Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 51/2001. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. ker., Újhegyi út - Korall utca - Dolomit utca - Mádi utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya a Budapest X. ker., Újhegyi út - Mádi utca - Dolomit utca - Korall utcák által határolt területre terjed ki.

(2) A jelen rendelet mellékletét képező Szabályozási Terv és a szabályzat előírásait együtt kell alkalmazni.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) *  A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) A Szabályozási Terv következő elemei csak a Szabályozási Terv módosítása útján változtathatók:

- szabályozási vonal,

- építési övezet határa, övezeti jellemzők,

- kötelező épületbontás,

- építési hely meghatározása,

- a tervben előírt zöldhálózati elemek kialakítása.

Területfelhasználás, telekalakítás

3. § (1) A tervezési terület L4 jelű, intenzív kertvárosias lakóterületbe tartozik, a csatlakozó úthálózat övezetbe nem sorolt közterület.

(2) A terv területén a telkek megosztása nem engedélyezhető, telekegyesítésre kizárólag a Dolomit utcai, ikerházas beépítésű, valamint az Újhegyi út felőli telkek esetében adható engedély.

(3) Telekegyesítés esetén az építési helyet az építési övezeti előírásokban szereplő elő-, oldal- és hátsókert méretek figyelembevételével, az általános szabályok szerint kell meghatározni.

Az építési övezetek/övezetek előírásai

L4-X/SZ-1

4. § (1) Az építési övezetben kizárólag lakóépületek helyezhetők el, egyéb - a lakásokra előírt környezetvédelmi előírásoknak megfelelő - funkció csak a lakóépületen belül valósítható meg.

(2) A területen fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmény, épület nem helyezhető el.

(3) A BVKSZ 24. § (6) bekezdésben felsorolt melléképítmények mindegyike elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben a következő építési paramétereket be kell tartani:

a) a lakóépületben elhelyezhető max. lakásszám: 4 db

b) kialakítható legkisebb telekméret: kialakult (600 m2)

c) beépítési mód: szabadonálló, ikres (720 m2-nél kisebb területű telkek esetében)

d) az előkert minimális mérete: 5,0 m, illetve a Szabályozási Terven jelölt 4,0 m az oldalkert minimális mérete: 3,75 m, a hátsókert legkisebb mérete: 15,0 m

e) legnagyobb beépítési mérték: 25%

f) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,0-7,5 m

g) legkisebb zöldfelületi mérték: 50%

h) maximum szintterületi mutató: 0,7

L4-X/SZ-2

5. § (1) Az építési övezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A telkeken a lakóépületen kívül szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény-épület, irodaház, maximum 1000 m2 bruttó szintterületű szolgáltató, kiskereskedelmi épület, és sportlétesítmény is elhelyezhető.

(2) A területen fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek - a (3) bekezdésben rögzített kivétellel - nem helyezhetők el.

(3) Amennyiben a kialakult beépítésű ingatlanon az OTÉK 42. § (2) bekezdés szerinti gépjármű-elhelyezés nem biztosított, s annak elhelyezése - építészeti vagy más szempontok alapján - a fő rendeltetés szerinti épületen belül, sem annak bővítésével nem biztosítható, a gépkocsi tároló önálló épületben is megvalósítható.

(4) A BVKSZ 24. § (6) bekezdésben felsorolt melléképítmények mindegyike elhelyezhető.

(5) Az építési övezetben új épület elhelyezésénél, meglévő bővítésénél a következő építési paramétereket be kell tartani:

a) lakóépületben elhelyezhető maximum lakásszám: 6 db, illetve 1 db lakás/250 m2 telekterület

b) kialakítható legkisebb telekméret: kialakult (1000 m2)

c) beépítési mód: szabadonálló (a meglévő beépítéshez való illeszkedés érdekében oldalhatáron álló beépítés is megengedett)

d) az előkert minimális mérete: 5,0 m, illetve a meglévő beépítéshez illeszkedő az oldalkert minimális mérete: 3,75, a hátsókert legkisebb mérete: 25,0 m, illetve meglévő beépítés esetében a kialakult

e) legnagyobb beépítési mérték: 25%

f) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,0-7,5 m

g) legkisebb zöldfelületi mérték: 50%

h) maximum szintterületi mutató: 0,7

Városképvédelmi és építészeti meghatározások, illeszkedési szabályok

6. § (1) A 42 408 és 42 409 hrsz.-ú ingatlanok meglévő, helyi karaktert reprezentáló épületeinek bővítése csak a meglévő tömegarányok, építészeti jellemzők megőrzésével lehetséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott épületeket érintő építési engedély kiadását megelőzően tervtanácsi állásfoglalás, annak hiányában kötelező elvi engedélykérelem alapján kell az építészeti karakter megőrzése érdekében szükséges építési feltételeket tisztázni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek tartószerkezetet érintő átalakítása bővítése csak talajmechanikai szakvélemény és teljes körű statikai vizsgálat alapján engedélyezhető.

(4) A Szabályozási Terv szerint elbontandó felépítmények felújítása, átalakítása nem engedélyezhető, azokon kizárólag élet-, illetve állagvédelmi munkálatokra adható engedély.

(5) Új épület elhelyezése, meglévő épület közterületről látható megjelenését érintő átalakítása esetén a településképi illeszkedést utcakép (grafika vagy fotómontázs) csatolásával kell igazolni.

(6) Ha az építési helyen belül több épület kerül elhelyezésre, az elsőként építendő épület építési engedélyezési tervdokumentációjához beépítési tervet is csatolni kell, melynek tartalmaznia kell:

- az épületek elhelyezését (főbb jellemzőkkel),

- a benapozási előírások teljesítésének igazolását,

- a belső utakat, parkolókat, járdákat, műtárgyakat,

- a zöldfelületek kialakítását, valamint

- az építési paraméterek betartását bizonyító számításokat (parkoló mérleg, zöldfelületi mutató, bruttó szintterület, beépítési % stb.).

(7) Tervtanácsi állásfoglalás, illetve kötelező elvi engedély alapján tisztázott építési feltételek szerint építhető 300 m2 bruttó alapterületet meghaladó, valamint az építési övezetben megengedett nem lakófunkciójú épület elhelyezése.

(8) A tervezési területen lapos tetős épület/épületrész csak abban az esetben valósítható meg, ha azt az épület rendeltetése indokolja és a környező beépítéshez való településképi illeszkedés is biztosítható.

(9) Az épületek utcai homlokzatán parapet konvektort elhelyezni nem szabad.

(10) A tervezési területen belül kizárólag cég- és címtáblák, illetve A1 ívméretet meg nem haladó mérető hirdetőtábla, reklámhordozó helyezhető el.

(11) A közterületeken önálló reklámhordozókat elhelyezni - a hirdetőoszlopok kivételével - nem lehet.

(12) Új épület elhelyezése esetén az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a cégérek, reklámok, stb. elhelyezését is.

(13) A cégéreket, hirdetőtáblákat, reklámberendezéseket, valamint a légkondicionálók kültéri egységeit úgy kell elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

Közlekedés

7. § (1) A tervezési területen közlekedés céljára területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közlekedési célú közterületek (közutak) és szabályozási szélességeik:

a) gyűjtő utak: Újhegyi út: kialakult (15,20)

Mádi utca: kialakult (9,70)

b) lakó utcák: Dolomit utca: kialakult (9,70)

Korall utca: kialakult (15,70)

(3) A közutak szabályozási szélességén belül a közút létesítményei, forgalomtechnikai és biztonsági berendezései, közművek helyezhetők el, valamint növényzet telepíthető.

(4) A közutak mentén bármilyen létesítmény csak a szabályozási szélesség megtartásával telepíthető.

(5) A gyűjtő utak (Újhegyi út, Mádi utca) csomópontjában az Újhegyi út mentén a csomópont területszükségletét a Szabályozási Terv szerint biztosítani kell.

a) Autóbusz tömegközlekedéssel az Újhegyi úton és a Mádi utcában kell számolni.

(6) A parkolási igényt az OTÉK 42. § szerinti nagyságrendben telken belül kell biztosítani.

Közművesítés, közműlétesítmények

Általános előírások

8. § (1) A közműhálózatokat és közműépítményeket közterületen kell vezetni.

(2) A teljes közművesítés feltétele a villamos és a távközlési vezetékek átépítése földalatti vezetésű villamos és távközlési kábelre, a tervezési területet mindaddig részlegesen közművesítettnek kell tekinteni, amíg a szolgáltatás föld feletti vezetésű villamos és a távközlési vezetékekről biztosított.

(3) A telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a vezeték nyomvonalára és védőtávolságára a helyet biztosítani. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(4) Új fejlesztési területeken épület építésére engedély csak akkor adható, ha a vezetékek vízellátás, a csatornázás és a villamosenergia ellátás biztosítható, a használatba vételi engedély kiadásának feltétele a közműellátás rendelkezésére állása.

(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) A közterületen vezetett víziközművek építése csak vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján valósítható meg.

Vízellátás

(7) Az oltóvíz kivételét föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől 100 méternél távolabb elhelyezni nem szabad.

Csatornázás

(8) A fejlesztési területen az ingatlanokat be kell kötni az egyesített rendszerű csatornahálózatba. A kertvárosi lakóövezetben engedélyezett vállalkozások kibocsátott szennyvízének minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek, az eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani, csak azt követően lehet a közcsatornába vezetni.

Villamosenergia-ellátás

(9) A fejlesztési területen a rekonstrukcióra kerülő villamos vezetékek (kisfeszültségű és közvilágítási) elhelyezése csak földkábeles vezetéssel engedélyezhető.

(10) A közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Távközlés, Kábel TV

(11) A beépítésre szánt területen a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési és kábel TV hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetésűre kell átépíteni.

(12) A területen közcélú távközlési bázisállomás nem helyezhető el.

Zöldfelületek

9. § (1) Az Újhegyi út és Mádi utca tervezett csomópont helyigénye miatt az Újhegyi út 28. sz. ingatlan előtti fákat - forgalomtechnikai szempontból - ki kell vágni.

(2) A tervezési területen a telkek hátsókertjének felhasználásával - a Szabályozási Terven meghatározottak szerint - egybefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(3) A telkek előírt zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(4) Gondoskodni kell a Szabályozási Terven jelölt fák/facsoportok védelméről.

(5) Az Újhegyi és Korall utcában lévő fasort azonos fafajtával és ültetési távolságban ki kell egészíteni.

(6) Nem lakás céljára szolgáló épület megvalósítása esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként kertépítészeti tervet is be kell nyújtani.

(7) A tervezési területen - a gyümölcsfák kivételével - fát kivágni hatósági engedély alapján és csak akkor lehet, ha az

- a meglévő felépítmény állékonyságát veszélyezteti, illetve,

- közterületen a közlekedési vagy közműlétesítmények elhelyezését akadályozza, illetve, ha kertészeti szakvélemény által igazoltan,

- a faegyed kivágása növényegészségügyi szempontból szükséges,

- ha a kertrekonstrukció során a besűrűsödött faállomány a növényegyedek életképességét negatívan befolyásolja.

(8) A kivágott fák pótlásáról a törzsátmérő 1,2-szeresének figyelembevételével, azzal megegyező kondicionáló hatású fák telepítésével a tulajdonosnak kell gondoskodni.

(9) Terepszinti parkolófelületek kizárólag fásítottan alakíthatók ki, 4 gépkocsi állásonként 1 db nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

Környezetvédelem

10. § (1) Szolgáltatói tevékenységet ellátó új létesítmények esetében levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi ügyekben I. fokon eljáró hatóság - a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet alapján - a települési önkormányzat.

(2) Az építés előtt meg kell győződni arról, hogy az építési területen veszélyes hulladékot nem helyeztek el. Amennyiben veszélyes hulladék található, úgy annak elszállításáról - a környezetvédelmi hatóság engedélyének beszerzése mellett - a tulajdonosnak gondoskodni kell.

(3) Az építkezéseket megelőzően talajmechanikai fúrásokat kell végezni, és ellenőrizni kell a talaj, talajvíz szennyezettségét.

(4) Az építkezés során keletkező kommunális és veszélyes hulladék átmeneti tárolásáról, elhelyezéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környezetet ne terhelje.

(5) A közlekedésből származó levegőszennyezés, valamint a zaj csökkentése érdekében az utcai telekhatárok mentén összefüggő zöldsáv telepítendő.

(6) Az Újhegyi út menti lakásoknál a passzív akusztikai védelemről gondoskodni kell.

(7) A Repülőtér III. sz. zajgátló övezetének megfelelően a tervezési területen, lakóépület, illetve lakás létesítésekor, az építési engedélyhez akusztikai számításokkal igazolni kell a zajterhelés betartását.

(8) Meglévő fát kivágni a területen csak indokolt esetben és hatósági engedéllyel lehet. Az építés miatt engedély alapján megszüntetett, elhalt növényzet visszapótlásáról gondoskodni kell.

(9) 120 KW névleges összteljesítményen felüli hőtermelést szolgáló kazánok az érvényben lévő rendelet értelmében engedélyezésre, illetve adatszolgáltatási bejelentésre kötelezettek.

(10) A környezet védelme érdekében szükséges általános, és egyedi követelményeket a tervezett építkezéshez igazodóan, a vonatkozó építési engedélyezési eljárás során fogja meghatározni az engedélyező hatóság, az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatósági állásfoglalásokra is figyelemmel.

Egyéb előírások

11. § Ha a földmunkák során régészeti tárgyak, objektumok kerülnének elő, azt - a szakszerű leletmentés érdekében - haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek és a Budapesti Történeti Múzeumnak.

Záró rendelkezések

12. § (1) A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

György István dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2001. december 19.

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 51/2001. (XII. 18.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére