Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2006. (VI. 16.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Méhes utca - Körvasút - Keresztúri út -Ladányi utca - Malomárok utca (Árapasztó árok) által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest X. kerület Kőbánya, Méhes utca - Körvasút - Keresztúri út - Ladányi utca - Malomárok utca (Árapasztó árok) által határolt területre.

(2) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervvel, valamint az FSZKT korrekciós tervlappal együtt érvényesek.

(3) Az 1. számú függelék tartalmi elemei a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozás elemei

2. § (1) A Szabályozási Tervben kötelezőnek kell tekinteni, és be kell tartani:

a) az építési övezet és övezet határait és azok jellemzőit,

b) építési helyen belüli mikrohullámú sáv és a vasút védőtávolságának határát,

c) régészeti érdekű terület határát

d) szabályozási vonal

(2) A kötelezőnek jelölt elemek megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával lehetséges.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület és közvetlen környezete az FSZKT szerint beépítésre szánt területre, valamint beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt terület M, azaz munkahelyi keretövezetbe tartozik:

a) M - 40624 hrsz.-ú ingatlan

b) MZ - 40696/3 hrsz.-ú ingatlan

(3) A beépítésre nem szánt területek:

a) KL - KT - Keresztúri út

KL-VA - Körvasút

b) Keretövezetbe nem sorolt közterületek:

- Ladányi utca

- Malomárok utca

- Méhes utca

- 40696/4 hrsz.

- 40696/5 hrsz.

- 40699/1 hrsz.

- 40688/3 hrsz.

- 40615/1 hrsz.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások az M-X/SZ, MZ-X/SZ övezetekre

4. § Előkert, oldalkert, hátsókert kialakítására vonatkozó előírások:

Előkert kialakítása:

a) szabályozási terven jelöltek szerint.

Oldalkert kialakítása:

b) amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra az oldalkert mérete: min. 10,0 m,

c) amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra az oldalkert min. mérete: h/2, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság,

Hátsókert kialakítása:

d) amennyiben 10 000 m2-nél nagyobb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete: min. 10,0 m,

e) amennyiben 10 000 m2-nél kisebb telek kerül kialakításra a hátsókert mérete: min. h, ahol h = legnagyobb megengedett építménymagasság.

Az M-X/ SZ jelű építési övezetre meghatározott előírások

5. § (1) A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

M-X/ SZ SZ 45% 2,0 m2/ m2
3,00-25,00 m 5000 m2 25%

a) a beépítés módja: szabadonálló beépítés (SZ) ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül,

b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45%,

c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 2,0 m2/m2,

d) minimális - maximális építménymagasság: 3,00-25,00 m,

e) kialakítható legkisebb telekterület mérete: 5000 m2,

f) zöldfelület legkisebb mértéke: 25%,

g) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,

h) az ingatlanokon - az építési határvonal által körülhatárolt építési helyen belül - több épület helyezhető el.

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

A területen elhelyezhető építményfajták:

a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények

b) kereskedelem építményei,

c) kutatás, fejlesztés építményei,

d) parkolóházak.

Az MZ-X/ SZ jelű építési övezetre meghatározott előírások

6. § (1) A szabályozás paraméterei:

A szabályozási tervlapon alkalmazott jelölés:

MZ-X/SZ SZ 35% 0,7 m2/ m2
3,00-6,00 m 5000 m2 35%

a) a beépítés módja: szabadon álló beépítés (SZ) ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül,

b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%,

c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 0,7 m2/m2,

d) minimális-maximális építménymagasság:3,00-6,00 m,

e) kialakítható legkisebb telekterület mérete: 5000 m2

f) zöldfelület legkisebb mértéke: 35%,

g) közművesítettség mértéke: teljes közművesítettség,

h) az ingatlanokon - a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül - több épület helyezhető el.

(2) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

A területen elhelyezhető építmény fajták:

a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények,

b) kutatás, fejlesztés építményei.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési célú közterületek általános előírásai

7. § KL-KT-X jelű övezetbe és a keretövezetbe nem sorolt közterületeken csak közlekedést szolgáló:

a) közutak, pályatestek,

b) közúti csomópontok,

c) gyalogos forgalom területei (járdák),

d) kerékpáros közlekedés területei,

e) közúti és gyalogos aluljárók,

f) tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei, mindezek zöldsávjai, fasorai és zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.

KL - KT -X jelű övezetre vonatkozó előírások

8. § (1) A Keresztúri út

a) Hrsz.:(39213/3)

b) Szabályozási szélessége: 30,00 m

c) II. rendű főút

d) Tervezési osztálya: B.IV.b. -.

(2) KL - VA - X Körvasút

a) Hrsz.:(40689/1)

b) Vasúti terület

A Keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások

9. § (1) Méhes utca

a) Hrsz.: (40696/2)

b) Szabályozási szélessége: 22,00 m

c) Gyűjtőút

d) Tervezési osztálya: B.V.c.

(2) Malomárok utca (Árapasztó)

a) Hrsz.: (40688/2)

b) Szabályozási szélessége kialakult (10,40-11,70 m)

c) Lakóút

d) Tervezési osztálya: B.VI.b.

(3) Ladányi utca

a) Hrsz.: (40608 és 40696/5)

b) Szabályozási szélessége: kialakult (15,30 m)

c) Lakóút

d) Tervezési osztálya: B.VI.b.

(4) Vasút területe melletti közterületek

a) Hrsz: (40696/4, 40699/1, 40688/3, 40615/1)

b) Szabályozási szélessége: kialakult (14,50-19,00 m)

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Közterületek

10. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra a közútkezelő hozzájárulásával bárki használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(3) A közterületeken az önálló reklámhordozó közül maximum 1,0 m átmérőjű hirdetőoszlop, valamint 1,0 m2 felületű reklám-, cég-, vagy címtábla elhelyezése megengedett.

(4) A területen meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni.

Közlekedés

11. § (1) Az iparvágány mentén a vasúti űrszelvényt szabadon kell hagyni. A vágány tengelyétől mért 3-3 m-en belül, épületet elhelyezni nem lehet.

(2) Az iparvágány elbontása esetén, előzetesen bontási tervet kell készíteni.

(3) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges járműveket telekingatlanon belül, valamint a környező közterületen kialakított parkolóban kell elhelyezni az OTÉK 42. §-ának megfelelően.

(4) A vasút 50 m-es védőtávolságába eső építési helyre történő építés esetén az építési engedélyezés során a MÁV külön szakhatóságként lép fel.

(5) Az új útcsatlakozások, közúti csomópontok kiépítéséről az érdekelt tulajdonos köteles gondoskodni.

Környezetvédelem

Zaj- és rezgés elleni védelem

12. § (1) A zaj-és rezgésvédelemről szóló hatályos (1.sz. függelék 1./) rendelet előírja, hogy zajt előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet, egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad tervezni, létesíteni, meglévőt bővíteni, korszerűsíteni, felújítani, hogy azok rendeltetésszerű használata során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Új védendő épületet létesíteni, meglévő létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határértékek teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. Az építési engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj - és rezgésvédelmi fejezetében.

Levegőminőség védelem

(3) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló hatályos (1.sz. függelék 2.) rendelet és a légszennyezetségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló hatályos (1. sz. függelék 3.) rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló hatályos (1. sz. függelék 4.) rendelet szerint a tervezési terület a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik, amely szerint kéndioxid tekintetében „E”; nitrogén-dioxid tekintetében „B”; szén-monoxid tekintetében „D”; szilárd (PM10) tekintetében „C”; benzol tekintetében „E”; talajközeli ózon tekintetében „B”csoportba sorolt.

Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem

(5) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (mélygarázs, mélyalapozás) esetén az engedélyezési eljárásba a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

(6) A terület-felhasználás során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek.

(7) Új építési engedélyek kiadása előtt meg kell vizsgálni, hogy a területen korábban történt-e talajvízszennyezés, ha igen azok kármentesítését el kell végezni.

(8) A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló hatályos (1. sz. függelék 5.). rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. A terület szennyeződés érzékenysége a felszín alatti vizek védelméről, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló hatályos (1. sz. függelék 5.) rendelet szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny, valamint a felszín alatti víz minőségvédelmi szempontjából kiemelten érzékeny terület.

(9) Terület feltöltés esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni.

(10) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre.

Közművek

(11) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet.

(12) A csatornába normál lakossági minőségű szennyvíztől eltérő minőségű szennyvíz rákötését engedélyezni csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló hatályos (1. sz. függelék 6.) rendelet alapján kiadott szennyvíz kibocsátási engedély alapján és a keletkező szennyvizek előkezelésére szolgáló műtárgyak megléte esetén, illetve a szennyvíz minősége előkezelés nélküli megfelelőségének igazolása alapján szabad.

(13) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

(14) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába vezetés előtt.

(15) A csapadékvizekre a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló hatályos (1. sz. függelék 7.) rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak.

(16) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(17) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az érvényes a közművezetékek térszín alatti elhelyezkedése c. (1. sz. függelék 8.) szabvány tartalmazza.

(18) A tervezési területen kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni.

(19) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása tilos.

(20) Jelentős nagyságú burkolt felületek kialakítása esetén az azokról elvezetett csapadékvizek előtisztítását a térburkolatok elkészítésével egyidőben kell elkészíteni.

Hulladékkezelés

(21) A korábbi tevékenységekből keletkezett hulladékot az építtetőnek el kell távolítania a vonatkozó jogszabályok szerint az új beépítés megkezdéséig.

(22) Jelen rendelet hatálya által érintett területen a hulladékok lerakása és égetése tilos.

(23) A keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás), a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről, feltételeiről szóló hatályos (1. sz. függelék 9.). rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

(24) Jelen rendelet által érintett területen keletkező kommunális és nem kommunális jellegű hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló hatályos (1. sz. függelék 10.) tv. rendelkezései szerint.

(25) A keletkező hulladékokat - melyek körét a hulladékok jegyzékéről szóló hatályos (1. sz. függelék 11.) rendelet szerint elkülönítve, a környezetkárosítást kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

(26) Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladékok közé juttatni.

(27) A hulladékok kezelésre történő átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról.

(28) A keletkező hulladékok nyilvántartását, dokumentálását a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló hatályos (1. sz. függelék 12.) rendeletnek megfelelően kell végezni.

Tűzvédelem

13. § (1) A szükséges oltóvíz mennyiségét az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló hatályos (1. sz. függelék 13.) rendelet értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, illetve a rendelet egyéb vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2) Tűzcsapokat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló hatályos (1. sz. függelék 14.) rendelet szerinti táblával kell jelölni.

(3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Kulturális örökségvédelem

14. § A jelen rendelet által érintett terület, azaz a Budapest X. kerület Kőbánya, Méhes utca - Körvasút - Keresztúri út - Ladányi utca - Malomárok utca (Árapasztó árok) által határolt terület régészeti érdekű területnek minősül.

A fenti közterületek által határolt terület régészeti érdekű területnek minősül, ahol bármiféle földmunka csak régészeti felügyelet mellett végezhető. A régészeti felügyelet biztosítása érdekében a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes múzeummal (Budapesti Történeti Múzeum - 1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf. 4.)

Zöldfelületek

15. § Zöldfelületek telken belüli kialakítására vonatkozó előírások:

a) A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.

b) 10 000 m2 és a fölötti építési telek kialakítása esetén a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén -az előkert kivételével- min. 10,0 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.

c) Felszíni parkolók kialakítása esetén a fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével kell megoldani.

d) A zöldfelületi mutató számításba ún. „zöldbeton”, „műanyag gyeprács” nem számítható be.

e) Közterület kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali zöldfelület kialakítását.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

16. § Telket alakítani csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége megfeleljen a telekalakításról szóló hatályos (1. sz. függelék 17.) rendeletben, valamint a szabályozási tervben foglaltaknak.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § A TSZT-vel összhangban a Keresztúri út nyomvonala az FSZKT korrekciós lapon jelöltek szerint külön önkormányzati rendelettel módosul.

18. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap 1-jén lép hatályba.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2006. június 16.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2006. július 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2006. (VI. 16.) önkormányzati rendeletéhez

1. függelék a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2006. (VI. 16.) önkormányzati rendeletéhez

A 31/2006. (VI. 16.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott előírásokhoz tartozó hatályos törvények, rendeletek, szabványok jegyzéke

Zaj- és rezgés elleni védelem

1. A zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet

Levegőminőség védelem

2. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet

3. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

4. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva. A felosztás értelmezése a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található.

Talaj-és felszín alatti vízminőség védelem

5. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet.

Közművesítés

6. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

7. A csapadékvizekre a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

8. MSZ 7487/2-80 A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedése c. szabvány

Hulladékkezelés

9. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 17.) Korm. rendelet

10. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

11. A keletkező hulladékok körét a hulladékok jegyzékéről szóló mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg

12. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet

Tűzvédelem

13. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet

14. A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet

Kulturális örökségvédelem

15. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése

16. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §

Sajátos jogintézmények

17. A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben.


  Vissza az oldal tetejére