Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Maglódi út - Téglavető utca - Jászberényi út - Algyógyi utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Budapest X. kerület, Maglódi út - Téglavető utca - Jászberényi út - Algyógyi utca által határolt ingatlanokra és a határoló közterületekre terjed ki (továbbiakban: terület).

(2) A rendelet csak a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényes.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak:

a) szabályozási vonal,

b) az övezeti besorolás és annak előírásai,

c) építési hely, és határa

d) megszüntető jel,

e) kötelezően bontandó épület.

(2) A szabályozási tervben rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók.

(3) A 2. § (1) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építésügyi hatóság által megváltoztathatók.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak:

I - intézményterület

K-HT - honvédségi terület

Jelen rendelet ennek megfelelő építési övezeteket és övezetet határoz meg.

(3) A beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint célzott terület-felhasználási módú területekbe és keretövezetbe nem sorolt közterületekbe tartoznak:

a) Z-KK/X jelű - közkert területe

b) KL-KT közlekedési célú közterületek:

- (41013) hrsz. Maglódi út

- (40987/4) hrsz. Jászberényi út

c) Keretövezetbe nem sorolt közterületek:

- (40994) hrsz. Téglavető utca

- (40991/23) hrsz. Algyógyi utca

- (40991/25) hrsz. Olaj utca

- (40991/33) hrsz. névtelen közterület

- (40991/32) hrsz. névtelen közterület

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az I-X/SZ intézményövezetre vonatkozó előírások

4. § (1) Az övezet jele: I-X/SZ jelű építési övezet. Az építési övezet az „I” jelű intézményterület szabadonálló beépítésű része.

(2) Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi keretfeltételek szerint engedélyezhető:

Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 35%
Max. építménymagasság: 15,0 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 35%
Max. építhető szintterület: 2,0 m2 / m2
Kialakítható legkisebb telekméret: 3000 m2
Szint alatt beépíthető terület maximuma: 50%
* A figyelembe veendő homlokzatfelület magasságának megállapítása az OTÉK 1. sz. melléklet 23/a, b szerinti magasság-értelmezés alapján történik.

(3) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény

b) igazgatás

c) iroda,

d) szálláshely-szolgáltatás,

e) szolgáltatás

f) vendéglátás,

g) egyéb közösségi szórakoztatás

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái

j) kiskereskedelem.

(4) A melléképítmények közül

a) a közmű-becsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas,

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(5) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(6) A Szabályozási Terven ábrázolt építési helyeken belül több épület is elhelyezhető.

Az I-X/Z, HZ intézményövezetre vonatkozó előírások

5. § (1) Az övezet jele: I-X/Z, HZ jelű építési övezet. Az építési övezet az „I” jelű intézményterület zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű része.

(2) Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi keretfeltételek szerint engedélyezhető:

Beépítési mód: zártsorú, hézagosan zártsorú
Beépítettség: max. 55%
Max. építménymagasság: 15,0 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 20%
Max. szintterület: 3,0 m2 / m2
Szint alatt beépíthető terület maximuma: 60%
Minimálisan kialakítható teleknagyság: 3000 m2
* A figyelembe veendő homlokzatfelület magasságának megállapítása az OTÉK 1. sz. melléklet 23/a, b szerinti magasság-értelmezés alapján történik.

(3) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) lakóépület

b) közintézmény

c) igazgatás

d) iroda,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás

g) vendéglátás,

h) egyéb közösségi szórakoztatás

i) sportlétesítmény,

j) kiskereskedelem.

(4) A melléképítmények közül

a) a közmű-becsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas,

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(5) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

A K-HT-X/SZ honvédségi terület övezetére vonatkozó előírások

6. § (1) Az övezet jele: K-HT-X/SZ jelű építési övezet. Az építési övezet az „K-HT” jelű honvédségi terület szabadonálló beépítésű része, ahol a BVKSZ 49. § (4) bek. alapján kell eljárni.

(2) Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi keretfeltételek szerint engedélyezhető:

Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 45%
Max. építménymagasság: 15,0 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 35%
Max. szintterület: 2,5
Szint alatt beépíthető terület maximuma: 50%
Minimálisan kialakítható teleknagyság: 3000 m2
* A figyelembe veendő homlokzatfelület magasságának megállapítása az OTÉK 1. sz. melléklet 23/a, b szerinti magasság-értelmezés alapján történik.

(3) A terület honvédelmi létesítmények, illetve az azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(4) A melléképítmények közül

a) a közmű-becsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz)

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas,

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

f) hulladéktartály-tároló

g) zászlótartó oszlop

helyezhetők el.

(5) Az építési hely meghatározása:

- előkert a közterületek felől: 5,0 m

- oldalkert: 7,5 m

- hátsókert: 15,0 m

Az Z-KK-X/SZ jelű közkert területére vonatkozó előírások

7. § (1) Az övezet jele: Z-KK-X/SZ jelű közkert.

(2) A közkert területén

a) játszókert,

b) sportkert,

c) pihenőkert,

d) speciális rendeltetésű kert (szoborkert, bemutatókert)

létesíthető.

(3) Az övezet területén szabadonálló beépítési móddal

a) vendéglátó épület,

b) pihenést, testedzést szolgáló építmény,

c) ismeretterjesztés építményei,

d) a terület fenntartásához szükséges építmények

e) nyilvános illemhelyek

helyezhetők el.

(4) Az övezetben a telekalakítás és építési tevékenység az alábbi keretfeltételek szerint engedélyezhető:

Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 2%
Max. építménymagasság: 4,5 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 70%
Max. szintterület: 0,02 m2 / m2
Szint alatt beépíthető terület maximuma: -
Minimálisan kialakítható teleknagyság: A Maglódi út szabályozásának végrehajtása után kialakuló telkek mérete
* A figyelembe veendő homlokzatfelület magasságának megállapítása az OTÉK 1. sz. melléklet 23/a, b szerinti magasság-értelmezés alapján történik.

(5) Az övezet területén a zöldfelületek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.

A telekalakítás és beépítés szabályai

8. § (1) A kialakításra kerülő új telkek minimális méretére vonatkozóan jelen előírások a kötelezőek.

(2) A kialakításra kerülő telkeken egy vagy több épület elhelyezhető.

(3) A területen új épület csak a kijelölt építési helyeken belül helyezhető el az általános épület elhelyezési szabályok szerint kialakítandó építési helyeken belül, a terven jelölt beépítési paraméterek betartásával.

Értékvédelem

9. § Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Közlekedési területek és létesítmények

10. § (1) A tervezett és megmaradó közterületeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A tervezési területen a meglévő és tervezett létesítmények rakodását, parkolását telken belül kell biztosítani.

(3) Ezen parkolómennyiség egyben a szintterületi mutató szerinti felső korlát, ami azt jelenti, hogy a területen maximum annyi beépítés létesíthető, melynek parkolóigénye az egyéb mutatók betartása mellett kielégíthető.

Zöldfelület és az élő természet védelme

11. § (1) Az övezetben meghatározott minimális zöldfelületi arányt be kell tartani.

(2) Zöldfelületnek számít a telkek beépítetlen, szilárd burkolat nélküli, növényzettel betelepített területének sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolat (pl. kavics, homok) aránya nem éri el a számított zöldfelület 1/3-át. Terepszint alatti építmény tetőkertjének 75%-a számítható be a zöldfelületbe, ha a földtakarás legalább 1,0 m-es.

(3) Parkolót csak fásítottan lehet kialakítani, mégpedig úgy, hogy minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, lombos fát kell telepíteni.

(4) Fa kivágásához minden esetben (kivétel gyümölcsfák) az önkormányzat engedélye szükséges. A fapótlásról a BVKSZ 15. §-a alapján legalább a törzsátmérő mértékéig gondoskodni kell.

(5) A közterületek fásításáról a használatba adásig, illetve meglévő közterület esetén az útburkolat felújításával egyidejűleg az önkormányzatnak gondoskodni kell. (BVKSZ 15. § (5) bekezdés)

(6) A fentiekben nem említett, a környezet védelmét érintő kérdésekben a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(7) A honvédségi terület funkció, illetve tulajdonosváltásánál környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi állapotvizsgálat alapján fel kell deríteni az esetleges korábbi szennyezéseket, illetve tisztázni kell az elhárításért felelősséget vállaló személyt (jogi személyt).

(8) A közlekedési útvonalakat kísérő zöldfelületeket rendezni kell (fasor, cserjesáv).

Környezetvédelmi előírások

A föld védelme

12. § (1) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

(2) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizeket olajfogón kell keresztülvezetni.

(3) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kiemelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre.

Levegőtisztaság-védelem

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen csak a hatályos védettségi fokozatnak megfelelően szabad bármely tevékenységet folytatni, illetve bármely létesítményt elhelyezni.

(5) A levegő tisztaságának védelmével kapcsolatban a telepítendő tevékenységek és technológiák tekintetében A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai alapján kell eljárni

(6) A pontforrásokon át távozó szennyezőanyagokra területi kibocsátási határértéket kell kérni az illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóságtól.

(7) Határérték feletti légszennyezést kibocsátó tevékenység nem folytatható a területen.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

(8) A terület szennyeződés érzékenysége a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és a 2. számú melléklete valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásról szóló, módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz állapota szempontjából kiemelten érzékeny terület.

(9) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 32. §-a szerint a területen folyó kármentesítéseket a szomszédos területek tulajdonosai tűrni kötelesek.

(10) A felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében semmilyen, a felszín alatti vizekre potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a hatályos Kormányrendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

(11) A teljes tervezési területen tilos a szennyvízszikkasztás.

Zaj- és rezgés elleni védelem

(12) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a Zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékeket kell érvényesíteni a BVKSZ 12. mellékletében meghatározott területi kategóriáknak megfelelően. Ennek érdekében szükség esetén passzív akusztikai eszközöket kell alkalmazni.

(13) A lakóhasználattal közvetlenül szomszédos intézményeknek biztosítaniuk kell a lakóhasználat határán a lakóterületre vonatkozó határérték teljesülését.

(14) Az építési munkálatokból származó zajra vonatkozóan a beruházónak, illetve az építés kivitelezőjének az építési munkálatok idejére zajhatárérték megállapítását kell kérnie az önkormányzattól, és biztosítani kell a megadott határérték és az időbeli korlátozások betartását.

(15) A közlekedésből származó zajterhelést forgalomtechnikai és passzív akusztikai eszközökkel csökkenteni kell.

(16) Az építési engedélyezési eljárásban zaj- és rezgésterhelési határértékek teljesülését bizonyítani kell.

Hulladékgazdálkodás

(17) A terület fejlesztése során figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 5. §-ában megfogalmazott általános szabályokat.

(18) A tervezési területen hulladékot - tekintet nélkül annak veszélyességére - elhelyezni, lerakni tárolni tilos.

(19) Az építési és bontási hulladékok kezelésére az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

(20) A közműépítéseknél, egyéb építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakón kell elhelyezni, és a hulladékokat csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el.

(21) A területen keletkező hulladék - elszállításáig, ill. semlegesítéséig történő - tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása (és átalakítása) során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

(22) A kommunális hulladék engedélyezett lerakóba történő rendszeres elszállításáról, vagy az újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(23) A tervezett létesítményeket figyelembe véve gondoskodni kell a hatályos jogszabályoknak megfelelő hulladék gyűjtőhelyek kialakításáról, ahol biztosított a keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok, veszélyes hulladékok szelektív, környezetszennyezést kitáró gyűjtése.

(24) Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint kell eljárni.

(25) A fentiekben nem említett, a környezet védelmét érintő kérdésekben a mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

Közművesítés, közműlétesítmények

13. § (1) A tervezési terület közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő o a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített d biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) A csapadékvíz elvezetést zárt csapadékvíz csatornában tervezik. A meglévő hálózat fejlesztése szükséges. A tervezett zárt csatornáknak közterületen kell helyet biztosítani. A csatornahálózat fejlesztésének tervére vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől.

(5) A csatornahálózatra való csatlakozás előtt be kell szerezni az FCSM RT. Fogadónyilatkozatát.

(6) A közcsatornába vezetett szennyvíz minősége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére előírt határértékeket.

(7) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a MSz 7084. sz. szerint.

(8) Házi vízbekötés csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(9) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(10) Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek részére az Gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet és az MSz 7084. sz. szabvány szerint a nyomásfokozattól függő védőtávolságok terjedelme:

- nagynyomású hálózatnál 23,0-23,0 m,

- nagyközépnyomású hálózatnál 9,0-9,0 m,

- kisnyomású (max. 1 bar-os) vezetéknél 3,0-3,0 m.

(11) Villamos és távbeszélő hálózatok esetében A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabványban rögzített védőtávolságok terjedelme:

- kisfeszültségű légkábelnél és

távbeszélő légvezeték esetében 1,0-1,0 m,

- 10 kV-os és 0,4 kV-os földkábelek,

távbeszélő törzskábel és alépítmény esetében 1,0-1,0 m

- 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

- 120 kV-os szabadvezeték esetében a szélső áramvezetőtől mért 13,0-13,0 m.

Tűzvédelmi előírások

14. § (1) A mód. 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (1) és a 46. § (1), (4), (5) bekezdései alapján a létesítményekben a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján meghatározott oltóvíz-intenzítást földfeletti tűzcsapok kiépítésével kell biztosítani.

(2) A mód. 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (3) bekezdése, illetőleg 54. § (4) bekezdése alapján a tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni és a jogszabályban meghatározott táblával kell jelölni.

(3) A mód. 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (7), illetőleg 51. § (3) bekezdése alapján az oltóvízszerzési helyek (tűzcsap, medence stb.) megközelíthetőségét biztosítani kell. A KSZT által érintett területen kialakítandó parkolókat tervezni, elhelyezni kizárólag fenti előírások figyelembevételével szabad.

(4) A mód. 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22. § (1) bekezdése alapján a tűzoltóság vonulása és működése céljára - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésre és működtetésre.

(5) Azokon a területeken, ahol középmagas épületek (melyek legfelső használati szintjének magassága meghaladja a 13,65 métert) kerülnek kialakításra a parkolóhelyek, fasor, villamos és egyéb tartóoszlopok kialakításánál mód. 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. sz. melléklet I/4. fejezetének 2.1. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni a tűzoltási felvonulási terület megfelelő kialakítása és a tűzoltói vízszerzési helyek megközelítésének biztosítása érdekében.

Polgárvédelmi létesítmények előírások

15. § A területen polgárvédelmi építmény (óvóhely, Maglódi út 10.) található. Ha az építmény vagy a kiegészítő műtárgyai (romhatáron kívülre vezetett óh. Vészkijárat, légbeszívó csonk stb.) az esetleges bontások, átalakítások, felújítások, egyéb munkák során érintetté válnak, a polgári védelmi szakhatóságot külön engedélyezési eljárás során meg kell keresni. A konkrét eseti hozzájárulást a munkához be kell szerezni az életvédelmi létesítmények létesítésről, fenntartásról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet, továbbá az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 40/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján.

Záró rendelkezések

16. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap 1-jén lép hatályba.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Andó Sándor Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2006. július 14.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2006. augusztus 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2006. (VII. 14.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére