Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2003. (VI. 19.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Gyömrői út - Noszlopy utca - Szacsvay köz - Vasgyár utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdés, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet területi hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Budapest X. kerület, Gyömrői út - Noszlopy utca - Szacsvay köz - Vasgyár utca által határolt ingatlanokra és a határoló közterületekre terjed ki. (Továbbiakban: terület)

(2) A rendelet csak a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényes.

A rendelet alkalmazása és értelmezése

2. § (1) *  A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) A Szabályozási Tervben alkalmazott és meghatározott alábbi jelöléseket kötelezőnek kell tekinteni, meg kell tartani és az alábbiak szerint kell értelmezni:

a) Szabályozási vonal telek közterületi határvonala
b) Övezeti jellemzők és mutatók az FSZKT keretövezeti határértékek figyelembevételével meghatározott övezeti paraméterek
c) Építési hely határvonala keretén belül a védőtávolságok megtartásával az előírt telekbeépítettség mértékéig épület(ek) elhelyezhető(k)
d) Építési vonal amelyen részben vagy teljes hosszban kötelezően épülethomlokzatot kell elhelyezni
e) Megtartható épület amelyen a Szabályozási Tervben jelölt építési helyen kívül is végezhető építési engedélyhez kötött tevékenység
f) Kötelezően kialakítandó telekhatár telekalakítás, melynek végrehajtása kötelező
g) Nem beépíthető terület a területen meglévő épület(ek) bontása esetén sem beépíthető terület

(3) A Szabályozási Tervben alkalmazott irányadó jelölések:

a) Javasolt megszüntetés a terület fejlesztése során az egyes telkek jobb beépíthetősége érdekében alkalmazható telekegyesítésekre módot adó megszüntető jel a Szabályozási Terven ábrázoltak szerint.

(4) A kötelező érvényű jelölések csak új Szabályozási Terv keretében módosíthatók.

(5) A Szabályozási Tervben alkalmazott tájékoztató érvényű jelölések:

a) A tervezési terület határa - a terv hatályának térképi lehatárolása

(6) Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a jelen rendelet keretei között a Szabályozási Terv módosítása nélkül is engedélyezhető.

A terv területének felhasználása

3. § A területre a Fővárosi Szabályozási Keretterv beépítésre szánt:

„M” jelű munkahelyi terület (BVKSZ 46. §)

keretövezetű célzott területfelhasználási módú területeket állapít meg.

Jelen rendelet ezeknek megfelelő építési övezeteket és övezeteket határoz meg.

Az M-X/SZ,Z munkahelyi övezetre vonatkozó előírások

4. § (1) Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi keretfeltételek szerint engedélyezhető:

Beépítési mód: szabadonálló, zártsorú
Beépítettség: maximum 35%
Maximális építménymagasság 11,0 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 25%
Terepszint alatti beépítettség: 35%
Maximális építhető szintterület: 2,0 m2/telek m2
Minimális telekméret: 1500 m2
* A figyelembe veendő homlokzatfelület magasságának megállapítása az OTÉK 1. sz. melléklet 23/a, b szerinti magasság-értelmezés alapján történik.

(2) A területen új épület csak a kijelölt építési helyeken belül helyezhető el az általános épület elhelyezési szabályok, jelen rendelet 4. § (1) bek. szerint, a terven jelölt beépítési paraméterek betartásával.

A telekalakítás és beépítés szabályai

5. § (1) A területen a minimális telekméret megtartása mellett a telkek egyesíthetők és megoszthatók, a meglévő üzemanyagtöltő állomás területén telekalakítás a meglévő csarnoképület vonalán lehetséges.

(2) A területen kialakítható új telkek minimális nagysága 1500 m2.

(3) Az üzemanyagtöltő állomás mögötti csarnoképület elbontása után annak területe nem beépíthető, kötelezően zöldfelületként alakítandó ki.

(4) A területen új építési tevékenység esetén a Szabályozási Terven jelölt épületek kötelezően elbontandók.

(5) A 42254 hrsz.-ú telken a lakásszám növelése nélkül a meglévő épület tetőtere maximum 1,0 méteres térdfal megépítésével beépíthető, az udvari épületrész kötelezően bontandó.

(6) A 42243 hrsz.-ú telken lévő épületen állagmegóvási, felújítási és átalakítási munkák végezhetők, az udvari épületszárny kötelezően elbontandó. A megmaradó épületben a lakásszám nem növelhető.

(7) A 42253 és 42244 hrsz.-ú telkeken építési tevékenység csak a meglévő épületállomány elbontása után lehetséges, kivétel ez alól a Szacsvay köz felőli transzformátorépület.

(8) A Szabályozási Terven jelölt építési vonal közterületek felé eső részén új épületek elhelyezése estén minimum 50% hosszon épülethomlokzatot kell kialakítani.

Közlekedési területek és létesítmények

6. § (1) A megmaradó közterületeket a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A Gyömrői út felőli oldalon új kapubehajtó nem létesíthető.

(3) A választott funkcióknak megfelelő OTÉK szerint előírt parkoló-mennyiséget telken belül kell biztosítani. Ezen parkoló-mennyiség egyben a szintterületi mutató szerinti felső korlát, ami azt jelenti, hogy a területen maximum annyi beépítés létesíthető, melynek parkoló-igénye az egyéb mutatók betartása mellett kielégíthető.

(4) A meglévő és tervezett parkolókat az OTÉK előírásainak és a 8. § (9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően fásítani kell.

Zöldfelület és az élő természet védelme

7. § (1) Az építési engedélyek kiadását kertépítészeti engedélyezési terv elkészítéséhez kell kötni, melynek ki kell térnie a meglévő fák védelmére, a tervezett növénytelepítésre, a tereprendezésre és a zöldfelület arányának a kimutatására. A terv tartalmazza:

- fakivágás esetén az előírt fapótlásokat

- a zöldfelületi kimutatást

- a környezetalakítási és tereprendezési tervet 1:250 léptékben

- és favédelmi tervet, annak érdekében, hogy a meglévő faállomány figyelembevételével

készüljenek a beépítési tervek.

(2) Fa kivágásához minden esetben (kivétel gyümölcsfák) az önkormányzat engedélye szükséges. A fapótlásról legalább a törzsátmérő 1,2-szeresének mértékéig gondoskodni kell.

(3) A benzinkút területének telekrendezése esetén a jelenleg Szacsvay köz 36-38. szám alatt szereplő területet kötelezően zöldfelületként (kertépítészeti terv alapján) kell kialakítani.

(4) A területen belül minimálisan biztosítani kell a 25%-os aktív zöldfelületi arányt.

(5) Zöldfelületnek számít a telkek beépítetlen, szilárd burkolat nélküli, növényzettel betelepített területének sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolat (pl. kavics, homok) aránya nem éri el a számított zöldfelület 1/3-át. Terepszint alatti építmény tetőkertjének 75%-a számítható be a zöldfelületbe, ha a földtakarás legalább 1,0 m-es.

(6) Parkolót csak fásítottan lehet kialakítani, mégpedig úgy, hogy minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, lombos fát kell telepíteni.

Környezetvédelmi előírások

8. § (1) A föld védelme

a) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

b) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni.

c) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizeket olajfogón kell keresztülvezetni.

d) A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen csak a hatályos védettségi fokozatnak megfelelően szabad bármely tevékenységet folytatni, illetve bármely létesítményt elhelyezni.

b) A levegő tisztaságának védelmével kapcsolatban a telepítendő tevékenységek és technológiák tekintetében a 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásai alapján kell eljárni.

c) A pontforrásokon át távozó szennyezőanyagokra területi kibocsátási határértéket kell kérni az illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóságtól.

d) Határérték feletti légszennyezést kibocsátó tevékenység nem folytatható a területen.

(3) Felszíni és felszín alatti vizek védelme

a) A felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében semmilyen, a felszín alatti vizekre potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

b) A teljes tervezési területen tilos a szennyvízszikkasztás.

(4) Zaj- és rezgés elleni védelem

a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékeket kell érvényesíteni a BVKSZ 12. mellékletében meghatározott területi kategóriáknak megfelelően. Ennek értelmében a munkahelyi övezetek a 4. sz. kategóriába tartoznak.

b) A lakóhasználattal közvetlenül szomszédos telephelyeknek biztosítaniuk kell a lakóhasználat határán a lakóterületre vonatkozó (3. sz. területi kategória) határérték teljesülését.

c) Az építési munkálatokból származó zajra vonatkozóan a beruházónak, illetve az építés kivitelezőjének az építési munkálatok idejére zajhatárérték megállapítását kell kérnie az önkormányzattól, és biztosítani kell a megadott határérték és az időbeli korlátozások betartását.

d) A közlekedésből származó zajterhelést forgalomtechnikai és passzív akusztikai eszközökkel csökkenteni kell.

e) A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet értelmében az épületen belüli lakó- és irodahelyiségekben nappal 40 dB A, éjjel 30 dB A zajhatárértéket kell betartani. Ennek érdekében szükség esetén passzív akusztikai eszközöket kell alkalmazni.

(5) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék - elszállításáig, ill. semlegesítéséig történő - tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása (és átalakítása) során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A kommunális hulladék engedélyezett lerakóba történő rendszeres elszállításáról, vagy az újrahasznosításáról gondoskodni kell.

c) Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint kell eljárni.

A fentiekben nem említett, a környezet védelmét érintő kérdésekben a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

Közművesítés, közműlétesítmények

9. § (1) A tervezési terület közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő t a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített t biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a MSz 7084. szerint.

(5) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha a csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(6) A vízellátó hálózatot körvezeték rendszer szerint kell megépíteni.

(7) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(8) A terület fejlesztése során a tűzvédelmi szempontból szükséges tüzivízhálózatot és a föld feletti tűzcsapokat az illetékes szakhatóság, és a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint biztosítani kell.

(9) Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek részére az 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet és az MSz 7084. sz. szabvány szerint a nyomásfokozattól függő védőtávolságok terjedelme:

- nagyközépnyomású hálózatnál 9,0-9,0 m,

- kisnyomású (max. 1 bar-os) vezetéknél 3,0-3,0 m.

(10) Villamos és távbeszélő hálózatok esetében a 2/1979. (I. 26.) NIM és az 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabványban rögzített védőtávolságok terjedelme:

- kisfeszültségű légkábelnél és távbeszélő légvezeték esetében 1,0-1,0 m,

- 10 kV-os és 0,4 kV-os földkábelek, távbeszélő törzskábel és alépítmény esetében 1,0-1,0 m

- 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

Záró rendelkezések

10. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép életbe.

(2) A rendelet hatályba lépésével egy időben az 1. §-ban meghatározott területre vonatkozó 32/1997. (VII. 8.) sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott R-43089 tt. számú korábbi Részletes Rendezési Terv és előírás hatályát veszti.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a kihirdetés napjától induló ügyekben kell alkalmazni.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2003. június 20.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2003. (VI. 19.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére