Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat vagyonáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § *  A rendelet hatálya Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint az Önkormányzat költségvetési szerve vagyonára terjed ki.

2. § E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a lakásokról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről,

b) a közterület-használatról,

c) a piacok hasznosításáról,

d) a fizetőparkolás rendjéről,

e) az önkormányzati beszerzések rendjéről, valamint

f) az Önkormányzat költségvetéséről

szóló önkormányzati rendelet által szabályozott kérdésekre.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. átruházás: a vagyonelem tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő elidegenítése;

2. egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja;

3. *  forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető összeg, amely piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet időpontjában a vagyonelem nettó ellenértékeként elérhető;

4. használatba adás: a vagyonelem birtoklásának, használatának, illetve hasznai szedése jogának a tulajdonjog átruházását nem eredményező átengedése a vagyonkezelésbe adás, valamint a haszonélvezeti jog alapítása kivételével;

5. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

6. ingó: az ingatlannak nem minősülő dolog;

7. nyílt pályázati eljárás: olyan pályázati eljárás, amelyben az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;

8. portfólióvagyon: a számvitelről szóló törvényben meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés;

9. többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ezen feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót;

10. vagyoni értékű jog: minden olyan dologra vonatkozó jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet;

11. zártkörű pályázati eljárás: olyan pályázati eljárás, amelyben a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő kitűzésével - közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

3. Az Önkormányzat vagyona

4. § Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket az 1. melléklet határozza meg.

5. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozik a forgalomképtelen törzsvagyon körébe nem tartozó,

a) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság használatában lévő ingatlan,

b) *  az állami fenntartásban lévő köznevelési intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan, valamint

c) a 2. mellékletben meghatározott vagyonelem.

6. § * 

4. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása, valamint értékének meghatározása

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont az Önkormányzat könyveiben kell nyilvántartani függetlenül attól, hogy a vagyonelem kinek a használatában áll.

(2) *  Az Önkormányzat és az Önkormányzat költségvetési szerve tulajdonában lévő ingó vagyonelemet a tulajdonos könyveiben kell nyilvántartani.

(3) * 

8. § * 

9. § (1) A vagyon átruházására, használatba adására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően - az ingyenes használatba adás kivételével - a vagyonelem értékét

a) *  ingatlan esetében az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott becsült érték vagy egy évnél nem régebbi forgalmiérték-becslés alapján,

b) *  ingó vagyonelem esetében a vagyonelem nyilvántartott nettó értéke alapján,

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetében

ca) ha a tőkepiacról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, a tőkepiacról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az utolsó harminc tőzsdei kereskedési nap záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével,

cb) nyilvános ajánlattétel esetén a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott nyilvános ajánlattételi ár alapján,

cc) az egyéb, nem a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetében a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján,

d) egyéb társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén az időarányos kamattal növelt névérték alapján

kell meghatározni.

(2) Ha a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll egy évnél régebbi, de két évnél nem régebbi forgalmiérték-becslés, a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható.

(3) A vagyonelem a nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor kizárólag könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

(4) *  A vagyonelem használatba adására vonatkozó ügylet értékét a piacon azonos feltételek mellett létrehozott ügylet során elérhető legmagasabb érték alapján kell meghatározni.

II. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai

10. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott átruházott hatáskört különösen indokolt esetben, az Önkormányzat érdekét érintő kiemelt ügyben magához vonhatja.

(2) *  Az e rendelet alapján a Képviselő-testület, valamint a Képviselő-testület vagyongazdálkodásért felelős bizottsága (a továbbiakban: vagyongazdálkodásért felelős bizottság) tulajdonosi jog gyakorlása körében hozott döntéséről a polgármester okiratot állít ki.

(3) A polgármester az e rendeletben meghatározott átruházott hatáskörében hozott döntésekről a Képviselő-testületet félévente tájékoztatja.

11. § Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyon egyes elemeinek forgalomképessége egymástól eltérő, a tulajdonosi jogok gyakorlóját a legkevésbé forgalomképes vagyonelem alapján kell meghatározni valamennyi vagyonelem vonatkozásában.

12. § (1) *  A vagyonelem - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - versenyeztetés útján ruházható át, illetve adható használatba.

(2) *  A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint a kötelező versenyeztetésre meghatározott értékhatárt meghaladó értékű vagyonelem átruházása, illetve használatba adása kivételével nem kötelező a versenyeztetési eljárás lefolytatása

a) a vagyonelem versenyeztetési eljárásban történő átruházása, illetve használatba adása meghiúsulását követő hat hónapon belül a versenyeztetési eljárásban meghatározott legalacsonyabb elfogadható ajánlatot, illetve kikiáltási árat elérő, valamint a pályázati kiírásnak, illetve az árverési felhívásnak mindenben megfelelő ajánlat esetén,

b) amennyiben a telekingatlan átruházása, illetve használatba adása a felépítmény tulajdonosa részére történik,

c) osztatlan közös tulajdon esetén, amennyiben a vagyonelem átruházása, illetve használatba adása a tulajdonostárs részére történik,

d) gépkocsibeálló használatba adása esetén,

e) 3000 m2-t meg nem haladó méretű ingatlanrésznek az adott ingatlanon használati jogosultsággal rendelkező személy részére történő használatba adása esetén,

f) telekhatár-rendezés során,

g) kisajátítási eljárásban, illetve az azt megelőző megállapodás során csereingatlan biztosítása esetén.

(3) *  Nem kötelező a versenyeztetési eljárás lefolytatása a vagyonelem közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben történő ingyenes használatba adása, illetve átruházása esetén.

13. § *  A vagyonelemet csak olyan szervezet vagy személy részére lehet átruházni, használatba vagy vagyonkezelésbe adni, akinek az Önkormányzat felé három hónapnál régebben lejárt tartozása nem áll fenn, kivéve, ha a jogosult a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.

III. Fejezet

A vagyonelem átruházása

14. § A korlátozottan forgalomképes vagyonelem átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

15. § *  Az üzleti vagyonelem átruházásáról - a 16. §-ban meghatározott kivétellel -

a) az ötvenmillió forintot meghaladó értékű vagyonelem esetében a Képviselő-testület,

b) *  a tízmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetében a vagyongazdálkodásért felelős bizottság,

c) a tízmillió forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetében a polgármester

dönt.

16. § A portfólió-vagyonelem átruházásáról

a) az egymillió forintot meghaladó értékű vagyonelem esetében a Képviselő-testület,

b) *  az egymillió forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetében a vagyongazdálkodásért felelős bizottság

dönt.

17. § Az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben az ingatlan más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

18. § (1) Az ingatlan közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben történő ingyenes átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) *  Az ingó vagyonelem ingyenes átruházására, illetve a forgalmi értéket el nem érő - de legalább a könyv szerinti értéket elérő - eladási áron történő átruházására

a) az ötmillió forintot meghaladó értékű ingó vagyonelem esetében a Képviselő-testület,

b) az ötmillió forintot meg nem haladó értékű ingó vagyonelem esetében - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a polgármester

jogosult.

(3) * 

5. A vagyonelem tulajdonjogának ingyenes megszerzése

19. § (1) *  A vagyonelem tulajdonjogának ingyenes megszerzéséről

a) az ötvenmillió forintot meghaladó értékű vagyonelem esetében a Képviselő-testület,

b) *  a tízmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetében a vagyongazdálkodásért felelős bizottság,

c) a tízmillió forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetében - a d) pontban meghatározott kivétellel - a polgármester,

d) *  a költségvetési szerv alapító okiratában meghatározott tevékenységi körön belül a hárommillió forintot meg nem haladó értékű ingó vagyonelem esetében a költségvetési szerv vezetője

dönt.

(2) *  Nem szerezhető meg olyan vagyonelem tulajdonjoga, amelynek az ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyonelem forgalmi értékét.

6. Az elővásárlási jog gyakorlása

20. § (1) *  Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról

a) korlátozottan forgalomképes vagyonelem esetében a Képviselő-testület,

b) üzleti vagyonelem esetében - a c) pontban meghatározott kivétellel - a 15. § szerint a döntés meghozatalára jogosult szerv,

c) portfólió-vagyonelem esetében a 16. § szerint a döntés meghozatalára jogosult szerv

dönt.

(2) *  Az elővásárlási jog gyakorlása az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben biztosított előirányzat terhére történhet.

IV. Fejezet

A vagyonelem használatba adása

21. § A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelem használatba adásáról

a) a naptári éven túli használatba adás esetén a Képviselő-testület,

b) a naptári éven belüli használatba adás esetén a polgármester

dönt.

22. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem használatba adásáról

a) öt évet meghaladó vagy határozatlan időtartamú használatba adás esetében a Képviselő-testület,

b) *  a naptári éven túli, legfeljebb öt év időtartamú használatba adás esetében a vagyongazdálkodásért felelős bizottság,

c) a naptári éven belüli használatba adás esetében a polgármester

dönt.

23. § *  (1) Az üzleti vagyonelem harminc napot meghaladó időtartamra történő használatba adásáról

a) az ötvenmillió forintot meghaladó értékű vagyonelem esetében a Képviselő-testület,

b) a tízmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetében a vagyongazdálkodásért felelős bizottság,

c) a tízmillió forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetében a polgármester

dönt.

(2) Az üzleti vagyonelem harminc napot meg nem haladó időtartamra történő használatba adásáról a polgármester dönt.

24. § Az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben az ingatlan más önkormányzat vagy állami szerv részére történő használatba adásáról a Képviselő-testület dönt.

25. § (1) *  Az ingatlan közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben történő ingyenes használatba adásáról

a) harminc napot meghaladó időtartam esetében a Képviselő-testület,

b) harminc napot meg nem haladó időtartam esetében a polgármester

dönt.

(2) Az ingó vagyonelem ingyenes használatba adásáról

a) egy évet meghaladó időtartam esetében a Képviselő-testület,

b) egy évet meg nem haladó időtartam esetében a polgármester

dönt.

IV/A. Fejezet * 

A vagyonkezelői jog * 

25/A. § *  (1) Vagyonkezelői jog ̶ az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyonelem kivételével ̶ az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra, valamint az ingatlan rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyonelemre létesíthető.

(2) Vagyonkezelői jog ingyenes vagy visszterhes vagyonkezelési szerződéssel létesíthető.

(3) Ingyenes vagyonkezelési szerződés közfeladat, illetve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében köthető.

(4) A vagyonkezelői jog - ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik a kötelezettségei.

(5) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

25/B. § *  (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonelemekkel rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(2) Amennyiben a vagyonkezelő a tevékenyégét a vagyonkezelésbe adott és saját eszközökkel együttesen végzi, a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek használatából, működtetéséből származó bevételeit, költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon el kell különíteni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési jog gyakorlása során

a) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben és a jogszabályban meghatározott kötelezettségeket,

b) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról köteles haladéktalanul értesíteni az Önkormányzatot,

c) elősegíti a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzést,

d) rendszeresen beszámol a vagyonkezelési szerződés teljesítéséről.

25/C. § *  (1) A vagyonkezelő az éves beszámoló részeként beszámol a vagyonkezelésbe vett ingatlan és egyéb vagyonelemek állapotának tárgyévi változásáról.

(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelő tevékenységét a belső ellenőrzési tevékenysége keretében ellenőrzi.

V. Fejezet

Az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása

26. § (1) A vagyonelemre vonatkozó egyéb tulajdonosi jogokat az e fejezetben meghatározott kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi hozzájárulás megadását - a közmű létesítése kivételével - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a polgármester ellenszolgáltatás biztosításához kötheti.

26/A. § *  (1) Az Önkormányzatnak a társasházban fennálló tulajdonával kapcsolatos képviseletét - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában álló, szerződésben megbízott gazdasági társaság látja el.

(2) Az Önkormányzatnak a társasházban fennálló tulajdonával kapcsolatos képviseletére a polgármester kivételesen indokolt esetben az (1) bekezdéstől eltérő személyt is megbízhat.

(3) Az Önkormányzat társasházban fennálló tulajdonára vonatkozóan a társasházi közgyűlési szavazás módjáról

a) az ötvenmillió forintot meghaladó összegű kötelezettségvállalás esetében a Képviselő-testület,

b) az ötvenmillió forintot meg nem haladó összegű kötelezettségvállalás esetében a polgármester

dönt.

(4) Abban az esetben, ha az Önkormányzat társasházban fennálló tulajdonára vonatkozóan a társasházi közgyűlési döntés pénzügyi többletkötelezettséget nem eredményez, a szavazás módjáról az Önkormányzat képviseletét ellátó gazdasági társaság vezetője dönt.

(5) E § rendelkezéseit az Önkormányzat lakásszövetkezetben fennálló tulajdonára is megfelelően alkalmazni kell.

27. § A vagyonelemmel kapcsolatos hatósági eljárásban az ügyfél jogait a polgármester gyakorolja.

27/A. § *  A polgármester az elbirtoklás jogszabályban meghatározott feltételeinek fennállása esetén hozzájárul az elbirtokló tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

28. § (1) Az Önkormányzat által átruházott és a javára jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatát

a) *  a hárommillió forintot meghaladó értékű jelzálogjog esetében a vagyongazdálkodásért felelős bizottság,

b) a hárommillió forintot meg nem haladó értékű jelzálogjog esetében a polgármester

adja ki.

(2) A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásról a polgármester dönt. Kötelező a bekapcsolódás abban az esetben, ha a fennálló tartozás összege eléri a kettőszázezer forintot.

28/A. § *  (1) Az Önkormányzat követeléséről polgári jogi egyezségkötés keretében akkor lehet lemondani, ha

a) az ügylet során az Önkormányzat vagyoni előnyhöz jut, amelynek értéke meghaladja a lemondással érintett követelés értékét,

b) az ügy lezárása önkormányzati érdek, és

c) a követelés megtérülése bizonytalan.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lemondásról − a (4) bekezdés szerinti kivétellel −

a) az ötmillió forintot meghaladó értékű követelés esetén a Képviselő-testület,

b) *  az egymillió forintot meghaladó, de ötmillió forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a vagyongazdálkodásért felelős bizottság,

c) az egymillió forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a polgármester

dönt.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a követelés értékének meghatározásakor a költséget és a kamatot figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti egyezségkötés eredményeként a tőkekövetelés megtérül, a költségről és a kamatról történő lemondás értékhatárra tekintet nélkül a polgármester hatáskörébe tartozik.

29. § A behajthatatlan követelés leírásáról

a) a tízmillió forintot meghaladó értékű követelés esetében a Képviselő-testület,

b) a tízmillió forintot meg nem haladó értékű követelés esetében a polgármester

dönt.

VI. Fejezet

Az Önkormányzat költségvetési szerve * 

30. § (1) *  Az Önkormányzat költségvetési szerve tulajdonában vagy használatában álló vagyonelem átruházására, használatba adására, valamint az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlására a III-V. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szerve a használatában lévő vagyont térítésmentesen használhatja.

31. § (1) *  Az Önkormányzat költségvetési szervének vezetője - e rendelet keretei között - dönt a tulajdonában vagy használatában lévő

a) *  hárommillió forintot meg nem haladó értékű ingó vagyonelem visszterhes átruházásáról,

b) *  ingó vagyonelem naptári éven belüli használatba adásáról, valamint

c) *  ingatlan naptári éven belüli visszterhes használatba adásáról.

(1a) *  A vagyonelem önkormányzati közfeladat ellátásával összefüggő tevékenység céljából történő használatba adása esetén a 9. § (4) bekezdésében meghatározott értéktől el lehet térni. A használatba adás ellenértékének ilyen esetben is fedeznie kell a használatba adással kapcsolatban felmerülő költségeket.

(1b) *  A vagyonelem (1a) bekezdés szerinti használatba adásáról a költségvetési szerv vezetője a jegyző útján félévente tájékoztatja a Képviselő-testület vagyongazdálkodásért felelős bizottságát.

(2) *  Az Önkormányzat gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervének vezetője dönt a költségvetési szerv kisösszegű behajthatatlan követelésének leírásáról.

32. § * 

VII. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása a gazdasági társaságokban

33. § (1) A Képviselő-testület dönt

a) a gazdasági társaság alapításáról és megszüntetéséről,

b) a gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésről,

c) a 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazásáról,

d) a 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság könyvvizsgálójának megválasztásáról és visszahívásáról, valamint díjazásáról,

e) a 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság egyszemélyes gazdasági társasága létrehozásának, megszüntetésének és átalakulásának előzetes jóváhagyásáról.

(2) A polgármester az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel gyakorolja a 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője tekintetében az egyszemélyes gazdasági társaság taggyűlését, valamint az alapítóját megillető munkáltatói jogokat.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével a vagyongazdálkodásért felelős bizottság gyakorolja az Önkormányzatot mint tulajdonost megillető jogokat a részben vagy egészben az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságban és a 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társaságban.

VIII. Fejezet

A versenyeztetés rendje

34. § A versenyeztetést pályázati eljárás vagy árverés útján kell lefolytatni.

7. A pályázati eljárás

35. § (1) A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet.

(2) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyonelem jellege, jelentősége, valamint a hasznosításra képes lehetséges pályázók szűk köre szükségessé teszi.

(3) A pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A többfordulós pályázati eljárás két fordulóból áll. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való felszólításnak eleget tett.

36. § (1) A pályázati eljárást a vagyonelem átruházására, illetve használatba adására jogosult írja ki.

(2) A nyílt pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(3) A zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati kiírás postai úton történő megküldésével értesíti.

(4) A pályázat benyújtására legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani.

(5) Zártkörű pályázati eljárás esetében a pályázati kiírást legalább három lehetséges pályázónak kell megküldeni.

(6) Többfordulós pályázati eljárás esetén a második fordulóban részt vevő pályázók számára eljuttatott, a pályázat kiegészítésére vonatkozó felhívás megküldésére a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

37. § (1) A pályázati eljárást a hasznosítani kívánt vagyonelem egészére vagy meghatározott részére lehet meghirdetni.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza

1. a kiíró megnevezését,

2. a pályázati eljárás célját, nyílt vagy zártkörű jellegét, illetve a fordulók számát,

3. a pályázati eljárás tárgyát, valamint átruházás esetén annak értékét,

4. a legalacsonyabb összegű elfogadható ajánlat mértékét, valamint az alkalmazható fizetési módot,

5. az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

6. a hasznosítás feltételeit,

7. * 

8. a pályázat formai és tartalmi követelményeit,

9. a pályázat benyújtásának helyét, módját és időpontját,

10. a pályázatok felbontásának helyét és időpontját,

11. a hiánypótlás lehetőségét,

12. a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét,

13. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,

14. az eredményhirdetés módját, helyét és várható időpontját, valamint a szerződéskötés határidejét,

15. többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre történő felszólításra való utalást,

16. ha a pályázati dokumentáció ellenérték fejében váltható ki, annak mértékét, valamint

17. a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését.

38. § (1) A pályázati eljárásban - a kiírás eltérő rendelkezése hiányában - belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy ezek együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közössége vagy más alkalmi egyesülése (a továbbiakban együtt: konzorcium) vehet részt. A konzorcium és tagjai felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.

(2) A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, amelyet a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.

(3) Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírás visszavonását, a pályázat érvénytelenségének megállapítását, továbbá az ajánlati kötöttség lejártát követő öt munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt a pályázatát visszavonta, továbbá ha a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

(4) A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg átruházás esetén vételárelőlegként, használatba adás esetén szerződést biztosító óvadékként számít be.

39. § Az e fejezetben és a pályázati kiírásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem megfelelő pályázat érvénytelen.

40. § (1) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított kilencven napig kötve van.

(2) A pályázó az ajánlati kötöttségétől szabadul, ha a kiíró a kötöttség időtartamán belül írásban közli, hogy a pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította.

(3) Abban az esetben, ha a döntésre jogosult második helyezettet is megjelöl, úgy ezen pályázó ajánlati kötöttsége a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a kilencven nap időtartamon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.

41. § (1) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül nyilvánosan történik. A nyilvános bontáson a kiíró képviselője, a kiíró által meghívott személy, valamint a pályázók lehetnek jelen.

(2) A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét vagy lakcímét. Az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

42. § (1) A pályázatok döntésre történő előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi.

(2) A bontási és a döntés-előkészítési eljárásban nem vehet részt, akitől a pályázatok elfogulatlan megítélése nem várható.

(3) A pályázati eljárásban a kiíró képviseletében részt vevő személyt titoktartási kötelezettség terheli, az e minőségében tudomására jutó információt kizárólag a pályázati eljárás lefolytatása céljából használhatja fel.

43. § Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem nyújtottak be érvényes pályázatot, vagy

b) azt a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.

44. § (1) A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró - ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik - a bontástól számított harminc napon belül dönt. A döntési határidőt a kiíró egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.

(2) A pályázatok közül a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempontok alapján az összességében legkedvezőbb pályázatot kell nyertesnek nyilvánítani. Zártkörű pályázati eljárás esetében nyertes akkor állapítható meg, ha az érvényes pályázatok száma legalább kettő.

(3) A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.

45. § A kiíró a pályázati eljárás eredményét a döntést követő öt munkanapon belül írásban közli valamennyi pályázóval. Az értesítés a pályázó erre vonatkozó nyilatkozata alapján elektronikus levél útján is történhet.

8. Az árverés

46. § (1) Az árverés nyilvános, amelyet közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

(2) Az árverésről a közjegyző jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, az ajánlattevő személyét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá az árverés tárgyául szolgáló vagyonelem megjelölését.

47. § (1) Az árverést árverési felhívás közzétételével kell kitűzni. Az árverési felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni legkésőbb az árverés napját megelőző tizenötödik napon.

(2) Az árverési felhívás tartalmazza

a) a kiíró megnevezését,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő vagyonelem megnevezését, kikiáltási árát,

d) az átruházás, illetve a használat esetleges korlátját, illetve feltételeit,

e) az ellenérték megfizetésének határidejét és módját,

f) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, valamint határidejét,

g) * 

h) az árverésen történő licitálás feltételeit és módját,

i) az árverésre történő jelentkezés helyét, módját és idejét,

j) a szerződéskötés határidejét,

k) ha az árverési dokumentáció ellenérték fejében váltható ki, annak mértékét, valamint

l) az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyonelemet hol és mikor lehet megtekinteni, valamint hogyan lehet további információhoz jutni.

48. § (1) Az árverést a Polgármesteri Hivatal bonyolítja le.

(2) Az árverés az árverésen résztvevők licitálásával történik. A licit érvényes, ha a kikiáltási árat és a megelőzően tett licitet meghaladja.

(3) Az árverést addig kell folytatni, amíg a licitálók ajánlatot tesznek. Ha nincs újabb érvényes licit, a felajánlott legmagasabb ellenérték háromszori kikiáltását követően az árverést levezető kijelenti, hogy a vagyonelem átruházása vagy használatba adása a legmagasabb ellenértéket ajánló licitáló részére történik.

49. § (1) Az árverési vevő által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg átruházás esetén vételárelőlegként, használatba adás esetén óvadékként beszámításra kerül. A többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után öt munkanapon belül vissza kell fizetni.

(2) Nem jár vissza a biztosíték, ha az árverési vevő az árverést követően ajánlatát visszavonja, valamint ha a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

50. § (1) Az árverési felhívást a kiíró az árverés bármely szakaszában visszavonhatja. Az árverési felhívás visszavonását a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján kell közzétenni.

(2) Az árverési felhívás visszavonása esetén

a) az ajánlati biztosítékot,

b) ha az árverési dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, az ellenértéket

a visszavonás időpontjától számított öt munkanapon belül vissza kell fizetni.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

52. § * 

53. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Kovács Róbert
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a 23/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyonelemek

Helyrajzi szám Ingatlan címe Használat Ingatlan területe (m2)
1. 39122 Szent László tér 29. Polgármesteri Hivatal 964
2. 39123 Szent László tér 29. Polgármesteri Hivatal 1145
3. 41315 Gitár utca 1.
(Harmat utca 31.)
Csősztorony 459

2. melléklet a 23/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó vagyonelemek

Helyrajzi szám Ingatlan címe Használat Ingatlan területe (m2)
1. 38954 Hölgy utca 22. Lakóépület 1088
2. 39009/1 Hölgy utca 21. (Liget utca 3.) Lakóépület 1140
3. 39047 Állomás utca 26. Irodaház 1271
4. 39102 Bánya utca 7. Lakóépület 1160
5. 39142 Bánya utca 20. (Liget utca 29.) Lakóépület 1587
6. 39154 Bánya utca 10. Lakóépület 1313
7. 40988/24 Jászberényi út 86. Lakóépület 3889
8. 41032 Maglódi út 23-29. Lakóépület 38 631
9. 41426/2 Szent László tér Millecentenáriumi emlékmű 10 173
10. 41534 Vaspálya utca 11. (Román utca 22.) Lakóépület 809
11. 42517/2 Sírkert utca Virágcsarnok tervezett helye 11 958
12-14. * 

  Vissza az oldal tetejére