Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 30/1999. (X. 6.) önkormányzati rendelete

a Budapest X., Jászberényi út - Fátyolka u. - Meténg u. - Kozma u. által határolt terület Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: * 

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Budapest X., Jászberényi út - Fátyolka u. - Meténg u. - Kozma utca által határolt 42528/39 és 42528/40 hrsz.-ú ingatlanokra és a határoló közterületekre terjed ki.

(2) Jelen rendelet csak a mellékelt Szabályozási Tervlappal együtt érvényes.

A rendelet alkalmazása és értelmezése

2. § (1) *  A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) A szabályozási terven (a továbbiakban: a tervben) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

- a kötelező erejűen jelölt szabályozási vonalat,

- a javasolt feltételes telekhatárok kialakításához előírt feltételeket,

- a feltüntetett építési korlátozást,

- a védőtávolságot.

(3) A szabályozási terven irányadó jellegűnek tekintendők:

- a javasolt telekhatárok,

- a javasolt feltételes telekhatárok,

- a kijelölt építési helyek.

(4) Az irányadó szabályozási elemek az építési hatósági engedélyezés szempontjából a következők szerint értelmezendők:

Javasolt telekhatár: Telekalakítási lehetőség, melynek végrehajtása nem kötelező. A telekhatár helye igény esetén módosulhat, amennyiben a tervben javasolt és a kívánt telekhatár közti terület nem nagyobb, mint az érintett két telek összterületének 10%-a.

Javasolt feltételes telekhatár: Telekalakítási lehetőség, melynek végrehajtása nem kötelező. Kialakítása azonban csak a terven és jelen rendelet előírásaiban feltüntetett feltételek teljesítése esetén történhet meg.

Építési hely: A telek új építés céljára kijelölt része, melyen belül épület(ek) vagy építmény(ek) az általános épület elhelyezési szabályok és jelen előírások keretei között helyezhető(k) el.

A kijelölt építési helyen kívüli telekrészen:

- meglévő épület, valamint épületrész az épület fennmaradásáig megmaradhat, bővítés és új építés azonban csak a jelölt építési helyeken belül történhet;

- újonnan csak közműépítmény vagy az előkertben egy max. 20 m2 alapterületű portaépület helyezhető el.

(5) Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a jelen rendelet keretei között a Szabályozási Terv módosítása nélkül is engedélyezhető.

A terv területének felhasználása

3. § Területfelhasználás szerint a terv területe:

- gazdasági, munkahelyi terület

A munkahelyi övezetre vonatkozó előírások

4. § (1) Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi keretfeltételek szerint engedélyezhető:

Kialakítható legkisebb telekméret: 7200 m2
Beépítési mód: szabadonálló/zártsorú
Beépítettség: max. 35%
Min. építménymagasság: (csak az A1, A2, A3
telkekre meghatározva)
6,00 m
Max. építménymagasság: A1, A2, A3, A4 telkek: 16,00 m
B2, B3, B4 telkek: 12,00 m
B5 telkek: 12,00, ill. 16,00 m
Az épület/építmény homlokzatmagassága:
A1, A2, A3, A4 telkek: 27,00 m
B2, B3, B4, B5 telkek: 16,00 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 25%
Terepszint alatti beépítettség: 45%
Max. építhető szintterület: 2,4 m2/telek m2
Környezetterhelési határértékek: „védett L”
* (A figyelembe veendő homlokzatfelület magasságának megállapítása az OTÉK 1. sz. melléklet 23/a, b szerinti magasságértelmezés alapján történik.

(2) A területen új épület csak a kijelölt építési helyeken belül helyezhető el az általános épület elhelyezési szabályok, jelen rendelet 2. § (4) bek. szerint, a terven jelölt beépítési paraméterek betartásával.

(3) A telephelyeken létesülő intézmény jellegű épületek (pl. irodaépületek) műszaki tervezése és engedélyezési eljárása során a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Főosztálya 85033/2/88 sz. határozatának a Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér zajgátló övezeteire vonatkozó építési szabályait be kell tartani.

(4) Előzetes elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni az alábbi esetekben:

- az Athenaeum Nyomda főépületének (A1, A4 jelű telek) mindennemű átalakítása, bővítése esetén;

- újonnan kialakított, nem beépített telek (A2, A3, B4 jelű telkek) beépítése esetén;

- meglévő létesítmény, építmény funkcióváltása esetén;

- meglévő létesítmény, építmény 500 m2 összszintterületet meghaladó bővítése esetén;

- az 500 m2 szintterületet meghaladó nagyságú új létesítmény, épület építése esetén.

