Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Korányi Frigyes utca - Kozma utca - Maglódi út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X. kerület, Korányi Frigyes utca - Kozma utca - Maglódi út által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven foglaltaknak megfelelően szabad.

Szabályozási elemek

2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező elemei az alábbiak:

- építési övezet, övezet határai és jellemzői,

- építési hely határa,

- terepszint alatti építési hely határa,

- beültetési kötelezettség,

- tervezett fasor,

- gépkocsi behajtás helye,

- gyalogos bejárat.

(2) A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új Szabályozási Terv készítésével módosíthatók.

(3) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a Szabályozási Terv módosítása nélkül, a vonatkozó építési szabályok keretei között az építéshatósági eljárás során módosíthatók.

(4) Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció készítése kötelező:

- magastető létesítése,

- mélygarázs létesítése,

- új homlokzatképzés

esetében.

(5) Az elvi építési engedélyezési dokumentációra vonatkozó előírások:

a) Az elvi építési engedély általános tartalmi követelményekben meghatározottakon túl tartalmaznia kell - a településképi követelmények tisztázására - a tervezett homlokzat környezetbe illesztése, megjelenése (homlokzatképzése, színezése) bemutatása érdekében szükség szerint tömegvázlatot, fotómontázst, makett-fotót, vagy utcaképet, és a homlokzaton esetlegesen megjelenő gépészeti berendezések egységes, rendezett kialakítását. Mélygarázsok létesítése esetén, a műszaki követelmények előzetes tisztázására alkalmas, a meglévő közművek vizsgálatát és a tervezett közműveket (pl. közműkiváltások) tartalmazó terveket.

b) Az elvi építési engedélyt a kerületi főépítésznek, a kerületi tervtanácsnak, illetve a képviselő-testület illetékes bizottságainak véleményezni kell.

(6) Fogalom-meghatározás:

Terepszint alatti építési hely és határa: a Szabályozási Terven meghatározott telekrész, melyen kizárólag a telek beépítési mértékébe nem számító építményrészek illetve terepszint alatti építmények helyezhetők el.

Közműellátás

3. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen új épületet, építményrészt elhelyezni, vagy meglévő épületet átalakítani, bővíteni, illetve rendeltetési módját megváltoztatni csak az OTÉK 8. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes közművesítettség mellett lehet.

(2) A csatornába normál lakossági minőségű szennyvíztől eltérő minőségű szennyvíz rákötését engedélyezni csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló hatályos (1. sz. függelék 1.) rendelet alapján kiadott szennyvíz kibocsátási engedély alapján és a keletkező szennyvizek előkezelésére szolgáló műtárgyak megléte esetén, illetve a szennyvíz minősége előkezelés nélküli megfelelőségének igazolása alapján szabad.

(3) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatorna hálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

(4) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet olajfogó beépítésével kell megtisztítani a csatornába vezetés előtt, illetve minden esetben el kell kerülni a csapadékvizek szennyeződését.

(5) A csapadékvizekre a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló hatályos (1. sz. függelék 2.) rendeletben előírt minőségi követelmények a mértékadóak.

(6) Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(7) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az érvényes a közművezetékek térszín alatti elhelyezkedése c. (1. sz. függelék 3.) szabvány tartalmazza.

(8) A közüzemi építményeket (trafó, csatlakozó akna) a közterületen földbe süllyesztve kell elhelyezni, vagy az építési telkeken lehet elhelyezni.

(9) A tervezési területen kiépítendő közművek tervezésekor a közműszolgáltatók elvi nyilatkozatát, tájékoztatását meg kell kérni.

(10) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása tilos.

(11) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

(12) Jelentős nagyságú burkolt felületek kialakítása esetén az azokról elvezetett csapadékvizek előtisztítását a térburkolatok elkészítésével egy időben kell elkészíteni.

Környezetvédelem

Zaj- és rezgés elleni védelem

4. § (1) A terület DK-i részét érinti a Ferihegyi repülőtér „külső zajgátló védőövezete”.

(2) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló hatályos (1. sz. függelék 13.) rendelet előírásait kell követni.

(3) A területen felszín alatti vagy felszíni zajforrást létesíteni csak a zaj-és rezgésvédelemről szóló hatályos jogszabályok betartásával lehet, figyelembe véve a mindenkori zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(4) A területen új lakások létesítése során a lakások kialakításakor a területen áthaladó, vagy határoló utakat, ill. azok forgalmát, mint adottságot kell figyelembe venni. A lakás zajtól védendő funkcióit a zajterhelés irányát figyelembe véve kell elhelyezni.

(5) Új védendő épületet létesíteni, meglévő létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határértékek teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges.

(6) Az építési és engedélyezési eljárás során a zaj és rezgésvédelmi követelmények teljesülését részletes számításokkal igazolni kell az engedélyezési tervdokumentáció zaj- és rezgésvédelmi fejezetében.

(7) A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területen a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló hatályos (1. sz. függelék 13.) rendelet szerint: Közlekedési zajforrásokra:

kiszolgáló, átmenő forgalom nélküli út mentén nappal: 55 dB, éjjel 45 dB

gyűjtő utak mentén nappal: 60 dB, éjjel 50 dB.

Levegőminőség védelem

(8) A levegő védelmével kapcsolatos hatályos (1. sz. függelék 10., 11.) rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(9) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló hatályos (1. sz. függelék 12.) rendelet szerint a terület „1. Légszennyezettségi agglomerációba” tartozik, amelynek alapján határozandók meg az egyes anyagok emissziós és imissziós határértékei.

(10) Az épületek fűtését csak gáz- vagy elektromos üzemű berendezésekkel - vagy leköthető kapacitás esetén távfűtéssel - lehet megoldani.

Talaj-és felszín alatti vízminőség védelem

(11) A terület a felszín alatti víz állapota szempontjából ún. „érzékeny”, felszín alatti vízminőség védelmi szempontból pedig ún. „kiemelten érzékeny” kategóriába tartozik.

(12) A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló hatályos (1. sz. függelék 9.) rendelet előírásait kell alkalmazni.

(13) Semmilyen tevékenység nem folytatható a területen, amely a talajvíz és a talaj határérték feletti károsodását okozhatja.

(14) A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló hatályos (1. sz. függelék 8.) kormányrendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

(15) A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (mélygarázs, mélyalapozás) esetén az engedélyezési eljárásba a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

(16) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések megkezdése előtt el kell végezni a terület környezetvédelmi feltárását, meg kell vizsgálni a talaj és talajvíz minőségét, mert az esetleges kármentesítés szükségessége csak eme vizsgálati eredmények alapján állapítható meg.

(17) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, minőségtanúsítvány nélküli töltőanyag nem használható.

(18) Szennyezés észlelése esetén a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet (1. sz. függelék 8.) alapján kell eljárni.

Hulladékkezelés

(19) A területen a hulladékok lerakása és égetése tilos.

(20) A területen veszélyes hulladék keletkezése esetén a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos (1. sz. függelék 15.) rendeletben foglaltak betartandók.

(21) Jelen rendelet által érintett területen keletkező kommunális és nem kommunális jellegű hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló hatályos (1. sz. függelék 14.) törvény rendelkezései szerint.

(22) A keletkező hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítást kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

(23) Az építési tevékenységekből keletkezett hulladék kezeléséről az építtetőnek kell gondoskodni.

(24) A közműépítéseknél, egyéb építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél keletkező hulladékokat csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el és csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező lerakón helyezheti el.

(25) Az építési és bontási hulladékok kezelésére az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletben (1. sz. függelék 17.) foglaltak az irányadók.

Zöldfelületek

5. § (1) A területen belül fát kivágni csak engedéllyel és helyi rendeletben előírt pótlási kötelezettség mellett lehet (1. sz. függelék 18.).

(2) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettség területén szint alatti építmény nem helyezhető el, azon egybefüggő, többszintes, az eredeti talajszelvénnyel szerves kapcsolatban lévő zöldfelületet kell létrehozni.

(3) A Szabályozási Terven jelölt fasorokat - fasoronként - egységes fajjal kell kiültetni, melyek törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 5 cm.

(4) Az utcai fasorokat jó törzsnevelő, várostűrő, az utca űrszelvényének megfelelő méretűre növő fajokkal kell újrafásítani, azonos fajjal.

(5) A közterületi zöldfelületek növénytelepítését kertépítészeti terv alapján szükséges elvégezni.

(6) A nyárfa vattázó termésű fajainak telepítése tilos.

(7) A közterületek fenntartásáról a kerületi önkormányzatnak kell gondoskodnia, a fenntartási munkálatokat (metszés, kaszálás) rendszeresen kell elvégezni.

(8) 4 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, 4 db parkolóhelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fa telepítésével.

(9) Az építési övezetekben előírt zöldfelületi minimum értékek betartása kötelező. Építési engedélyköteles tevékenység esetén a szükséges zöldfelületek engedélyes terv szerinti meglétét a használatbavételi engedély feltételéül kell szabni.

(10) A meglévő zöldfelületeken egységes kertépítészeti terv alapján játszókert, pihenőkert, sportkert, köztér alakítható ki úgy, hogy a területen legalább 100 m2-enként 1 db, min. 6 m-es koronaátmérőre növő lomblevelű díszfát kell ültetni.

Tűzvédelem

6. § (1) A szükséges oltóvíz mennyiségét az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló hatályos (1. sz. függelék 4.) rendelet értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, illetve a rendelet egyéb vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2) Tűzcsapokat a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló hatályos (1. sz. függelék 5.) rendelet szerinti táblával kell jelölni.

(3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Kulturális örökségvédelem

7. § Amennyiben a földmunkák során régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló hatályos (1. sz. függelék 6.) törvényben foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot.

Polgári védelem

8. § (1) A területen 5 db óvóhely található (Kozma utca 5.) Ha az építmények vagy azok kiegészítő műtárgyai az esetleges építési munkák során érintetté válnak, a polgári védelmi szakhatóságot külön engedélyezési eljárás során meg kell keresni.

(2) A konkrét eseti hozzájárulást a munkákhoz be kell szerezni a hatályos jogszabály (1. sz. függelék 19.) alapján.

Reklámok, hirdetések, cégérek

9. § (1) A1-es (840x597 mm) ívméretet meghaladó felületű hirdetés, reklámhordozó szerkezet csak építési engedély alapján helyezhető el.

(2) Az önálló reklám- és hirdető-berendezések szerkezetei 4,0 m-nél magasabbak nem lehetnek.

(3) Nem helyezhető el közterületen önálló reklám- és hirdető-berendezés:

- közúti kereszteződéstől 50 m-nél kisebb távolságra,

- közútra merőleges, útszegélytől 4 m-en belül,

- közvilágítási tartóoszlopon,

- közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén.

(4) Építési munkaállványon ideiglenes elhelyezhető reklámot tartalmazó védőháló, ponyva amelyek felületén egy önálló reklám, hirdetés vagy az építkezésre vonatkozó tájékoztató látványterv tüntethető fel.

(5) Épület közterületről látható földszinti homlokzatainak maximum 10%-án helyezhető el reklám- és hirdető-berendezés, cég- és címtábla. A számításnál a falsíkra merőleges cég- és címtáblák figyelemben kívül hagyhatók.

(6) Kulturális és oktatási intézmények épülethomlokzatain engedélyezett hirdető-berendezéseken csak a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények helyezhetők el.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Keretövezeti besorolás

10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület az FSZKT szerint beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) A beépítésre szánt terület L7-X telepszerű lakóterület keretövezetbe tartozik:

(3) A beépítésre nem szánt terület:

a) KL-KT-X közlekedési célú közterület:

- Maglódi út,

- Kozma utca.

b) keretövezetbe nem sorolt közterület:

- Korányi Frigyes utca.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

L7-X-tsz/L jelű, kialakult, többszintes lakótelepi terület

11. § (1) A szabályozás paraméterei:

A Szabályozási Terven alkalmazott jelölés:

a) a beépítés módja: szabadonálló

b) a beépítés legnagyobb megengedett mértéke: 25%

c) szintterületi mutató legnagyobb megengedett mértéke: 1,2

d) megengedett legkisebb legnagyobb építménymagasság: 4,5-12,0 m

e) kialakítható legkisebb telekterület mértéke: 2000 m2

f) kötelező zöldfelület legkisebb mértéke: 50%

g) terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 40%

(2) Az övezet területén a szabadon álló beépítési mód előírásai szerint csak lakóépület, létesíthető, kivéve a szint alatti gépkocsi tároló építményt a terepszint alatti építési helyen.

(3) A lakóépületek lakásainak funkcióváltása, legfeljebb az első és második építményszinten:

a) kiskereskedelmi,

b) irodai,

c) szolgáltatási,

d) egészségügyi, szociális, egyházi

célra engedélyezhető, a megnövekedett parkolószükséglet telken belüli, egyidejű biztosítása mellett.

(4) Az épület architektúráját megváltoztató homlokzatképzés (erkély, loggia beépítése, vagy új létesítése) csak az épület egészét bemutató, külső megjelenésében egységes építészeti terv és elvi építési engedély alapján valósítható meg, az épület meglévő hőtechnikai paramétereinek javítása mellett.

(5) Az övezet területén a gépkocsi tároló funkcióváltása nem megengedett.

(6) Új gépkocsi tároló épület önállóan csak terepszint alatt, kertészeti terv alapján alakítható ki az alábbiak figyelembevételével:

a) a terepszint alatti gépkocsi tároló felső födéme, földfeltöltéssel együtt sem emelkedhet 1,0 méternél nagyobb mértékben az eredeti terepszint fölé,

b) a terepszint alatti gépkocsi tároló felett felszíni parkolók is kialakítható.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

Keretövezetbe sorolt közterületek

12. § (1) KL-KT-X jelű övezet célzott területfelhasználási módú területek:

a) Maglódi út (42508 hrsz.).

- A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

- Szabályozási szélessége: kialakult (20,0 m)

- II. rendű főút

- Tervezési osztálya: B.IV.b.B

b) Kozma utca (42520/2 hrsz.)

- A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

- Szabályozási szélessége: kialakult (20,0 m)

- II. rendű főút

- Tervezési osztálya: B.IV.b.B

(2) A területen csak a közlekedést szolgáló:

a) közutak, pályatestek,

b) közúti csomópontok,

c) a gyalogosforgalom területei,

d) kerékpáros közlekedés területei,

e) közúti és gyalogos aluljárók,

f) a megállóhelyek várakozó építményei,

g) gépjárműtárolók,

mindezek zöldsávjai, fasorai és a zöldfelületek fenntartására szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A közterületeken pavilonok elhelyezése megengedett.

Keretövezetbe nem sorolt közterület

13. § (1) Korányi Frigyes utca (42510 hrsz.)

a) szabályozási szélessége: kialakult (16,0 m)

b) lakó utca

c) tervezési osztálya: B.VI.d.B

(2) A közterületen pavilonok elhelyezése megengedett.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

14. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap első napján lép hatályba.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Verbai Lajos Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2007. december 19.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2008. január 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez

1. függelék a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez

A 43/2007. (XII. 19.) sz,. Önk. rendelettel jóváhagyott előírásokhoz tartozó hatályos törvények, rendeletek, szabványok jegyzéke

Közművesítés

1. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet.

2. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet.

3. MSZ 7487/2-80 A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedése c. szabvány.

Tűzvédelem

4. Az országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet.

5. A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet.

Kulturális örökségvédelem

6. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése.

7. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §.

Talaj-és felszín alatti vízminőség védelem

8. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet.

9. A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet.

Levegőminőség védelem

10. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet.

11. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet.

12. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a terület légszennyezettség tekintetében az 1. sz. és a 2. sz. mellékletben foglaltak alapján agglomerációba van besorolva. A felosztás értelmezése a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. mellékletében, illetve a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található.

Zaj- és rezgés elleni védelem

13. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Hulladékkezelés

14. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény.

15. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló hatályos 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet.

16. A keletkező hulladékok körét a hulladékok jegyzékéről szóló mód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

17. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet.

Zöldfelületek

18. A kerületi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 67/2004 (12. 19.) Kőbányai Önkormányzati rendelet.

Polgári Védelem

19. Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőbeli hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet.


  Vissza az oldal tetejére