Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Kerepesi út - Fehér út - Albertirsai köz - Albertirsai út (MÁV vasútvonal) által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya a Budapest X., Kerepesi út - Fehér út - Albertirsai köz - Albertirsai út (MÁV vasútvonal) által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen rendelet előírásai a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet szempontjából az alkalmazott és más jogszabályban meg nem határozott fogalmak az alábbiak szerint kell értelmezni:

a) magánút: a Szabályozási Terven meghatározott szélességgel és egyéb feltételekkel, telekalakítási eljárás keretében, önálló helyrajzi szám alatt útként nyilvántartott telek;

b) *  párkánymagasság: az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonalától (járdatő-vonaltól) függőlegesen mért távolság a magastetős épület esetében az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonaláig, a lapostetős épület esetében a legfelső szint tömör mellvédjének felső síkjáig;

c) * 

3. § * 

4. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a tervezett szabályozási vonalat,

b) az építési hely határvonalait,

c) az övezeti határokat és övezeti jellemzőket

d) az építési vonalat,

e) az építménymagasságot,

f) a párkánymagasságot, és

g) az építmények kialakítására vonatkozó előírásokat.

(2) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a rendelet módosításával lehetséges. Az irányadó jellegű (nem kötelező) és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól a rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(3) * 

5. § * 

6. § * 

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Telekalakítás

7. § (1) A telekalakítások ütemezetten is végrehajthatók.

(2)-(5) * 

Építmények elhelyezése * 

8. § (1) A területen az előkert mérete a Szabályozási Terv rendelkezése hiányában 10,0 m.

(2) A területen alkalmazandó hátsókert mérete a Szabályozási Terv rendelkezése hiányában el kell érje az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét (H)

(3) A területen alkalmazandó oldalkert legkisebb mérete a Szabályozási Terv rendelkezése hiányában el kell érje az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság felét (H/2), de legalább 6,0 m kell, hogy legyen.

(4) Telekegyesítés, telekhatár-módosítás vagy telek megosztása esetén az építési hely megváltozott határait a kialakuló telekre vonatkozóan az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak alapján kell meghatározni.

(5) * 

9. § * 

ÉPÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSA

Épületekre vonatkozó előírások

10. § *  (1) Meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása, magastető létesítése és beépítése esetén az építménymagasság, valamint a gerincmagasság csak az övezeti előírásokban megengedett mértékig növelhető, kivéve a műszaki szükségesség esetét, de az eredeti építménymagasság túllépése ebben az esetben sem haladhatja meg a 0,8 métert. Az új magastető hajlásszögének illeszkednie kell az épülettel közvetlenül szomszédos épület tetősíkjának lejtésszögéhez.

(2) A területen az épületekhez csatlakozóan bővítmény létesítése vagy más, a beépített terület vagy az épület tömegének megváltoztatásával járó beavatkozás az alábbiak szerint megengedett:

a) terepszint feletti bővítmény létesítésére az új épületek kialakítására vonatkozó előírások vonatkoznak,

b) terepszint alatti bővítés esetén a terepszint alatt beépíthető területet úgy kell meghatározni, hogy a telken kialakítandó összefüggő zöldfelület részeként, a telekhatárok mentén legalább 6,0 méter széles fás növényzet telepítésére alkalmas sáv maradjon.

Kiegészítő funkciójú épületekre vonatkozó előírások * 

11. § *  (1) A területen kiegészítő funkciójú épület az új épületre vonatkozó előírásoknak megfelelően létesíthető.

(2) Az övezet szerinti elsődleges rendeltetést kiegészítő funkció

a) a fő rendeltetésű épületen belüli helyiségben,

b) önálló kiegészítő épületben csak a fő rendeltetésű épülettel azonos minőségben, valamint

c) a terepszint alatt

létesíthető.

(3) A területen információs, buszváró, esővédő pavilon, telefonfülke, épített, illetve állandó jellegű nyilvános WC, valamint a telek elsődleges rendeltetését kiegészítő funkciójú épület elhelyezése az alábbiak szerint megengedett:

a) a bruttó alapterület építményenként legfeljebb 12 m2 lehet,

b) az összes alapterület telkenként legfeljebb az engedélyezett beépített alapterület 3%-a lehet.

(4) A portaépületet, ha kerítés vagy kapu létesül, azzal együtt kell kialakítani.

(5) Közterületen és magánúton csak információs, buszváró, esővédő pavilon, telefonfülke, épített, illetve állandó jellegű nyilvános WC helyezhető el.

(6) A területen sátor, lakókocsi és hasonló jellegű építmény, berendezés, szerkezet nem helyezhető el, kivéve, ha az kiállítási tárgy, és ideiglenes jelleggel a telek rendeltetésének és a rendeletnek megfelelően kerül elhelyezésre.

(7) A területen mobil árusítóhely csak abban az esetben helyezhető el, ha az az üzemen kívüli időben nem közterületen lévő tárolóhelyen kerül elhelyezésre.

(8) A területen az utcai építési vonalon a többszintes parkolóház és a terepszint alatti garázs kivételével garázsépület nem helyezhető el. A területen sorgarázs nem helyezhető el.

12. § * 

KÖRNYEZETVÉDELEM

A föld védelme

13. § (1) * 

(2) * 

(3) A terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(4) * 

(5) A terület a vonatkozó jogszabály szerint „érzékeny terület”, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség - védelmi területen lévő települések között nyilvántartott.

Levegőtisztaság védelem

14. § (1) * 

(2) A terület légszennyezettségi besorolása: légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: kéndioxid E, nitrogéndioxid B, szénmonoxid D, szilárd (PM10) C, Benzol E, talajközeli ózon B.

(3) Lótartó karámok környékén betartandó védőtávolság 200 m.

(4) Trágyatároló környékén betartandó védőtávolság 300 m.

A víz védelme

15. § (1) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.

(2) * 

(3) A területen a felszíni vizek védelme -a bemosódás elkerülése- érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

Csendvédelem

16. § (1) A területen a zajra érzékeny helyiségek zaj elleni védelméről megfelelő műszaki megoldással gondoskodni kell.

(2) * 

Élő természet védelme

17. § (1) A területen a meglévő és a Szabályozási Terven megjelölt növényállomány kivágása esetén annak visszapótlásáról a hatályos jogszabályok alapján gondoskodni kell.

(2) A területen a közterületi gyalogutak, járdák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott szabad eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(3) * 

(4) Az ingatlan közterületről látható be nem épített és burkolatlan felületeit zöldfelületként (kertként) kell kialakítani és fenntartani.

(5) *  Az előírt zöldfelületet összefüggően, elsősorban a telek oldalkertnek és hátsókertnek minősülő részén kell kialakítani.

Hulladékgazdálkodás

18. § (1) A területen keletkező hulladék átmeneti - elszállításáig, illetve semlegesítéséig történő - tárolásáról, elhelyezéséről a építmények kialakítása (és átalakítása) során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

(2) * 

Az épített környezet védelme, a városkép védelme

19. § (1) * 

(2) A terepfelszín 0,5 méternél nagyobb megbontásával járó földmunka csak akkor végezhető, ha azt az illetékes régészeti szakhatóságnak előzetesen bejelentették.

(3) A területen a rálátásban - elsősorban a vasutak és a főutak felől - érvényesülő látványhoz és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell.

Közlekedés

20. § (1)-(4) * 

(5) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, járdák térburkolatát, berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(6) * 

(7) A meglévő vasútvonal mellett a vasútvonalak védőterületével érintett ingatlanokon az új építmény építtetőjének feladata a környezetvédelmi előírások betartása, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelem megoldása, az épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával (lakószobák, irodák vasúttal ellentétes oldalra történő tervezése), szükség esetén a zajvédő létesítmények telepítésével.

Közművek

21. § (1)-(3) * 

(4) A területen bármilyen vízvételi hellyel ellátott építményt elhelyezni csak teljes közművesítéssel szabad.

(5) A transzformátor(oka)t a szakhatóságok, illetve az üzemeltető által meghatározott hely(ek)en, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan, kiegészítő épületben vagy az épület tömegén belül) kell elhelyezni.

(6)-(7) * 

III. Fejezet * 

Övezeti előírások * 

Az I jelű építési övezet * 

22. § *  (1) Az I jelű építési övezet az intézményterületek közé tartozik.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az I-X jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 35%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 1,5 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 35%,

e) az építési telek területe legalább 3000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 13,5 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(4) Keskenyebb közterületi szélességű telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi, de az eltérés ebben az esetben sem haladhatja meg a 20%-ot.

