Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a, valamint a víz- és csatornadíjnak lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló többször módosított 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjában (továbbiakban: R.) kapott felhatalmazás alapján a Budapest Kőbányai Önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakás céljára szolgáló bérlemények víz- és csatornadíjának áthárítására az alábbi rendeletet alkotja.
1. § (1) A rendelet hatálya Budapest Kőbányai Önkormányzat tulajdonát képező, bérbeadás vagy használatba adás útján hasznosított lakásokra és nem lakás céljára szolgáló bérleményekre terjed ki a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) * Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a lakásokra és nem lakás céljára szolgáló bérleményekre, amelyeknek összvízfogyasztása önálló vízmérővel, vagy mellékvízmérővel mérhető és a bérlő a díjat külön szolgáltatási szerződés szerint közvetlenül a szolgáltató részére fizeti, továbbá olyan esetekben, mikor a társasházi közgyűlés döntése alapján a fogyasztó (tulajdonosok, illetve bérlők) közvetlenül a társasház felé fizetik a víz- és csatornadíjat. Ebben az esetben a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. továbbiakban bérbeadó és a bérlő a társasház közgyűlését követő egy hónapon belül köteles a bérleti szerződést módosítani.
2. § (1) A vízmérővel, mellékvízmérővel rendelkező lakások és nem lakások céljára szolgáló bérlemények esetében a tényleges összvízfogyasztás díját, valamint a csatornahasználati díjat a bérlő (fogyasztó) köteles megfizetni a megkötött szerződés alapján. Abban az esetben amennyiben fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó a szerződést egyoldalúan módosíthatja oly módon, hogy a fizetés feltételeit a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg.
(2) Azokban a bérleményekben, ahol a vízfogyasztás külön-külön nem mérhető, a közüzemi víz- és csatornahasználati díj megtérítés havi összegét az ingatlanon, illetve épületben kialakított mérőhely fogyasztása, valamint a szétosztás alapjául szolgáló elvek szerint kell megállapítani e rendelet 3-4. §-ban foglaltak szerint.
(3) A közösen felhasznált víz mennyiségének megállapítása rendszeres jelleggel a Fővárosi Vízművek által kiállított és ellenőrzött számla alapján történik.
3. § (1) A100%-os önkormányzati tulajdonú épületeknél a ténylegesen közösen elfogyasztott vízmennyiség bérleményenként történő szétosztása a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével történik.
(2) Az épület központi vízmérő helyeihez tartozó fogyasztásból kerül levonásra:
a) a nem lakás bérlemények szerződött vagy a szolgáltató által elfogadott mellékmérővel mért összvízfogyasztása,
b) a szolgáltató által elfogadott mellékmérővel rendelkező lakások összvízfogyasztása,
c) az épületek takarítási vízfelhasználása,
d) a felújítási és karbantartási vízfelhasználás, (a felhasznált vízmennyiséget a tényfogyasztás ismerete hiányában a FÉMIR normatívája alapján kell megállapítani),
e) a csőtörés során elfolyt vízmennyiség (a valószínűsíthető vízmennyiség meghatározása az előző időszak vízfogyasztása alapján történik).
(3) Az egyes bérlők a megállapított fogyasztásnak megfelelő díjat a Budapest Főváros Közgyűlésének a mindenkori érvényes hatósági díjai alapján, (jelenleg az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és - kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest Főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről szóló többször módosított 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet) a bérbeadó által kibocsátott számla szerint kötelesek megfizetni.
A víz és csatornadíj azoknál az ingatlanoknál, ahol a vízfogyasztás az ingatlan főmérőjén mérhető, az előző - egy teljes éves időtartam alatti - évben mért vízfogyasztás alapján meghatározott víz- és csatornadíj egytizenketted része alapján kerül megállapításra (R. 2. § (2) bekezdés a) pont).
4. § (1) A 3. § (1) és (2) bekezdései alapján a bérleményekre szétosztandó víz- és csatorna- díjak kiszámításának módjára az alábbiakat kell alkalmazni.
(2) A vízmérők állásának leolvasása és regisztrálása a szolgáltató vállalat feladata, mely mérőhelyenként rendszeres jelleggel történik. A fent ellenőrzött adat felhasználásával a regisztrált vízfogyasztás mennyiségét csökkenteni kell a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(3) A Fővárosi Vízművek által nyilvántartásba vett mellékvízmérővel nem rendelkező lakásbérlemények vízfelhasználását a rendelet 1-2 sz. mellékletben szereplő normatáblázat figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott mennyiséget el kell osztani a mérőhelyhez kapcsolódó lakások szobaszámától és komfortfokozatától, valamint a bentlakók számával korrigált normatívák összegével, az 1-es 2-es sz. melléklet alapján. Az így kapott számmal (szorzóval) meg kell szorozni az egyes bérlemények fent leírtak szerint módosított éves normatívájának összegét.
(5) A bérlők víz- és csatornahasználati díjat havonta a lakbérrel (helyiségbérrel) egyidőben kötelesek megfizetni. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bérleti szerződés felmondására vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.
5. § (1) A társasházakban lévő e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú albetétek esetében a bérlők által fizetendő díjat a társasháznak az előző évi adatszolgáltatása alapján kiszámított vízmennyiség és a 4. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint kell megállapítani.
(2) A társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú albetétekre eső víz- és csatorna- használat mennyiségét a társasház kezelője köteles írásban megadni, minden év december 15-éig az önkormányzati tulajdonú albetétek kezelője részére. A vízmennyiség kiszámítása az adott társasházban közgyűlés által elfogadott módon kell, hogy történjen.
6. § (1) * A nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél, ahol a helyiségben végzett tevékenység indokolja, új bérlőkijelőlés esetén bérleti szerződés csak abban az esetben köthető, ha a bérlő vállalja a mellékmérő felszerelést, egyébként megállapodhat külön mérőóra felszereléséről a bérlő költségére. Amennyiben a bérlemény külön mérőórával nem rendelkezik, a szerződésben becsült víz- és csatornadíj, mint a bérleti szolgáltatás járulékos költsége, beletartozik a bérleti díj adóalapjába és mint a főtevékenység melléktevékenysége, osztozik a főtevékenység adóügyi megítélésében. (mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény). Az adó kulcsa a bérleti díjjal azonosan kell, hogy megállapításra kerüljön.
(2) A lakásbérlő saját költségére önálló mellékmérőt szereltethet fel, amelyhez kérnie kell a bérbeadó előzetes hozzájárulását.
(3) A bérlő akkor jogosult a szolgáltató vállalattal közvetlenül elszámolni, ha a mérőórát a szolgáltató vállalatnak mellékmérőként bejelenti, illetőleg a bejelentést követően a szolgáltató vállalat részére a mérőóra leolvashatóságát rendszeresen biztosítja. A bérbeadó a mellékmérő felszerelését követően csak a szolgáltató számlázási állományba vételét igazoló nyilatkozat bemutatását követő hónap első napjától köteles törölni a víz- és csatornaátalányt.
(4) A mellékmérővel ellátott lakás és nem lakás bérlője (továbbiakban elkülönített vízhasználó) személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, (elkülönített vízfelhasználó) együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó egyetemlegesen felel.
(5) Azon épületek esetében, ahol valamennyi fogyasztó rendelkezik mellékmérővel, és a főmérő és a mellékmérők összesített fogyasztásának - beleértve a 3. § (2) bekezdésében felsorolt fogyasztások összegét - különbsége a főmérőn jelentkezik, úgy azt a fogyasztás különbséget a mellékmérőkkel rendelkező vízfelhasználók között az 1. számú mellékletben szereplő normatívák alapján kell felosztani és a kezelő által megküldött számla alapján kiegyenlíteni.
(6) A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő 30 napos határidővel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő (fővízmérő) fogyasztóját a szolgáltató tájékoztatja. A szolgáltató (vízművek) által felmondott mellékszolgáltatási szerződéssel egyidejűleg, lakások esetében automatikusan ezen rendelet előírásait kell alkalmazni a bérlők felé.
Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlők esetében a főmérőből a 3. § (2) bekezdés szerinti mennyiség levonását követően, továbbá a lakások előző időszaki átlagos fogyasztását levonva kell a vízmennyiséget kiszámítani.
(7) A 3. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott takarítási norma a következők szerint kerül meghatározásra:
a) a közös helyiségek mosási gyakorisága 30 alkalom/év (a vízfelhasználás 15 liter/100 m2),
b) nagytakarítás során évi 3 alkalommal történő ablakmosás (a vízfelhaználás 15 liter/100 m2)
7. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás céljára szolgáló bérlemények bérlői a tulajdonossal állnak bérleti jogviszonyban.
(2) A víz- és csatornadíjak meghatározásával kapcsolatban felmerülő vitáknál eljárásra a tulajdonos jogosult.
(3) A víz- és csatornadíj elszámolásával kapcsolatban felmerült vitákban a PTK. szabályai az irányadók.
(4) A közcsatornába nem kötött ingatlanok bérlői is kötelesek csatornadíjat fizetni. A csatornadíj alapja a főmérőn mért vízmennyiség. Az ingatlanon keletkezett házi szennyvíz (folyékony hulladék) elszállításával kapcsolatos költségeket a bérbeadó viseli. (R. 2. § (3) bekezdése.)
(5) A víz- és csatornadíj fizetési kötelezettség azt a mellékvízmérővel nem rendelkező bérlőt is folyamatosan terheli, aki a bérlemény használatát időszakosan szünetelteti.
(6) A 3. § (2) bekezdése a) és b) pontjai szerint az egyedi mellékmérők meghibásodása esetén a bérlőt a hiba észlelésétől számított 48 órán belül bejelentési kötelezettség terheli a szolgáltató felé.
(7) A bérlő a bérbeadónak a reá vonatkozó víz- és csatornahasználati díj elszámolásába jogosult betekinteni.
8. § Ezen önkormányzati rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a 8/1996. (I. 30.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
9. § * E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
| György István | dr. Neszteli István | |
| polgármester | jegyző |
A kihirdetés napja: Budapest, 2001. március 28.
| Komfort fokozat | lakószobák száma | |||||||
| 1 | 1,5 | 2 | 2,5 | 3 | 3,5 | 4 és több | ||
| összkomfortos | 162 | 196 | 231 | 266 | 300 | 335 | 370 | |
| komfortos | 147 | 178 | 210 | 241 | 273 | 304 | 336 | |
| félkomfortos | 103 | 125 | 147 | 169 | 191 | 213 | 235 | |
| komfort nélküli | 73 | 89 | 105 | 121 | 136 | 152 | 168 | |
| lakásban lakók száma | lakásnagyság (szoba szám) | |
| 2 | 1 | |
| 3 | 1,5 | |
| 4 | 2 | |
| 5 | 2,5 | |
| 6 | 3 | |
| 7 | 3,5 | |
| 8 | 4 |
A 2. sz. melléklet a lakásnagysághoz (szobaszámhoz) meghatározza a lakásban együtt lakó személyek számát a lakásigény mértékének megfelelően.
A lakásigény mértékén felüli, bentlakó személyek esetén, - a többlet vízfogyasztás miatt - minden többlet fő után az 1. sz. táblázatban szereplő normát 1,1-es szorzóval kell módosítani.
