(16 igen, egyhangú szavazattal)
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 231. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére a következőket rendeli el:
1. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatal Hivatásetikai Szabályzatát az 1. melléklet határozza meg.
2. Ez a határozat 2020. január 1-jén lép hatályba.
A Hivatásetikai Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározza a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzattal (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivatallal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati jogviszonyban álló személy szervezeten belüli és a külső kapcsolatokban is elvárt magatartási, viselkedési normáit, valamint az ezek megsértése esetén alkalmazandó eljárás szabályait.
A Szabályzat hatálya kiterjed a Hivatal köztisztviselőjére, közszolgálati ügykezelőjére, valamint az önkormányzati tanácsadóra (a továbbiakban együtt: köztisztviselő).
3.1. A hűség és elkötelezettség elve szerint a köztisztviselő a feladatait az esküjének megfelelően, a közjó iránt elkötelezetten teljesíti, a jogszabályokat betartja és másokkal is betartatja. Vezetői iránti szakmai lojalitásra törekszik, kellő tiszteletet tanúsít.
3.2. A nemzeti érdekek előnyben részesítésének elve szerint a köztisztviselő tisztségét a magyar nemzet javára gyakorolja, feladatait a nemzet érdekében teljesíti, egyéni és csoportérdekekkel szemben a közjót részesíti előnybe.
3.3. Az igazságos és méltányos jogszolgáltatás elve szerint a köztisztviselőnek a munkáját lelkiismeretesen és pontosan, a jogszabályokban meghatározottak és az adott ügy összes körülményeinek, egyedi sajátosságainak figyelembevételével úgy kell végeznie, hogy a jogalkalmazása megfeleljen az alkalmazott jogszabályok rendeltetésének, és döntése meghozatalakor más személyek jogai ne sérüljenek.
3.4. A méltóság és tisztesség elve szerint a köztisztviselő a feladatát a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően látja el. A Hivatalban és azon kívül olyan magatartást és megjelenést tanúsít, hogy megőrizze és megerősítse a polgároknak a közszolgálatba vetett bizalmát. Az ügyek intézése során az ügyfelekkel, az eljárásban résztvevőkkel szemben higgadtan, türelmesen, udvariasan és mértékletességgel kell eljárnia.
3.5. Az előítéletektől való mentesség elve szerint a köztisztviselő előítéletek nélkül, az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásával, az esélyegyenlőség biztosításával teljesíti a feladatát. A munkaköri kötelessége ellátása során egyenlő bánásmódot tanúsít az ügyfelekkel, a munkatársakkal, minden emberrel szemben kerüli a hátrányos megkülönböztetés látszatát is (különösen a nemre, faji, etnikai hovatartozásra, bőrszínre, nemzetiségre, nemzetiséghez való tartozásra, anyanyelvre, fogyatékosságra, egészségi állapotra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, politikai vagy más véleményre, családi állapotra, anyaságra (terhességre) vagy apaságra, szexuális irányultságra, nemi identitásra, életkorra, társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, foglalkoztatási jogviszony részmunkaidős jellegére, illetve határozott időtartamára, érdekképviselethez való tartozásra, valamint egyéb helyzetre, tulajdonságra vagy jellemzőre tekintettel).
3.6. A pártatlanság elve szerint a köztisztviselő a tevékenysége során nem lehet részrehajló, minden esetben elfogulatlannak és pártatlannak kell lennie, tartózkodnia kell bármilyen önkényes intézkedéstől. A pártatlanság és az ítélőképesség megőrzése érdekében nem kérhet, és nem fogadhat el sem közvetve, sem közvetlenül az ügyfelektől - a csekély értékű, jelképes szóróajándék vagy a munkával kapcsolatos rendezvényen kapott vendéglátás elfogadása kivételével - ajándékot, juttatást vagy jogtalan előnyt, illetve annak ígéretét, azt udvariasan, de határozottan vissza kell utasítania, és erről közvetlen felettesét írásban haladéktalanul tájékoztatnia kell. A köztisztviselő a törvényes és szakszerű munkavégzése közben pártatlan és politikasemleges magatartást tanúsít, emiatt semmilyen hátrány nem érheti.
3.7. A felelősségtudat és szakszerűség elve szerint a köztisztviselő a döntések meghozatalakor gondosan mérlegeli a döntései következményeit, azokat felelősséggel vállalja. A köztisztviselő felelősséggel tartozik vezetői felé, akiket a feladatellátás során felmerülő tényekről, körülményekről, valamint szakmai meggyőződéséről, véleményéről tájékoztat. A köztisztviselő a feladatait szakszerűen, a jogszabályoknak megfelelően, legjobb tudása szerint teljesíti, felkészültségét folyamatosan fejleszti.
3.8. Az együttműködés elve szerint a köztisztviselő a feladatellátása során együttműködik az ügyfelekkel, munkatársakkal és más eljáró szervekkel. Munkavégzésében a kölcsönös tiszteleten alapuló udvarias, szolgálatkész és előzékeny kapcsolattartásra, valamint a felmerült szakmai és személyes konfliktusok konstruktív rendezésére törekszik. Jogszabályi keretek között a hozzá fordulóknak megad minden rendelkezésre álló információt, amely a hatáskörébe és illetékességébe nem tartozó ügy elindításához szükséges.
3.9. Az intézkedések megtételére irányuló arányosság és védelem elve szerint a köztisztviselő a jogalkalmazói feladatai során biztosítja, hogy a meghozott döntések, intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt eredménnyel. A tevékenységét az érintettek jogait és jogos érdekeit védve teljesíti, minden tőle telhetőt megtesz az érintettek jogainak, jogos érdekeinek érvényesítése érdekében figyelemmel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben megfogalmazottakra is.
4.1. A vezető legjobb tudása és ismeretei szerint, döntéseiért felelősséget vállalva, utasítási jogát körültekintően gyakorolva biztosítja az általa vezetett szervezet eredményes működését.
4.2. A vezető a Hivatal céljai és érdekei érvényesítésén túl törekszik a többi szervezeti egységgel eredményes együttműködés kialakítására, elősegíti a támogató, konstruktív munkahelyi kapcsolatrendszer, valamint a kölcsönös bizalmon alapuló kiegyensúlyozott munkahelyi légkör kialakulását és megőrzését.
4.3. A vezető tartózkodik a beosztottjai emberi méltóságát sértő magatartástól, kijelentéstől, cselekedettől, feladatát a munkatársaitól elvárt szakmai és morális követelményeknek megfelelően, példamutatóan látja el.
4.4. A vezető a munkatársaival igazságos, következetes és méltányos, rendszeresen végzett ellenőrző tevékenysége során egyenlő mércét alkalmaz minden beosztottjával szemben, a diszkrecionális jogkörben hozott döntések, a minősítés, teljesítményértékelés, illetve az anyagi és erkölcsi elismerés során a tárgyilagos értékelés módszereit érvényesíti.
4.5. A vezető ügyel arra, hogy munkatársai hivatásukhoz méltó magatartást tanúsítsanak, - a személyiségi jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartva - fellép a köztisztviselőhöz méltatlan magatartás minden megnyilvánulása ellen, és ennek kapcsán érvényre juttatja a Szabályzatban meghatározott értékrendszert.
5.1. Etikai vétséget követ el a köztisztviselő, ha a Szabályzatban meghatározott hivatásetikai elveket - szándékosan vagy gondatlanul - vétkesen megsérti.
5.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója megvizsgálja, hogy a köztisztviselő által elkövetett, a hivatásetikai elvek megsértése szükségessé tesz-e valamely intézkedést.
5.3. Amennyiben a hivatásetikai követelmények megsértése vagy következményeinek mértéke nem egyértelmű, a munkáltatói jogkör gyakorlója etikai eljárás lefolytatásáról dönthet a szabályok megsértésének tudomására jutásától számított harminc napon belül. Az eljárás lefolytatására háromtagú etikai bizottságot jelöl ki, amelynek feladata - a kijelöléstől számított harminc napon belül - az etikai szabálysértés körülményeinek és következményeinek feltárása és tisztázása, valamint a vizsgálat eredményeinek összegzése. A munkáltatói jogkör gyakorlója - a bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - dönt a kiszabható büntetésről.
5.4. A munkáltatói jogkör gyakorlója az etikai vétséget elkövető köztisztviselővel szemben
a) figyelmeztetést alkalmaz, ha az összes körülmény mérlegelése alapján az etikus magatartásra való felhívás elegendő, vagy
b) megrovást alkalmaz, ha az erkölcsi rosszallás nyomatékos kifejezése is szükséges.
5.5. Amennyiben a köztisztviselő etikai vétsége megalapozza a köztisztviselő fegyelmi felelősségét is, a munkáltató fegyelmi eljárást megindításával mellőzi az etikai eljárásban a büntetés kiszabását.