(5) A legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(6) Az övezet területén elsősorban közösségi, ellátási és irodai funkció, vendéglátó, kulturális, szolgáltató, kereskedelmi, árubemutató-terem, szolgálati lakás, nem önálló kereskedelmi célú raktár, valamint az azok működéséhez, működtetéséhez szükséges egyéb építmény helyezhető el.

(7) Az övezet területén

a) üzemanyagtöltő állomás elhelyezhető,

b) a felszíni parkolót fásítani kell,

c) magastető nem létesíthető.

Az IZ jelű építési övezet * 

23. § *  (1) Az IZ jelű építési övezet a jelentős zöldfelületű intézményterületek közé tartozik.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) Az övezet területén elsősorban a jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését szolgáló intézményi, kulturális épületek, sportolási építmények és azok irodái, vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, sportfelszerelés- és sporteszköz-kereskedelem céljára szolgáló építmények, 5000 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a jelentős zöldfelületű intézményterületre vonatkozó jogszabályban rögzített határértéket.

(4) Az IZ-X jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 35%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 2,4 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 50%,

e) az építési telek területe legalább 4500 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 18,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(5) Keskenyebb közterületi szélességű telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi, de az eltérés ebben az esetben sem haladhatja meg a 20%-ot.

(6) A legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(7) Az övezet területén a felszíni parkolót fásított parkolóként kell alakítani.

A K-TP jelű építési övezet * 

24. § *  (1) A K-TP jelű építési övezet a tematikus intézményparkok területei (különleges területek) közé tartozik.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) A K-TP-X/1 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 35%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 1,0 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 30%,

e) az építési telek területe legalább 10 000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 18,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(4) A K-TP-X/2 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 35%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 2,5 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 30%,

e) az építési telek területe legalább 3000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 33,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(5) Keskenyebb közterületi szélességű telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi, de az eltérés ebben az esetben sem haladhatja meg a 20%-ot.

(6) A legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(7) A K-TP-X/1 jelű építési övezet telkein jellemzően az áruk, termékek, javak kiállításával, bemutatásával, reklám- és marketingtevékenység, irodai tevékenység, árubemutató-terem, továbbá vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(8) A K-TP-X/1 jelű építési övezet területén az építmény parkolási igényének számítása során a közterületen kialakított gépjárműtárolók a Településrendezési Szerződésben meghatározott feltételek szerint beszámíthatók.

(9) A K-TP-X/2 jelű építési övezet telkein jellemzően az áruk, termékek, javak kiállításával, bemutatásával, reklám- és marketingtevékenység, irodai tevékenység, árubemutató-terem, továbbá vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmény, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(10) A K-TP-X/2 jelű építési övezet területén

a) a kialakult állapot alapján az építmény parkolási igénye Településrendezési Szerződésben meghatározott feltételek szerint a közterületen, valamint a közterületen terepszint alatt kialakított gépjárműtárolóban is biztosítható, vagy a szomszédos telken kell kielégíteni,

b) a szállásszolgáltató építmény legnagyobb magassága nem növelhető.

A K-SP jelű építési övezet * 

25. § *  (1) A K-SP jelű építési övezet a városi jelentőségű kiemelt sportterületek (különleges területek) közé tartozik.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) A K-SP-X/1 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 20%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 0,5 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 20%,

e) az építési telek területe legalább 10 000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 18,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(4) A K-SP-X/2 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 35%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 1,0 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 20%,

e) az építési telek területe legalább 10 000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 3,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 12,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(5) A K-SP-X/3 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 35%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 1,0 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 20%,

e) az építési telek területe legalább 10 000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 18,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(6) Keskenyebb közterületi szélességű telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi, de az eltérés ebben az esetben sem haladhatja meg a 20%-ot.

(7) A legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(8) A legkisebb zöldfelület számítása során a sportpályák területét - a füves pályák területének kivételével - figyelmen kívül kell hagyni.

(9) A K-SP-X/1 jelű építési övezet telkein jellemzően a lósporttal kapcsolatos sportolási építmények, továbbá az azokhoz kapcsolódó vendéglátás, szolgáltatás céljára szolgáló építmények, sportfelszerelés- és sporteszköz-kereskedelem céljára szolgáló építmények, szállásszolgáltató építmények, szolgálati lakás, valamint az azok működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(10) A K-SP-X/1 jelű építési övezet területén

a) az építmény parkolási igényének számítása során a telek közterületi szélessége mentén a közterületen kialakított gépjárműtárolók a Településrendezési Szerződésben meghatározott feltételek szerint beszámíthatók,

b) az átlagos forgalomra méretezett kiépített parkolókon túlmenően ki kell jelölni az alkalmi terhelésnek megfelelően előírt ideiglenes parkolók területét,

c) a védett lelátót és környezetét a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani,

d) az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság mértékét a meglévő és tervezett lelátók esetében nem kell alkalmazni,

e) az övezet területén új állattartó épület a Kerepesi út mentén elhelyezkedő lakóépületektől mért 200 méteres távolságon belül nem helyezhető el,

f) az övezet területén az istállókban keletkező trágya átmeneti tárolására szolgáló tárolóépítmény a Kerepesi út mentén elhelyezkedő lakóépületektől mért 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(11) A K-SP-X/2 jelű építési övezet telkein jellemzően sportépítmények, sportépítmények kiszolgáló létesítményei, szálláshely-szolgáltató építmények, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei, szolgálati lakás, a terület fenntartásához, működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(12) A K-SP-X/2 jelű építési övezet területén

a) a parkolót telken belül kell elhelyezni,

b) az övezet telkein - azok szomszédos telekkel közös telekhatárain - legalább 1,80 méter magasságú takarónövényzet telepítéséről kell gondoskodni,

c) a térvilágítás szerkezeteinek legnagyobb magassága nem haladhatja meg a 30,0 métert.

(13) A K-SP-X/3 jelű építési övezet telkein jellemzően sportépítmények, sportépítmények kiszolgáló létesítményei, szálláshely-szolgáltató építmények, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményei, kulturális épületek, szolgálati lakás, a terület fenntartásához, működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(14) A K-SP-X/3 jelű építési övezet területén

a) a parkolót telken belül kell elhelyezni,

b) az övezet telkein - azok szomszédos telekkel közös telekhatárain - legalább 1,80 méter magasságú takarónövényzet telepítéséről kell gondoskodni.

A KV-TB jelű építési övezet * 

26. § *  (1) A KV-TB jelű építési övezet a tömegközlekedési bázisterületek (különleges városüzemeltetési területek) közé tartozik.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) A KV-TB-X/1 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 45%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 3,0 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 20%,

e) az építési telek területe legalább 4500 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 33,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 500 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(4) A KV-TB-X/1 jelű építési övezetben a meglévő építmény céljára kialakított telek esetében a beépítettség legfeljebb 10%-kal magasabb érték is lehet az építmények közötti megengedett legkisebb távolság megtartásával, de a meglévő épület bontása esetén az övezetben előírt övezeti jellemzők betartandóak.

(5) A KV-TB-X/1 jelű építési övezetben a legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 3,0 méterrel túlléphető. A technológiai okokból szükséges építmények magassága ettől eltérő érték is lehet.

(6) A KV-TB-X/2 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 45%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 1,0 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 20%,

e) az építési telek területe legalább 4500 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 40 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 15,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 500 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(7) A KV-TB-X/2 jelű építési övezetben a legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. A technológiai okokból szükséges építmények magassága ettől eltérő érték is lehet.

(8) A KV-TB-X/1 jelű építési övezet telkein a tömegközlekedés üzemi építményei, irodák, a működtetéssel összefüggő szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó építmények, valamint a közlekedési tevékenységhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(9) Az övezetben az előírt legnagyobb építménymagasságtól az alábbiak szerint lehet eltérni:

a) az építmény beépített területének 25%-án legfeljebb 3,0 méterrel, valamint

b) technológiai okból.

(10) A KV-TB-X/2 jelű építési övezet telkein a tömegközlekedés járműtelepei, karbantartó telepei helyezhetők el, valamint a közlekedési tevékenységgel összefüggő iroda és olyan szolgáltató építmény, amelyet a közlekedési alapfunkció nem zavar.

A KV-IK jelű építési övezet * 

27. § *  (1) A KV-IK jelű építési övezet a különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek (különleges városüzemeltetési területek) közé tartozik.

(2) A KV-IK jelű építési övezet telkein szolgáltató, vendéglátó építmények, szálláshely-szolgáltató építmény, üzemanyagtöltő állomás és autómosó, legfeljebb 6000 m2 szintterületű kereskedelmi célú építmény, valamint az azok működéséhez, működtetéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Az övezetben lakás - szolgálati lakás kivételével - nem helyezhető el.

(3) A KV-IK-X/1 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 40%,

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 1,8 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 25%,

e) az építési telek területe legalább 3000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 30 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 18,0 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(4) A KV-IK-X/2 jelű építési övezet szabályozási értékei a következők:

a) az építési telek beépítési módja: szabadonálló,

b) az építési telek beépítési mértéke legfeljebb 40% (a legnagyobb beépítettség kizárólag P+R parkoló lemez létesítése vagy az autóbusz-tároló lefedése esetén 80%-ig növelhető),

c) az építési telken a szintterületi mutató legfeljebb 1,75 m2/m2,

d) az építési telken a zöldfelület mértéke legalább 20%,

e) az építési telek területe legalább 2000 m2,

f) az építési telek közterületi szélessége legalább 25 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 22,5 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(5) A legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(6) Keskenyebb közterületi szélességű telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi, de az eltérés ebben az esetben sem haladhatja meg a 20%-ot.

(7) Az övezet területén, illetve a Fehér út területének az övezettel határos szakaszán - a környezet védelme érdekében - legfeljebb egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltethető. Új üzemanyagtöltő állomás csak a meglévő elbontását követően, állapotfelmérés és kárelhárítás elvégzése után létesíthető.

(8) A KV-IK-X/2 jelű építési övezet telkein, azok szabadonálló építési helyein

a) P+R parkoló több ütemben is megvalósítható az alábbiak szerint:

aa) a területen legfeljebb 750 gépkocsi befogadására alkalmas parkolóépítmény helyezhető el,

ab) a parkolóépítményben közcélú funkciók céljára is kialakítható helyiség,

ac) a parkolóépítmény és az autóbusz-végállomás közötti területen az építési helyek összeépíthetők a földszint felett, több szintben is, ebben az esetben az építmény elhelyezésére szolgáló telkek határait úgy kell megállapítani, hogy az oldalkert mértéke legalább az építmény magasságának a fele legyen;

b) az autóbusz-végállomás részlegesen vagy egészében lefedhető, valamint építmény földszintjén is elhelyezhető az alábbiak szerint:

ba) lefedés esetén a parkolóépítmény és az autóbusz-végállomás közötti területen az építési helyek összeépíthetők a földszint felett, több szintben is,

bb) a metróvágány hosszának és területének csökkentése esetén a közlekedés céljára fenntartott terület Szabályozási Terven meghatározott szabályozási szélességének kialakításakor az útburkolat szegélyétől - keresztmetszeti méretezés hiányában - legalább 3 méter távolságot kell biztosítani,

bc) a közút, magánút határa ütemezetten is kialakítható.

A KL-KT jelű övezet * 

28. § *  (1) A KL-KT-X jelű övezet (közlekedési terület) közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területre vonatkozó egyéb előírások:

a) a közlekedési építmények ütemezetten is megvalósíthatók,

b) a Kerepesi út - Fehér út csomópontban tervezett különszintű csomópont kialakítását a hálózatok és csomópontok kapacitásának megfelelően kell kialakítani,

c) a Fehér út keresztmetszetének átépítése során biztosítani kell a területek biztonságos kiszolgálásának feltételeit,

d) a Fehér út és a vasútvonalak különszintű keresztezését a 4-es út bevezető szakaszával összehangoltan kell kialakítani, ütemezett kiépítés esetén is biztosítva a terület építményeinek működtetéséhez szükséges feltételeket,

e) a 4-es út bevezető szakasza kiépítését, valamint az Albertirsai út ehhez kapcsolódó átépítését a vasúti területek fejlesztésével összehangoltan kell kialakítani,

f) az övezet területén üzemanyagtöltő állomás, autómosó is elhelyezhető a környezethez történő megfelelő városképi illeszkedés biztosításával.

