205/2015. (V. 21.) KÖKT határozat

a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapításáról

(15 igen, egyhangú szavazattal)

1. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság néven kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: Kft.) alapít, amelynek alapító okiratát az 1. melléklet szerinti tartalommal elfogadja. A Kft. rövid neve: Kőrösi Nonprofit Kft.

2. A Kft. a 2015. augusztus 31-én megszüntetésre kerülő Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ feladatait veszi át.

3. A Képviselő-testület a Kft. alapításához szükséges 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint törzstőkét a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 4/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelet 12. melléklet 4. sora terhére biztosítja.

4. A Képviselő-testület 2015. szeptember 1-jétől a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság használatába adja

a) a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ (1105 Budapest, Szent László tér 7–14., 41431 hrsz.),

b) a KÖSZI épülete (1105 Budapest, Előd utca 1., 41418 hrsz.),

c) a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteménynek helyet adó helyiségcsoport (1102 Budapest, Halom utca 37/b, 41460/11 hrsz.), valamint

d) az Újhegyi Közösségi Háznak helyet adó ingatlanrész (1108 Budapest, Újhegyi sétány 16., 42309/27 hrsz.),

e) az Arlói Üdülő (3663 Arló, Fácános utca 13., 2321 hrsz.),

f) a Balatonalmádi Üdülő (8220 Balatonalmádi, Szent István sétány 3., 2285/2 hrsz.),

g) a Balatonlellei Nyári Tábor (8638 Balatonlelle, Úszó utca 1–3., 3057 hrsz.),

ingatlanokat.

5. A Képviselő-testület megállapítja, hogy a 4. pontban meghatározott ingatlanok a közművelődési megállapodásban rögzített önkormányzati közfeladatok ellátását szolgálják, ezért korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek.

6. A Képviselő-testület 2015. szeptember 1. napjától a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban 50,5 álláshelyet engedélyez.

7. A Képviselő-testület felkéri a Kft. ügyvezetőjét, hogy legkésőbb a 2015. augusztusi képviselő-testületi ülésre nyújtsa be a Kft. üzleti tervét.

8. A Képviselő-testület a Kft. 2015. szeptember havi működési célú támogatását 21 478 E Ft összegben határozza meg, amelynek a fedezetét a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 2014. évi költségvetési beszámolójáról, zárszámadásáról és a pénzmaradványról szóló önkormányzati rendeletben biztosítja. A Képviselő-testület a Kft. 2015. október-december hónapra biztosított működési célú támogatását a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ − polgármesteri tartalékba rendezett − előirányzat-maradványa terhére biztosítja.

9. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert az előirányzat-átcsoportosítás végrehajtására, valamint a költségvetési rendeletben történő átvezetés érdekében a szükséges intézkedés megtételére.

10. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Kft. alapító okirata, valamint a cégalapításhoz és a cégbejegyzéshez szükséges egyéb okiratok aláírására, továbbá felkéri, hogy a cégalapításról értesítse a Kft. ügyvezetőjét azzal, hogy a Kft. jogi képviselője útján gondoskodjék a cégbejegyzési kérelem és mellékletei cégbírósághoz történő benyújtásáról.

11. Ez a határozat 2015. június 1. napján lép hatályba.

1. melléklet a 205/2015. (V. 21.) KÖKT határozathoz

ALAPÍTÓ OKIRAT
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései szerint nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatására egyszemélyes nonprofit korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: Társaság) alapít.

1. A Társaság alapítója és egyedüli tagja

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

székhelye: 1102 Budapest, Szent László tér 29.

nyilvántartási száma (PIR): 735737

nyilvántartást vezető szerv: Magyar Államkincstár

képviseletre jogosult neve és beosztása: Kovács Róbert polgármester

2. A Társaság cégneve, rövidített cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe

2.1. A Társaság cégneve: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A Társaság rövidített cégneve: Kőrösi Nonprofit Kft.

2.2. A Társaság székhelye: 1102 Budapest, Szent László tér 12–14.

2.3. A Társaság telephelye:

KÖSZI: 1105 Budapest, Előd u. 1. (41418 hrsz.)

Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény: 1102 Budapest, Halom u. 37/b (41460/11 hrsz.)

Újhegyi Közösségi Ház: 1108 Budapest, Újhegyi sétány 16. (42309/27 hrsz.)

2.4. A Társaság fióktelepe:

Arlói Üdülő: 3663 Arló, Fácános utca 13. (2321 hrsz.)

Balatonalmádi Üdülő: 8220 Balatonalmádi, Szent István sétány 3. (2285/2 hrsz.)

Balatonlellei Nyári Tábor: 8636 Balatonlelle, Úszó u. 1–3. (3057 hrsz.)

3. A Társaság főtevékenysége és tevékenységi körei

3.1. Főtevékenység:

90.04 Művészeti létesítmények működtetése

3.2. A társaság tevékenységi körei TEAOR szerint:

18.20 Egyéb sokszorosítás

47.61 Könyv-kiskereskedelem

55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás

56.29 Egyéb vendéglátás (diákétkeztetés)

56.30 Italszolgáltatás

58.12 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása

58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

58.19 Egyéb kiadói tevékenység

59.11 Film-, video-, televízióműsor-gyártás

59.12 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai

59.13 Film-, video- és televízióprogram terjesztése

59.14 Filmvetítés

59.20 Hangfelvétel készítése, kiadása

6010 Rádióműsor-szolgáltatás

60.20 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása

63.11 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

63.12 Világháló-portál szolgáltatás

63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

68.32 Ingatlankezelés

72.20 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

70.21 PR, kommunikáció

73.20 Piac-, közvélemény-kutatás

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

73.11 Reklámügynöki tevékenység

73.12 Médiareklám

74.20 Fényképészet

74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

8110 Építményüzemeltetés

81.21 Általános épülettakarítás

81.30 Zöldterület-kezelés

82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

82.99 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

85.20 Alapfokú oktatás

85.31 Általános középfokú oktatás

85.32 Szakmai középfokú oktatás

85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

85.42 Felsőfokú oktatás

85.51 Sport, szabadidős képzés

85.52 Kulturális képzés

85.59 M.n.s. egyéb oktatás

85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység

88.91 Gyermekek napközbeni ellátása

90.01 Előadó-művészet

90.02 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

90.03 Alkotóművészet

90.04 Művészeti létesítmények működtetése

91.01 Könyvtári, levéltári tevékenység

91.02 Múzeumi tevékenység

91.03 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése

93.11 Sportlétesítmény működtetése

93.12 Sportegyesületi tevékenység

93.13 Testedzési szolgáltatás

93.19 Egyéb sporttevékenység

93.21 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

93.29 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás

3.3. Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a Társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg. Az engedélyköteles tevékenységet a cégnyilvántartásba bejegyzett cég csak az engedély cégbírósághoz történő benyújtását, a bejegyzés alatt álló cég pedig emellett csak a cég bejegyzését követően kezdheti meg.

3.4. Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a Társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja vagy a Társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.

4. A Társaság időtartama, üzleti éve

A Társaság határozatlan időre alakul. A Társaság első üzleti éve az alapítástól 2015. december 31-jéig tart, ezt követően az üzleti év megegyezik a naptári évvel.

5. A Társaság törzstőkéje és rendelkezésre bocsátása

A Társaság törzstőkéje 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint, amely teljes egészében pénzbeli hozzájárulásból áll. Az Alapító a 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint törzsbetétét az Alapító Okirat aláírását követő 8 napon belül elhelyezi a Társaság nevére nyitandó bankszámlán, és ezzel azt a Társaság rendelkezésére bocsátja.

6. Pótbefizetés, mellékszolgáltatás

Az Alapító pótbefizetésre és mellékszolgáltatásra nem köteles.

7. A nyereség és veszteség viselése

7.1. Az Alapító kötelezettsége a Társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki. A Társaság kötelezettségeiért − a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában − az Alapító nem köteles helytállni.

7.2. A Társaság a gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, hanem az a Társaság vagyonát gyarapítja oly módon, hogy azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre kell fordítani.

8. A Társaság szervezete

8.1. Az Alapító

8.1.1. A Társaság egyszemélyes társaság, mindaddig, amíg a Társaságnak egy tagja van, a Társaságnál taggyűlés nem működik. A taggyűlés hatáskörét az Alapító gyakorolja. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az Alapító írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

8.1.2. Az Alapító a saját szervezeti-működési rendjére irányadó jogszabályi és szervezeti előírások szerint dönt azokban a kérdésekben, amelyek a vonatkozó jogszabályok és jelen Alapító Okirat szerint a hatáskörébe tartoznak.

8.1.3. Az Alapító kizárólagos hatáskörét az Alapító tulajdonosi képviseletére kijelölt szerv vagy személy gyakorolja.

8.1.4. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása,

b) a Társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának, valamint jogutód nélküli megszűnésének elhatározása azzal, hogy a Társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét,

c) a Társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

d) az ügyvezető kijelölése, illetve választása, visszahívása és díjazásának megállapítása, munkáltatói jogok gyakorlása az ügyvezető fölött,

e) a felügyelőbizottság elnöke és tagjai kijelölése, illetve választása, visszahívása és díjazásuk megállapítása,

f) az állandó könyvvizsgáló kijelölése, illetve választása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

g) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása,

h) az üzletrész felosztásához való hozzájárulás,

i) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgt.) 5. § (3) bekezdése szerinti szabályzat (Javadalmazási Szabályzat) elfogadása a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 208. §-ának hatálya alá tartozó (vezető állású) munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről,

j) a felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása,

k) a Társaság üzleti tervének jóváhagyása,

l) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása,

m) a Ptk. 3:117. §-a szerinti felmentvény adása az ügyvezető részére,

n) döntés az eredmény felhasználásáról,

o) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság a saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, állandó könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont] köt,

p) az ügyvezető, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló elleni kártérítési igény érvényesítése,

q) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az Alapító Okirat az Alapító kizárólagos hatáskörébe utal.

8.2. Az ügyvezető

8.2.1. A Társaság ügyeinek intézését és a Társaság képviseletét az Alapító által határozott időre kijelölt, illetve választott ügyvezető látja el. A Társaságnak egy ügyvezetője van.

8.2.2. Az ügyvezető munkaviszony keretében látja el a feladatait. Az Alapító az ügyvezető részére utasítást adhat, amelyet az ügyvezető köteles végrehajtani.

8.2.3. A Társaság ügyvezetőjének

neve: Joós Tamás

születési neve: Joós Tamás

születési helye, ideje: Lenti, 1962. február 11.

anyja születési neve: Gáspár Rozália

adóazonosító jele: 8347392943

lakóhelye: 1171 Budapest, Vasőr utca 2/a

8.2.4. Az ügyvezető megbízatásának időtartama: 2015. június hónap 1. napjától 2016. december 31. napjáig tart. Az ügyvezető ismételten megválasztható.

8.2.5. Az ügyvezető irányítja a Társaság munkaszervezetét.

8.2.6. Az ügyvezető

a) ellátja a Társaság ügyvezetését, törvényes képviseletét, irányítja a Társaság tevékenységét a jogszabályok, az Alapító Okirat és az Alapító döntései által meghatározott keretek között,

b) képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok, illetve a hatóságok előtt,

c) gondoskodik a Társaság alapításának, az Alapító Okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek, adatoknak és ezek változásának, valamint a jogszabályokban előírt más adatoknak a cégbírósághoz történő bejelentéséről,

d) nyilvántartást vezet a Társaság tagjairól (tagjegyzék),

e) elkészíti a Társaság szervezeti és működési szabályzatát,

f) gondoskodik a Társaság üzleti tervének elkészítéséről,

g) gondoskodik a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről,

h) gondoskodik a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséről,

i) gondoskodik a Társaság vagyonmérlegének és vagyonkimutatásának elkészítéséről,

j) munkáltatói jogokat gyakorol a Társaság munkavállalói fölött,

k) nyilvántartást vezet az Alapító döntéseiről (határozatok könyve), amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya,

l) szükség esetén kezdeményezi az Alapító döntését, és gondoskodik a döntés megfelelő előkészítéséről,

m) teljesíti a Kgt.-ben foglalt kötelezettségeket,

n) gondoskodik az iratokba történő betekintés biztosításáról az arra jogosultak részére a vonatkozó jogszabályok szerint, az iratbetekintésről nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a kérelmező neve, lakcíme, a kért irat megnevezése, a kérelem tárgya és teljesítésének időpontja,

o) az Alapító kérésére a Társaság ügyeiről tájékoztatást ad, illetve lehetővé teszi az Alapító részére a Társaság üzleti könyveibe és irataiba történő betekintést,

p) dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy az Alapító Okirat nem utal az Alapító kizárólagos hatáskörébe.

8.2.7. Az ügyvezető a Társaság ügyvezetését a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. E minőségében a jogszabályoknak, az Alapító Okiratnak és az Alapító döntéseinek van alávetve. Az ügyvezető az ügyvezetési tevékenysége során a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a Társasággal szemben. A Ptk. 6:142. §-a alapján mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési kötelezettségén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

8.2.8. Az Alapító az ügyvezető hatáskörét nem vonhatja el. A Ptk. 3:112. § (3) bekezdése szerinti utasításadás esetén az ügyvezető − a Ptk. 6:152. § szerinti eseteket kivéve − mentesül a Ptk. 3:24. § szerinti felelősség alól.

8.2.9. Megszűnik az ügyvezetői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) az ügyvezető halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) az ügyvezető cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) az ügyvezetővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

8.2.10. Az Alapító az ügyvezetőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

8.2.11. Az ügyvezető a megbízatásáról az Alapítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új ügyvezető megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

8.3. A felügyelőbizottság

8.3.1. A Kgt. 4. § (1) bekezdése alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. A Társaságnál háromtagú felügyelőbizottság működik.

8.3.2. Az első felügyelőbizottság tagjait az Alapító Okiratban kell kijelölni, ezt követően a felügyelőbizottsági tagokat és a felügyelőbizottság elnökét az Alapító választja meg. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

8.3.3. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére az ügyvezetői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag a lemondó nyilatkozatát a Társaság ügyvezetőjéhez intézi.

8.3.4. Az Alapító a felügyelőbizottság tagjait bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

8.3.5. A Társaság első felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása 2015. június 1. napjától 2020. május 31. napjáig tart.

8.3.6. A felügyelőbizottság tagjai:

8.3.6.1. neve: Somlyódy Csaba, aki egyben a felügyelőbizottság elnöke

születési neve: ..........

születési helye, ideje: ............

anyja születési neve: ..............

adóazonosító jele: .................

állandó lakóhelye: ................

8.3.6.2. neve: Jáger Erika

születési neve: ...........

születési helye, ideje: ............

anyja születési neve: .............

adóazonosító jele: ...............

állandó lakóhelye: ...............

8.3.6.3. neve: Pluzsik Gábor

születési neve: ....................

születési helye, ideje: .............

anyja születési neve: ..............

adóazonosító jele: .................

állandó lakóhelye: ...............

8.3.7. A felügyelőbizottság köteles a Társaság ügyvezetését, üzletpolitikai döntéseit folyamatosan figyelemmel kísérni, vizsgálni, ellenőrizni. A felügyelőbizottság a véleményezési jogot testületileg gyakorolja, és véleményét határozatban rögzíti. Az Alapító a Társaság felügyelőbizottsága által kötelezően megvizsgálandó ügyeket, ügycsoportokat határozatában megjelölheti. A felügyelőbizottság írásbeli jelentése nélkül az Alapító a beszámolóról és az eredmény felhasználásáról érvényes döntést nem hozhat.

8.3.8. A felügyelőbizottság ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. Ennek során az ügyvezetőtől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, valamint fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, továbbá szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság felvilágosítás iránti kérelmére a megkeresett ügyvezető és más vezető állású munkavállaló a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban köteles válaszolni.

8.3.9. A felügyelőbizottság köteles az ügyvezetőt tájékoztatni és annak intézkedését kezdeményezni – továbbá szükség esetén az Alapítót is tájékoztatni – ha arról szerez tudomást, hogy

a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az ügyvezető vagy az Alapító döntését teszi szükségessé, illetve

b) az ügyvezető felelősségét megalapozó tény merült fel.

8.3.10. Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapító Okiratba ütközik vagy egyébként sérti a Társaság, illetve az Alapító érdekeit, akkor a felügyelőbizottság jogosult az Alapító döntését kezdeményezni.

8.3.11. A felügyelőbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. A felügyelőbizottság tagjai kötelesek a Társaság üzleti titkait megőrizni.

8.3.12. A felügyelőbizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

8.3.13. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság testületként működik, az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármelyik tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között.

8.3.14. A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az Alapító hagy jóvá.

8.3.15. A felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a kétharmada jelen van.

A felügyelőbizottság a határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

8.3.16. A felügyelőbizottság ügyrendje lehetővé teheti, hogy a felügyelőbizottság ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ebben az esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani.

8.3.17. A felügyelőbizottság évente legalább négyszer, az általa elfogadott éves munkaterv alapján ülésezik. A felügyelőbizottság az éves munkatervét köteles – annak elfogadásától számított 15 napon belül – az ügyvezető és az Alapító rendelkezésére bocsátani.

8.3.18. Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma az Alapító Okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az ügyvezető a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles az Alapító döntését kezdeményezni.

8.4. Az állandó könyvvizsgáló

8.4.1. Az első könyvvizsgálót az Alapító Okiratban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót az Alapító választja meg. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést – az Alapító által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett – az ügyvezető a kijelölést, illetve megválasztást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, az Alapító köteles új könyvvizsgálót kijelölni, illetve választani.

8.4.2. Az állandó könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre lehet kijelölni. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a kijelölésétől, illetve a megválasztásától a következő beszámoló elfogadásáig terjedő időszak.

8.4.3. A Társaság állandó könyvvizsgálója:

TRIÁSZ–AUDIT Könyvvizsgáló Kft.

székhelye: 1037 Budapest, Jutas u. 54.

cégjegyzék száma: Cg.01–09–685625

könyvvizsgálói nyilvántartási száma: 001671

8.4.4. A könyvvizsgálatért személyében is felelős könyvvizsgáló:

név: Varga Eszter Ágnes

születési helye, ideje: ...................

anyja neve: .......................

adóazonosító jele: ..................

könyvvizsgálói engedély száma: 005050.

állandó lakóhelye: ...........................

8.4.5. Az állandó könyvvizsgáló megbízatása 2016. május 31. napjáig tart.

8.4.6. A könyvvizsgáló – feladatai ellátása érdekében – betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az ügyvezetőtől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

8.4.7. A könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni.

8.4.8. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése nélkül az Alapító nem hozhat döntést a beszámoló elfogadásáról.

8.4.9. A könyvvizsgálót az Alapító bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

9. Összeférhetetlenségi szabályok

9.1. Ügyvezető az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet ügyvezető az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet ügyvezető az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

9.2. Az ügyvezető az Alapító kifejezett hozzájárulása nélkül:

a) a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével nem szerezhet társasági részesedést,

b) nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő,

c) ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag,

d) az ügyvezető, illetve közeli hozzátartozója, valamit élettársa − a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével − nem köthet saját nevében vagy saját javára a Társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket,

e) az ügyvezető, illetve közeli hozzátartozója, valamint élettársa a Társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem jelölhető ki.

9.3. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

9.4. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság tagja, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a Társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején és annak megszűnése után három évig.

9.5. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgáló tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet alapítójára, vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.

9.6. A könyvvizsgálatért felelős személy a Társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a Ptk. 3:352. § (1) bekezdésében megjelölt szerződésben foglalt feladatait.

10. A Társaság képviselete, cégjegyzése

10.1. Az ügyvezető törvényes képviselőként képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt.

10.2. A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá, illetve fölé a cégjegyzésre jogosult személy a nevét − a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta szerinti formában − aláírja.

10.3. A Társaság cégjegyzésére jogosultak:

a) az ügyvezető önállóan, vagy

b) az ügyvezető által – a Társaság nevében, meghatározott jogkörben történő aláírásra, az erre vonatkozó szabályzatban – felhatalmazott munkavállalók közül ketten együttesen.

11. A Társaság megszűnése

11.1 A Társaság jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az Alapító kimondja a megszűnését; vagy

b) az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy a Társaság vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Társaságot a nyilvántartásból törli.

11.2. Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.

12. Egyéb rendelkezések

12.1. A Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

12.2. A Társaság alapításával, a tag változásával vagy a törzstőke megemelésével, illetve az Alapító Okirat bármilyen módosításával járó valamennyi költséget a Társaság viseli.

12.3. A Társaság és az Alapító közötti szerződést írásba kell foglalni.

12.4. Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.

12.5. Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke felemelése folytán új tagokkal egészül ki és így többszemélyessé válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.

12.6. A Társaság nyilvános hirdetményeit a jogszabályban kötelezően előírt esetekben a Cégközlönyben kell közölni.

12.7. A jelen Alapító Okiratban nem vagy nem teljes körűen szabályozott kérdésekre a hatályos magyar jogszabályokban, így különösen a Ptk.-ban, a Ctv.-ben és a Kgt.-ben foglalt rendelkezések az irányadók.

12.8. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratát a ....../2015. (V. 21.) KÖKT határozatával hagyta jóvá.

Budapest, 2015. június 1.

Budapest Főváros X. kerület

Kőbányai Önkormányzat

Alapító képviseletében:

Kovács Róbert polgármester

Ellenjegyzem:

Budapest, 2015. június 1.