Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 45. § tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat alapadatai

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat rövid megnevezése: Kőbányai Önkormányzat.

(3) Az Önkormányzat székhelye: 1102 Budapest, Szent László tér 29.

(4) Az Önkormányzat működési területe Budapest Főváros X. kerület közigazgatási területe (a továbbiakban: kerület).

(5) Az Önkormányzat honlapja: www.kobanya.hu.

(6) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(7) A Képviselő-testület nevének rövidítése: KÖKT.

2. Az Önkormányzat jelképei

2. § Az Önkormányzat címere álló, hegyestalpú pajzs, négyelt 1. és 4. arany mezejében jobbra lévő, lebegő helyzetű fekete oroszlán felemelt első mancsaival az 1. mezőben fekete bányászcsákányt, a 4. mezőben fekete gabonaszálat tart. A 2. és 3. mező ezüsttel és feketével hétszer vágott. A pajzson azzal egyező formájú boglárpajzs vörös mezejében lebegő helyzetű Csősztorony.

3. § Az Önkormányzat zászlója 2:3 arányú fekvő téglalap, fehér színű, a szegélyét piros, fehér, zöld háromszögű díszsor alkotja, a mértani középpontjában az Önkormányzat címere helyezkedik el, melynek magassága a zászló magasságának fele.

4. § Az Önkormányzat címerének és zászlajának használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. A Polgármesteri Hivatal

5. § (1) *  A Képviselő-testület hivatalt hoz létre, amelynek hivatalos megnevezése: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A Hivatal rövid megnevezése: Kőbányai Polgármesteri Hivatal.

6. § (1) A Hivatal belső szervezeti felépítését az 1. melléklet határozza meg.

(2) A Képviselő-testület a Hivatal belső szervezeti egységeként közterület-felügyeletet hoz létre.

7. § (1) * 

(2) A képviselő közérdekű ügyben a jegyzőn keresztül kezdeményezheti a Hivatal intézkedését.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működésének általános szabályai

8. § A Képviselő-testület széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a közhatalom helyi gyakorlásáról.

8/A. § *  Az Önkormányzat a vagyonnyilatkozat jogszabályban előírt nyilvánosságát a honlapján történő közzététel útján biztosítja.

4. A képviselőcsoport

9. § (1) *  A képviselők legkevesebb két fővel képviselőcsoportot alakíthatnak.

(2) A képviselőcsoport megalakítását, vezetőjének és tagjainak nevét a képviselőcsoport vezetője írásban bejelenti a polgármesternek. A képviselőcsoport a bejelentés megtételével jön létre. A polgármester a bejelentésről a soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) Egy képviselő egy képviselőcsoport tagja lehet.

(4) A képviselőcsoport kérésére a polgármester a képviselőcsoport tagjai számára állandó helyet jelöl ki a Képviselő-testület üléstermében.

(5) *  Az a képviselő, akinek a képviselőcsoportbeli tagsága kilépéssel megszűnik, a megszűnéstől számított egy évig nem lehet képviselőcsoport tagja.

5. A képviselőcsoportok vezetőinek értekezlete

10. § (1) *  A képviselőcsoportok vezetői, a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező - képviselőcsoportot nem alakító - pártok, valamint a független képviselők egy-egy képviselője a képviselő-testületi ülést megelőzően értekezletet tartanak.

(2) Az értekezletet a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az értekezleten az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl részt vesz az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, valamint a polgármester által meghívott személy.

6. A ciklusprogram

11. § (1) A Képviselő-testület ciklusprogramban rögzíti a megbízatása időszakának főbb célkitűzéseit és feladatait.

(2) A ciklusprogram előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

7. A munkaterv

12. § (1) A Képviselő-testület évenként munkatervben rögzíti az adott évre vonatkozó célkitűzéseit és feladatait.

(2) A munkaterv előkészítése a jegyző, előterjesztése a polgármester feladata.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

a) a képviselőtől,

b) a Képviselő-testület bizottságától,

c) *  a kerületben megválasztott települési nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) elnökétől,

d) a Képviselő-testület képviselőcsoportjának vezetőjétől.

(4) *  A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet

a) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselő,

b) a Képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szerv vezetője,

c) az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselője,

d) a fővárosi kormányhivatal X. kerületi hivatalának vezetője,

e) a kerületi tankerület vezetője,

f) a kerületi rendőrkapitányság vezetője,

g) *  a X. kerületi hivatásos tűzoltóság vezetője,

h) *  a kerületi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője,

i) * 

j) az önkormányzat által alapított közalapítvány, valamint

k) a kerületi polgárok, civil szervezetek, egyházak és vállalkozások.

(5) A munkatervre vonatkozó javaslatokat és észrevételeket a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év november 15. napjáig.

13. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) a képviselő-testületi ülések időpontját,

b) a tárgyalandó előterjesztések címét és előterjesztőjét,

c) a szakmai felelős megjelölését,

d) az előterjesztést a feladatkörében tárgyaló bizottság megnevezését,

e) a közmeghallgatás időpontját.

(2) A munkatervben tárgyalandó előterjesztésként meg kell határozni

a) azt az előterjesztést, amelynek a tárgyalását jogszabály kötelezővé teszi,

b) azt az előterjesztést, amelynek a tárgyalása biztosítja az Önkormányzat alapvető gazdasági érdekeinek érvényesítését,

c) az Önkormányzat felé jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettséggel működő szervezetek beszámolóját,

d) a Képviselő-testület által elrendelt beszámolási kötelezettség alapján készített beszámolót,

e) azt az előterjesztést, amelynek a képviselő-testületi tárgyalása a Képviselő-testület tájékoztatása, illetve a döntési hatáskörének érvényesítése érdekében, továbbá a jelentőségére tekintettel szükséges.

14. § (1) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület a tárgyévet megelőző év utolsó rendes ülésén határoz.

(2) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet a munkatervbe fel nem vett javaslatokról.

8. A Képviselő-testület rendes ülése

15. § (1) A Képviselő-testület naptári évenként két ülésszakot tart január 1-jétől június 30-áig és augusztus 1-jétől december 30-áig.

(2) Az ülésszak tartama alatt a Képviselő-testület minden hónap harmadik csütörtökén rendes ülést tart az Önkormányzat székhelyén lévő képviselő-testületi ülésteremben.

(3) *  A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését kivételesen indokolt esetben az ülésszak tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottól eltérő időpontra, illetve Budapest X. kerület közigazgatási határán belül más helyszínre is összehívhatja.

16. § (1) *  A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülést megelőző hatodik napon elektronikus levélben hívja össze, melyről a képviselő rövid szöveges üzenetben (a továbbiakban: SMS) is értesítést kap. A 17. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott személy meghívása - elektronikus levélcím hiányában − a (3) bekezdésben meghatározott módon történik.

(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyszínét, a napirendi javaslatot, a tárgyalandó előterjesztések címét és előterjesztőjét, továbbá az előterjesztések internetes és hálózati elektronikus elérhetőségét.

(3) A Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni a Képviselő-testület és a bizottság ülésének időpontját, helyszínét és a napirendi javaslatot. Az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni a nyilvános ülés keretében tárgyalásra kerülő előterjesztést.

