Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005. (II. 25.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Mádi utca - Újhegyi út - Harmat utca - Tavas utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVID. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A szabályozás hatálya a Budapest X. kerület, Mádi utca - Újhegyi út - Harmat utca - Tavas utca által határolt területre terjed ki.

(2) A rendelet előírásai szabályozási tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak:

- építési övezet határa

- építési övezeti besorolás és övezeti jellemzők

- építési hely határa, mint minimum érték

- szabályozási vonal

- 120 kV-os távvezeték biztonsági övezete

(2) A szabályozási tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók.

(3) A 2. § (1) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztathatók.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

a) L4 - intenzív kertvárosias lakóterület

b) I - intézményi terület

(3) Beépítésre nem szánt területek:

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

- (42443) hrsz. Újhegyi út

- (42402) hrsz. Mádi utca

- (42309/21) hrsz. Tavas utca

- (42309/23) hrsz. Harmat utca

Beépítésre szánt területek

Általános előírások

4. § (1) Legalább elvi telekalakítási tervet kell készíteni a 42394/2 hrsz.-ú telekre, mely alapja az építési engedély elbírálásának. Komplex beépítési terv alapján az építési engedélyhez a Főépítész hozzájárulása szükséges.

(2) A telekalakítást követően az esetleg az építési helyen kívül eső, illetve a maximális építménymagasságot meghaladó meglévő épületen, illetve épületrészen építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a tűzoltósági szakhatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.

(3) A 120 kV-os légvezeték biztonsági övezete korlátozásokkal beépíthető terület, melyre jelen rendelet 9. § (12)-(15) bekezdésben foglaltak az irányadók.

I-X/SZ, azaz szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető intézményterület

5. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

I-X/SZ SZ 35% 2,0 m2/m2
12,0 m 1500 m2 35%

a) beépítés módja: szabadonálló

b) legnagyobb megengedett beépítési mérték: 35%

c) legnagyobb megengedett szintterületi mutató:2,0 m2/m2

d) legnagyobb megengedett építménymagasság: 12,0 m,

e) kialakítható legkisebb telekméret: 1500 m2

f) legkisebb zöldfelületi mérték: 35%

g) közművesítettség: teljes közművesítettség

h) telken - az építési helyen belül - több épület is elhelyezhető

(2) Az építési határvonalakra, tehát az előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó előírások:

a) előkert kialakítása: min.: 5,0 m

b) oldalkert kialakítása:

az oldalkert min. mérete: h/2, ahol (h = legnagyobb megengedett építménymagasság)

c) hátsókert kialakítása:

hátsókert mérete: min. h, ahol (h= legnagyobb megengedett építménymagasság)

(3) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

Az I-X/SZ jelű övezetben az alábbi funkciók, illetve épületek elhelyezése megengedett:

a) intézmények, elsősorban közösségi, igazgatási, ellátási és irodai funkciók elhelyezésére szolgáló építmények

b) kereskedelmi, szolgáltató

c) lakófunkció

d) főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület.

(4) A telkenként megengedett maximális lakásszám: beépíthető bruttó m2/80 m2, mely a lakáshoz tartozó összes funkciókat és járulékos területeket (közlekedő, fal, garázs stb.) is tartalmazza.

L4-X/SZ,azaz szabadonálló beépítési mód szerint beépített intenzív kertvárosias lakóterület

6. § (1) Szabályozási terven alkalmazott jelölés:

L4-X/SZ SZ 0,7 m2/m2
5,0 m 800 m2 50%

a) beépítési mód: szabadonálló,

b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: K (kialakult használati állapot), melytől 10%-kal el lehet térni főépítészi állásfoglalás alapján

c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 0,7 m2/m2

d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

e) kialakítható legkisebb telekterület méret: 800 m2

f) zöldfelület legkisebb mértéke: 50% (teljes lakóterületre vonatkoztatva)

g) a beépítés feltételének közművesítési mértéke: teljes közművesítettség

(2) Az. építési határvonalakra, tehát az előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó előírások:

a) Előkert kialakítása:

- Előkert 5,0 m

b) Oldalkert kialakítása:

- Az oldalkert min. mérete: min. 3,0 m

c) Hátsókert kialakítása:

- A hátsókert mérete: min. 6,0 m

(3) Az épületekre vonatkozó előírások az építészeti karakter megőrzése céljából:

a) Új főrendeltetésű épület nem helyezhető el.

b) Meglévő épületen bővítés a tetőtér-beépítés és annak megközelítését biztosító építményrész kivételével nem megengedett.

c) Tetőtér beépítés csak elvi építési engedély alapján alakítható ki. Egy épületegységhez tartozó tetősíkokon csak egyfajta tetőfelépítmény jelenhet meg.

d) A „G” betűvel jelzett építési területen belül (használati területre vetítve max. 15%-ig) csak a főrendeltetést kiszolgáló melléképület, garázs helyezhető el.

e) Főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület csak kerületi főépítész által véleményezett elvi építési engedélyezési terv alapján megengedett.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

7. § (1) A keretövezetbe nem sorolt közutak és azok szabályozási szélessége:

Újhegyi út Hrsz.: (42443) szabályozási szélesség: 20,0 m
Mádi utca Hrsz.: (42402) szabályozási szélesség: 16,5 m
Tavas utca Hrsz.: (42309/21) szabályozási szélesség: 21,0 m
Harmat utca Hrsz.: (42309/23) szabályozási szélesség: 22,5 m

(2) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban illetve térszín feletti parkolókban. A felszíni parkoló „zöldbetonnal”, illetve műanyag gyepráccsal is kialakítható, de a felület nem számítható be a zöldfelületi mutatóba.

