Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Állomás utca, Szent László tér, Kőrösi Csoma Sándor út, Vaspálya utca, 38405 hrsz.-ú telek déli határvonala, Barabás utca, 38403/6 hrsz.-ú közterület, Mázsa utca, Bihari utca, Jegenye utca, Monori utca, Kőbányai út, Horog utca, 38925/3 hrsz.-ú telek északi határvonala és Korponai utca által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest X. kerület, Állomás utca tengelyvonala, Szent László tér nyugati határvonala, Kőrösi Csoma Sándor út tengelyvonala, Vaspálya utca nyugati határvonala, 38405 hrsz.-ú telek déli határvonala, Barabás utca tengelyvonala, 38403/6 hrsz.-ú közterület tengelyvonala, Mázsa utca tengelyvonala, Bihari utca tengelyvonala, Jegenye utca tengelyvonala, Monori utca tengelyvonala, Kőbányai út tengelyvonala, Horog utca nyugati határvonala, 38925/3 hrsz.-ú telek északi határvonala és Korponai utca keleti határvonala által határolt területére terjed ki (továbbiakban: a Terület).

(2) A Területre vonatkozó szabályozási tervet az 1. melléklet határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték;

b) fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész;

c) kialakult állapot (K): az e rendelet hatálybalépésekor fennálló állapot;

d) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, valamint környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez nem kötött;

e) parkolási szintterületi mutató: kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték;

f) szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, amely az általános és parkolási szintterületi mutatóból adódik össze.

3. A közterület alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven fasorral érintett közterület létesítése, illetve felújítása esetén a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének, valamint a fák életterének közműmentes biztosításával fasort kell telepíteni, illetve a meglévő fasort meg kell tartani és ki kell egészíteni.

(2) Ha a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi, fasor telepítésénél legalább 1,5 méter széles, az útburkolattal párhuzamos zöldfelületet kell létesíteni.

(3) A közterületen garázsfelépítmény elhelyezése az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Felszíni garázsépítmény” jellel jelölt területen lehetséges.

4. A környezet védelme és a zöldfelületek kialakítása

4. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Telek zöldfelületként fenntartandó része” jellel jelölt területen kizárólag kerti építmény helyezhető el a tároló kivételével.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Megtartandó fa” jellel jelölt fa törzsétől számított 3 méter sugarú körben 0,5 méternél mélyebb alapozási munkát és a gyökérzónát érintő tereprendezési munkát végezni nem lehet. A fa lombkoronájának terepszinti vetületén belül új építmény - út-, illetve térburkolat kivételével - nem létesíthető, új közműlétesítmény elhelyezése vagy meglévő felújítása során a fa életterét biztosítani kell. A fa törzsétől számított 1,5 méter sugarú körben vízzáró burkolat nem létesíthető.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Kialakítandó védőzöldsáv” jellel jelölt területen háromszintes növényállományú zöldfelületet kell létesíteni. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,5 méter széles járda, gépkocsi-behajtó, támfal és terepszint alatti műtárgy helyezhető el.

5. § (1) A Területen gépjármű-várakozóhely számára víz- és légáteresztő burkolat nem alkalmazható. A gépjárművek által használt burkolatról származó csapadékvíz csak olaj- és hordalékfogón keresztül vezethető közcsatornába.

(2) A Területen a megengedett rendeltetésekhez kapcsolódó tevékenység során keletkező hulladék gyűjtése, illetve átmeneti tárolása kivételével hulladékgazdálkodási tevékenység nem megengedett.

5. A telekalakítás

6. § (1) Olyan telek, amely több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, nem alakítható ki.

(2) A szabályozási vonal végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telekterület az övezetben megengedett legkisebb érték alá csökken.

6. A közművek

7. § (1) Építési telken épületet elhelyezni csak teljes közművesítettség mellett lehet.

(2) Közmű kiváltása, illetve megszüntetése esetén a közműhálózat műtárgyait el kell távolítani, amennyiben a bontás nem veszélyezteti a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(3) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(4) A szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(5) A Vi-1/1, Vi-1/2 és a Vi-1/3 építési övezet területén új épület létesítése esetén a többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.

7. A közlekedésre vonatkozó előírások

8. § (1) A Vi-1/1 építési övezetben lévő telkek közúti kapcsolata a Kt-Kk övezetbe sorolt közterületről és a Kőbányai útról, a Vi-1/2 építési övezetben lévő telek közúti kapcsolata kizárólag a Kt-Kk övezetbe sorolt közterületről biztosítható.

(2) A Területen magánút nem alakítható ki.

(3) A Területen helikopter-leszállóhely nem létesíthető.

8. A személygépjármű tárolására vonatkozó előírások

9. § (1) Építmény létesítése, bővítése, átalakítása, illetve rendeltetésének változása esetén a terület rendeltetésszerű használatához legalább egy személygépjármű elhelyezését kell telken belül biztosítani

a) a Vi-1/1 övezet területén sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egység minden 10 férőhelye után, lelátóval rendelkező fedetlen, vagy részben fedett sportlétesítmény minden megkezdett 30 férőhelye, és

b) a Lk-2/AI övezet területén bölcsőde, valamint alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden foglalkoztatója, illetve tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 40 m2-e után.

(2) A Vi-1/1 építési övezet telkének területén a sportlétesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-várakozóhely számát a legnagyobb férőhelyszámú sportlétesítményt alapul véve kell meghatározni.

(3) Nem kell biztosítani személygépjármű elhelyezését

a) a KÖk övezet területén a megállóhelyen lévő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény esetében,

b) a Kt-Fk övezet területén, valamint

(4) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni a meglévő parkolóhelyek megtartása mellett.

(5) A személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget - a Lk-2/AI övezet kivételével - épületben kell teljesíteni.

(6) Emelőszerkezetes parkolóberendezés nem telepíthető.

(7) Felszíni gépjármű-várakozóhely kialakítása esetén a parkolóhelyek közé minden megkezdett négy parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fát kell telepíteni.

9. Autóbusz tárolására vonatkozó előírások

10. § (1) *  Építmény létesítése, bővítése, átalakítása, illetve rendeltetésének változása esetén a terület rendeltetésszerű használatához minden megkezdett 400 férőhely után egy autóbusz-várakozóhelyet telken belül kell biztosítani

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű rendeltetési egység esetén,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetési egység esetén,

c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyen és

d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítménynél.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletautóbusz- elhelyezési kötelezettséget kell teljesíteni a meglévő parkolóhelyek megtartása mellett.

10. Tehergépjármű tárolására vonatkozó előírások

11. § (1) Építmény létesítése, bővítése, átalakítása, illetve rendeltetésének változása esetén a rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű-várakozóhelyet telken belül kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a rendszeres áruszállítást igénylő, 300 négyzetméter bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmény ellátása a Vt-H/1, Vt-H/2 és Vt-H/3 építési övezet esetén legfeljebb 100 méter távolságon belül közterületen kialakított koncentrált rakodóhelyről is biztosítható.

(3) A koncentrált rakodóhelyek egymástól való távolsága legalább 150 méter.

11. Az építés általános szabályai

12. § (1) Az előkertben kizárólag

a) kerítés,

b) hulladéktartály-tároló,

c) közmű-becsatlakozási műtárgy,

d) előlépcső, valamint

e) akadálymentes közlekedést biztosító rámpa

helyezhető el.

(2) A melléképítmények közül kizárólag

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény, valamint

d) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(3) A kerti építmény legmagasabb pontja az 5 métert nem haladhatja meg.

(4) A Vi-1/1, a Vi-1/2, a Vi-1/3 és a Vt-H/4 építési övezetben hulladéktartály-tároló csak fő rendeltetésű épület részeként létesíthető.

(5) A kialakult állapotú építési területen csak a fennálló állapothoz képest szigorúbb irányú változtatás lehetséges.

13. § (1) A Területen új, közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és autómosó - az elektromos töltőállomás kivételével - nem létesíthető. A meglévő üzemanyagtöltő állomás és autómosó átalakítható, bővíthető.

(2) A Területen mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

II. Fejezet

Részletes övezeti előírások

12. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (Lk-2)

14. § (1) Az Lk-2 építési övezetek sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az Lk-2 építési övezetekben kizárólag

a) lakás,

b) kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató, valamint

e) igazgatási, iroda

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) Az Lk-2 építési övezetek területén a szolgáltató rendeltetések közül a 10 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások nem létesíthetők.

15. § (1) Az Lk-2/1 építési övezetben tetőtér beépítése esetén új önálló rendeltetési egység nem alakítható ki.

(2) Az Lk-2/2 építési övezet területén új épület nem helyezhető el.

(3) Az Lk-2/AI építési övezet a helyi lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézményi rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(4) Az Lk-2/AI építési övezetben kizárólag

a) hitéleti, nevelési, oktatási, valamint

b) egészségügyi, szociális

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(5) Az Lk-2/AI építési övezetben a Kőbányai út tengelyétől mért 50 méteren belül huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nem alakítható ki.

16. § Az Lk-2 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

13. Kiemelt jelentőségű helyi központ területe (Vt-H)

17. § (1) A Vt-H építési övezet területe több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt-H építési övezetekben kizárólag

a) lakás,

b) kiskereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális,

e) igazgatási, iroda, valamint

f) személygépjármű-parkoló

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) A Vt-H építési övezetek területén a szolgáltató rendeltetések közül a 10 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások nem létesíthetők.

18. § (1) A Vt-H/1 építési övezet területén

a) új építmény nem helyezhető el,

b) az épület földszintjén lakás nem létesíthető.

(2) A Vt-H/2 építési övezet területén

a) az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Közforgalmú parkoló és férőhelyszáma” jellel jelölt területen legalább 350 férőhelyes közforgalmú személygépjármű-parkoló létesítendő,

b) kereskedelmi célú bruttó szintterület legfeljebb 500 m² nagyságig létesíthető,

c) az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épület lapostetőjének legalább 50%-án legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesítendő,

d) az épület Kt-Kgy övezettel határos földszintjén lakás nem létesíthető.

(3) A Vt-H/3 építési övezet területén

a) kereskedelmi célú bruttó szintterület legfeljebb 500 m2 nagyságig létesíthető,

b) az épület Kt-Kgy övezettel határos földszintjén lakás nem létesíthető,

c) a Köu-3 övezettel közvetlenül határos telek beépítetlen területe a közhasználat elől nem zárható el a Köu-3 övezet mentén.

(4) A Vt-H/4 építési övezet területén

a) kereskedelmi célú bruttó szintterület legfeljebb 5000 m2 nagyságig létesíthető,

b) az épület földszintjén lakás nem létesíthető,

c) az új épület gazdasági bejárata a K-Közl övezet és a Kt-Kgy övezet felől nem alakítható ki.

(5) A Vt-H/5 építési övezet területén

a) új építmény nem helyezhető el,

b) az épület földszintjén lakás nem létesíthető.

19. § A Vt-H építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

14. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1)

20. § (1) A Vi-1 építési övezetek területe jellemzően zártsorú beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetekben - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag

a) kiskereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási,

c) egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás,

f) igazgatási, iroda,

g) sport, valamint

h) lakó

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) A Vi-1/1 építési övezetben kizárólag sport és azt kiszolgáló rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(4) A Vi-1/2 építési övezetben

a) lakó rendeltetés legfeljebb a létesíthető bruttó szintterület 40%-ának megfelelő mértékig létesíthető,

b) a főútvonal tengelyétől mért 50 méteren belül lakó rendeltetési egység huzamos tartózkodásra szolgáló helyisége nem alakítható ki,

c) a homlokzatok egybefüggő hossza legfeljebb 100 méter lehet.

(5) A Vi-1/3 építési övezetben lakó rendeltetés nem létesíthető.

(6) A Vi-1 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.

21. § A Vi-1/1 építési övezet területén épület létesítésekor a közlekedési rendszernek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) a Bihari utcának a Kőbányai út és Mázsa utca közötti szakaszán a kétirányú közúti forgalom számára legalább négy forgalmi sáv áll rendelkezésre,

b) a Mázsa utca és a Bihari utca csomópontjában minden irányú közúti kapcsolat biztosított, vagy a hiányzó csomóponti irányokat pótló alternatív útvonalak kialakításra kerültek,

c) a Bihari utca - Kőbányai út - Pongrác út csomópontjában minden irányú közúti kapcsolat kialakításra került, vagy a csomópont ütemezett kiépítése biztosított és a hiányzó csomóponti irányokat pótló alternatív útvonalak kialakításra kerültek,

d) a Bihari utcának a Mázsa utca és Kőbányai utca közötti szakaszán a közúti vasút (villamos) megállója mindkét irányban rendelkezésre áll.

22. § A Vi-1/2 építési övezet területén épület létesítésekor a közlekedési rendszernek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) a Bihari utca - Kőbányai út - Pongrác út csomópontjában minden irányú közúti kapcsolat biztosított,

b) a Mázsa utca és a Kőbányai út csomópontjában minden irányú közúti kapcsolat biztosított,

c) A Mázsa utcának a Kőbányai út és a Bihari utca közötti szakaszán a kétirányú közúti forgalom számára legalább három forgalmi sáv áll rendelkezésre.

15. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz-1)

23. § (1) A Gksz-1 építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben kizárólag

a) raktározás,

b) kereskedelem,

c) szolgáltatás,

d) kutatás, fejlesztés,

e) igazgatási, iroda, valamint

f) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység

rendeltetése, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) Gépjárműbehajtó kizárólag a Horog utcáról nyitható.

(4) A Gksz-1 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

16. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl)

24. § (1) A K-Közl építési övezet területe a közösségi közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben kizárólag

a) közösségi közlekedés megállóhelye, végállomása,

b) azt kiszolgáló rendeltetés,

illetve annak építménye helyezhető el.

(3) Kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épület nem helyezhető el.

(4) A K-Közl építési övezet határértékeit a 2. melléklet 5. pontja határozza meg.

17. II. rendű főutak területe (KÖu-3)

25. § (1) A KÖu-3 övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, valamint közúti-vasúti villamos pálya, gépjármű-várakozóhely, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszere, közmű- és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem létesíthető.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Épületeket összekötő elem elhelyezésére szolgáló terület” jellel jelölt területen a közúti űrszelvény szabadon tartásával épületeket összekötő elem helyezhető el.

(4) Az övezet területén

a) szervizút nélküli gépjármű-várakozóhely csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki,

b) autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,

c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként létesíthető,

d) a közúti gépjárműforgalom - az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével - nem szüntethető meg.

(5) Az övezettel határos építési telek esetén, ha az több közterülettel is határos, az ingatlan gépjárműbehajtását - a Vi-1/1 építési övezet telkeinek kivételével - az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közútról kell biztosítani. A Vi-1/1 építési övezet telkeinek közúti kapcsolata a Kőbányai út irányából is biztosítható.

18. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe (KÖu-4)

26. § (1) A KÖu-4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, gépjármű-várakozóhely, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszere, közmű- és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén

a) épület nem helyezhető el,

b) szervizút nélküli gépjármű-várakozóhely csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki,

c) autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben vagy egy irányban legalább két forgalmi sávval rendelkező útpálya szélső forgalmi sávjában létesíthető,

d) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként létesíthető.

(3) Az övezettel határos építési telek esetén, ha az több közterülettel is határos, az ingatlan gépjárműbehajtását az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közútról kell biztosítani.

19. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

27. § (1) A Kt-Kk övezet a forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak és kiszolgálóutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, valamint gépjármű-várakozóhely, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, mindezek csapadékvíz-elvető rendszere, közmű- és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el, kivéve az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Felszíni garázsépítmény” jellel jelölt területen.

20. Önálló gyalogos utak területe (Kt-Kgy)

28. § (1) A Kt-Kgy övezet területe önálló gyalogos- és kerékpárosinfrastruktúra-elem, ezek műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, közmű- és hírközlési építmény, illemhely, valamint köztárgy és zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

21. Kerületi fásított közterek területe (Kt-Fk)

29. § (1) A Kt-Fk övezetbe a telepszerű beépítés nagyarányú burkolt felülettel rendelkező közterületei tartoznak.

(2) Az övezet területén épület nem létesíthető.

(3) Az övezetben

a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

b) ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

c) utcabútor a kioszk kivételével, valamint

d) köztárgy.

helyezhető el.

(4) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 100 m2-e után legalább egy előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa telepítendő.

(5) A Vt-H/5 építési övezettel határos övezetben gépjármű-várakozóhely nem létesíthető.

(6) A Kt-Fk övezet határértékeit a 2. melléklet 6. pontja határozza meg.

22. Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)

30. § (1) A KÖk övezet kizárólag az országos vasúti hálózat, a közúti vasúti hálózat (villamos) és a közúti közösségi közlekedés vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint gépjármű-várakozóhely, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű- és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a vasúti közlekedési üzemmel kapcsolatos épület helyezhető el.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)-(4) * 

D. Kovács Róbert Antal
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a 16/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 16/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelethez

Beépítésre szánt területek

1. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterület (Lk-2)

A B C D E F G H
Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség
mértéke
Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
(m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Lk-2/1 K K K K K K K K -
2 Lk-2/2 K szabadonálló K - K 40 K K K
3 Lk-2/AI 5000 szabadonálló 35 3,0 12,5 35 - 2,0 0,75

2. Kiemelt jelentőségű helyi központ területe (Vt-H)

A B C D E F G H
Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség
mértéke
Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
(m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Vt-H/1 K szabadonálló K - K K K K -
2 Vt-H/2 600 zártsorú 75 - 14,0 10 100 2,0 2,0
3 Vt-H/3 600 zártsorú 75 12,0 24,0 10 80 5,0 2,0
4 Vt-H/4 2000 zártsorú 80 - 20,0 10 100 3,0 1,25
5 Vt-H/5 K szabadonálló K - K K K K -

3. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1)

A B C D E F G H
Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség
mértéke
Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
(m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Vi-1/1 10000 zártsorú 75 - 30,0 20 80 2,5 1,0
2 Vi-1/2 5000 zártsorú 70 6,0 22,0 20 80 2,0 1,0
3 Vi-1/3 10000 zártsorú 70 12,5 30,0 20 80 3,0 1,25

4. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz-1)

A B C D E F G H
Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség
mértéke
Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
(m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 Gksz-1 4000 szabadonálló 55 - 12,0 20 - 1,4 0,0

5. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl)

A B C D E F G H
Építési
övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület Beépítési
mód
Megengedett legnagyobb beépítettség
mértéke
Épületmagasság
(m)
Zöldfelület legkisebb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
(m2) (%) Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
1 K-Közl 7000 szabadonálló 10 - 4,5 - 0 0,5 -

Beépítésre nem szánt területek

6. Fásított köztér (Kt-Fk)

A B C D E F G
Övezet
jele
Kialakítható legkisebb telek terület
m
2
Beépítési mód Beépítés megengedett
legnagyobb mértéke
%
Legnagyobb épületmagasság
m
Zöldfelület legkisebb mértéke
%
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke
%
1 Kt-Fk 4000 - 0 - 30 0

3-4. melléklet a 16/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére