Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2021. (II. 18.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Keresztúri út, Ek területfelhasználási egység határa és a 42753 hrsz.-ú telek mentén húzódó belterületi határ által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján, figyelemmel a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletre Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörében eljárva Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat polgármestere az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest X. kerületnek a Keresztúri út tengelyvonala, az Ek területfelhasználási egység határa és a 42753 hrsz.-ú telek mentén húzódó belterületi határ által határolt területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területre (a továbbiakban: Terület) vonatkozó szabályozási tervet az 1. melléklet határozza meg.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték;

b) háromszintes növényállományú zöldfelület: azon terület, amelynek minden 100 m2-ére számítva legalább egy nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 20 lombhullató vagy örökzöld cserje és a fennmaradó felületen gyep vagy talajtakaró cserje található;

c) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, valamint környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez nem kötött;

d) levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum: az egészségügyi, oktatási, köznevelési, gyermekjóléti, szociális intézmény, rekreációs terület, sporttelep, közhasználatú park, kert, valamint ökológiailag sérülékeny terület, közjóléti erdő, mezőgazdasági és természetvédelem alá vont terület;

e) parkolási szintterületi mutató: kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték;

f) szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, amely az általános és parkolási szintterületimutató-értékből adódik össze.

2. A zöldfelület kialakítása

3. § (1) A telek beépítésével, illetve beépítésének növelésével egyidejűleg a telepített lombos fák számának el kell érnie az építési övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelület minden 100 m2-ere után legalább az 1 darabot.

(2) Az ökológia hálózattal (magterület, ökológiai folyosó) határos építési övezet területén legalább 10 méter szélességű háromszintes növényállományú zöldfelület létesítendő.

(3) A területen a 25% zöldfelületi arányt el nem érő, már beépített telek meglévő zöldfelületi aránya nem csökkenhet új építés vagy új burkolt felület létesítése által.

3. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

4. § (1) A térszín alatti beépítésnél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről a talaj vízháztartásának és a térszín alatti épületszerkezet károsodásának megelőzése céljából.

(2) A Területen a megengedett rendeltetéshez kapcsolódó tevékenység során keletkező hulladék gyűjtése, illetve átmeneti tárolása kivételével hulladékgazdálkodási tevékenység nem végezhető.

(3) A meglévő hulladékkezelő tevékenység nem bővíthető.

(4) A hulladék szabadtéri tárolása, illetve kezelése nem megengedett.

4. Telekalakítás

5. § (1) A Területen nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) A közterület ütemezetten is kialakítható.

(3) A szabályozási vonal végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha a telekterület az építési övezetben vagy övezetben megengedett legkisebb érték alá csökken.

(4) Olyan telek, amely több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, nem alakítható ki.

5. A magánút

6. § A Területen magánút az alábbiak szerint alakítható ki:

a) a telek legkisebb méretére vonatkozó szabályt a magánút telkére nem kell alkalmazni,

b) a magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szereppel alakítható ki,

c) a magánút telkének legkisebb szélessége

ca) egy ingatlan kiszolgálása esetén 6 méter,

cb) két vagy három ingatlan kiszolgálása esetén 8 méter,

cc) négy vagy öt ingatlan kiszolgálása esetén 10 méter,

cd) ötnél több ingatlan kiszolgálása esetén 12 méter,

ce) gyalogút és kerékpárút esetén 4 méter.

6. A közművek

7. § (1) Épületet elhelyezni kizárólag teljes közművesítettség esetén lehet.

(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(3) A szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(4) Korlátozott mennyiséget befogadni képes egyesített rendszerű közcsatorna vagy elválasztott rendszerű csapadékcsatorna esetén a többletcsapadékvíz-mennyiséget telken belül vissza kell tartani.

(5) A 400 m2-t meghaladó alapterületű új épület esetében a tetőfelületekről lefolyó esővíz a telken belül, terepszint alatt vagy épületben létesített ciszternában gyűjtendő, amely tárolókapacitásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 10 perc alatt keletkező, 255,17 l/(s,ha) mértékadó fajlagos csapadékvízhozam esetén számított csapadékvíz-mennyiséget befogadja.

(6) A keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni és a szomszédos telekre átvezetni tilos.

(7) Csapadékvíz elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába nem vezethető.

(8) Telken belül elszikkasztani csak a tetőfelületekről elkülönítve gyűjtött csapadékvizet lehet.

(9) Hordalékkal szennyezett csapadékvizet a telken belül létesítendő hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követően vezethető a befogadóba.

(10) A 400 m2-nél nagyobb önálló parkolóból lefolyó csapadékvizet olaj- és iszapfogón keresztül lehet a befogadóba vezetni.

7. A közlekedés és a járművek tárolása

8. § (1) A vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett 10 m2 fogyasztótere után egy személygépjármű-tárolóhelyet kell telken belül biztosítani.

(1a) *  Egy személygépjármű-tárolóhelyet kell biztosítani telken belül minden lakás önálló rendeltetési egység után.

(2) Építmény, önálló rendeltetési egység és a terület rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-tárolóhelyet és árurakodó-helyet telken belül egyedi méretezés alapján kell kialakítani.

(3) Teher- és személygépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető igénybe.

(4) A Területen helikopter-leszállóhely nem létesíthető.

8. A beépítés általános szabályai

9. § (1) Az építési helyet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) az előkert mérete 5 méter,

b) az oldalkert mérete szabadonálló beépítési mód esetén legalább az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3 méter,

c) a hátsókert mérete legalább az épület hátsókertre néző homlokzatának magassága, de legalább 6 méter.

(2) Ha egy telek egynél több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, az övezethatár által elválasztott telekrészekre vonatkozó előírásokat külön-külön kell figyelembe venni.

10. § (1) A közhasználat céljára átadott területen csak gyalogos és kerékpáros közlekedés, gépjármű-várakozóhely, illetve zöldfelület alakítható ki.

(2) Közforgalmat szolgáló önálló üzemanyagtöltő állomás kizárólag a KÖu övezet határától számított 50 méteren belül létesíthető.

(3) A Területen gépkocsimosó kizárólag üzemanyagtöltő állomás kiegészítő rendeltetéseként helyezhető el.

II. Fejezet

Részletes övezeti előírások

9. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2)

11. § (1) A Vi-2 építési övezetek elsősorban igazgatási, iroda és környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az építési övezetekben szabadtéri anyagtárolás nem megengedett.

12. § (1) A Vi-2/1 építési övezet területén kizárólag

a) lakó,

b) igazgatási, iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint

f) sport

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) Az építési övezet területén lakás csak önálló, legfeljebb kétlakásos lakóépületben helyezhető el. Telkenként legfeljebb egy lakóépület létesíthető.

(3) A Vi-2/1 építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) zászlótartó oszlop, valamint

c) kerti építmény

helyezhető el.

(4) A Vi-2/1 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

13. § (1) A Vi-2/2 építési övezet területén kizárólag

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, valamint

e) sport

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) A Vi-2/2 építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) zászlótartó oszlop, valamint

c) kerti építmény

helyezhető el.

(3) A Vi-2/2 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

14. § (1) A Vi-2/3 építési övezet területén kizárólag

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) sport,

f) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység, valamint

g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb egy szolgálati lakás

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) A Vi-2/3 építési övezet területén a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) zászlótartó oszlop,

d) kerti építmény, valamint

e) folyadék- és gáztároló

helyezhető el.

(3) A Vi-2/3 építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

10. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz-1 és Gksz-2)

15. § (1) A Gksz-1 és Gksz-2 építési övezetek a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az építési övezetek területén a melléképítmények közül

a) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

b) közmű-becsatlakozási műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) zászlótartó oszlop

helyezhető el.

16. § (1) A Gksz-1 építési övezet gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület, amelynek területén kizárólag

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység,

b) raktározás, logisztika,

c) kutatás-fejlesztés,

d) igazgatási, iroda,

e) kereskedelmi, szolgáltató,

f) sport,

g) üzemanyagtöltő állomás, valamint

h) parkolóház

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) A Gksz-1 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

17. § (1) A Gksz-2 építési övezet gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület, amelynek területén kizárólag

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység,

b) raktározás, logisztika,

c) kutatás-fejlesztés,

d) igazgatási, iroda,

e) kereskedelmi, szolgáltató,

f) saját alkalmazott számára fenntartott szállás,

g) sport,

h) üzemanyagtöltő állomás, valamint

i) parkolóház

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül legfeljebb egy szolgálati lakás rendeltetési egység helyezhető el.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Üzemtervezett erdő területe” jellel jelölt területen fa csak részletes dendrológiai vizsgálat alapján, kizárólag:

a) élet-, és növény-egészségügyi okokból,

b) inváziós fajú fa esetén, vagy

c) a növényállomány megújítása céljából

vágható ki.