(5) Az elvi engedélyezési tervben részletezni kell a tervezett (bővítés esetén a meglévő és a bővített) épület, épületrész, létesítmény:

- funkcióját;

- pontos építési helyét (a telekhatároktól, valamint a meglévő épületektől való távolságokat);

- zártsorú beépítés esetén a csatlakozó épületekkel való kapcsolatot, vagyis a teljes épületegyüttes tervét, melyet az érintett ingatlan-tulajdonosoknak együttesen kell kezdeményezni;

- a telek tervezett személy- és gépjárműforgalmát, a szükséges parkolószám telken belüli kialakítási módját;

- a telken belüli közlekedési rendet;

- a külső közterületi kapcsolatok (személy-, illetve gépjármű bejárat) helyét és kialakítási módját;

- a telek tervezett zöldfelületi kialakítását, igazolva az előírt min. zöldfelületi arány teljesülését;

- a funkcióból eredő várható környezeti hatásokat.

(6) Az Athenaeum Lapnyomda főépületének bővítése és átépítése csak egységes építészeti koncepció alapján történhet. A bővítésre és átépítésre vonatkozó terveket a meglévő épület építésztervezőjével egyeztetni kell.

(7) A Szabályozási Terv által érintett területen az előzetes szakhatósági állásfoglalások alapján az építésengedélyezési tervhez ki kell kérni:

- a Budapesti Történeti Múzeum;

- a BM Polgári Védelem;

- a Budapesti Hírközlési Felügyelet véleményét.

(8) A telekalakítás, a telephelyek rendezése, az új építés csak akkor engedélyezhető, amennyiben a megnövekedett területű burkolatokon és tetőhéjazatokon összefolyó csapadékvíz közcsatornába vezetése a terepadottságokhoz alkalmazkodva, a szomszédos ingatlanok állagát, használatát nem veszélyezteti.

(9) A 42528/40 hrsz.-ú telek javasolt telekosztással kialakuló telkeire építési engedély csak akkor adható, ha a Szabályozási Terv szerinti közforgalom számára megnyitott magánút kiépítése megtörtént.

A telekalakítás szabályai

5. § (1) A 42528/40 hrsz.-ú telek észak-nyugati sarkán a terv szerinti megosztás során kialakított új telek (B1) nem beépíthető, közforgalom szamara megnyitott magánút, mely az új telkek Kozma utca felőli megközelítésére szolgál.

A közforgalom szamara megnyitandó magánút kiépítése a telekalakítást kezdeményező kötelezettsége. A magánút kezelője annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van. (1988. évi I. tv. 33. § (1) bek.)

(2) A Fátyolka utca melletti A2 és A3 jelű, valamint B3 és B4 jelű telkek kialakítása során az alábbiakat szükséges betartani:

a) A terven jelölt telkek összevonhatók egy építési telekké.

b) Megosztás esetén a telkek közötti telekhatár a tervtől eltérő módon is kialakítható a 2. § (4) bekezdés szerintiek alapján, amennyiben a kisebb telek területe is min. 7200 m2.

(3) A 42528/39 hrsz.-ú telek terv szerinti megosztásának feltételei az alábbiak:

a) A meglévő épületen keresztül haladó feltételes telekhatár kialakításához a határ mentén csatlakozó épületrészek önálló, dilatált szerkezetként történő kialakítása szükséges.

b) A meglévő épület északi határoló fala mentén abban az esetben alakítható ki feltételes telekhatár, amennyiben:

- az érintett homlokzat mentén az új beépítés - a terv szerint - zártsorúan csatlakozik;

- a zártsorúan csatlakozó új beépítés a telekalakítással egy ütemben valósul meg;

- az érintett homlokzatot a tűzoltóság által előírt módon tűzfalként átalakítják.

(4) A 42528/40 hrsz.-ú telek kelet-nyugati irányú, terv szerinti megosztásának feltétele a meglévő, megmaradó épülettől előírt oldalkert (min. 3,0 m) biztosítása.

(5) Az osztatlan közös tulajdonban lévő 42528/39 hrsz.-ú telek osztását, a telekalakítást csak a korábban használatos veszélyes hulladéktároló környezetében lévő olajjal szennyezett talaj kármentesítő semlegesítését, cseréjét követően lehet engedélyezni.

(6) Az osztatlan közös tulajdonban lévő 42528/39 hrsz.-ú telek megosztása, a szabályozási terven jelölt A3 és A4 jelű új telkek kialakítása esetén a közös telekhatáron adódó terepszint-különbségek áthidalását támfallal vagy rézsűvel meg kell oldani.

(7) A 42528/39 hrsz.-ú ingatlan telekalakítása után, a telken lévő két db mélyfúrású kútra a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása szükséges (a KDV Vízügyi Igazgatóság előzetes szakhatósági véleménye alapján).

Közlekedési területek és létesítmények

6. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a Szabályozási Tervlap tartalmazza.

(2) A Jászberényi út szabályozási szélessége 40 méterre bővül.

(3) A Kozma utca szabályozási szélessége a jelenleg érvényben lévő marad.

(4) A Fátyolka utca és a Meténg utca szabályozási szélessége a jelenleg érvényben lévő marad.

(5) A 42528/40 hrsz.-ú telek javasolt telekosztással kialakuló telkeire a Kozma utcából lehet behajtani. A Kozma utcától az érintett telkek kapui kb. 50 méter hosszú közforgalom számára megnyitott magánúton keresztül közelíthetőek meg. A magánút a Kozma utcánál 2x1 forgalmi sávos. A Kozma utcai csomópontnál min. 12 méteres ívsugarakat kell kialakítani, és elsőbbségadás kötelező táblát kell elhelyezni. A kapuknál a burkolatot 15 méter szélesre kell bővíteni, hogy a két kapu egymástól függetlenül megközelíthető legyen. A biztonságos közlekedést tükrök elhelyezésével kell biztosítani. A kapukat és sorompókat úgy kell kialakítani, hogy egy ott behajtásra várakozó jármű ne zavarhassa a forgalmat.

(6) A tervezési területen a meglévő és tervezett létesítmények parkolását, rakodását telken belül kell biztosítani. A kiszabályozott telekingatlanokon minimum az egyidejűleg a létesítmény területén tartózkodó legtöbb dolgozó harmadának megfelelő számú parkolót kell kialakítani. A meglévő és tervezett parkolókat az OTÉK előírásainak és a 7. § 9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően fásítani kell.

(7) Új létesítmény elhelyezése esetén forgalmi vizsgálat és méretezés szükséges.

(8) A közcsatornába vezetett víz minősége a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek kell megfeleljen.

Zöldfelületek

7. § (1) A gazdasági munkahelyi terület besorolású övezet kötelező zöldfelületi fedettségének mértékét a 4. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) A terület építési engedélyköteles rendezésekor (építési, felújítási, bontás, használati mód változtatás) a kötelezően előírt mértékű zöldfelületeket, valamint a telephely egyéb beépítetlen és burkolatlan zöldfelületeit kertészeti módszerekkel kell kialakítani és fenntartani.

(3) A környezet- és városképvédelmi szempontból szükséges növénytelepítést, fásítást a Szabályozási Terven jelölt helyeken kötelező megvalósítani.

(4) A telephely határán - a Szabályozási Terv szerint jelölt helyeken - védő zöldsávokat kell kialakítani.

(5) A telephely határán lévő védő zöldsávot, valamint minden más zöldfelületet a térszint alatti építmények és közművek védőtávolságának betartása, továbbá a vagyonvédelem, a tűz- és robbanásvédelem feltételeinek biztosítása mellett, a zöldfelületek biológiai aktivitásának növelése érdekében a lehetséges mértékig többszintes növénytelepítéssel (lombkorona-, cserje- és gyepszintet) kell kialakítani.

(6) A zöldfelületi fedettség mértékének megállapításánál a többszintes növénytelepítésű zöldfelületeket a magasabb kondicionáló érték miatt 1,1-es területi szorzóval lehet figyelembe venni.

(7) A szabályozási terven meglévő és megtartandó faegyedként jelölt fákat a terület építése során adottságként kell kezelni. Ezen fák csak a faegyed pusztulása vagy egyéb balesetveszély esetén, területi szemlézés után az építési hatóság külön engedélyével vághatók ki.

(8) A meglévő faállomány kivágása a BVKSz vonatkozó előírásai (15. § (4) pont) szerint, az előírt pótlás mellett hajtható végre.

(9) A telephelyek parkoló felületei csak fásított formában alakíthatóak ki. Egyoldali parkolótípus esetén 3-3 gépkocsiállásonként, kétoldali parkolótípus esetén 6-6 kocsiállásonként 1-1 nagytermetű fát kell ültetni.

(10) A nagyfeszültségű villamos-távvezeték alá csak alacsony növekedésű (max. 3 m) fa vagy cserjefa ültethető.

Környezetvédelmi előírások

8. § (1) A terület egészén csak olyan üzemi jellegű termelő-szolgáltató vagy raktározási tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél:

a) a tevékenység légszennyezőanyag emissziója a „védett I.” levegőtisztaság-védelmi területi kategória hatályos jogszabályokban (4/1986. (VI. 2.) MT rendelet, MSZ 21854-1990 szabvány) megadott értékeinek, a tevékenység környezetvédelmi engedélyében meghatározott előírásoknak megfelel;

b) a tevékenységből eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezés a környezetet nem terheli, a határérték alatt marad;

c) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető termelési hulladék, valamint az ipari jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újra hasznosítás);

d) a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható;

e) a telephelyen olyan nyílttéri vagy épületen belüli tevékenység (pl. anyagtárolás, anyagkezelés) nem történik, amely a talaj szennyezésének kockázatával jár;

f) közterület terhére - saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű - új gépjármű forgalmat nem vonz.

(2) A területen belül fedetlenül csak olyan ipari jellegű hulladék, vagy technológiai anyag tárolható, amely nem okoz a felporzással diffúz légszennyezést, az anyagbemosódással talajszennyezést és a látványával a közterület felé látszó vizuális zavaró hatást.

(3) Az építéshatósági engedélyköteles telekalakítás, építési munkálatok, egyéb változtatások csak a korábbi területhasználat során esetleg keletkezett talajszennyeződés feltárása és ártalmatlanítása után engedélyezhető.

(4) A meglévő és a terv szerint kialakítható telephelyeken az új és a módosuló tevékenységek hatósági engedélyeztetésekor a felszínen összefolyó csapadékvizek szennyezésének potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés alkalmazása mellett engedélyezhető. A környezet védelme érdekében a szakhatósági engedélyek műszaki- és technológiai előírásai szerint kell eljárni.

(5) A 42528/40 hrsz.-ú telephelyen a technológiai eredetű zajterhelésre vonatkozó megengedett egyenértékű hangnyomásszinteket a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építésügyi Irodája 1994. március 22-én kelt határozata az Athenaeum Nyomda védendő homlokzatai előtt 2 m-re 60/50 dBA, a temető irányában az üzemi terület határától mért 20 m-re 70/70 dBA, nappal/éjjel egyedi határértékekkel szabályozza.

A terület meglévő és kialakítható telephelyeinek üzemi tevékenységéből e redő technológiai zajterhelés megengedett egyenértékű hangnyomásszintjeit a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 60/50 dBA, nappal/éjjel értékkel határozza meg.

Közművesítés, közműlétesítmények

9. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.

(2) A telekalakításhoz szükséges önálló közműkapcsolatokat a telekalakítás előtt ki kell építeni. A régi felhagyott, illetve a felhagyásra kerülő közművezetékeket le kell bontani, illetve ki kell bontani a földből. Felhagyott vezeték föld alatt sem maradhat. A megmaradó közműkapcsolatok számára szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(3) A tervezési területen új létesítmény csak teljes közműellátás biztosításával helyezhető el.

(4) A létesítendő közművek paramétereinek a meghatározásánál és a telepítésénél a távlati területfejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni. Építési helyként jelölt területet szabadon kell hagyni.

(5) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(6) Ha a tervezett létesítmény terepszint alatti legalsó padlószintje mélyebben helyezkedik el, vagy közel egy szintben a befogó közcsatorna folyásfenék szintjénél, akkor helyi átemelővel kell a szenny- és csapadékvizeket a közcsatornákba nyomni.

(7) A tervezési területről a felszíni vizek csak zártszelvényű csatornákkal vezethetők el.

(8) A tervezési területen elhelyezkedő ipari területről és a kialakuló vállalkozási területekről az ipari szennyezettségű vizeket csak saját telken belüli előtisztítás után az előírásoknak megfelelő vízminőséggel lehet a közcsatornába vezetni.

(9) Azokról a közlekedési területekről, ahol a csapadékvíz szénhidrogénnel szennyeződhet, a csapadékvizeket benzin- és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába vezetni.

(10) A tervezési területen a közép- és kisfeszültségű hálózat továbbépítése csak földkábeles kialakítással történhet.

(11) A távközlési vezetékek a tervezési területen csak földkábelbe fektetéssel helyezhetők el.

Záró rendelkezések

10. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép életbe.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidőben az 1. §-ban meghatározott területre vonatkozó korábbi részletes rendezési tervek és előírások hatályukat vesztik.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, I. fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

György István
polgármester
dr. Neszteli István
jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 1999. október 6.

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 30/1999. (X. 6.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére