Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

a Budapest X. kerület, Ceglédi út, Hizlaló tér, Gém utca, Zágrábi utca és Somfa köz által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és a 14/A. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 33. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, Pest Megyei Kormányhivatal, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Országos Atomenergia Hivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest X. kerület, Ceglédi út tengelyvonala, Hizlaló tér délnyugati telekhatára, Gém utca tengelyvonala, Zágrábi utca tengelyvonala és Somfa köz tengelyvonala által határolt területre (a továbbiakban: Terület) terjed ki.

(2) A Területre vonatkozó szabályozási tervet (a továbbiakban: Szabályozási Terv) az 1. melléklet határozza meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) általános szintterületi mutató: az építési övezetben megengedett összes rendeltetés számára felhasználható szintterületimutató-érték, a szintterületi mutató parkolási szintterületi mutató értéke nélküli része;

b) kialakult állapot: az e rendelet hatályba lépésekor fennálló, jogszerűen létrejött állapot;

c) parkolási szintterületi mutató: a kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló rendeltetés és annak kiszolgáló közlekedési területe számára felhasználható szintterületimutató-érték, a szintterületi mutató álalános szintterületi mutató értéke nélküli része.

3. Telekalakítás

3. § (1) A sajátos építményfajta számára az építési övezeti és övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.

(2) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3) Olyan telek, amely több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, nem alakítható ki.

4. A közműellátás

4. § (1) Épületet elhelyezni kizárólag teljes közművesítettség esetén lehet.

(2) Egyedi szennyvíztisztitó berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(3) A tisztított és a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása tilos.

(4) Korlátozott mennyiséget befogadni képes egyesített rendszerű közcsatorna vagy elválasztott rendszerű csapadékcsatorna esetén a többletcsapadékvíz-mennyiséget telken belül vissza kell tartani.

(5) A 400 m2-t meghaladó alapterületű új épület esetében a tetőfelületekről lefolyó esővíz a telken belül, terepszint alatt vagy épületben létesített ciszternában gyűjtendő, amely tárolókapacitásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a 10 perc alatt keletkező, 255,17 l/sha mértékadó fajlagos csapadékvízhozam esetén számított csapadékvíz-mennyiséget befogadja.

(6) A keletkező csapadékvizeket közvetlenül burkolt közterületre kivezetni és a szomszédos telekre átvezetni tilos.

(7) Csapadékvíz elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába nem vezethető.

(8) Új épület létesítése esetén a többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.

(9) Telken belül elszikkasztani csak a megfelelően előtisztított, szennyezetlen csapadékvizet lehet.

(10) Hordalékkal szennyezett csapadékvizet a telken belül létesítendő hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követően vezethető a befogadóba.

(11) A 400 m2-nél nagyobb parkolóból lefolyó csapadékvizet olaj- és iszapfogón keresztül lehet a befogadóba vezetni.

5. A közlekedés és a járművek tárolása

5. § (1) A Területen 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjármű tárolása nem megengedett.

(2) Magánút nem létesíthető.

(3) Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos- és kerékpáros-felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító kapcsolat, valamint közcélú parkoló létesíthető.

(4) Az építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-tárolóhelyet telken belül kell elhelyezni a következők szerint:

a) minden lakás önálló rendeltetési egység után egy személygépjármű-tárolóhelyet kell biztosítani,

b) lakás rendeltetés esetében a létesítendő személygépjármű-tárolóhelyek 100%-át épületben vagy terepszint alatt kell elhelyezni,

c) a kereskedelmi célú szállás, felsőfokú oktatás, kulturális, sport, iroda, valamint fekvőbeteg-ellátó egészségügyi rendeltetés esetében a létesítendő személygépjármű-tárolóhelyek legalább 50%-át épületben kell biztosítani.

(5) Emelőszerkezetes parkolóberendezés nem telepíthető.

(6) Helikopter-leszállóhely nem létesíthető.

6. Az építés általános szabályai

6. § (1) Az előkert mérete – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 5 méter.

(2) A Ceglédi út és a Hizlaló tér mentén az előkert mérete 0 méter.

(3) A Területen üzemanyagtöltő állomás – az elektromos töltőállomás kivételével – és autómosó létesítése nem megengedett.

(4) A Területen hulladékgazdálkodási tevékenység nem végezhető.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

7. Nagyvárosias lakóterület (Ln)

7. § (1) A nagyvárosias lakóterület a több rendeltetési egységet magában foglaló, jellemzően 12,5 méteres beépítési magasságot meghaladó, elsősorban többszintes lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületek építési övezeteiben

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény a tároló kivételével, valamint

e) zászlótartó oszlop

melléképítmény helyezhető el.

(3) A Szabályozási Terven a „Telek zöldfelületként fenntartandó része” jellel jelölt területen

a) épület nem létesíthető,

b) melléképítmény nem létesíthető,

c) a telekhatár mentén fasor telepítendő, valamint

d) gyep vagy cserjesáv létesítendő, ahol a zöldfelületek aránya rekreációs rendeltetés elhelyezése esetén legalább 60%, egyéb esetben legalább 80%.

(4) A szolgáltató rendeltetések közül rendeltetési egységenként az 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló nem létesíthető.

(5) A nagyvárosias lakóterület építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

8. § (1) Az Ln-T építési övezet a nagyvárosias lakóterület telepszerűen beépített területe.

(2) Az Ln-T építési övezetben kizárólag

a) lakás,

b) szolgáltató, valamint

c) iroda

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

9. § (1) Az Ln–3 építési övezet a nagyvárosias lakóterület jellemzően szabadonálló beépítési módú területe.

(2) Az Ln–3/L építési övezetben kizárólag

a) lakás,

b) iroda,

c) a közterület felől megközelíthetően legfeljebb bruttó 400 m2 szintterületű kiskereskedelem, valamint

d) szolgáltató

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(3) Az Ln–3/I építési övezetben kizárólag

a) iroda,

b) kereskedelmi célú szállás,

c) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelem,

d) szolgáltató, vendéglátó,

e) kutatás, fejlesztés,

f) sport,

g) kulturális, valamint

h) nevelési, oktatási és egészségügyi

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(4) Az Ln–3/I építési övezetben a telek beépítése csak a terület lőszermentesítését, valamint az esetleges talajszennyezettség megszüntetését követően lehetséges.

8. Intézményterület (Vi–2)

10. § (1) Az intézményterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, jellemzően szabadon álló beépítésű, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, illetve szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményterület építési övezeteiben

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény a tároló kivételével, valamint

d) zászlótartó oszlop

melléképítmény helyezhető el.

(3) Az intézményterületen a földmunkával járó építési tevékenységet megelőzően a felszín alatti közeg (földtani közeg és felszín alatti víz) tényleges szennyezettségét feltáró állapotvizsgálatot kell végezni.

(4) Az intézményterület építési övezeteinek határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

11. § (1) A Vi–2/L1 építési övezetben kizárólag

a) iroda,

b) az épület földszintjén legfeljebb bruttó 1200 m2 szintterületű kiskereskedelem,

c) szolgáltató, valamint

d) lakás

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(2) A Vi–2/L1 építési övezetben a szolgáltató rendeltetések közül

a) az egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló nem létesíthető,

b) a földszint kivételével rendeltetési egységenként az 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű kézműipari tevékenység létesíthető.

(3) A Vi–2/L2 építési övezetben kizárólag

a) iroda,

b) a közterület felől megközelíthetően legfeljebb bruttó 400 m2 szintterületű kiskereskedelem,

c) szolgáltató, valamint

d) lakás

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

(4) Vi–2/L2 építési övezetben a szolgáltató rendeltetések közül rendeltetési egységenként az 5 főnél alacsonyabb foglalkoztatotti létszámmal működő, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületű kézműipari tevékenységen kívül egyéb termelő és gyártó tevékenység, önálló raktározás, gépjárműjavítás és kapcsolódó szolgáltatások, valamint önálló parkoló nem létesíthető.

(5) A Vi–2/I jelű építési övezet telkén több épület is elhelyezhető.

(6) A Vi–2/I építési övezetben kizárólag

a) iroda,

b) nevelési, oktatási,

c) kereskedelmi célú szállás,

d) kiskereskedelmi,

e) szolgáltató,

f) kutatás, fejlesztés, valamint

g) kiegészítő funkcióként legfeljebb bruttó 1000 m2 szintterületű sport és kulturális

rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

9. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

12. § (1) A Kt-Kk övezet a kiszolgáló utak és lakóutak, ezek csomópontjai, műtárgyai, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros- és gyalogosinfrastruktúra-elem, közmű- és hírközlési építmény, valamint zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

10. Kerületi jelentős zöldfelülettel rendelkező fásított közterület (Kt-Zf)

13. § (1) A Kt-Zf övezet a telepszerű beépítés nagyarányú zöldfelülettel rendelkező közterülete kialakítására szolgál.

(2) Az övezet területe a közhasználat elől el nem zárható.

(3) Az övezet területén

a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

b) ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

c) funkcionális célú utcabútor,

d) köztárgy, valamint

e) parkoló

helyezhető el.

(4) A Kt-Zf övezet határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

15. § * 

D. Kovács Róbert Antal
polgármester
Dr. Szabó Krisztián
jegyző

1. melléklet a 28/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv

2. melléklet a 28/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez

Az övezetek és építési övezetek határértékei

1. Nagyvárosias lakóterület (Ln)

A B C D E F G H I J

1


Építési övezet jele


Kialakítható legkisebb telekterület


Beépítési
mód

Megengedett legnagyobb beépítettség

Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (m2) mértéke
(%)
Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
3 Ln–3/I 5000 szabadonálló 35 4,5 22 50 75 2,1 0,75
4 Ln–3/L 5000 szabadonálló 35 4,5 22 50 75 2,1 0,75
5 Ln-T kialakult kialakult kialakult kialakult kialakult kialakult kialakult kialakult kialakult

2. Intézményterület (Vi–2)

A B C D E F G H I J

1


Építési övezet jele


Kialakítható legkisebb telekterület


Beépítési
mód

Megengedett legnagyobb beépítettség

Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (m2) mértéke
(%)
Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
3 Vi–2/L1 2500 szabadonálló 40 4,5 22 30 80 2,5 0,8
4 Vi–2/L2 5000 szabadonálló 35 4,5 22 50 75 2,1 0,75
5 Vi–2/I 2500 szabadonálló 40 4,5 15 30 75 2,1 0,75

3. Kerületi jelentős zöldfelülettel rendelkező fásított közterület (Kt-Zf)

A B C D E F G H I J

1


Övezet jele


Kialakítható legkisebb telekterület


Beépítési
mód

Megengedett legnagyobb beépítettség

Épületmagasság
(m)

Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
(m
2/m2)
2 (m2) mértéke
(%)
Legkisebb Legnagyobb (%) (%) Általános Parkolásra fordítható
3 Kt-Zf kialakult - - - - 60 - - -