Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésében, az 58. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: *
1. § (1) A rendelet célja, hogy megállapítsa:
a) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló lakásokra, nem lakás célú helyiségekre, valamint az osztatlan közös tulajdonban lévő tetőterekre,
b) a társas, és nem társasházakban a lakás- és helyiségszámot tekintve az önkormányzat 100%-os kizárólagos tulajdonát képező épületekre,
c) az e bekezdés a b) és d) pontjába nem tartozó, társas és nem társas házakban, változó %-os arányban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra és helyiségekre,
d) * valamint, az önkormányzati tulajdon mértékét tekintve a 25% alatti tulajdoni arányt elért épületekben lévő lakásokra, helyiségekre, tetőterekre
vonatkozó elidegenítés részletes feltételeit és szabályait.
(2) A rendelet célja továbbá, hogy rendelkezzen az osztatlan közös (vegyes) tulajdonú ingatlanokban (lakóépületekben) lévő önkormányzati tulajdonrészre vonatkozó elidegenítési feltételekről és szabályokról.
(3) * E rendelet, a társasházi osztatlan közös tulajdon tárgyát képező épületrészeknek, valamint a vegyes tulajdonban, osztatlan közösben lévő ingatlanrészeknek, csak az önkormányzati tulajdoni hányadára állapít meg rendelkezéseket.
(4) * Az e rendeletben nem szabályozott esetekben az Ltv., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), valamint a mindenkor hatályos vagyonrendelet szabályai az irányadók.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra, helyiségre, valamint az egyéb tulajdoni részekre, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.
(2) Elidegeníteni csak per, teher és igénymentes vagyont lehet, kivéve:
a) ha a vevőt a vagyontárgy terheinek tényeiről tájékoztatták és ennek ismeretében nyilatkozott a vételről,
b) az e rendelet 27. §-ában foglaltakat.
(3) * A bérlő elidegenítési kérelme az elidegenítési eljárás megkezdése nélkül elutasításra kerül, ha a vagyonkezelő a lakásra az e rendelet 21. § (10) bekezdés a) pontja vagy a helyiségre az ugyanezen bekezdés b) pontja szerinti tartozást tart nyilván.
(4) *
(5) *
(6) *
(7) *
3. § (1) A lakásokat és helyiségeket:
a) elővásárlási jog biztosításával, vételre történő felajánlás, (Ltv. 49. §, 59. §)
b) külön kijelöléssel, elővásárlási jog biztosításával, vételre való felajánlás, (Ltv. 49. §, 58. §)
c) az 1995 november 30-ig benyújtott kérelmek alapján vételi jogon, (Ltv. 48. §)
d) árverés vagy árverésen kívüli vétel, (árverésen kívüli vétel tekintetében a lakás és helyiség az Ltv. 49. és 58. §-aival érintett.)
e) a tulajdonjog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátása, (figyelemmel az Ltv. 61. § rendelkezéseire)
f) társasházi alapító okiratban foglalt elővásárlás, (figyelemmel az Ltv. által biztosított elővásárlási jogra,)
g) értékarányos adásvétellel vegyes csere, (Ltv. szabályozása által nem érintett vagyontárgyak)
h) társasházzá alakított épületben az osztatlan közös tulajdonban, valamint az osztatlan közös (vegyes) tulajdonban lévő tetőterekre, helyiségekre és egyéb vagyoni részre az Ltv. 49. § és 58. § alapján valamint szerződésen (alapító okirat) alapuló vétel
útján lehet értékesíteni.
(2) Ha az épülethez (lakáshoz), helyiséghez, egyéb tulajdoni részhez telek tartozik, az elidegenítés előtt, ha szükséges, – a vonatkozó jogszabályok alapján – a telekalakítási eljárást le kell folytatni.
(3) * Ha a telek az építésügyi jogszabályokban előírt legkisebb teleknagyságot meghaladja és abból az előírások szerint új telek alakítható ki, azt meg lehet osztani. A telekfelosztási eljárást a tulajdonos döntése után a vagyonkezelő kezdeményezi a telekalakítási hatóságnál.
(4) Amennyiben a lakáshoz tartozó telek nem osztható meg, – az ingatlant értékesítésre kijelölték, – akkor az egy lakáshoz tartozó minimálisan előírt építési telek nagyságot meghaladó részt, a telkekre helyben kialakult piaci forgalmi értéken kell a bérlőnek (telekhasználónak) felajánlani.
3/A. § * (1) * A mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi érték feletti lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket versenytárgyalás útján kell elidegeníteni.
(2) A versenytárgyalás lebonyolítására a mindenkor hatályos vagyonrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
4. § (1) Az 1. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott vagyon elidegenítésével kapcsolatos, jogviszonyt keletkeztető, módosító és megszüntető tartalmú előterjesztést a döntéshozatali eljárásban, a polgármester tehet, – a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket – az e rendeletben szabályozott hatáskör és értékhatár szerint, gyakorlókhoz.
(2) * A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztésben tett javaslat alapján az e rendeletben szabályozott hatáskör és értékhatár szerint a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság vagy a Kt. gyakorolja.
(3) Az elidegenítési eljárásban a tulajdonosi döntések előkészítését és végrehajtását, az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el.
(4) Az 1. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott vagyon, értékesítésre történő kijelölésekor minden esetben biztosítani kell az ingatlanra vonatkozó pénzügyi, a fenntartásra vonatkozó gazdaságossági számítási, műszaki adatokat, jogi tényeket, és a vagyonkezelő szakmai véleményét, valamint mellékelni kell a vagyonkataszter vagyontárgyra vonatkozó, a nyilvántartásban tényleges helyzetét mutató betétlapjait.
(5) Az 1 § (1)–(2) bekezdésében meghatározott vagyon elidegenítéskor, ha azok az építésügyi, vagy más hatóság határozatával érintett ingatlanokban, (épületekben) vannak, a vonatkozó hatósági kötelezés tartalmát a tulajdonosi jogok gyakorlói elé kell terjeszteni.
5. § * (1) * Versenytárgyalás kiírásáról a Kt. dönt, ha a lakás vagy helyiség piaci forgalmi értéke a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladja, és az elidegenítés egyéb feltételei is fennállnak.
(2) Értékhatártól függetlenül, a Kt. dönt azon a lakások, helyiségek és egyéb vagyonrészek elidegenítéséről szükség esetén a vagyontárgy tehermentességéről szóló rendelkezéssel egyidejűleg:
a) külön kijelöléssel azokról, amelyek az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott épületekben vannak,
b) amelynek vételére olyan vevő (befektető) jelentkezett, aki ajánlatával foglalkoztatáspolitikai vagy más közérdeket szolgál,
c) külön kijelöléssel értékarányos lakó és egyéb ingatlanok adásvétellel vegyes cseréje útján,
d) külön kijelöléssel az elővásárlási joggal érintett, és bérleti joggal terhelt lakások, helyiségek kívülállók részére, árverésen kívüli elidegenítéséről,
e) az elidegenítés során kötött szerződések módosításáról, megszüntetéséről, az árajánlatban szereplő vételár módosításáról az egyéb jogszabályokra figyelemmel kivéve az e rendelet 17–18. §-ában meghatározott kedvezményeket tartalmazó megállapodásokat.
(3) A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú lakásokat és helyiségeket egybefoglaló:
a) épületek címjegyzékét a Kt. módosíthatja,
b) épületben lévő lakás, és helyiség elidegenítéséről, a 100%-os önkormányzati tulajdonhányad megbontásáról a Kt. dönt.
6. § (1) * A vételre történő kijelölésről és a felajánlásról a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság dönt, ha az elidegenítésnek az Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott egyéb feltételei is fennállnak, és a lakás, helyiség, tetőtér vagy önkormányzati tulajdonrész forgalmi értéke nem haladja meg a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt.
(2) * A döntés során minden esetben értékelni kell:
a) a lakás, vagy helyiség kerületfejlesztéssel, szabályozási tervvel érintettségét,
b) fenntartásának gazdaságosságát,
c) műszaki állapotát,
d) minden olyan jogi tényt, körülményt, amely az értékesítést, vagy a vagyontárgy megtartását indokolja.
(3) *
7. § (1) A lakások és helyiségek közül nem elidegeníthetőek azok, amelyek:
a) * e rendelet hatályba lépése után, kerületi építési szabályzat, illetve kerületi szabályozási terv alapján, vagy jogerős hatósági határozattal bontásra kijelölt épületben vannak,
b) * e rendelet hatályba lépése után, kerületi építési szabályzat kötelező szabályozási vonallal vagy távlati közlekedés fejlesztés érdekében beépítésre nem szánt övezeti besorolással érintettek, kivéve, ha meglévő, szomszédos rendeltetési egység bővítésének célját szolgálná,
c) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal érintettek, kivéve, ha az elidegenítéshez a bérlőkijelölési, bérlő kiválasztási jog jogosultja hozzájárult,
d) az önkormányzat tulajdonában lévő Nyugdíjasházi lakások,
e) szolgálati bérlakásnak minősülnek, kivéve, ha az elidegenítéshez a szolgálati bérlakással rendelkező szerv hozzájárult,
f) elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek, kivéve, ha e jog jogosultja bizonyítja annak megszűnését,
g) az életvédelem céljait szolgálják, kivéve, ha az elidegenítéshez az illetékes polgári (katasztrófa) védelmi szervezet hozzájárult,
h) *
i) jogvitás lakások és helyiségek, vagy ha a bérleti jogviszonyt a vagyonkezelő felmondta, vagy a bérleményt tartozás terheli, kivétel az e rendelet 27. §-a,
j) * az e rendelet 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületekben vannak, kivéve, ha a Kt. az e rendeletben szabályozott módon az elidegenítést jóváhagyja,
k) a vagyonkezelő felújítási tervében szereplő ingatlanokban (épületekben) lévő lakások és helyiségek, kivéve, ha a vevő az e rendelet 24. § (5)–(6) bekezdése szerinti feltételeket vállalja,
(2) * A költségalapon, saját beruházás keretében létesült bérlakások, a lakhatási engedély megadásától számított 20 évig nem elidegeníthetőek.
(3) * A határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakások elidegenítésre nem jelölhetők ki, kivéve, ha ahhoz a 7. § (1) c) és e) pontjaiban jogosított szerv a hozzájárulását adja.
8. § A Kt. az e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtására, a kötelezettségek teljesítésére szerződés alapján:
a) * a Palota Holding Zártkörű Részvénytársaságot, mint vagyonkezelő szervet,
b) vagy más szervet, személyt is
kijelölhet.
9. § (1) Vételi jog alapján, az igény benyújtásakor hatályos szabályok szerinti értékesítési feltételekkel kell adásvételi szerződést kötni azzal a bérlővel, aki vételi kérelmét 1995. november 30-ig benyújtotta, de az adásvételi szerződést az Önkormányzat hibájából nem kötötték meg, feltéve, ha az igény bejelentésekor a vételi joga a bérlőnek fennállt.
(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni azokkal, akik az 1994-ben meghatározott „tilalmi lista” címjegyzékén szerepeltek feltéve, ha igényüket fenntartó kérelmüket, 1996. február 13-a, – a tilalom feloldása, – és 1996. március 31-e között ismételten benyújtották.
(3) Az (1)–(2) bekezdés nem alkalmazható, ha a vételi jog jogosultja az eladó árajánlatát megkapta, de az abban megjelölt határidőig nem nyilatkozott, és nem kötötte meg az adásvételi szerződést.
10. § (1) Az elidegenítésre kijelölt, az Ltv. 49. §-a szerint elővásárlási joggal nem érintett, de bérleti joggal terhelt lakást:
a) a bérlőnek,
b) bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtársaknak egyenlő arányban kell megvételre felajánlani, ha az elidegenítés e rendeletben foglalt egyéb feltételei is fennállnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások vételára az értékbecslésben megállapított forgalmi érték.
(3) A vételárat kedvezmények nélkül, egyösszegben tartozik megfizetni a vevő.
11. § (1) A kérelem alapján elidegenítésre kijelölt és az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakást az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult részére kell megvételre felajánlani.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott vételi kérelemben közölni kell:
a) a lakás természetbeni helyét,
b) alapterületét, komfort fokozatát, szobaszámát,
c) a bérlő (bérlőtársak) vagy társbérlők nevét és a lakásban lakó más személyek (családtagok) nevét,
d) azok nevét (leánykori nevét), anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítója számát, lakcímét, akik az elővásárlási jogot gyakorolják,
e) az Ltv. és e rendelet vételárra vonatkozó szabályainak elfogadását.
(3) Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:
a) a lakáskiutaló határozatot, vagy a bérbeadói tulajdonosi nyilatkozatot és a bérleti szerződést, vagy ezen iratok Polgármesteri Hivatallal, illetve a vagyonkezelővel hitelesíttetett másolatát, ha fenti iratok a Polgármesteri Hivatal, vagy a vagyonkezelő irattárában már nem fellelhetőek,
b) * a bérlő, valamennyi bérlőtárs vagy a társbérlő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy az elővásárlási jogot helyette a vele egy tekintet alá eső személy gyakorolja
(gyermeke, örökbefogadott gyermeke, egyenes ágbeli rokona),
c) az elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlási jog tekintetében nem állnak fenn a törvényben kizáró, meghatározott okok,
d) amennyiben a lakás bérlőkijelölési, vagy ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal terhelt, e jog jogosultjának a nyilatkozatát arról, hogy e jogáról lemondott,
e) * a vagyonkezelő által kiadott igazolást arról, hogy a bérleti szerződésben foglalt bérleti díj és egyéb költségek tekintetében tartozás nem áll fenn.
(4) Ha az ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási jog jogosultja az elővásárlási jog gyakorlására beadott kérelem időpontjában utolsó alkalommal élhet ezzel a jogával, az így kiválasztott bérlőt az elővásárlási jog megilleti.
(5) A bérlőtársak az őket egyenlő arányban megillető elővásárlási jog gyakorlását együttesen, vagy külön külön is bejelenthetik. Amennyiben a nyilatkozatot külön teszik, úgy azt a másik bérlőtársnak is alá kell írni.
(6) Ha az egyik bérlőtárs nem kíván élni elővásárlási jogával és erről írásban nyilatkozik, akkor a másik bérlőtárs az elővásárlási jogot az egész lakás tekintetében gyakorolhatja.
(7) A bejelentett vásárlási szándékkal együtt kell benyújtani a bérlő (bérlőtárs) társbérlő hozzájáruló nyilatkozatát is.
(8) Ha a bérlő az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidőn belül meghal, és a lakás megvásárlására nyilatkozatot nem tett, az elővásárlási jog az Ltv. alapján a bérleti jog folytatására jogosultat illeti meg.
(9) Ha a bérlő hozzájárult, hogy egyenes ági rokona, vagy örökbefogadott gyermeke gyakorolja a elővásárlási jogot és a vételre vonatkozó érvényes bejelentést a bérlő a halála előtt megtette, az egyenes ági rokon, vagy az örökbefogadott gyermek az elővásárlási jog alapján a lakást megvásárolhatja.
(10) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban visszamaradt társbérlő a saját elővásárlási joga alapján megvásárolható lakrészével együtt akkor vásárolhatja meg, ha részére az Önkormányzat másik lakást nem tud felajánlani, vagy a megüresedett társbérleti lakrészt önálló lakásnak kialakítani nem lehet.
(11) Tartási szerződés fennállása esetén a lakás megvásárlásához az eltartó írásbeli hozzájárulására is szükség van.
(12) * Az Ltv. hatálybalépése előtt házfelügyelői szolgálati lakásként bérbe adott lakás akkor idegeníthető el, ha a bent lakó bérlő, illetőleg jogcím nélküli – cserelakásra jogosult-lakáshasználó – elhelyezéséről gondoskodtak, vagy a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság a lakást ennek a személynek ajánlja fel vételre.
(13) Az Ltv. hatályba lépése előtt házfelügyelői szolgálati lakásként bérbe adott önkormányzati lakást, a házfelügyelői szolgáltatással érintett valamennyi társasházi tulajdonközösség a társasházi törvényben meghatározott számú tulajdonostárs egyetértésével lehet eladásra kijelölni. Az elidegenítésre való kijelölés esetén a lakást a bérlőnek (használónak) kell vételre felajánlani.
(14) A házfelügyelői szolgálati lakásként bérbe adott lakást – ha a (12)–(13) bekezdés alapján a bérlőnek nem lehet eladni, vagy nincs elővásárlásra jogosult, illetve az elővásárlásra jogosult, ezzel a jogával nem él – a társasházi tulajdonközösségnek is el lehet adni, a kívülállókra vonatkozó árverési, vagy árverésen kívüli értékesítési feltételek mellett.
12. § (1) * Bérleti és elővásárlási joggal nem terhelt üres lakást és helyiséget e rendeletben meghatározott kivételekkel a hasznosítás érdekében árverés útján kell értékesíteni. Az árverés kiírásáról a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogot gyakorló dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az árverés kiírása előtt a lakást és helyiséget a kárpótlásra jogosult volt tulajdonosnak kell vételre felajánlani, beköltözhető forgalmi értéken.
(3) Ha a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos felkutatása aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a (2) bekezdésben szabályozott ajánlatot 15 napra ki kell függeszteni, ennek eredménytelen eltelte után az árverés kiírható.
13. § (1) Az árverést a polgármester hirdetménnyel tűzi ki.
(2) Az árverési feltételeket tartalmazó hirdetményt a helyben szokásos módon, egy országos hirdetési újságban legalább egyszer, valamint, ingatlanforgalmazók részére az Interneten is közzé kell tenni.
(3) * Az árverés menetére az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében foglaltak alkalmazandók.
(4) * Üres lakás, helyiség induló árverési ára az értékbecslésben megállapított forgalmi érték. Az árverési résztvevők a kiíró által meghatározott biztosítékot kötelesek befizetni készpénzben az árverés megkezdése előtt, valamint fizetőképességüket bankgaranciával (letéti szerződéssel) kötelesek igazolni. A nyertes kivételével a letéti biztosíték összegét 8 banki napon belül kell visszafizetni az árverési résztvevőknek.
(5) * A nyertessel a szerződést az árveréstől számított 20 napon belül meg kell kötni. Az árverési vételárat a vevőnek egy összegben, készpénzben a szerződéskötéskor, vagy átutalással kell megfizetni, a szerződés megkötésétől számított 8 banki napon belül. Kedvezmény, vagy részletfizetési mód nem adható. A biztosíték összege a vételárba beleszámít.
(6) * Ha az árverés nyertese nem köti meg az (5) bekezdés szerint a szerződést, és/vagy a vételárat nem fizeti meg, elveszíti a szerződéskötéshez való jogát és a biztosítékot.
(7) Ha a nyertes a szerződéskötést és a vételár megfizetését az (5) bekezdésben foglalt határidőkön belül elmulasztja, a soron következő árverési vevővel kell a szerződést megkötni, ha az általa bejelentett, és a visszalépett (szerződést nem kötött) árverési vevő által megajánlott ár között 1%-nál nem nagyobb az árkülönbözet. Nagyobb árkülönbözet esetén új, nyilvános árverést kell tartani.
(8) Az árverési kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás, helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait (természetbeni helyét, tulajdonosát, a terheket stb...), jellemző műszaki és egyéb sajátosságait, továbbá beköltözhető, vagy lakott állapotát, /11. § (16) bekezdés/
b) ha a lakás, vagy a helyiség az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, vagy törvény alapján elővásárlási joggal terhelt,
c) ha a lakás az Ltv. 49. §-a szerint elővásárlással érintett, és az elidegenítéséhez az Ltv. 50. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzájárulás kell, az erre való figyelmeztetést, illetve a hozzájárulás tényét,
d) a lakás és helyiség megtekintésére biztosított időpontokat,
e) az árverés idejét és helyét, bonyolító megnevezését, telefonszámát, címét,
f) a lakás és helyiség kikiáltási árát,
g) biztosíték összegét, annak be- és visszafizetésének módját, helyét, határidejét, és a befizetés igazolásának módját,
h) az árverésre történő jelentkezés benyújtásának módját, helyét és határidejét.
(9) Lakásra és helyiségre az árverezhet, aki az árverési hirdetményben megjelölt időben és módon jelentkezett és a biztosítékot az előírt határidőben megfizette. Az árverés menetére vonatkozó szabályokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
14. § (1) * Az Önkormányzat lakás-, vagy helyiséggazdálkodási érdekéből
a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság,
b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt elérő hasznosítás esetén a Képviselő-testület
döntése alapján a versenytárgyalás mellőzhető. Önkormányzati lakás-, vagy helyiséggazdálkodási érdek lehet különösen a magánszemélyek, helyi közösségek, társasházi lakóközösségek, helyben vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság és az Önkormányzat számára egyaránt társadalmi, gazdasági hasznossággal bíró körülmény.
(1a) * A mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt elérő árverés, nyilvános pályázati értékesítés során, az Önkormányzat lakás-, vagy helyiséggazdálkodási érdekéből történő hasznosítás esetén magánszemélyt, helyi közösséget, társasházi lakóközösséget, helyben vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozót vagy gazdasági társaságot, számukra és az Önkormányzat számára egyaránt társadalmi, gazdasági hasznossággal bíró körülmény esetén elővásárlási jog illeti meg.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt elidegenítés esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója az e rendelet 15. § (7) bekezdése alapján állapíttatja meg, a tulajdonjog ellenértékét. A vételár az értékbecslésben megállapított, vagy az értékbecslés lejártát követő 12 hónapon túli időpontban felülvizsgált (korrigált) piaci forgalmi értéknél alacsonyabb nem lehet.
(3) * Az (1) bekezdésben foglalt vétel esetén az elidegenítési szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben, készpénzben, vagy 8 banki napon belül átutalással kell megfizetni. Kedvezmény vagy részletfizetés ebben az esetben sem adható.
