Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2006. (XII. 7.) *  önkormányzati rendelete

a helyi támogatásról és a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet személyi hatálya kiterjed Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, illetve a beköltözési szándékot hitelt érdemlően igazoló

a) magyar állampolgárokra,

b) letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi személyekre,

c) állandó személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi személyekre,

d) az Európai Unió tagállamainak állampolgáraira.

(2) E rendelet területi hatálya Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanokra terjed ki.

Helyi támogatás

2. § (1) Az Önkormányzat helyi támogatást nyújt:

a) lakás építéséhez, bővítéséhez, lakás emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez,

b) lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzéséhez,

c) *  hőtermelő berendezés új kondenzációs gázkazánra történő cseréjéhez, és az ehhez kapcsolódó kéményépítéshez vagy -átépítéshez,

d) *  lakás mozgáskorlátozott személy részére történő akadálymentesítéséhez,

e) tetőszerkezet állagának megóvásához, javításához,

f) lakás állaga életveszélyességének megszüntetéséhez és a lakás állagában bekövetkezett kár elhárításához,

g) *  lakás energiaellátását biztosító napelem rendszer kiépítéséhez.

(2) Helyi támogatásban részesülhet az egyedülálló személy vagy lakásigényét együttköltözéssel megoldó család, ha:

a) *  háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700%-át,

b) az igénylő és családtagjai egyike sem rendelkezik olyan forgalomképes ingó és ingatlan vagyonnal, melynek forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kettőszázötven-szeresét, és nincs a tulajdonában beköltözhető lakás,

c) *  az építeni vagy vásárolni kívánt lakás vételára a 25.000.000,-Ft-ot, nagysága az 1. sz. mellékletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg,

d) öt éven belül nem részesült önkormányzati lakáscélú támogatásban,

e) *  a helyi támogatással érintett lakóingatlan

ea) az (1) bekezdés a)-b) pontjai esetében legalább fele részben a tulajdonába kerül,

eb) az (1) bekezdés c)-g) pontjai esetében pedig legalább fele részben a tulajdonát képezi.

(3) A vagyon értékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a beépítendő ingatlan értékét és azt a vagyonrészt, készpénzt, ami a lakáshoz jutás anyagi eszközéül szolgál.

(4) Helyi támogatás csak akkor nyújtható, ha

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a teljes vételár, illetve az építési költség még nem került kifizetésre,

b) *  az (1) bekezdés c)-g) pontjai esetében a javítási, korszerűsítési, akadálymentesítési munkálatok még nem fejeződtek be.

(5) Helyi támogatás a kölcsönszerződés megkötésétől számított öt éven belül ismételten nem nyújtható, öt éven túl pedig csak abban az esetben, ha a korábban kapott kölcsönt az igénylő teljes mértékben visszafizette.

(6) Nem nyújtható helyi támogatás, ha az igénylő, vagy vele együttköltöző családtagja:

a) lakását öt éven belül elidegenítette, kivéve ha az eladásból befolyt összeget saját megtakarításként használja fel az új lakáshoz jutáshoz,

b) lakásbérleti joggal rendelkezik, és arról nem mond le,

c) valótlan adatokat közöl a támogatás igénylésekor,

d) egyenes ági rokontól vásárol, amennyiben az csak tulajdonjogi változást és nem lakásmegoldást eredményez,

e) a helyi támogatást lakott önkormányzati lakás, valamint egyéb tulajdonú lakott bérlakás megvásárlásához kívánja igénybe venni,

f) *  a korábban kapott helyi támogatást nem a szerződés szerinti célra fordította, azzal nem számolt el megfelelően, vagy azt nem, illetve nem a szerződés szerint fizette vissza.

(7) *  Az (1) bekezdés c)-g) pontjai szerinti beruházás során kizárólag - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban ÁFA törvény), továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben foglalt tartalmi és alaki követelményeknek megfelelő - a kérelmező nevére, címére kiállított számlával azonosított és igazolt, forintban meghatározott, a támogatott beruházás megvalósítása során beépített (kereskedelmi forgalomból beszerzett új) berendezések, készülékek, továbbá azzal közvetlenül összefüggő anyagköltségek, munkadíj, szakértői, tervezői, eljárási költségek számolhatóak el.

(8) *  Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben további feltétel, hogy

a) kérelmező, vagy a helyi támogatással érintett lakóingatlanban vele együtt élő közeli hozzátartozója mozgáskorlátozott személy, és

b) kérelmező a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítési támogatást is igényelt.

(9) *  Az (1) bekezdés c) és g) pontjai esetében a jogosultságot kizáró ok a beruházás során használt műszaki vagy egyéb berendezés, készülék beszerzése, üzembe helyezése.

3. § (1) *  A helyi támogatás egy összegben, kamatmentes kölcsön formájában nyújtható, és mértéke

a) a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjai esetén a vételár 20%-a, de legfeljebb 1.500.000 Ft,

b) a 2. § (1) bekezdés c)-g) pontjai esetén pedig a javítás, korszerűsítés, akadálymentesítés elszámolható bruttó költségének 40%-a, de legfeljebb 500.000 Ft.

(1a) *  A 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elszámolható költség összegét a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítési támogatás megítélt összege vagy -folyamatban lévő eljárás esetén - annak maximálisan adható összege csökkenti.

(2) Az Önkormányzatot a támogatás összegéig, annak biztosítékaként

a) a 2. § (1) bekezdés b) pontja esetében jelzálogjog, valamint a támogatás teljes visszafizetéséig elidegenítési és terhelési tilalom,

b) *  a 2. § (1) bekezdés a) és c)-g) pontjai esetében pedig jelzálogjog

illeti meg, melyet a polgármester jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3) *  A szociális ellátásokkal összefüggő feladatokat ellátó bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hozzájárulhat, hogy az Önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a lakásépítési-, vásárlási hitelt nyújtó hitelintézet jelzálogjog igénye.

(4) A polgármester hozzájárulhat, hogy

a) az Önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a helyi támogatás felvételét követően igénybe vett lakáscélú hitelre vonatkozóan hitelintézet jelzálogjog igénye, feltéve, hogy a bejegyzéssel az ingatlant terhelő jelzálogjogok együttes mértéke nem haladja meg az ingatlan forgalmi értékének 80%-át,

b) az Önkormányzatot követő sorrendben kerüljön bejegyzésre hitelintézet és munkáltató jelzálogjog igénye.

4. § (1) A helyi támogatás futamideje:

a) 100.000,-Ft-ig legfeljebb öt év,

b) 100.001 - 500.000,-Ft között legfeljebb tíz év,

c) 500.000,-Ft felett legfeljebb tizenöt év.

(2) A kölcsönszerződésben a havi törlesztőrészlet összegét időarányosan, a teljes futamidőre kell megállapítani, és a törlesztő részleteket minden hónap tizedik napjáig kell teljesíteni. A kölcsön törlesztésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő harmadik hónap.

(3) *  A polgármester az igénybe vevőt a részletfizetési kötelezettség alól legfeljebb két évre mentesítheti, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mentesítés iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban legalább 30%-kal csökkent. A mentesítés időtartamának lejártát követően a szerződés módosításával új törlesztő részletet kell megállapítani, és a futamidő a mentesítés idejével meghosszabbodik.

(4) A kölcsön visszafizetése alól kérelemre felmentést kaphat az igénybevevő, ha:

a) *  az igénybe vevő, vagy a vele együttköltöző családtagok egyike a kölcsön felvételét követő időben súlyos fogyatékossá vált,

b) az igénybevevő, vagy az igénybevevők valamelyike elhalálozott,

c) hátralék esetén a behajtás várható költsége meghaladja a tartozás teljes összegét,

d) a követelés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdése értelmében behajthatatlannak minősül.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti felmentésről a polgármester dönt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntéssel egy időben a döntéshozó a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törléséről is határoz.

(7) *  A Bizottság hozzájárulhat a megítélt helyi támogatás másik ingatlanra történő átviteléhez és további változatlan feltételekkel történő törlesztéséhez, ha a megvásárolni, építeni szándékolt másik ingatlan a rendelet 1. sz. mellékletében szabályozott méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg, és Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén fekszik.

(8) A polgármester a hátralékok rendezése érdekében kérelemre egy alkalommal dönthet

a) a peren kívüli megegyezésről és annak tartalmáról,

b) a bírósági végrehajtási szakaszban lévő tartozások részletfizetéssel történő kiegyenlítés-ének engedélyezéséről.

5. § * 

Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása

6. § * 

Eljárási szabályok

7. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások céljára rendelkezésre álló éves keretösszegeket a képviselő-testület a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében állapítja meg. A támogatás iránti igények a keretösszeg erejéig elégíthetőek ki.

(2) A támogatások éves keretösszege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évben az Önkormányzathoz befolyt törlesztő részletek együttes összege.

(3) A tárgyévben benyújtott, de pénzügyi fedezet hiányában el nem bírált kérelmek hatályukat vesztik, kivéve, ha az igénylő az értesítését követő nyolc napon belül kérelmének fenntartásáról nyilatkozik.

A kérelem benyújtása

8. § (1) *  Az e rendeletben szabályozott támogatások iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az Önkormányzatnál lehet benyújtani. A forma-nyomtatványt a Bizottság hagyja jóvá.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az igénylő, valamint az együttköltöző családtagok jövedelmi viszonyaira vonatkozó, a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlagjövedelem-igazolást

b) hivatalos értékbecslést a meglévő vagyonról,

c) az igénylő hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy a tulajdonát képező ingatlan tulajdoni hányadára a nyújtott támogatás biztosítékaként az Önkormányzat javára a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésre kerüljön,

d) terhelési tilalommal rendelkező ingatlan esetében a terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez,

e) lakóingatlan vásárlása esetén a földhivatal hivatalos érkeztetési bélyegzőjével ellátott adásvételi szerződést, vagy egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

f) *  lakóingatlan építése esetén, feltéve, hogy az építési teleknek nem a kérelmező a tulajdonosa, a tulajdonos hozzájárulását az építkezéshez, továbbá tervrajzot és költségvetést,

g) *  a 2. § (1) bekezdés c)-g) pontjai esetén műszaki tervet, költségvetést, továbbá - ahol azt jogszabály előírja - a közművállalat előzetes engedélyét, illetve szakhatósági hozzájárulást,

h) hitelintézet igazolását az igényelt hitelintézeti hitel összegéről, futamidejéről és a várható havi törlesztő részlet összegéről,

i) ha az igénylő vagy együttköltöző családtagja nem Budapest Főváros XV. kerületében rendelkezik lakó- vagy tartózkodási hellyel, a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat igazolását arról, hogy az igénylő illetve együttköltöző családtagja az önkormányzattól lakáscélú támogatásban nem részesült,

j) a 2. § (6) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányát a helyi támogatás igénybevételét követő hat hónapon belül az eladó lakóhelyváltozását igazoló lakcímkártya bemutatásával kell igazolni.

k) *  a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a mozgáskorlátozottságot igazoló irato(ka)t.

A kérelem elbírálása

9. § (1) *  A támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el a benyújtástól számított hatvan napon belül. A polgármester az elutasító döntéséről az igénylőt írásban értesíti.

(2) A támogatásban részesülővel a polgármester szerződést köt.

(3) *  A támogatásban részesülőkkel kötendő keretszerződés-tervezet szövegét a Bizottság hagyja jóvá.

A támogatás folyósítása és felhasználásának ellenőrzése

10. § (1) A támogatások összege a lakásépítési-, vásárlási kedvezményt vagy kölcsönt folyósító hitelintézet útján kerül folyósításra.

(2) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján ellenőrzi a támogatás felhasználását.

(3) A támogatást igénybe vevő köteles a támogatás kézhezvételét követően a Polgármesteri Hivatalban bemutatni:

a) lakásvásárlás esetén hat hónapon belül a tulajdoni lapot,

b) építkezés esetén öt éven belül a lakhatási engedélyt,

c) *  egyéb esetben, ha az a használatbavételhez jogszabály szerint szükséges, egy éven belül az illetékes közművállalat által kiadott használatbavételi engedélyt.

(4) Egyéb célra adott támogatás esetén a munkálatok elvégzését a Polgármesteri Hivatal egy éven belül a helyszínen ellenőrzi.

(4a) *  A 2. § (1) bekezdés c)-g) pontjai szerinti beruházások esetén - a (3)-(4) bekezdések szerinti határidőn belül - be kell mutatni az alábbi dokumentumokat:

a) a kivitelező, és az igénybevevő által aláírt a kivitelezői teljességi nyilatkozatot is tartalmazó műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet (több kivitelező esetén, kivitelezőnként kitöltendő és benyújtandó),

b) a kivitelezésre vonatkozó, a számviteli és az ÁFA törvényeknek megfelelő, valamint a Vállalkozói szerződéssel azonos tartalmú, az igénybevevő nevére és címére/beruházás helyszínére szóló, költségszámlák eredeti (1. vevői példány) példányát,

c) a szakértői, szakhatósági tevékenységekre vonatkozó, a számviteli és az ÁFA törvényeknek megfelelő, az igénybevevő nevére és címére/beruházás címére szóló költségszámlák eredeti (1. vevői példány) példányát,

d) valamennyi benyújtott számlára vonatkozóan az összeg kifizetését igazoló bizonylatok, átutalás esetén a visszavonhatatlanul teljesült átutalást igazoló bankszámlakivonat(ok), banki igazolás(ok), készpénzes fizetés esetén a bevételi pénztárbizonylat(ok)at.

(4b) *  A (4a) bekezdésben hivatkozott számla eredeti példányát „a számla a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzattól kapott helyi támogatás elszámolásához került bemutatásra” záradék szöveggel kell ellátni.

(5) Építkezés esetén a lakhatási engedély bemutatásának határidejét kérelemre a polgármester legfeljebb kettő évvel meghosszabbíthatja.

(6) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján kíséri figyelemmel a kölcsön formájában nyújtott támogatás visszafizetését.

(7) Ha az igénybevevő együttesen legalább három havi törlesztő részletet nem teljesít, a Polgármesteri Hivatal írásban felszólítja a rendszeres fizetésre és a hátralék rendezésére.

(8) A helyi támogatást, illetve annak még vissza nem térített részét, a törvényes kamatok egyidejű felszámítása mellett, a polgármester a szerződés azonnali hatályú felmondása mellett egy összegben visszaköveteli, ha az igénybevevő

a) fizetési kötelezettségének kétszeri felszólítás ellenére sem tesz eleget,

b) a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra fordítja,

c) az ingatlant nem lakásként használja, vagy jövedelemszerzés céljából hasznosítja,

d) a kérelem elbírálásához, vagy a szerződés módosításához szükséges adatokat nem, vagy nem megfelelően szolgáltatta, és ezzel az Önkormányzatot bizonyíthatóan megtévesztette vagy félrevezette,

e) a vásárlás, építkezés, vagy korszerűsítés a (3)-(4) bekezdésekben foglalt határidő lejártáig nem valósult meg,

f) értékesítette a támogatással érintett lakást, és más település közigazgatási területére költözött,

g) *  a (4a) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, vagy a helyi támogatás összege meghaladja az elszámolt összeg 40%-át.

Értelmező rendelkezések

11. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) család: az egy háztartásban együtt élő közeli hozzátartozók közössége,

b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér,

c) * 

d) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem,

e) forgalmi érték: az ügyfél által benyújtott adó- és értékbizonyítvány szerinti érték, illetve ha az ingatlant egy éven belül vásárolták, az adásvételi szerződés szerinti érték,

f) *  mozgáskorlátozott személy: a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott igazolással rendelkező, mozgásszervi fogyatékossággal illetve súlyos mozgáskorlátozottsággal élő személy,

g) *  akadálymentesítés: a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott akadálymentesítési munka.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba, és szabályait a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi támogatásról és a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló 25/2001. (XI. 23.) ök. rendelet hatályát veszti.

Dr. Nagy Antal sk. Hajdu László sk.
jegyző polgármester

1. melléklet a 31/2006. (XII. 7.) ök. rendelethez

A méltányolható lakásigény mértéke

- Egy-két személy esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

- Három személy esetében legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

- Négy személy esetében legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa.

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.