(4) *  A tárgyalandó előterjesztést legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik, illetve a képviselő-testületi ülést megelőző hatodik napon kell közzétenni, illetve az elektronikus hálózaton elérhetővé tenni. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Hivatalban a munka szünetel, a határidő a megelőző utolsó munkanapon jár le.

(5) *  A zárt ülésen tárgyalandó vagy tárgyalható előterjesztés, illetve az előterjesztés zárt ülésen tárgyalandó vagy tárgyalható része nem tehető közzé. Nem tehető közzé az olyan személyes adatot tartalmazó előterjesztés, illetve az előterjesztés olyan személyes adatot tartalmazó része, amely adat közzétételéhez az érintett nem járult hozzá.

17. § (1) *  A Képviselő-testület ülésére a képviselők mellett meg kell hívni

1. a bizottság nem képviselő tagját,

2. a jegyzőt,

3. az aljegyzőt,

4. a Hivatal szervezeti egységének vezetőjét,

5. az Önkormányzat törvényességi felügyeletéért felelős szerv vezetőjét,

6. a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

7. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

8. az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,

9. a Képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szerv vezetőjét,

10. a fővárosi kormányhivatal X. kerületi hivatalának vezetőjét,

11. a kerületi tankerület vezetőjét,

12. a kerületi rendőrkapitányság vezetőjét,

13. *  a X. kerületi hivatásos tűzoltóság vezetőjét,

14. *  a kerületi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjét,

15. *  a Kőbányán székhellyel, illetve telephellyel rendelkező civilszervezet törvényes képviselőjét a civilszervezet létesítő okiratban meghatározott célja, illetve fő tevékenysége körébe tartozó napirendi pont tekintetében,

16. a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara vezetőjét,

17. az önkormányzat megbízott könyvvizsgálóját, valamint

18. a folyószámla-vezető pénzintézet képviselőjét.

(2) A meghívottak a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(2a) *  Az (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott személyt a civilszervezet létesítő okiratban meghatározott célja, illetve fő tevékenysége körébe tartozó napirendi pont tekintetében illeti meg tanácskozási jog. A jogosultsági feltételeket a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt igazolni kell.

(3) *  Ha felszólalási jegyet töltöttek ki, az ülésen megjelenteknek a tárgyalt napirendi ponthoz a levezető elnök háromperces felszólalást engedélyez.

9. A Képviselő-testület rendkívüli ülése

18. § A 7. alcímet a Képviselő-testület rendkívüli ülésére az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

19. § (1) A polgármester az ülésszakon belül a rendes ülés mellett további alkalomra, illetve az ülésszakon kívül összehívhatja a Képviselő-testület rendkívüli ülését.

(2) A rendkívüli ülés kötelező összehívására vonatkozó képviselői vagy bizottsági indítványt papír alapon és elektronikus formában a polgármesterhez kell benyújtani, akinek az ülést 8 napon belüli időpontra össze kell hívnia.

(3) A rendkívüli ülésről a képviselőt és a kötelezően meghívandó személyt az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok alkalmazásával. Halaszthatatlan esetben az ülés összehívása telefonos megkeresés útján is lehetséges.

(4) *  A rendkívüli ülés időpontját, helyszínét és a napirendi javaslatot, továbbá a tárgyalandó előterjesztéseket legkésőbb a meghívó kiküldésével egyidejűleg kell közzétenni, illetve az elektronikus hálózaton elérhetővé tenni.

10. A zárt ülés

20. § (1) *  Az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalását az előterjesztésben meg kell indokolni, és a zárt ülést megalapozó jogszabályi rendelkezést a meghívóban fel kell tüntetni.

(2) *  A törvényben meghatározott kötelező zárt ülés tartását a képviselő-testületi ülés vezetője rendeli el.

(3) A napirendi pont nyilvános tárgyalása az Önkormányzat üzleti érdekét sérti, ha az előterjesztésben, illetve az ülésen előadottak nyilvánosságra hozatala az Önkormányzat gazdasági döntéshozatali lehetőségeit szűkítené, illetve az Önkormányzat számára kárt okozna vagy vagyoni előny elmaradását eredményezné.

(4) A zárt ülésen keletkező olyan közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatot, amelynek a nyilvánossága más módon nem valósul meg, a nyilvános ülés jegyzőkönyvének önálló szerkezeti egységében kell nyilvánosságra hozni.

11. A képviselő-testületi ülés vezetése

21. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testületet a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze, és vezeti annak ülését.

(2) A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.

22. § (1) *  A képviselő-testületi ülés vezetője (a továbbiakban: elnök) az ülésvezetési feladatai körében

1. megnyitja az ülést,

2. a jelen lévő képviselők száma és a szavazatszámláló gépbe történő bejelentkezése alapján megállapítja a határozatképességet,

3. megadja a szót,

4. felszólít a tárgyra térésre, a második felszólítás eredménytelensége esetén megvonja a szót,

5. a felszólalási idő túllépése esetén - az eredménytelen felszólítás után - megvonja a szót,

6. a képviselő-testületi ülésen bármikor felszólalhat,

7. javaslatot tesz előterjesztés napirendre vételére, illetve a napirendről történő levételére,

8. javaslatot tesz napirendi pontok összevont tárgyalására, valamint a napirendi pontok sorrendjének módosítására,

9. *  napirendi pontonként a tárgyalást megnyitja és lezárja,

10. javaslatot tesz a napirendi pont tárgyalásának felfüggesztésére, majd a napirendi pont tárgyalását ismételten megnyitja,

11. *  a napirendi pont tárgyalását - döntési javaslat hiányában - döntéshozatal nélkül lezárhatja,

12. elrendeli a szavazást,

13. megállapítja a szavazás eredményét,

14. kimondja a Képviselő-testület döntését,

15. az ülést félbeszakítja,

16. határozott idejű, legfeljebb 3 óra időtartamú tárgyalási szünetet rendel el,

17. az ülést bezárja.

(2) *  Akitől az elnök a szót megvonta, az ülésen ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat fel.

23. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a képviselő - ha a napirendi ponthoz minden, a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártnak legalább egy felszólalásra jelentkező képviselője, valamint egy felszólalásra jelentkező független képviselő felszólalt - javasolhatja a vita lezárását.

(2) A vita lezárására irányuló javaslat megtételét megelőzően felszólalásra bejelentkezettek az ügyrendi javaslatról történő szavazás előtt még felszólalhatnak.

24. § Ha a napirendi pont tárgyalásának folytatásához olyan döntés, munkaanyag vagy információ szükséges, amely a képviselő-testületi ülésen nem áll rendelkezésre, de annak az előállítása, illetve beszerzése előre láthatóan az ülés bezárásáig megtörténhet, a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását a feltételek biztosításáig felfüggesztheti.

25. § (1) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, az elnök az ülést félbeszakítja, és megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

(2) *  Ha a határozatképesség helyreállítása két órán belül nem lehetséges, az elnök az ülést változatlan napirenddel 8 napon belüli időpontra újra összehívja.

26. § (1) Az elnök az ülés rendjének biztosítása érdekében - a további következményekre történő figyelmeztetés mellett - rendre utasítja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kijelentést tesz, illetve aki a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi.

(2) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök - a képviselő és a jegyző kivételével - a rendbontót az ülésteremből kiutasíthatja.

(3) Az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni vagy azt visszautasítani nem lehet.

(4) Ha az elnök (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedése eredménytelen, az ülést félbeszakíthatja. Ebben az esetben a Képviselő-testület ülését változatlan napirenddel 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

12. A távollét

27. § (1) A képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) A képviselő köteles az ülésen a szavazógépbe bejelentkezni, valamint az ülésterem elhagyásakor a szavazógépből kijelentkezni.

(3) *  A képviselő-testületi és bizottsági ülésről való távollétet a Hivatal szervezésért felelős szervezeti egysége útján az elnöknek kell bejelenteni.

28. § (1) Annak a képviselőnek a tiszteletdíját, aki évente a képviselő-testületi és bizottsági ülések több mint a felén nem vesz részt, az elnök javaslata alapján a Képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra legfeljebb 25%-kal csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(2) Azt a bizottsági tagot, aki évente az ülések több mint a felén nem vesz részt, a bizottsági elnök javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagsága alól felmenti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, amennyiben a képviselő önhibáján kívül marad távol.

(4) *  A képviselő képviselő-testületi és bizottsági ülésen való részvételéről a polgármester kimutatást készít, melyet a tárgyévet követő január hónapban, valamint a Képviselő-testület megbízatásának megszűnését követő hónapban az Önkormányzat honlapján közzétesz.

13. A napirend

29. § (1) A Képviselő-testület az adott ülésén megtárgyalandó ügyeket és azok sorrendjét a napirendben határozza meg.

(2) A Képviselő-testület ülésének napirendjére - a meghívóban kiküldött napirendi javaslatnak megfelelően - az elnök tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az elnök, a képviselő vagy a jegyző javaslatot tehet napirendi pontnak a napirendi javaslatra történő felvételére és levételére, illetve a napirendnek az elfogadása után történő módosítására.

(4) *  Előterjesztés napirendre vételére akkor van lehetőség, ha annak előkészítéseés jegyzői ellenjegyzése megtörtént.

30. § A Képviselő-testület ülésének napirendjére napirendi pontként felvehető

a) az előterjesztés és

b) az interpelláció.

14. Az előterjesztés

31. § *  (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére készült előterjesztés összefoglalja a napirendi pont tárgyalásához szükséges információkat, továbbá szükség szerint javaslatot tesz a napirendi pont tárgyalása lezárásának módjára, illetve a meghozandó döntésre.

(2) Az előterjesztés főszövege

a) ismerteti a tárgyalt ügy előzményeit,

b) indokolja a döntés szükségességét,

c) elemzi a felmerült döntési alternatívákat, illetve bemutatja a szakmai és társadalmi egyeztetés eredményét,

d) szükség esetén bemutatja a javasolt döntés költségvetési, gazdasági, társadalmi, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, továbbá a környezeti és egészségügyi következményeit,

e) bemutatja az alkalmazáshoz szükséges szervezeti, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket, továbbá

f) döntési javaslatot fogalmaz meg.

(3) A döntési javaslat a tartalma szerint

a) rendelet megalkotására vagy

b) határozat meghozatalára

irányul.

(4) Az előterjesztés melléklete meghatározza a megalkotásra javasolt rendelet, illetve a meghozatalra javasolt határozat tervezetét.

(5) A tájékoztatóról szóló előterjesztésre a (2) bekezdés b)-f) pontjait nem kell alkalmazni.

32. § (1) Előterjesztést az e rendeletben meghatározott kivétellel

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő és

d) a jegyző

nyújthat be.

(2) *  Az előterjesztést papír alapon kell benyújtani a Hivatal szervezésért felelős szervezeti egységéhez legkésőbb az előterjesztést elsőként tárgyaló bizottság ülését megelőző harmadik napon. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Hivatalban a munka szünetel, a határidő a megelőző utolsó munkanapon jár le.

(3) Az előterjesztés akkor nyújtható be, ha megfelel az előterjesztésre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek, továbbá a kötelező egyeztetési, illetve véleményezési eljárás lefolytatásra került.

(4) Ha az előterjesztő képviselő, a (3) bekezdésben meghatározott egyeztetési, illetve véleményezési eljárás lefolytatásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik.

(5) A polgármester a jegyző egyetértésével kivételes esetben, önkormányzati érdekből engedélyezheti az előterjesztés (2) bekezdésben meghatározott határidő letelte után, illetve a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése hiányában történő benyújtását.

33. § *  Az előterjesztés formai követelményeit, valamint az előterjesztés egyeztetésére, illetve véleményezésére vonatkozó eljárási szabályokat a polgármester és a jegyző normatív utasításban határozza meg.

34. § (1) A jegyző megvizsgálja az előterjesztés törvényességét, valamint a 32. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelését. Az előterjesztés megfelelőségét a jegyző a törvényességi ellenjegyzésével igazolja. Nem vehető napirendre olyan előterjesztés, amelyet a jegyző törvényességi szempontból nem ellenjegyzett.

(2) A jogszabályszerűség biztosítása érdekében a jegyző az előterjesztéshez a benyújtás, illetve a tárgyalás bármely szakaszában észrevételt, illetve javaslatot tehet.

35. § (1) Az előterjesztést a tartalma alapján a feladatkörében érintett - legalább egy - bizottság a napirendjére tűzi és megtárgyalja. A bizottság dönt az előterjesztés támogatásáról.

(2) *  Nem vehető a képviselő-testületi ülés napirendjére olyan előterjesztés, amelynek a tárgyalására a feladatkörében érintett bizottságnak nem volt lehetősége, kivéve, ha az előterjesztés bizottsági tárgyalása a 32. § (5) bekezdésében meghatározott okból nem volt lehetséges.

36. § (1) Az előterjesztés a benyújtását követően nem változtatható meg. Az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatot, a bizottság támogatásról szóló döntését, továbbá a jegyzői törvényességi észrevételt az előterjesztéssel együtt kell kezelni.

(2) Az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárásáig indokolás nélkül visszavonhatja.

37. § (1) Az előterjesztés a benyújtását követően nem változtatható meg. Az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatot, a bizottság támogatásról szóló döntését, továbbá a jegyzői törvényességi észrevételt az előterjesztéssel együtt kell kezelni.

(2) Az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárásáig indokolás nélkül visszavonhatja.

15. A módosító javaslat

38. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a bizottság nem képviselő tagja és a jegyző az előterjesztés napirendi pontja képviselő-testületi ülésen történő tárgyalásának megkezdéséig az előterjesztés mellékletét képező rendelettervezet, illetve határozattervezet megváltoztatása, valamint az előterjesztés határozattervezettel történő kiegészítése érdekében írásban módosító javaslatot nyújthat be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosító javaslatot a képviselő-testületi ülést megelőző nap munkaidő végéig a Hivatal szervezésért felelős szervezeti egységéhez, azt követően a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő-testületi ülésen az előterjesztés napirendi pontja tárgyalásának megkezdésétől a vita lezárásáig a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, illetve a tanácskozási joggal jelen lévő személy az (1) bekezdésben meghatározott célból szóbeli módosító javaslatot tehet. A módosító javaslatot indokolni kell.

(4) A módosító javaslat jogszabályszerűségét a jegyző megvizsgálja, és a Képviselő-testületet tájékoztatja a törvényességi észrevételéről.

(5) *  A módosító javaslatot - ha annak benyújtására a bizottsági ülést megelőzően vagy a bizottsági ülésen kerül sor - az előterjesztést tárgyaló bizottság megtárgyalja, és dönt a módosító javaslat támogatásáról. A bizottság által támogatott módosító javaslatot bizottsági módosító javaslatnak kell tekinteni.

39. § (1) A módosító javaslatot a benyújtója a módosító javaslattal érintett előterjesztés vitájának lezárásáig visszavonhatja.

(2) Nem tekinthető visszavontak a módosító javaslat, ha más módosító javaslat benyújtására jogosult a módosító javaslatot átveszi.

40. § *  A módosító javaslatban szövegszerűen pontosan meg kell jelölni, hogy a rendelettervezet, illetve a határozattervezet mely szövegrésze milyen módon változik, milyen rendelkezéssel egészül ki, illetve mely rendelkezés elhagyását javasolja, továbbá az előterjesztés milyen határozattervezettel egészül ki.

41. § *  (1) Az előterjesztő vagy az előterjesztő távollétében az általa írásban kijelölt képviselő a Képviselő-testület ülésén nyilatkozik arról, hogy a módosító javaslatot támogatja-e.

(2) Ha az előterjesztő vagy az előterjesztő távollétében az általa írásban kijelölt képviselő a módosító javaslatot támogatja, a módosító javaslat elfogadottnak minősül, és arról külön szavazni nem kell, kivéve, ha a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő vagy tanácskozási joggal jelen lévő személy kéri, hogy az előterjesztő által támogatott módosító javaslatról a Képviselő-testület szavazzon.

(3) Ha az előterjesztő vagy az előterjesztő távollétében az általa írásban kijelölt képviselő a módosító javaslatot nem támogatja, a módosító javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

42. § A módosító javaslatokat a módosító javaslattal érintett előterjesztés számának alszámaként a benyújtás sorrendjében folyamatosan számozni kell. A sorszámok kiadásáról a Hivatal szervezésért felelős szervezeti egysége gondoskodik.

16. A rendelet

43. § Rendelet megalkotása céljából előterjesztést

a) az Önkormányzat költségvetése, valamint az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzata tárgyában a polgármester,

b) egyéb esetben a jegyző

nyújthat be.

44. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) az alpolgármester,

d) a Képviselő-testület bizottsága,

e) a képviselő,

f) az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselője,

g) a Képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szerv vezetője, valamint

h) *  a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A rendeletalkotás iránti kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja azt a jegyzőnek.

(3) A rendelettervezetet a kezdeményezés alapján - a polgármester által meghatározott határidőre -, illetve kezdeményezés hiányában a saját döntése alapján a jegyző készíti elő.

(4) *  A rendelettervezetet a jogosult az előkészítéshez szükséges ráfordításokat figyelembe véve a lehető legkorábbi képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

45. § (1) *  A kerületi polgárok széles körét érintő rendelettervezetet az előterjesztés benyújtása előtt a polgármester társadalmi egyeztetésre bocsátja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségről,

b) a támogatásról,

c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, valamint

d) a szervezet, illetve intézmény alapításáról

szóló rendelet tervezetét.

(3) A társadalmi egyeztetés a rendelettervezetnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételével történik. A honlapon biztosítani kell a polgárok számára az észrevétel, illetve javaslat megtételének a lehetőségét.

(4) *  A rendelettervezetet az egyeztetési eljárás lefolytatását követően úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésére legalább öt nap álljon rendelkezésre.

46. § (1) A jegyző az utólagos hatásvizsgálat keretében a várt és tényleges hatások összevetésével évente megvizsgálja, hogy a rendelet alkalmas-e a célzott joghatás kiváltására, illetve megfelelően szolgálja-e a jogalkotó szándékát.

(2) Ha az utólagos hatásvizsgálat eredménye a rendelet módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükségességét igazolja, a jegyző ennek érdekében előterjesztést nyújt be a Képviselő-testület elé.

47. § (1) A Képviselő-testület rendeletét az Önkormányzat holnapján kell kihirdetni. A kihirdetés napja az a nap, amelyen a rendelet az Önkormányzat honlapján megjelenik.

(2) A Képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

17. A határozat

48. § (1) A Képviselő-testület normatív és egyedi határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület normatív határozatát az Önkormányzat honlapján kell közzétenni.

49. § *  (1) A határozat végrehajtásáért a polgármester, a feladatkörében érintett alpolgármester, valamint a jegyző felelős.

(2) A határozatban - a normatív határozat, a beszámoló elfogadásáról szóló határozat és a hatósági ügyben hozott határozat kivételével - meg kell jelölni a

a) végrehajtás határidejét,

b) Hivatal végrehajtás előkészítéséért felelős szervezeti egységének vezetőjét, valamint

c) végrehajtásért felelős költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság vezetőjét.

III. Fejezet

A Képviselő-testület ellenőrzési eszközei

18. Az azonnali kérdés

50. § (1) A képviselő ülésenként egy alkalommal a Képviselő-testület ülésén napirend előtt

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől vagy

d) a bizottság elnökétől

a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben azonnali kérdés formájában felvilágosítást kérhet.

(2) Az azonnali kérdezés jogával ülésenként a kérdezés szándékát legkorábban jelző három képviselő a jelzés sorrendjében élhet. Az el nem hangzott kérdések előadására a jelzés sorrendjében a következő ülésen van lehetőség.

(3) Az azonnali kérdezés szándékát az ülés kezdetéig kell jelezni a polgármesternek a kérdés tárgyának a megjelölésével.

(4) *  A kérdező képviselő az ülésen egyperces időkeretben adhatja elő a kérdését. A választ a kérdezett kétperces időkeretben adja meg. Viszontválaszra nincs lehetőség.

19. Az interpelláció

51. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén legfeljebb ülésenként egy alkalommal interpelláció formájában magyarázatot kérhet

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől vagy

d) a bizottság elnökétől

a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

(2) Az interpelláció jogával ülésenként az interpellációt legkorábban benyújtó három képviselő a benyújtás sorrendjében élhet. Az el nem hangzott interpellációk előadására a benyújtás sorrendjében a következő ülésen van lehetőség. Az interpellációt a Képviselő-testületi ülés első napirendi pontjaként kell tárgyalni.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző hetedik napon írásban, elektronikus úton a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a címzettnek, valamint a Hivatal szervezésért felelős szervezeti egységének haladéktalanul továbbítja.

(4) Az interpelláció közzétételére az előterjesztésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) A benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció

a) benyújtójának a nevét és az interpelláció címzettjét,

b) tárgyának a megjelölését, valamint

c) szövegét.

(2) *  Az interpellációt a képviselő az ülésen háromperces időkeretben adhatja elő, az írásban benyújtott szöveg tartalmától lényegesen nem térhet el.

(3) *  Az interpellációra a választ az interpellált négyperces időkeretben adhatja meg.

(4) *  Az interpellálót egyperces viszontválasz illeti meg, amelyben nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a választ.

(5) *  Személyes érintettség vagy a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező párt érintettsége esetén az érintett kétperces időkeretben reagálhat.

53. § (1) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, határidő tűzésével bizottságot jelöl ki az interpellációban foglaltak kivizsgálására.

(3) A kijelölt bizottság elnöke köteles a vizsgálat eredményét a kitűzött határidőre a polgármester útján a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) A képviselő az interpellációt az elhangzása előtt bármikor visszavonhatja.

20. Az írásbeli kérdés

54. § (1) A képviselő

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől vagy

d) a bizottság elnökétől

a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben írásban felvilágosítást kérhet.

(2) Az írásbeli kérdést elektronikus úton a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a címzettnek haladéktalanul továbbítja.

(3) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell a kérdés

a) benyújtójának a nevét és a kérdés címzettjét,

b) tárgyának megjelölését, valamint

c) szövegét.

(4) A kérdezett a választ a kézhezvételtől számított 15 napon belül elektronikus úton köteles eljuttatni a polgármester útján a kérdezőnek. A polgármester a kérdést és az arra adott választ elektronikus úton minden képviselő számára megküldi.

IV. Fejezet

A felszólalás rendje

21. A napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás

55. § (1) *  A napirendi ponthoz annak előterjesztője, avagy az általa megjelölt képviselő vagy tanácskozási joggal jelen lévő személy ötperces időkeretben szóbeli kiegészítést tehet.

(2) *  A bizottság elnöke vagy a bizottság által kijelölt bizottsági tag az előterjesztést tárgyaló bizottság álláspontját háromperces időkeretben ismertetheti.

(3) *  A képviselő a napirendi ponthoz legfeljebb három alkalommal szólhat hozzá. Az első felszólalás időkerete három perc, a második felszólalás időkerete két perc, a harmadik felszólalás időkerete egy perc. További kétperces időkeretről a Képviselő-testület dönt.

(4) A jegyző az elnök engedélyével bármikor felszólalhat.

(5) *  A tanácskozási joggal jelenlévők egy alkalommal, háromperces időkeretben szólalhatnak fel. Ismételt felszólalásra az elnök kétperces időkeretet engedélyezhet.

(6) A felszólalók sorrendjét az elnök határozza meg.

(7) Az előterjesztés döntési javaslatáról történő szavazást követően a napirendi ponthoz felszólalás nem engedélyezhető.

22. Napirend előtti felszólalás

56. § (1) *  A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok nevében pártonként, valamint a független képviselők nevében önkormányzati ügyben egy-egy napirend előtti felszólalásra van lehetőség ötperces időkeretben.

(2) *  A napirend előtti felszólalás tárgyát a polgármesternél legkésőbb az ülés megkezdése előtt 24 órával írásban vagy elektronikusan kell benyújtani.

(3) *  Személyes érintettség vagy a Képviselő-testületben képviselettel rendelkező párt érintettsége esetén az érintett kétperces időkeretben reagálhat.

(4) *  A napirend előtti felszólalásra a polgármester vagy az általa kijelölt alpolgármester, illetve a jegyző kétperces időkeretben reagálhat.

(5) A napirend előtti felszólalás esetén döntéshozatalnak nincs helye.

23. Napirend utáni felszólalás

57. § (1) *  Napirend után bármely képviselő felszólalhat ülésenként egy alkalommal háromperces időkeretben.

(2) A napirend utáni felszólalás esetén döntéshozatalnak nincs helye.

24. Felszólalás ügyrendi kérdésben

58. § (1) *  A képviselő és a jegyző ügyrendi kérdésben kétperces időkeretben bármikor felszólalhat, és ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatot indokolni kell.

(2) Az ügyrendi javaslat a tárgyalt napirendi pontot, illetve felszólalást érdemben nem érintő, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, amely a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével függ össze.

(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület - abban az esetben is, ha a döntéshozatalt e rendelet tiltja - vita nélkül dönt.

V. Fejezet

A döntéshozatal

25. A döntési eljárás

59. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó, az ülésen eldöntendő kérdésekről szavazás útján dönt.

(2) Az előterjesztés érdemében hozott döntés formája

a) rendelet megalkotására irányuló döntési javaslat esetén rendelet,

b) határozat meghozatalára irányuló döntési javaslat esetén határozat,

c) tájékoztató tudomásul vételére irányuló döntési javaslat esetén jegyzőkönyvben rögzített döntés.

(3) A nem az ügy érdemében hozott döntést - ideértve az eljárási kérdésben, az ügyrendi javaslatról, valamint a módosító javaslatról hozott döntést - a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

60. § (1) Az előterjesztés vitájának lezárását követően - ha van olyan módosító javaslat, amelyről szavazni kell - az elnök először az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) Több módosító javaslatról a módosítással érintett rendelkezések előterjesztés szerinti sorrendjében kell szavazni.

(3) Ha több módosító javaslat a rendelettervezet, illetve a határozattervezet ugyanazon rendelkezésének megváltoztatására vagy az előterjesztés egymással ellentétben álló határozattervezettel történő kiegészítésére irányul, a szavazás sorrendje a következő:

a) az adott rendelkezés elhagyását javasoló,

b) a tartalmilag több módosítást magában foglaló,

c) ha az a) és b) pont nem alkalmazható, a korábban benyújtott

módosító javaslat.

(4) A módosító javaslatokról történő szavazást követően a döntési javaslat szerint a Képviselő-testület érdemi döntést hoz.

61. § (1) *  Ugyanazon képviselő-testületi ülésen ugyanabban a kérdésben ismételt szavazás egy alkalommal, jelentős új körülmény felmerülése, továbbá eljárási szabálysértés vagy technikai hiba esetében rendelhető el.

(2) Az ismételt szavazást eljárási szabálysértés, valamint technikai hiba esetében a polgármester, jelentős új körülmény felmerülése esetében a Képviselő-testület rendeli el.

(3) Új körülmény felmerülése esetében az ismételt szavazás elrendelését követően az elnök a vitát újra megnyitja.

26. A szavazás általános szabályai

62. § Minősített többség szükséges

a) a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

b) a gazdasági társaság alapítása, átszervezése vagy megszüntetése,

c) a hatáskör átruházása,

d) a napirendi pontnak a napirendi javaslatra történő felvétele és levétele, a napirendnek a meghívóban kiküldött napirendi javaslattól eltérő elfogadása, illetve a napirend módosítása,

e) *  a minősített többséget igénylő határozattervezethez és a rendelettervezethez benyújtott módosító javaslat elfogadása,

f) a vita lezárása, valamint

g) az ismételt szavazás elrendelése

tárgyában hozott döntéshez.

63. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Ha a szavazatszámláló gép nem alkalmazható, a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Szavazni „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal lehet.

(3) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálását a jegyző végzi.

64. § (1) A szavazás megkezdése előtt a polgármester, az alpolgármester, illetve a képviselő javasolhatja a név szerinti szavazást. A név szerinti szavazás megtartásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja, és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az elnöknek, aki azt kihirdeti. Az eredményt tartalmazó szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

64/A. § *  (1) A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén a Képviselő-testület döntése érvénytelen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti érvénytelenségre a döntés végrehajtásáig - folyamatos joghatás kiváltása esetén annak fennállásáig - de legfeljebb a döntéshozataltól számított egy évig lehet hivatkozni.

(3) A döntés érvénytelenségét a Képviselő-testület állapítja meg, és szükség esetén az ügy érdemében új döntést hoz.

27. A titkos szavazás

65. § (1) *  A Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el, ha a napirendi pont tárgyalása törvény alapján kötelezően elrendelendő zárt ülésen történik. A törvényben meghatározott kötelező titkos szavazást a polgármester rendeli el.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására a jelen lévő képviselők közül a Képviselő-testület az elnök javaslatára egy elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ.

66. § (1) A titkos szavazás elkülönített helyiségben, hitelesített szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a szavazás eredményét.

(3) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza

a) a szavazás helyét, valamint a kezdetének és a lezárásának az időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak a nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket, valamint

d) a szavazás eredményét.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke, tagjai és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

(6) A titkos szavazás eredményének ismertetését követően a szavazatszámláló bizottság a jegyző közreműködésével gondoskodik a szavazólapok megsemmisítéséről.

VI. Fejezet

A jegyzőkönyv

67. § (1) A Képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről külön jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni, amelyeket archiválni kell.

(2) *  A jegyzőkönyv a törvényben meghatározottak mellett rögzíti

a) az ülést vezető elnök nevét, a távolmaradó képviselők nevét, valamint a távolmaradás okát,

b) az ülés határozatképességét, valamint annak változásait,

c) a felszólalónak a felszólalás előtt előterjesztett kérelmére a felszólalás szó szerinti szövegét,

d) a napirenden kívüli felszólalás lényegét,

e) a szóbeli módosító javaslatot,

f) az elnök intézkedéseit,

g) az ülésen történt fontosabb eseményeket (például tetszésnyilvánítás).

(3) *  A jegyzőkönyv mellékletét képezi a törvényben meghatározottak mellett

a) a meghívó,

b) az írásban benyújtott módosító javaslat,

c) a jelenléti ív,

d) a titkos és a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv,

e) az ülésről készült hangfelvétel, valamint

f) a felszólalási jegy.

(4) A hangfelvételt 15 évig meg kell őrizni, és a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(5) A Képviselő írásbeli kérésére a jegyző egy munkanapon belül kiadja az ülésen készült hangfelvétel másolatát.

68. § *  (1) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, valamint az elektronikus hálózaton elérhetővé kell tenni. A közzétételről a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő és a bizottság nem képviselő tagja SMS-ben értesítést kap.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét elérhetővé kell tenni az elektronikus hálózaton, amelyről a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselő, továbbá bizottsági ülés esetében a bizottság nem képviselő tagja SMS-ben értesítést kap.

69. § (1) A választópolgárok - a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon - betekinthetnek a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvbe, valamint az ahhoz kapcsolódó előterjesztésbe.

(2) A jegyző az ülést követő 15 napon belül gondoskodik a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről.

VII. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

70. § (1) A Képviselő-testület a döntéseinek előkészítése, előzetes véleményezése, illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzése, továbbá átruházott határkörben döntéshozatal céljából bizottságokat hoz létre.

(2) A II. és a IV-VI. Fejezet rendelkezéseit a Képviselő-testület bizottságára az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

71. § (1) *  A Képviselő-testület az alakuló ülését követő 30 napon belül állandó bizottságaként

a) Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot,

b) Humánszolgáltatási Bizottságot és

c) Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot

hoz létre.

(2) *  A bizottság átruházott hatáskörét a 2. melléklet határozza meg.

(3) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz, a feladatkörét érintő más ügyben a hatáskörrel rendelkező szervnek javaslatot tehet, illetve észrevételt fogalmazhat meg.

(4) A bizottság dönt az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben meghatározott, hozzá rendelt pénzeszköz felhasználásáról.

72. § *  (1) A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a Képviselő-testület

a) beszerzésért,

b) beruházásért,

c) gazdasági ügyekért,

d) jogi ügyekért,

e) költségvetésért,

f) közterület-használatért,

g) összeférhetetlenségi ügyekért,

h) vagyongazdálkodásért és

i) vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért

felelős bizottsága, a bizottság nevének rövidítése: GPB.

(2) A Humánszolgáltatási Bizottság a Képviselő-testület

a) civil kapcsolatokért,

b) egészségügyért,

c) egyházi kapcsolatokért,

d) közművelődésért,

e) köznevelésért,

f) kultúráért,

g) lakásügyért,

h) nemzetiségi ügyekért,

i) sportért és

j) szociális ügyekért

felelős bizottsága, a bizottság nevének rövidítése: HB.

(3) *  A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a Képviselő-testület

a) helyi értékvédelemért,

b) környezetvédelemért,

c) közbiztonságért,

d) településfejlesztésért,

e) településképért és

f) településrendezésért

felelős bizottsága, a bizottság nevének rövidítése: KKB.

73. § (1) *  A bizottság tíz főből áll.

(2) A bizottság nem képviselő tagjává a Képviselő-testület olyan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező személyt választ, aki a bizottság feladatkörébe tartozó szakterületen tapasztalattal rendelkezik, illetve elismert tudományos tevékenységet folytat.

(3) *  Minden képviselőt legalább egy bizottság tagjává kell választani.

74. § A Bizottság valamely folyamatosan fennálló vagy kiemelkedő jelentőségű feladat ellátására a tagjai sorából albizottságot hozhat létre. Az albizottság működésének szabályait a Bizottság az albizottságot létrehozó döntésében határozza meg.

75. § A bizottság - a Képviselő-testület munkatervével összhangban - éves munkatervet készít.

75/A. § *  A bizottság elnökének feladata a bizottsági ülés összehívása, valamint az ülés vezetése, a bizottsági elnök jogai és kötelezettségei egyebekben a képviselőjével megegyeznek.

76. § (1) *  A bizottság rendes ülését - a polgármester, az alpolgármester és a képviselő egyidejű értesítése mellett - a bizottság elnöke a bizottsági ülést megelőző harmadik napon a Hivatal útján, elektronikus levélben hívja össze a Képviselő-testület ülését megelőző két napon belüli időpontra. Az ülés összehívásáról a bizottság tagja SMS-ben is értesítést kap.

(2) A bizottsági elnök a polgármester vagy a bizottság tagjai egynegyedének kezdeményezésére a bizottság ülését 8 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(3) A bizottsági elnök akadályoztatása esetén, valamint ha a bizottsági elnök a bizottság összehívására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.

(4) *  A bizottsági ülést a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt bizottsági tag, ennek hiányában a korelnök vezeti.

77. § A bizottság ülésén a napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalások számára és időkeretére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

78. § (1) *  A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a jegyző törvényességi szempontból ellenjegyzi.

(2) Ha a bizottsági ülés jegyzőkönyve a képviselő-testületi ülés megkezdéséig nem készül el, a bizottság döntését kivonaton kell bemutatni.

28. Az együttes bizottsági ülés

79. § (1) A több bizottság feladatkörét érintő ügy megtárgyalása céljából két vagy több bizottság együttes ülést tarthat.

(2) Az együttes bizottsági ülést az érintett bizottsági elnökök közös meghívóban hívják össze.

(3) *  Az együttes bizottsági ülést az a bizottsági elnök vezeti, akinek a személyében az érintett bizottsági elnökök megállapodnak. Megállapodás hiányában a levezető elnököt az érintett bizottságok választják meg.

(4) Az együttes bizottsági ülésen a részt vevő bizottságok külön hoznak döntést. A szavazás tartama alatt a bizottság elnöke átveszi a szót az együttes ülés levezető elnökétől majd a szavazás után átadja a szót a következő bizottsági elnöknek.

80. § (1) A jegyzőkönyvben az együttes bizottsági ülésen részt vevő bizottság döntését külön kell rögzíteni. A bizottsági határozat megjelölése a bizottság ülésére vonatkozó szabályok szerint történik.

(2) * 

VIII. Fejezet

Az Önkormányzat vezetői

29. A polgármester

81. § *  (1) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság gyakorolja.

(2) A polgármester illetményének, valamint a jutalmának megállapítására vonatkozó előterjesztést a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke terjeszti elő.

(3) *  A polgármester a szabadsága igénybevételét bejelenti a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak.

(4) A polgármester átruházott hatáskörét a 3. melléklet határozza meg.

82. § A polgármester feladata különösen:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát,

b) segíti a képviselő és a bizottság munkáját,

c) ellátja a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzendő feladatait,

d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

e) ügyfélfogadást tart,

f) szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal állományértekezletet tart, amelyen a jegyzővel együtt értékeli a Hivatal tevékenységét, és tájékoztatást ad a főbb célkitűzésekről.

30. Az alpolgármester

83. § (1) A Képviselő-testület legfeljebb 3 főállású alpolgármestert választ.

(2) A polgármestert távollétében helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(3) A (2) bekezdés akkor alkalmazható, ha a polgármester nem tartózkodik a Hivatalban, az intézkedés megtétele halaszthatatlan, és a helyettesítésen kívül más eljárással nem pótolható.

84. § (1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait.

(2) *  Az alpolgármester a feladatkörében a polgármester által kiadott normatív utasításban meghatározott rendben eljár a polgármester nevében, illetve helyettesíti a polgármestert.

(3) Az alpolgármesterre egyebekben a polgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

31. *  A jegyző

85. § *  (1) A jegyző feladata különösen:

a) biztosítja a Képviselő-testület és a bizottság ülésére benyújtott előterjesztés törvényességét,

b) ellátja az Önkormányzat költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban a hatáskörébe utalt feladatokat,

c) szükség szerint beszámol a Hivatal tevékenységéről a polgármesternek,

d) gondoskodik a Hivatal munkatársai folyamatos képzéséről és továbbképzéséről,

e) gondoskodik a kötelező statisztikai adatszolgáltatások, a kockázatelemzés és a kockázati kategóriába sorolás elkészítéséről,

f) biztosítja az állampolgárok széles körét érintő, hatáskörébe tartozó, közérdekű információk közzétételét,

g) figyelemmel kíséri a nemzetiségi önkormányzat működését,

h) heti rendszerességgel, továbbá szükség szerint ügyfélfogadást tart.

(2) A jegyző átruházott hatáskörét a 4. melléklet határozza meg.

32. *  A jegyző helyettesítése

86. § *  A polgármester a jegyző helyettesítésére egy aljegyzőt nevez ki.

86/A. § *  A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén a polgármester a jegyzői feladatok ellátására legfeljebb hat hónap időtartamra a Hivatal valamely szervezeti egységének vezetőjét jelöli ki.

IX. Fejezet

A közmeghallgatás

87. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban és helyszínen közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyszínéről a lakosságot az Önkormányzat honlapján kell tájékoztatni.

(3) *  A közmeghallgatásra meg kell hívni

1. az alpolgármestert,

2. a képviselőt,

3. a jegyzőt,

4. az aljegyzőt,

5. a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

6. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

7. a Hivatal önálló szervezeti egységének vezetőjét,

8. az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,

9. a Képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szerv vezetőjét,

10. a fővárosi kormányhivatal X. kerületi hivatalának vezetőjét,

11. a kerületi tankerület vezetőjét,

12. a kerületi rendőrkapitányság vezetőjét,

13. *  a X. kerületi hivatásos tűzoltóság vezetőjét,

14. *  a kerületi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjét,

15. * 

16. azt a személyt, akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(4) A közmeghallgatás összehívására, valamint a jegyzőkönyvezésére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) *  A közmeghallgatás ülése nyilvános. A közmeghallgatáson az elnök a felszólalási jegyet kitöltő személy részére háromperces felszólalást engedélyez.

X. Fejezet

A lakossági fórum

88. § (1) A kerület polgárainak széleskörű tájékoztatása érdekében, valamint véleményének, javaslatainak megismerésére, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása céljából az önkormányzat lakossági fórumot tarthat.

(2) A lakossági fórum összehívását kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő, valamint

d) a jegyző.

(3) Lakossági fórumot kell összehívni azokban a témakörökben, amelyek eldöntéséhez a jogszabály a lakosság véleményének előzetes kikérését írja elő.

(4) A lakossági fórum szervezése és lebonyolítása a Hivatal feladata. A fórumon köteles részt venni a Hivatal azon munkatársa, akit a polgármester - a jegyző útján - erre felkér.

(5) A lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és témájáról a kerületi polgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.

(6) *  A lakossági fórumra meg kell hívni a választókerületben megválasztott képviselőt, valamint azt, akit a fórumot kezdeményező indokoltnak tart.

(7) A lakossági fórumra a kerületi polgár témajavaslatot tehet.

XI. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat * 

89. § (1) *  Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére térítésmentes irodahelyiséget biztosít.

(2) A helyiség használatba adásán túl az Önkormányzat biztosítja a használat során felmerülő üzemeltetési költségek fedezetét, továbbá a testületi munkához szükséges feltételeket.

(3) *  A nemzetiségi önkormányzat működésének és gazdálkodásának szabályait nemzetiségi önkormányzatonként az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás rögzíti.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

90. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

91. § * 

Kovács Róbert
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése

2. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

A Képviselő-testület bizottságainak átruházott hatásköre

1. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság átruházott hatásköre

1.1. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester felett.

1.2. Átveszi a polgármester, az alpolgármester és a képviselő vagyonnyilatkozatát, ellátja annak vizsgálatát, valamint gyakorolja a polgármester, az alpolgármester és a képviselő tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

1.3. Javaslatot tesz a Képviselő-testület részére a polgármester, illetve az alpolgármester tisztségének megszüntetése érdekében a sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatt, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén.

1.4. *  Átveszi az önkormányzati képviselő által tett, az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot. Kivizsgálja, majd a Képviselő-testületnek javaslatot tesz a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéssel kapcsolatban.

2. A Humánszolgáltatási Bizottság átruházott hatásköre

2.1. Dönt a feladatkörét érintő tevékenységet folytató költségvetési szervnek, civil szervezetnek és alapítványnak, továbbá a nemzetiségi önkormányzatnak és az egyháznak nyújtott támogatás elszámolásáról, valamint a szervezet beszámolójáról.

2.2. Elfogadja a feladatkörébe tartozó önkormányzati költségvetési szerv, illetve vezető tevékenységéről szóló beszámolót.

2.3. A köznevelési intézmény kivételével jóváhagyja az önkormányzati költségvetési szerv munkatervét.

2.4. Megállapítja az óvodai körzethatárokat.

2.5. Dönt az óvodák és a bölcsődék zárva tartásának elveiről.

2.6. Elfogadja az óvodaszék működéséről szóló beszámolót.

2.7. Dönt az óvodaszékbe a fenntartó által delegált személyről.

2.8. Meghallgatja az intézményvezetői pályázat jelöltjét.

2.9. Méltányossági jogkört gyakorol a Gyermekek Átmeneti Otthonának kedvezményes igénybevétele tárgyában.

2.10. Dönt a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális ellátásért, illetve gyermekjóléti alapellátásért fizetendő térítési díj teljes és kamattal megemelt összegének méltányosságból történő csökkentéséről vagy elengedéséről, illetve az ellátásért fizetendő térítési díj összegéről.

2.11. Dönt a szociális intézmény érdekképviseleti fórumába történő delegálásról.

3. A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság átruházott hatásköre

3.1. *  Dönt a településrendezési eszköz, valamint a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia készíttetésének kezdeményezéséről és a programjáról.

3.2. *  Dönt a településrendezési eszköz finanszírozásának áthárításáról szóló szerződés megkötéséről, valamint a településrendezési szerződés megkötése előtt a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről.

3.3. * 

3.4. Dönt a feladatkörét érintő tevékenységet folytató költségvetési szervnek, civil szervezetnek és alapítványnak nyújtott támogatás elszámolásáról, valamint a szervezet beszámolójáról.

3.5. Elfogadja a közbiztonsági és tűzvédelmi tevékenységet végző közalapítvány beszámolóját.

3.6. Elfogadja a Kőbányai Közterület-felügyelet beszámolóját.

3.7. *  Elfogadja a főépítész beszámolóját a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet végrehajtásával kapcsolatban, az Önkormányzat honlapján működtetett nyilvános értékelő felületre érkező vélemények kiértékelésére vonatkozóan.

3. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

A polgármester átruházott hatásköre

1. Pénzügyi kötelezettségvállalásnak nem minősülő együttműködési megállapodást köt.

2. *  Megköti az Önkormányzat költségvetéséről és a zárszámadásáról szóló rendeletben meghatározott forrás felhasználásáról szóló szerződést.

3. Dönt a költségvetési forrást nem igénylő, illetve az olyan programhoz, akcióhoz történő csatlakozásról, amelynek a forrása az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben rendelkezésre áll.

4. *  Dönt a szerződésnek a lényeges tartalmát nem érintő, a szerződő felek adataiban bekövetkező változás, valamint a jogutódlás következtében szükséges módosításáról.

5. Dönt az egészségügyi alapellátás biztosítása érdekében kötött megbízási szerződéseknek a rendelési idő, illetve a helyettesítő orvos személyének megváltozása miatti módosításáról, amennyiben a feladat ellátásában ténylegesen közreműködő orvos személye változatlan.

6. *  Az alapítvány kérelme kivételével dönt a háromszázezer forintot meg nem haladó összegű egyedi támogatás iránti kérelem elbírálásáról, ide nem értve a polgármesternek a költségvetési rendeleten belül az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó jogkörét.

7. Benyújtja az adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez szükséges hozzájárulás iránti kérelmet.

8. *  Jóváhagyja a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatát, továbbá jóváhagyja a gazdasági társaság felügyelőbizottságának ügyrendjét.

9. *  Egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program, házirend és a szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezése tekintetében, amelyből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, továbbá gyakorolja a működést meghatározó dokumentumok ellenőrzésével kapcsolatos jogokat.

10. Véleményezi az óvodák munkatervét.

11. Jóváhagyja a továbbképzésre kötelezett személyt foglalkoztató költségvetési szerv továbbképzési tervét.

12. * 

13. Az alapítványi pályázat kivételével fenntartói hozzájárulást, illetve támogató nyilatkozatot ad ki az intézmény költségvetési többletforrást nem igénylő pályázaton történő részvételéhez, illetve az ezzel összefüggő intézkedés megtételéhez.

14. * 

15. Véleményezi a kormányhivatal köznevelési intézményekre vonatkozó ellenőrzési tervét.

16. * 

17. Évente felméri a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával az érintett első óvodai nevelési évre, valamint első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében.

18. Meghatározza az óvodai beiratkozások időpontját.

19. Bizottságot szervez, ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát.

20. Engedélyezi az óvodai csoport átlaglétszámtól, valamint maximális létszámtól való eltérését.

21. Dönt az óvodák és a bölcsődék nyári és téli zárva tartásáról.

22. Elbírálja a szülői szervezet jogainak megsértése miatt benyújtott fellebbezést.

23. Dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz történő csatlakozásról.

24. Ingatlan-értékbecslést készíttet.

25. Kijelöli az Önkormányzat elővásárlási jogának érvényesítse érdekében a lakóingatlan árverését követően szándéknyilatkozat megtételére jogosult személyt.

26. Elbírálja a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező családoknak az Önkormányzat elővásárlási jogának érvényesítésére irányuló kérelmeit.

27. Az első lakásingatlan szerzéséhez nyújtott önkormányzati kamatmentes kölcsön folyósítása és visszafizetése feltételeinek meghatározásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati hatásköröket, valamint indokolt esetben fizetési könnyítést engedélyezhet.

28. Elbírálja a közalkalmazottak lakáscélú támogatásának visszafizetésével kapcsolatos kérelmeket, valamint indokolt esetben fizetési könnyítést engedélyezhet.

29. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint

a) tájékoztatást ad a vonatkozó hatályos településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, valamint a településrendezési és a rendezést befolyásoló egyéb tervekről,

b) véleményezi az érintett települési önkormányzat esetében a településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint a településrendezési terve elkészült tervezeteit, valamint

c) * 

30. *  Dönt a kutyafuttató, a kutyaürülék-gyűjtő, a hulladéksziget és a közhasználatú illemhely helyszínéről és telepítéséről, valamint a kutyasétáltatásra kijelölt útvonal kijelöléséről.

31. *  Felülvizsgálja a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást, és javaslatot tesz a módosítására.

32. *  Dönt a telepítendő fás szárú növények fajtájáról és az ültetés helyéről.

4. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2011. (IX. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

A jegyző átruházott hatásköre

1. Az Önkormányzat polgári jogi követeléseire fizetési könnyítést engedélyezhet,

2. *  Megköti az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervvel a gazdálkodási feladatok ellátásáról szóló együttműködési megállapodást.


  Vissza az oldal tetejére