(3) A tervezett létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.

(4) A 42309/22 hrsz.-ú telekből kialakítandó magánút minimális telekszélessége: 6m.

(5) A 42394/2 hrsz.-ú telekből kialakítandó magánút minimális telekszélessége: 6m.

Közterületek

8. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést. A közterületen építmények és köztárgyak elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása is szükséges.

(5) A közterületeken az önálló reklámhordozók közül max. 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

(6) Közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

a) utcabútorok

b) közlekedési építmények

c) közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, geodéziai jel, önálló reklámhordozó.

Közműhálózatok

9. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.

(2) A közművek elhelyezésére vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások szerint kell eljárni.

(3) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait.

(4) A közterületen építendő vízi közművekre valamint az esetlegesen beépítésre kerülő előtisztító berendezésekre a területileg illetékes vízügyi hatóságtól vízjogi, valamint az illetékes közlekedési hatóságtól létesítési engedélyt kell kémi.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó nem létesíthető.

(6) Az ingatlanok csapadékvizének elvezetéséről, a telek teljes területének víztelenítéséről telken belül a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(7) Elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

(8) A közcsatornába (egyesített, illetve csapadék-vízcsatorna) és/vagy csapadékvíz elvezető árokba vezetett csapadék-vizekkel szembeni minőségi követelményeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rend. alapján kell meghatározni.

(9) A nem kommunális szennyvizek (termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során képződő szenny- és használt vizek) közcsatornára vezetéséhez be kell szerezni a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 25. §-ban előírt szennyvíz kibocsátási engedélyt. Nem kommunális szennyvíz zárt gyűjtőben való gyűjtése csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 12. § 4. bekezdésében előírt, külön eljárásban jóváhagyott előkezelést követően engedélyezhető tűrt állapotként, határozott időre.

(10) A közcsatornára vezetett kommunális szennyvizeknek meg kell felelni a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben előírt minőségi követelményeknek. Amennyiben a közcsatornára vezetendő víz minőségi követelményei nem teljesülnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, úgy a csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni.

(11) A csatornahálózatra való csatlakozás előtt be kell szerezni az FCSM Rt. fogadónyilatkozatát.

(12) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózatra csatlakozva szabad elhelyezni.

(13) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 12/2003. (IV. 27.) BM rendeletben foglalt közműfeltételek biztosítása kötelező.

(14) A 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetének terjedelme a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 13-13 m függőleges síkokig terjed.

(15) A 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetében történő építési tevékenység és az azt megelőző tervezés során maradéktalanul be kell tartani a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet, valamint az MSZ 151-1:2000, MSZ 172 és MSZ 1585 szabványok vonatkozó előírásait, különös tekintettel az MSZ 151-1:2000 szabvány 15.6. jelű részére. Az itt leírtak alkalmazása minden olyan épület esetében kötelező, mely erősáramú szabadvezetéket keresztez.

(16) Az épület vagy építmény konkrétumokat bemutató kiviteli terveinek megküldése a Budapesti Elektromos Művek részére kötelező. Az elkészült terv világosan mutassa meg az épület és a távvezeték egymáshoz képesti elhelyezkedését. Amennyiben ez nem teljesül, úgy a szolgáltató keresztezési engedélyezési terv készítését írja elő.

(17) Kiviteli tervek nélkül a biztonsági övezetben semmiféle tevékenység nem végezhető.

Tűzvédelem

10. § (1) A telekalakítás során keletkező ingatlanok számára a szükséges oltóvíz mennyiséget biztosítani kell.

(2) Új építmény elhelyezésénél az OTÉK 36. § szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolság betartandó.

(3) Meglévő illetve új építményre vonatkozó építésügyi hatósági engedély köteles munkálatok esetén a tűzvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.

(4) A szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(5) A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerint a területen valamennyi közterületen lévő tűzcsap helyét „D” jelű tűzcsapot jelző táblával kell megjelölni.

(6) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(7) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Kulturális örökség védelem

11. § A területen tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf. 4.) jogosult a beruházó költségére (a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 19. § (3) bekezdése alapján). A megelőző feltárásra ugyanezen törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 4. §-a szerint szerződést kell kötnie a beruházónak a Budapesti Történeti Múzeummal.

Zöldfelületek

12. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.

(2) Az engedély alapján kivágott fa pótlásának módját és mennyiségét a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala az engedélyező határozatban írja elő.

