Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2018. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Tündérfürt utca, Eszterlánc utca, Ezüstfa utca, Tarkarét utca és Jászberényi út által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest X. kerület, Tündérfürt utca, Eszterlánc utca, Ezüstfa utca, Tarkarét utca és Jászberényi út által határolt területre (a továbbiakban: Terület) terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti Területre vonatkozó szabályozási tervet az 1. melléklet határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték;

2. intenzív zöldfelület: a termett talajon, legalább egy sorban telepített fasorral és összefüggő cserjesávval kialakított zöldfelület;

3. környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység: az olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, nincs lakosságot zavaró zaj-, rezgés- és bűzterhelése, valamint környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez nem kötött, továbbá amelyről környezeti hatásvizsgálati eljárás megállapítja, hogy jelentős környezeti hatása nincsen;

4. parkolási szintterületi mutató: a kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték;

5. szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, amely az általános és parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze;

6. útsorfa: a 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

3. A telekalakítás

3. § (1) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) A sajátos építményfajta számára az építési övezeti, illetve övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek kialakítható.

(3) Csak közforgalom számára megnyitott magánút alakítható ki, amelynek telekméretére és telekterületére az övezeti előírások nem alkalmazandók. A zsákutcaként kialakított magánút legnagyobb hossza 250 méter lehet, de 30 méternél hosszabb új zsákutca esetén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) megfelelő forduló kialakítása szükséges.

4. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek általános előírásai

4. § (1) Az építési övezet a gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek teljesen közművesített, szabadonálló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető területe.

(2) Az építési övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(3) A gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában kizárólag

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb 3, a tulajdonos, a használó, illetve a személyzet számára szolgáló lakás,

c) iroda,

d) sport,

e) parkolóház,

f) üzemanyagtöltő, illetve

g) gépkocsitároló

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a kiskereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg az 5000 m2-t.

(5) A nem saját tevékenységből származó hulladékkezelő és -ártalmatlanító tevékenység kizárólag a Gksz-1/1 övezetben az Ezüstfa utca és Eszterlánc utca saroktelkén végezhető. A hulladék szabadtéri tárolása, valamint kezelése nem megengedett.

(6) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, valamint

d) építmények minősülő antennatartó szerkezet, illetve zászlótartó oszlop.

(7) A gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek Gksz-1/1, Gksz-1/2, Gksz-1/3, Gksz-1/4, Gksz-1/5 és Gksz-1/6 építési övezetekre tagozódnak.

5. Járművek elhelyezése

5. § (1) A Területen - kivéve a Gksz-1/3 építési övezetet - a rendeltetési egységek személygépkocsi-elhelyezési igénye a telekhatártól mért legfeljebb 500 méteren belüli másik telken kialakított parkolóban vagy parkolóházban is biztosítható. A parkolóhely-elhelyezési kötelezettséget az érintett telekre egyéb építésügyi korlátozásként az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.

(2) A parkolási létesítmények közúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani. Négyszáz férőhely parkolókapacitásig egy közös ki-bejárat létesíthető.

6. A zöldfelületek általános előírásai

6. § (1) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozóhelyet fásítani kell. A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 várakozóhely után egy nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, lombos fa telepítésével kell megoldani.

(2) A beépítésre szánt területen a telek minimálisan előírt zöldfelületének legalább 50%-át aktív talajkapcsolatú területen kell létesíteni.

(3) A zöldfelület mértékébe nem számítható be a gépjármű-közlekedésre és álló jármű tárolására szolgáló felület.

(4) A legkisebb zöldfelület mértékébe az 1 méternél keskenyebb és a 2,5 m² alapterületnél kisebb egységben létesített, növényzettel fedett terület nem számítható be.

(5) Az oldalsó és hátsó telekhatár mentén legalább 3 méteres szélességben intenzív zöldfelületet kell kialakítani.

(6) A Gksz-1/3 övezet kivételével az előkertben a telekhatár mentén legalább 3 méter szélességben intenzív zöldfelület alakítandó ki. Ebben a zöldfelületi sávban burkolt felület - a közterület felől történő megközelítés útfelülete kivételével - nem alakítható ki.

(7) A Gksz-1/3 övezetben a szabályozási tervlapon jelölt helyen 10 méter széles, legalább két sorban telepített fasorral és összefüggő cserjesávval kialakított zöldfelület alakítandó ki.

(8) Gksz-1/4 övezetben a Gksz-1/5 övezet felőli telekhatár mentén 3 méter széles védőzöldsávot kell kialakítani egy sorban telepített fasorból és cserjesávból.

7. Közterületi zöldfelületek előírásai

7. § (1) Újonnan kialakítandó közterületen és meglévő közterület bővítése vagy átépítése során legalább 1,5 méter széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell létesíteni, melyben kétoldali fasor telepítendő.

(2) A fasor útsorfa minőségű, várostűrő fafajokból ültetendő legfeljebb 8 méter tőtávolságban.

8. Környezetvédelmi előírások

8. § (1) Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni védelmet biztosítani kell.

(2) A potenciálisan talajszennyezett területeken építési tevékenység csak geotechnikai jelentés alapján végezhető.

(3) Építési tevékenység, tereprendezés, illetve területfeltöltés során szennyezett talaj, valamint hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(4) A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenység csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhető.

(5) A gépjárművek által használt burkolatról származó, szénhidrogén-származékkal szennyezett csapadékvíz csak olaj- és hordalékfogó műtárgyon keresztül vezethető közcsatornába.

9. A közműellátás és a hírközlés általános előírásai

9. § (1) Útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges felújításáról, a csapadékvizek elvezetéséről és a közvilágítás biztosításáról gondoskodni kell.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt - az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelése vagy felhagyása kivételével - el kell bontani.

(3) Épület építése vagy a használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha annak a teljes közműellátása biztosítható.

(4) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(5) A szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(6) A telkeken összegyűlő csapadékvizek visszatartását telken belül kialakított záportározóban kell biztosítani. A záportározó tárolási kapacitása minden egyes létesítendő 50 m2 beépített, illetve burkolt felületre számítva legalább 1 m3 nagyságú, amelyből fékezetten és késleltetve lehet a továbbvezetést kialakítani.

(7) Villamosenergia-elosztóhálózat és vezetékes elektronikus hírközlési hálózat csak földalatti elhelyezéssel létesíthető.

10. Általános beépítési előírások

10. § (1) A Területen az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja szabadonálló.

(2) Eltérő építési övezeti előírás hiányában

a) az előkert mérete 10 méter,

b) az oldalkert mérete 3 méter,

c) a hátsókert mérete 6 méter.

(3) Az építési helyen kívül eső épületen, illetve épületrészen kizárólag átalakítás végezhető.

(4) Építési helyen kívül épület nem helyezhető el.

(5) Helikopter-leszállóhely nem létesíthető.

II. Fejezet

Részletes előírások

11. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteinek részletes előírásai

11. § Az építési övezetek beépítésre vonatkozó paramétereit a 2. melléklet határozza meg.

12. § (1) A Gksz-1/1 építési övezetben magas műtárgy nem helyezhető el.

(2) A 42544/21 hrsz.-ú ingatlan esetében a Tündérfürt utcáról egy kapubehajtó nyílhat.

(3) A 42544/21 hrsz.-ú ingatlan esetében a további teherfogalmat generáló gazdasági tevékenységet szolgáló építmény elhelyezésének feltétele új teherforgalmi bejárat létesítése az Eszterlánc utcáról nyílóan.

(4) A 42544/21 hrsz.-ú ingatlan esetében a további teherfogalmat generáló gazdasági tevékenységet szolgáló építmény létesítéséhez az Eszterlánc utca és a Tündérfürt utca kereszteződésénél a Tündérfürt utcán önálló balra kanyarodó sávot kell kiépíteni.

(5) A Gksz-1/1 építési övezetben előírt minimális zöldfelület legalább 20%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

13. § (1) A Gksz-1/2 építési övezetben magas műtárgy nem helyezhető el.

(2) A 42544/14 hrsz.-ú ingatlan esetében a Tündérfürt utca felől kapubehajtó nem létesíthető.

(3) A 42544/14 hrsz.-ú ingatlan esetében további teherfogalmat generáló gazdasági tevékenységet szolgáló építmény létesítéséhez a Napmátka utca és a Tündérfürt utca kereszteződésénél a Tündérfürt utcán önálló balra kanyarodó sávot kell kiépíteni.

(4) A Gksz-1/2 építési övezetben előírt minimális zöldfelület legalább 15%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

14. § A Gksz-1/3 építési övezetben előírt minimális zöldfelület legalább 50%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

15. § (1) A Gksz-1/4 építési övezetben a Gksz-1/5 építési övezettel határos telekhatárok mentén 20 méteren belül szabadtéri rakodó- és tárolóhely, valamint épület teherforgalmi bejárata nem létesíthető.

(2) A Csillagvirág utca felől az előkert mérete 7 méter, kivéve az utcafronton álló főépület esetén, ahol a meglévő utcai homlokzat mentén 0 méter.

(3) A Gksz-1/4 építési övezetben előírt minimális zöldfelület legalább 25%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

16. § A Gksz-1/5 építési övezetben előírt minimális zöldfelület legalább 30%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

17. § A Gksz-1/6 építési övezetben előírt minimális zöldfelület legalább 20%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

12. I. rendű főutak területe (KÖu-2)

18. § (1) A KÖu-2 övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszerei, parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közúti-vasúti villamos pályák, közmű- és hírközlési építmények, valamint zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem létesíthető.

(3) Az övezet területén - az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével - nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(4) Az övezet területén autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

13. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

19. § (1) A Kt-Kk övezet a forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak, a tömegközlekedéssel érintett kisebb jelentőségű utak és kiszolgálóutak (lakóutak), mindezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszerei, parkolók, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elemek, közmű- és hírközlési építmények, valamint zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén új épület nem létesíthető.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

21-22. § * 

D. Kovács Róbert Antal
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a 26/2018. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 26/2018. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteinek szabályozási határértékei

A B C D E F G H I J
1. Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telekterület
(m
2)
Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke
(%)
Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke
(%)
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
terepszint alatt terepszint felett Legkisebb Legnagyobb Általános Parkolásra fordítható
2. Gksz-1/1 20 000 szabadonálló 55% 45% 3,0 16,0 25% 1,5 0,0
3. Gksz-1/2 20 000 szabadonálló 65% 55% 3,0 15,0 25% 1,5 0,0
4. Gksz-1/3 7000 szabadonálló 40% 20% 4,5 15,0 25% 1,5 0,0
5. Gksz-1/4 7000 szabadonálló 50% 40% 4,5 15,0 25% 1,5 0,0
6. Gksz-1/5 7000 szabadonálló 45% 30% - 20,0 25% 1,5 0,0
7. Gksz-1/6 2500 szabadonálló 55% 45% 4,5 15,0 25% 1,5 0,0

3-4. melléklet a 26/2018. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére