Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2005. (IX. 16.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Kelemen utca - Gergely utca - Kőér utca - Cserkesz utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint keretövezet átsorolásról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A szabályozás hatálya a Budapest X. kerület, Kelemen utca Gergely utca Kőér utca Cserkesz utca által határolt területre terjed ki.

(2) A rendelet előírásai szabályozási tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak:

szabályozási vonal,

építési övezet határa

építési övezeti besorolás és övezeti jellemzők

építési hely határa.

(2) A szabályozási tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók.

(3) A 2. § (1) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztathatók.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT korrekciója szerint az .alábbi keretövezetbe tartoznak:

a) I - Intézményterület

(3) A beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint célzott területfelhasználási módú területekbe és keretövezetbe nem sorolt közterületekbe tartoznak:

a) KL-KT közlekedési célú közterület

- (41728) hrsz. Kőér utca

b) Keretövezetbe nem sorolt közterületek

- (41739/2) hrsz. Kelemen utca

- (41803/4) hrsz. Gergely utca

- (41636/2) hrsz. Cserkesz utca

- Új út

Elvi építési engedély

4. § (1) Beépítési szándék esetén elvi építési engedély készítése kötelező. Ekkor a teljes tömbre vonatkozó beépítési terv készítendő, melyben meg kell határozni a kialakítandó telekméreteket, az építmények telken belüli elhelyezkedését, a zöldfelületi minimumok és telken belüli parkolás igazolását.

(2) A jelen rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az elvi építési engedélyhez és az építési engedélyhez ki kell kémi a kerület által működtetett tervtanács állásfoglalását.

Beépítésre szánt területek

Általános előírások

5. § (1) A telekalakítást követően a jelen rendeletben előírt építési helyen kívül eső épületen illetve épületrészen az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (1) bekezdése szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül engedélyezhető.

(2) A jelen rendeletben előírt maximális építménymagasságot meghaladó meglévő épületen az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (1) bekezdése szerinti építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül lehetséges.

Városképi szempontból kiemelt területek

6. § (1) A Kőér utca városképi szempontból kiemelt útvonal:

a) Az utcában az építmények, építési telkek, építési területek közterületről látható részének (homlokzat és tetőforma, üzletek, árkádok, portálok, reklámok, árubemutató szekrények stb.) városképi megjelenésére, valamint

b) a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető berendezések kialakítására, elhelyezésére, folyamatos karbantartására a megfelelő állapotára különös gondot kell fordítani.

c) Az utcában az épületek közterületről látható homlokzatainak kialakítása csak a szomszédos épületek ábrázolásával, az elvi építési engedély mellékleteként szereplő látványterv, valamint színezési terv alapján engedélyezhető a kerületi főépítész elvi hozzájárulásával.

(2) A rehabilitációs szabályozást igénylő lakóterülettel szemközti épületek közterületről látható homlokzatainak kialakítása csak a szomszédos épületek ábrázolásával, az elvi építési engedély mellékleteként szereplő látványterv, valamint színezési terv alapján engedélyezhető a kerületi főépítész elvi hozzájárulásával.

Építési övezetek

7. § Az I keretövezetbe tartozó területre meghatározott építési övezet:

1-X/Z, azaz zártsorú beépítési módú intézményterület

1-X/Z jelű építési övezetre meghatározott előírások

8. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

1-X/Z Z, HZ 35% 2,0 m2/m2
50% 7,5 m-12,5 m 2000 m2 25%

a) beépítés módja: zártsorú, hézagosan zártsorú

b) legnagyobb megengedett beépítési mérték: 35%, saroktelek esetén a beépítés mértéke 5%-kal növelhető.

c) legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 2,0 m2 /m2

d) legkisebb megengedett építménymagasság: 7,5 m

e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 12,5 m,

f) kialakítható legkisebb telekméret: 2000 m2, de min. telekmérettől eltérőt az alábbi esetben és szerint ki lehet alakítani: a Kőér utca mentén, kialakult tulajdon (telekhasználat) esetén, esetileg 800 m2-es legkisebb telekméret is kialakítható a meglévő beépítettség mellett, az egyéb jogszabályok betartásával. Ez esetben a beépítési paramétereket a jelen rendelet 9. §-ban foglaltak szerint kell figyelembe venni.

g) legkisebb zöldfelületi mérték: 25%

h) közművesítettség: teljes közművesítettség

i) térszín alatti beépítés mértéke: 50%

(2) Az építési hely meghatározása:

a) közbenső teleknél: a utcafronti telekhatár, illetőleg az attól a telekbelső felé mért 20 m-es távolságban az oldalsó telekhatároktól a telek középvonala felé húzott két 45°-os elméleti vonal, valamint a hátsókert legkisebb mértékét megállapító hátsókerti építési határvonal által közrezárt terület.

b) sarokteleknél: a rövidebb utcafronti telekhatártól mért 20 m széles teleksáv az oldalsó telekhatártól számítva 8 m-ig, majd a rövidebb utcafronti telekhatárral 45°-os szöget bezáró vonal, illetve a másik utcafronti telekhatárral párhuzamos, attól 20 m-re lévő építési vonal és az oldalsó telekhatárok által közrezárt terület.

c) kivételt képez az esetileg min. 800 m2 teleknagyságra kialakított ingatlan.

(3) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

a) lakóépület

b) kereskedelem, szolgáltatás építményei

c) irodaépület

d) felszín alatti gépkocsitároló.

(4) Környezetvédelmi okokból a Kőér utca menti területen lakófunkció a földszint és első emeleten nem alakítható ki, az a fölötti szinteken pedig csak úgy, hogy a lakás:funkciók helyének megtervezésekor a zaj és por kedvezőtlen hatásainak csökkentésére irányuló megoldások szerepeltetését {belső udvarra néző lakások) kell előnyben részesíteni az épületakusztikai eszközök alkalmazása mellett.

(5) Utcai homlokzaton garázskapu nem helyezhető el.

(6) Az épületmélység min.: 12 m.

Eseti előírások

9. § Amennyiben a jelen előírások 8. § (1) f) pontjában adott felhatalmazás szerint kialakításra kerül a min 800 m2 legkisebb teleknagyság, úgy azon ingatlanra az alábbi előírások a mérvadóak:

a) a kötelező építési hely határa: a jelen előírások 8. § (2) a) b) pontjától eltérően a meglévő épületek tömegén belül

b) az építési övezetben meghatározott beépítési mértéktől {min. zöld, beépítési arány, építménymagasság, szintterületi mutató) eltérően az építési paraméterek az újonnan kialakuló teleknagyság és a meglévő épületek beépítettségéből adódik.

Beépítésre nem szánt területek

Övezetek

10. § (1) A BVKSZ 51. §-a szerint a KL-KT közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A KL-KT célzott területfelhasználási módú területre meghatározott övezet:

KL-KT-X jelű övezet (Kőér utca) Hrsz.:(41728) Szabályozási szélesség: 22,50 m

(3) A KL-KT-X övezet területén a közlekedést szolgáló:

a) közutak, pályatestek

b) közúti csomópontok

c) a gyalogos forgalom területei

d) kerékpáros közlekedés területei

e) közúti és gyalogos aluljárók

f) a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei és mindezek zöldsávjai, fasorai és zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.

Közlekedési területek

11. § (1) A keretövezetbe nem sorolt közutak és azok szabályozási szélessége:

Kelemen utca Hrsz.: (41739/2) meglévő, megmaradó szabályozási szélesség: 11,0 m

Gergely utca Hrsz.: (41803/4) meglévő, megmaradó szabályozási szélesség: 15,0 m

Cserkesz utca Hrsz.: (41636/2) meglévő, megmaradó szabályozási szélesség: 15,0 m

Az újonnan kialakításra kerülő utca szabályozási szélessége: 14 m

(2) Új útcsatlakozás vagy kapubehajtó az „Új útügyi műszaki előírás”-ban foglaltak szerint alakítható ki.

(3) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban és/vagy térszín feletti parkolókban.

(4) A tervezett létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.

Közterületek

12. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra a közútkezelő hozzájárulásával bárki használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni

(4) A közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

(5) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül max. 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

(6) Közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

a) utcabútorok

b) közlekedési építmények

c) közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, geodéziai jel, önálló reklámhordozó helyezhető el.

(7) A Kőér utca végleges kiépítéséig ideiglenes jelleggel parkoló, közcélú hasznosítás is megengedett (pid: hulladékgyűjtés stb.), illetve max. egyenként 12 m2-es építmény, beépítési terv alapján, amit a kerületi főépítész véleményez.

Közműhálózatok

13. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.

(2) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait.

(3) A közterületen építendő vízi közművekre valamint az esetlegesen beépítésre kerülő előtisztító berendezésekre a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Felügyelettől vízjogi létesítési engedélyt kell kémi.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó nem létesíthető.

(5) Az ingatlanok csapadékvizének elvezetéséről, a telek teljes területének víztelenítéséről a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni, a kiépített csapadékhálózatra való rákötéssel.

(6) A közcsatornába vezetett kommunális szennyvizek minőségének meg kell felelni a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben előírt minőségi követelményeknek.

(7) A 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelettel módosított a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(XII. 26.) Korm. rendelet értelmében az elvezetett, tisztított csapadékvizekre (2005. január 1-jétől a használt) és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. KöM-KöViM együttes rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak.

(8) A nem kommunális szennyvizek (termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során képződő szenny- és használtvizek) közcsatornára vezetéséhez be kell szerezni a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VIII. 21.) Korm. rendelet 25. §-ban előírt szennyvíz kibocsátási engedélyt. Nem kommunális szennyvíz zárt gyűjtőben való gyűjtése csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VIII. 21.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésében előírt, külön eljárásban jóváhagyott előkezelést követően engedélyezhető tűrt állapotként, határozott állapotként.

(9) A csatornahálózatra való csatlakozás előtt be kell szerezni az FCSM Rt. fogadónyilatkozatát.

(10) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény értelmében biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét.

Tűzvédelem

14. § (1) A telekalakítás során keletkező ingatlanok számára a szükséges oltóvíz mennyiséget a Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet értelmében föld feletti tűzcsapokról biztosítani kell.

(2) Új építmény elhelyezésénél az OTÉK 36. § szerint meghatározott építmények közötti legkisebb távolság betartandó.

(3) Meglévő illetve új építményre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyköteles munkálatok esetén a tűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi hatósággal szükséges egyeztetni.

(4) Tűzcsapokat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerinti táblával kell jelölni.

(5) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Polgári védelmi létesítmények

15. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti területen az alábbi polgári védelmi létesítmények találhatók:

1. óvóhely - Gergely utca 24-26. sz. alatt

2. sziréna - Kőér utca 5. sz. alatt

(2) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(3) A polgári védelmi létesítmények (óvóhely) megszüntetéséhez, átalakításához és új létesítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság konkrét eseti hozzájárulása szükséges.

(4) A védelmi létesítményt is érintő építési-, bontási engedély csak a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság jóváhagyásával adható ki.

Kulturális örökség védelem

16. § Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindamellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot.

Zöldfelületek

17. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.

(2) Az engedély alapján kivágott fa pótlásának módját és mennyiségét a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala az engedélyező határozatban írja elő.

(3) Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

(4) Az építési telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.

(5) A zöldfelület egy részét a telekvégeken min. 3 m szélességben aktív egybefüggő zöldfelülettel javasolt kialakítani és fenntartani.

(6) A zöldfelületi mutatóba csak az „aktív” zöldterület számítható be, „zöldbeton”, műanyag gyeprács nem elfogadható.

(7) A kialakított tömbre vetített területen 50 lakás felett játszótér kialakítása kötelező.

Környezetvédelem

Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem

18. § (1) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (pl. mélygarázs, mélyalapozás) esetén az építési engedélyezési eljárásba a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Felügyeletet szakhatóságként be kell vonni.

(2) Új épületekre építési engedély kiadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a területen történt-e talaj(víz)szennyezés, ha igen, azok kármentesítését el kell végezni.

(3) A terület szennyeződés érzékenysége a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VIII. 21.) Korm. rendelet szerint „B” érzékeny terület.

(4) Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek nem szikkaszthatók el, a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés szerinti elővizsgálat elvégzése szükséges.

(5) A területen a földmunkák során kitermelésre kerülő feltöltés anyagát és a földet vizsgálni kell, és - minőségüktől függően - engedélyezett lerakótelepre kell elszállítani, vagy más módon - jogszabályok betartásával - lehet felhasználni. Elszállítás esetén a lerakóhely üzemeltetőjének befogadó nyilatkozatát előzetesen be kell nyújtani a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség részére.

Zaj- és rezgés elleni védelem

(6) A tervezési terület környezetében: a Kőér u., Gergely u., Kelemen u. és a Cserkesz u. (Kelemen u. - Lámpagyár u. között) túloldalán a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek érvényesek.

(7) A közlekedési területek mentén figyelembe kell venni a zajkibocsátás várható szintjét, és ennek ismeretében meghatározni a területek besorolását. Irányadók a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete.

Levegőminőség védelem

(8) A légszennyezettség, egészségügyi illetve ökológiai határértékeket a légszennyezettségi határértékekről, a légszennyező helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1-es, illetve 2-es számú mellékletei szabályozzák.

(9) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van sorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PMl 0) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik.

Hulladékkezelés

(10) A veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat megkülönböztetett figyelemmel, elkülönítetten és szigorúan ellenőrzötten, megfelelően dokumentáltan kell kezelni. A keletkező veszélyes hulladékokat szakszerűen, a környezetet legkisebb mértékben terhelő és szennyező módon kell ártalmatlanítani, hatóságilag engedélyezett létesítményben.

(11) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai betartandók.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

19. § (1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő, használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletnek megfeleljen.

(2) A telekalakítás akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek beépítési mértéke jelen rendelet előírásainak megfelel. Amennyiben a telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztja, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával, a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át.

KERETÖVEZET ÁTSOROLÁS

20. § A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés f) pontja alapján - a KSZT mellékletét képező övezeti tervlapon jelöltek szerint - a rendelet hatálya alá tartozó terület M övezetből I övezetbe sorolódik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

21. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2005. szeptember 16.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2005. október 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2005. (IX. 16.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére