Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11a. és 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva;
a IV/A. Fejezet tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el: *
1. § *
2. § (1)–(2) *
(3) Az időskorúak gondozóházának ellátási területe az egész országra kiterjed.
(4) *
3. § * Jelen rendelet alkalmazása során a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: SzTv.) értelmező rendelkezései az irányadók.
4. § Az Önkormányzat által nyújtott alap- és szakosított ellátások formái:
a) az alapellátások körén belül:
aa) étkeztetés;
ab) házi segítségnyújtás;
ac) családsegítés;
ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
ae) nappali ellátás (ezen belül hajléktalanok nappali melegedője és idősek klubja);
af) * támogató szolgáltatás.
b) a szakosított ellátások körén belül az időskorúak gondozóháza.
5. § A személyes gondoskodást az ellátásra jogosult személy lakóhelyéhez, vagy életvitelszerű tartózkodási helyéhez legközelebb eső intézményben kell biztosítani, kivéve, ha
a) a személyes gondoskodást nyújtó azonos ellátási formán belül működő intézmények választási lehetőséget biztosítanak és a másik intézményben történő ellátását a jogosult kéri, vagy
b) az intézmény szabad férőhellyel, illetve kapacitással nem rendelkezik.
6. § (1) A személyes gondoskodásra való rászorultság megállapítása során – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – vizsgálni kell a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, életkorát, testi és lelki egészségi állapotát, valamint egyéb családi körülményeit.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a jövedelmi viszonyai alapján a személyes gondoskodásra rászorult az a személy, akinek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója, és
a) * a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 90%-át;
b) * a gyermekét egyedül nevelő szülő, illetve három- vagy többgyermekes család esetében, a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét;
c) * a nyugdíjas, vagy a 62. életévét betöltött házaspár esetén a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 120%-át;
d) * a nyugdíjas vagy a 62. életévét betöltött egyedülálló személy esetén a kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át.
(3) * A szociális rászorultság megállapításának – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – további feltétele, hogy az igénylő tulajdonában lévő vagyon (ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog) együttes forgalmi értéke a szociális vetítési alap összegének ötvenszeresét nem haladja meg, vagy meghaladja ugyan, de annak hasznosítása (ide értve részbeni hasznosítását is) veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési lehetőségét.
(4) Személyes okokból rászorult a gondoskodásra az aki:
a) egészségi állapota, kora miatt nem képes önmagáról gondoskodni;
b) tartását (gondozását) tartási vagy életjáradéki szerződés keretében vállalták, de a szerződés felbontása iránti eljárás folyamatban van és a jogosult a kötelezett által nyújtandó tartáshoz (gondozáshoz) nem jut hozzá;
c) mentális problémák következtében életvezetési nehézségeit elhárítani, feloldani nem tudja.
7. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk;
b) egészségi állapotuk;
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük;
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Étkeztetésben lehet részesíteni azt a személyt is, akinek tartását (gondozását) tartási vagy életjáradéki szerződés keretében vállalták, de az étkeztetésre azért szorul rá, mert a kötelezett által nyújtandó tartáshoz (gondozáshoz) nem jut hozzá, és igazolja, hogy a szerződés felbontása iránti eljárás folyamatban van.
(3) Az Önkormányzat az étkeztetést az idősek klubjában, illetve az ételnek a rászorultak otthonába szállításával biztosítja.
(4) Az étkeztetés a rendelkezésre álló kapacitás erejéig biztosítható. Az étkeztetés biztosítása során előnyben kell részesíteni a szociálisan rászoruló időskorúakat.
8. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) Házi segítségnyújtásban részesíthető az a személy is, akinek tartását (gondozását) tartási vagy életjáradéki szerződés keretében vállalták, de a házi segítségnyújtásra azért szorul rá, mert a kötelezett által nyújtandó tartáshoz (gondozáshoz) nem jut hozzá, és igazolja, hogy a szerződés felbontása iránti eljárás folyamatban van.
(3) * A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy a szociális segítés tevékenységeit is magába foglaló – személyi gondozást kell nyújtani.
9. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást;
b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését;
c) * a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését;
d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését;
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását;
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(3) A családsegítés jövedelmi viszonyoktól függetlenül igényelhető.
(4) A családsegítést térítésmentesen kell biztosítani.
10. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését;
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét;
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy;
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.
(5) Jelen § alkalmazásában súlyos fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
(6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy
b) az ellátás alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
(7) Ha a (6) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
(8) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az SzTv. 65. §–ának (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetében térítésmentesen, más esetekben térítési díj ellenében kell biztosítani.
11. § (1) A nappali ellátás keretében az Önkormányzat
a) hajléktalan személyek;
b) elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásara szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek
ellátásáról gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátás keretében nappali melegedő működik. A hajléktalan személyek részére ezt az ellátást térítésmentesen kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti nappali ellátást az Önkormányzat ellátási szerződés útján biztosítja. Az ellátás egyéb részletes szabályait az ellátási szerződésben kell szabályozni.
12. § (1) A 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellátás keretében idősek klubja működik, amely a szociálisan és mentálisan támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.
(2) Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra rászorul.
(3) Az idősek klubjába felvehető az a személy is, akinek tartását (gondozását) tartási vagy életjáradéki szerződés keretében vállalták, de az e § szerinti ellátásra azért szorul rá, mért a kötelezett által nyújtandó tartáshoz (gondozáshoz) nem jut hozzá, és igazolja, hogy a szerződés felbontása iránti eljárás folyamatban van.
(4) Az idősek klubjában nyújtott ellátásért személyi térítési díj csak az étkezést igénybe vevők részére és csak az étkeztetésért állapítható meg.
12/A. § * (1) A támogató szolgáltatás keretében a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását kell biztosítani.
(2) A támogató szolgáltatás keretében az Önkormányzat elsősorban az SzTv. 65/C. §-ában meghatározott szolgáltatásokat biztosítja, ezeken kívül az Önkormányzat által fenntartott Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye szakmai programjában meghatározott további szolgáltatásokat is nyújthatja.
13. § (1) Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
(2) Az időskorúak gondozóháza ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosít.
(3) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.
14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(2) * A személyes gondoskodás igénybe vételére irányuló kérelmet minden esetben az ellátást nyújtó szakmai egység (a továbbiakban szakmai egység) vezetőjéhez kell benyújtani.
(3) * Az e rendelet szerinti kérelmeket elektronikus úton is be lehet nyújtani.
15. § (1) * A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről – a jogosultság megállapítását követően – az szakmai egység vezetője dönt.
(2) * Az ellátás igénybevételéről a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság határoz, ha arról az szakmai egység vezetője nem döntött.
(3) A személyes gondoskodás iránti kérelemhez – a családsegítést és a hajléktalan személyek nappali ellátását kivéve – mellékelni kell:
a) az egészségi állapotot tanúsító háziorvosi igazolást;
b) az igénylő és családtagjai jövedelmére vonatkozó jövedelemnyilatkozatot és az azt alátámasztó igazolásokat;
c) az igénybe vételre és a kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatokat, igazolásokat;
d) külön jogszabályban előírt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat.
(4) A (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatok megtételére és igazolások módjára – a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően – a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
16. § (1) A személyes gondoskodás megszűnik:
a) ha arról az igénybevevő lemond;
b) az igénybevevő halálával;
c) jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.
(2) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:
a) a jogosultság megszűnik;
b) az indokoltság megszűnik;
c) – az időskorúak gondozóházában ellátottak kivételével – az igénybevevő lakóhelye, illetve életvitelszerű tartózkodási helye az Önkormányzat illetékességi területén kívülre kerül;
d) jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.
(3) * A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ellátás megszűntetéséről az szakmai egység vezetője intézkedik.
17. § (1) * Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – személyi térítési díjat kell fizetni.
(3) * A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) a szakmai egység vezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
18. § (1) Az intézményi térítési díjak és a személyi térítési díjak megállapítására és felülvizsgálatára egyebekben az SzTv., illetve a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) Az intézményi térítési díjak és a személyi térítési díjak mértékét a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben az SzTv. 116. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint az SzTv. 117. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni az SzTv. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.
19. § (1) A személyi térítési díjat az SzTv.-ben meghatározottak szerint
a) az ellátást igénybe vevő jogosult;
b) a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő (gondnok);
c) * a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja a szociális vetítési alap összegének két és félszeresét;
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy;
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy
köteles megfizetni.
