Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében egyes önkormányzati rendeletek módosításáról a következő rendeletet alkotja:
1. § A Vagyonrendelet 2. §-ának (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
„2. § (3) a) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeit, elidegenítésének szabályait, kivéve a versenytárgyalásról és az árverésről szóló rendelkezéseket, valamint a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját,”
2. § (1) A Vagyonrendelet 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A képviselő-testület minden évben elfogadja a költségvetési koncepciót és az adott évre vonatkozó éves vagyongazdálkodási programot a vagyongazdálkodási koncepció éves végrehajtására, amely a vagyonnal való konkrét rendelkezéseket tartalmaz.”
(2) A Vagyonrendelet 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a vagyongazdálkodás során köteles érvényesíteni az éves vagyongazdálkodási programban foglaltakat.”
3. § A Vagyonrendelet 8. §-ának (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (2) a) ingatlan vagyon adásvétele esetén három hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, egyéb módon történő hasznosítása esetén az önkormányzat vagyonkatasztere,”
4. § (1) A Vagyonrendelet 13. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (13) A versenytárgyalás vagy árverés nyertese a kiírásban meghatározott határidőn belül köteles megkötni a szerződést. A vételár hátralékát a vevőnek a kiírásban meghatározott határidőn belül készpénzben vagy átutalással kell megfizetnie egy összegben. A versenytárgyalási vagy árverési vételár megfizetésére részletfizetés nem adható. A tulajdonjog átjegyzéséhez történő hozzájárulást a vételár maradéktalan kiegyenlítése után kell külön nyilatkozattal megadni.”
(2) A Vagyonrendelet 13. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Amennyiben az árverés nyertese a szerződéskötést elmulasztja, a soron következő árverési vevővel kell a szerződést megkötni, ha az árverés nyertese és a soron következő árverési vevő által megajánlott ár között 1%-nál (a licitlépcső egyszeres értékénél) nem nagyobb az árkülönbözet. Nagyobb árkülönbözet esetén új, nyilvános árverést kell tartani.”
5. § A Vagyonrendelet 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát vagy használatát ingyenesen, vagy kedvezményesen átengedni egyéb szerv vagy személy részére, mástól az előbbiekben meghatározott módon tulajdont vagy használatot átvenni a Képviselő-testület döntése alapján lehet.”
6. § (1) A Vagyonrendelet 21. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az Önkormányzati követelések elengedése, mérséklése, és a részletfizetési kedvezmény”
(2) 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„21. § (3) Az önkormányzatot megillető követelések teljesítésére legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adható, kivéve a versenytárgyalással és az árveréssel kapcsolatos önkormányzati követeléseket, valamint a 17/2004 (IV. 1.) ök. rendeletben foglalt kedvezményeket.
A részletfizetési kedvezmény megadásáról:
a) 100.000 Ft-ig a polgármester,
b) 100.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
c) 1.000.000 Ft felett a Képviselő-testület
dönt.”
7. § A Bérbeadói ökr. a következő 4/A. §-al egészül ki:
„4/A. § (1) Szociális alapú lakásra az jogosult, aki nem rendelkezik más beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával, és megfelel az alábbi feltételeknek:
a) az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét, és/vagy
b) a kérelmező és közeli hozzátartozói nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja.
(2) Piaci alapú lakásra az jogosult, aki nem rendelkezik más beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával, és
a) az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét, és/vagy
b) a kérelmező és közeli hozzátartozói rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja.
(3) A döntésre feljogosított -bizottság, vagy Képviselő-testület - elé kerülő, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló előterjesztések mellékletét kell hogy képezze a kérelmező munkáltatója által kiállított munkáltatói- és jövedelemigazolás.”
8. § A Bérbeadói ökr. 7. § (5) bekezdése a következők szerint módosul:
„7. § (5) A 7. § (1) bekezdés tekintetében a bérbeadói jogokat:
a) az LGB gyakorolja a b), illetve c) pontban,
b) a TVKB gyakorolja az a) pontban,
c) a TVKB javaslatára a Képviselő-testület gyakorolja az e) pontban,
d) a Képviselő-testület 3. § (2) bekezdése alapján hozott határozata szerint - melyben meghatározta a közérdekű célból köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, fegyveres testületek és rendvédelmi szervek dolgozóinak juttatandó lakások számát - a d) és f) pontnál a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.
e) a b) és c) pont esetében, ha szünetel az LGB ülésezése, akkor azonnali intézkedést igénylő esetekben a bérleti jogokat a polgármester gyakorolja.”
9. § A Bérbeadói ökr. 8. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„8. § (3) Lakáscsere esetén az új bérlő a megszűnő bérleti szerződésében megállapított időtartammal megegyező ideig kötheti meg az új lakásbérleti szerződését.”
10. § (1) A Bérbeadói ökr. 13. § (1)-(2) bekezdése a következők szerint módosul:
„13. § (1) A polgármester javaslatára méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás biztosítható annak a személynek,
a) akinek szociális helyzete vagy egészségi állapota indokolttá teszi és
b) aki szociális alapú lakáspályázaton legalább 2 alkalommal érvényesen, de eredménytelenül vett részt a Budapest XV. kerületben, és méltányossági kérelme benyújtását megelőzően legalább 5 éve a Budapest XV. kerületben lakik életvitelszerűen.”
„13. § (2) A polgármester javaslatára különösen indokolt esetben, méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás adható. Különösen indokolt esetnek minősül a bérbeadás:
a) ha a kérelmező lakása természeti vagy egyéb katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott,
b) többes gyermekáldás (ikerszülés) esetén,
c) ha a kerületben lakó család a Szociális és Rehabilitációs Alapítványnál nyert átmeneti elhelyezést és rászorultsága bizonyított,
d) ha a kérelmező családi, munkahelyi körülményei a lakásjuttatást indokolttá teszik, piaci bérű lakásra méltányosságból kijelölhető, amennyiben jövedelmi és/vagy vagyoni helyzete alapján szociális bérlakás biztosítására nem jogosult.”
(2) A Bérbeadói ökr. 13. § (4)-(6) bekezdése a következők szerint módosul:
„13. § (4) Ha a bérlő a lakást ismételten bérbe kívánja venni, de szociális rászorultság alapján a lakásbérletre már nem jogosult, a bérleti joga piaci alapú bérletre változik, és a továbbiakban piaci alapú lakbért kell fizetnie.”
„13. § (5) Ha a bérlő piaci alapú bérlakását szociális helyzete miatt nem tudja ismételten piaci alapon bérbe venni, de a bérleti idő lejárta előtt kéri szociális jogcímen történő elhelyezését, bizonyítja szociális helyzetének romlását és szociális bérlakásra való rászorultságát, akkor a továbbiakban szociális alapú lakbért kell fizetnie.”
„13. § (6) Méltányosság alapján történő szociális bérlakás juttatása esetén, egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kérelmező, aki a döntést megelőző időszakban a lakásbérlet szabályai tekintetében jogkövető magatartást tanúsított.”
11. § (1) A Bérbeadói ökr. 14. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„14. § (1) Üres komfort nélküli, vagy szükséglakás bérbe adható lakásgazdálkodási érdekből a falszomszédos lakás bővítésére, ha:
a) az üres lakás önállóan nem hasznosítható, illetve a hasznosításához a bérbeadót terhelő kötelezettségek az önálló hasznosíthatósághoz képest aránytalanul nagyok, és
b) a bővítendő lakás bérlője vállalja az üres lakás felújítását, illetve a lakásához csatolásával kapcsolatos munkák hat hónapon belül, saját költségére történő elvégzését, valamint az egyéb járulékos költségek - társasház esetén az alapító okirat módosításának költségének - megfizetését.”
(2) A Bérbeadói ökr. 14. § (2) bekezdése a következők szerint módosul:
„A megvalósulást követően a változást a vagyonkataszterben át kell vezetni.”
(3) A Bérbeadói ökr. 14. § (3) bekezdése a következők szerint módosul:
„Másik, nagyobb alapterületű, több szoba számú, és/vagy magasabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,
- akinek lakhatási igényének mértéke az e rendelet 1. sz. mellékletében foglaltakat nem haladja meg, és
- az Önkormányzatnak bérlakását tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leadja, és
- vállalja a másik lakás felújításának költségeit.”
12. § A Bérbeadói ökr. 21. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:
„21. § (1) Szociális rászorultság jogcímén történő bérbeadásra kiírt pályázatot a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján térítés ellenében beszerezhető formanyomtatványon kell benyújtani, és egyidejűleg igazolni kell a szociális rászorultságot.”
13. § A Bérbeadói ökr. 40. § (4) bekezdése a következők szerint módosul:
„40. § (4) Ha a megállapodás keretében a bérbeadó a bérlőnek:
a) kisebb forgalmi értékű másik lakást vagy kisebb összforgalmi értékű másik lakásokat ad bérbe, a bérlő részére kifizeti a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás (lakások) beköltözhető forgalmi értéke közötti különbség 30%-át (továbbiakban: térítés),
b) pénzbeli térítést fizet, a pénzbeli térítés mértéke a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értének 30%-a.”
14. § A Bérbeadói ökr. 41. § (3) bekezdése a következők szerint módosul:
„41. § (3) A kezelő a fennálló tartozás erejéig a (2) bekezdés a) pontja vonatkozásában részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetési megállapodás megkötését követő 8 napon belül a kezelő köteles a tulajdonost a részletfizetési megállapodás megküldésével értesíteni.”
15. § A Bérbeadói ökr. 47. § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„A (3) bekezdésben meghatározott bérbeadásról a polgármester javaslatára a TVKB dönt.”
16. § A Bérbeadói ökr. 58. § (4) bekezdése a következők szerint módosul:
„58. § (4) A kezelő kezdeményezéssel élhet a polgármester felé a 41. § (2) bekezdés a) pontja alapján történt felmondás visszavonására, amennyiben a bérlő a tartozást a felmondási időn belül maradéktalanul kiegyenlíti. Amennyiben a bérlő a felmondási időn túl egyenlíti ki tartozását, akkor a lakás határozott időre történő bérbeadásáról az LGB dönt.”
17. § A Bérbeadói ökr. 59. §-a a következő 4., 5. és 6. pontokkal egészül ki:
„59. § 4. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.”
„59. § 5. Egyenesági a rokonság: azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.”
„59. § 6. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelem benyújtását megelőző utolsó három havi jövedelmet kell figyelembe venni.”
18. § (1) A Vagyonrendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A Vagyonrendelet 3. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.
(2) A Vagyonrendelet 6. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.
19. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A Vagyonrendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő versenytárgyalásra és árverésre is alkalmazni kell.
(3) A Bérbeadói ökr. hatálya alá tartozó, folyamatban lévő ügyekben a kérelem benyújtásakor hatályban lévő rendelet szabályait kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bérbeadói ökr. 5. §-ának (1) és (4) bekezdése.
| Dr. Nagy Antal sk. | Hajdu László sk. | |
| jegyző | polgármester |
„2. sz. melléklet az 5/2000. (II. 29.) ök. rendelethez
VAGYONKEZELŐ SZERVEK
Az önkormányzati ingatlanvagyont kezelő szervek jegyzéke
I. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaság és Közhasznú társaság
1. Palota Holding Zártkörű Részvénytársaság 1156 Bp. Száraznád u. 4-6.
2. RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Közhasznú Társaság 1152 Bp. Hunyadi u. 3.
II. Önkormányzat által alapított költségvetési szervek
1. Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) Budapest, Széchenyi tér 8-10.
Telephelyei:
a) ESZI Központ 1153 Bp. Széchenyi tér 8-10.
b) Gondozó Ház 1157 Bp. Erdőkerülő u. 34.
c) Házi Gondozó Szolgálat 1158 Bp. Klebelsberg K. u. 20/a.
d) Idősek Klubja 1156 Bp. Kontyfa u. 3.
e) Idősek Klubja 1158 Bp. Klebelsberg K. u. 20/a.
f) Idősek Klubja 1154 Bp. Arany J. u. 51.
g) Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona 1157 Bp. Árendás köz. 4-6.
h) Fejlesztő Gondozó Központ 1158 Bp. Molnár V. u. 94-96.
i) Újpalotai Családsegítő Szolgálat 1157 Bp. Árendás köz. 4-6.
j) Speciális Étkezde és Nappali Melegedő 1156 Bp. Kontyfa u. 3.
k) Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája 1156 Bp. Kontyfa u. 3
l) Háztartási Adósságkezelő Tanácsadó 1157 Bp. Árendás köz. 4-6.
m) Tartós Munkanélkülieket Segítő 1156 Bp. Kontyfa u. 3.
n) Szolgálat
o) FIÓKA Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ 1156 Bp. Kolozsvár u. 4/b.
2. Szociális Foglalkoztató
Telephelyei:
a) Igazgatóság 1158 Bp. Szűcs I. u. 27.
b) Papírrészleg és Varroda 1151 Bp. Kossuth u. 10.
c) Vegyes részleg I. 1151 Bp. Fő u. 77.
d) Vegyes részleg II. 1158 Bp. Pestújhelyi út 68.
3. Egészségügyi Intézmény
Telephelyei:
a) Szakrendelő, Foglalkozató Eü. Szolgálat, fogászat, felnőtt-és gyermek háziorvosi rendelők 1152 Bp. Rákos út 77/A
b) Belgyógyászati szakrendelés, Fül-orr-gége Szakrendelés, Szemészeti Szakrendelés, Bőrgyógyászati Szakrendelés és Gondozás, Neurológiai Szakrendelés, Ortopédiai Szakrendelés, Reumatológia és Fizioterápia Szakrendelés, Szociális Depó 1158 Bp. Őrjárat u. 1-5.
c) Pszichiátriai Szakrendelés és Gondozás, Onkológiai Szakrendelés és Gondozás, Felnőtt felügyelet 1152 Bp. Rákos út 58.
d) Tüdőgyógyászat Szakrendelés és Gondozás, Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat 1152 Bp. Szentmihályi út 17.
e) Addiktológiai Szakrendelés és Gondozás 1151 Bp. Fő út 71.
f) Háziorvosi felnőtt- és gyermek fogászati rendelő 1158 Bp. Bezsilla N. u. 29.
g) Háziorvosi rendelő 1153 Bp. Deák F. u. 2.
h) Háziorvosi és felnőtt fogászati rendelő 1158 Bp. Hősök útja 1.
i) Gyermekfogászati rendelő 1158 Bp. Hősök útja 3.
j) Háziorvosi rendelő 1152 Bp. Kossuth u. 3.
k) Háziorvosi rendelő 1152 Bp. Opál u. 11.
l) Házi gyermekorvosi rendelő 1151 Bp. Sződliget u. 32.
Háziorvosi, házi gyermekorvosi felnőtt fogászati rendelő 1157 Bp. Zsókavár u. 42-44.
m) Gazdasági Igazgatóság 1155 Bp.Őrjárat u. 4/b.
4. Egyesített Bölcsődék
Telephelyei:
a) Bölcsőde XV/1-es 1153 Bp. Arany J. u. 35.
b) Bölcsőde XV/2-es 1158 Bp. Bezsilla N. u. 17.
c) Bölcsőde XV/3-as 1152 Bp. Fő út 33.
d) Bölcsőde XV/5-ös 1157 Bp. Kavicsos köz 6.
e) Bölcsőde XV/6-os 1155 Bp. Wesselényi u. 33.
f) Bölcsőde XV/10-es 1156 Bp. Kontyfa u. 6.
g) Bölcsőde XV/12-es 1156 Bp. Nádastó park 1.
5. Czabán Általános Iskola és Óvoda
1152 Bp. Széchenyi tér 13.
Intézményegységei:
a) Óvoda 1153 Bp. Bocskai u. 65.
Telephelye:
Óvoda 1154 Bp. Klapka Gy. u.27
b) Czabán Samu Általános Iskola 1152 Bp. Széchenyi tér 13.
6. Csokonai Művelődési Központ 1153 Bp. Eötvös u. 64-66.
Telephelyei:
a) Csokonai Művelődési Ház 1153 Bp. Eötvös u. 64-66.
b) Újpalotai Szabadidő Központ 1157 Bp. Zsókavár u. 2.
c) Pestújhelyi Közösségi Ház 1158 Bp. Szűcs István u. 45.
d) Kozák téri Közösségi Ház 1154 Bp. Gábor Á. u. 58/c.
e) Rákospalotai Múzeum 1158 Bp. Pestújhelyi út 81.
7. Dózsa György Gimnázium
1151 Bp. Fő út 70.
8. Hartyán Nevelési és Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola 1151 Bp. Hartyán köz 2-4.
Intézményegységei:
a) Napsugár Összevont Óvodák 1156 Bp. Nádastó park 2.
Telephelye: 1156 Bp. Nádastó park 1.
b) Óvoda 1157 Bp. Hartyán köz 3.
Telephelye: 1157 Bp. Árendás köz 4.
c) Hartyán Közi Általános Iskola 1157 Bp. Hartyán köz 2-4.
9. Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár
1157 Bp. Hartyán köz 3.
Intézményegysége:
a) Pedagógiai Szakkönyvtár 1156 Bp. Kontyfa u.6.
Telephelye: 1153 Bp. Bocskai u. 70-76.
10. Ifjúsági és Sportközpont
1152 Bp. Széchenyi tér 8-10.
Intéményegységei:
a) Ifjusági és Sport Tanszálló 1152 Bp. Széchenyi tér 8-10.
Telephelyei:
Balatonvilágosi Gyermektábor 8100 Siófok, József A. u.1.
Bernecebaráti Gyermektábor 2639 Bernecebaráti, Szokoly u. 5. Erdei Iskola 3892 Hejce, Fő út 22.
Központi Műhely 1151 Bp. Bartók B. u. 23-25.
Sporttelep 1158 Bp. Vasgolyó u. 51.
Sporttelep és Napközis Tábor 1151 Bp. Szántóföld u. 3.
Tanuszoda 1155 Bp. Széchenyi út. 89.
Üdülő 2484 Agárd, Névtelen u. 1.
11. Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda
1151 Bp. Sződliget u. 24-30.
Intéményegységei:
a) Óvoda 1151 Bp. Vácrátót tér 4-12.
b) Károly Róbert Általános Iskola és Kereskedelmi Szakközépiskola 1151 Bp. Sződliget u. 24-30.
Telephelye: 1151 Bp. Bogáncs u. 51-53.
12. Kolozsvár Általános Iskola és Összevont óvodák
1155 Bp. Kolozsvár u. 1.
Intézményegységei:
a) Összevont Óvoda 1154 Bp. Aulich L. u. 46-62. Telephelyei:
Aulich Óvoda 1154 Bp. Aulich L. u. 46-62.
Mézes Óvoda 1155 Bp. Wesselényi u. 31-33.
b) Általános Iskola 1155 Bp. Kolozsvár u.1.
13. Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó
1156 Bp. Kontyfa u.5.
Intézményegységei:
a) Micimackó Óvoda 1156 Bp. Kontyfa u. 1.
b) Nevelési Tanácsadó 1156 Bp. Kontyfa u. 6.
c) Kontyfa Általános Iskola és Középiskola 1156 Bp. Kontyfa u. 5.
14. Kossuth Nevelési-Oktatási Központ -Óvoda-Általános Iskola
1151 Bp. Kossuth u. 53.
Intézményegységei:
a) IV. sz. Összevont Óvodák
Telephelyei: 1151 Bp. Szövőgyár u. 24.
1152 Bp. Régifóti u. 14.
b) Kossuth Lajos Általános Iskola 1151 Bp. Kossuth u. 53.
15. László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
1157. Bp. Kavicsos köz 4.
Intézményegységei:
a) Óvoda 1157 Bp. Kavicsos köz 6.
Telephelye: 1157 Bp. Páskom park 37.
b) Kavicsos Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium 1157 Bp. Kavicsos köz 4.
16. Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ, Általános Iskola és Óvoda
1158 Bp. Pestújhelyi út 38.
Intézményegységei:
a) Bújocska Óvoda 1158 Bp. Őrjárat u. 9.
Telephelye:
Manóvár Óvoda 1158 Bp. József A. út 59-61.
b) Általános Iskola 1158 Bp. Pestújhelyi út 38.
17. Száraznád Nevelési-Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató
1156 Bp. Pattogós u. 6-8.
Intézményegységei:
a) Óvoda 1158 Bp. Molnár V. u. 94.
b) Általános Iskola és Szakiskola 1156 Bp. Pattogós u. 6-8.
Telephelyei: 1158 Bp. Neptun u. 57.
1156 Bp. Pattogód u. 4/a
18. Szent Korona Általános Iskola és Óvoda
1155 Bp. Szent Korona útja 5.
Intézményegységei:
a) II. sz. Összevont Óvodák 1155 Bp. Patyolat u. 5-7.
Telephelyei: 1155 Bp. Ozmán u. 2.
1155 Bp. Patyolat u. 5-7.
1155 Bp. Tóth I. u. 98.
b) Általános Iskola 1155 Bp. Szent Korona útja 5.”
„3. számú melléklet a Képviselő-testület 5/2000. (II. 29.) ök. rendeletéhez
A VERSENYTÁRGYALÁS SZABÁLYAI
1. A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenytárgyalás eljárási rendjét és ezzel is biztosítsa a helyi rendelet végrehajtását, a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.
2. E szabályozás hatálya a szerződés megkötésére irányuló versenytárgyalásra terjed ki. Nem terjed ki hatálya a külön jogszabályokban szabályozott versenytárgyalásokra. /pl koncesszió, közbeszerzés, árverés./
3. Versenytárgyalás az, amikor a kiíró a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot és megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját is.
4. A versenytárgyalás típusai:
a) Zártkörű versenytárgyalást kell tartani abban az esetben, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene, továbbá akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
b) Nyilvános versenytárgyalást az Ügyfélszolgálatán, a Városházi Naplóban és egy országos napilapban meg kell hirdetni.
Az a) és a b) típusú versenytárgyalások általános szabályai:
- A versenytárgyalást meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró rendelkezik a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel, vétel esetén anyagi fedezettel.
- A versenytárgyalást az érintett dolog, szolgáltatás egészére, vagy részére lehet meghirdetni.
- A versenytárgyalást két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt.
- A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelöltek teljesítésére.
5. A kiíró a versenytárgyalási felhívásban /pályázati feltételek / valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.
- A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) - a vagyon, dolog, szolgáltatás pontos meghatározását,
b) - célját, hogy elidegenítésre, hasznosításra - vagy bérbeadásra illetve más módon történő hasznosításra kerül kiírásra,
c) - jogi feltételeit,
d) - teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
e) - ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket, feltételeket,
f) - az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az eljárásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.
- Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró azt is biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.
A rendelkezésre bocsátott dokumentáció visszaadásának és a dokumentációért fizetett pénzösszeg visszafizetésének kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a kiíró a versenytárgyalási felhívást visszavonja, vagy egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el. Ha azonban a kiíró a dokumentációt visszakéri, és azt az ajánlattevő visszaadja, az ajánlattevő az említett feltételek hiányában is igényt tarthat a dokumentációért fizetett pénzösszeg visszafizetésére.
- Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között megfelelő idő álljon rendelkezésre.
6. - A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
- Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg. ·
Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell fizetni, kivéve ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
Ezeket a pénzeszközöket /dokumentációért, biztosíték / elkülönített számlán célszerű kezelni.
7. - A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén - ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró az ellenérték visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.
8. - A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeire
- A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
- Az ajánlatot zártan kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.
- Versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által - a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban - közölt elbírálási időpontot követő 30 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel szerződést kötött, vagy közölte, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
9. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát.
Az ajánlatok falbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.
A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat; ha
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a. versenytárgyaláson
b) az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte utáni nyújtották be,
c) a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére
d) az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
10. - Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
A kiírónak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.
- Ha a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja
a) a jelenlévő ajánlattevő esetében az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása.
b) jelen nem lévő ajánlattevő esetében a döntés hozzá történő megérkezésének a napja.
- Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
- A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Ha az ajánlat más célú felhasználásra is alkalmas, s ezt a kiíró fel óhajtja használni, az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.”
„6. sz. melléklet az 5/2000. (II. 29.) ök. rendelethez
A telkek és lakóingatlanok nyilvános árverés útján történő licites értékesítésének lebonyolítására vonatkozó egységes szabályok
1. A telkek és lakóingatlanok licites értékesítésén való részvételre az jogosult:
- aki megvásárolja az egyszeri, vissza nem térítendő összeg ellenében az árverési tájékoztatót és az ingatlanokról készült egyéb információs anyagot.
- aki a licites hirdetményben meghatározott időben, és módon jelentkezett, és a letéti biztosíték összegét a hirdetményben előírt határidőben megfizette, és bemutatta a fizetőképességet bizonyító garanciát vagy a letétet igazoló nyugtát.
2. A licites értékesítést a mindenkor érvényben lévő vagyonrendeletnek megfelelően, az alábbi egységes feltételekkel tűzi ki a polgármester.
3. A licitre jelentkezhet minden jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és természetes személy.
- Társaságok esetén egy hónapnál nem régebbi cégkivonat, vagy a bejegyeztetés folyamatba tételét igazoló cégbírósági igazolás és aláírási címpéldány.
- Természetes személyek esetén érvényes személyi igazolvány bemutatása, vagy megbízás közokiratszerű meghatalmazással.
- Aki az árverési hirdetményben közölt ajánlati biztosítékot a megadott határidőig befizette és arról az igazolást az árverezőnek bemutatta.
- A licitáló jogi személy írásbeli nyilatkozata arról, hogy nincs köztartozása (adó, vám, társadalombiztosítási járulék és egyéb az államháztartás költségvetésének alrendszerébe tartozó szervvel szembeni tartozása).
- minden egyes árverési tételre külön-külön kell megfizetni a biztosítékot,
- Az ajánlati biztosíték után az árvereztető nem számít fel költséget, és nem fizet kamatot,
Negatív licit nincs. A licitálás az indulóárat követően 100.000,- Ft-os licitlépcsővel történik. A licit teljes időtartama alatta rádiótelefonok használata tilos!
4. A nyertes pályázó a kiírásban meghatározott határidőn belül köteles az adás-vételi szerződést megkötni a vagyonkezelő Palota Holding Zrt-nél, (1156 Bp. Száraznád u. 4-6.) részére a befizetett letéti díj vételár előlegként beszámításra kerül.
A nyertes pályázónak a Fővárosi Önkormányzat elővásárlási jogáról történő lemondásig ajánlatát tartania kell, mert csak a lemondó nyilatkozat megérkezése után lép életbe a megkötött szerződés.
5. A licit többi résztvevője részére (a II. helyezett kivételével) a letéti díj a licit lezárását követően 8 banki napon belül, kamatmentesen visszautalásra kerül, a korábban a licitáló által megadott számlaszámra vagy címre.
A II. helyezett letéti díja, akkor kerül visszautalásra, amikor a nyertes pályázó a vételi árat átutalta az Önkormányzat folyószámlájára.
- Amennyiben a licit nyertese 3 munkanapon belül visszavonja vételi szándékát, azaz az adásvételi szerződést nem köti meg, a licit II. „helyezettje” lép helyébe. Ez esetben a visszalépett I. helyezett által befizetett letéti díj összege nem kerül visszafizetésre függetlenül attól, hogy az, az adás-vételi szerződésben vételár előlegként került beszámításra.
6. A vételár hátralék összegét a kiírásban meghatározott határidőn belül kell a vevőnek az Önkormányzat OTP-nél vezetett 1784009-15515005 sz. folyószámláján kiegyenlíteni.
7. Az ingatlanokra licitálni megtekintett állapotban kell. Az ingatlanokat megtekinteni, minden esetben előzetésen (Palota Holding Zrt. 1156 Bp. Száraznád u. 4-6. tel: 414-7140) egyeztetett időpontokban lehet.
8. A kiíró fenntartja a jogot arra, hogy a licitet illetve az árverést eredménytelennek minősítse.
9. Ha az árverés nyertese és a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő a szerződést nem köti meg, vagy az árverés sikertelen, ismételt árverésre kerül sor. A sikertelen második licit után az árverésen kívüli értékesítéshez a polgármesteri előterjesztés és a Tulajdonosi, Vagyonkezelési és Közbeszerzési Bizottság javaslata, vagy a Képviselő-testület döntése szükséges.
Az árverés sikertelensége:
- Sikertelen az árverés, ha a résztvevő árverezők nem tettek érvényes vételi ajánlatot.
- Az árverési eljárás tisztaságát, vagy az árverezők érdekeit súlyosan sértő cselekmény miatt az árverés érvénytelenné nyilvánításáról kell gondoskodni.
10. Az árverést a polgármester által megbízott személy vezeti, a közjegyző jelenlétében:
- megállapítja, hogy az árverezők rendelkeznek-e az árverésen való részvétel feltételeivel, azokat a résztvevőket, akik a részvétel feltételeinek nem tettek eleget, ki kell zárni az árverésből, és fel kell hívni az árverési helyiség elhagyására,
- közli az ingatlanok kikiáltási árát, tényeket és körülményeket, ismerteti az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket, hogy tegyék meg az ajánlataikat,
- gondoskodik az árverés rendjéről, megállapítja az árverés sikertelenségét,
- kihirdeti az árverés nyertesét, aki a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta meg és a következő, második legmagasabb vételárra ajánlatot tevőt, valamint az általuk megajánlott vételár összegeket,
- nyilatkoztatja az árverés nyertesét, hogy az előírt határidőben az adásvételi szerződést megköti és a vételárat egyösszegben megfizeti,
11. Az árverésről a jelenlévő közjegyző jegyzőkönyvet készít, abban feltünteti:
- az árverés helyét, idejét,
- az árverezett ingatlan közhiteles ingatlan-nyilvántartásban lévő adatait,
- az ingatlan kikiáltási árát,
- a jegyzőkönyvet a készítő közjegyző és az árverés vezetője írja alá.”