A KL-VA jelű övezet * 

29. § *  (1) A KL-VA jelű övezet a vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (közlekedési területek) közé tartozik.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3) A KL-VA-X/1 jelű övezet szabályozási értékei a következők:

a) a telek beépítési módja: szabadonálló,

b) a telek beépítési mértéke legfeljebb 5%,

c) a telken a szintterületi mutató legfeljebb 0,1 m2/m2,

d) a telken a zöldfelület mértéke legalább 10%,

e) a telek területe legalább 3000 m2,

f) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

g) az épület építménymagassága legfeljebb 12,5 méter,

h) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(4) A KL-VA-X/2 jelű övezet szabályozási értékei a következők:

a) a telek beépítési módja: szabadonálló,

b) a telek beépítési mértéke 5%,

c) a telken a szintterületi mutató legfeljebb 0,2 m2/m2,

d) a telken a zöldfelület mértéke legalább 35%,

e) a telek területe legalább 3000 m2,

f) a telek közterületi szélessége legalább 50 méter,

g) az épület építménymagassága legalább 6,0 méter, de a technológiai okból szükséges építmény magassága ettől eltérő is lehet,

h) az épület építménymagassága legfeljebb 10,5 méter,

i) a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó.

(5) A KL-VA-X/2 jelű övezetben keskenyebb közterületi szélességű telek csak ott alakítható ki, ahol azt a Szabályozási Terv megengedi, illetve ha azt a kialakult állapot indokolttá teszi, de az eltérés ebben az esetben sem haladhatja meg a 20%-ot.

(6) A legnagyobb építménymagasság értéke az új épület, illetve épületrész valamennyi homlokzatán legnagyobb párkánymagasságként értelmezendő. Az épület legnagyobb párkánymagassága a beépített területének legfeljebb 25%-án legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(7) A KL-VA-X/1 jelű övezet telkein a metró felszíni pályaterületei, építményei, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók helyezhetők el. A területen a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó

a) raktár,

b) szolgálati épület,

c) szolgálati lakó- és szállásépület,

d) szolgálati iroda,

e) vendéglátási épület és

f) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épület helyezhető el.

(8) A KL-VA-X/1 jelű övezet területén a metróvégállomás utasforgalmi építményeinek korszerűsítése során biztosítani kell a P+R parkolók különszintű kapcsolatának kiépítési lehetőségét ütemezett megvalósítás esetén is.

(9) A KL-VA-X/1 jelű övezet területén a metró Pillangó utcai állomása utasforgalmi építményeinek korszerűsítése során biztosítani kell a déli irányban lévő telkek felé a különszintű kapcsolat kiépítési lehetőségét és az akadálymentes közlekedés feltételeinek megvalósíthatóságát ütemezett megvalósítás esetén is.

(10) A KL-VA-X/2 jelű övezet telkein vasúti és vasúti üzemi terület, a pályaudvarok, teherpályaudvarok, vasúti rendezők területei, építményei, valamint az ezekhez kapcsolódó P+R parkolók helyezhetők el. A területen a kötöttpályás tömegközlekedési és vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó

a) raktár,

b) szolgálati intézményépület,

c) szolgálati lakó- és szállásépület,

d) szolgálati iroda,

e) vendéglátási épület és

f) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épület helyezhető el.

(11) A KL-VA-X/2 jelű övezet területén már meglévő építményt bővíteni legfeljebb a meglévő beépített alapterület 1/3-ával lehet. Ebben az esetben a meglévő építmény magassága legfeljebb 1 szinttel emelhető.

A keretövezetbe nem sorolt közterület * 

30. § *  (1) A keretövezetbe nem sorolt közterület területén a közterületen elhelyezhető építmény (fásított parkolók, tájékoztató és információs rendszer építményei, reklámhordozók stb.) helyezhető el.

(2) Az elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

IV. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

31. § * 

Záró rendelkezések

32. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 62/2005. (XII. 21.) számú Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) *  A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított engedélyezési ügyekben kell alkalmazni.

(4) * 

(5) * 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Verbai Lajos dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2007. december 19.

A hatálybalépés napja: Budapest, 2008. január 1.

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez * 

2. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez * 

3. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez * 

1. függelék a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 44/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendeletéhez

EGYES ALKALMAZANDÓ KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK JEGYZÉKE

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség észrevételei alapján

SZENNYVÍZ ELVEZETÉS

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet módosításáról szóló 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól

FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól


  Vissza az oldal tetejére