(2) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik;
b)
20. § (1) Rendkívüli méltányosságot igénylő esetben a személyi térítési díj elengedhető vagy mérsékelhető. A személyi térítési díj elengedéséről vagy mérsékléséről és annak mértékéről, illetve a kedvezmény időtartamáról a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság dönt.
(2) A méltányosság gyakorlása során mérlegelni kell az ellátott
a) jövedelmi és vagyoni viszonyait;
b) életkorát;
c) testi és lelki egészségi állapotát, valamint
d) egyéb családi körülményeit.
(3) Ha a méltányosság gyakorlásának alapja az ellátott, illetve a családja egy főre jutó havi jövedelme, úgy az adott ellátásra irányadó jövedelemhatár legfeljebb 20%-kal léphető túl.
(4) Méltányosság csak abban az esetben gyakorolható, ha az ahhoz szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll.
(5) * A személyi térítési díj elengedésére vagy mérséklésére irányuló kérelmet a fizetésre kötelezett vagy képviselője az szakmai egység vezetőjéhez nyújthatja be, amelyhez jövedelemnyilatkozatot kell mellékelni.
(6) A jelen § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a térítési díjhátralék méltányosságból történő elengedésére vagy más fizetési könnyítés engedélyezésére is.
21. § * Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az szakmai egység vezetőjének valamely döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül panasszal fordulhat a Szociális Intézmény igazgatójához. A Szociális Intézmény igazgatójának döntése ellen az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Önkormányzathoz lehet panasszal fordulni, amelyet a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság bírál el.
21/A. § * (1) Az Önkormányzat által fenntartott Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye munkahelyi étkeztetést biztosít a vele közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló munkavállalói (a továbbiakban: munkavállaló) részére.
(2) A munkahelyi étkeztetésért a 2. mellékletben meghatározott összegű térítési díjat kell a munkavállalónak fizetnie.
22. § (1) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az SzTv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) Jelen rendelet végrehajtásáról – eltérő rendelkezés hiányában – a polgármester gondoskodik.
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló – többször módosított – Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/1996. (VII. 1.) önkormányzati rendelete.
24. § * E rendeletnek a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2010. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. alcímével megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
1. Étkezés
1.1. Étkezés helyben vagy elvitelre
| Jövedelemhatárok a szociális vetítési alaphoz viszonyítva | Intézményi térítési díj | Személyi térítési díj | ||
| Minimum | Maximum | |||
| % | % | Forint | Forint | |
| 0% | 200% | 1 670 Ft | 0 Ft | |
| 201% | 300% | 1 670 Ft | 500 Ft | |
| 301% | 400% | 1 670 Ft | 750 Ft | |
| 401% | - | 1 670 Ft | 1000 Ft | |
1.2. Étkezés házhoz szállítva
| Jövedelemhatárok a szociális vetítési alaphoz viszonyítva | Intézményi térítési díj | Személyi térítési díj | ||
| Minimum | Maximum | |||
| % | % | Forint | Forint | |
| 0% | 200% | 1 870 Ft | 0 Ft | |
| 201% | 300% | 1 870 Ft | 560 Ft | |
| 301% | 400% | 1 870 Ft | 840 Ft | |
| 401% | - | 1 870 Ft | 1 120 Ft | |
1.3. Diétás étkezés helyben vagy elvitelre
| Jövedelemhatárok a szociális vetítési alaphoz viszonyítva | Intézményi térítési díj | Személyi térítési díj | ||
| Minimum | Maximum | |||
| % | % | Forint | Forint | |
| 0% | 200% | 1 790 Ft | 0 Ft | |
| 201% | 300% | 1 790 Ft | 535 Ft | |
| 301% | 400% | 1 790 Ft | 805 Ft | |
| 401% | - | 1 790 Ft | 1 075 Ft | |
1.4. Diétás ékezés házhoz szállítva
| Jövedelemhatárok a szociális vetítési alaphoz viszonyítva | Intézményi térítési díj | Személyi térítési díj | ||
| Minimum | Maximum | |||
| % | % | Forint | Forint | |
| 0% | 200% | 2 010 Ft | 0 Ft | |
| 201% | 300% | 2 010 Ft | 605 Ft | |
| 301% | 400% | 2 010 Ft | 905 Ft | |
| 401% | - | 2 010 Ft | 1 205 Ft | |
2. Házi segítségnyújtás
2.1. Szociális segítés
| Jövedelemhatárok a szociális vetítési alaphoz viszonyítva | Intézményi térítési díj | Személyi térítési díj | ||
| Minimum | Maximum | |||
| % | % | Forint/ óra | Forint/óra | |
| 0% | 200% | 2 495 Ft | 0 | |
| 201% | 225% | 2 495 Ft | 140 Ft | |
| 226% | 250% | 2 495 Ft | 275 Ft | |
| 251% | 275% | 2 495 Ft | 415 Ft | |
| 276% | 300% | 2 495 Ft | 555 Ft | |
| 301% | 325% | 2 495 Ft | 695 Ft | |
| 326% | 350% | 2 495 Ft | 830 Ft | |
| 351% | 375% | 2 495 Ft | 970 Ft | |
| 376% | 400% | 2 495 Ft | 1 110 Ft | |
| 401% | 425% | 2 495 Ft | 1 250 Ft | |
| 426% | - | 2 495 Ft | 1 385 Ft | |
2.2. Személyes gondozás
| Jövedelemhatárok a szociális vetítési alaphoz viszonyítva | Intézményi térítési díj | Személyi térítési díj | ||
| Minimum | Maximum | |||
| % | % | Forint/ óra | Forint/óra | |
| 0% | 200% | 2 495 Ft | 0 | |
| 201% | 225% | 2 495 Ft | 155 Ft | |
| 226% | 250% | 2 495 Ft | 310 Ft | |
| 251% | 275% | 2 495 Ft | 470 Ft | |
| 276% | 300% | 2 495 Ft | 625 Ft | |
| 301% | 325% | 2 495 Ft | 780 Ft | |
| 326% | 350% | 2 495 Ft | 935 Ft | |
| 351% | 375% | 2 495 Ft | 1 090 Ft | |
| 376% | 400% | 2 495 Ft | 1 250 Ft | |
| 401% | 425% | 2 495 Ft | 1 405 Ft | |
| 426% | - | 2495 Ft | 1 560 Ft | |
3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
| Szociális rászorultság esetén személyi térítési díj | 0 Ft/nap | |
| Intézményi térítési díj | 325 Ft/nap |
4. Nappali ellátás – idősek klubja
| Személyi térítési díj | 0 Ft/nap | |
| Intézményi térítési díj | 2 930 Ft/nap |
5. Időskorúak gondozóháza
| Személyi térítési díj | legfeljebb a havi jövedelem 60%-a | |
| Intézményi térítési díj | 18 980 Ft/fő/nap | |
6. * Támogató szolgáltatás
| Szállítás (díj/km) | Személyi segítés (díj/óra) | |||||
| Intézményi térítési díj | 1 195 Ft | 9 905 Ft | ||||
| Személyi térítési díj | 500 Ft | 900 Ft | ||||
| Személyi térítési díj jövedelemhatára (az ellátott családjában az egy főre jutó havi rendszeres jövedelemhez igazodóan) | 57 000 Ft-ig | 100 Ft | 28 500 Ft-ig | 0 Ft | ||
| 57 001 Ft-tól 85 500 Ft-ig | 200 Ft | 28 501 Ft-tól 57 000 Ft-ig | 150 Ft | |||
| 85 501 Ft-tól 128 250 Ft-ig | 300 Ft | 57 001 Ft-tól 85 500 Ft-ig | 250 Ft | |||
| 128 251 Ft-tól 171 000 Ft-ig | 400 Ft | 85 501 Ft-tól 128 250 Ft-ig | 450 Ft | |||
| 171 000 Ft felett | 500 Ft | 128 251 Ft-tól 171 000 Ft-ig | 750 Ft | |||
| 171 000 Ft felett | 900 Ft | |||||
| Étkezés típusa | Térítési díj Ft/adag | ||
| Munkavállalói normál étrend | térítési díj | 1 326 Ft | |
| munkáltatói kedvezmény | 331 Ft | ||
| fizetendő térítési díj | 995 Ft | ||
| Munkavállalói diétás étrend | térítési díj | 1 528 Ft | |
| munkáltatói kedvezmény | 382 Ft | ||
| fizetendő térítési díj | 1 146 Ft | ||
