Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (III. 24.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros X. kerület, Sárosi utca - Vasgyár utca - Vaspálya utca - Noszlopy utca által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a tájékoztatást adó érintett települési önkormányzatok véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros X. kerület közigazgatási területének az 1. mellékletben meghatározott Sárosi utca - Vasgyár utca - Vaspálya utca - Noszlopy utca által határolt részére terjed ki (a továbbiakban: terület).

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. környezetbarát termelői funkció: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, és a környezet egyik elemét sem terheli a külön jogszabályokban meghatározott kibocsátási határértékeket meghaladó mértékben;

2. meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal: olyan építési vonal, amelyen a szabályozási tervben meghatározott mértékben épülethomlokzatnak kell állnia;

3. szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, ahol az összes építhető bruttó szintterület értéke az általános szintterületi mutató értékből és a kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók - a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt - épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze;

4. tájékoztató eszköz:

a) a személy vagy szervezet nevére, tevékenységi körére, elérhetőségére utaló, a személy, illetve szervezet által használt épületen vagy az épület telkén elhelyezett, valamint

b) a reklám nélküli útbaigazító, irányító

eszköz;

5. áttört kerítés: olyan kerítés, amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja.

II. Fejezet

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó rendelkezések

3. A városkép védelme

3. § (1) Homlokzatot részleges színezéssel ellátni csak akkor lehet, ha az igazodik az épület tagolásához és díszítőelemeihez.

(2) Napenergiát hasznosító berendezés magastetős épület tetején a tetőszerkezettel azonos dőlésszögben helyezhető el.

(3) Energiatermelő szélkerék nem helyezhető el.

4. Tájékoztató és hirdetőeszközök

4. § (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál a közterületről látható részen megjelenő tájékoztató eszköz méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben és ahhoz esztétikailag igazodóan kell kialakítani.

(2) Meglévő épület esetén tájékoztató eszköz csak az ott folytatott tevékenységre utaló tartalommal, a homlokzat tagolásához igazodóan helyezhető el. A tájékoztató eszköz a homlokzat felületének legfeljebb 10%-át foglalhatja el, amelybe a homlokzat síkjára merőlegesen elhelyezett eszköz felülete is beszámít.

(3) Épületek tetőzetén reklámcélú felület csak vonalszerű, áttört fényreklámként helyezhető el, amely a nappali és az éjszakai városképet nem zavarhatja. Vonalszerű, áttört fényreklám az épület tömör homlokzati síkján is elhelyezhető. Villogó fényreklám, lézer- vagy ultraibolya fény nem használható.

(4) Az épület közterületről látható homlokzatán vagy kerítésén, valamint az előkertben A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretű reklámcélú felület nem helyezhető el.

(5) A területen óriásplakátot elhelyezni csak az építési terület határozott idejű lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken lehet.

(6) Közterületen új reklámcélú felület nem helyezhető el. Ez alól kivételt képeznek a tömegközlekedési utasváró felületének legfeljebb 1/3-án, az építési reklámhálón és az építési terület határozott idejű lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen kialakított reklámcélú felületek.

(7) Az épület valamennyi homlokzatának egyidejű felújítása idején a közterületről látható homlokzat előtt az építési védőhálón reklámcélú felületet lehet elhelyezni, melyen fel kell tüntetni az épület végleges homlokzati rajzát is. A reklámcélú felület a homlokzat felületének 20%-a, legfeljebb 150 m2 lehet.

5. Kerítés kialakítása

5. § (1) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított legalább 6-6 méteren belül a kerítést átlátást biztosító módon kell kialakítani.

(2) Áttört kerítés legfeljebb 2,2 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat.

(3) A tömör kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter, anyaga és megjelenése (színe, vakolata, burkolata) a fő rendeltetésű épülethez igazodik.

(4) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyaglemez anyagú, illetve a környezettel nem harmonizáló, a környezettől idegen színű vagy mintázatú kerítés nem létesíthető.

(5) A telkeken belül az egyes külön használatú telekrészek elválasztására legfeljebb 2,0 méter magas kerítés létesíthető.

6. Közterület-alakítás

6. § (1) Meglévő közterület átalakításakor a teljes keresztmetszetet a közúti, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés, a közművek, a zöldfelületek és a közterületi berendezési tárgyak összhangjának biztosítása mellett, rendezetten kell elhelyezni.

(2) Meglévő közterület bővítése vagy átépítése során az út mentén - az adottságoktól függően - egy- vagy kétoldali fasort kell telepíteni, vagy a hiányos fasort pótolni, amennyiben ezt a fizikai adottságok lehetővé teszik.

III. Fejezet

A járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

7. Személy- és tehergépjárművek

7. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-várakozóhelyeket a 3. melléklet szerint kell biztosítani.

(2) Azon a telephelyen, ahol rendszeres tehergépjármű-forgalomra kell számítani, a tehergépjárművek elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(3) Teher- és személygépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

8. Kerékpárok

8. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára a 4. melléklet szerint kell elhelyezési lehetőséget biztosítani.

IV. Fejezet

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó és környezetvédelmi rendelkezések

9. A zöldfelületek kialakítása és védelme

9. § (1) Utak menti zöldsávban telepítendő fasor esetén, ha a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi, legalább 1,5 méter széles, az útburkolattal párhuzamos zöldfelületet kell létesíteni az öntözés lehetőségének biztosításával.

(2) Fasor telepítésénél, illetve meglévő felújításánál a faállományt honos fafajokból kell kialakítani.

(3) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű fák ültetendők legalább 8 méter tőtávolságban. Az ültetéssel egy időben biztosítani kell az öntözés lehetőségét.

10. Építési övezetek zöldfelületei

10. § (1) A területen a 20% zöldfelületi arányt el nem érő, már beépített telkek meglévő zöldfelületi aránya nem csökkenhet új építés vagy új burkolt felületek létesítése által.

(2) A telkek beépítésével, beépítésének növelésével egyidejűleg a telepített lombos fák számának el kell érnie az építési övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 100 m2-re után legalább az 1 db-ot.

(3) A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden 4 db várakozóhely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként legalább 4 m2 termőföldterület biztosításával.

(4) A zöldfelület mértékébe nem számítható be a gépjármű-közlekedésre és álló jármű tárolására szolgáló felület.

11. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

11. § (1) A térszín alatti beépítésnél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről. A talajvíz áramlásának lehetősége műszaki eszközökkel biztosítandó a talaj vízháztartásának és a térszín alatti épületszerkezet károsodásának megelőzése céljából.

(2) A terület potenciális talajszennyezettsége miatt az építési tevékenységet megelőzően a területen talaj- és talajvízvizsgálatot kell végezni, és annak eredményétől függően kell a szükséges intézkedéseket megtenni.

(3) Hulladékkezelő és -ártalmatlanító tevékenység a területen nem végezhető, a hulladék szabadtéri tárolása nem megengedett.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos rendelkezések

12. Telekalakítás

12. § (1) A területen nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) Közterületi telek ütemezetten is kialakítható.

13. A magánút

13. § (1) Telektömb belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbiak szerint:

a) e rendeletnek a telek kialakítható legkisebb méretére, a szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseit a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni;

b) a magánút létrehozása után visszamaradó építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak;

c) magánút csak a szabályozási terven „magánút létesíthető” jelöléssel meghatározott területen alakítható ki;

d) a magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út, kerékpárút vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki;

e) a magánút telkének szélessége

ea) legfeljebb 2 telek kiszolgálása esetén legalább 8 méter,

eb) gyalogút és kerékpárút esetén legalább 4 méter;

f) a magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

(2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ha az épület nem a magánút felőli telekhatáron áll.

VI. Fejezet

Közművekre vonatkozó rendelkezések

14. Általános közművekre vonatkozó előírások

14. § (1) A területen teljes közművesítettséget kell biztosítani.

(2) Új építési telkek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(3) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(4) Épületgépészeti elem közterületről látható módon csak az épület részeként, az épület homlokzatához illeszkedő módon vagy takart kivitelben helyezhető el.

15. Víziközmű

15. § (1) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(2) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.

(3) A szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

16. Energia közmű

16. § (1) Nyomvonalas közműlétesítmény, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.

(2) A közép-, a kisfeszültségű és közvilágítási hálózat nyomvonalas létesítményeit föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(3) Gáznyomásszabályzó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el, vezeték (kábel, csővezeték) nem vezethető a falsíkon kívül.

17. Elektronikus hírközlés létesítménye

17. § (1) Épületen antenna és antennatartó szerkezet csak a városképi szempontok érvényesítésével, a környezethez illesztett módon helyezhető el.

(2) Önálló antennatartó szerkezet (torony) lakó- és vegyes területtől legalább 500 méter távolságra létesíthető.

(3) A vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítménye csak föld alatti kivitelben helyezhető el. Kábelrekonstrukció és áthelyezés során a meglévő légkábelt földkábelként kell átépíteni. A meglévő távközlési oszlopok áthelyezése, valamint új oszlop létesítése nem megengedett.

(4) Kisméretű (legfeljebb 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) a meglévő közműoszlopon elhelyezhető, az épület utcai homlokzatán takart módon helyezhető el.

VII. Fejezet

Az építés általános szabályai

18. A beépítési mód

18. § (1) A zártsorú beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető területen az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, amennyiben a 1. melléklet másképp nem jelöli.

(2) A telek közterület felőli telekhatárának legalább 50%-án épületnek kell állnia.

19. Közhasználat céljára átadott terület kialakítása

19. § (1) A közhasználatra átadott terület csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre, gépjárműparkolásra és zöldfelület létesítésére alakítható ki.

(2) A közhasználatra átadott területet a környező közterületekkel összhangban, azokkal legalább azonos minőségben kell kialakítani. A közhasználatra átadott terület felé néző homlokzat úgy alakítandó ki, mintha az közterületre nézne.

20. Konténer elhelyezése

20. § Építményt helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási épületként, az építkezéshez szükséges időtartamra helyezhető el.

21. Az egyes építményfajták elhelyezése

21. § Közforgalom számára szolgáló önálló üzemanyagtöltő állomás és önálló gépkocsimosó a területen nem létesíthető.

22. Épületmagasság és illeszkedés

22. § (1) Az épület homlokzatfelületéhez hozzászámítandó építményrészek legmagasabb pontja a legnagyobb épületmagasság értékétől legfeljebb annak harmadával térhet el, kivéve technológiai építmény esetében.

(2) Zártsorú beépítésű módú építési övezetben - ha a szabályozási terv eltérően nem rendelkezik - új vagy bővítésre kerülő épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő épületek homlokzatmagasságának számtani átlagát legfeljebb 3,0 méterrel lépheti túl.

MÁSODIK RÉSZ

A beépítésre szánt területek övezeti előírásai

VIII. Fejezet

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

23. Általános előírások

23. § A kereskedelmi, szolgáltató terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál, amelyen önálló, lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

24. Gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület (Gksz-2)

24. § (1) A Gksz-2/X/Z-1 jelű építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

a) környezetbarát gazdasági funkció,

b) raktározás, logisztika,

c) kutatás-fejlesztés,

d) iroda, igazgatás,

e) kereskedelem, szolgáltatás,

f) szálláshely-szolgáltatás,

g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(2) A kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 1500 m2 lehet.

(3) A Gksz-2 jelű építési övezet területén a melléképítmények közül

a) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

b) közmű-becsatlakozási műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet a 15. § rendelkezései figyelembevételével és

e) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(4) A szabadtéri anyagtárolás nem megengedett.

(5) Az egyes telkeken az építési övezetben előírt legkisebb zöldfelület hiánya esetén új épületet létesíteni csak abban az esetben lehet, ha egyidejűleg az újonnan tervezett beépített alapterülettel legalább megegyező mértékű többlet zöldfelület létesül az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi mérték eléréséig.

(6) A Gksz-2/X/Z-1 jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

A beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

IX. Fejezet

A közlekedési területek

25. A kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

25. § (1) A Kt-Kk jelű övezet elsősorban közút, csomópont, közlekedési pálya műtárgya, tömegközlekedési megállóhely és építménye, várakozóhely, kerékpárút és kerékpársáv, járda, mindezek zöldfelülete és környezetvédelmi létesítménye, továbbá köztárgy, közmű és hírközlési létesítmény elhelyezésére szolgál.

(2) A Kt-Kk jelű övezet területén épület nem helyezhető el.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) * 

Kovács Róbert
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (III. 24.) önkormányzati rendeletéhez

2. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (III. 24.) önkormányzati rendeletéhez

Az építési övezet szabályozási határértékei

Gazdasági, jellemzően zártsorú beépítésű, raktározásra és termelésre szolgáló terület (Gksz-2/X/Z-1)

A B C D E F G H I J K
1 Az építési telek kialakítható Legnagyobb szintterületi mutató Az épület

2
Építési övezet jele Beépítési mód
legkisebb
területe
legnagyobb beépítettsége terepszint legkisebb zöld-
felülete

általános
parkolási célú
magassága
párkány-
magassága
3 felett alatt szmá szmp legalább legfeljebb legfeljebb
4 m2 % % % m2/telek m2 m m m
5 Gksz-2/X/Z-1 Z 1500 50 60 20* 2,0 0 6,0 12,0 15,0
Z - zártsorú beépítési mód
* az építési övezeti előírások szerinti kiegészítéssel

3. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (III. 24.) önkormányzati rendeletéhez

Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépjármű számának megállapítása

Egy személygépjármű elhelyezését kell biztosítani:

A
1. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység bővítése esetén 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett 10 m2, 100 m2 bruttó szintterület feletti rész minden megkezdett 20 m2-e után
2. vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után
3. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helységeinek minden megkezdett 200 m2-e után
4. raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett 1500 m2-e után
5. iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után

4. melléklet a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (III. 24.) önkormányzati rendeletéhez

Az építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

A B
1. Rendeltetés Kerékpártároló kapacitása
2. kereskedelmi egység 0-1000 m2-ig Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db
3. kereskedelmi egység 1000 m2 felett Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db
4. vendéglátó önálló rendeltetési egység A fogyasztótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db
5. ipari (üzemi)egység Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db
6. raktározási, logisztikai egység A raktárterület minden megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 1 db
7. iroda és egyéb önálló rendeltetési egység Minden megkezdett 100 m2 nettó alapterülete után 1 db

  Vissza az oldal tetejére