(4) A Kt. nem él a nem nyugellátásban részesülő bérlők által lakott, elővásárlási joggal érintett és bérleti joggal terhelt lakásaik harmadik személy részére történő elidegenítésének lehetőségével szerződéseik fennállása alatt.
(5) A (4) bekezdés alól kivételt képeznek azok az elővásárlási jogosultsággal érintett, vagy ilyen jogosultsággal nem érintett lakások, ahol a törvényes jogcím alapján, vagy elhelyezésre jogosult jogcím nélkül bentlakó, nyugellátásban nem részesülő bérlő (használó), az Ltv. 24. § (1) bekezdés a), b), c), d) pontjaiban meghatározott felmondásra okot adó tényállások valamelyikét három hónapot meghaladóan megvalósítja, de az ügyben bírósági eljárás még nem indult. Az értékesítési eljárást e rendelet szabályai szerint kell lefolytatni.
(6) * Az (5) bekezdésben meghatározott lakások, valamint az Ltv. 24. §-a alapján felmondásra okot adó helyiség bérlők (jogcím nélkül használók) által használt helyiségek elidegenítéséről a polgármester e rendeletben szabályozott előterjesztése alapján a Kt. végleges döntést hoz.
(7) * Bérleti joggal terhelt, bérlő által lakott lakás, vagy használt helyiség esetében a harmadik személytől érkezett, befogadott vételi ajánlattal, vagy a versenytárgyaláson benyújtott ajánlattal fel kell hívni a bérlőt, hogy nyilatkozzon, hogy az alábbi feltételek mellett él-e elővásárlási jogával:
a) a lakás vagy helyiség bérlő úgy élhet elővásárlási jogával, hogy amennyiben a harmadik személy által ajánlott feltételeket vállalja, akkor a lakás, vagy helyiség bérlővel kell a szerződést megkötni,
b) a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben készpénzben, vagy átutalással a szerződés megkötésétől számított 8 banki napon belül, illetve a versenytárgyalási kiírásban meghatározott időpontig kell megfizetni az e bekezdésben meghatározottaknak megfelelően.
(8) Ha a (7) bekezdésben meghatározottak közjegyzői okiratban úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek a felhívás ellenére elővásárlási jogukkal, akkor:
a) a bérleti jogviszony megszüntetése költségeit,
b) csere elhelyezés esetén a szükséges lakás, csere helyiség megvételéhez kellő összeget,
c) * az e § (5) bekezdésében meghatározott lakások és helyiségek bérleti díj (használati díj) közüzemi és fűtési díj hátralékát is, a kívül álló vevőnek kell megfizetni. Erről a vevőnek, a hitelezőkkel, (Önkormányzati vagyonkezelő és a lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb hitelezők) és a bérlővel megállapodást kell kötni. A hitelezői igény összegére kötött letéti szerződések és a csere elhelyezésre vonatkozó szerződés meglétében lehet az önkormányzati tulajdonú lakásra, helyiségre az adásvételi szerződést megkötni. A vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben és készpénzben, vagy a szerződés megkötése után 8 banki napon belül átutalással kell teljesíteni. Az értékbecslésben megállapított vételárba az e bekezdés a)–b)–c) pontjaiban meghatározott költségek beszámítanak. A vevőnek kedvezmény, vagy részletfizetés nem adható.
(9) Harmadik személytől az e § (5) bekezdésben meghatározott lakások, a (6) bekezdésben foglalt helyiségek tekintetében vételi ajánlatot akkor lehet elfogadni, ha a vételár az értékbecslésben megállapított lakott érték 50%-át eléri.
15. § (1) A lakás, helyiség, vagy egyéb tulajdoni rész forgalmi értékének megállapítása értékbecslés alapján történik. Ezt úgy kell elkészíteni, hogy:
a) külön tartalmazza a felépítmény és a hozzá tartozó földterület piaci forgalmi értékét, és a megfizetendő ÁFA-t,
b) az épület műszaki állapotával összefüggő, a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat,
c) az épülethez tartozó telek jogi helyzetével kapcsolatos adatokat.
(2) Az értékbecslésben közölni kell az ingatlan nyilvántartási lapjának I–III. részében szereplő adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdonjoga még nem került bejegyzésre, akkor a FVÁB által kiadott igazolás, vagy határozat számát kell feltüntetni.
(3) Az értékbecslésnek elsősorban az alábbi adatokat kell tartalmazni:
a) az épület:
– településen belüli elhelyezkedését, fekvését,
– közművesítettségének mértékét,
– megközelítésének lehetőségeit,
b) az épület, melléképületek építési idejét, szerkezetéinek, berendezéseinek, használhatóságának százalékos mértékét, javítás, helyreállítás szükségességét, az ismert hatósági kötelezéseket,
– felszereltségét,
– felújításának időpontját és mértékét (részleges, vagy teljes felújítottság esetén)
c) az épületben
– lévő lakások számát,
– a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló földterület nagyságát,
d) a lakás
– alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
– a lakhatás minőségét meghatározó tényezőket,
– a lakás épületen belüli elhelyezkedését,
– a bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházásokat és azok értékét,
e) a földrészlet
– nagyságát,
– további beépítésének lehetőségeit,
– egyéb adottságokat (pl. parkosítás, támfal építésének szükségessége stb.).
(4) Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat is kell tartalmaznia a kerületben az értékbecslés készítését megelőző egy éven belül, legalább két – a magánforgalomban adásvétel útján elidegenített – hasonló adottságú lakás vételáráról.
(5) Az értékbecslésnek a (3)–(4) bekezdésben felsorolt tényezők figyelembevételével meg kell állapítani a lakás forgalmi értékét, valamint a (6) bekezdés szerinti értékét.
(6) A forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével, ha:
a) a lakás az elővásárlásra jogosultnak kerül eladásra,
b) a felújítás (beruházás) öt éven belül volt, és a bérlő a vagyonkezelővel erről szerződést kötött,
c) a felújítási kötelezettség az Ltv. alapján a bérbeadót terhelte volna.
(7) * Elidegenítéskor az értékbecslést a tulajdonos által megbízott szerv vagy személy készíti, amely 1 éven belül használható fel.
(8) A vevő bármilyen önkormányzati tulajdonú vagyonra vonatkozó vételárat érintő kifogását döntéshozatalra csak az általa készíttetett és benyújtott értékbecsléssel együtt lehet előterjeszteni, az e rendelet 25. §-ában foglaltak szerint.
16. § (1) * A vételár a lakás értékbecslésben megállapított lakott forgalmi értéke.
(2) Lakás vásárlása esetén, ha az elővásárlásra jogosult bérlő írásban hozzájárult, hogy az elővásárlási jogot, az Ltv. 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján más személy gyakorolja, annak a vételár egyösszegű megfizetésekor:
a) az e § (1), az e rendelet 17. § (3), és 17. § (10) bekezdései alapján adható kedvezmény.
b) ha szerződést az Ltv. 53. § (1) bekezdése alapján részletfizetés igénybevételével kötötte, akkor az e § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményre a 17. § (10) bekezdése, és a 18. §-ában lévő jövedelmi és vagyoni helyzet alapján járó kedvezmény adható.
17. § (1) * Az elővásárlásra jogosult bérlő a vételárat választásától függően – az alábbiak szerint teljesítheti:
a) a szerződés megkötésekor a vételár 10%-át egy összegben fizeti meg és a fennmaradó vételár hátralékot 15 évi – havonta egyenlő – részletben fizeti meg,
b) * a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizeti meg
c) az a) pont szerinti fizetési mód mellett a vételár hátralékot 15 évnél rövidebb törlesztési idő alatt fizeti meg.
(2) A vételár hátralék fennállása alatt rövidebb törlesztési idő bármikor választható, azonban a vételár hátralékból engedmény csak e rendelet szabályai alapján nyújtható.
(3) * Ha a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg a szerződés megkötésekor, a vételár 5%-ának megfelelő kedvezményre jogosult.
(4) * Ha a vevő a vételár hátralékot 15 évnél rövidebb idő alatt fizeti meg, a fennálló vételár hátralék 10%-át nem kell megfizetnie.
(5) A (4) bekezdés szerinti engedmény mértékét akkor kell megállapítani, ha a vevő a vételárhátralék egyösszegben való megfizetéséről és annak időpontjáról írásban nyilatkozik.
(6) Ha a vevő a (4) bekezdésben meghatározott törlesztési idő valamelyikének vállalásáról írásban nyilatkozik, úgy a további hónapokra eső törlesztő részleteket a (4) bekezdés szerint járó kedvezmény alapján kell megállapítani.
(7) * A (6) bekezdés alapján megállapított havi törlesztő részletek helyett a további hónapokban a tizenöt évi részletfizetés alapján megállapítható havi törlesztő részletet kell fizetni, ha a vevőnek kettő havi törlesztő részletnek megfelelő összeget meghaladó lejárt tartozása van. Ez esetben az e rendelet 29. § (2) bekezdésében foglalt kamatfizetési kötelezettség áll be.
(8) A (7) bekezdés alkalmazása nem zárja ki a (2) bekezdés alapján járó kedvezmény igénybevételét.
(9) A lakás vételárát készpénzben, illetve az arra jogosult kárpótlási jegy felhasználásával is teljesítheti.
(10) Lakás vásárlása esetén, ha a kárpótlásra jogosult bérlő írásban hozzájárul, hogy az elővásárlási jogot az egyeneságbeli rokona (örökbefogadott gyermeke) gyakorolja, – a holtig tartó haszonélvezeti jog kikötése mellett – saját kárpótlási jegyét fizetőeszközként névértékben felhasználhatja a vételár, illetve a vételárhátralék kifizetésére.
(11) Névértéken felhasználható a házastársak sajátjogon kapott kárpótlási jegye is, függetlenül attól, hogy milyen tulajdoni arányban vásárolják meg bérleményüket.
(12) Az (10)–(11) bekezdés nem alkalmazható, ha a kárpótlási jegyet magánforgalomban vásárolták.
(13) A kárpótlási jegyek fizetőeszközként történő felhasználására az e rendeletben nem szabályozott esetekre az Önkormányzat 3/1994. (I. 19.) XV. Ökt. rendeletében foglaltakat is alkalmazni kell.
(14) * Amennyiben a vevő a lakás vételárának megfizetéséhez banki hitelt, vagy munkáltatói kölcsönt vesz igénybe, részére az adásvételi szerződésben az Önkormányzat 60 napos fizetési határidőt biztosít, tulajdonjogát pedig fenntartja. Ebben az esetben a vevő a vételár 20%-át foglaló címén fizeti meg az eladó részére. Ha a teljes vételárat vevő az adásvételi szerződés aláírását követő 60 napon belül nem fizeti meg, a fizetési határidő a vevő kérésére további 30 nappal meghosszabbítható, ám a teljesítési határidő 61. napjától a vételár teljes kiegyenlítéséig vevő késedelmi kamatot köteles fizetni. Ennek mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A vétellel érintett lakás bérleti jogviszonya a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez adott jognyilatkozat kiadásának napjával szűnik meg.
18. § (1) A szerződés megkötését követő hónaptól számított kilencven nap elteltével kezdheti meg a vételár részlet törlesztését kamatmentesen:
a) aki nyugdíjas,
b) aki saját háztartásában három, vagy több kiskorú gyermeket nevel,
c) akinek és a vele legalább egy év óta együtt élő közeli hozzátartozójának az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a szerződés megkötésekor a mindenkor hatályos legkisebb öregségi nyugdíj két és félszeresét,
d) a jövedelmi helyzet megállapítása során a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni. Az egy főre jutó átlagos jövedelem-számításnál irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmények nem illetik meg azt, aki a szerződés megkötésekor üdülőtulajdonnal vagy lakástulajdonnal rendelkezik.
(3) *
(4) Az e rendelet 11. § (1) bekezdés alapján meghatározott és az e § (1) bekezdés a)–b)–c) pontjával érintett kedvezményezetteknek az adásvétellel kapcsolatos kötelezettségek teljesítői felé (8. §) be kell jelenteniük, ha körülményeik megváltoztak, és ezért a kedvezményre már nem jogosultak. A bejelentést az azt követő hónap 15. napjáig kell megtenni, amikor a kedvezményre jogot adó körülmények megváltoztak.
(5) * A kedvezményre jogosultság megszűnését követő hónaptól a tizenöt évi részletfizetés részarányos része állapítható meg és az e rendelet 29. §-ában meghatározott mértékű kamatot kell figyelembe venni a további törlesztő részletek tekintetében. A már igénybe vett árengedményt és a vételár hátralékból adott engedményt a körülmények megváltozása nem érinti.
(6) * A kedvezményre jogosultság feltételeinek fennállását a polgármester a vételárhátralék nyilvántartójával (8. §) két évente ellenőrizteti. Ha a vételkor fennálló kedvezményekre jogosító feltételekben változás történt, az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(7) * Ha az elhelyezésre jogosult jogcímnélküli részére bejelentése (kérelme) alapján a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság a lakást elidegenítésre kijelölte, akkor vele szemben a IV. fejezetben lévő szabályok alapján kell eljárni.
18/A. § * (1) A vételre történő kijelölésről és a felajánlásról értékhatártól függetlenül a beérkezett kérelmek alapján a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság dönt, ha az elidegenítésnek az Ltv.-ben és e rendeletben meghatározott egyéb feltételei is fennállnak.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerint vételre kijelölt lakásokat az Ltv. 49. §-ában meghatározott elővásárlásra jogosult személy részére kérelemre elidegeníti, ha a kérelmező bérlő határozatlan idejű, vagy több egymást követő határozott idejű (többször hosszabbított) bérleti jogviszonya 2009. január 31. napja előtt keletkezett, jogviszonya folyamatosan fennállt és fennáll, valamint a lakást lakóhelyeként bejelentette.
(3) A (2) bekezdés szerint vételre kijelölt lakásokat az Ltv. 49. §-ában meghatározott elővásárlásra jogosult személy abban az esetben is megvásárolhatja, ha a bérleti jogviszonya 2009. január 31. napja előtt keletkezett, az folyamatosan fennállt és fennáll, de a jogviszonya az eltelt időben nem ugyanarra az önkormányzat tulajdonában álló bérleményre vonatkozott.
(4) A (2) bekezdés szerinti jogviszonynak minősül a bérleti jogviszony Ltv. 32. §-a szerinti folytatása is.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti jogosult (a továbbiakban: jogosult) a lakás megvételére irányuló szándékát az e célra rendszeresített formanyomtatványon 2023. szeptember 1. és 2024. január 31. közötti időszakban a polgármesterhez nyújthatja be.
18/B. § * (1) A vételár egyösszegű megfizetése esetén a 17. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a jogosultat a vételárból a következő kedvezmény illeti meg:
a) 15 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony esetén 25%, mely a vételár 75%-ának a megfizetését jelenti,
b) 20 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony esetén 35%, mely a vételár 65%-ának a megfizetését jelenti,
c) 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony esetén 40%, mely a vételár 60%-ának a megfizetését jelenti,
d) 30 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony esetén 45%, mely a vételár 55%-ának a megfizetését jelenti.
(2) Amennyiben a vevő a lakás vételárának megfizetéséhez banki hitelt, vagy munkáltatói kölcsönt vesz igénybe – a 17. § (14) bekezdésében foglaltaktól eltérően – részére az adásvételi szerződésben az Önkormányzat 90 napos fizetési határidőt biztosít. Ebben az esetben a vevő a vételár 20%-át előleg címén fizeti meg az eladó részére. Ha a teljes vételárat vevő az adásvételi szerződés aláírását követő 90 napon belül nem fizeti meg, indokolt esetben a fizetési határidő a vevő kérésére további 30 nappal meghosszabbítható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adásvételi szerződés aláírásától számított 5 évre az ingatlan-nyilvántartásba az Önkormányzat javára és költségére visszavásárlási jog és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre.
(4) A visszavásárlási jog és az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével a vevő kérelmére és költségére a Vagyonkezelő gondoskodik.
(5) A vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság kérelemre, amennyiben a vevő a megvásárolt ingatlant a (3) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt értékesíteni kívánja, egy alkalommal engedélyt adhat a visszavásárlási jog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom egy másik, az eladott ingatlannal azonos vagy magasabb értékű ingatlanra történő átjegyeztetéséhez. Az átjegyeztetés költségei a kérelmezőt terhelik.
(6) A vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság kérelemre a (3) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt hozzájárulhat az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom méltányolható okból történő törléséhez, különösen a vevő halálát követő öröklési joggal összefüggő vagyonközösség megszűntetése, házastársi, élettársi vagyonmegosztás, az ingatlan megszerzésével kapcsolatos hiteltörlesztés nemfizetésével összefüggő banki eljárás esetén. A törléssel járó költségek a kérelmezőt terhelik.
(7) A vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság kérelemre a (3) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt hozzájárulhat az ingatlan további megterheléséhez.
18/C. § * (1) A Vagyonkezelő az ingatlan megvásárlására vonatkozó nyilatkozat kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles megküldeni az elővásárlásra jogosult részére az eladási ajánlatot. Amennyiben az ingatlan eladásához társasház alapítása szükséges, az ajánlat kiküldésének határideje további 180 nappal meghosszabbodik.
(2) Az eladási ajánlatnak a 22. §-ban foglaltaktól eltérően kötelezően tartalmaznia kell:
a) a vételi szándéknyilatkozatot tevő jogosult személyes adatait,
b) az eladással érintett ingatlan
ba) címét, helyrajzi számát, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
bb) műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
bc) energetikai tanúsítvány szerinti minősítését,
bd) vételárát és az annak meghatározásakor figyelembe vett szempontokat,
be) megvásárlásának fizetési feltételeit,
c) az ajánlati kötöttség időtartamát,
d) a nyilatkozattétel módját.
(3) A jogosultnak az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 45 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére, hogy az ajánlat elfogadásáról nyilatkozzon.
(4) Az adásvételi szerződést a jogosulti nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell a Vagyonkezelőnek elkészíteni, és a jogosultnak az értesítés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül aláírni.
18/D. § * A 18/A. §–18/C. § rendelkezéseit a Budapest XV. kerület, Wesselényi utca 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú lakásokra is alkalmazni kell azzal, hogy a 2023. március 1-je előtt a MÁV Zrt-vel kötött bérleti szerződések, megállapodások az önkormányzat által kötött bérleti szerződéseknek minősülnek, önkormányzati bérleti jogviszonynak számítanak.
18/E. § * E rendelet szabályait az elővásárlási joggal érintett lakások eladására vonatkozó különös rendelkezések figyelembevételével megfelelően kell alkalmazni.
19. § (1) * A kérelemre, eladásra kijelölt helyiséget elővásárlási joga alapján a bérlőnek kell vételre felajánlani.
(2) A helyiség vételre történő felajánlásnak tartalmazni kell:
a) a helyiség természetbeni helyét, az ingatlan nyilvántartásban lévő adatait (a helyrajzi számot, a társasházi tulajdoni külön albetét számot, a helyiséghez tartozó közös tulajdoni hányadot) a helyiség alapterületét, a helyiség-egységek számát, a komfort fokozatát,
b) az épület lényeges műszaki adatait, a műszaki állapotra vonatkozó tájékoztatást,
c) a vételárat.
20. § (1) * Az üres helyiség kiinduló vételára a 15. § szerint megállapított piaci forgalmi érték. Ha az önkormányzati tulajdonban lévő helyiséget az elővásárlásra jogosult veszi meg, a helyiség vételárát a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság határozza meg a forgalmi értékbecslés figyelembevételével, a vételár mértéke a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.
(2) A vételárból le kell vonni – ha a bérlő vásárolja meg a helyiséget – a vagyonkezelővel kötött megállapodás, költségvetés és számlabizonylat alapján azoknak az öt éven belüli felújításoknak (beruházásoknak) az értékét, amelyek az Ltv. alapján a bérbeadót terhelnék. A vételárra egyéb kedvezmény nem adható.
(3) * Az elővásárlásra jogosult bérlőnek az adásvételi szerződés megkötésekor a teljes vételárat egy összegben és az erre törvény által előírt ÁFA 100%-át kell megfizetni. Kérelme alapján a Képviselő-testület dönthet úgy, hogy a szerződéskötéskor a bérlő a vételár 50%-át és a teljes vételár után járó ÁFA-t fizeti meg. A vételár hátralékára legfeljebb hat havi részletfizetési kedvezményt adhat, az e rendeletben szabályozott kamatfizetési kötelezettség mellett.
(4) * A helyiség vételára a szerződés megkötésekor egy összegben, vagy a szerződés megkötésének időpontjától számított 90 napon belül (bankhitelből) egy összegben fizethető meg.
21. § (1) Lakás és helyiség elidegenítésre való kijelölésének további feltétele, hogy a lakás, vagy a helyiség társasházzá alakított épületben, és külön albetétben legyen nyilvántartva.
(2) Az osztatlan közös (vegyes) tulajdonban lévő helyiséget, lakást, tetőteret (eszmei tulajdoni hányadot) értékesíteni csak akkor lehet, ha az ingatlant, – figyelemmel a társasházakról szóló törvényre, – nem kell, vagy nem lehet társasházzá alakítani.
(3) Társasházakban az osztatlan közös tulajdonban lévő helyiségeket és tetőtereket akkor lehet értékesíteni elővásárlási jogcímen, vagy kívül állónak, ha a vevő vállalja az alapító okirat módosításának költségeit, és az értékesítéshez a tulajdonos társak hozzájárultak.
(4) Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó bejelentést, vagy a vételi kérelmet a polgármester tartja nyilván, a Polgármesteri Hivatal útján tekintet nélkül, arra hogy e rendelet 4. § (2) bekezdése szerint melyik szerv illetékes a tulajdonosi jogok gyakorlására.
(5) A polgármester az elővásárlásról szóló bejelentést adategyeztetés céljából 30 napon belül köteles a vagyonkezelőhöz megküldeni.
(6) A kérelmezőt a vagyonkezelő véleményének megkérésével egyidőben tájékoztatni kell, hogy az elidegenítési eljárás milyen szabályok alapján történik, az ügyben hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogokat gyakorló szervről, az ügyintézés várható határidejéről.
(7) Ha iratpótlás nem szükséges, az értékbecslés elkészül, a vagyonkezelő véleményének érkeztető iktatásától számított 30 napon belül a kérelmet a tulajdonosi jogok gyakorlója elé kell terjeszteni, az elidegenítéssel kapcsolatos döntés meghozatala céljából.
(8) A polgármester a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése, a döntésről hozott határozat aláírása után 15 nappal köteles a kérelmezőt tájékoztatni a vétel felajánlásáról, vagy megtagadásáról, a megtagadás okainak közlésével.
(9) Vételre történt megajánlásról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a) az elővásárlásról szóló kérelemben közölt lakás és helyiség címét,
b) ki gyakorolta a kijelölési és döntési hatáskört,
c) e rendelet 8. §-a alapján lehet a szerződést megkötni.
(10) A vételre jogosultat fel kell hívni arra, hogy:
a) lakásbérleményre lakbér, és a lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos közüzemi, fűtési díj tartozása,
b) * nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében bérleti díj, közüzemi díj, fűtési díj, adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, vagy a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása
nem lehet.
(11) A (10) bekezdés a) és b) pontja szerinti tartozások megfizetéséről a vételre jogosultnak, az ajánlati kötöttség idején belül tett nyilatkozatával együtt nullás igazolást kell benyújtani.
(12) A vevővel a (11) bekezdésben foglaltak tudomásul vétele után közölni kell, hogy a bérlemény értékesítés előtti felmérése folyamatba kerül.
(13) A (9)–(10) bekezdésben meghatározott vételi felajánlásról szóló tájékoztatót a kérelmezőnek történő megküldéssel egyidőben kell továbbítani az e rendelet 8. § a)–b) pontjában kijelölt vagyonkezelőnek, más szervnek vagy személynek az értékesítéssel kapcsolatos további intézkedések megtétele érdekében.
(14) *
22. § (1) A vagyonkezelő köteles a tulajdonosi nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a vevőnek az eladási ajánlatot megküldeni, amelyben közölni kell: *
a) a lakás, helyiség címét, ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi számot, a társasházi tulajdonban az albetétben való nyilvántartás számát, a lakáshoz, helyiséghez tartozó közös tulajdoni hányadot) az alapterületet, szoba számot, komfort fokozatot,
b) az osztatlan közös tulajdonban lévő önkormányzati tulajdoni hányad nagyságát,
c) a beépíthető tetőtér önkormányzati tulajdonra eső hányadát, és azt, hogy az alapító okirat módosításával kapcsolatos költségeket a vevőnek kell vállalni,
d) az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
e) a vevő (bérlő) által végzett, a bérbeadó által meg nem térített, de a bérbeadót terhelő (5 éven belüli) beruházás értékével csökkentett forgalmi értékbecslésben megállapított beköltözhető és lakott forgalmi értéket,
f) az így kialakított vételárat,
g) a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit és módját,
h) a jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat,
i) a megvétel szándékáról adandó válasz határidejét, (ajánlati kötöttségi idő)
j) * felhívást, hogy az ajánlati kötöttség határideje az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap és ha ezen belül a vevő nem nyilatkozik, az jogvesztő, az elidegenítési eljárást újra le kell folytatni.
(2) * Minden az (1) bekezdés j.) pontja alapján lefolytatott új eljárás során a tulajdonos az értékbecslést a vevő költségére készítteti el. Az értékbecslés díját egy összegben kell megtéríteni.
(3) A vevőtől (bérlőtől) kérni kell közölje, hogy ha az eladási árat elfogadta, készpénzzel, vagy kárpótlási jeggyel, illetve mindkettővel vegyes módon fizet.
(4) * Az ajánlati kötöttség határideje a vagyonkezelő eladási árajánlatának kézhezvételétől számított harmincadik nap.
(5) * Azoknak a vevőknek, akik a (4) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül érdemben nem nyilatkoztak, csak megismételt eljárás és új értékbecslés alapján van lehetőségük a vételre. A megismételt értékbecslés díját kötelesek megfizetni.
23. § (1) Ha a vevő az eladási árajánlatban közölt ár felülvizsgálatát kéri, és az ezt megalapozó értékbecslését benyújtotta, a kérelmet 30 napon belül az e rendelet 4. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott módon az elidegenítésről döntést hoz, javaslatával a Kt. elé kell terjeszteni. Erről a kérelmezőt az előterjesztő polgármester értesíti.
(2) A Kt. ezen rendelet 5. § (2) bekezdése e) pontja alapján dönt.
(3) Az ajánlati kötöttség ideje ebben az esetben a felülvizsgálat időtartamával meghosszabbodik.
(4) A bérlőnek az ajánlati kötöttség idején belül benyújtott elfogadó nyilatkozata csak akkor érvényes, ha nyilatkozatával együtt, lakás esetében igazolta, hogy eleget tett e rendelet 21. § (10) bekezdés a), helyiség esetében pedig a 21. § (10) bekezdés a) és b) pontjának.
24. § (1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárat, valamint a vételár megfizetésére a vevővel létrejött megállapodást.
(2) * Az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében a vevőnek igazolnia kell, hogy nincs az e rendelet 21. § (10) a) és b) pontja szerinti tartozása.
(3) *
(4) * Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményekre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket.
(5) A vevővel az adásvételi szerződésben közölni kell, ha az általa megvásárolt lakás, vagy helyiség befoglaló épületén elvégzendő munkálatokat folytatnak. A vevőt a munkák tűrésére kell kötelezni, ha a vétel tárgya vegyes tulajdonú épületben van, akkor közölni kell milyen költségek terhelik az új vevőt, részarányosan a felújítás alapján.
(6) Az adásvételi szerződésben a vevőre háruló kötelezettségek tekintetében különösen az alábbiakat kell meghatározni:
a) az elvégzendő munkálatok megkezdése és befejezése határidejét,
b) a határidő mulasztása esetén fizetendő kötbért,
c) a határidő elmulasztása esetén, vagy a munkálatokkal kapcsolatos szerződésszegés esetén az önkormányzat elállási jogát.
(7) *
(8) Az adásvételi szerződésben a vételár hátralék összegének erejéig, jelzálogot és ennek biztosítására elidegenítési, és terhelési tilalmat kell az Önkormányzat javára bejegyeztetni.
(9) Az adásvételi szerződésben a vételár hátralékra elő kell írni a vagyonbiztosítási kötelezettséget, amelynek kedvezményezettje az Önkormányzat.
(10) * Az adásvételi szerződés egy eredeti, valamennyi fél által aláírt példányát a vagyonkezelő (8. §) a szerződés megkötésétől számított 3 munkanapon belül megküldi az Önkormányzat polgármesterének.
(11) Az adásvételi szerződés alapján a vagyonkezelő vagyonadat gazdája előzetesen javítja a vagyon-nyilvántartását, (ingatlan vagyon katasztert) majd ezt az ingatlan nyilvántartáson történő átvezetés után ellenőrzi és véglegesíti. A vagyonkezelő az Önkormányzatot terhelő társasházi közös költség nyilvántartását is javítja.
(12) * A jogszabályokban meghatározott esetekben a tulajdonosi jogkör gyakorlójának a lakás és helyiség eladásra való kijelölésekor be kell szerezni az előzetes hozzájárulást. A hozzájárulásban meghatározott kikötéseket az elidegenítésről szóló árajánlatban és az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.
(13) Ha az adásvételi szerződés harmadik személy hozzájárulásával valósulhat meg, vagy hatósági engedélyre van szükség a hozzájárulás vagy engedély beszerzését az adásvételi szerződésben rögzíteni kell.
(14) A kárpótlásra jogosultat megillető elővásárlási jog biztosítására a jogszabályban előírt hirdetményi eljárást kell lefolytatni.
(15) Az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alkalmas legyen a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásba történő átvezetésére. Az adásvételi szerződést a polgármester, vagy meghatalmazottja írja alá.
(16) Ha az adásvételi szerződés kívül állóval (nem bérlővel) kerül megkötésre, azt az eljárásban e rendelet szabályai alapján megfelelően dokumentálni kell.
(17) Az adásvételi szerződés megkötésére e rendelet 8. §-a alapján lehet felhatalmazást adni.
(18) * E rendelet szabályai szerint készült adásvételi szerződés elkészültéről a vevőt írásban kell értesíteni, az értesítésben a jogvesztő határidőre fel kell hívni a figyelmét. A szerződés aláírására vevőnek az értesítés kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre. Ezen jogvesztő határidőn belül kell a szerződést aláírnia. Amennyiben ez a vevő hibájából nem történik meg, az elidegenítési eljárást újra le kell folytatni.
25. § (1) Adásvételi szerződés, – a kedvezményeket kivéve (18–19. §-ok.) – bármire kiterjedő módosítására a Kt.-nek a kijelölés alapján döntést hozó tulajdonosi joggyakorló tehet javaslatot. A szerződés módosításáról szóló indítványt minden esetben a Kt. elé kell terjeszteni.
(2) Ha a szerződés nem elállás jogcímén szűnik meg, akkor a megszüntetéshez is a Kt. járulhat hozzá.
(3) Az elállásról szóló nyilatkozatot, vagy közös kérelmet az illetékes ingatlan nyilvántartási hivatalnak meg kell küldeni.
26. § (1) Ha az önkormányzati tulajdonú bérlakást (helyiséget) az elővásárlásra jogosult részletre vette meg, akkor a polgármester a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, ha a bankhitel, vagy a munkáltatói kölcsön:
a) a lakás (helyiség) felújítására,
b) bővítésére
c) komfortfokozatának növelésére lesz igénybe véve.
(2) A polgármester a hitelkérelem napjáig a lakásra (helyiségre) megfizetett vételárral azonos összegű hitelre engedhet további megterhelést és hozzájárulhat a jelzálogjognak az ingatlan nyilvántartásban az önkormányzatot követő, második helyen történő feljegyzéséhez. A kérelemhez csatolni kell, a lakás, (helyiség) 30 napnál nem korábbi tulajdoni lapját, az igazolást, hogy a részletfizetésben hátralék nincs, közmű díjak megfizetéséről szóló igazolást, és a pénzintézet, vagy a munkáltató igazolását arról, hogy a hitel célja az (1) bekezdés a, b, vagy c, pontjának megfelel. A pénz felhasználását a vagyonkezelő a helyszínen ellenőrzi.
27. § * Ha a lakás, vagy helyiség tekintetében egyéb (nem tulajdonjog megállapítására irányuló) jogvita van, ennek jogerős befejezéséig, csak úgy köthető elidegenítési szerződés, ha a bérlő (harmadik személy, vevő) tudomásul veszi, hogy a per kimeneteléért az Önkormányzat felelősséget nem vállal.
28. § Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell:
a) ha a vevő tartozása esetén a fizetésre szóló felhívás ellenére eléri a 3 havi törlesztő részletnek megfelelő összeget, akkor a teljes tartozás esedékessé válik, és ha ezt a vevő 15 napon belül nem egyenlíti ki, az Önkormányzat a szerződéstől elállhat,
b) az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni akkor is, ha a vevő kötelezettségeinek teljesítését jótállás is rögzíti,
c) a szerződéstől való elállást a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve a Kt. elé, az e rendelet 4. § (1)–(2) bekezdése alapján terjeszti a polgármester.
29. § (1) * Lakás és helyiség vételére részletfizetéssel megkötött adásvételi szerződés esetében a szerződéses kamat mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, a szerződéskötéskori jegybanki alapkamat mértékével azonos, fix kamatozású.
(2) Ha a kötelezett tartozása – a második hónapban történő felszólítás után – a havi törlesztő részlet háromszorosát eléri, a hátralékos tartozás után – az (1) bekezdésben meghatározott kamaton felül – a Ptk. 301. §-a szerint számított késedelmi kamatot is köteles megfizetni.
30. § *
31. § (1) Az elidegenítési eljárás során a lakásokra, helyiségekre és az egyéb tulajdoni részekre az Ltv. 2. sz. mellékletében meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Külön kijelölés: az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon elidegenítése önkormányzati érdek alapján külön az elővásárlásra jogosult kérelme nélkül kerül számára elidegenítésre kijelölésre, vételre felajánlásra.
(3) Egyszerűsített elidegenítés: az elidegenítésről való döntés hatáskörének gyakorlója csak értékhatárhoz kötött, mert az elidegenítés egyéb, e rendeletben meghatározott feltételei fenn állnak.
(4) Költségalapú bérlakások: önkormányzati beruházással, és állami támogatással épült bérlakás, aminek éves bérleti díja nem lehet kevesebb a teljes beruházási költség 2%-ánál és a 20 éves üzemeltetési időszakot figyelembe véve minden évben el kell érni a bérlakás adott évre eső amortizációs, üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeinek együttes összegét.
(5) Elővásárlási jog: az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, önkormányzati, illetőleg állami lakásra, más személyt megelőző vásárlási jog.
(6) A kárpótlási jegy névértéke: a saját jogon szerzett kárpótlási jegy névértéke 2004.-ben az 1991. évi XXV. tv. alapján, megegyezik az 1991 évi mértékkel, ami 174,2%. Ez azt jelenti, hogy az 1000.-Ft-os kárpótlási jegy értéke: 1742.-Ft.
(7) Az árverési kiírás kihirdetésének helyben szokásos módja: a hirdetmény kifüggesztése az önkormányzati hirdető táblán és az ügyfélszolgálatoknál, valamint az önkormányzat által fenntartott lapban és a helyi Kábeltelevízióban történő megjelentetés.
32. § (1) E rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest Főváros XV. ker. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 32/1999. (XI. 24.) sz., a 46/2000. (XII. 28.) sz. és a 4/2001. (III. 5.) sz. rendeleteivel módosított, 19/1997. (VII. 2.) sz. önkormányzati rendelete.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt az önkormányzati árajánlat alapján megkötésre kerülő adásvételi szerződésekre az ajánlat megtételekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni, – figyelemmel a tárgyi adómentességre – ha az ajánlati kötöttség még fenn áll.
(4) E rendelet nem érinti a hatálybalépés előtt megkötött szerződések feltételeit. A megkötött szerződésekre a szerződés megkötésekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.
| Dr. Nagy Antal sk. | Hajdu László sk. | |
| jegyző | polgármester |
