Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 33. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről , valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, Pest Megyei Kormányhivatal, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Honvédelmi minisztérium, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Országos Atomenergia Hivatal és Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest X. kerület, Fertő utca tengelyvonala, Hizlaló tér északnyugati telekhatára, Ceglédi út tengelyvonala, Balkán utca tengelyvonala és Bihari utca tengelyvonala által határolt területre (a továbbiakban: Terület) terjed ki.
(2) A Területre vonatkozó szabályozási tervet (a továbbiakban: Szabályozási Terv) az 1. melléklet határozza meg.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték;
b) parkolási szintterületi mutató: kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték;
c) szintterületi mutató: az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa, amely az általános és parkolási szintterületi mutatóból adódik össze.
3. § (1) A sajátos építményfajta számára az építési övezeti és övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(2) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3) Olyan telek, amely több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, nem alakítható ki.
4. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani.
(2) Egyedi szennyvíztisztító berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(3) A szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) A korlátozott mennyiséget befogadni képes egyesített rendszerű közcsatornába vagy elválasztott rendszerű csapadékcsatornába vezetendő többletcsapadékvíz-mennyiséget telken belül vissza kell tartani.
(5) Csapadékvíz elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába nem vezethető.
(6) Új épület létesítése esetén a (4) bekezdés szerinti többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre, 400 m2-t meghaladó bruttó alapterületű új épület esetében a tetőfelületekről lefolyó esővíz a telken belül, terepszint alatt vagy épületben létesített ciszternában gyűjtendő, amely tárolókapacitásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 10 perc alatt keletkező, 255,17 l/(sha) mértékadó fajlagos csapadékvízhozam esetén számított csapadékvíz-mennyiséget befogadja.
(7) A telken belül elszikkasztani csak a tetőfelületekről elkülönítve gyűjtött csapadékvizet lehet.
(8) Hordalékkal szennyezett csapadékvizet a telken belül létesítendő hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követően vezethető a befogadóba.
(9) Olajos szennyeződéseknek kitett burkolt közlekedési felületről és a 400 m2-nél nagyobb parkolóból lefolyó csapadékvizet olaj- és hordalékfogón keresztül lehet a befogadóba vezetni.
(10) A keletkező csapadékvizeket közvetlenül közterületre kivezetni és a szomszédos telekre átvezetni tilos.
5. § (1) A Területen 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjármű tárolása nem megengedett.
(2) Magánút nem létesíthető.
(3) Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos- és kerékpáros-felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető.
(4) Egy személygépjármű-tárolóhelyet kell biztosítani telken belül minden lakás önálló rendeltetési egység után.
(5) A személygépjármű-elhelyezési kötelezettség másik telken történő biztosítása esetén a személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget az érintett telekre egyéb építésügyi korlátozásként az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.
(6) Emelőszerkezetes parkolóberendezés nem telepíthető.
(7) A Területet úgy kell tekinteni, hogy azon rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.
(8) Helikopter-leszállóhely nem létesíthető.
6. § (1) A telken – eltérő rendelkezés hiányában – egy épület létesíthető.
(2) Az előkert mérete – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 5 méter.
(3) A Bihari utca mentén, a Balkán utcának a Bihari utca és Makk utca közötti szakaszán, a Hizlaló tér mentén, valamint a Makk utcának a Balkán utca és Derecskei utca közötti szakaszán az előkert mérete 0 méter.
(4) Az előkerten belül meglévő épület, illetve épületrész átalakítható, bővítése nem lehetséges.
(5) A Területen üzemanyagtöltő állomás – az elektromos töltőállomás kivételével – és autómosó nem létesíthető.
(6) A Területen a megengedett rendeltetéshez kapcsolódó tevékenység során keletkező hulladék átmeneti tárolása kivételével hulladékgazdálkodási tevékenység nem végezhető.
7. § (1) A nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület építési övezetében kizárólag
a) lakás,
b) iroda, valamint
c) a közterület felől megközelíthetően, földszinten legfeljebb bruttó 400 m2 szintterületű kiskereskedelem, szolgáltató
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(3) A szolgáltató rendeltetések közül rendeltetési egységenként az 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló nem létesíthető.
(4) A nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület építési övezetében a melléképítmények közül
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény, valamint
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(5) A nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület építési övezetének határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
8. § (1) A kisvárosias lakóterület a több rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény, valamint
e) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(3) A szolgáltató rendeltetések közül rendeltetési egységenként az 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló nem létesíthető.
(4) A kisvárosias lakóterület építési övezeteinek határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.
9. § (1) Az Lk–2/I építési övezetben kizárólag
a) igazgatási, iroda,
b) hitéleti, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) legfeljebb bruttó 500 m2 szintterületű kiskereskedelem, valamint
e) szolgáltató
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(2) Az Lk–2/L építési övezetben kizárólag
a) lakás,
b) iroda,
c) szállás jellegű, valamint
d) a közterület felől megközelíthetően legfeljebb bruttó 100 m2 szintterületű kiskereskedelem, szolgáltató
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
10. § (1) Az intézményterület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően szabadon álló beépítésű, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, illetve szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézményterület építési övezeteiben a melléképítmények közül
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény, valamint
d) zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(3) A Vi–2/I1, Vi–2/I2 és Vi–2/I3 építési övezetben a szolgáltató rendeltetések közül rendeltetési egységenként az 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű kézműipari tevékenység kivételével egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló nem létesíthető.
(4) Az intézményterületen a földmunkával járó építési tevékenységet megelőzően a felszín alatti közeg szennyezettségét fel kell tárni.
(5) Az intézményterület építési övezeteinek határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.
11. § (1) A Vi–2/AI építési övezetben nevelési, oktatási, igazgatási, iroda, egészségügyi és szociális rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(2) A Vi–2/I1 és Vi–2/I2 építési övezetben kizárólag
a) iroda,
b) az épület földszintjén kiskereskedelem,
c) szolgáltató, valamint
d) lakás
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(3) A Fertő utca telekhatárától mért 50 méteren belül lakás csak 6 méteres padlószintmagasság felett létesíthető.
(4) A Vi–2/I3 építési övezetben kizárólag
a) iroda,
b) nevelési, oktatási,
c) kereskedelmi célú szállás,
d) egészségügyi, szociális,
e) kiskereskedelmi, valamint
f) szolgáltató
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(5) A Vi–2/I1, Vi–2/I2 és Vi–2/I3 építési övezet telkén több épület is elhelyezhető.
(6) A Vi–2/L1 építési övezetben kizárólag
a) lakás,
b) a közterület felől megközelíthetően, földszinten legfeljebb bruttó 400 m2 szintterületű kiskereskedelem, valamint
c) szolgáltató
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(7) A Vi–2/L1 építési övezet telkén több épület is elhelyezhető.
(8) A Vi–2/L2 építési övezetben kizárólag lakás rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(9) A Vi–2/L3 építési övezetben kizárólag
a) lakás,
b) a közterület felől megközelíthetően, földszinten legfeljebb bruttó 100 m2 szintterületű kiskereskedelem, valamint
c) szolgáltató
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(10) A Vi–2/L3 és Vi–2/I3 építési övezetek határától mért 5 méteren belül az épületek zártsorú összeépítése esetén a homlokzatmagasságok közötti eltérés mértéke legfeljebb 1,5 méter lehet.
12. § (1) A KÖu–3 övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, valamint közúti-vasúti villamos pálya, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszere, közmű- és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem létesíthető.
(3) Az övezet területén gépjármű-várakozóhely nem létesíthető.
13. § (1) A KÖu–4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek szervizútjai, csomópontjai, műtárgyai, gépjármű-várakozóhely, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszere, közmű- és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén
a) épület nem helyezhető el,
b) szervizút nélküli gépjármű-várakozóhely csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki,
c) autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben vagy egy irányban legalább két forgalmi sávval rendelkező útpálya szélső forgalmi sávjában létesíthető,
d) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként létesíthető.
(3) Az övezettel határos építési telek esetén, ha az több közterülettel is határos, az ingatlan gépjárműbehajtását az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közútról kell biztosítani.
14. § (1) A Kt-Kk övezet a kiszolgáló utak és lakóutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű- és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) A Szabályozási Terven „Közterület zöldfelületként fenntartandó része” jellel jelölt terület legalább 80%-át zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani a meglévő növényállomány megőrzésével.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
16. § *
| D. Kovács Róbert Antal polgármester | Dr. Szabó Krisztián jegyző |
1. Nagyvárosias lakóterület (Ln–3)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telek terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke | Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | ||||
| (m2) | (%) | Legkisebb | Legnagyobb | (%) | (%) | Általános | Parkolásra fordítható | ||||
| 1 | Ln–3 | 2000 | szabadonálló | 35 | 12,5 | 15,0 | 35 | 75 | 2,0 | 0,8 | |
2. Kisvárosias lakóterület (Lk–2)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telek terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke | Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | ||||
| (m2) | (%) | Legkisebb | Legnagyobb | (%) | (%) | Általános | Parkolásra fordítható | ||||
| 1 | Lk–2/I | 1000 | zártsorú | 50 (60*) | 4,5 | 10,5 | 35 | 60 | 1,5 | 0,6 | |
| 2 | Lk–2/L | 400 | zártsorú | 50 (60*) | 4,5 | 7,5 | 35 | 60 | 1,1 | 0,6 | |
| 3 | * saroktelek esetén | ||||||||||
3. Intézményterület (Vi–2)
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| Építési övezet jele | Kialakítható legkisebb telek terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Épületmagasság (m) | Zöldfelület legkisebb mértéke | Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke | Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke (m2/m2) | ||||
| (m2) | (%) | Legkisebb | Legnagyobb | (%) | (%) | Általános | Parkolásra fordítható | ||||
| 1 | Vi–2/AI | 2000 | szabadonálló | 35 | 4,5 | 10,0 | 40 | 35 | 0,7 | 0,35 | |
| 2 | Vi–2/I1 | 2000 | zártsorú | 45 | 4,5 | 15,0 | 30 | 70 | 2,5 | 0,7 | |
| 3 | Vi–2/I2 | 2000 | zártsorú | 45 | 4,5 | 15,0 | 30 | 70 | 2,1 | 0,7 | |
| 4 | Vi–2/I3 | 2000 | zártsorú | 45 | 4,5 | 15,0 | 30 | 70 | 2,1 | 0,9 | |
| 5 | Vi–2/L1 | 2000 | szabadonálló | 35 | 4,5 | 21,0 | 35 | 70 | 2,5 | 0,7 | |
| 6 | Vi–2/L2 | 2000 | szabadonálló | 35 | 4,5 | 15,0 | 35 | 65 | 2,1 | 0,65 | |
| 7 | Vi–2/L3 | 400 | zártsorú | 60 | 4,5 | 10,5 | 35 | 75 | 2,1 | 0,9 | |
