Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 61/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Kőrösi Csoma út - Előd utca - Bebek utca - Harmat utca - Ihász utca - Kápolna tér - Kápolna utca - Halom utca - Ászok utca - Bánya utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének, valamint keretövezet korrekciójának jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X. kerület, Kőrösi Csoma út - Előd utca - Bebek utca - Harmat utca - Ihász utca - Kápolna tér - Kápolna utca - Halom utca - Ászok utca - Bánya utca által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen előírások

a) mellékletét képezi: a szabályozási tervlap, amely a rendelet előírásainak elválaszthatatlan része, annak megváltoztatása a szabályozási terv módosításával lehetséges.

b) szöveges függelék: a rendelet 1. számú függeléke a jelen rendelet készítésekor hatályos rendeletek, törvények jegyzékét tartalmazza, melynek elemei a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók

c) rajzi függelékek:

2. Műemléki területre javasolt területi egységek szintmagasságai tervlap

3. FSZKT korrekció tervlap

4. Pincék elhelyezkedése tervlap

5. Javasolt forgalmi rend tervlap

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: tervezési terület) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) és a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad. ·

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak:

a) szabályozási vonal

b) építési övezet határa

c) építési övezeti besorolás, és azok jellemzői

d) építési övezet határához rendelt telekhatár

e) építési határvonal által határolt építési hely

f) műemlék, műemléki környezet, ideiglenes védelem

g) fővárosi jelentőségű védett fasor

h) fővárosi jelentőségű védett parkterület

i) ismert földalatti pincerendszer határa

j) feltételekkel beépíthető terület határa.

(2) A szabályozási tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók.

(3) Az építési övezet határához rendelt telekhatárra vonatkozó előírások:

Az elkészítendő telekalakítási terv jóváhagyásáig nem megengedett a szabályozási tervlapon építési övezet határához rendelt telekhatár jelöléssel érintett ingatlanon:

a) meglévő építmény 10%-nál nagyobb építési paraméterű bővítésére,

b) új építmény építésére

c) végleges használati mód változtatásra

építési, használatbavételi engedélyt kiadni.

(4) A szabályozási terven jelölt javasolt telekhatárok által kialakuló építési telkek továbbosztása esetén az építési hely határa az alábbiak szerint módosul:

a) Az elő-, oldal-, és hátsókertek méreteit az építési övezetben meghatározott beépítési módnak megfelelően, továbbá az OTÉK 35. §-ában leírtak szerint kell biztosítani.

b) A telekalakítással keletkező rendezett telekhatárok mentén lévő építési határvonalak által határolt építési hely továbbra is kötelező érvényű úgy, hogy az újonnan kialakuló elő-, oldal-, hátsókertek területei kikerülnek az építési hely lefedettsége alól, mely korrekcióhoz nem szükséges a szabályozási terv módosítása.

(5) A 2. § (1) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül, a kerületi főépítész véleményének figyelembevételével, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztathatók.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

I - intézményterület

(3) A beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint célzott területfelhasználási módú területekbe és keretövezetbe nem sorolt közterületekbe tartoznak:

a) Z-KP - közpark

b) KL-KT - közlekedési célú közterület

c) keretövezetbe nem sorolt közterületek.

Beépítésre szánt területek

Általános előírások

4. § (1) Elvi építési engedélyezési dokumentáció készítése kötelező teljes tömböt érintő vagy tömbön belül elhelyezkedő szomszédos, azonos építési övezetben lévő építési telkeket érintő beruházás esetén, melyhez mellékleteként beépítési tervet kell készíteni az alábbi tartalmi elemekkel:

A beépítési tervben a rendezett telken kell ábrázolni az újonnan létesülő, vagy a meglévő, bővíteni kívánt épület egészét és az azokhoz tartozó, a fő rendeltetést kiszolgáló épületeket, melynek tartalmaznia kell:

a) épület-, közmű-, zöldterületi állapotokat

b) az építés, ill. bővítés előtti és utáni állapotokat

c) a beépítés műszaki paramétereit (beépítési %, szintterületi mutató, zöldfelületi mutató, építménymagasság)

d) parkoló területek a parkolószám feltüntetésével

e) személy és gépkocsi behajtókat

f) utcaképet

g) látványtervet

h) színezési tervet.

(2) A beépítési tervet a kerületi tervtanács, illetve az önkormányzat illetékes döntéshozó szervezetei (képviselő-testület, vagy illetékes bizottságok) által véleményeztetni kell.

(3) Az elvi építési engedélyhez a kerületi főépítész elvi hozzájárulása, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges.

(4) Műemléki környezeten kívül eső épületek, amennyiben a műemléki környezetben lévő épületekkel szomszédosak vagy azzal szemben lévők, közterületről látható homlokzatainak kialakítása esetében, az elvi építési engedély mellékleteként látványterv, színezési terv készítése szükséges, melyek a szomszédos épületeket is ábrázolják.

(5) A telekalakítást követően

a) a jelen rendeletben előírt építési helyen kívül eső épületen, ill. területrészen és

b) a jelen rendeletben előírt maximális építménymagasságot meghaladó meglévő épületen

az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló hatályos KTM rendelet (1. sz. függelék 1.) szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül engedélyezhető.

(6) A szabályozási tervlapon bontásra javasolt épületen az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló hatályos rendelet (1. sz. függelék 1.) szerint építési engedélyhez kötött építési munka nem végezhető, arra építési engedély nem adható, kivéve azt az esetet, ha az állagmegóvási munka tartószerkezeti beavatkozást igényel.

(7) A szabályozási tervlapon *-gal jelölt építési övezetek területén parkosított városi tereket kell kialakítani és fenntartani, ahol

a) a zöldfelület legkisebb mértéke 15%-nál kevesebb nem lehet.

b) 25%-os lombkorona borítottság biztosítandó (1 közepes nagy lombkoronájú fa/200 m2) ,

c) terület nem keríthető be és a korlátlan közhasználatot biztosítani kell. Ezeket a területeket „Városi tér” szövegezéssel láttuk el a szabályozási tervlapon.

(8) A „Városi tér” területeken az 18. § Közterületekre vonatkozó rendelkezések (5) bekezdésben meghatározott építményeken túl:

a) köztéri szobrok

b) pavilonok

c) pincelejáró fogadóépületei

d) kilátó torony helyezhetők el.

Építési övezetek

5. § (1) Az I keretövezetbe tartozó területre meghatározott építési övezetek:

a) I-X/V (szabadonálló és oldalhatáron álló beépítési mód szerint

b) I-X/Z (zártsorú beépítési mód szerint beépíthető terület)

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

a) intézményi épületek

b) igazgatási épületek

c) irodaépületek

d) szálláshely-szolgáltató épületek

e) szolgáltatás épületei

f) vendéglátás épületei

g) közösségi épületek

h) sportlétesítmények

i) max. 15 000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épület

j) lakóépületek

k) parkolóházak

helyezhetők el.

(3) A rendelet hatályát érintő terület építési övezeteiben melléképítmény elhelyezése nem megengedett.

I-XN jelű építési övezet

6. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

I-XN V 45% 2,7 m2/m2
3,0 m-15,0 m 2000 m2 35%

a) beépítés módja: vegyes, azaz szabadonálló és oldalhatáron álló beépítési mód

b) legnagyobb megengedett beépítési mérték: 45%

c) legnagyobb megengedett szintterületi mutató:2,7 m2/m2

d) legkisebb megengedett építménymagasság: 3,0 m

e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 15,0 m

f) kialakítható legkisebb telekméret: 2000 m2

g) legkisebb zöldfelületi mérték: 35%

h) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,

i) az ingatlanokon - a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül - több épület helyezhető el.

(2) A szabályozási tervlapon *-gal jelölt építési övezetek építési helyén kívül eső területén megengedett barlangbejárat építése, valamint telken átívelő, épületek összeköttetését szolgáló nyaktag építése, melynek szélessége maximum 8,0 m lehet.

I-X/Z jelű építési övezet

7. § (1) A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

I-X/Z Z 45% 2,7 m2/m2
13,0 m-15,0 m 2000 m2 20%

a) beépítés módja: zártsorú beépítési mód

b) legnagyobb megengedett beépítési mérték: 45%

c) legnagyobb megengedett szintterületi mutató: 2,7 m2/m2

d) legkisebb megengedett építménymagasság: 3,0 m

e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 15,0 m

f) kialakítható legkisebb telekméret: 2000 m2

g) legkisebb zöldfelületi mérték: 20%

h) közművesítettség: teljes közművesítettség

i) az ingatlanon - az építési helyen belül - több épület is elhelyezhető.

(2) A szabályozási tervlapon *-gal jelölt építési telkek építési helyén kívül eső területén megengedett barlangbejárat építése, valamint telken átívelő, épületek összeköttetését szolgáló nyaktag építése, melynek szélessége maximum 8,0 m lehet.

Beépítésre nem szánt területek

Övezetek

8. § (1) A Z-KP keretövezetbe tartozó területre meghatározott övezet:

a) Z-KP-X

(2) A KL-KT keretövezetbe tartozó területre meghatározott övezet: KL-KT-X

(3) A keretövezetbe nem sorolt közutak.

Z-KP-X jelű övezet

9. § (1) A terület olyan 1-ha-nál nagyobb, komplex használatot biztosító közpark övezete, amelynek legkisebb oldalmérete legalább 80 m:

a) Csajkovszkij park 41447 hrsz.

b) Rottenbiller park 41418 hrsz.

(2) Az övezetben:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmény,

b) vendéglátó épület,

c) ismeretterjesztés építményei,

d) a terület fenntartásához szükséges épület,

e) nyilvános illemhely,

f) terepszint alatti építmény

helyezhető el.

(3) A park területén:

a) játszókertet,

b) pihenőkertet,

c) díszkertet,

d) sportkertet,

e) speciális rendeltetésű kertet (pl. szoborkert, bemutató kert, emlékmű)

lehet létesíteni.

(4) A terepszint alatti építmények közül az övezetben mélygarázs nem létesíthető.

(5) Az övezet területén a beépítettség nem haladhatja meg a 2%-ot.

(6) A beépítés megengedett mértékén belül az épületek által elfoglalt terület a közpark területének 1%-át nem haladhatja meg.

(7) A legkisebb zöldfelület a teljes területet tekintve nem lehet kevesebb 75%-nál.

(8) Az övezet területén épületet elhelyezni csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül lehet.

(9) Az elhelyezhető építmény megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-6,0 m lehet.

(10) Közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki az övezetben.

(11) Az övezetben építést, felújítást, kivitelezést csak jóváhagyott komplex kertépítészeti terv alapján lehet végezni.

(12) A jelenlegi beállt faállomány értékes egyedei megtartandók.

(13) A burkolt területeknek legalább az 50%-a vízáteresztő, természetes anyagú burkolatként alakítandó ki.

KL-KT-X jelű övezet

10. § (1) A BVKSZ 51. §-a szerint a KL-KT közlekedési célú közterületek a nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A KL-KT-X övezetbe sorolt közút és annak szabályozási szélessége:

Kőrösi Csoma út I. rendű főút Hrsz.: (39203/2) szabályozási szélesség: 35,0 m

(3) A KL-KT-X övezet területén a közlekedést szolgáló:

a) közutak, pályatestek

b) közúti csomópontok

c) a gyalogosforgalom területei

d) kerékpáros közlekedés területei

e) közúti és gyalogos aluljárók

f) a tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei és mindezek zöldsávjai, fasorai és zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények

helyezhetők el.

(4) A Kőrösi Csoma út, mint I. rendű főút felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó közvetlenül nem létesíthető.

(5) A Kőrösi Csoma út kiszabályozását követően, a megváltozott keresztmetszetben külön forgalmi sávot kell kialakítani a Kőrösi Cs. útról balra, a Bánya utcába kanyarodó járműveknek.

(6) Az 1. § (1) bekezdés szerinti területen a Kőrösi Cs. úti jelzőlámpás irányítás felülvizsgálatát el kell végezni az út kiszabályozás szerinti kiépítés során.

(7) A teljes tömböt érintő beépítés esetén a Kőrösi Csoma út- Harmat utcai csomópont terhelhetőségét vizsgálni kell és a telepítendő funkciók által gerjesztett forgalomra méretezett csomópontot szükséges kialakítani.