(4) Az 1. mellékletben meghatározott szabályozási terven „Üzemtervezett erdő területe” jellel jelölt területen a telekhatártól jelölt 20 méteres sávban építmény nem helyezhető el és burkolt felület nem létesíthető.

(5) A Gksz-2 építési övezetek határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.

11. Közlekedési területekre vonatkozó általános előírások

18. § (1) A KÖu jelű övezet területén lévő fő- és gyűjtőútról a határos beépítésre szánt területen lévő ingatlan közvetlen gépjármű-kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha:

a) az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos, vagy

b) az ingatlanok megközelítésének céljára külön szervizsáv létesül.

(2) A főúton és a gyűjtőúton a gépjárműforgalom számára szolgáló várakozóhely az útpályához közvetlenül csak az úttengellyel párhuzamosan csatlakozhat. Az úttengellyel nem párhuzamos várakozóhely csak többlet-forgalmisáv létesítésével vagy önálló szervizút kialakításával kapcsolódhat a gépjárműforgalom számára szolgáló útpályához.

12. I. rendű főút területe (KÖu-2)

19. § (1) A KÖu-2 övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű és hírközlési építmény és zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén - az eseti forgalomkorlátozási beavatkozás kivételével - nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

13. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút területe (KÖu-4)

20. § (1) A KÖu-4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

14. A kerületi jelentőségű közút területe (Kt-Kk)

21. § (1) A Kt-Kk övezet a forgalmi szerepet betöltő kiszolgálóutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű- és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

D. Kovács Róbert Antal
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a 3/2021. (II. 18.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv

2. melléklet a 3/2021. (II. 18.) önkormányzati rendelethez

Az építési övezetek határértékei

1. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2)

A B C D E F G H I J
1. Az építési telek kialakítható Legnagyobb szintterületi mutató Az épület
2. Építési övezet jele Beépítési mód legkisebb
területe
legnagyobb beépítettsége terepszint legkisebb zöldfelülete általános parkolásra magassága
3. felett alatt szmá szmp legalább legfeljebb
4. m2 % % % m2/telek m2 m m
5. Vi-2/1 SZ 600 30 40 35 0,8 0,5 3,5 6,5
6. Vi-2/2 SZ 1000 30 40 35 0,9 0,5 4,5 9,0
7. Vi-2/3 SZ 2000 30 40 35 0,9 0,5 4,5 9,0

2. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1)

A B C D E F G H I J
1. Az építési telek kialakítható Legnagyobb szintterületi mutató Az épület
2. Építési övezet jele Beépítési mód legkisebb
területe
legnagyobb beépítettsége terepszint legkisebb zöldfelülete általános parkolásra magassága
3. felett alatt szmá szmp legalább legfeljebb
4. m2 % % % m2/telek m2 m m
5. Gksz-1/1 Z 5000 40 50 25 1,6 0,0 4,5 12,0
6. Gksz-1/2 SZ 5000 40 50 25 1,6 0,0 4,5 12,0

3. Gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület (Gksz-2)

A B C D E F G H I J
1. Az építési telek kialakítható Legnagyobb szintterületi mutató Az épület
2. Építési övezet jele Beépítési mód legkisebb
területe
legnagyobb beépítettsége terepszint legkisebb zöldfelülete általános parkolásra magassága
3. felett alatt szmá szmp legalább legfeljebb
4. m2 % % % m2/telek m2 m m
5. Gksz-2/1 Z 3500 45 60 25 1,6 0,0 4,5 12,0
6. Gksz-2/2 SZ 1500 40 50 25 1,6 0,0 4,5 12,0
7. Gksz-2/3 SZ 3500 45 60 25 1,6 0,0 4,5 16,0