Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 50/2005. (X. 21.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Kabai utca - Nemes utca, belterületi határ -·Keresztúri út - Váltó utca - Paprika utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X. kerület, Kabai utca - Nemes utca - belterületi határ Keresztúri út - Váltó utca Paprika utca által határolt területre terjed ki.

(2) A rendelet előírásai a Szabályozási Tervvel (1. sz. melléklet) és a Keretövezet-módosítási tervlappal (2. sz. melléklet) együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

(4) A rendelet a területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozás elemei

2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező elemei az alábbiak:

- tervezett szabályozási vonal,

- építési övezet határa,

- építési övezeti besorolás és övezeti jellemzők,

- a közterületek kialakítása, telekhatára,

- védőtávolságok,

- az új utca szakaszok és szervizutak kiépítésével összefüggő telekalakítások,

- bontandó épület

(2) A Szabályozási Tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

(3) A 2. § (1) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztathatók.

EGYEDI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt területekre, valamint beépítésre nem szánt területekre, ezen belül a célzott területfelhasználási módú területek közül a KL-KT jelű közlekedési célú, illetve keretövezetbe nem sorolt közterületekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT alapján L4 jelű, intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetbe tartoznak.

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÉS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

Az intenzív kertvárosias lakóterületek általános övezeti előírásai a beépítés módjára és a létesíthető funkciókra

4. § (1) Az L4-X jelű építési övezetek területén jellemzően a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint szabad épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek. Az építési övezet előírásainak megfelelően oldalhatáros beépítési mód is alkalmazható és lakóparkos kialakítás is lehetséges.

(2) Az L4-X jelű építési övezetek:

a) L4-X-AI - Kertvárosi alapintézményi területek

b) L4-X-SZ - Szabadonálló beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

c) L4-X-SZ/A - Aprótelkes, szabadonálló beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

d) L4-X-O - Oldalhatáron álló beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

e) L4-X-O/A - Aprótelkes, oldalhatáron álló beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

(3) A kertvárosias .lakóterületi építési övezetek területén - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a BVKSZ 24. §-ában foglaltak közül:

a) lakóépület,

b) szálláshely-szolgáltató épület,

c) közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi épület),

d) irodaépület,

e) sportépítmény, valamint

f) ahol azt az építési övezet előírásai külön rögzítik, az építési övezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület

helyezhető el.

(4) A (3) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, a (3) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően:

a) vendéglátási,

b) kiskereskedelmi,

c) irodai,

d) szolgáltatási,

e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) egészségügyi, szociális, egyházi,

g) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások figyelembevételével.

(5) Közforgalmú rendeltetési egység a lakóépületeknek csak a földszintjén és pinceszintjén vagy alagsorában létesíthető.

(6) A kertvárosi építési övezetek területén

a) a BVKSZ 24. § (4) bekezdése szerinti önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület,

b) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

c) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység

nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(7) Az előírt telekterületnél kisebb méretű telken csak egy fő rendeltetést szolgáló épület helyezhető el. A legkisebb előírt telekméretnél nagyobb méretű telkeken több épület is elhelyezhető az építési övezetben meghatározott feltételek betartása mellett.

(8) Ha az előírtnál nagyobb telekméretből adódóan két vagy több épület elhelyezése is lehetséges, akkor az épületek a terepszint alatt, illetve a pinceszinten összeköthetők a tűzvédelmi szakhatóságok előírásainak figyelembevételével.

(9) Az előkert mérete általános esetben 5,0 m, illetve az utcában kialakult állapot.

(10) Meglévő telkek összevonása és azok újraosztása esetén 14 m-nél keskenyebb telek nem alakítható ki. Nyúlványos telek kialakítása nem megengedett.

(11) Az 1. § (1) bekezdésében rögzített területen az épületek utca felőli építési vonala a telek közterületi határvonalával egybeeshet, ahol a szomszédos beépítés már így alakult ki:

- a Kabai utca,

- a Nemes utca,

- a Paprika utca mentén.

(12) 16 m-nél szélesebb telek esetén több fő rendeltetésű épület csak szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel, a legalább az előírt legkisebb telekméret kétszeresénél nagyobb méretű telek esetén létesíthető.

(13) Az előírt legkisebb telekméret legalább kétszeresénél nagyobb méretű telken a megengedett mértékű beépítés csak két vagy több épület elhelyezésével valósítható meg, mely esetben egy épület beépítésbe beszámító bruttó alapterülete nem lehet kisebb 120 m-nél.

(14) A már beépített telkek esetén a meglévő oldalkertméretek új beépítés esetén is megtarthatóak, ha ez egyéb jogszabályokat és érdekeket nem sért.

(15) A (11)-(14) bekezdés szerinti, illetve az egyes építési övezetek általános előírásaitól feltételekhez kötötten eltérő épületkialakításnál előzetesen elvi építési engedélyt kell kémi a környezet feltüntetésével a beépítés kérdéseinek, illetőleg az épület és a szomszédos épületek homlokzati feltüntetésével az utcaképi illeszkedésére vonatkozóan, valamint az épület elhelyezésén! vonatkozóan, amennyiben az építési vonal nem azonos az utcai homlokvonallal.

(16) Az egyes építési övezetekben a meghatározott legkisebb telekméretet meg nem haladó telken az L4-X jelű építési övezetek területén legfeljebb 2 lakásos, lakóépület létesíthető.

(17) Jelen rendelet hatálybalépésekor már meglévő szálláshely-szolgáltató épület, irodaépület illetőleg egyéb fő rendeltetésű épület lakóépületté akkor is átalakítható, ha a szerkezeti adottságokból fakadóan a létrejövő lakásszám nagyobb, mint az övezetben megengedett, egy épületben létesíthető lakásszám. Eredetileg a korábbi rendelkezések szerint melléképületként létesített épület lakóépületté akkor alakítható át, amennyiben a rendeltetés szerinti feltételek a telken belül biztosítottak és az övezeti előírásoknak az megfelel.

(18) Az építési övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületek (kiszolgáló épületek) közül a BVKSZ 31. §-ban meghatározott:

a) önálló járműtároló,

b) háztartással kapcsolatos tárolóépület,

c) barkácsműhely,

d) műterem

létesíthető. Egy telken legfeljebb egy kiszolgáló épület helyezhető el.

(19) A járműtárolást új épület elhelyezése esetén lehetőleg a fő rendeltetést szolgáló épület tömegén belül kell megoldani.

(20) Jelen rendelet hatálybalépése előtt az L4-X építési övezet területein, már meglévő lakóépület esetén, ha a telken a járműtárolásra nincs alkalmas kiszolgáló épület és a meglévő épület tömegén belül, illetve annak bővítésével kialakítása utólag nem lehetséges, e célból megengedett egy önálló kiszolgáló épület létesítése, az a)-d)-pontban meghatározottak figyelembevételével, ha az építési övezeti előírások azt külön lehetővé teszik:

a) a kiszolgáló épület kizárólag járműtárolás céljából létesíthető, rendeltetése utólag nem változtatható meg;

b) az előírtnál kisebb méretű telek esetén, ha a járműtárolására alkalmas önálló kiszolgáló épület létesítése az előírt megengedett beépítési mértéket már meghaladná, az építési hatóság elvi építési engedélyezés eljárás keretében, a főépítészi tervtanács hozzájáruló állásfoglalása alapján legfeljebb 20 m2-es bruttó alapterület mértékéig megengedheti a beépítési mérték túllépését. Az így elhelyezett járműtároló rendeltetése utólag nem változtatható meg. Ezt a korlátozást az ingatlan-nyilvántartásba a hatóság be kell jegyeztesse;

c) a hátsókert és az egyik oldalkert mérete legfeljebb 1,5 m-re csökkenthető elvi engedély alapján amennyiben:

ca) a kiszolgáló épület I-III. fokozatú, nem éghető külső térelhatároló szerkezetű és falazatú,

cb) a csökkentett méretű oldal-, illetőleg hátsókertre néző határoló-falban nyílászáró nem létesül,

cc) a 3,0 m-nél kisebb méretűre csökkentett oldalkert esetén: a telek homlokvonala és a kiszolgáló épület utca felőli építési vonala között a távolság nem lehet kisebb, mint a homlokvonal és az övezet szerinti hátsó építési határvonal távolsága,

cd) kiszolgáló épület maximum 20 m2-es befoglaló méretű, legfeljebb 3,0 m-es építménymagasságú lehet, gerincmagassága nem lehet nagyobb 4,0 m-nél,

ce) a kiszolgáló épület oldalfalát a tűzfalas szakaszokon növényzettel kell befuttatni vagy sövénnyel kell takarni,

cf) a kiszolgáló épület·hátsó, illetőleg oldalkert·i méretének meghatározása érdekében elvi építési engedélyt kell kémi, melyben a csökkentett hátsókerti és oldalkerti méreteket az építési hatóság nagyobb mértékben is előírhatja a kialakult beépítés figyelembevételével,

cg) a főrendeltetésű épület bővítése esetén a csökkentett méretű oldal- és hátsókert nem vehető figyelembe.

d) amennyiben a szomszédos telken a telekhatáron állóan már van meglévő kiszolgáló épület, akkor az új kiszolgáló épület ahhoz csatlakozva, ikres formában is elhelyezhető előzetes elvi engedély alapján.

(21) Az L4-X jelű övezetek területén csoportház nem helyezhető el.

(22) Az L4-X jelű egyes építési övezetek telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét és

f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb, illetőleg legnagyobb értékét az övezetekhez tartozó táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

(23) Az épületek tetőhajlásszögének 10-45° közé kell esnie.

L4-X-AI
Kertvárosi alapintézményi területek

5. § (1) Az alapintézményi építési övezetek területe elsősorban a kertvárosias lakóterület alapintézményeinek elhelyezésére szolgál. Az övezetek területén önálló lakóépület nem létesíthető.

(2) Az építési övezet területén a 4. §-ban meghatározottak közül

a) közintézmény épületek,

b) oktatási épületek,

c) művelődési és kulturális célú épületek,

d) egészségügyi épületek,

e) igazgatási épületek,

f) szolgáltató épületek,

g) legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciójú épületek

helyezhetők el.

(3) Az övezetek területén lakóépület nem, de önálló rendeltetési egységként - kivételesen önálló épületben megvalósítva - a (2) bekezdésben meghatározott funkciókörökön kívül lakás létesíthető.

(4) Az övezet területén az épületeket a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni. Meglévő épület esetén az eredeti beépítési mód szerint az épület bővíthető.

(5) A legkisebb telekméretet el nem érő telekkialakítás is megengedett abban az esetben, ha az eredeti telek mérete ez által növekszik.

1. számú táblázat

a telek megengedett az épület megengedett
legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb
Az építési övezet jele
területe

szélessége

beépítési mértéke
szint-
területi
mutatója
terepszint alatti építési mértéke
zöldfelületi mértéke

építménymagassága
m2 m % m2/ m2 % % m
L4-X-AI 2000 20 50 min. 1,0 50 30 4,5 7,5

L4-X-SZ, L4-X-SZ/A
Szabadonálló álló beépítésű és aprótelkes, szabadonálló beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

6. § (1) Az L4-X-SZ, L4-X-SZ/A jelű építési övezet területén jellemzően szabadonálló beépítési mód szerint szabad új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni.

(2) Az övezet területén meglévő telkek oldalhatárosan is beépíthetőek a 7. §-ban foglaltak, valamint a meglévő épületek és a tervezett épület közötti előírt távolság betartása mellett, amennyiben a szomszédos telkek már az övezeti előírásnak megfelelő épülettel beépültek vagy beépítettségük kialakult és a meglévő telek szélessége 14 m-nél kisebb.

2. számú táblázat

a telek megengedett az épület megengedett
legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb
Az építési övezet jele
területe

szélessége

beépítési mértéke
szint-
területi
mutatója
terepszint alatti építési mértéke
zöldfelületi mértéke

építménymagassága
m2 m % m2/ m2 % % m
L4-X-SZ 800 16 25 5 55 3,5 7,5
L4-X-SZ/A 600 1 35 50 3,5 7,5

L4-X-O, L4-X-O/A
Oldalhatáros beépítésű és aprótelkes, oldalhatáros beépítésű, intenzív kertvárosias lakóterület

7. § (1) Az L4-X-O, L4-X-O/A jelű építési övezet területén jellemzően oldalhatáron álló beépítési mód szerint szabad új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni.

(2) Az oldalhatáron álló beépítés esetén:

a) 16 m-nél keskenyebb telken legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület helyezhető el,

b) 16 m-nél szélesebb telken az épület szabadonállóan is elhelyezhető az oldalhatáros építési helyen belül. Szabadonálló épület elhelyezés esetén a telken építhető lakásszám nem haladhatja meg a négy lakást.

(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert mérete legfeljebb 4,0 m-re csökkenthető, a tűzoltóság előzetes eltérési engedélye alapján.

(4) A (2) bekezdés b) pont szerinti szabadonálló épület elhelyezésnél az építési helyen belüli oldalkert legkisebb mérete legalább 3,0-m legyen, a másik irányú oldalkert előírt 5,0 m-es mértékének megtartása mellett. Ez esetben a kisebbik oldalkert felé a homlokzatot a szabadonálló beépítésű épület szabályai szerint szabad kialakítani.

(5) Az övezet területén az utcára merőleges épülethossz nem haladhatja meg a 25 m-t.

3. számú táblázat

a telek megengedett az épület megengedett
legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb
Az építési övezet jele
területe

szélessége

beépítési mértéke
szint-
területi
mutatója
terepszint alatti építési mértéke
zöldfelületi mértéke

építménymagassága
m2 m % m2/ m2 % % m
L4-X-O 800 14 25 0,4 35 55 3,5 5,0
L4-X-O/A 600 14 35 0,6 35 50 3,5. 5,0

Értékvédelem

8. § A nagy területű és/vagy. nagy mélységet érintő földmunkákat - a konkrét beruházások megindulása előtt szondázó jellegű régészeti próbafeltárásoknak kell megelőznie. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2., Pf. 4.) jogosult ásatási engedély birtokában a beruházó költségére.

Közlekedési területek

9. § (1) Idetartoznak a célzott területfelhasználási módú területek közül a KL-KT-X jelű közlekedési célú, illetve keretövezetbe nem sorolt közterületek.

(2) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetbe tartozó egyes közterületi szakaszokra vonatkozóan azok átépítésekor, területükön köztárgyak elhelyezésekor, növényzet telepítésekor közterület-rendezési tervet kell készíteni.

(4) Az övezet területén önálló üzemanyagtöltő állomás, illetőleg egyéb gépjármű szolgáltató építmény nem létesíthető.

(5) Az övezet területén a meglévő növényállomány fokozott figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közművek műtárgyait, jelzőberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni.

(6) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévő fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra.

(7) Az egyes ingatlanoknak az OTÉK alapján számított parkolóhely szükségletét az adott telken belül kell megadni.

(8) A Keresztúri út, mint az M4 autópálya tervezett bevezető szakasza, I. rendű főút, szabályozási szélessége 46,00 m. A főút szabályozási szélességén belül kerékpáros főhálózati elem létesítendő.

(9) A Keresztúri út, mint főút felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó csak a szervizútra létesíthető.

(10) A Paprika utca és a Nemes utca közötti új út szabályozási szélessége 14,00 m.

(11) A Keresztúri út és a Paprika utca közötti szervizút szabályozási szélessége 16,00 m.

(12) A Paprika utca és a Tárna utcai felüljáróhoz vezető út között közúti kapcsolat nem létesülhet.

(13) A Rákosvölgyi utca vegyes forgalmú burkolattal építendő át.

(14) Új közterületi utak létesítése esetén a tűzoltóság vonulása és működése számára - ha arról más jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

(15) A Keresztúri út - Hortobágyi utca - Rákos patak - Tárna utcai felüljáró által határolt területre egységes forgalomtechnikai tervet kell készíttetni.

Közművek

10. § (1) Közterületen a közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, kialakítani, az adott szabályozási szélességen belül.

(2) A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok, jelenleg az MSz 7487/2-80 „Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen” előírásait kell figyelembe venni.

(3) A területen bármilyen építményt, igényszintjének megfelelően, csak teljes közművesítéssel szabad elhelyezni.

(4) A tervezési terület közműellátását a Keresztúri út tervezett átépítésével kapcsolatos közműépítésektől, -kiváltásoktól függetlenül folyamatosan biztosítani szükséges.