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

11. § (1) A keretövezetbe nem sorolt közutak és azok szabályozási szélessége:

II. rendű főút:
Kápolna utca Hrsz.: (41458) szabályozási szélesség: 23,0 m
Gyűjtő út:
Halom utca Hrsz.: (41459) szabályozási szélesség: 22,0 m
Harmat utca Hrsz.: (41398/1) szabályozási szélesség: 25,0-35,0 m
Lakó utca:
Bánya utca Hrsz.: (41427) szabályozási szélesség: kialakult, illetve 15,0 m
Előd utca Hrsz.: (41406/1) szabályozási szélesség: 15,0; 21,0 m
Bebek utca Hrsz.: (41400/17) szabályozási szélesség: 15,0; 22,0 m
Előd köz Hrsz.: (41451/2) szabályozási szélesség: 15,0 m
Ászok utca Hrsz.: (41438/8) szabályozási szélesség: 15,0 m
Ihász utca Hrsz.: (41452) szabályozási szélesség: 19,0-22,0 m

(2) A Kápolna utca II. rendű főút felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó az „Útcsatlakozások ideiglenes műszaki irányelvei” (Út 2-1. 115:194) szerint alakítható ki.

Kulturális örökségvédelem

Műemlékvédelem

12. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen országos védelem alatt álló műemlék:

M-1. Dreher villa - 41446 hrsz.-ú ingatlanon.

(2) A műemlék építési ügyeiben az eljáró hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

(3) A műemléki környezetbe tartozik a 41446 hrsz.-ú ingatlan és a 41447 hrsz.-ú ingatlan teljes területe.

(4) A műemlék és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok használata, hasznosítása során a kulturális örökség védelméről szóló hatályos törvény (1. sz. függelék 2.) előírásai szerint kell eljárni.

(5) Műemléki környezetben épület építése, bővítése, fennmaradása, rendeltetés megváltoztatása, illetve olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, mely a homlokzat jellegét megváltoztatja a műemléki szakhatóság hozzájárulását követően engedélyezhető.

(6) Műemléki környezetbe eső területen, közterületekkel határos tömbre vonatkozóan az elvi építési engedély készítése előtt tervpályázat kiírása javasolt, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonásával.

(7) Műemléki környezetbe eső területre készülő elvi építési engedély fővárosi, illetve kerületi tervtanács elé terjesztése kötelező.

(8) Műemléki környezet területén elhelyezésre kerülő épületek, építmények elhelyezése előtt tereprendezés szükséges, amely során kialakításra kell kerüljenek a jelen rendelet:függelékét képező tervlapon ábrázolt platók, amelyek terepszintjétől számítandó a tervezett építmények magassága.

(9) Ha a telekalakítások után a védett épületek külön telekre kerülnek, a védettségük továbbra is megmarad.

(10) Ha kialakul olyan telek, ahol nincs védett épület, akkor az ingatlan tulajdonosának kell elindítani az ingatlana műemléki környezetére vonatkozó védettség megszüntetését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál.

Ideiglenes műemléki védelem

13. § (1) A 41446 hrsz.-ú ingatlanon az építészeti értéket képviselő ipartörténeti jelentőségű épületek, épületrészek jellegzetes építészeti karakterének megőrzése érdekében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az alábbi építményrészeket vonta ideiglenes műemléki védelem alá:

IV-2/IV-3. a volt istálló Halom utcai és udvari szárnya (Az épületben a vasoszlopos csarnok belső tere megőrzendő. A saroképítmények és középső épülettagozataik karakteres téglaarchitektúrája (homlokzat) megőrzendők.)

IV-4. Nyolcszögletű Likőrgyári épület (A Bánya utca felől a nyolcszög alaprajzú, kisméretű tégla falazatú földszintes poroszsüveges boltozatú gyártóépület.)

IV-5. Két műhelyépület az udvaron (Volt bognárműhely nyeregtetős, gazdag téglaarchitektúrájú épület.)

IV-6. A támfal alatti műhely és raktárépület

IV-8. A három-kéményes malátaszárító (az Előd köz mentén.)

IV-9/IV-10. Hatkéményes malátaszárító és a mellette lévő csarnoképület (A hat kürtős malátaszárító, és csarnoképülete a volt sörgyári terület „belső részén”, az Előd utcára merőlegesen.)

IV-11 Magtár épület

Az ideiglenes műemléki védelem alá vont épületek a szabályozási tervlapon IV jellel kerültek megjelölésre.

(2) Ideiglenes védettségű épületen, épületrészen (védett helyi művi értéken) végzett bármilyen építési munka esetében a védendő elemek, a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás, homlokzati kialakítás megőrzendő.

(3) Ideiglenes védettségű művi érték úgy bővíthető, hogy a védett eredeti épület, épületrész - tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.

(4) Ideiglenes védettségű művi érték bontása, csak a műszaki avultság, életveszélyes állapot bekövetkeztekor lehetséges. A bontási engedély kérelem része kell legyen, az épület felmérési és fotódokumentációja.

Régészeti értékvédelem

14. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület régészeti érdekű terület.

(2) A kulturális örökségvédelmi törvény (1. sz. függelék 2.) értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

(3) A régészeti örökség védelme érdekében a területen tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni.

(4) A kulturális örökség védelméről szóló törvény (1. sz. függelék 2.) szerint a régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult a beruházó költségére.

(5) Az esetleges földmunkákkal kapcsolatban egyeztetni kell a Budapesti Történeti Múzeummal. Amennyiben az építési tevékenység során régészeti tárgyak, objektumok kerülnek elő, az építtető, beruházó köteles a kulturális javak védelméről szóló törvény (1. sz. függelék 3.) alapján haladéktalanul bejelenteni a Budapesti Történeti Múzeumnak, hogy a szakszerű leletmentést el lehessen végezni.

Pincerendszer által érintett területekre vonatkozó előírások

15. § (1) A szabályozási tervlap feltételekkel beépíthető területként jelöli a pincerendszer által érintett területeket.

(2) A területen épületet, terepszint alatti építményt, pincét létesíteni, bővíteni, felújítani, illetőleg megszűntetni pontos geodéziai felmérést pincék, üregek, lefalazott, visszatömedékelt részek, térszint, esetleges beszakadások felmérése, valamint térbeli modell készítése a pincékről és a pincék állapota által állékonyság veszélyeztetett felszíni épületekről - követően csak a talajmechanikai és geotechnikai szakvélemény alapján, továbbá az illetékes szakhatóság véleménye alapján szabad.

(3) A talajmechanikai szakvélemény a fedőréteg talajmechanikai vizsgálatára is terjedjen ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti építési munkák engedélyezésekor a tervdokumentációnak tartalmazni kell a pincék főtéjének és a pincék közötti kőzettestek kőzetmechanikai vizsgálatának, a kőzetminőség (víztartalom, szilárdság) mintavétellel történő igazolásának tervanyagát. Meg kell határozni az építési munkával érintett rész alatt a vetők pontos helyzetét. Minden érintett pincét egyenként kell vizsgálni.

(5) A tervdokumentációhoz még szükséges vizsgálatok alapján állékonysági számítások elvégzése, a pince és a tervezett épület együttes vizsgálata. Fokozott figyelmet kell fordítani az önálló kőzet pillérekre és ezek ellenőrzésére, amennyiben az érintett részen a pinceszakaszok megerősítettek, akkor a megerősítéseket is meg kell vizsgálni és teherbíró képességüket számítással igazolni kell. Ha az érintett terület közelében nagyobb felszíni dinamikus terhelés várható, akkor a számításoknál ezt is figyelembe kell venni. A dinamikus hatást mérésekkel kell igazolni.

(6) A számítások alapján a pincék megerősítését az engedélyezési tervdokumentáció részeként meg kell tervezni.

(7) Az érintett területen a közművek állapotát vizsgálni kell.

(8) Mélygarázs létesítése esetén a teljes elzárásra kerülő pincerészeket tömedékelni kell.

(9) A megmaradó és megerősített pincék állapotát a tulajdonosoknak 2 évente ellenőriztetni kell.

(10) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület alatt található pince hasznosítása elvi (építési)engedély köteles, mely tervdokumentáció része kell legyen a várható gyalogos és gépjármű forgalom, valamint a felszíni:funkciókkal való összeférhetőség vizsgálata.

(11) A pinceszellőzők megtartása kötelező, vagy a szükséges szellőzési funkció biztosításához egyenértékű módon - kiváltható.

(12) A feltételekkel beépíthető területen a (1)-(10) bekezdésben előírt vizsgálatok elvégzését követően határozhatók meg a beépítés tényleges műszaki paraméterei.

(13) A szabályozási tervlapon ismert földalatti pincerendszer védelmi (100 m) határán belül eső területen az építési engedélyezési dokumentáció talajmechanikai munkarészében vizsgálni szükséges hogy van-e a tervezési területen elfalazott, tömedékelt, esetleg beszakadt pince.

(14) A pincetulajdonosok részére a korlátlan megközelítés lehetőségét a meglévő és új pincelejáratokkal érintett építési telkek tulajdonosainak mindenkor biztosítani kell.

(15) Az ingatlanok, esetenként több ingatlan alá átnyúló pincék, lejáratok, átjárások esetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló hatályos törvényben (1. sz. függelék 4.) leírtak szerint kell a tulajdonosi és szolgalmi jogokat biztosítani.

Közlekedési területek

16. § (1) Az ingatlanokon elhelyezett funkciókhoz szükséges parkolókat telken belül kell elhelyezni, térszín alatti garázsokban és/vagy térszín feletti parkolókban.

(2) A telken belüli parkolás kiváltására csak a kerületi parkolási rendelet adhat felmentést, az abban előírt feltételek biztosítása esetén.

(3) A tervezett létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.

(4) Iparvágány átalakításához, megszüntetéséhez az iparvágány tulajdonosának, használójának hozzájárulása szükséges. Az iparvágány átalakítása, megszüntetése engedélyköteles tevékenység, melyre az engedélyt a MÁV Rt. által is véleményezett tervdokumentáció benyújtása mellett a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet adja meg.

(5) A rendelet hatályát érintő területen a kiszolgáló utak tulajdonosi szempontból lehetnek:

a) önkormányzati tulajdonú út

b) közhasználat céljára átadott magánút, a BVKSZ 2. § (7) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, mely szerint: Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

Közterületek

17. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A közterületeken az önálló reklámhordozók közül max. 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett, építési engedély nélkül.

(5) Közterületen az alábbi építmények helyezhetők el:

a) utcabútorok

b) közlekedési építmények

c) közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, geodéziai jel önálló reklámhordozó helyezhető el.

Közműhálózatok

18. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épület(ek)et, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak teljesen közművesített telken lehet.

(2) A közművek elhelyezésére vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások, valamint a közmű-üzemeltetőktől kapott előzetes tájékoztatásban leírtak szerint kell eljárni.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó nem létesíthető.

(4) A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló hatályos Kormányrendelet (1. sz. függelék 5.) értelmében és a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló hatályos rendeletben (1. sz. függelék 6.) előírt minőségi követelmények a mérvadóak. Amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni.

(5) Az ingatlanok csapadékvizének elvezetéséről, a telek teljes területének víztelenítéséről a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(6) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló hatályos Kormányrendelet (1. sz. függelék 7.) előírásait.

(7) A parkolók esetlegesen olajjal szennyeződő csapadékvizeinek tisztítására beépítendő tisztító berendezések, valamint a közterületen építendő víziközművek vízjogi létesítési engedély kötelesek.

(8) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (1. sz. függelék 8.) értelmében biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét.

(9) Épületen, annak térelhatároló szerkezetén, illetve azon túlnyúlóan (kivétel műemlék, műemléki környezet, védett helyi művi érték) tartószerkezetével együtt számított hosszmérettel együtt max. 6 méter magas antenna, zászlórúd helyezhető el.

Tűzvédelem

19. § (1) A szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása törvény (1. sz. függelék 9.) értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani.

(2) Tűzcsapokat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló rendelet szerint (1. sz. függelék 10.) táblával kell jelölni.

(3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg terültet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Polgári védelmi létesítmények

20. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti területen az alábbi polgári védelmi létesítmények találhatók:

1. óvóhely- Bánya utca 35. sz. alatti ingatlan

2. óvóhely - Halom utca 40. sz. alatti ingatlan

3. óvóhely - Halom utca 40/A sz. alatti ingatlan

4. 2 db óvóhely - Harmat utca 23. sz. alatti ingatlan épületeiben

(2) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló hatályos rendelet (1. sz. függelék 11.) előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(3) Amennyiben a kivitelezési munkák érintik az óvóhelyet, a hozzá csatlakozó épületgépészeti és egyéb vezetékeket, akkor a polgári védelmi létesítmény tervezett üzemen kívül helyezését a munkák megkezdése előtt 30 nappal - az üzembe helyezés dátumának megjelölésével - a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságtól külön meg kell kémi.

(4) A polgári védelmi létesítménynek megszüntetéséhez, átalakításához, és új létesítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságtól konkrét eseti hozzájárulás szükséges.

Zöldfelületek

21. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő fát kivágni csak a Polgármesteri Hivatalnál beszerzett fakivágási engedéllyel lehet.

(2) A kivágott fa pótlásáról a fakivágási engedélyben előírtak szerint kell gondoskodni.

(3) Az Ihász utcai fővárosi jelentőségű védett fasor faállományának megóvására fokozott gondot kell fordítani. Ha a fák kivágása kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okokból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról - jellegüknek és értéküknek megfelelően legalább a törzsátmérő mértékéig - a fakivágási engedélyben meghatározott módon gondoskodni kell.

(4) Minden 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló-) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

(5) Az építési telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.

Értékes növényzet védelme

22. § (1) Fővárosi jelentőségű védelem alatt álló közpark a városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából a Csajkovszkij park és a Rottenbiller park.

(2) Fővárosi jelentőségű védelem alatt álló fasor a városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából az Ihász utcai fasor.

Környezetvédelem

Zaj- és rezgés elleni védelem

23. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület zajvédelmi szempontból „vegyes terület” (1), melyeken a zaj-és rezgésvédelemről szóló hatályos rendeletben (1. sz. függelék 12.) táblával előírt határértékek biztosítandók.

(2) Az építési övezetekben a zaj-és rezgésvédelemről szóló hatályos rendelet (1. sz. függelék 12.) szerint az üzemi létesítményektől származó zajterhelési határérték nappal (6-22 óra) 55 dB, éjjel (22-6 óra) 45 dB.

(3) Az építési övezetekben, az I. rendű főút kategóriájú Kőrösi Cs. út és a II. rendű főút kategóriájú Kápolna utca mentén a zaj-és rezgésvédelemről szóló hatályos rendelet (1. sz. függelék 12.) szerint a zajterhelési határérték nappal (6-22 óra) 65 dB, éjjel (22-6 óra) 55 dB. A közegészségügyi hatóság - a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével, indokolt esetben - 5 dB, kivételesen 10 dB túllépést engedélyezhet a szükséges feltételek előírásával.

(4) Az építési övezetekben, a gyűjtőút kategóriájú Halom és Harmat utca mentén a zaj-és rezgésvédelemről szóló hatályos rendelet (1. sz. függelék 12.) szerint a zajterhelési határérték nappal (6-22 óra) 65 dB, éjjel (22-6 óra) 55 dB.

(5) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj-és rezgésvédelmi fejezetében.

(6) A tervezett parkolóházak kialakítása a meglévő és tervezett lakókörnyezetben környezetvédelmi okokból (zaj, levegőszennyezés) zárt kivitelűnek kell lennie.

(7) 500 férőhely feletti, önállóan létesített mélygarázs építése esetén környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező.

Levegőminőség védelem

(8) A légszennyezettség, egészségügyi illetve ökológiai határértékeket a légszennyezettségi határértékekről, a légszennyező helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló hatályos rendelet (1. sz. függelék 13.) 1 és 2 számú mellékletei szabályozzák.

(9) A légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet (1. sz. függelék 14.) szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. és 2. számú mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van sorolva, ami azt jelenti, hogy kén-dioxid tekintetében E, nitrogén-dioxid esetén B, szén-monoxid szempontjából D, szilárd (PM10) tekintetében C és benzol esetében E zóna csoportba tartozik.

Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem

(10) A terület szennyeződés érzékenysége a felszín alatti vizek védelméről a hatályos Kormányrendelet (1. sz. függelék 15.) 2/1. számú melléklete szerint jelen rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület a „B” érzékeny területek kategóriába sorolt, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték „Ci”=”C2”.

(11) Mélygarázs építése esetén a létesítmény a talajvíz szintjének káros mértékű megváltozását tartósan nem okozhatja.

(12) Mélygarázs építési engedélyezési eljárásába a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(13) Elvi építési engedélyhez csatolni kell környezeti állapotfelmérést tartalmazó dokumentációt, mely talajszennyezettségi vizsgálatot is tartalmaz.

Hulladékkezelés

(14) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen keletkező hulladék elszállításáról gondoskodni kell.

(15) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos Kormányrendelet (1. sz. függelék 16.) előírásai betartandók.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

24. § (1) Telket alakítani csak úgy lehet, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő, használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a telekalakításról szóló hatályos rendeletnek (1. sz. függelék 17.) megfeleljen.

(2) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen jelentős mértékű átépítésre kerül sor, a jelen rendelet hatálybalépését követően a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telkekké kell alakítani az érintett telek (legalább telektömbönként történő) újraosztásával.

(3) Telekosztással kialakuló magánút szélessége minimum 8,0 méter kell legyen, és a jelen rendelet 16. § (5) bekezdésében foglaltakat biztosítani kell.

(4) Telekosztások esetén a szabályozási tervlapon jelölt építési övezethez tartozó beépítési módot, valamint a megtartásra kerülő épületek területhasználatát figyelembe kell venni.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

25. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló hatályos törvény 27. § (1) (4) bekezdésben foglaltak szerint, a teleknek,

a) a terület feltárását, valamint az utak bővítését célzó kiszolgáló utak céljára szükséges részét a kerületi önkormányzat kisajátítási eljárás nélkül igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.

b) a kiszolgáló út céljára szükséges részén építési engedéllyel rendelkező vagy tíz évnél régebbi építmény vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve ha a kártalanításról a tulajdonosok megállapodnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tervezett új utak és meglévő utak bővítése esetén a műemléki környezeten belül a lejegyzés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egyetértésével, és engedélyével végezhető.

Keretövezet korrekció

26. § (1) A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (3) bekezdés a), b) pontjaiban adott felhatalmazás alapján a jelen rendelet függelékét képező FSZKT korrekció c. tervlapon jelöltek szerint keretövezet korrekcióval érintett területek az alábbiak:

1. A Kőrösi Csoma Sándor út szabályozása miatt I keretövezetből, illetve Z-KP célzott területfelhasználási módú területből KL-KT célzott területfelhasználási módú területbe sorolás.

2. I keretövezetből keretövezetbe nem sorolt közterület kialakítás: a 41446, a 41451/4 és a (41339/35) hrsz.-ú ingatlanok, a (41451/3) hrsz.-ú közlekedési terület, a 41417 hrsz.-ú ingatlan, Előd köz, Előd utca, Bánya utca, Bebek utca korrekciója.

3. Az Előd utca szabályozása miatt Z-KP célzott területfelhasználási módú területből keretövezetbe nem sorolt közterület kialakítása: a 41418 hrsz.-ú ingatlan korrekciója.

4. A Csajkovszkij park egységes kezelése miatt, a 41466 hrsz.-ú ingatlan parkhoz kapcsolódó részegységének I keretövezetből Z-KP célzott területfelhasználási módú területbe sorolása, illetve Z-KP célzott területfelhasználási módú területből I keretövezetbe sorolása.

5. A Bánya utca egy részének, az egységes területhasználat miatt, keretövezetbe nem sorolt közterületből I keretövezetbe sorolása.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

27. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépést követően:

a) A Bebek u. - Harmat u. - Előd u. által határolt tömb területére 46/1998. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott, R-43166 tt. sz. szabályozási terv

b) Az Előd utcai park egyszerűsített rendezési terveként 65/1994. (XI. 22.) számon jóváhagyott, R 35801 tt. sz. szabályozási terv

c) A Bánya utca szabályozására vonatkozó R-17652 tt. sz. jóváhagyott szabályozási terv

d) A Harmat u. - Előd u. - Előd köz - Ihász u. által határolt területen belül a 41451/1 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó R-33279 tt. sz. jóváhagyott egyszerűsített rendezési, szabályozási és beépítési terv

e) A Halom u. - Előd köz - Ihász u. által határolt területre 67/1995. (XII. 5.) számon jóváhagyott R-35917 rendezési terv I. ütem

hatályukat vesztik.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2005. december 21.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2006. január 1.

1. függelék Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 61/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletéhez

A 61/2005. (XII. 21.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott előírásokhoz tartozó hatályos törvények, rendeletek, szabványok jegyzéke

1. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet

2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

3. A kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény

4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11. § (5); 12. § a) és (3) bekezdések

5. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel módosított 204/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

6. A szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet, módosításáról szóló 25/2003. (XII. 29.) KVM rendeletben

7. Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet

8. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

9. Az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet

10. A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet

11. Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet

12. A zaj-és rezgésvédelemről szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben

13. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

14. A légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet

15. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

16. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos 98/2001. (VI. 17.) Korm. rendelet

17. A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 61/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére