Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a közút kezeléséről és üzemeltetéséről

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló azon közutakra, azok műtárgyaira és tartozékaira terjed ki, amelyek kezelése, fejlesztése és üzemeltetése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján az Önkormányzat feladata.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület;

2. közút fejlesztése: érvényes útügyi műszaki előírások, illetve szabványok szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező szilárd burkolatú közút létrehozása;

3. közút fenntartása: a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása, mely alkalmas a meglevő közutak állagának megóvására;

4. közút üzemeltetése: a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását, a közutak biztonságos használatát elősegítő rendszeres, illetve eseti szolgáltatások és egyéb tevékenységek összessége;

5. *  közút területének nem közlekedési célú igénybevétele: az úttest felbontása, az úttesten vagy az alatta végzett építési munka, a közmű építése és felújítása, valamint a 72 órát meghaladó üzemzavar-elhárítás.

II. Fejezet

Kezelői hozzájárulás

3. Közútkezelői hozzájárulás

3. § (1) A közútkezelő adja ki a külön jogszabályokban előírtak szerinti közútkezelői hozzájárulást, nyilatkozatot, engedélyt (a továbbiakban együtt: közútkezelői hozzájárulás). A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a hozzájárulás feltételeit.

(2) A közútkezelői hozzájárulás tovább nem ruházható, kizárólag a hozzájárulásban nevesített igénybevevőt jogosítja fel a közút nem közlekedési célú igénybevételére.

(3) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a közutat − közlekedési vagy nem közlekedési célból − igénybe kívánja venni, vagy a közút forgalmi rendjét meg kívánja változtatni.

(4) A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút burkolata helyreállításának módját (szerkezet, terület nagysága) a közútkezelő a közútkezelői hozzájárulásban határozza meg.

4. Munkakezdési hozzájárulás

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó közúton a közútkezelői hozzájárulás alapján a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább harminc nappal munkakezdési hozzájárulást kell kérni.

(2) Nem szükséges munkakezdési hozzájárulás a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli igénybevétele esetén.

(3) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet az (1) bekezdés szerinti munkát végző kivitelezőnek (a továbbiakban: a munkakezdési hozzájárulás jogosultja) az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtania.

(4) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell

a) a közmű-üzemeltetők által egyeztetett kivitelezési tervet,

b) hat hónapnál nem régebbi forgalomtechnikai kezelői hozzájárulással ellátott ideiglenes forgalomtechnikai tervet,

c) hat hónapnál nem régebbi forgalomtechnikai kezelői hozzájárulással ellátott végleges forgalmi rendet tartalmazó tervet,

d) az építési engedélyt vagy a létesítési hozzájárulást,

e) a közút igénybevételét bemutató helyszínrajzot, valamint a közút érintett szakaszának keresztmetszeti rajzát,

f) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet minden, a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak,

g) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőinek nyilatkozatai teljes körűek, és azok a kérelem időpontjában érvényesek,

h) az igénybe venni kívánt terület tulajdonosának hozzájárulását,

i) a részletes építési ütemtervet,

j) az építési munkák által érintett közúthoz kapcsolódó zöldterület megóvására irányuló, valamint az építési munkák során elkerülhetetlenül károsodó zöldterület helyreállítása érdekében teendő intézkedések ismertetését.

(5) A burkolatbontás a közút nem közlekedési célú igénybevételének minősül, amelynek ellentételezéseként az Önkormányzat részére külön önkormányzati rendeletben meghatározott igénybevételi díjat kell fizetni.

III. Fejezet

A burkolatbontás

5. Tilalmi időszakok

5. § (1) A közút burkolatának felbontása november 15-étől március 15-éig terjedő időszak alatt tilos.

(2) Az új közút megépítésének, továbbá meglévő közút felújításának, újjáépítésének befejezését követő ötödik év december 31-éig a burkolat felbontása tilos.

(3) A polgármester különösen indokolt esetben, közérdekből felmentést adhat az (1) és (2) bekezdésben meghatározott burkolatbontási tilalom alól.

(4) Közérdeknek minősül különösen

a) az európai uniós, állami, illetve önkormányzati támogatásból megvalósuló,

b) a jogszabályon alapuló közszolgáltatást ellátó, közhatalmat gyakorló szervezet alaptevékenységét lényegesen befolyásoló, vagy

c) az önkormányzati érdeket érintő

beruházás határidőre történő befejezése.

6. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján burkolatbontási tilalom alatt álló közutak címjegyzékét a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal közlekedéshatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége vezeti.

(2) A kérelmező - az ötéves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a közút építésének megkezdése előtt köteles

a) már a tervezés időszakában felhívni az érintett ingatlan tulajdonosát azon igényének a bejelentésére, amelynek a kielégítése burkolatbontással jár,

b) figyelmeztetni az érintett ingatlan tulajdonosát arra, hogy ha a közműbekötési igényének megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végezteti el, úgy arra az útépítés befejezését követő öt éven belül nem lesz lehetősége,

c) felhívni az érintett közmű kezelőjét arra, hogy a hálózatát vizsgálja meg, és a szükséges felújítási munkát végezze el, valamint az érintett ingatlan hiányzó csatlakozó-vezetékét - ha ezek elvégzése öt éven belül lenne esedékes - építse ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljék szükségessé.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott felhívásra és figyelmeztetésre vonatkozó dokumentumot a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell.

7. § Az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti tilalom alól kivételt képez a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 38. §-a szerinti rendkívüli igénybevétel.

6. Rendkívüli igénybevétel

8. § (1) A közút rendkívüli igénybevétele esetén az igénybe vevő köteles az igénybevételt a közútkezelőnek − az igénybevétel megkezdése előtt lehetőleg tizenkét órával, de legkésőbb azzal egyidejűleg − elektronikus úton bejelenteni. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani. Az igénybe vevő a rendkívüli igénybevétel okának meghatározását, továbbá a rendkívüli igénybevétel halaszthatatlanságára vonatkozó egyértelmű üzemeltetői nyilatkozatot a meghibásodás tudomására jutásának idején, de legkésőbb a munka megkezdését követő tizenkét órán belül − elektronikus úton − köteles megküldeni a közútkezelőnek.

(2) A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybe vevőnek a munkavégzés helyszínén egy méterszer fél méter méretű, az igénybe vevő nevét, elérhetőségét, valamint a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyeznie.

(3) A munkaterületről történő végleges levonulást követően - legkésőbb a munkaterület közútkezelő részére történő visszaadásakor - a közútkezelő részére át kell adni az igénybevétel idejére kialakított ideiglenes forgalmi rendről készített helyszínrajzot és a helyszínrajznak megfelelően kialakított forgalmi rendről készített digitális fényképfelvételeket.

(4) Ha a rendkívüli igénybevétel - a burkolat helyreállítását is beleértve - 72 órán belül nem zárul le, a munkakezdési hozzájárulást pótlólag meg kell kérni, és a munkát a közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembevételével kell elvégezni.

(5) A helyreállítási kötelezettség 9-11. §-ban meghatározott szabályait a rendkívüli igénybevétel esetében is alkalmazni kell.

IV. Fejezet

Kivitelezési előírások

7. Helyreállítási kötelezettség

9. § (1) A burkolatbontási tilalom alatt álló közút felbontása esetén helyreállítási kötelezettség terheli a munkakezdési hozzájárulás jogosultját a felfestések és jelzések eredeti mintázatának megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Újjá kell építeni

a) út esetében

aa) a bontott forgalmi sáv teljes kopórétegét az útszegélytől az út tengelyéig a nyomvonal teljes hosszán, a bontáshoz legközelebb eső víznyelőtől a bontással ellentétes irányban lévő vízválasztóvonalig,

ab) abban az esetben, ha az út vízelvezetését nem kiépített víznyelő biztosítja, a forgalmi sáv teljes kopórétegét a munkaárok szélétől számítva 15-15 méter hosszan kell helyreállítani,

ac) útátvágás esetén a forgalmi sáv teljes kopórétegét a munkaároktól 2-2 méter hosszban, munkaárok felett a teljes szerkezet 30-30 centiméteres túlnyúlásával,

b) járda esetében

ba) a járófelületet a nyomvonal teljes hosszán,

bb) közműbekötésnél (keresztirányú bontásnál) a munkaárok szélétől 2-2 méter hosszban a teljes járófelületet,

bc) a munkaároktól 20-20 centiméteres túlnyúlással a teljes szerkezetet,

c) díszburkolat esetében a munkaárok felett 20-20 centiméteres túlnyúlással a teljes szerkezetet,

d) gépkocsi-behajtó esetében a teljes járófelületet.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól a polgármester eltérést engedélyezhet, amennyiben az útburkolatbontás helyreállítása európai uniós támogatásból finanszírozott közműberuházás keretében történik.

10. § (1) A burkolatbontási tilalom alatt nem álló közút felbontása esetén helyreállítási kötelezettség terheli a munkakezdési hozzájárulás jogosultját a felfestések és jelzések eredeti mintázatának megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Újjá kell építeni

a) út esetében

aa) a munkaárok felett 30-30 centiméteres túlnyúlással a betonalapot,

ab) a bontott forgalmi sáv teljes kopórétegét a nyomvonal teljes hosszán a munkaárok szélétől 50-50 centiméter szélességben,

ac) nyomvonalas bontás esetén, amennyiben a bontás külső széle az út szegélyétől számítva egy méteren belül húzódik, a kopóréteget az út szegélyéig,

ad) közműbekötés átvágása esetén a munkaároktól 1-1 méter hosszban a kopóréteget,

b) járda esetében

ba) a munkaárok felett 20-20 centiméteres túlnyúlással a betonalapot,

bb) a járda teljes szélességében, teljes bontási hosszban a járófelületet,

bc) közműbekötés átvágása esetén a munkaároktól 1-1 méter hosszban a teljes járófelületet,

c) díszburkolat esetében a járófelületet a munkaárok felett 20-20 centiméteres túlnyúlással.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól a polgármester eltérést engedélyezhet, amennyiben az útburkolatbontás helyreállítása európai uniós támogatásból finanszírozott közműberuházás keretében történik.

11. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a munkavégzés helyszínén kihelyezett egy méterszer fél méter méretű, az igénybe vevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblán a munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékoztatást adni.

(2) A járda helyreállításakor hosszirányú munkahézag nem alakítható ki, keresztirányú hézag pedig csak húsz méterenként lehet. Aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.

(3) Ha a meglévő útburkolat területének

a) több mint 70%-át felbontják, a közútkezelő előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését,

b) több mint 50%-át felbontják, a közútkezelő előírhatja a kopóréteg teljes szélességben történő újraépítését.

(4) Nyomvonalas jellegű munka esetén - a mozgáskorlátozottak közlekedésének a megkönnyítése érdekében - a nyomvonalba eső útcsatlakozásnál a kiemelt szegélyt két centiméter magasságúra az útpályához kell süllyeszteni, melyhez hozzá kell igazítani a járda burkolatát. A süllyesztést teljes járdaszélességben - műszaki akadály esetén legalább egy méter szélességben - kell kivitelezni.

(5) Szintbe helyezett közműszerelvény, illetve fedlap középpontjától számított egy méter átmérőjű körön belül az úttest síkjához képest a közműszerelvény, illetve fedlap felszíne legfeljebb öt milliméterrel, víznyelő esetében legfeljebb tizenöt milliméterrel mélyebb síkban helyezkedhet el. A közműszerelvény, illetve fedlap az úttest síkjából nem emelkedhet ki.

(6) A közút területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról pedig az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni. A közút területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény tulajdonosa a fenntartás keretén belül köteles gondoskodni a megsüllyedt, megváltozott helyzetű építmény esetében az eredeti állapot helyreállításáról.

8. A munkaterület átvétele

12. § (1) A munkakezdési hozzájárulás önmagában nem jogosít az adott munkaterület birtokbavételére, arra kizárólag a (2) bekezdés szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kerülhet sor.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a munka megkezdése előtt a közútkezelőtől át kell vennie a munkaterületet, és erről jegyzőkönyvet kell készítenie.

(3) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a közútkezelői hozzájárulásban előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

(4) A munkaterületátadás-átvétel időpontjától a munkaterület közútkezelő részére történő visszaadásáig a munkakezdési hozzájárulás jogosultja a munkaterületért teljes felelősséggel tartozik.

9. A munkaterület és a forgalom elválasztása

13. § (1) A közúton végzett munkával érintett munkaterületet a forgalomtól − a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint − el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) Az útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző cég nevét és címét, valamint közmű esetén annak fajtáját.

(3) Jelzőlámpás csomópont lekapcsolása csak az azt üzemeltető lekapcsolási engedélyével lehetséges.

10. A munka végzése

14. § (1) Földmunka esetén a munkaárok fát két méteren belül nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett − kézi vagy gépi − átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét egy méteren belül nem közelítheti meg.

(2) Fa törzsétől mért három méteres sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során öt centiméternél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A két és öt centiméter közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(3) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét − amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll − a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(4) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

11. Az anyagok kiszállítása és tárolása

15. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok kiszállítására és a munkavégzés helyén történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkavégzés helyén csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot − mind a gyalogos-, mind a járműforgalom felőli oldalon − a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) Fák tövében, zöldterületen, a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagot, a kitermelt földet és törmeléket tárolni ideiglenes jelleggel sem szabad.

(5) A felbontott burkolat olyan − jó állapotú − idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell − dokumentálva − átadni.

(6) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot közterületen tárolni nem szabad. Azt a hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül − legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig − a munkakezdési hozzájárulásban előírt lerakóhelyre kell elszállítania, és dokumentálnia kell az anyagnak a lerakóhelyen való átadását.

12. Ideiglenes helyreállítás

16. § (1) A munka elvégzésével egy időben − amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal − az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot − annak végleges helyreállításáig − a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

13. Végleges helyreállítás

17. § (1) A közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat, felfestései és tartozékai végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni, és a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A helyreállítási munka során a közútkezelői hozzájárulásban a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai vagy egyéb ellenőrző vizsgálat rendelhető el.

(3) A zöldterület-helyreállítási munka elvégzését követően a zöldterület kezelőjével és üzemeltetőjével helyszíni bejárást kell tartani.

(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterület növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratot át kell adni a zöldterület kezelőjének.

(5) A helyreállítást a közútkezelő által a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani, és azt − ideértve annak minősítését is − a közútkezelő részére műszaki átadás-átvételi eljárás keretében bizonylatolni kell.

(6) A hozzájárulás jogosultja köteles az igénybe vett munkaterületet az építkezés befejezése után átadás-átvételi eljárás során a közútkezelőnek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a közútkezelő részére a munkavégzés minőségére vonatkozóan a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott vizsgálat bizonylatait (ideértve a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges iratanyagot is), valamint a közútkezelői hozzájárulás előírásainak megfelelően a helyreállított burkolatra vonatkozó adatokat (a kivitelezés adatai: kezdés, befejezés, a helyreállított burkolatszerkezet, geodéziai adatok). A közútkezelő a közútkezelői hozzájárulásban előírhatja, hogy a geodéziai bemérések adatait digitális formátumban is be kell nyújtani. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Építési, illetve létesítési engedéllyel megvalósított új létesítmény csak a forgalomba helyezési engedély birtokában adható át a forgalomnak.

(7) Az útfelügyelő köteles az elkészült létesítmény vagy a véglegesen helyreállított burkolat meghibásodásának észlelése esetén − a vonatkozó jótállási, szavatossági kötelezettségek alapján − kezdeményezni a közútkezelő intézkedését.

14. A forgalmi rend helyreállítása

18. § (1) Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a forgalomtechnikai hozzájárulásnak megfelelően helyreállítani vagy az új forgalmi rendet kialakítani.

(2) Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblát, útburkolati jelet el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblát vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jelet helyre kell állítani, a jelzőlámpát eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni. A munkaterület visszavétele nem történhet meg a forgalmi rend kialakításának forgalomtechnikai szakfelügyeleti ellenőrzése nélkül.

(3) A hozzájárulás jogosultjának a forgalmi rend végleges helyreállításáról a közút- kezelőt és a fővárosban a közlekedési információs központ működtetésével megbízott szervezetet három munkanappal a helyreállítás befejezése előtt értesítenie kell. A munkakezdési hozzájárulás előírhatja, hogy a forgalmi rend végleges helyreállítását helyszíni bejárásnak kell megelőznie. A helyszíni bejárás során történik a forgalmi rend kialakításának forgalomtechnikai szakfelügyeleti ellenőrzése.

15. Késedelmes vagy hibás kivitelezés

19. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azért az általa vagy megbízottja, illetve kivitelezője által okozott kárért, balesetért, amely az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételnek a megsértéséből ered, és amely egyébként a kivitelezési munkák során vagy azokkal összefüggésben keletkezik.

(2) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát a közútkezelő − a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője költségére − elvégeztetheti.

(3) Ha a véglegesen helyreállított közúton − a munka nem megfelelő elvégzése miatt − süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét kötelezni lehet a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetért, a balesetből eredő kárért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

16. Jogellenes igénybevétel

20. § Ha a közutat nem közlekedési célból a közútkezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően veszik igénybe, a közútkezelő a közlekedési hatóságnál eljárást kezdeményez az igénybe vevő eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, valamint a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére történő kötelezése céljából.

IV/A. Fejezet * 

A díjfizetési kötelezettség * 

20/A. § *  (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért díjat (a továbbiakban: igénybevételi díj) kell fizetni.

(2) Az igénybevételi díj mértéke

a) belterületi II. rendű főút esetén 70 Ft/m2/nap,

b) gyűjtőút esetén 60 Ft/m2/nap,

c) lakó- és kiszolgáló út esetén 40 Ft/m2/nap,

d) kerékpárút esetén 40 Ft/m2/nap,

e) gyalogút és járda esetén 40 Ft/m2/nap.

(3) Amennyiben a közút teljes lezárására kerül sor, az igénybevételi díj a (2) bekezdésben meghatározott díjtétel ötszöröse.

(4) Az igénybevételi díjat a munkavégzéshez szükséges területre kell megállapítani. A díj megállapítása szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(5) Az igénybevételi díj megfizetésének esedékességére, módjára és a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményeire a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletet kell alkalmazni.

20/B. § *  (1) Mentes az igénybevételi díj fizetésének kötelezettsége alól az Önkormányzat által, valamint az Önkormányzat megrendelésére végzett tevékenység miatti közút területének nem közlekedési célú igénybevétele.

(2) Az igénybevételidíj-fizetési kötelezettség alól a polgármester különös méltánylást érdemlő körülmény vagy közérdek fennállása esetén felmentést adhat.

V. Fejezet

Üzemeltetői feladatok

17. A közutak üzemeltetése

21. § (1) Az üzemeltető köteles az általa kezelt közút, valamint forgalomtechnikai létesítmény használati értékének és állagának megóvása, valamint a közúti jármű- és gyalogosforgalom biztonságos és kulturált lebonyolítása érdekében az azokon szükséges fenntartási munkákat elvégezni vagy elvégeztetni.

(2) A közút üzemeltetésével, fenntartásával, felújításával, illetve ellenőrzésével, valamint vizsgálatával kapcsolatos feladatokat szolgáltatási szerződés keretében az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság látja el.

18. Útellenőrzés

22. § (1) Az útfelügyelő az üzemeltetőt tájékoztatja - a közút, a közúti műtárgy és tartozék biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban való tartása, a kialakított forgalmi rend fenntartása, valamint a közút rongálódásából vagy egyéb okból származó veszély jelzése és elhárítása érdekében - a közút és környezete

a) állapotáról,

b) forgalmáról,

c) környezetvédelmi helyzetéről,

d) forgalomtechnikai létesítményének és jelzéseinek a meglétéről és állapotáról,

e) forgalombiztonságot befolyásoló üzemeltetési hiányosságairól,

f) rongálódásáról,

g) burkolatbontással járó vagy egyéb igénybevételéről, valamint

h) zöldterületének állapotáról.

(2) Az útfelügyelői feladatokat a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési ügyekért felelős szervezeti egysége látja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

24. § E rendeletet a hatálybalépéskor folyamatban lévő, el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

25. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

26. § * 

Kovács Róbert
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendeletéhez


  Vissza az oldal tetejére