(5) Az esetlegesen szükséges közműkiváltások után a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott vezeték, közmű a földben nem maradhat.

(6) Vízellátás

a) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet IV. fejezet 49. § (1) bekezdés értelmében a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m-nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet. A tűzcsap telepítési helyét a hivatalos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. A területen valamennyi közterületen lévő tűzcsap helyét, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott „D” jelű tűzcsapot jelzőtáblával kell megjelölni.

b) A tervezési területen kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető.

(7) Csatornázás

a) A létesítmények kommunális jellegű szennyvizei közvetlenül, nem kommunális jellegű és technológiai szennyvizek csak megfelelő előkezelést, illetve előtisztítást követően vezethetők a szennyvízcsatorna hálózatra. A területen tilos a szennyvíz szikkasztása!

b) A tisztított csapadékvizekre a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak, míg a közcsatornára vezetett kommunális szennyvizeknek meg kell felelni a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendeletben előírt minőségi követelményeknek.

c) A felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

d) A burkolt területről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizeket olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába, árokba való elvezetés előtt.

(8) Gázellátás

a) Gázellátó rendszerek létesítése esetében az MSZ 7048-1:1983 szabványban megfogalmazottakat be kell tartani. Kisnyomású gázvezeték legkisebb távolsága épületektől 2,0 m.

b) A Keresztúri úton húzódó 40 bar üzemi nyomású gázvezeték védőtávolsága a vezeték szélső pontjától és arra merőlegesen mért 7-7 méter; mely sávban épület, építményem helyezhető el.

(9) Villamosenergia-ellátás

a) A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és korlátozásokat jelenleg a villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet szabályozza. A mindenkori szabályozásban előírtakat be kell tartani.

b) A 10 kV-os földkábelek biztonsági övezete a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért 1,0 m.

c) A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

(10) Távközlés

a) A távközlési létesítmények elhelyezési területét az OTÉK 26. § (1) bek. szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSz7487 ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet határozza meg.

b) Hírközlési létesítmények közül önálló antennatartó szerkezet (torony) a tervezési területen nem helyezhetők el.

c) A 4 m2-nél nagyobb alapterületű távközlési létesítmények, szekrények, konténerek csak építési engedély alapján telepíthetők.

Zöldfelületek

11. § (1) Az egyes övezetekben meghatározott minimális zöldfelületi arányt be kell tartani.

(2) Zöldfelületnek számít a telkek beépítetlen, szilárd burkolat nélküli, növényzettel betelepített területének sík vetülete. Terepszint alatti építmény tetőkertjének 75%-a számítható be a zöldfelületbe, ha a földtakarás legalább 1,0 m-es.

(3) Parkolót csak fásítottan lehet kialakítani, mégpedig úgy, hogy minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő lombos fát kell telepíteni.

(4) Fakivágáshoz minden esetben (kivétel gyümölcsfák) az önkormányzat engedélye szükséges. A kivágott fák pótlásának módját és mennyiségét az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala az engedélyező határozatban állapítja meg.

(5) A közterületek fásításáról a használatba adásig, illetve meglévő közterület esetén az útburkolat felújításával egyidejűleg az önkormányzatnak gondoskodni kell. (BVKSZ 15. § (5) bekezdés)

(6) A fentiekben nem említett, a környezet védelmét érintő kérdésekben a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(7) A közlekedési útvonalakat kísérő zöldfelületeket rendezni kell (fasor, cserjesáv).

(8) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos fajokat kell használni és többszintűen, intenzíven kell létesíteni.

Környezetvédelem

12. § (1) A föld védelme

a) Vízvételi .hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

b) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kel·l vizsgálni. Minőségüktől függően kell engedélyezett lerakóhelyre szállítani, vagyis más módon - a vonatkozó jogszabályok betartásával azokat felhasználni. Elszállítás esetén a lerakóhely üzemeltetőjének befogadó nyilatkozata a KDV KÖFE részére előzetesen benyújtandó.

c) Hulladéknak minősülő anyagokkal történő feltöltés a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 14. § (2) bekezdés alapján kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Feltöltésre tilos szennyezett talajt felhasználni.

d) A terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

e) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. szerint az érintett terület szennyeződés érzékenysége (Korm. rendelet 2/1. melléklet) „B” érzékeny terület.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. §-ban meghatározottak alapján a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetében B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PM10) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik.

b) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen csak a hatályos védettségi fokozatnak megfelelően szabad bármely tevékenységet folytatni, illetve bármely létesítményt elhelyezni.

c) A levegő tisztaságának védelmével kapcsolatban a telepítendő tevékenységek és technológiák tekintetében a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai alapján kell eljárni.

d) A pontforrásokon át távozó szennyezőanyagokra területi kibocsátási határértéket kell kémi az illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóságtól.

e) Határérték feletti légszennyezést kibocsátó tevékenység nem folytatható a területen.

f) Új ipari tevékenység telepítése nem engedélyezhető a területen.

(3) Felszíni és felszín alatti vizek védelme

a) A felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében semmilyen, a felszín alatti vizekre potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

b) A teljes tervezési területen tilos a szennyvízszikkasztás.

c) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizeket olajfogón kell keresztülvezetni.

(4) Zaj- és rezgés elleni védelem

a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékeket kell érvényesíteni a BVKSZ 12. mellékletében meghatározott területi kategóriáknak megfelelően.

b) A Zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet rendelkezései érvényesek új üzemi létesítmények, berendezések, technológiák tervezésekor, telepítésekor.

c) A lakóhasználattal közvetlenül szomszédos telephelyeknek biztosítaniuk kell a lakóhasználat határán a lakóterületre vonatkozó határérték teljesülését.

d) Az építési munkálatokból származó zajra vonatkozóan a beruházónak, illetve az építés kivitelezőjének az építési munkálatok idejére zajhatárérték megállapítását kell kérnie az önkormányzattól, és biztosítani kell a megadott határérték és az időbeli korlátozások betartását.

e) A közlekedésből származó zajterhelést forgalomtechnikai és passzív akusztikai eszközökkel csökkenteni kell.

f) A Keresztúri út lakóterületekkel és intézményterületekkel kísért szakasza mellett, a főútvonal autópálya bevezető szakasza bővítése, vagy a forgalom növekedése esetén, zajvédő fal létesítendő a tényleges zajterhelés elleni, a határértéket biztosító védelem érdekében.

g) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet értelmében az épületen belüli lakó- és irodahelyiségekben nappal 40 dB A, éjjel 30 dB A zajhatárértéket be kell tartani. Ennek érdekében szükség esetén passzív akusztikai eszközöket kell alkalmazni.

(5) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék - elszállításáig, illetve semlegesítéséig történő - tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása (és átalakítása) során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A kommunális hulladék engedélyezett lerakóba történő rendszeres elszállításáról, vagy az újrahasznosításáról gondoskodni kell.

c) Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint kell eljárni.

(6) A fentiekben nem említett, a környezet védelmét érintő kérdésekben a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Építésjogi követelmények

13. § (1) Az ingatlanfejlesztés során a tervezett építmények megvalósításához és működéséhez szükséges közterületi közmű-, és útépítések a beruházót, illetve az ingatlan tulajdonosát terhelik.

(2) A Szabályozási Terv szerinti legkisebb zöldfelület az új létesítmény használatba vételéig alakítandó ki.

FSZKT korrekció

14. § A 2. számú melléklet „Keretövezet-módosítási tervlap”-on jelöltek szerint FSZKT korrekcióval az alábbi területek érintettek:

- a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bek. b) pontja alapján „L4”jelű, intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetből „KL-KT” jelű közlekedési célú közterület célzott területfelhasználási módú területbe sorolás a 40909/32 és a 40909/31 hrsz.-ú ingatlanok egy része.

- a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bek. e) pontja alapján „L4”jelű, intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetből keretövezetbe nem sorolt közterületbe sorolás a 40680 hrsz.-ú ingatlan egy része.

Záró rendelkezések

15. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egy időben az R-33298 tervtári számú korábbi rendezési terv hatályát veszti.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2005. október 21.

Hatálybalépés napja: Budapest, 2005. november 1.

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 50/2005. (X. 21.) önkormányzati rendeletéhez

2. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 50/2005. (X. 21.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére