,

g) pénzügyi, gazdasági tárgyú előterjesztéseknél a pénzügyi vezető ellenjegyzését,

h) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését,

i) a képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A határozat végrehajtását - a határidőtől függetlenül - haladéktalanul meg kell kezdeni. Amennyiben a végrehajtás el nem hárítható akadályba ütközik, a felelős köteles ezt a tényt a polgármesternek, az alpolgármesternek és a döntéssel érintett bizottság elnökének jelezni.

(4) A határozatok végrehajtásáról konkrét határidő esetén a megjelölt határnapot követő ülésen be kell számolni a képviselő-testületnek.

(5) Nem kell beszámolni azon határozat végrehajtásáról, amely:

a) határidő megjelölése nélkül került elfogadásra, vagy

b) beszámolási kötelezettség mellőzéséről rendelkezik.

(6) A határozat végrehajtásáról szóló beszámoló tartalmazza:

a) a határozat számát és tartalmát,

b) a végrehajtás megtörténtének tényét vagy az esetleges elmaradást, javaslatot a további intézkedésre vagy a határidő módosítására.

(7) A Képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, egyben felelős a lejárt határidejű határozatok visszajelentéséért a Képviselő-testület felé. A Polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

47. § (1) Az előterjesztett rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz

a) a napirendi pont előterjesztője,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

c) a feladatkörrel rendelkező bizottság és a feladatkörét érintő kérdésekben a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete,

d) a frakció nevében annak vezetője,

e) bármelyik önkormányzati képviselő

a vita lezárását megelőzően, illetve az előterjesztő a zárszó keretében is módosító javaslatot terjeszthet elő.

(2) A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A módosító javaslatot az előterjesztésbe, illetve határozati javaslatba beilleszthető módon kell megfogalmazni.

(4) A módosító javaslatot írásban kell benyújtani az elnök részére. Kisebb terjedelmű módosító javaslat szóban is ismertethető, de ebben az esetben is kérheti az elnök a szavazásra kerülő szöveg leírását a szavazás megkönnyítése érdekében.

(5) A nem szabályszerűen előterjesztett módosító javaslatot az elnök visszautasítja.

HARMADIK RÉSZ

A közmeghallgatás

48. § A közmeghallgatást lehetőség szerint december és június hónapban, a december és június havi rendes képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani.

49. § (1) A közmeghallgatást annak időpontja előtt legalább 30 nappal az Önkormányzat honlapján és a helyi sajtóban meg kell hirdetni. A hirdetménynek tartalmaznia kell a közmeghallgatás időpontját és helyszínét, valamint a kérdések, javaslatok benyújtásának rendjét.

(2) A közmeghallgatás meghirdetéséről a jegyző gondoskodik.

50. § (1) A közmeghallgatáson feltett kérdés olyan a helyi közügyeket érintő körülményre, hibára vagy hiányosságra irányulhat, amelynek orvoslása, megszüntetése vagy megoldása az Önkormányzat, illetve a helyi közösségek érdekeit szolgálja. A kérdést feltevő felhívhatja a figyelmet olyan magatartásra és tényre is, amely jogszabályba ütközik, sérti vagy veszélyezteti az Önkormányzat, illetve a helyi közösségek jogait, érdekeit.

(2) A közmeghallgatáson tett javaslat valamely a helyi közügyeket érintő hasznos társadalmi, gazdasági, kulturális, igazgatási vagy egyéb cél elérésére irányuló kezdeményezést foglalhat magában.

51. § (1) A kérdéseket, javaslatokat (a továbbiakban együtt: kérdés) - legkésőbb a közmeghallgatás napját megelőző hetedik napig - írásban a jegyző részére lehet benyújtani.

(2) Amennyiben a közmeghallgatásra egyéni panaszt nyújtottak be, úgy azt a közmeghallgatáson nem kell tárgyalni, de annak kivizsgálásáról - az arra vonatkozó szabályok szerint - a jegyző gondoskodik. Erről a panaszost haladéktalanul értesíteni kell.

52. § (1) A közmeghallgatás tárgyalásán a kérdéseket a jegyző - témakörök szerint csoportosítva - egyenként ismerteti. Nem kell ismertetni azt a kérdést, amelynek feltevője a közmeghallgatás tárgyalásán nem jelent meg.

(2) A kérdező az írásos beadványát szóban, legfeljebb 2 perc időtartamban kiegészítheti.

(3) A feltett kérdésre a választ a polgármester vagy felkérése alapján az alpolgármester, a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal vezető megbízatású köztisztviselője adja meg.

(4) A válasz elhangzását követően a kérdező nyilatkozik, hogy azt elfogadja-e. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadta el, úgy arról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Amennyiben a választ a Képviselő-testület sem fogadta el, úgy azt a feladatkörrel rendelkező bizottság elé kell terjeszteni további tárgyalás végett.

53. § (1) Olyan kérdés esetén, amelyre a válaszadás előkészítése hosszabb időt vesz igénybe - a válaszadó erre vonatkozó kérése esetén - a választ 15 napon belül írásban kell megadni. A kérdező azt is kérheti, hogy a választ - a szóbeli tárgyalás helyett - írásban kapja meg.

(2) Ha a kérdező a közmeghallgatás tárgyalásán nem jelent meg, úgy részére a választ 15 napon belül írásban kell megadni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben az írásbeli válaszról a Képviselő-testületet is tájékoztatni kell.

NEGYEDIK RÉSZ

Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályai

54. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: előterjesztő) által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az újpesti lakosok és az Újpesten működő nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek az e Részben foglaltak szerint véleményezhetik (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtása körében a részletszabályok megállapítására alkotott rendelet-tervezeteket,

b) a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

c) a helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendelet-tervezeteket,

d) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,

e) az a)-d) pontokban meghatározott rendeletek módosítására irányuló rendelet- tervezeteket,

f) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,

g) a kizárólag más önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet- tervezetet,

h) ha a rendelet-tervezet tárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülésen kerül sor,

i) ha az adott rendelet-tervezet véleményezésére jogszabály külön eljárást ír elő.

55. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg, vagy az azt tárgyaló bizottsági ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni az Önkormányzat honlapon.

(2) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az 54. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a Képviselő-testület ülését megelőző második nap 16 óráig van lehetőség.

(3) Mellőzhető továbbá az a vélemény, amely névtelenül érkezett, elkésett, sérti a közerkölcsöt, vagy a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik.

56. § (1) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet- tervezet képviselő-testületi tárgyalása során.

(2) A beérkezett véleményeket az előterjesztő mérlegeli és ennek alapján a rendelet- tervezethez módosító javaslatot terjeszthet elő.

(3) Az előterjesztőt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

57. § (1) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e Rész rendelkezéseinek végrehajtása érdekében kezelheti.

(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3) A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított - amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő - három hónapon belül törölni kell.

ÖTÖDIK RÉSZ

A Képviselő-testület bizottságai

58. § A Képviselő-testület bizottságai:

a) Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, tagjainak száma 15 fő,

b) Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság, tagjainak száma 15 fő,

c) Közbiztonsági Bizottság, tagjainak száma 15 fő,

d) Közművelődési és Oktatási Bizottság, tagjainak száma 15 fő,

e) Népjóléti és Lakásügyi Bizottság, tagjainak száma 15 fő,

f) Vagyonnyilatkozatot- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság, tagjainak száma 5fő,

g) Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság, tagjainak száma 15 fő.

59. § A bizottságok feladat- és hatáskörét az 1. melléklet tartalmazza.

60. § (1) A bizottságok elnökeit és tagjait a Képviselő-testület - a frakciók és frakciószövetségek javaslatait is figyelembe véve - választja meg.

(2) A Bizottságok az általuk elfogadott szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg működésük rendjét.

61. § (1) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Az ideiglenes bizottság létrehozásával egyidejűleg meg kell határozni feladat- és hatáskörét, működésének időtartamát, továbbá meg kell választani elnökét és tagjait.

(2) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

62. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, távollétében alelnöke, illetve ez utóbbi akadályoztatása esetén a bizottság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személy hívja össze.

(2) A bizottság ülését össze kell hívni, ha azt

a) a képviselő-testület elrendeli,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy a bizottsági tagok legalább egynegyede - a javasolt napirend megjelölésével - indítványozza.

63. § (1) A bizottság ülésére szóló meghívót az ülés elé kerülő írásbeli előterjesztésekkel együtt - a bizottság tagjain kívül - meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek is.

(2) A bizottság ülésére - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az elnök és az előterjesztő által meghatározott személyeket kell meghívni.

64. § A bizottság ülésén a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

65. § (1) Több bizottság feladat- és hatáskörét érintő ügyben az érdekelt bizottságok - szükség szerint - együttes ülést is tarthatnak.

(2) Együttes ülés tartását rendelheti el:

a) a Képviselő-testület,

b) a polgármester,

c) a bizottságok elnökei közösen.

(3) Az együttes ülés akkor határozatképes, ha az érintett bizottságok mindegyike önmagában is határozatképes. Az együttes ülést az érintett bizottságok elnökei - megállapodásuk alapján - felváltva vezetik.

(4) Az együttes ülésen a felmerülő kérdésekben a résztvevő bizottságok külön-külön hoznak határozatot. Amennyiben a bizottságok döntései egymást kizáróak, az adott ügyben a Képviselő-testület dönt.”

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat Testülete és valamely bizottság (bizottságok) tartanak együttes ülést.

66. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára, valamint az előterjesztésekre - az Mötv.-ben foglaltakon túlmenően - az e Részben foglalt eltérésekkel az e rendeletnek a képviselő- testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Működésük egyéb - az Mötv.-ben és a rendeletben nem szabályozott - részletes szabályait a bizottságok maguk határozzák meg.

67. § A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül kijelölt bizottsági titkár látja el. A bizottsági titkár közreműködik a bizottság üléseinek előkészítésében, vezeti és elkészíti az ülések jegyzőkönyvét, gondoskodik a meghívók és az előterjesztések eljuttatásáról, továbbá ellátja a bizottság működésével kapcsolatos egyéb technikai feladatokat.

HATODIK RÉSZ

A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat

68. § (1) A Képviselő-testület Káposztásmegyeren településrészi önkormányzatot működtet Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat megnevezéssel.

(2) A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete tagjainak száma 15 fő.

(3) A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat illetékességi területét, feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

69. § (1) A településrészi önkormányzat testülete működésére az e rendeletnek a bizottságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A településrészi önkormányzat testületének elnöke az elöljáró.

HETEDIK RÉSZ

A polgármesterre és a jegyzőre vonatkozó egyes szabályok

70. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv.-ben meghatározott, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - bármely ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő- testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - az Mötv.-ben meghatározott, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó bármely önkormányzati ügyben.

(3) A polgármester a bizottság utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a bizottság hatáskörébe tartozó bármely önkormányzati ügyben.

71. § (1) A jegyző a döntést meghozó vagy a döntés meghozatalára jogosult szerv, illetve személy részére haladéktalanul köteles jelezni, ha jogszabálysértő döntést vagy működést tapasztal.

(2) Amennyiben a jegyző a döntéshozatalt megelőzően jelzi, hogy a határozati javaslat vagy a rendelet-tervezet valamely rendelkezése (része) jogszabályba ütközik és az előterjesztő a javaslatát ennek ellenére fenntartja, úgy arról a rendelkezésről (részről) a döntésre jogosult szervnek külön kell határoznia.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal polgármester által kijelölt vezető megbízatású köztisztviselője látja el.

72. § Az Önkormányzatot és szerveit érintő perekben - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 65. §-ában meghatározottakon túlmenően - meghatalmazottként eljárhat

a) a polgármester az Önkormányzatot és szerveit érintő bármely perben,

b) a jegyző a Polgármesteri Hivatalt érintő bármely perben,

c) a polgármester eseti meghatalmazása alapján az alpolgármester és - a b) pontban foglaltakon túlmenően - a jegyző az Önkormányzatot és szerveit érintő bármely perben.

NYOLCADIK RÉSZ

A tanácsnokok

73. § A Képviselő-testület az alábbi tanácsnokokat választja meg:

a) Humánerőforrás-fejlesztési Tanácsnok,

b) Szociális és Egészségügyi Tanácsnok,

c) Testvérvárosi, Külügyi, Jószolgálati és Sport Tanácsnok,

d) Városfejlesztési Tanácsnok,

e) Városüzemeltetési és Köztisztasági Tanácsnok.

74. § (1) A tanácsnok közreműködik az Önkormányzat feladatkörét érintő stratégiai döntéseinek előkészítésében, figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

(2) A tanácsnok véleményt nyilváníthat a Képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő, a feladatkörét érintő előterjesztésekről.

(3) A tanácsnok figyelemmel kíséri az Önkormányzat feladatkörével kapcsolatos tevékenységét, szükség esetén kezdeményezheti a Képviselő-testület, a feladatkörrel rendelkező bizottság vagy a polgármester döntését, intézkedését.

(4) A tanácsnok feladatkörében eljárva együttműködik a bizottságokkal, a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testületével és a tevékenységével összefüggő feladatkörrel rendelkező tanácsnokokkal.

(5) A tanácsnokok - feladataik ellátásáról - szükség szerint, de legalább évente egyszer kötelesek a Képviselő-testületnek beszámolni.

75. § A tanácsnok a polgármester vagy a hatáskörrel rendelkező alpolgármester erre vonatkozó külön megbízása esetén kapcsolatot tart, illetve együttműködik a feladatkörében tevékenykedő civil és más szervezetekkel, személyekkel és az illetékes hatóságokkal.

KILENCEDIK RÉSZ

A frakció, a frakciószövetség

76. § (1) Az önkormányzati képviselők - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel - frakciókat hozhatnak létre. A frakció összehangolja a tagjai és az adott frakció által jelölt nem képviselő bizottsági tagok munkáját.

(2) Az önkormányzati választásokon mandátumot szerzett jelölő szervezetek a Képviselő- testület hozzájárulása nélkül jogosultak frakció létrehozására. Közös jelölés esetén minden jelölő szervezet a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül önálló frakciót is létrehozhat.

(3) Az önkormányzati választásokon jelölő szervezetként nem indult, vagy mandátumot nem szerzett szervezet csak a Képviselő-testület hozzájárulásával hozhat létre frakciót.

77. § (1) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet a tagja.

(2) A frakció megalakulását, elnevezését, tagjait, vezetőjét, a frakció tagjaiban bekövetkezett változást és a frakció megszűnését be kell jelenteni a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület a 76. § (3) bekezdésében meghatározott esetben legkésőbb a bejelentést követő első rendes ülésen dönt a hozzájárulás megadásáról.

78. § (1) A frakciók részére - a tevékenységük elősegítése érdekében - az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiség állandó és térítésmentes használatát kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti helyiséghasználatra csak a 76. § (2) és (3) bekezdése alapján jogszerűen működő frakciók jogosultak.

(3) A frakciók részére biztosított helyiségek kijelöléséről a Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság gondoskodik.

(4) A helyiségek üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő rezsiköltségeket a frakciók viselik.

(5) Amennyiben valamely helyiséghasználatra jogosult frakció megszűnik, vagy az önkormányzati választásokat követően 60 napon belül nem alakul újból meg, úgy a helyiséghasználati jogosultság megszűnik. Ebben az esetben a helyiséget a frakció megszűnését, illetve az önkormányzati választásokat követő 60 napon belül vissza kell adni, kivéve, ha ezen határidőn belül a frakciót állító szervezet a helyiség részére történő bérbeadását kéri. Az érintett szervezet ezen kérelme esetén a helyiség bérbeadására a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

79. § Amennyiben a 76. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő jelölő szervezet a Képviselő-testületben csak egy megválasztott képviselővel rendelkezik, úgy ezen képviselőre megfelelően alkalmazni kell e rendeletnek a frakciókra és a frakcióvezetőkre vonatkozó rendelkezéseit. Ezen képviselő - a 78. § megfelelő alkalmazásával - a frakciókkal azonos feltételekkel jogosult helyiséghasználatra.

80. § Frakciószövetség

Több önkormányzati frakció munkájuk koordinálása érdekében frakciószövetséget hozhat létre. A frakciószövetség létrehozásának tényét és a frakciószövetség vezetőjének személyét a frakciókkal azonos módon kell bejelenteni a Képviselő-testületnek. A frakciószövetség vezetőjét a frakcióvezetőkkel azonos jogok illetik meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

81. § Az Önkormányzat jogszabály szerinti kormányzati funkcióinak felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

82. § A Képviselő-testület bizottságainak valamennyi nem képviselő tagja - törvényben meghatározott módon - vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

83. § Jelen rendelet 2019. október 30. napján 20:00 órakor lép hatályba.

84. § * 

Budapest, 2019. október 30.

dr. Tahon Róbert
jegyző
Déri Tibor
polgármester

A rendelet kihirdetésre került:

Budapest, 2019. október 30.

Dr. Tahon Róbert
jegyző

1. melléklet a 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre

1. Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

1.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat gazdasági, gazdaság-fejlesztési, vagyongazdálkodási, foglalkoztatás-politikai, pénzügyi-gazdálkodási, költségvetési és informatikai stratégiájának kidolgozásában, fegyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

1.2. A Bizottság - a vagyongazdálkodási stratégia keretei között - kialakítja az ingatlangazdálkodás főbb elveit.

1.3. A Bizottság a vagyongazdálkodási stratégia és a vagyonnal való hatékony gazdálkodás követelményeinek érvényesítése érdekében figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon működtetésével megbízott gazdasági társaságok és egyéb szervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységét, beszámoltatja ezen szervezeteket a vagyongazdálkodás körében végzett tevékenységükről.

1.4. A Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdonú (ide értve a közvetett tulajdonosi részesedést is) gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok tevékenységét, a társaságokról, a tevékenységükről - egyedi ügyekben is - beszámolót kérhet.

1.5. A Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyonleltár elkészítését és folyamatos felülvizsgálatát.

A Bizottság a vagyonleltár alapján véleményezi a Képviselő-testületnek

a) a forgalomképtelen,

b) a korlátozottan forgalomképes,

c) az üzleti (forgalomképes)

vagyontárgyak körét.

1.6. A Bizottság az Önkormányzatnál és intézményeinél:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

1.7. A Bizottság tájékoztatást kérhet az önkormányzati intézményektől költségvetésük végrehajtásáról és pénzügyi helyzetükről.

1.8. A Bizottság figyelemmel kíséri a más bizottságok hatáskörébe utalt pénzeszközök felosztásának szabályszerűségét.

1.9. A Bizottság figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodás ésszerűsítésére tett intézkedéseket.

1.10. A Bizottság ellenőrzi a harmadik személyeknek nyújtott támogatások és átadott pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét.

1.11. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest foglalkoztatási helyzetét, együttműködik a foglalkoztatási helyzet javítása, a munkahelyteremtő beruházások elősegítése érdekében.

1.12. A Bizottság dönt

a) a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata vagyonáról és a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról,

b) a közterületek használatáról és rendjéről,

c) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és bérbeadásának szabályairól,

d) a piacok és a vásárcsarnokok létesítéséről és működésük rendjéről,

e) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről,

f) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről,

g) a történelmileg kialakult településrész-elnevezések használatáról,

h) az újpesti kisvállalkozások gazdaságfejlesztési támogatásáról,

i) az egyes közösségi célú önkormányzati támogatásokról

szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, valamint ellátja az ezen rendeletekben meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

1.13. A Bizottság dönt az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos minden olyan tulajdonosi jog gyakorlásáról, amelyet törvény nem utal a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe, vagy amelyet a Képviselő-testület rendeletben nem tartott fenn saját hatáskörében illetve nem utalt más bizottság vagy a polgármester hatáskörébe.

1.14. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

1.15. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

1.16. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

1.17. A Bizottság - a feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

1.18. A Bizottság - a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben - véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

1.19. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival,

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az illetékes hatóságokkal.

1.20. Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. §-a szerinti kiszolgáló utat, illetőleg közművet az Önkormányzat megvalósította, a Bizottság dönt a költségeknek az érintett ingatlanok tulajdonosaira való részben vagy egészben történő áthárításáról. A Bizottság döntésében meg kell határozni a megfizetendő hozzájárulás költségekhez viszonyított arányát.

2. Közművelődési és Oktatási Bizottság

2.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat közművelődési, köznevelési, kulturális, nemzetiségi, sport, gyermek- és ifjúsági, tájékoztatási, esélyegyenlőségi és civil szervezetekkel kapcsolatos stratégiájának kidolgozásában, fegyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

2.2. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét. Ezen intézmények vonatkozásában - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntések kivételével - gyakorolja a fenntartói jogosítványokat. Ennek során az intézmények jogszabályban biztosított szakmai önállóságát nem sértheti.

A Bizottság az intézmények vezetőitől tájékoztatást és beszámolót kérhet.

2.3. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok tevékenységét, ezen társaságoktól a szakmai tevékenységükről beszámolót kérhet.

2.4. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest közművelődésének, köznevelésének és kulturális életének helyzetét, együttműködik a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel.

2.5. A Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetiségi önkormányzatok tevékenységét, megtárgyalja kezdeményezéseiket.

2.6. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest sportjának helyzetét és együttműködik az újpesti sportszervezetekkel.

2.7. A Bizottság figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúsági feladatok megvalósulását és együttműködik az újpesti gyermek és ifjúsági szervezetekkel.

2.8. A Bizottság figyelemmel kíséri az Önkormányzat és az újpesti egyházak kapcsolatának alakulását.

2.9. A Bizottság kapcsolatot tart az Újpesten működő lakossági önszerveződésekkel és más civil szervezetekkel.

2.10. A Bizottság dönt

a) az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről

b) az Újpest Kiváló Tanulója, az Újpest Kiváló Diáksportolója és a Kiváló Diákközösségi Munkáért díjakról

c) az Újpesti Diákösztöndíjakról

d) az egyes közösségi célú önkormányzati támogatásokról

e) az emléktábla-állításról

f) a közművelődésről

g) az Önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól

szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, valamint ellátja az ezen rendeletekben meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

2.11. A Bizottság dönt a hatáskörébe utalt pályázatok elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

2.12. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

2.13. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

2.14. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

2.15. A Bizottság - a feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

2.16. A Bizottság - a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben - véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző más előterjesztés véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

2.17. A Bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények vezetőinek kinevezését és a kitüntetések, elismerő címek adományozását.

2.18. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival,

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az újpesti egyházakkal,

f) az illetékes hatóságokkal.

3. Népjóléti és Lakásügyi Bizottság

3.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat szociális, egészségügyi, lakásgazdálkodási, gyámügyi, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális foglalkoztatási stratégiájának kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

3.2. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tevékenységét. Ezen intézmények vonatkozásában - a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntések kivételével - gyakorolja a fenntartói jogosítványokat. Ennek során az intézmények jogszabályban biztosított szakmai önállóságát nem sértheti.

A Bizottság az intézmények vezetőitől tájékoztatást és beszámolót kérhet.

3.3. A Bizottság figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit gazdasági társaságok tevékenységét, ezen társaságoktól a szakmai tevékenységükről beszámolót kérhet.

3.4. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest szociális, lakásügyi, gyámügyi, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és szociális foglalkoztatási helyzetét, együttműködik az ezen területeken tevékenykedő nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és civil szervezetekkel.

3.5. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest egészségügyi ellátásának helyzetét, együttműködik az egészségügyi szolgáltatókkal és a háziorvosokkal.

3.6. A Bizottság figyelemmel kíséri az újpesti szociális foglalkoztatás és közfoglalkoztatás helyzetét.

3.7. A Bizottság dönt

a) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról,

b) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról,

c) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról,

d) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről,

e) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről,

f) a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról,

g) az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről

szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, valamint ellátja az ezen rendeletekben meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

3.8. A Bizottság dönt a hatáskörébe utalt pályázatok elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

3.9. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

3.10. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

3.11. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

3.12. A Bizottság - a feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

3.13. A Bizottság - a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben - véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

3.14. A Bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények vezetőinek kinevezését és a kitüntetések, elismerő címek adományozását.

3.15. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival,

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az illetékes hatóságokkal.

4. Városüzemeltetési és Városfejlesztési Bizottság

4.1. A Bizottság közreműködik az Önkormányzat városüzemeltetési, városfejlesztési, környezetvédelmi, épített örökségvédelmi, közlekedési stratégiájának kidolgozásában, fegyelemmel kíséri azok végrehajtását. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez a stratégiai célok megvalósítása érdekében.

4.2. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest városüzemeltetési, városfejlesztési, környezetvédelmi és épített örökségvédelmi helyzetét, együttműködik az ezen területeken tevékenykedő nem önkormányzati szervezetekkel és civil szerveződésekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat illetékes szerveivel.

4.3. A Bizottság figyelemmel kíséri az Önkormányzat környezetvédelemmel, természetvédelemmel, zöldterület-fejlesztéssel és a fenntartható fejlődés előmozdításával kapcsolatos tevékenységét.

4.4. A Bizottság közreműködik a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek, valamint más településrendezési eszközök kidolgozásában, szempontrendszerének meghatározásában, illetve a képviselő-testületi döntést megelőzően véleményezi azokat. A Bizottság figyelemmel kíséri az elfogadott tervek érvényesülését.

4.5. A Bizottság közreműködik Újpest közlekedési hálózatának és közösségi közlekedésének, továbbá közműhálózatának és infrastrukturális rendszerének fejlesztésében, az erre vonatkozó tervek kidolgozásában.

4.6. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest városképének alakulását, a városkép védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

4.7. A Bizottság dönt

a) a lakóépületek felújításának önkormányzati támogatásáról,

b) a településkép védelméről, valamint a közterületi parkolásról,

c) a sebességcsökkentő küszöbök lakossági kezdeményezés alapján történő létesítésének szabályairól,

d) Környezetvédelmi Alap létrehozásáról

szóló önkormányzati rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, valamint ellátja az ezen rendeletekben meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

4.8. A Bizottság dönt a hatáskörébe utalt pályázatok elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

4.9. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

4.10. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

4.11. A Bizottság - az Önkormányzati Tervtanács szakmai állásfoglalásának ismeretében - dönt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. § (3) bekezdése szerinti tanulmánytervek jóváhagyásáról, szükség esetén a szerződéses feltételek meghatározásáról. A döntés keretei között a településrendezési szerződést a polgármester köti meg.

4.12. A Bizottság ellátja a Képviselő-testület más rendeleteiben és határozataiban meghatározott, a Bizottság feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

4.13. A Bizottság - a feladatkörében - előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

4.14. A Bizottság - a Képviselő-testület rendeletéiben és határozataiban meghatározott körben - véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

4.15. A Bizottság a feladatkörében eljárva együttműködik és kapcsolatot tart

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival

d) a feladatkörében tevékenykedő újpesti civil szervezetekkel,

e) az illetékes hatóságokkal.

5. Közbiztonsági Bizottság

5.1. Közreműködik az Önkormányzat közbiztonsági stratégiájának kidolgozásában és annak végrehajtásában.

5.2. A Bizottság figyelemmel kíséri Újpest közbiztonsági helyzetét és a közterületek rendjét, együttműködik a Rendőrség és a Tűzoltóság helyi szerveivel, megtárgyalja beszámolóikat.

5.3. A Bizottság figyelemmel kíséri az Újpesti Önkormányzati Rendészet munkáját, megtárgyalja beszámolóját.

5.4. A Bizottság egyedi bűncselekmények esetében is kérheti a hatáskörrel rendelkező szervek tájékoztatóját.

5.5. A Bizottság dönt az éves költségvetési előirányzat terhére megvalósítandó új térfigyelő kamerák elhelyezkedéséről.

5.6. A Bizottság dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében a hatáskörébe utalt kérdésekben.

5.7. A Bizottság gyakorolja a Képviselő-testület által a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket és döntési jogosultságokat.

6. Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság

6.1. A Bizottság részt vesz az Önkormányzat városfejlesztési, közlekedési, környezet-, természet, állat- és klímavédelmi stratégiájának, akcióterveinek és szabályozásainak kidolgozásában. A Bizottság szükség esetén intézkedést kezdeményez e stratégiai célok megvalósítása vagy a szabályozások érvényre juttatásának érdekében.

6.2. A Bizottság véleményezheti a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek és településrendezési eszközök, illetve egyes önkormányzati vagy magánberuházások, infrastruktúra és fejlesztések hatását klíma- és környezetvédelmi, illetve humánökológiai és urbanisztikai szempontból.

6.3. A Bizottság figyelemmel kíséri az Önkormányzat környezet- és természetvédelemmel, épített és zöldterület-fejlesztéssel és a fenntartható fejlődés előmozdításával kapcsolatos tevékenységeit. A Bizottság rendszeresen áttekinti és véleményezi a kerületi közösségi területek állapotát, különös tekintettel a zöldterületekre, a fák és fás szárú növények állományára, a köztisztaságra és közösségi funkciókra. A Bizottság szükség esetén kezdeményezhet beavatkozásokat és fejlesztéseket.

6.4 A Bizottság közreműködik a környezet- és klímatudatossággal kapcsolatos a társadalmi szemléletformálás, képzés és kommunikáció terén, hatáskörében aktívan részt vesz a közösségi projektek és átfogó társadalmi cselekvési programok megvalósításában.

6.5. A Bizottság - a Képviselő-testület rendeleteiben és határozataiban meghatározott körben - véleményezi a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző más előterjesztések véleményezését is kérheti a Bizottságtól.

6.6. A Bizottság dönt az Önkormányzati költségvetési rendeletében és egyéb rendeletekben meghatározott, a Bizottság hatáskörébe utalt ügyekben, ellátja a feladatkörébe utalt egyéb feladatokat és hatásköröket. A Bizottság részletes javaslatot tesz a Környezet- és Klímavédelmi Alap létrehozására, valamint dönt a hatáskörébe utalt pályázatok és projekttervek elbírálásáról és támogatások odaítéléséről.

6.7. A Bizottság együttműködik az ezen területeken tevékenykedő partnerszervezetekkel, fenntartó és fejlesztő cégekkel, nem önkormányzati szervezetekkel és civil szerveződésekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat és az állam illetékes szerveivel, kiemelten

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzattal,

c) az Önkormányzat intézményeivel és gazdasági társaságaival, nonprofit gazdasági társaságaival

d) a feladatkörében tevékenykedő civil és szakmai szervezetekkel,

e) egyes állami szervekkel és hatóságokkal.

7. Vagyonnyilatkozatot- és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság

7.1. A Bizottság kidolgozza a vagyonnyilatkozatok átvételének, nyilvántartásának, kezelésének és őrzésének rendjét, gondoskodik ezen feladatok ellátásáról.

7.2. A Bizottság meghatározza a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánossá tételének rendjét és módját.

7.3. A Bizottság meghatározza a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok tárolásának és azok titkos kezelésének rendjét, kidolgozza annak adatvédelmi szabályait.

7.4. A Bizottság indítvány esetén ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, azonosító adatokat kérhet be a képviselőtől. Az eljárását követően javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

7.5. A Bizottság a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi ügyében ellátja a törvény által meghatározott feladatokat, képviselő-testületi döntés szükségessége esetén javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

7.6. Az önkormányzati képviselő a Bizottságnak adhatja át az általa, az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése érdekében tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát.

2. melléklet a 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat illetékességi területe, feladat- és hatásköre

1. A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat illetékességi területének leírása

Az illetékesség az alábbiakban lehatárolt területre teljed ki:

Budapest északi határa - a Budapest-Vác vasútvonallal párhuzamos (a XV. kerülettel közös) kerülethatár - az Óceánárok út (illetve annak kerülethatár irányában meghosszabbított vonala) - a Farkas-erdő erdősült területének nyugati határa - a Homoktövis utca (a Megyeri úti kereszteződésig) - a kereszteződéstől az ún. „Y” útra állított merőleges szakasz - az „Y” út Budapest északi határáig.

2. A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat feladat- és hatásköre

2.1. A Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat testülete (a továbbiakban: Testület) véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő alábbi előterjesztéseket:

a) a kizárólag Káposztásmegyert érintő rendelet-tervezetek és más előterjesztések,

b) a kizárólag Káposztásmegyert érintő helyi népszavazás kiírása, ide nem értve azt az esetet, amikor a népszavazás kiírása kötelező,

c) a kizárólag Káposztásmegyert érintő önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása, ezen kitüntetések és elismerő címek adományozása,

d) a kizárólag Káposztásmegyert érintő településrendezési szabályok megállapítása, módosítása,

e) káposztásmegyeri közterület elnevezése, Káposztásmegyeren szobor, emlékmű állítása,

f) Káposztásmegyeren létesítendő önkormányzati intézmény alapítása,

g) a Káposztásmegyeren működő önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése.

2.2. A Testület kezdeményezheti a Képviselő-testületnél:

a) a 2.1. pont a)-f) alpontjaiban meghatározott döntések meghozatalát,

b) önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozását,

c) vélemény-nyilvánítást olyan a településrészt érintő ügyekben, amelyekben törvény az érintett önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

d) a településrész közlekedését és közbiztonságát érintő döntés, állásfoglalás meghozatalát.

2.3. A Testület kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület a településrészt érintő ügyben éljen felterjesztési jogával.

2.4. A Testület kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vagy valamely bizottsága bármely, feladat- és hatáskörébe tartozó, Káposztásmegyert érintő ügyet tárgyaljon meg.

2.5. A Testület dönt:

a) működése egyéb részletes szabályainak meghatározásáról,

b) az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott szabályok szerint a számára biztosított pénzeszközök felhasználásáról,

c) az e célra számára biztosított anyagi források figyelembe vételével a településrészen levő közterületek, közösségi terek fejlesztéséről, közösségi rendezvények szervezéséről, önszerveződő közösségek támogatásáról,

d) mindazokban a kérdésekben, amelyekben a döntési jogot a Képviselő-testület rendeletben átruházza.

2.6. A Testület feladatai ellátása során előkészíti a Képviselő-testület Káposztásmegyert érintő döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

2.7. A Testület feladatai ellátása során együttműködik:

a) a Képviselő-testület bizottságaival és a tanácsnokokkal,

b) a lakosság önszerveződő közösségeivel, az illetékességi területén működő civil szervezetekkel,

c) az újpesti nemzetiségi önkormányzatokkal,

d) az illetékességi területén működő oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek és ifjúsági feladatokat ellátó nem önkormányzati intézményekkel,

e) a Káposztásmegyeren működő egyházakkal.

3. melléklet a 22/2019, (X. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat kormányzati funkciói

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031030 Közterület rendjének fenntartása

032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

073110 Fekvőbetegek aktív ellátása általános kórházakban

073130 Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás általános kórházakban

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

083030 Egyéb kiadói tevékenység

101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107015 Hajléktalanok nappali ellátása

107016 Utcai szociális munka

107054 Családsegítés

1. számú függelék a 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület tagjai

ALTFATTER ADALBERT

DR. BARREL ZOLTÁN

CZIGLER LÁSZLÓ

CZINKE SÁRA

DR. DABOUS FAYEZ

DÉRI TIBOR

FARKAS ISTVÁN

HLADONY SÁNDOR

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ

DR. MOLNÁR SZABOLCS

MOLNÁR TIBOR

OZSVÁTH KÁLMÁN

PERNECZKY LÁSZLÓ

RÁCZ NORBERT

RÁDI ATTILA

SZABÓ BALÁZS

DR. SZABÓ BÉLA

DR. SZABÓ GÁBOR

SZÉCSI PÉTER PÁL

SZECSŐDI TAMÁS

DR. TRIPPON NORBERT

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai

Társadalmi hatása a rendelet hatályon kívül helyezésének nincs, hiszen azonnal megalkotásra kerül az Önkormányzat Képviselő-testületének újonnan hatályba lépő Szervezeti és Működési Szabályzata. A rendelettervezetnek jelentős társadalmi hatása nincs.

b) Környezeti és egészségi következményei

Környezeti és egészségi következményei a rendeletnek nincsenek.

c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai

A tervezett önkormányzati rendeletnek adminisztrációs terhekre befolyásoló jelentősebb hatásai nincsenek.

d) Jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei

A rendelet megalkotását az Mötv. és a kapcsolódó jogszabályok változása teszik szükségessé. Az önkormányzati rendelet megalkotása kötelező az új önkormányzati ciklus kezdetével egy új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotását tartjuk célszerűnek. Több esetben a rendelet pontosítása történt meg.

e) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei:

A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak.

f) A tervezett jogszabály egyéb jelentősnek ítélt hatásai

Egyéb jelentősnek ítélt hatása nincs.


  Vissza az oldal tetejére