Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2005. (IV. 22.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Maglódi út - Újhegyi út - Korall utca - 42414/267 hrsz.-ú ingatlan - Kovakő utca - 42414/268 hrsz.-ú ingatlan által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános előírások

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest X. kerület, Maglódi út - Újhegyi út - Korall utca - 42414/267 hrsz.-ú ingatlan - Kovakő utca - 42414/268 hrsz.-ú ingatlan által határolt területre.

(2) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni, és be kell tartani:

a) a szabályozási vonalat,

b) az építési övezet határait és azok jellemzőit,

c) a kötelező telekalakítást.

(2) A kötelezőnek jelölt elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.

(3) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a szabályozási terv módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építéshatósági eljárás során megváltoztathatók.

Részletes előírások

Területfelhasználás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt területre (ezen belül intenzív kertvárosias lakóterület), valamint beépítésre nem szánt területre (közlekedési célú közterületre és keretövezetbe nem sorolt közterületre) tagolódik.

(2) A beépítésre szánt terület az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartozik:

„L4” A lakóterületek hagyományos beépítésű, intenzív kertvárosi sűrűségű, jellemzően szabadonálló beépítési mód szerint beépített területre, melyben az ikres, valamint hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés is megengedett.

(3) A beépítésre nem szánt területek a KL-KT-X övezetbe tartozó (42508) hrsz.-ú Maglódi út, a Keretövezetbe nem sorolt közterületek a (42442/11) hrsz.-ú Kovakő utca, a (42443) hrsz.-ú Újhegyi út, a (42424/3) hrsz.-ú Korall utca, a (42414/215) hrsz.-ú Szőlőtelep utca, a (42414/242) hrsz.-ú Grafit utca, a (42414/268) hrsz.-ú és a (42414/267) hrsz.-ú ingatlanokból kialakított Névtelen utca, a (42442/10) hrsz.-ú Andezit utca, és a (42442/26) hrsz.-ú Dolomit utca.

Beépítésre szánt területek

Általános építési előírások

4. § (1) Az épületek tetőforma képzésénél javasolt a magastetős kialakítás.

(2) Hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla - legfeljebb A1-es méretben (840x594 mm) -, valamint cégér csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, kizárólag az épület(ek) közterületről látható homlokzatain helyezhető el úgy, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(3) Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindamellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot (1014 Budapest, Szent György tér 2. Pf. 4.)

(4) Abban az esetben, ha a szabályozási terv szerinti kiviteli munkák érintenek polgári védelmi létesítményt (szirénát, elektromos kapcsolóját, vezérlőegységét és elektromos csatlakozó kábeleit), akkor a motorsziréna tervezett üzemen kívül helyezését a munka megkezdése előtt 30 nappal a Fővárosi Polgárvédelmi Igazgatóságtól meg kell kérni.

(5) A rendelet hatályát érintő területen további beépítés csak az alaprendeltetés és az azt kiegészítő vagy kiszolgáló, illetőleg ahhoz kapcsolódó funkciók elhelyezése érdekében engedhető meg.

Az L4-X/AT jelű (intenzív kertvárosias, aprótelkes) építési övezetre meghatározott előírások

5. § (1) A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

L4-X/AT SZ, I 35% 0,7 m2/ m2
3,0-5,0 m 400 m2 50%

a) a beépítés módja: szabadonálló beépítés (SZ), ikres (I),

b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: szabadonállónál: 35%,

c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 0,7 m2/m2,

d) minimális-maximális építménymagasság: 3,0-5,0m

e) kialakítható legkisebb telekterület mérete: 400 m2

f) zöldfelület legkisebb mértéke: 50%,

g) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség.

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások: A területen elhelyezhető építményfajták:

a) lakóépület,

b) főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület.

(3) Az épületek kialakítására vonatkozó előírások:

a) Az építmények között, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű építmények egymással szembenálló oldalhomlokzatai közötti távolságot a tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján, véleményük figyelembevételével kell meghatározni.

b) Új beépítés, bővítés esetén az építési övezetre meghatározott 50% zöldfelületi arány biztosítása kötelező.

c) Utólag megvalósítandó gépkocsitároló önálló épületként kizárólag a hátsó kertben helyezhető el amelyet a szomszédos telkek hasonló funkciójú épületeivel tömbösített formában kell kialakítani - kivéve, ha a kialakult beépítés a meglévő zöldfelület védelme, a leírt kialakítást nem teszi lehetővé.

d) Az övezetben a telkek egyesítése megengedett 800 m2-ig. A telkek megosztása esetén a kialakítható minimális telekméret 400 m2.

e) Az övezet építési telkein maximum 2 lakás/telek kialakítása megengedett.

f) A 42414/236 és 42414/238 hrsz.-ú ingatlanon lévő 10/8 RSS telefonközpont részére önálló telket kell biztosítani a szabályozási tervlap szerint jelölt módon.

(4) Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások:

A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.

Az L4/I-X/Z-HZ jelű (Intenzív kertvárosias, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű) építési övezetre meghatározott előírások

6. § (1) A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

L4/I-X/Z-HZ Z-HZ 40% 1,0 m2/m2
3,0-7,5 m 1000 m2 35%

a) a beépítés módja: zártsorú, hézagosan zártsorú

b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%

c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 1,0 m2/m2

d) maximális építménymagasság: 3,0-7,5 m

e) kialakítható legkisebb telekterület mérete: 1000 m2

f) zöldfelület legkisebb mértéke: 35%

g) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

A területen elhelyezhető építményfajták:

a) lakóépület,

b) oktatási,

c) művelődési és kulturális,

d) egészségügyi létesítmények elhelyezése,

e) főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület.

Az építési övezeten belül az alábbi alapintézmények elhelyezése megengedett:

f) kereskedelmi épületek (max.: 2000 m2 bruttó szintterületig),

g) szolgáltatás épületei (max.: 2000 m2 bruttó szintterületig),

(3) Az épületek kialakítására vonatkozó előírások:

a) Az építmények között, továbbá az ezekkel szomszédos más rendeltetésű építmények egymással szembenálló oldalhomlokzatai közötti távolságot a tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján, véleményük figyelembevételével kell meghatározni.

b) Új beépítés, bővítés esetén az építési övezetre meghatározott 35% zöldfelületi arány biztosítása kötelező.

c) Utólag megvalósítandó gépkocsitároló önálló épületként kizárólag a hátsó kertben, a szomszédos telkek hasonló funkciójú épületeivel összeépítve helyezhető el, kivéve ha a kialakult beépítés a meglévő zöldfelület védelme, a leírt kialakítást nem teszi lehetővé.

d) Az övezetben a telkek egyesítése a Szabályozási Tervlapon jelölt helyen kötelező. A telkek megosztása esetén a kialakítható minimális telekméret 1000 m2.

e) Az övezet építési telkein a főépületen belül maximum 3 lakás kialakítása megengedett.

(4) Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások:

A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedés területei

7. § (1) A beépítésre nem szánt területek KL-KT-X övezetre, valamint keretövezetbe nem sorolt közterületekre tagolódnak.

(2) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen a közterületek a jármű és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják. A közterületek számára a rendelet mellékletét képező Szabályozási Terv szerinti szabályozási szélességek biztosítandók.

(3) A KL-KT-X jelű övezet a közlekedés célú közterületek céljára kijelölt terület. A (42508) hrsz.-ú Maglódi út II rendű főút. Szabályozási szélessége: 25 m.

A területen meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni.

(4) Az Keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások:

a) A (42443) hrsz.-ú Újhegyi út gyűjtő út szabályozási szélessége: 20 m.

b) A (42442/11) hrsz.-ú Kovakő utca lakó utca szabályozási szélessége 44 m.

c) A (42424/3) hrsz.-ú Korall utca lakó utca szabályozási szélessége 15 m.

d) A (42414/268) hrsz.-ú és (42414/267) hrsz.-ú ingatlanokból kialakított Névtelen utca lakó utca szabályozási szélessége 15, illetve 10 m.

e) A (42414/242) hrsz.-ú Grafit utca lakó utca szabályozási szélessége: 20 m.

f) A (42414/215) hrsz.-ú Szőlőtelep utca lakó utca szabályozási szélessége: 8 m.

g) A (42442/10) hrsz.-ú Andezit utca lakó utca szabályozási szélessége: 10 m.

h) A (42442/26) hrsz.-ú Dolomit utca lakó utca szabályozási szélessége: 10 m

i) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges járműveket telekingatlanon belül kell elhelyezni az OTÉK 42. §-ának megfelelően.

j) A közterületeken a köztárgyak közül utcabútor, önálló reklámhordozó is elhelyezhető.

k) Közterületen pavilon építése, elhelyezése nem megengedett.

l) Az új útcsatlakozások, közúti csomópontok kiépítéséről az érdekelt tulajdonos köteles gondoskodni.

m) A j) bekezdésben foglalt köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban csak akkor létesíthetők, ha a gyalogossáv visszamaradó szélessége minimum 2,0 méter, rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti. További feltétel, hogy gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 5,0 méteren belüli részén csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető. A köztárgyak elhelyezéséhez be kell szerezni a közútkezelő hozzájárulását.

n) Közterület kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali zöldfelület kialakítását és fásítását.

o) A gyalogos közlekedésre szolgáló területek közterületen és ingatlanon belüli építése, felújítása, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentesség követelményeit.

p) A Maglódi és az Újhegyi út felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó az „Útcsatlakozások ideiglenes műszaki irányelvei”-ben foglaltak szerint alakítható ki.

Szakági rendelkezések

Közműellátás

8. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet.

(2) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(3) A rendelet hatályát érintő területen lévő, illetve az azzal határos utcákban kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi állásfoglalását meg kell kémi.

(4) A keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni, és be kell tartani a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rend. előírásait, illetve a közcsatornába (egyesített, illetve csapadék-vízcsatorna) és/vagy csapadékvíz elvezető árokba vezetett csapadék-vizekkel szembeni minőségi követelményeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rend. alapján kell meghatározni.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása nem megengedett. Új építési engedély csak közcsatornára történő rákötéssel adható ki.

(6) A szennyvízcsatorna hálózat tervezésénél a gravitációs csatornarendszer kialakítására kell törekedni.

(7) A csatornahálózatra való csatlakozás előtt be kell szerezni az FCSM Rt. fogadónyilatkozatát.

(8) A Kovakő utcán lévő 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetének terjedelme a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet 7. § (1) szerint a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 13-13 m függőleges síkokig terjed. A biztonsági övezetben tilos nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete. Tilos a robbanás és tűzveszélyes anyagok tárolása és felhalmozása.

(9) A 120 kV-os távvezeték biztonsági övezetében történő építési tevékenység és az azt megelőző tervezés során maradéktalanul be kell tartani a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendeletet. Az itt leírtak alkalmazása minden olyan épület esetében kötelező, mely erősáramú szabadvezetéket keresztez.

(10) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani.

(11) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 12/2003. (IV. 27.) BM rendeletben foglalt közműfeltételek biztosítása kötelező.

Zöldfelület

9. § (1) A területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.

(2) A zöldfelületek kialakítása során a várostűrő fajok mellett a honos fajokat kell telepíteni. A zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani.

Környezetvédelem

Zaj- és rezgés elleni védelem

10. § (1) A tervezett épületek kialakításánál a meglévő védendő épületek zajvédelmére tekintettel kell lenni, azaz a tervezett új létesítményektől származó zajterhelés (rakodás, áruszállítás, épületgépészeti berendezések stb.) a védendő épületek környezetében nem lépheti túl a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt értékeket, mely rendelet szerint az építési övezetben, a II rendű főút kategóriájú Maglódi út mentén a közlekedéstől származó zajterhelési határérték nappal (6-22 óra) 65 dB, éjjel (22-6) 55 dB. Lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint a közlekedéstől származó zajterhelési határérték nappal: 60 dB, éjjel: 50 dB. Az üzemi létesítményektől származó zajterhelési határérték pedig nappal (6-22 óra) 50 dB, éjjel (22-6) 40 dB.

(2) Meglévő létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határértékek teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési és engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj - és rezgésvédelmi fejezetében.

Levegőminőség védelem

11. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. és a légszennyezetségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PM10) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik.

Talaj-és felszín alatti vízminőség védelem

12. § (1) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (mélygarázs, mélyalapozás) esetén az engedélyezési eljárásba a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot be kell vonni.

(2) A területhasználatok során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek a területen új építési engedély csak közcsatornára történő rákötés mellett legyen kiadható.

(3) Új építési engedélyek kiadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a területen korábban történt-e talajvízszennyezés, ha igen azok kármentesítését el kell végezni. A területen a földmunkák során kitermelésre kerülő feltöltés anyagát és a földet vizsgálni kell, és minőségüktől függően engedélyezett lerakótelepre kell elszállítani, vagy más módon jogszabályok betartásával lehet felhasználni. Elszállítás esetén a lerakóhely üzemeltetőjének befogadó nyilatkozatát előzetesen be kell nyújtani a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság részére.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(5) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak betartása kötelező.

(6) Terület feltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja.

(7) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgált eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja.

Hulladékkezelés

13. § (1) A korábbi tevékenységekből keletkezett hulladékot az építtetőnek el kell távolítania a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig.

(2) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a hulladékok lerakása és égetése tilos.

(3) Jelen rendelet hatálya által érintett területen veszélyes hulladék keletkezése esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben foglaltak betartandók.

(4) Jelen rendelet által érintett területen keletkező kommunális és ipari hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. rendelkezései szerint.

(5) A területen feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni.

(6) A területen a mélyépítési munkák során esetlegesen felszínre kerülő szennyező anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő területrész.

(7) A feltárt hulladékot, veszélyes hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni. Kezelésre a hulladékkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni.

(8) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (2) bekezdésének értelmében hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

Tűzvédelem

14. § (1) A tűzoltóság vonulása és működése céljára ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(2) A szükséges oltóvíz mennyiségét a módosított az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet értelmében a föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(3) A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rend. előírása értelmében a területen valamennyi közterületen lévő tűzcsap helyét „D” jelű tűzcsapot jelző táblával kell megjelölni.

Sajátos jogintézmények

Telekalakítás szabályai

15. § Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletnek megfeleljen.

Kisajátítás

16. § Az Újhegyi út szélesítése a szabályozási terven „Kisajátítás”-sal jelölt területnek megfelelően a Fővárosi Önkormányzat feladatainak ellátása érdekében szükséges.

FSZKT korrekció

17. § A 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) e) pontjában adott felhatalmazás alapján az intenzív kertvárosias lakóövezetből keretövezetbe nem sorolt közterületbe átsorolt ingatlanok a következők:

42414/263 hrsz., 42414/272 hrsz., 42414/271 hrsz., 42414/252 hrsz., 42414/249 hrsz., 42414/248 hrsz., 42414/245 hrsz., 42414/188 és a 42414/244 hrsz.

Településrendezési kötelezések

18. § A 42414/273 hrsz.-ú ingatlanhoz tartozó, közterületen álló lakóépület bontása javasolt, - mely épület jelen rendelet szabályozási tervlapján ábrázolásra került -, az alábbi indokok alapján:

a) Az épület fennmaradása esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 19. § (2) a), b), be), e) pontjai alapján nem teljesíthetők.

b) Az épület a jelen rendelet 8. § (8) bekezdése alapján, a Kovakő utcán lévő 120 kV-os légvezeték 13-13 méteres szélességű biztonsági övezet terjedelmébe esik.

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

19. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap 1-jén lép hatályba.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2005. április 22.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2005. május 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2005. (IV. 22.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére