Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (5) bekezdésében, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 67. §-ában, valamint a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (4) bekezdésében és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 17. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. Bejelentésköteles ipari tevékenység: a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ipr.) 1. mellékletében felsorolt tevékenységek;

2. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt - része;

3. *  Jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. függelék II. pont a) alpontjában meghatározott fogalom;

4. Játszótér: az a közterületen található külső tér, amelyet a játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem;

5. Játszótéri eszköz: a játszótéren vagy azon kívül elhelyezett eszköz vagy építmény, ideértve annak szerkezeti elemét is, amelyet a gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak, illetve az az eszköz, parki berendezési tárgy, amely a közterületet funkciója betöltésére alkalmassá teszi.

6. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

7. Közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület.

8. Magánút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közforgalom elől elzárt vagy közforgalom elől el nem zárt magánterület.

9. Szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 23a. pontjában meghatározott szeszes ital.

10. Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület vagy magánterület (közút, magánút).

11. Útburkolat: az úttestnek, a járdának, az út egyéb területének, illetve a kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete az alappal és az ágyazattal együtt.

12. Úttest: az útnak a járművek közlekedésére szolgáló része.

13. *  Zöldterület: a kerület növényzettel fedett vagy e célból kialakított, más közigazgatási területfelhasználási egységbe nem tartozó közterülete ideértve azt a közterületet is, amely zöldterületi funkciójú, de arról a növényzetet károsító hatások részben vagy egészben kipusztították.

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos hatósági eljárást átruházott hatáskörben a jegyző folytatja le.

(2) *  A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos hatósági eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) *  E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amelyet jogszabály nem minősít szabálysértésnek vagy bűncselekménynek.

(4) *  A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható.

(5) *  Az e rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság összege - a 22. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - legalább tizenötezer forint, legfeljebb ötvenezer forint.

3. § (1) *  A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő kiskorú esetében a helyszíni bírság és a közigazgatási bírság, nagykorú esetében a közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható. A figyelmeztetés nem alkalmazható, ha a természetes személy egy éven belül a közösségi együttélés szabályait megsértette.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt kiszabott helyszíni bírságot harminc napon belül kell megfizetni az Önkormányzat számlájára a jogsértő részére átadott készpénz-átutalási megbízáson.

(3) A kiszabott helyszíni bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. A kiszabott közigazgatási bírságot a jogsértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályai

3. Kőbánya címerének, nevének, a településrészek megnevezésének használata, valamint az utcák megjelölése

4. § (1) Aki Kőbánya címerét engedély nélkül, az engedélytől eltérő módon, illetve az Önkormányzat jó hírnevét vagy a közösséget sértő módon használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében százötvenezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

5. § (1) *  Aki az 1. mellékletben meghatározott nevet vagy annak toldalékolt alakját az Önkormányzat jó hírnevét, jogát vagy jogos érdekét vagy a közösséget sértő módon, avagy ilyen célból használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében százötvenezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

6. § (1) Aki utcanévtáblát, házszámtáblát vagy közcélú információhordozót jogosulatlanul

a) eltávolít,

b) kihelyez vagy

c) eltakar, illetve bármilyen módon a tájékoztató jellegét megszünteti,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Aki a házszámtábla kihelyezésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében százötvenezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

4. Kőbánya rendezettségének védelme

7. § (1) Az az ingatlantulajdonos, -kezelő vagy -birtokos, aki

a) nem gondoskodik az ingatlana előtti járda, az ingatlanához csatlakozó járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület, járda hiányában az ingatlana telekhatárától számított egy méter széles területsáv gondozásáról, tisztán tartásáról, gyomnövényektől, illetve gyomfáktól történő mentesítéséről, síkosság-mentesítéséről és a hó eltakarításáról,

b) az ingatlanán lévő felépítmény homlokzatát vagy az ingatlana kerítését nem tartja tisztán, nem gondoskodik az építménye falának, illetve az ingatlana kerítésének a tövéből kinövő gyomnövényektől, illetve gyomfáktól történő mentesítéséről,

c) nem gondoskodik a telekingatlana tisztán tartásáról és gyomnövényektől, illetve gyomfáktól történő mentesítéséről, vagy

d) nem gondoskodik a telekingatlanáról a közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében százötvenezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a terület akkor gondozott, ha

a) a talajtakaró növényzet magassága a húsz centimétert nem haladja meg,

b) a fás szárú növények, illetve bokrok két és fél méter magasság alatti része nem nyúlik az úttest, illetve a járda fölé, és

c) a fás szárú növény sarját eltávolították.

(3) Aki

a) az építési vagy bontási területet nem tartja tisztán,

b) a közterületen sót, sós homokot vagy azokkal szennyezett havat helyez el,

c) hirdetményt, plakátot vagy falragaszt nem a kijelölt helyen, illetve a kijelölt helyen jogosulatlanul helyez el,

d) kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát vagy egyéb reklámfelületet nem tart tisztán,

e) a hulladékgyűjtés céljára a közszolgáltató által közterületre kihelyezett gyűjtőedénybe háztartási hulladékot helyez el, vagy

f) a városrészre meghirdetett lomtalanítás időpontját megelőzően több mint 24 órával helyezi el a feleslegessé vált tárgyakat, ingóságokat (lomokat), illetve úgy helyezi el azokat, hogy azzal akadályozza a gyalogos vagy a járműforgalmat,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(4) A közszolgáltató vagy más területhasználó köteles gondoskodni a tevékenységével összefüggésben közterületen elhelyezett műtárgy rendezettségéről és tisztán tartásáról, valamint a műtárgy fél méteres körzetének tisztán tartásáról, a gyomnövényektől, illetve gyomfáktól való mentesítéséről.

(5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(6) *  Az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

8. § (1) Aki a közterületen a rendeltetésszerű használatot akadályozó tárgyat jogosulatlanul helyez el, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Aki az utcabútort vagy a közterületi térelválasztó elemet nem rendeltetésszerűen használja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

5. A zöldterület védelme

9. § (1) A zöldterületet a rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül szabad használni.

(2) Járművel csak a zöldterület erre a célra kijelölt részén szabad közlekedni.

(3) A zöldterületre gépi meghajtású járművel behajtani, illetve beállni tilos.

(4) Szökőkút medencéjében fürdeni vagy annak vízébe lépni, illetve abból vizet vételezni tilos.

(5) A közterületen elhelyezett vízvételező helyet a rendeltetésétől eltérően használni tilos.

(6) Aki az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(7) *  Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

6. A szeszesital- és bódítószer-fogyasztással, valamint az üzletek környezetének tisztán tartásával kapcsolatos szabályok

10. § (1) Tilos szeszes ital közterületen történő fogyasztása a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmat nem kell alkalmazni

a) az érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkező, szeszes ital árusítására jogosult vendéglátó egység területére, annak teraszára, illetve a kitelepülésre nyitvatartási időben,

b) a szeszes italt is forgalmazó alkalmi rendezvények területére a rendezvény ideje alatt.

11. § (1) Az üzlet üzemeltetője köteles nyitvatartási időben az üzlet előtti közterület három méteres sávjának tisztán tartásáról gondoskodni.

(2) A szeszes italt is forgalmazó, illetve a közterületi terasszal vagy kitelepüléssel nem rendelkező üzlet üzemeltetője köteles intézkedni annak érdekében, hogy nyitvatartási időben az üzlet bármely bejáratától számított tíz méteren belül közterületen szeszes italt ne fogyasszanak.

(3) Aki az (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(4) *  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

11/A. § *  (1) Tilos kettőnél több ember által hajtható olyan járművet, amelyen szeszes italt fogyasztanak,

a) más számára használatba adni, illetve

b) használni.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

12. § (1) Tilos a nem emberi fogyasztás céljára készült, kóros bódulat előidézésére alkalmas bódítószernek közterületen a szervezetbe történő bevitele vagy fogyasztása.

(2) Aki az (1) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

7. A játszóterek használata

13. § (1) Aki

a) a játszótérre szeszes italt visz be,

b) a játszótéri eszközt nem a rendeltetésének megfelelően használja, vagy

c) a játszótéri eszközt úgy használja, hogy azzal másokat, mások testi épségét veszélyezteti,

d) *  a nyitvatartási idővel rendelkező játszótéren a nyitvatartási időn kívül engedély nélkül tartózkodik,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

8. Az állattartás

14. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat a többlakásos ingatlan közös használatú területeit ne szennyezze. Ennek bekövetkezése esetén a szennyeződés megszüntetéséről az állattartó haladéktalanul köteles gondoskodni.

(2) Állatot tilos úgy etetni, hogy az a más lakásához tartozó vagy az épület közös használatra szolgáló területét szennyezze.

(3) Tilos közterületen, közös használatú helyiségben vagy udvaron idegen, illetve gazdátlan állatot etetni.

(4) A 2. mellékletben meghatározott ingatlanra - a kutyasétáltatásra kijelölt útvonal és a kutyafuttató kivételével - kutyát bevinni, illetve beengedni tilos.

(5) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni a vakvezető, illetve a mozgáskorlátozottakat segítő kutyára.

(6) Aki az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(7) *  A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

9. Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendje

15. § (1) A szeszes italt forgalmazó üzlet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 22.00 órától 6.00 óráig nem tarthat nyitva.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik a szeszes italt forgalmazó üzletre, ha a szeszes ital árusítását 22.00 óra és 6.00 óra között szünetelteti, és erről a jegyző felé írásbeli nyilatkozatot tesz. Az üzemeltető ebben az esetben a vásárlókat tájékoztatja a szeszes ital éjszakai forgalmazásának szüneteltetéséről. A tájékoztatást az üzlet bejáratánál és az üzletben a vásárlók által jól látható helyen és jól olvasható felirattal kell megadni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást nem kell alkalmazni

a) vendéglátó üzletben,

b) szálláshelyen,

c) bevásárlóközpontban,

d) üzemanyagtöltő állomáson és

e) kulturális létesítményben.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást nem kell alkalmazni december 31-én és január 1-jén.

(5) Az (1) és (2) bekezdés előírásainak megsértése esetén a Kertv. és a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker.) által meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

16. § (1) Vendéglátó üzlet zárt helyiségében zeneszolgáltatás, illetve műsoros előadás 22.00 óra és 6.00 óra között csak zárt nyílászárók mellett nyújtható.

(2) Vendéglátó üzlet kerthelyiségében, előkertjében, illetve nyitott teraszán zeneszolgáltatás, illetve műsoros előadás 22.00 óra és 6.00 óra között nem nyújtható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás a lakodalmi rendezvényre nem alkalmazható.

(4) Aki az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás alól a külön jogszabály szerinti rendezvénytartási engedéllyel rendelkező zenés, táncos rendezvénynek helyet adó építményre, területre a rendezvénytartási engedély jogosultjának kérelmére legfeljebb egy éves időtartamra a polgármester felmentést adhat. A kérelem illetékmentes.

(6) Az (5) bekezdés szerinti felmentés megtagadható, ha a kérelmezővel szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éves időtartamon belül bármely hatóság a kereskedelemre, a zenés, táncos rendezvényekre vagy a zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó jogszabály alapján szankciót alkalmazott.

(7) Az (5) bekezdés szerinti felmentés visszavonható, ha a zeneszolgáltatással, illetve műsoros előadás tartásával kapcsolatban a felmentés időtartama alatt az Önkormányzathoz panaszbejelentés érkezik, vagy a felmentés jogosultjával szemben a felmentés időtartama alatt bármely hatóság a kereskedelemre, a zenés, táncos rendezvényekre vagy a zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó jogszabály alapján szankciót alkalmaz.

10. A nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatott tevékenység

17. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségben lévő üzlet szeszes italt a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával forgalmazhat.

(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiségben működő vendéglátó üzletben zeneszolgáltatás, műsoros előadás - különösen hangosító berendezés működtetésével - 22.00 óra és 6.00 óra között csak a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával nyújtható.

(3) Nem lakás céljára szolgáló helyiségben működő üzlet tevékenységéhez kapcsolódó szállítási, rakodási tevékenység 22.00 óra és 6.00 óra között csak a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával folytatható.

(4) A (1)-(3) bekezdésben meghatározott társasházi közgyűlési hozzájáruló határozatot a kereskedelmi tevékenység végzőjének személyében történő változás (jogutódlás) esetén az új jogosultnak kell beszereznie.

(5) Az (1)-(3) bekezdés előírásainak megsértése esetén a Kertv. és a Ker. által meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

18. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségben bejelentés-köteles ipari tevékenység csak a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával folytatható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységhez kapcsolódó szállítási, rakodási tevékenység 22.00 óra és 6.00 óra között csak a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatával folytatható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közgyűlési hozzájáruló határozatot az ipari tevékenység végzőjének személyében történő változás (jogutódlás) esetén az új jogosultnak kell beszereznie.

(4) Az (1) és (2) bekezdés előírásainak megsértése esetén az Ipr. által meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

11. A közterületen történő szolgáltatásnyújtás tilalma

19. § (1) Tilos a közterületen másoknak zaklató módon szolgáltatást nyújtani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában másoknak zaklató módon nyújt szolgáltatást, aki a gyalogosnak, gépjárművezetőnek, illetve a nyilvános helyen lévő személynek hozzájárulása nélkül végez szolgáltatást.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és ötezer forinttól kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(4) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

12. Az együttélés szabályainak megszegése

20. § (1) Aki többlakásos ingatlanban

a) a közös használatban lévő területet, épületrészt úgy használja, hogy azzal a lakóközösség által elfogadott szervezeti és működési szabályzatban vagy házirendben rögzített előírásokat megszegi,

b) a közös használatban lévő területen, épületrészen - ha a lakóközösség által elfogadott szervezeti és működési szabályzat vagy házirend eltérően nem rendelkezik - dohányzik, alkoholt fogyaszt, vagy ott egyedül vagy mással indokolatlanul és másokat zavaró módon, huzamosabb ideig tartózkodik,

c) a külön tulajdonában vagy jogcímétől függetlenül használatában álló ingatlanban általa vagy a megbízásából végzett építési, szerelési, felújítási munkálatok során keletkezett, a közös használatra szolgáló területre, épületrészre került szennyeződést vagy hulladékot a munkálatok befejezését vagy a munkálatok tizenöt napot meghaladó szüneteltetése esetén a szüneteltetés megkezdését követő ésszerű, de legfeljebb nyolc napos határidőn belül nem távolítja vagy távolíttatja el, vagy

d) a közös használatban lévő területet, épületrészt indokolatlanul beszennyezi,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Aki többlakásos ingatlan épületének falát, illetve épület közterülettel határos falát labdajáték céljára használja, ha rongálás nem valósul meg, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

13. A közutak használata és a burkolatbontás

21. § (1) Aki

a) a közutat nem közlekedési célból, a kezelő hozzájárulása nélkül veszi igénybe,

b) munkakezdési hozzájárulás nélkül - az azonnali intézkedést igénylő hibaelhárítás kivételével - burkolatbontással járó tevékenységet folytat,

c) az útburkolatot ideiglenesen vagy a megjelölt határidőn belül véglegesen nem vagy nem megfelelően állítja helyre,

d) a közutat érintő munkavégzés során az anyag tárolására, illetve elszállítására vonatkozó előírásokat nem tartja be,

e) a közlekedés biztonságát veszélyeztetve nem gondoskodik az útpálya vagy a járda elszennyeződésének megakadályozásáról,

f) a munkák befejezése után - az annak időtartamára ideiglenesen kihelyezett - közúti jelzéseket nem távolítja el, illetve a megsérült forgalomtechnikai létesítményeket eredeti állapotukba nem állítja helyre, vagy

g) az utak, illetve járdák felbontása esetén az Önkormányzat Képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget,

megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ötezer forinttól természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

14. A közterületen történő dohányzás

22. § (1) A nevelési, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális intézmények, közhivatalok és azok telephelyei, továbbá az egyházi épületek ingatlana kerítésének, ennek hiányában telekhatárának tizenöt méteres közterületi körzete nemdohányzó közterület. A nemdohányzó közterületen dohányozni tilos.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét a közterület-felügyelő a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2/A. § (2) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. február 1-jén lép hatályba.

(2) A 14. § (5) bekezdése, a 22. § és a 2. melléklet 2016. június 1-jén lép hatályba.

24. § * 

Kovács Róbert
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendeletéhez * 

A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által védett nevek

1. Felsőrákos

2. Gyárdűlő

3. Keresztúridűlő

4. Kőbánya

5. Kőbánya-Kertváros

6. Kúttó

7. Laposdűlő

8. Ligettelek

9. Népliget

10. Óhegy

11. Téglagyárdűlő

12. Újhegy

2. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendeletéhez

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat közigazgatási területén a kutyasétáltatás tilalmával érintett ingatlanok

1. Csajkovszkij park

2. Dausz Gyula park

3. Gépmadár park

4. Kistorony park

5. Óhegy park

6. Rottenbiller park

7. Sportliget 42444/34, 42450/1, valamint 42450/3 helyrajzi számú közterülete

8. Szent László tér

9. Újhegy park


  Vissza az oldal tetejére