(3) Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

(4) Az építési telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett. (A „zöldbeton”, műanyag gyeprács nem számítható be az értékbe.)

(5) Az L4-X/SZ-kialakult jelű övezetben található játszótér körüli növényzet, különösképpen a fák megtartása kötelező, azok állapotát rendszeres időközönként ellenőrizni kell a baleset-megelőzés érdekében.

(6) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos fajokat kell használni. A zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani.

(7) A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet 14. § (2) bekezdés j) pontja alapján a 120 kV-os légvezeték biztonsági övezetében csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében 3 méternél jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetőt.

Környezetvédelem

Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem

13. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

(2) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (pl.: mélyalapozás, mélygarázs létesítése stb.) esetén az építési engedélyezési eljárásba a területileg illetékes vízügyi hatóságot be kell vonni.

(3) A terület szennyeződés érzékenysége - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet - „B” érzékeny terület.

(4) A konkrét vízjogi engedélyezési tervek készítése során az illetékes környezetvédelmi hatósággal egyeztetni kell.

(5) Térburkolatról elvezetendő szennyezett csapadékvíz csak előtisztítást (olajfogó) követően vezethető csatornába, illetve (egyéb lehetséges megoldás híján) szikkasztó övárokba. A be- és kivezetések helyén mintavételre alkalmas helye(ke)t kell kialakítani, hogy a szükséges, időnkénti ellenőrzések lehetségessé váljanak.

(6) Új beruházásokat a közművek meglétének, kiépítettségének előzetes vizsgálata alapján kell megtervezni.

(7) A területen a földmunkák során kitermelésre kerülő talaj minőségét meg kell vizsgálni, és minőségüktől függően engedélyezett lerakótelepre kell elszállítani, vagy más módon jogszabályok betartásával lehet felhasználni. Elszállítás esetén a lerakóhely üzemeltetőjének befogadó nyilatkozatát előzetesen be kell nyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóság részére.

(8) A 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelettel módosított, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 203/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmében az elvezetett tisztított csapadékvizekre a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak.

(9) A területhasználatok során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek.

Zaj- és rezgés elleni védelem

(10) A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembevétele kötelező. A közlekedési területek mentén figyelembe kell venni a zajkibocsátás várható szintjét, és ennek ismeretében kell meghatározni a területek besorolását. Irányadó a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete.

(11) A tervezési területen (intenzív kertvárosias lakóterület) a mindenkor hatályos zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló - jelenleg 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1., 2., 3., sorszámú sorai szerinti zajterhelési határértékek betartását kell biztosítani.

(12) A zajterhelési határérték lakószobában nappal (6-22 óráig) 50 dB, éjjel (22-6) 40 dB.

Levegőminőség-védelem

(13) A légszennyezettség, egészségügyi illetve ökológiai határértékeket a légszennyezettségi határértékekről, a légszennyező helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1 illetve 2-es számú mellékletei szabályozzák.

(14) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van sorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PMl 0) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik.

(15) A területen tevékenységet folytató vállalkozásoknak be kell tartani az érvényes levegőtisztaság-védelmi előírásokat. Tevékenységük során nem léphetik túl a légszennyezettség egészségügyi határait.

Hulladékkezelés

(16) A veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat megkülönböztetett figyelemmel, elkülönítetten és szigorúan ellenőrzötten, megfelelően dokumentáltan kell kezelni. A keletkező veszélyes hulladékokat szakszerűen, a környezetet legkisebb mértékben terhelő és szennyező módon kell ártalmatlanítani, hatóságilag engedélyezett létesítményben.

(17) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai betartandók.

Polgári védelmi létesítmények

14. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti területen az alábbi polgári védelmi létesítmény található:

1. sziréna - Harmat utca 202. sz. alatt.

(2) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(3) A védelmi létesítményt is érintő építési-, bontási engedély csak a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság jóváhagyásával adható ki.

(4) Ha az építmény vagy annak kiegészítő műtárgyai az esetleges bontások, átalakítások, felújítások, egyéb munkák során érintetté válnak, a polgári védelmi szakhatóságot külön engedélyezési eljárás során meg kell keresni.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

15. § Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő, használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak (a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet) és a szabályozási tervnek megfeleljen.

Kisajátítás

16. § Az Újhegyi út és a Mádi utca szükséges szabályozási szélességének biztosítása céljából az érintett ingatlanok területe az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki.

Keretövezet módosítás

17. § (1) L4 építési övezetből Intézményterületbe sorolás: 42309/22, 42394/1, 42398, 42399, 42400, 42401 hrsz.-ú ingatlanokat érintően.

(2) L4 építési övezetből keretövezetbe nem sorolt közterületbe: 42398 hrsz.-ú ingatlanból 508 m, 42399 hrsz.-ú ingatlanból 106 m2, 42401 hrsz.-ú ingatlanból 263 m2.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

18. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépést követően az R-33344/1988. tervtári számú rendezési terv hatályát veszti.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2005. február 25.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2005. március 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005. (II. 25.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére