Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2000. (VII. 11.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület Kabai utca - Paprika utca - Váltó utca - Keresztúri út által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: * 

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Budapest X. kerület, Kabai utca - Paprika utca - Keresztúri út által határolt területre.

(2) *  A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) * 

(2) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személy részére nézve előírásokat tartalmaz.

(3) A Szabályozási Tervben és a helyi előírásban rögzített kötelezően betartandó szabályozási elemek:

- építési övezet határa, övezeti besorolás és övezeti jellemzők,

- építési hely, amely az építési teleknek azon része amelyen belül az övezeti előírásokat betartva épület(ek) elhelyezhető(k),

- épületek bontására vonatkozó jelölések, előírások.

(4) A (3) bekezdésben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új Szabályozási Terv készítésével módosíthatok.

(5) A (3) bekezdésben nem említett további szabályozási elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztatathatók.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt (ezen belül munkahelyi) területre, valamint beépítésre nem szánt (ezen belül keretövezetbe nem sorolt közterületekre és közlekedési területre) területre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt terület az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartozik:

a) „M” munkahelyi keretövezet, amelyek a 40667/22 hrsz.-ú, a 40667/23 hrsz.-ú és a 40667/24 hrsz.-ú telkek.

(3) A beépítésre nem szánt területek besorolása az FSZKT szerint:

a) A keretövezetbe nem sorolt közterületek, melyek, a (40662) hrsz.-ú Kabai utca, a (40673) hrsz.-ú Paprika utca, a (40679/4) hrsz.-ú Váltó utca.

b) „KL-KT” közlekedési terület, mely keretövezetbe a (39213/1) hrsz.-ú Keresztúri út tartozik.

Beépítési mód

4. § Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen az alábbi építési mód alakítható ki:

- szabadon álló beépítési mód (SZ), ahol az építési teleknek az elő- és oldalkerti építési határvonalai által körülhatárolt, építési övezeti előírások szerint beépíthető területrészét a telek be nem épített része veszi körül.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Építési övezetek

5. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen kialakított építési övezet és annak övezeti jellemzői a 40667/23 és 40667/24 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában:

„M” munkahelyi keretövezeten belül:

M-X/SZ, ahol

- a beépítés módja: szabadon álló,

- a maximális beépítettség: 45%,

- maximális szintterületi mutató: 2,4 m2/m2,

- minimális-maximális építménymagasság: 4,5 m-12,0 m,

- minimális telekméret: 1500 m2,

- közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,

- minimális zöldfelület: 25%,

- terepszint alatti építmények: személygépjármű tároló.

Az M/-X/SZ építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

a) A telekalakításra és telkekre vonatkozó előírások:

- Az ingatlanok megosztása és egyesítése az övezeti jellemzők betartása mellett, az előírt telekméretnek megfelelően engedélyezhető.

b) Az épület(ek) rendeltetésére vonatkozó előírások:

- A fő rendeltetés: védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, kereskedelem, szolgáltató és ellátó építmények, a kutatás-fejlesztés építményei, önálló intézményépület, irodaépület, bemutatóterem.

- A fő rendeltetési módú épületben autómosó is létesíthető.

- Az övezet telekingatlanain nem lehet elhelyezni lakóépületet, melléképítményt, valamint nem a fő rendeltetést szolgáló egészségügyi létesítményeket, önálló alapfokú gyermekintézményt, valamint olyan létesítményt, melynek környezetterhelési határértékei a vonatkozó jogszabályok határértékeinél szigorúbbak.

c) Az épület(ek) elhelyezésére, építmény(ek) kialakítására vonatkozó előírások:

1. Telkenként több épület is létesíthető.

2. Az előkert mérete: minimum 5 méter. Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság felénél, azaz 13,5 méternél, kivétel a 40667/22 hrsz.-ú iparvágány ingatlantól számított oldalkert mérete, melyet a Szabályozási Tervlapon jelöltek szerint kell biztosítani.

3. Az épület (ek) tető kialakítása magastetős lehet.

4. Amennyiben 10 000 m2 telekméret feletti telket alakítanak ki, úgy a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - minimum 10 méter szélességben egybefüggően kell létesíteni.

5. A terepszint alatti építmények befoglaló mérete közterület alá nem nyúlhat ki.

6. Az övezetben 15 000 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi, raktárkereskedelmi létesítmény elhelyezhető, minimális 10 000 m2 telekméret kialakítása mellett.

7. A 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magába foglaló létesítmény elhelyezése esetén a beruházó az építési engedély mellékleteként:

a) városrendezési hatástanulmányt, amely a tervezett városrendezési beavatkozás hatásait vizsgálja,

b) kereskedelmi hatásvizsgálatot,

c) közlekedési hatásvizsgálatot,

d) látvány- és sziluett vizsgálatot,

e) komplex környezeti hatásvizsgálatot, különös tekintettel a tervezett létesítmény környezetre gyakorolt hatására, köteles készíttetni.

8. Új, fő rendeltetés szerinti épület építési, fennmaradási tervdokumentációjának, valamint a meglévő épület befoglaló méretét meghaladó bővítésre, illetve annak fennmaradására irányuló engedélyezési tervdokumentációnak útépítési és tereprendezési helyszínrajzot kell tartalmaznia a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § g) pontjában meghatározott tartalommal, valamint a telken belüli forgalmi irányok jelölésével.

9. A cégéreket és hirdető táblákat úgy kell elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

10. Az épülete(ek) közterületről látható homlokzatain, a kerítéseken legfeljebb A1-es méretű (840x597 mm) kizárólag az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódó hirdetés, reklámhordozó helyezhető el.

11. Bármilyen földmunkával járó beruházás esetén (építkezés, tereprendezés) a beruházónak egyeztetnie kell a konkrét terveket a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy a területért felelős régész a földmunkákat figyelemmel kísérhesse és az esetleges leletmentést elvégezhesse.

12. Polgári védelem céljára szolgáló és polgári védelem által, jogszabály szerint nyilvántartott életvédelmi létesítmény (óvóhely, sziréna) építési és bontási engedélyezésekor a polgári védelmi szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni.

d) Az építési övezetben bontásra jelölt épületekre vonatkozó előírások:

- Az épületen csak állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetők az új épület elhelyezéséig.

- Az épületen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdése szerint építési engedélyhez kötött építési munka nem végezhető, arra építési engedély nem adható, kivéve azt az esetet, ha az állagmegóvási munka tartószerkezeti beavatkozást igényel.

(2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen belül a 40667/22 hrsz.-ú ingatlan az iparvágány területe.

A telekre vonatkozó előírások:

a) Az ingatlanon építményt elhelyezni nem lehet.

b) Az ingatlan megszüntetését követően javasolt az építési övezetet alkotó ingatlanokkal történő egyesítése.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Övezetek

6. § Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen kialakított övezetekre vonatkozó előírások:

- KL-KT-X jelű övezet a közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére kijelölt része.

a) Az övezetbe tartozó közterület:

- (39213/1) hrsz.-ú Keresztúri út.

b) Az (1) bekezdés a) pontjában jelölt terület tervezési területet érintő szakaszán a BVKSZ-ben megengedett építmények közül nem helyezhető el:

- üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó, mélygarázs.

c) A tervezett M4-es főút bevezető szakasza és a Körvasút menti körút nyomvonal vezetésének pontos meghatározása, illetve jóváhagyása után jelen Szabályozási Terv idevonatkozó előírásait szükség szerint KSZT alkotásával módosítani kell.

d) Az (1) bekezdés a) pontjában jelölt terület tervezési területet érintő szakaszán a Szabályozási Terv módosításáig épület építése, telekalakítás nem engedélyezhető.

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

7. § A keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások:

a) terepszint feletti építmény nem helyezhető el,

b) a köztárgyak közül csak közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, illetőleg geodéziai jel, maximum 1,0 méter átmérőjű hirdetőoszlop helyezhető el.

Közlekedési területek

8. § (1) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszínt alatti garázsokban és/vagy térszínt feletti parkolókban.

(2) A keretövezetbe nem sorolt, önkormányzati tulajdonban lévő közterületeken az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti építmények közül csak a közlekedési építmények helyezhetők el.

(3) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen a közterületek a járműves és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják.

(4) A közterületek számára a Szabályozási Tervlapon ábrázolt szabályozási szélességek (meglévő telekhatárok) megtartandók.

(5) A telkek gépkocsival történő megközelítése csak a Keresztúri útról, illetve a Keresztúri útnak a Kabai utca és a Váltó utca Keresztúri út felőli részéről történhet.

Közműhálózatok

9. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen szennyvíz ülepítő, szennyvíz szikkasztó nem létesíthető.

(3) A keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni, és be kell tartani a 3/1984. (II. 4.) OVH előírásait.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés esetén 2100 I/perc külső oltóvíz igény biztosításának feltétele, hogy a Váltó utcai NA 150 mm-es vezetéket tovább kell építeni a Pilisi utcai - 23. Kelet-pesti felső zónába tartozó - vezetékig.

(5) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen tervezett építkezések 220 kW teljesítményének biztosításához 10 kV-os kábelt kell lefektetni és 10/0,4 kV-os transzformátor állomást kell építeni közvetlen közterületi megközelítéssel.

(6) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően lehet végrehajtani.

(7) Az építési engedélyezési eljárás során az 1992. évi LXXII. törvény 28. § (1) bekezdése értelmében biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét, a meglévő nyomvonal védelmét.

(8) A jelen rendeletben és Szabályozási Tervben érintett közművek fejlesztését, bővítését a közmű üzemeltetők által adott eseti nyilatkozatok szerint, az általuk kiszolgált építmény(ek) használatba vételéig kell megvalósítani.

Tűzvédelem

10. § (1) Az épület(ek) tűzveszélyességi besorolása „C” tűzveszélyes az OTSZ 3. §-a szerint.

(2) Az épületszerkezeteket I.-III. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani.

(3) Az épület(ek) funkcionális elrendezését, közlekedő rendszerét és tűzszakaszolását az előírásoknak és biztonsági követelményeknek megfelelően kell kialakítani.

(4) Az épület(ek) biztonságos kialakítása és működése érdekében a tervezés és az építés során előnyben kell részesíteni a korszerű épületszerkezeteket.

(5) Az épület(ek)ben automatikus tűzjelző rendszer kiépítése javasolt.

(6) A tervezés és építés során a 253/1997. (XII. 20.) sz. Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet, valamint a 35/1996. (XII. 29.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

(7) A területen a tűzoltási és felvonulási utakat, valamint a tüzivíz szerzési helyeket biztosítani kell.

(8) A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (3) bekezdés szerint a meglévő épületekből beépítetlen területen maximum 200 méterenként földfeletti tűzcsapokat kell elhelyezni, létesíteni. Konkrét építéshatósági ügyben az engedélyezés során a tűzcsap elhelyezéséről egyeztetni szükséges a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság X. kerületi Parancsnokságával.

Zöldterületek

11. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.

(2) Minimum zöldterületek kialakítását az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani a használatba vételi engedély megkéréséig.

Környezetvédelem

12. § (1) A területen a 4/1984. EüM sz. Zajvédelmi rendeletben előírt határértékek betartandók.

(2) A védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékeit meghaladó emissziót keltő funkció az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen nem telepíthető.

(3) A parkolás térszín alatti megoldása esetén a talajvízáramlást, szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

(4) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen minden keletkező kommunális és ipari hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani.

(5) Építmény elhelyezésekor az engedélyezési eljárás során környezetvédelmi állapot rögzítő szakvéleménnyel igazolni kell, hogy az övezet ingatlanain, a területen korábban folytatott tevékenység zavaró környezeti hatásaiból származó szennyezettség az intézkedési határértéket nem haladja meg.

(6) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen történő építkezés megkezdése előtt a beruházónak a Keresztúri út és a Kabai utca sarkán talajvízfigyelő kutat kell létesíteni, a vonatkozó jogszabályok szerint engedélyeztetni.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében körbehatárolt területen épület(ek) csak építési telken helyezhető(k) el.

(2) A telekalakítási terv készítésekor figyelembe kell venni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 23-24. §-okat, valamint a telekalakítás szabályait.

Közművesítési hozzájárulás

14. § (1) Jelen rendeletben érintett közművek fejlesztését, bővítését az általuk kiszolgált építmény(ek) használatba vételéig meg kell valósítani.

(2) Közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlan tulajdonosokat, akiknek ingatlanát érintően a fővárosi, illetőleg a fővárosi kerületi önkormányzat közművet létesít.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

György István dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2000. július 12.

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2000. (VII. 11.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére