Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2002. (I. 22.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Ceglédi út - Gém utca - Zágrábi utca - Somfa köz által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról valamint keretövezet átsorolásról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Budapest X. kerület, Ceglédi út - Gém utca - Zágrábi utca - Somfa köz által határolt területre.

(2) Jelen előírások a mellékelt keretövezet átsorolási tervvel és szabályozási tervvel együtt érvényesek.

(3) *  A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

(4)-(5) * 

(6) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az elsőfokú építési hatóság -jegyző- csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.)

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni, és be kell tartani:

- az építési övezet és övezet határait és azok jellemzőit,

- építési hely határát,

- építési vonalat,

- megszüntetendő telekhatárt,

- megszüntetést feloldó jelet,

- beültetési kötelezettség határát,

- épületek bontására vonatkozó jelöléseket, előírásokat.

(2) A kötelezőnek jelölt elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

(3) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a szabályozási terv módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építéshatósági eljárás során megváltoztathatók.

(4) Irányadó szabályozási elemnek kell tekinteni:

a) az irányadó telekhatárt,

b) a helyi építési szabályzatban „javasolt” vagy „irányadó” jelzővel ellátott szabályozási elemeket.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt területre (ezen belül munkahelyi területre (M), jelentős zöldfelületű intézményterületre (IZ), lakóterületre (L7), valamint beépítésre nem szánt, keretövezetbe nem sorolt közterületre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

a) „M” jelű munkahelyi keretövezet, amely keretövezeti besorolásba a 38338/1 hrsz.-ú és a 38338/2 hrsz.-ú telkek tartoznak, a Szabályozási Terv szerinti lehatárolásnak megfelelően.

b) „IZ” jelű jelentős zöldfelületű intézményterület keretövezetbe a 38315/7 hrsz.-ú, a 38315/28 hrsz.-ú, a 38315/30 hrsz.-ú, a 38315/100 hrsz.-ú és a 38338/3 hrsz.-ú ingatlanok tartoznak.

c) „L7” telepszerű lakóterületek keretövezet, amely besorolásba a 38315/102 hrsz.-ú, a 38315/103 hrsz.-ú, a 38315/104 hrsz.-ú és a (38315/105) hrsz.-ú telekingatlanok tartoznak.

(3) A beépítésre nem szánt területek keretövezetbe nem sorolt közterületek, melyek a (38315/24) hrsz.-ú Zágrábi utca, a (38315/23) hrsz.-ú Somfa köz, a (38336) hrsz.-ú Ceglédi út, a (38339/4) hrsz.-ú Hizlaló tér, a (38315/8) hrsz.-ú Gém utca, valamint a (38315/19) hrsz.-ú Balkán utca.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános építési előírások

4. § (1) Új fő rendeltetés szerinti épület építési, fennmaradási tervdokumentációjának, valamint meglévő épület befoglaló méretét meghaladó bővítésre, illetve annak fennmaradására irányuló engedélyezési tervdokumentációnak útépítési és tereprendezési helyszínrajzot kell tartalmaznia a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § g) pontjában meghatározott tartalommal, valamint a telken belüli forgalmi irányok jelölésével.

(2) A felszín alatti parkolók kialakításához a területileg illetékes tűzoltóparancsnok véleményét és hozzájárulását be kell szerezni, különös tekintettel a különböző hajtóanyagú gépjárművek együttes tárolására.

(3) Az épületek tetőforma képzésénél javasolt a magastetős kialakítás.

(4) hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla - legfeljebb A1-es méretben (840x594 mm) -, valamint cégér csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, kizárólag az épület(ek) közterületről látható homlokzatain, kerítéseken, helyezhető el, úgy hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(5) Amennyiben az építési tevékenység során régészeti tárgyak, objektumok kerülnek elő, azt építtető, beruházó köteles „A kulturális javak védelméről” szóló 1997. évi CXL. tv. 36. §-a alapján haladéktalanul bejelenteni a Budapesti Történeti Múzeumnak, hogy a szakszerű leletmentést el lehessen végezni.

(6) A telekfelosztás és telekegyesítés irányadó jelleggel a szabályozási terv iránymutatásainak megfelelően engedélyezhető, attól eltérő módon csak a hatályos jogszabályok, illetve építésügyi előírások betartásával lehetséges.

(7) A megszüntetendő telekhatárokat a szabályozási terv kötelező jelleggel tartalmazza.

(8) A (38315/19) hrsz.-ú Balkán utca területén belül bontásra jelölt épületek elbontandók.

(9) A bontásra jelölt épületen csak állagmegóvásra és életveszély elhárítására irányuló építési munkák végezhetők az új épület elhelyezéséig.

(10) A bontásra jelölt épületen a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdése szerint építési engedélyhez kötött építési munka nem végezhető, arra építési engedély nem adható, kivéve azt az esetet, ha az állagmegóvási munka tartószerkezeti beavatkozást igényel.

(11) Meglévő fúrt kutat, víztárolót meg kell szűntetni, amennyiben ipari célokra, illetve rétegvíz figyelő kútként nem kívánják igénybe venni. A megszűntetésről az eltömedékelési tervet az illetékes vízügyi hatósághoz kell benyújtani.

Az M-X/HZ jelű építési övezetre meghatározott előírások

5. § (1) A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

M-X/HZ HZ 40% 2,4 m2/m2
4,5 m-15,0 m 2500 m2 25%

- a beépítés módja: hézagosan zártsorú beépítési mód (HZ), amely az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező -általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló - sajátos beépítési mód.

- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%,

- szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 2,4 m2/m2,

- minimális építménymagasság: 4,50 m,

- maximális építménymagasság: 15,00 m,

- kialakítható legkisebb telekterület mérete: 2500 m2,

- zöldfelület legkisebb mértéke: 25%,

- közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,

- az ingatlanon - a Szabályozási Tervlapon jelölt építési helyen belül - több épület is elhelyezhető.

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

A fő rendeltetési módú épületek közül:

- védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység, raktározás építményei,

- kereskedelem építményei,

- ellátó, szolgáltató építmények,

- kutatás, fejlesztés építményei,

- amennyiben az építési övezetben, illetve környezetében teljesülnek az építési övezetre vonatkozó határértékek, valamint a korábbi funkció zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, önálló irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek,

- autómosók

helyezhetők el.

- Az elsődleges rendeltetést kiegészítő kiszolgáló épület, melléképítmény elhelyezhető.

(3) Az építmények kialakítására vonatkozó előírások:

- Az építmények között, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű építmények egymással szembenálló oldalhomlokzatai közötti tűztávolságot a tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján, véleményük figyelembevételével kell meghatározni.

- Új beépítés esetén az építési övezetre meghatározott 25% minimális zöldfelületi arány biztosítása érdekében akkor adható építési ill. a későbbiekben használatbavételi engedély, ha az új épület környezetére előírt zöldfelületet is kialakították.

- Meglévő beépítés esetében a bontandó épület, épületrész, illetve szilárd burkolatú felület telekterületre vetített arányában fokozatosan zöldfelületet kell kiképezni az építési övezetre meghatározott 25% minimális zöldfelület eléréséig.

Az IZ-X/SZ jelű építési övezetre meghatározott előírások

6. § (1) *  A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

IZ-X/SZ SZ 35% 2,1 m2/m2
4,5 m-22,0 m 5000 m2 50%

- beépítés módja: szabadonálló beépítési mód (SZ), ahol az építési helyet, a telek övezeti előírások szerint beépíthető részét a telek be nem épített része veszi körül.

- beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%,

- szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 2,1 m2/m2,

- minimális építménymagasság: 4,50 m,

- maximális építménymagasság: 22,00 m,

- kialakítható legkisebb telekterület mérete: 5000 m2,

- zöldfelület legkisebb mértéke: 50%,

- közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,

- az ingatlanon - a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül - több épület is elhelyezhető,

- a lakásfunkció a beépíthető bruttó szintterület 70%-át érje el.

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

- irodaépületek,

- szálláshely-szolgáltató épületek,

- szolgáltatás épületei,

- egyéb közösségi, szórakoztató épületek,

- sportépítmények,

- lakóépületek,

- 1500 m2-t nem meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület, valamint az építési övezetben megengedett épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, amennyiben az intézményterületre vonatkozó és egyéb jogszabályokban meghatározott terhelési határértékeket tartják.

(3) Az építmények kialakítására vonatkozó előírások:

- A 38315/30 hrsz.-ú ingatlanon a lőtér funkciót legkésőbb e rendelet jóváhagyását követő 3 éven belül meg kell szüntetni, ill. a lőteret be kell fedni.

- A lőtér működéséből eredően a kipergő lőszerek veszélye miatt a rendelet hatálya alá tartozó terület DK-i oldalán, a lőtér lőirányában a szomszédos ingatlan DK-i részén (a Zágrábi utca - Gém utca sarkán) a Szabályozási Tervlapon jelölt helyen maximum F+1 szintmagasságú épület helyezhető el, a veszély megszűnésekor az építési övezetre vonatkozó paraméterek alkalmazhatók.

(4) *  Lakópark létesítésére vonatkozó előírások:

- Amennyiben az IZ-X/SZ jelű építési övezetben lakópark épül, úgy az építési engedélyezési eljárás során a forgalomcsillapításra irányuló lakó-pihenő övezet, illetve korlátozott sebességű övezet kijelölésénél a tervezési területet magába foglaló, annál nagyobb, főútvonalak és gyűjtőutak által határolt térségre kiterjedő forgalomtechnikai tervet kell készíteni.

- Lakópark megvalósulásakor javasolt az érintett telekingatlan belső gépjárműforgalomtól való mentesítése azzal, hogy az épületek (felszín alatti parkolók) megközelítését közvetlenül a Gém utca, illetve a (38315/19) hrsz.-ú ingatlanon megnyitásra kerülő úton keresztül építik ki.

Az L7-X jelű építési övezetre meghatározott előírások

7. § A Szabályozási Tervlapon alkalmazott jelölés:

L7-X

(1) Az építési övezet telepszerűen kialakult, közterületen létesített úszótelkeken F+10 szintmagasságú, többlakásos lakóépületekkel beépített lakóterület.

(2) Új lakóépület, illetve önálló lakás rendeltetési egység nem építhető, illetve alakítható ki.

(3) A meglévő épületek tetőtér beépítésével bővíthetők önálló lakás rendeltetési egység létesítése nélkül.

(4) Az erkély/loggia épületrészeken nyílászáró, illetve árnyékoló szerkezetek kialakítása, beépítése csak a függőleges, vagy vízszintes tagolásban egymás alatt vagy mellett elhelyezkedő épületrészek egységes megtervezését követően engedélyezhető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedés területei

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

8. § A beépítésre nem szánt területek keretövezetbe nem sorolt közterületekre tagolódnak a szabályozási tervlapon jelölt határral.

(1) A (38315/24) hrsz.-ú Zágrábi utca, a (38315/23) hrsz.-ú Somfa köz, a (38336) hrsz.-ú Ceglédi út, a (38315/8) hrsz.-ú Gém utca, a (38315/19) hrsz.-ú Balkán utca lakóutak szabályozási szélessége megtartandó.

(2) A (38315/19) hrsz.-ú Balkán utca közlekedési célú terület kiépítését, Ceglédi útra és Gém utcára történő kikötését, közforgalom céljára történő megnyitását, a csomópontok kiképzését legkésőbb az utcával határos ingatlanok beépítéséig el kell végezni.

(3) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges járműveket telekingatlanon, a Szabályozási Tervlapon jelölt építési helyen belül kell elhelyezni (térszínt alatti gépjárműtárolókban, térszínt feletti parkolókban, épületben) az OTÉK 42. §-ának megfelelő mértékben.

(4) A közterületeken a köztárgyak közül utcabútor, közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, önálló reklámhordozó, illetőleg geodéziai jel helyezhető el.

(5) A közterületeken a önálló reklámhordozó közül maximum, 1,0 méter átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m² felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

(6) A közterületeken pavilon építése, elhelyezése megengedett.

(7) A (4)-(6) bekezdésben foglalt építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban és csak akkor létesíthetők, ha a gyalogossáv visszamaradó szélessége minimum 2,0 méter, rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti. További feltétel, hogy gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50 méteren belüli részén csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.

(8) Meglévő közutak mentén kétoldali járdát és kétoldali fasort kell kialakítani.

(9) Közterület kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali zöldfelület kialakítását.

(10) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, felújítása, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentesség követelményeit.

Közműellátás

9. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet.

(2) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(3) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszínt alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszínt alatti elhelyezkedését az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza.

(4) A tervezés és építés során az OTÉK, valamint a 35/1996. (XII. 29.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani.

(5) Új beruházás esetén a Fővárosi Vízművek Rt. által előírt (38315/19) hrsz.-ú Balkán utca és Gém utca nyomvonalon NA 200 mm-es vízvezetéket kell kiépíteni a Somfa közi és Zágrábi úti NA 200 mm-es vezetékek között.

(6) Az (5) bekezdésben jelölt vezeték tervezésének és kivitelezésének költségei az érintett létesítmény beruházóit terhelik.

(7) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(8) Konkrét építéshatósági ügyben az engedélyezés során a tűzcsapok telepítési helyét a területileg illetékes tűzoltóparancsnokkal egyeztetni kell.

(9) A területen a tűzoltási és felvonulási utakat, valamint a tüzivízszerzési helyeket biztosítani kell.

(10) A keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni, és be kell tartani a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (II. 7.), és a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH előírásait.

(11) A rendelet hatálya alá tartozó területen közműpótló berendezés alkalmazása tilos.

(12) A terület szennyvízelvezetését elválasztott rendszerben kell kialakítani és fenntartani.

(13) A szennyvízcsatorna hálózat tervezésénél a gravitációs csatornarendszer kialakítására kell törekedni.

(14) A rendelet hatálya alá tartozó területről összesen 200 l/sec csapadékvíz-mennyiség vezethető el a meglévő csatornahálózatba.

(15) A (14) bekezdés szerinti csapadékvíz-mennyiségnél nagyobb mértékű csapadékvíz-mennyiség elvezetésének igénye esetén felül kell vizsgálni az általános csatornázási tervet.

(16) Építési, fennmaradási engedélyezési eljárás során a (14) és (15) bekezdésben foglaltakat érvényre kell juttatni, mindezt azzal a feltétellel, hogy az általános csatornázási terv felülvizsgálatával kapcsolatos költségek az építési, fennmaradási engedélyköteles építmény beruházóját terhelik.

(17) Új beépítés esetén a Fővárosi Gázművek Rt.-vel történt egyeztetés függvényében, amennyiben körzeti nyomásszabályozó telepítése szükséges, annak helyigényét a Gém utca és a (38315/19) hrsz.-ú Balkán utca kereszteződésénél a szabályozási tervlapon jelölt helyen kell biztosítani.

(18) Gázvezeték védőtávolságait az MSZ 4078 számú szabvány határozza meg.

(19) Építési munka engedélyezése során az 1992. évi LXXII. törvény 28. § (1) bekezdése értelmében biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét, a meglévő nyomvonal védelmét.

(20) Épületen, annak térelhatároló szerkezetén, illetve azon túlnyúlóan tartószerkezetével együtt számított hosszmérettel együtt maximum 6 méter magas antenna, zászlórúd helyezhető el.

(21) Épülettől különállóan, attól független szerkezetként sem közterületen, sem építési telken nem létesíthető antenna és antennatartó építmény.

(22) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani. Falra szerelt berendezés utcafronti épületen csak megfelelően kiképzett beugróban helyezhető el.

Zöldfelület

10. § (1) A területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett. A kivágott fák pótlását 1,2-szeres törzsátmérőben a területen kell biztosítani, az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon.

(2) A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.

(3) Minimum zöldterületek kialakítását a 5. § (1) és 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani a használatbavételi engedély megkéréséig.

(4) Az IZ-X/SZ építési övezetben a szabályozási terven jelölt 20,0 méter széles területsávra beültetési kötelezettség vonatkozik, háromszintű növényzet telepítésével (fa, cserje, gyep).

Környezetvédelem

A) Zaj- és rezgés elleni védelem

11. § (1) A rendelet területi hatálya alá tartozó terület zajvédelmi szempontból „laza beépítésű lakó- és intézményi terület”, melyen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 4/1984. (I. 23.) EüM rendeletben előírt határértékek biztosítandók.

(2) A M-X/HZ jelű építési övezetben környezeti zajtól védendő épület nem létesíthető.

(3) A Zágrábi utca mentén lakóépület engedélyeztetésekor az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell zaj- és rezgésvédelmi fejezetet, mely igazoló műszaki számításokat tartalmaz a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. sz. mellékletében foglalt határértékek és az MSZ 18151-1 szerinti belsőtéri zajterhelés határérték teljesítésére.

(4) A szabvány szerint lakószobában nappal 40 dB, éjjel 30 dB határérték engedélyezett.

(5) Az épületek védendő helyiségeiben a vonatkozó határértékeket teljesíteni kell.

(6) IZ-X/SZ jelű építési övezetben a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet szerint a zajterhelési határérték a védendő épületek homlokzata előtt 2 méterre: üzemi zajforrástól nappal 50 dB, éjjel 40 dB, közlekedési zajforrástól nappal 60 dB, éjjel 50 dB.

(7) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj-és rezgésvédelmi fejezetében.

(8) A lakóterületek, lakóépületek zaj és rezgés elleni védelme érdekében a 38315/30 hrsz.-ú ingatlanon működő lőtér zajkibocsátásától származó környezeti zajterhelés a keretövezet átsorolással érintett, újonnan kialakult IZ-X/SZ építési övezetben nem haladhatja meg a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. sz. melléklete 2. sorszám szerinti nappal 50 dB, éjjel 40 dB zajterhelési határértéket.

Ezen zajterhelési határérték alapján az új tervezésű területre is kiterjedően érvényes zajkibocsátási határérték megállapításával - kötelezni kell a lőtér üzemeltetőjét a zajvédelmi követelmények szigorú teljesítésére a rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, azaz az új tervezésű területen és a meglévő védendő területeken is a határérték túllépés megszűntetésére a lőtér építési övezetből való kitelepítésével, a lőtér funkció felszámolásával.

(9) A lőtér üzemeltetőjének a zajvédelmi követelményeket az IZ-X/SZ építési övezetben létesítésre kerülő lakópark használatbavételéig teljesíteni kell.

B) Levegőminőség védelem

(1) A védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékeit meghaladó emissziót keltő funkció, létesítmény, technológia az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen nem telepíthető.

(2) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) sz. KÖM-EüM-FVM együttes rendelet előírásai betartandók.

C) Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(2) A parkolás térszínt alatti megoldása esetén a talajvízáramlást, szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

(3) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletben foglaltakat szigorúan be kell tartani.

(4) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet Területek szennyeződés érzékenységi besorolását megállapító 2/1. számú melléklete szerint jelen rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület a „B” Érzékeny területek kategóriába sorolt, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték „C1”= „C2”.

(5) Fő rendeltetési módú épület építési, fennmaradási, rendeltetés megváltoztatási engedély kiadásának feltétele, hogy az adott ingatlanon a talaj és talajvíz szennyezettségi állapotára vonatkozó környezeti állapotfelmérést kell készíteni (különös figyelemmel a TPH tartalom meghatározására, illetve a feltárt szennyezés lehatárolására) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztetve, és ennek megfelelően kell az engedélyezési eljárást lefolytatni, a tervezett rendeltetési módot engedélyezni.

(6) A korábbi tevékenységekből eredő talajszennyeződést meg kell szüntetni az építtetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig.

D) Közművek

(1) A szennyvízcsatornába csak a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelő víz vezethető. A határérték betartásának biztosítására adott esetben előkezelőt kell építeni. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.

(2) A csapadékcsatornába csak a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelő víz vezethető, szükség esetén előkezelő építésével.

A határérték betartásának biztosítására adott esetben előkezelőt kell építeni. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.

E) Hulladékkezelés

(1) A korábbi tevékenységekből keletkezett hulladékot el kell távolítani építtetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig.

(2) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a hulladékok lerakása és égetése tilos.

(3) Jelen rendelet hatálya által érintett területen veszélyes hulladék keletkezése esetében a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletben foglaltak betartandók.

(4) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen minden keletkező kommunális és ipari hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. rendelkezéseire figyelemmel.

Keretövezet átsorolás

12. § (1) A 46/1998. (X. 15.) sz. Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés f) pontja alapján, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint munkahelyi keretövezetből (M) jelentős zöldfelületű intézményterület (IZ) keretövezetbe sorolódik a 38315/7 hrsz.-ú telekingatlan, a 38315/28 hrsz.-ú ingatlan érintett telekrésze, a 38338/3 hrsz.-ú telekingatlan.

(2) A keretövezet változást az 1. számú melléklet tartalmazza.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás szabályai

13. § (1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletnek megfeleljen.

(2) A szabályozási terven jelölt telekhatár megszüntetéseket és megszüntetést feloldó jelölést kötelező érvénnyel kell végrehajtani.

(3) A szabályozási terven jelölt telekalakítások irányadó szabályozási elemek.

Településrendezési kötelezések

14. § A szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területen növényzet telepítését a mindenkori telektulajdonosnak (beruházónak) kell elvégezni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba lépés

15. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben alkalmazni kell.

(2) A hatálybalépést követően

a) Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Városrendezési és építészeti Főosztálya 120.218/71. számú intézkedésével jóváhagyott, R-18601 tt. számú, Budapest X. kerület, Zágrábi úti lőtér beépítési terve,

b) Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Városrendezési és építészeti Főosztálya 85.060/9/1984. számú intézkedésével jóváhagyott, R-31250 tt. számú, Budapest X. kerület, Zágrábi utca - Somfa köz menti lakótelep beépítési terve, valamint a

c) Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Városrendezési és építészeti Főosztálya 85.060/4/984. számú intézkedésével jóváhagyott, R-30177 tt. számú, Budapest X. kerület, Zágrábi utcai lakótelep módosított részletes rendezési terve hatályát veszti.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

György István dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2002. január 23.

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2002. (I. 22.) önkormányzati rendeletéhez * 


  Vissza az oldal tetejére