Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (II. 25.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Jászberényi út - Téglavető utca - Maglódi út - Gitár utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X. kerület, Jászberényi út - Téglavető utca - Maglódi út - Gitár utca által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak:

- szabályozási vonal

- építési övezet és övezet határa

- építési övezeti és övezeti besorolás, és azok jellemzői

- építési hely, mint minimum érték

(2) A szabályozási tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók.

(3) A 2. § (1) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztathatók.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

a) M - munkahelyi terület

(3) A beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint célzott területfelhasználási módú területekbe és keretövezetbe nem sorolt közterületekbe tartoznak:

a) KL-KT közlekedési célú közterületek:

- (40987/4) hrsz. Jászberényi út

- (40993) hrsz. Gitár utca

- (41013) hrsz. Maglódi út

b) Keretövezetbe nem sorolt közterület:

- (40994) hrsz. Téglavető utca

Beépítésre szánt területek

Általános előírások

4. § (1) Legalább elvi telekalakítási tervet kell készíteni a 40995/2 hrsz.-ú telekre, mely alapja az építési engedély elbírálásának. Komplex beépítési terv alapján az építési engedélyhez a Főépítész hozzájárulása szükséges.

(2) A telekalakítást követően az esetleg az építési helyen kívül eső, illetve a maximális építménymagasságot meghaladó meglévő épületen, illetve épületrészen építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a tűzoltósági szakhatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.

(3) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő iparvágányok abban az esetben bonthatók el, ha az iparvágánnyal érintett ingatlan tulajdonosai lemondó nyilatkozatban kijelentik, hogy lemondanak az iparvágányról és annak használatáról. Ezt követően a MÁV tulajdonosi hozzájárulásával vágánybontási tervet szükséges készíttetniük, a terv engedélyeztetése után lehet a vágánybontást megkezdeni a Központi .Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet előírásai betartásával.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott módon az iparvágányok bontása megtörténik, úgy a vágányoktól felszabadult terület beépíthetővé válik, amennyiben ez nem történik meg, épület elhelyezése esetén továbbra is szükséges a meglévő vágányoktól való minimális védőtávolság megtartása, konkrét építésügyi esetben a MÁV Rt.-vel egyeztetett módon.

Építési övezetek

5. § (1) Az M keretövezetbe tartozó területre meghatározott építési övezetek:

- M-X/SZ1 (20,0 m-es építménymagasságú munkahelyi terület)

- M-X/SZ2 (15,0 m-es építménymagasságú munkahelyi terület)

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények

b) kereskedelem építményei

c) kutatás, fejlesztés építményei

d) parkolóházak

e) amennyiben a keretövezet területén, illetve környezetében teljesülnek a keretövezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt, önálló irodai épületek és intézményi épületek, bemutatótermek, szolgáltatóépület, szálláshely-szolgáltatóépület

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetekben megengedett maximum építménymagasság műtárgyak esetében túlléphető, maximum 30,0 m építménymagasság (pld. antennatorony) megtartásával.

(4) 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén kétszintes növényállománnyal (gyepszint+cserjeszint; gyepszint+fás növényzet) - az előkert kivételével - minimum 10,0 m szélességben egybefüggően kell kialakítani.

M-X/SZ1 jelű építési övezet előírásai

6. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

M-X/SZ1 SZ 45% 2,4 m2/m2
3,0 m-20,0 m 4000 m2 25%

a) beépítés módja: szabadonálló beépítési mód

b) legnagyobb megengedett beépítési mérték: 45%

c) legnagyobb megengedett szintterületi mutató:2,4 m2/m2

d) legkisebb megengedett építménymagasság: 3,0 m

e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 20,0 m,

f) kialakítható legkisebb telekméret: 4000 m2

g) legkisebb zöldfelületi mérték: 25%

h) közművesítettség: teljes közművesítettség

i) a telken - az építési helyen belül - több épület is elhelyezhető.

(2) Telekalakítást követően az építési határvonalakra, azaz az előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó előírások:

a) Előkert kialakítása:

- A szabályozási tervlapon jelölt módon a Téglavető u. és a Jászberényi út mentén min. 5,0 m, a Maglódi út és a Gitár u. mentén min. 3,0 m.

b) Oldalkert és hátsókert kialakítása:

- A szabályozási tervlapon jelölt módon, egyéb esetben az oldalkert minimális mérete h/2, hátsókert minimális mérete „h”, ahol „h” a legnagyobb megengedett építménymagasság.

M-X/SZ2 jelű építési övezet előírásai

7. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

M-X/SZ2 SZ 45% 2,4 m2/m2
13,0 m-15,0 m 2000 m2 25%

a) beépítés módja: szabadonálló beépítési mód

b) legnagyobb megengedett beépítési mérték: 45%

c) legnagyobb megengedett szintterületi mutató:2,4 m2/m2

d) legkisebb megengedett építménymagasság: 3,0 m

e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 15,0 m,

f) kialakítható legkisebb telekméret: 2000 m2

g) legkisebb zöldfelületi mérték: 25%

h) közművesítettség: teljes közművesítettség

i) a telken - az építési helyen belül - több épület is elhelyezhető.

(2) Telekalakítást követően (a 2. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásával) az építési határvonalakra, azaz az előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó általános előírások:

a) Előkert kialakítása:

- A szabályozási tervlapon jelölt módon a Téglavető u. és a Jászberényi út mentén min. 5,0 m, a Maglódi út és a Gitár u. mentén min. 3,0 m.

b) Oldalkert és hátsókert kialakítása:

- A szabályozási tervlapon jelölt módon.

- Amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra az oldalkert· és hátsókert mérete: min. 10,0 m.

- Amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra az oldalkert minimális mérete: h/2, hátsókert minimális mérete „h”, ahol „h” = a legnagyobb megengedett építménymagasság.

Beépítésre nem szánt területek

KL-KT-X jelű övezet előírásai

8. § (1) A BVKSZ 51. §-a szerint a KL-KT közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A KL-KT-X övezetbe sorolt közutak és azok szabályozási szélessége:

I. rendű főút:

Jászberényi út hrsz: (40987/4) szabályozási szélessége: 37,0 m
Gitár utca (Körvasút menti körút) hrsz: (40993) szabályozási szélessége: 30,0 m

II. rendű főút:

Maglódi út hrsz: (41013) szabályozási szélessége: 38,0 m

(3) A KL-KT-X övezet területén a közlekedést szolgáló:

a) közutak, pályatestek

b) közúti csomópontok

c) a gyalogos forgalom területei

d) közúti és gyalogos aluljárók

e) a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei és mindezek zöldsávjai, fasorai és zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények.

(4) A Jászberényi út és a Körvasút menti körút felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó közvetlenül nem létesíthető.

(5) A Maglódi út felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó az „Útcsatlakozások ideiglenes műszaki irányelvei”-ben foglaltak szerint alakítható ki.

Keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírásai

9. § (1) A keretövezetbe nem sorolt közutak és azok szabályozási szélessége:

Kiszolgáló út:

Téglavető utca hrsz.: (40994) szabályozási szélesség: 15,0- 17,0 m

(2) A Téglavető utca jelenleg kiépítetlen szakaszának kiszolgáló útként való kiépítése szükséges.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Közlekedési területek

10. § (1) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban és/vagy térszín feletti parkolókban.

(2) Az M-X/SZ jelű építési övezetben saját tulajdonú tehergépjárművek esetén azok telken belüli elhelyezéséről gondoskodni kell.

(3) A tervezett létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.

(4) A szabályozási tervlapon jelölt, a munkahelyi területet kiszolgáló magánút és iparvasút terület lehatárolását célzó javasolt telekhatár irányadó elem.

(5) A magánutat ütemezetten is ki lehet alakítani.

Közterületek

11. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül max. 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

(5) Közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

a) utcabútorok

b) közlekedési építmények

c) közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, geodéziai jel önálló reklámhordozó helyezhető el.

Közműhálózatok

12. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.

(2) A közművek elhelyezésére vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások szerint kell eljárni.

(3) A Téglavető utcában az utca kiépítésével egyidőben ivóvízvezeték építendő ki, a tűzcsapok elhelyezhetősége érdekében.

(4) A Téglavető utcában az utca kiépítésével egyidőben csapadékvíz elvezető csatorna kiépítése szükséges.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó nem létesíthető.

(6) A közcsatornába vezetett kommunális szennyvizeknek meg kell felelni a mindenkor hatályos jogszabályoknak, jelenleg a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben előírt minőségi követelményeknek.

(7) A 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelettel módosított a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(XII. 26.) Korm. rendelet értelmében az elvezetett, tisztított csapadékvizekre a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak.

(8) Az ingatlanok csapadékvizének elvezetéséről, a telek teljes területének víztelenítéséről a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(9) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait.

(10) A közterületen építendő vízi közművekre valamint az esetlegesen beépítésre kerülő előtisztító berendezésekre a területileg illetékes vízügyi hatóságtól vízjogi létesítési engedélyt kell kémi.

(11) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 12/2003. (IV. 27.) BM rendeletben foglalt közműfeltételek biztosítása kötelező.

Tűzvédelem

13. § (1) A telekalakítás során keletkező ingatlanok számára a szükséges oltóvíz mennyiséget biztosítani kell.

(2) Új építmény elhelyezésénél az OTÉK 36. § szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolság betartandó.

(3) Meglévő illetve új építményre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyköteles munkálatok esetén a tűzvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.

(4) A szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(5) A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerint a területen valamennyi közterületen lévő tűzcsap helyét „D” jelű tűzcsapot jelző táblával kell megjelölni.

(6) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(7) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Polgári védelmi létesítmények

14. § (1) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(2) A polgári védelmi létesítmények (óvóhely) megszüntetéséhez, átalakításához és új létesítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság konkrét eseti hozzájárulása szükséges.

(3) A védelmi létesítményt is érintő építési-, bontási engedély csak a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság jóváhagyásával adható ki.

Kulturális örökség védelem

15. § (1) Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindamellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot.

Zöldfelületek

16. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.

(2) Az építés miatt engedély alapján kivágott fa pótlásáról helyi rendelet szerint kell gondoskodni.

(3) Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

(4) Az építési telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét aktív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimumértékek betartása mellett.

(5) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos fajokat kell használni, a zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani.

(6) Amennyiben 10 000 m2 feletti telekméret kerül kialakításra, az építési övezetben meghatározott minimális zöldfelület egy részét a telekhatár mentén - az előkert kivételével - kétszintes növényállománnyal, min 10,0 m szélességben egybefüggően kell kialakítani és fenntartani. ·

Környezetvédelem

Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem

17. § (1) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység esetén az építési engedélyezési eljárásba a területileg illetékes vízügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelettel módosított, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

(3) A terület szennyeződés érzékenysége - felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint „B” érzékeny terület.

(4) A konkrét vízjogi engedélyezési tervek készítése során a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.

(5) Térburkolatról elvezetendő szennyezett csapadékvíz csak előtisztítást (olajfogó) követően vezethető csatornába, illetve (egyéb lehetséges megoldás híján) szikkasztó övárokba. A be- és kivezetések helyén mintavételre alkalmas helye(ke)t kell kialakítani.

(6) Elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

Zaj- és rezgés elleni védelem

(7) Ipari üzem, kereskedelmi, kisipari, szolgáltató üzem, stb. létesítésénél zajkibocsátási határértéket kell kérni, és a bővítést, fejlesztést, új telepítést csak a mindenkor érvényes (jelenleg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet) zajvédelmi határértékek betartása mellett lehet engedélyezni.

(8) A tervezett épületek kialakításánál a meglévő védendő épületek zajvédelmére tekintettel kell lenni, azaz a tervezett új létesítményektől származó zajterhelés (rakodás, áruszállítás, épületgépészeti berendezések stb.) a védendő épületek környezetében nem lépheti túl a mindenkor érvényes (jelenleg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt értéket.

(9) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj-és rezgésvédelmi fejezetében.

Levegőminőség védelem

(10) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglaltak alapján a légszennyezettségi agglomerációba van besorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PM10) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik.

(11) A légszennyezettségre vonatkozó egészségügyi illetve ökológiai határértékek betartása szükséges, amelyeket a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. illetve 2.-es számú mellékletei szabályoznak, melyek előírásai betartandók.

(12) Új ipari tevékenység telepítése esetén figyelembe kell venni, hogy a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § alapján a 2. sz. mellékletben felsorolt tevékenységek esetén védelmi övezetet kell kialakítani az új légszennyező források körül.

(13) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése szerint a kijelölt védelmi övezetben nem lehet és oda a későbbiekben sem építhető a védelmi övezetre vonatkozó tilalom feloldásáig lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

Hulladékkezelés

(14) A veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat megkülönböztetett figyelemmel, elkülönítetten és szigorúan ellenőrzötten, megfelelően dokumentáltan kell kezelni. A keletkező veszélyes hulladékokat szakszerűen, a környezetet legkisebb mértékben terhelő és szennyező módon kell ártalmatlanítani, hatóságilag engedélyezett létesítményben.

(15) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai betartandók.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

18. § (1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő, használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletnek megfeleljen.

(2) Telekfelosztás:

a) A telekfelosztás akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek beépítési mértéke nem haladja meg az 45%-ot.

b) Amennyiben a telekfelosztás a telken fennálló építményt részekre osztja, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át.

c) Telekfelosztást követően a kialakuló ingatlanokon, az önálló közműbekötések kialakításáig szolgalmi jogot illetve közmű-átvezetési szolgalmat kell biztosítani.

d) A telekfelosztáshoz a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egyedi hozzájárulása szükséges.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépést követően az R-28579 tervtári számú rendezési terv hatályát veszti.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2005. február 25.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2005. március 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (II. 25.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére