Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Halom utca, Halom köz, Bánya utca, Ászok utca, Halom utca, Kápolna utca és a Kőrösi Csoma Sándor út által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest X. kerület Halom utca tengelyvonala, Halom köz tengelyvonala, Bánya utca tengelyvonala, Ászok utca tengelyvonala, Halom utca tengelyvonala, Kápolna utca tengelyvonala és a Kőrösi Csoma Sándor út tengelyvonala által határolt területére terjed ki (továbbiakban: Terület).

(2) A Területre vonatkozó szabályozási tervet az 1. melléklet határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték;

b) parkolási szintterületi mutató: kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték;

c) szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, amely az általános és parkolási szintterületi mutató értékéből adódik össze.

3. A közterület alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) Közterületen kioszk, valamint vendéglátó terasz nem létesíthető.

(2) A közterület átalakításakor a keresztmetszetet komplex módon (közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedés, közművek, zöldfelületek, berendezési tárgyak) kell megvalósítani, a közterületi berendezéseket egymással összhangban, rendezetten kell elhelyezni.

4. Az építési övezetek zöldfelületeire vonatkozó előírások

4. § (1) Az 1. melléklet szerinti értékes, megtartásra javasolt faegyed törzsétől számított 3 méter sugarú körben 0,5 méternél mélyebb alapozási munkát és a gyökérzónát érintő tereprendezési munkát végezni nem lehet. A fa törzsétől számított 1,5 méter sugarú körben vízzáró burkolat nem létesíthető.

(2) Az építési övezet területén a telek beépítésének növelésével egyidejűleg a lombos fák számának el kell érnie a telekterület minden 200 m2-ére számított legalább 1 darabot.

5. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

5. § (1) A térszín alatti gépjárműtároló elszívott levegője kéményszinten bocsátható a külső légtérbe.

(2) A gépészeti berendezés kültéri egységét zajárnyékolt kialakítással, illetve tokozottan kell elhelyezni.

(3) A 20 férőhely fölötti parkoló és a gépjármű által használt út területéről származó csapadékvíz csak olaj- és hordalékfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába.

6. A telekalakítás

6. § (1) Olyan telek, amely több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, nem alakítható ki.

(2) A sajátos építményfajta számára az építési övezeti, illetve övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

7. A közművek előírásai

7. § (1) Építési telken épületet elhelyezni csak teljes közművesítettség mellett lehet.

(2) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetnek meglévő értékes faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(3) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(4) A szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(5) Új transzformátort kizárólag egyéb rendeltetést is tartalmazó épületben lehet elhelyezni.

(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

8. A személygépjármű tárolására vonatkozó előírások

8. § (1) Építmény létesítése, bővítése, átalakítása, illetve rendeltetésének változása esetén legalább egy személygépjármű-tárolóhelyet kell biztosítani telken belül

a) minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után,

b) kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületéig minden megkezdett 20 m2-e után,

c) kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100-1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett 40 m2-e után,

d) szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló, idősek otthona, diákszálló és diákotthon) 2 vendégszobája után,

e) fő- és forgalmi szerepet betöltő gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával létrejövő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után, a terasz és a zárt fogyasztótér közül a nagyobbra méretezve,

f) kiszolgáló út melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után, a terasz és a zárt fogyasztótér közül a nagyobbra méretezve,

g) kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység minden 10 férőhelye után, ahol a férőhelyszám értelmezhető,

h) iroda és egyéb önálló rendeltetési egység minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után,

i) kollégium, diákotthon, diákszálló és idősek otthona minden 20 férőhelye után, valamint

j) hajléktalanszálló és szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett 40 m2 nettó alapterülete után.

(2) Nem kell személygépjármű-tárolóhelyet biztosítani közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egység, valamint jelentős zöldterületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park esetén.

(3) Bővítés, átalakítás, illetve rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletszemélygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni a meglévő gépjárműtárolóhely-mennyiség megtartása mellett.

(4) A keletkező személygépjármű-elhelyezési kötelezettség az ingatlan közterületi határától mért 300 méter távolságon belül közterületen is biztosítható, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

a) bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén az építési telek számára ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,

b) bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő gépjármű-tárolóhely számára a közúti csatlakozás nem biztosítható, vagy a közúti csatlakozást közterületi fasor részeként álló faegyed akadályozná,

c) az építési telek legnagyobb szélessége nem éri el a 10 métert,

d) az építési telek területe nem éri el a 300 m2-t, vagy

e) az építési telken lévő, jogszabályban védett épület vagy védett fás szárú növényzet miatt a telken belül gépjármű-tárolóhely nem helyezhető el.

(5) Nagyvárosias, telepszerű lakóterületen az épület földszintjén kialakításra kerülő, önálló, legfeljebb 100 m2 alapterületű kiskereskedelmi-szolgáltató rendeltetés esetén - amennyiben nincs előkert, vagy az nem alkalmas nagyságú - a keletkező személygépjármű-elhelyezési kötelezettség az ingatlannal határos közútszakaszon is biztosítható.

(6) Felszíni gépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

9. Az autóbusz tárolására vonatkozó előírások

9. § (1) Építmény létesítése, bővítése, átalakítása, illetve rendeltetésének változása esetén minden megkezdett 200 férőhely után egy autóbusz-várakozóhelyet kell biztosítani telken belül

a) az 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű rendeltetési egység, valamint

b) a 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetési egység

esetén.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó funkció képezi, de csak a keletkező többletautóbusz-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő várakozóhely-mennyiség megtartása mellett.

(3) A keletkező autóbuszvárakozóhely-létesítési kötelezettség ingatlannal határos közútszakaszon is biztosítható, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

a) bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén az építési telek számára az autóbusz ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,

b) bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő autóbusz-várakozóhely számára közúti csatlakozás nem biztosítható, vagy

c) az építési telken lévő, jogszabályban védett épület vagy védett fás szárú növényzet miatt telken belül várakozóhely nem helyezhető el.

(4) A közterületen elsődlegesen az útpálya szélén öbölben, de kizárólag szilárd burkolaton lehet az autóbusz-várakozóhelyet kialakítani.

10. A tehergépjármű-tárolásra vonatkozó előírások

10. § Nagyvárosias, telepszerű lakóterületen bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén az épület földszintjén létrejövő, rendszeres áruszállítást igénylő, 100 m2 alapterületnél kisebb kiskereskedelmi-szolgáltató létesítmény ellátása legfeljebb 100 méter távolságon belül közterületen kialakított koncentrált rakodóhelyről biztosítható, melyek egymástól való távolsága legalább 150 méter.

11. A kerékpártárolásra vonatkozó előírások

11. § A kerékpár-elhelyezést minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához telken belül kell biztosítani.

12. Egyéb előírások

12. § (1) Helikopter-leszállóhely nem létesíthető.

(2) Magánút nem létesíthető.

II. Fejezet

Az építés általános szabályai

13. A szabadonálló (SZ) beépítési mód előírásai

13. § (1) Amennyiben az 1. melléklet másként nem rendelkezik, új beépítés esetén az előkert mérete 5 méter.

(2) Az előkertben kizárólag

a) kerítés,

b) hulladéktartály-tároló,

c) közmű-becsatlakozási műtárgy,

d) előlépcső, valamint

e) akadálymentes közlekedést biztosító rámpa

helyezhető el.

14. Melléképítmény elhelyezése

14. § (1) A telek és a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények közül minden építési övezetben kizárólag

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény, valamint

d) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(2) A kerti építmény legmagasabb pontja az 5 métert nem haladhatja meg.

15. Üzemanyagtöltő állomás és autómosó elhelyezése

15. § (1) Közforgalmat szolgáló autómosó és üzemanyagtöltő állomás - az elektromos töltőállomások kivételével - nem létesíthető.

(2) Mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

III. Fejezet

Részletes övezeti előírások

16. Nagyvárosias telepszerű lakóterület (Ln-T)

16. § (1) Az Ln-T építési övezet területe jellemzően a 12,5 méteres épületmagasságot meghaladó, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ln-T jelű építési övezetben kizárólag

a) lakás,

b) kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű, valamint

f) igazgatási, iroda

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) A szolgáltató rendeltetések közül a 10 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló nem létesíthető.

(4) Kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(5) Az Ln-T/1 és az Ln-T/2 építési övezet területén legfeljebb 100 m2 alapterületű kiskereskedelmi, illetve szolgáltató rendeltetés létesíthető. Az övezet területén vendéglátás rendeltetés nem létesíthető.

(6) Az Ln-T/3 építési övezet területén lakás rendeltetés nem alakítható ki.

(7) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

17. II. rendű főutak területe (KÖu-3)

17. § (1) A KÖu-3 övezet a kisebb jelentőségű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közúti-vasúti villamos pálya, közmű- és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területen épület nem létesíthető.

(3) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(4) Az övezet területén kerékpáros infrastruktúra csak önálló kerékpárútként vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként létesíthető.

(5) Az övezet területén autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

(6) Az övezettel határos építési telek esetén, amennyiben az több közterülettel is határos, az ingatlan gépjárműbehajtását az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közúti területről kell biztosítani.

18. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

18. § (1) A Kt-Kk övezet a forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak, a tömegközlekedéssel érintett kisebb jelentőségű utak, kiszolgáló utak és lakóutak, mindezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű- és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem létesíthető.

(3) A forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak:

a) a Kápolna utca és

b) a Halom utca.

19. Kerületi fásított közterek területe (Kt-Z)

19. § (1) A Kt-Z övezetbe a telepszerű beépítés nagyarányú burkolt felülettel rendelkező közterületei és az alacsony zöldfelületi intenzitással rendelkező fásított közterek tartoznak.

(2) A fásított közteret közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból való zárva tartást.

(3) Az övezetben

a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

b) ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

c) utcabútor,

d) köztárgy, valamint

e) parkoló

helyezhető el.

(4) Az övezet határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

21-22. § * 

D. Kovács Róbert Antal
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a 31/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 31/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Az övezetek és építési övezetek határértékei

1. Nagyvárosias telepszerű lakóterület (Ln-T)

A B C D E F G H


1.

Építési
övezet
jele

Kialakítható legkisebb telekterület


Beépítési
mód
Meg-
engedett legnagyobb beépítettség

Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
(m2) mértéke
(%)
Legkisebb Legnagyobb (%) mértéke
(%)
Általános Parkolásra fordítható
2. Ln-T/1 kialakult szabadonálló kialakult kialakult kialakult kialakult kialakult kialakult 1,0
3. Ln-T/2 1000 szabadonálló kialakult 12,5 15,0 20 80 3,5 0,0
4. Ln-T/3 1000 szabadonálló 40 4,0* 12,5 40 50 1,0 0,5
* BP/1002/00067-5/2018 számú OTÉK-eltérési engedély alapján

2. Zöldterület (Kt-Z)

A B C D E F G H


1.

Övezet
jele
Kialakítható legkisebb telekterület
(m
2)

Beépítési
mód
Beépítés megengedett
legnagyobb mértéke
%

Legnagyobb épületmagasság
m
Zöldfelület legkisebb mértéke
%
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke
%
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
általános / parkolás
m
2/m2
2. Kt-Z 1000 - 0,5 4,5 45 25 0,005

3-4. melléklet a 31/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére