Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2008. (X. 17.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Kápolna tér - Ihász utca - Harmat utca - Olajliget utca - Dausz Gyula park - Kőér köz - Óhegy utca - Kápolna utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest X. ker., Kápolna tér - Ihász utca - Harmat utca - Olajliget utca - Dausz Gyula park - Kőér köz - Óhegy utca - Kápolna utca által határolt területre.

(2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek.

(3) Jelen rendelet 1. számú függeléke az előírásokhoz tartozó, a rendelet jóváhagyásakor hatályos törvények, rendeletek jegyzéke, tartalmi elemei a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven foglaltaknak megfelelően szabad.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Homlokzat legnagyobb tényleges magassága (Htmax):. A terepcsatlakozás vonala, továbbá a homlokzatsík és a tetősík metszésvonala (lapostető esetén a tömör attikafal felső síkja) között függőlegesen mért legnagyobb magasság, amely fölé épületrész kizárólag az építménymagasság számítás, jelen rendelet valamint a mellékelt szabályozási terv szerint emelkedhet.

(2) Övezeti határvonal: a különböző övezeteket elválasztó nem közterületi telekhatár (övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő építési övezetbe, illetve övezetbe sorolt területeket).

Az előírások alkalmazása

3. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a tervezett szabályozási vonalat,

b) az övezet rendeltetését,

c) az övezeti jellemzőket,

d) az építési övezetek, ill. az övezetek határait,

e) az építési hely határát,

f) az épületek kialakítására vonatkozó előírásokat,

g) a támfalépítmény építési helyét,

h) a védett fasorokat,

i) a megtartandó fasorokat,

j) a tervezett fasorokat,

k) a régészeti érdekű területet,

l) a homlokzatmagasságot a jelölt helyen, valamint

m) az emeletráépítés, tetőtér beépítés, rendeltetésmódosítás lehetőségét.

(2) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) Az irányadó és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(4) A szabályzatban nem szabályozott esetekben az építési feltételeket az I. fokú építésügyi hatóság kötelező elvi építési engedélyben határozza meg.

Elvi építési engedély

4. § (1) A műemléki környezetben minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében),

b) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját, illetve,

c) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját.

(2) Az elvi építési engedélyhez előzetesen be kell szerezni a főépítész, illetve az általa működtetett Önkormányzati Tervtanács, továbbá a X. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete által felhatalmazott, a városfejlesztési kérdésekben illetékes szakmai szervezet vagy személy elvi állásfoglalását.

Tereprendezés

5. § (1) A területen

a) új épület létesítése, továbbá

b) a terep 1,00 méternél nagyobb megbontásával járó föld-munka, illetve

c) a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (rézsű, feltöltés), csak az érintett területre vonatkozó kertépítészeti terv szerint végezhető. Az engedélyezési terv kötelező mellékletét képező műszaki leírásban az építmény és környezete kölcsönhatásának leírása során ki kell térni a tereprendezésre, a felszíni-, a talaj- és a rétegvíz viszonyokra, illetve azok kezelésének műszaki megoldására.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás

6. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint az alábbi keretövezetekbe tartozik:

a) beépítésre szánt területek

1. L4 intenzív kertvárosias lakóterület,

2. I intézmény területek,

b) beépítésre nem szánt területek

1. KL-KT közlekedési és közműterület;

2. VT-VB vízbeszerzési és víztárolási területek, továbbá

3. Keretövezetbe nem sorolt közterület.

(2) A beépítésre szánt területek közül az intenzív kertvárosias lakóterületbe (L4) sorolt terület szabályozási terven jelölt része (hrsz.: 42032/1, 42032/3, 42032/4, 42032/5) intézményi (I) keretszabályozási övezetbe sorolódik át a vonatkozó jogszabály (1. számú függelék 1. pont). alapján.

Építmények elhelyezése

7. § (1) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(2) Új épület építése esetén, az építési helyen kívül álló kiszolgáló épületeket, épületrészeket (szín, garázs, tároló) legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(3) A szabályozási tervben meghatározott épületek emelet ráépítésével és a tetőtér beépítésével bővíthetők, valamint rendeltetésmódosításuk megengedett az övezet paramétereinek megfelelően, az épületek bontása esetén azonban az új épületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az építési hely

8. § (1) A területen az építési hely határait a szabályozási terv rögzíti.

(2) A szabályozási tervben meghatározottól eltérő telekhatárok kialakítása esetén, (összevonás, megosztás) az építési helyet az elő-, oldal- és hátsókertek (szabályozási tervlapon feltüntetett) értékei alapján, a telekhatároktól mérve kell értelmezni.

Épületek kialakítása

9. § Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 20%-át.

Értékvédelem

10. § A régészeti örökség elemei a régészeti érdekűnek minősülő területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé, a földmunkák figyelemmel kísérése, és az esetleges leletmentés érdekében, a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal.

Környezetvédelem

11. § (1) A föld védelme

a) A tervezési terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló hatályos jogszabály (1. számú függelék 2. pont) alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések közé tartozik.

b) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad. A levegőtisztaság védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokban (1. számú függelék 3. pont) foglalt határértékek betartandók.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.

(3) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. A hatályos előírások szerinti (1. számú függelék 4. pont) határértékek betartandók.

c) Terepszint, ill. épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlásrendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(4) Zaj- és rezgésvédelem

a) A csend védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos előírások szerint kell eljárni.(1. számú függelék 5. pont) Határérték túllépés esetén a többletterheléssel arányos védelem eszközeit meg kell határozni és azokat (aktív vagy passzív zajvédelmi beavatkozás) meg kell valósítani.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen védett fa nem vágható ki. A védett fákat a szabályozási terv jelöli.

b) A tervezési terület meglévő faállományát meg kell védeni. Fákat szükség esetén csak előzetes szakvélemény után lehet kivágásra kérelmezni, A területen belül fát kivágni csak engedéllyel, és a helyi rendeletben előírt pótlási kötelezettség mellett lehet.(1. számú függelék 6. pont)

c) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - az engedélyezési eljárás keretében - meghatározhatja.

d) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat, zöldfelületként, fásítva kell kialakítani és fenntartani.

e) A közterületeket - egységes kertészeti terv alapján - intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

f) A védett növényzet építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során (pl. töltőállomás üzemeltetése, stb.) keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállítatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos jogszabály (1. számú függelék 7-8. pont) előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

III. FEJEZET

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket szabadon álló beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA

Az övezetben előírt építménymagasság keretei között az egyes épületrészek magassága legfeljebb a beépített terület 50%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott maximális építménymagassági értéket, de ott sem lehet magasabb az övezetben meghatározott építménymagasság 1,5-szeresénél.

A szabályozási terven 41454, 41453/4, 42032/5 hrsz. alatti telkek Óhegy utca és Kápolna tér felöli telekhatáraitól mért 11 méter széles sávban az épület(rész)ek legnagyobb magassága legfeljebb 12 méter lehet.

A 41454, 41453/4, 42032/5 hrsz. alatti telkek Óhegy utca és Kápolna tér felöli oldalán, a szabályozási terven jelölt helyen, a legnagyobb tényleges homlokzatmagasság (Htmax) maximum 10 méter lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A I-X/SZ-1 jelű építési övezetbe sorolt telkekre vonatkozó részletes előírások

13. § (1) Az I-X/SZ-1 jelű építési övezet (intézményterület) teljes közművesítéssel kialakított telkei és a telken elhelyezhető építmények jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

1. sz. táblázat

I-X/SZ-1 Az építési telekre meghatározott Az épületre meghatározott

Legkisebb

Legnagyobb megengedett
Építmény-
magasság
m
Beépítési mód (építési hely) szélesség
m
mélység
m
terület
m2
zöldfelület
%
szintterületi mutató
m2/m2
beépítettség
%

min. - max.
Szabadon álló 20 40 2000 35 2,0 40 6,0-12,0

(2) A terepszint alatti építmény területe a telek területének legfeljebb 60%-a lehet.

(3) Az övezetben a BVKSZ által előírt funkciók helyezhetők el.

A I-X/SZ-2 jelű építési övezetbe sorolt telkekre vonatkozó részletes előírások

14. § (1) Az I-X/SZ-2 jelű építési övezet (intézményterület) teljes közművesítéssel kialakított telkei és a telken elhelyezhető építmények jellemzőit a 2. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

2. sz. táblázat

I-X/SZ-2 Az építési telekre meghatározott Az épületre meghatározott

Legkisebb

Legnagyobb megengedett
Építmény-
magasság
m
Beépítési mód (építési hely) szélesség
m
mélység
m
terület
m2
zöldfelület
%
szintterületi mutató
m2/m2
beépítettség
%

min. - max.
Szabadon álló 20 40 1000 35 1,00 35 4,5-10,0

(2) A terepszint alatti építmény területe a telek területének legfeljebb 60%-a lehet.

(3) Az övezetben a BVKSZ által előírt funkciók helyezhetők el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

VT-VB-X jelű övezet

15. § A területen kizárólag a vízügyi jogszabályokban megengedett, vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el az előírt védőtávolságok figyelembevételével.

Közlekedési területek

16. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv rögzíti.

(2) A keretövezetbe nem sorolt közterületek területén a KL-KT jelű keretövezetre, illetve a közterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Közlekedési építmények elhelyezése

17. § (1) Az új közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen - a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („tervezett fasorok”) - fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni, legalább az utcák egyik oldalán, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

(6) A területen pavilonok, mobil árusítóhelyek nem helyezhetők el

Közmű építmények elhelyezése

18. § (1) A területen a közműhálózatokat, és közműépítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. A közüzemi közműhálózatokat közterületek alatt kell elhelyezni

(2) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron, vagy épületen belül kell kialakítani.

(4) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(5) Új tűzcsapot föld feletti kivitelben kell telepíteni.

(6) Az ingatlanokról csak kommunális szennyvíz, illetve csapadékvíz vezethető a közcsatornába. Ipari (egészségügyi), illetve az előírások szerinti paraméter határokat meghaladó szennyezettségű szennyvizeket csak helyi (engedélyezett) előtisztítás után szabad a közcsatornába vezetni.

(7) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(8) A továbbtervezés során a talaj- és talajvízviszonyok tisztázása érdekében szakvéleményt kell készíttetni.

(9) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre terepszinten kivezetni, illetve a szomszédos telekre átvezetni tilos, élvezését telken belüli zárt csatornával kell megoldani.

(10) Felhagyott, feleslegessé vált közmű vezetékeket el kell bontani. Felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(11) A területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási, távközlési hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad, szabadvezetéket létesíteni tilos.

(12) Földgázhálózat részére a közutak burkolata alatt a vonatkozó előírásokban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot és a védőtávolságot biztosítani kell.

(13) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

IV. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Záró rendelkezések

19. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap 1-én lép hatályba.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. * 

Verbai Lajos Dr. Neszteli István
polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Budapest, 2008. október 17.

A hatályba lépés napja: Budapest, 2008. november 1.

Melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2008. (X. 17.) önkormányzati rendeletéhez

1. függelék a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 47/2008. (X. 17.) önkormányzati rendeletéhez

A 47/2008. (X. 17.) sz,. önk. rendelettel jóváhagyott előírásokhoz tartozó hatályos törvények, rendeletek jegyzéke

1. A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) f) pontja

Környezetvédelem

2. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

3. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet

4. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

5. A zaj-és rezgésterhelési határok megállapításáról szóló 8/2002. (III. 21.) KöM-EüM együttes rendelet

Zöldfelületek

6. A kerületi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 67/2004. (XII. 17.) számú Kőbányai Önkormányzati rendelet

Hulladékkezelés

7. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben

8. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv.


  Vissza az oldal tetejére