Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008. (V. 15.) ^*  önkormányzati rendelete

Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/C. § (2) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) c), továbbá a 14. § (3) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1)-(3) és a 4. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján megalkotja Rákospalota - Pestújhely - Újpalota - Városrendezési és Építési Szabályzatra (továbbiakban: szabályzat) vonatkozó rendeletét.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Szabályzat alkalmazása, hatálya

1. § (1) ^*  Budapest Főváros XV. kerület 88258/1, 88258/2, 88258/3, 88258/5, 88258/6, 88258/7, 89765 hrsz-ú ingatlanok területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT), valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásait a jelen rendeletben (továbbiakban R.) foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A szabályzatban foglalt előírások és mellékleteik hatálya a Budapest XV. kerület közigazgatási területére (továbbiakban: terület) terjed ki. A 3. mellékletben foglalt külön előírások hatálya az abban foglalt területre terjed ki.

(2a) ^*  A Szabályzat hatálya nem terjed ki a Budapest XV. kerület Késmárk utca - Rákospalotai határút - (91115) hrsz. közterület által határolt területre.

(3) A szabályzat mellékletei:

1. melléklet: Övezeti terv

2. melléklet: Védelmi és korlátozási területek

3. melléklet: Kerületi Szabályozási Tervek

3.A. melléklet: Kerületi szabályozási tervek kiegészítő rendelkezése

3.B. melléklet: Kerületi szabályozási tervek tervlapjai

4. melléklet: Városrészek, településszerkezeti egységek és KSZT kötelezett területek

5. melléklet: Fogalommagyarázat

2. § (1) Az 1. melléklet szerinti övezeti tervlap az építési övezetek, övezetek (2) bekezdés szerinti övezeti jelét és lehatárolását tartalmazza, mely szabályozási vonal vagy a telektömbön belül jelzett övezeti határvonal lehet.

(2) Az övezeti terv az építési övezetek, övezetek jelölésénél a következőket tartalmazza:

a) a keretövezet (célzott terület-felhasználási módú terület) jele,

b) a XV. kerület római számmal jelezve,

c) az egyes építési övezetek, övezetek betűjellel és/vagy arab számmal jelezve.

3. § ^*  A 2. melléklet szerinti védelmi és korlátozási térkép egyéb jogszabályokban védett elemeket tartalmaz.

A kerület közigazgatási területére készülő Kerületi Szabályozási Tervek

4. § (1) A hatályos KSZT-ket tartalmazó 3. mellékleten belül a KSZT-k kiegészítő előírásait a 3/A. melléklet, a KSZT-k szabályozási tervlapjait a 3/B. melléklet tartalmazza. A KSZT-k jóváhagyásukkal a szabályzat. 3. mellékletének folyamatos sorszámmal ellátott részévé válnak.

(2) A KSZT a szabályzat figyelembe vételével rögzíti az egyes lehatárolt területi egységekre vonatkozó részletes városrendezési és építési előírásokat. A tervlap általában 1: 1000-es méretarányú, jogszabályban meghatározott térképen készül.

(3) KSZT-hez tartozó előírás a BVKSZ, valamint a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit szigoríthatja és további kiegészítő előírásokat tartalmazhat.

(5) KSZT-ben fel kell tüntetni a rendelet 1. mellékletében rögzített és a (6) bekezdésben foglaltak szerint kiegészített övezeti jelet, illetőleg a 2. mellékletében rögzített védelmi és korlátozási elemeket.

(6) A KSZT-ben az építési övezet, övezet jeleként - a BVKSZ 1. § (11) bek.-ben kapott felhatalmazás alapján - az 1. ábra szerinti jelölést kell alkalmazni:

1. ábra

Részletes szabályozást igénylő távlati fejlesztésre kijelölt, jelenleg mezőgazdasági területekre vonatkozó rendelkezések

5. § Az FSZKT által lehatárolt F1 és F2 jelű fejlesztési tartalékterületekre KSZT csak azt követően hagyható jóvá, ha előzetesen külön eljárásban az FSZKT módosítása és a belterületbe-vonás megtörtént.

Terepszint alatti beépítés ^* 

6. § Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az elő-, oldal- és hátsó kertben is elhelyezhető, de a hátsókertben telekhatártól 6,0 m-t szabadon kell hagyni. Az L4/XV jelű építési övezetekben a terepszint alatt a telek területének 50%-a építhető be.

Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

7. § Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátor állomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő stb.) és a magánutak részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) is kialakítható. Az ilyen telken, földrészleten létrehozott létesítmény, műtárgy, funkció megszűnése esetén a telek csak KSZT alapján építhető be.

Közművesítettség, mérnöki létesítmények

8. § (1) ^*  Építési övezetekben új épület csak teljesen közművesített építési telken helyezhető el.

(2) ^*  Építési övezetekben, részlegesen közművesített területen meglévő épület a nettó össz-szintterület 40%-ának, nettó (hasznos) alapterülete 25%-ának mértékéig bővíthető. A közművek kiépítése után az épület (ingatlan) rákötését 1 éven belül meg kell valósítani.

(3) ^* 

(4) Közterületeken közművek a vonatkozó hatályos jogszabályok, szabványok és egyéb rendelkezések alapján létesíthetők.

(5) Építési telek, telek magánutas megközelítési lehetősége esetén, - amennyiben műszakilag megoldható -, a közműveket a magánút területén kell elhelyezni, szolgalmi joggal járó átvezetést lehetőleg kerülni kell.

(6) A kerület lakóövezetiben (1), VK, I, IZ, Z és KV-TE keretövezetekben, valamint bármely övezethez tartozó közterületen, játszótéren önálló antennatorony nem építhető.

(7) Antennatorony és bázis állomása (konténer) nem helyezhető el gyermek-, oktatási-, egészségügyi közművelődési létesítmények telkén és azok építményein, valamint ezek és lakóépületek telkének határától mért 150 m-en belül.

(8) ^*  Építményeken az antenna az épület legmagasabb pontját maximum 6 m-rel haladhatja meg.

Mobil építmények ^* 

8/A. § ^*  (1) ^*  A XV. kerület közigazgatási területén - az M, MZ, K-BK, VK övezetekbe sorolt ingatlanok kivételével - mobil építményt csak ideiglenes jelleggel, felvonulási építményként lehet elhelyezni, kizárólag jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházások kivitelezésének idejére, a (4) bekezdés figyelembevételével. Az így lerakott mobil építmény a használatbavételi engedélyig az ingatlanról elszállítandó.

(2) Mobil építményben kereskedelmi tevékenység nem folytatható.

(3) ^*  M, MZ, K-BK övezetekben huzamos tartózkodásra alkalmas mobil építmények közül kizárólag iroda, illetve porta funkciójú telepíthető. Nem huzamos tartózkodásra alkalmas konténerek közül tároló, raktár funkciójú, illetve mellékhelyiségeket biztosító konténer helyezhető el. VK övezetben, amennyiben a telek területe nagyobb, mint 1000 m2, telkenként 1 db tároló konténer helyezhető el.

(4) ^*  Telkenként, építési telkenként legfeljebb 10 mobil építmény egység helyezhető el, kivéve, ha KSZT vagy az övezeti előírás másképp rendelkezik. Az általuk elfoglalt terület a nem mobil építményekkel együttesen sem haladhatja meg az övezetben előírt beépítettség maximumának mértékét.

(5) Mobil építmény elhelyezése esetén az övezetekben meghatározott minimális építménymagasság értéke figyelmen kívül hagyható.

Állattartó építmények ^* 

8/B. § ^*  Állattartó építmény nem helyezhető el

a) kistestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő funkciót tartalmazó épülettől 8,0 m,

b) nagytestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő funkciót tartalmazó épülettől 15,0 m,

c) ásott vagy fúrt kúttól 10,0 m,

d) egészségügyi létesítmény, bölcsőde-, óvoda-, iskola-, kereskedelmi funkciót is tartalmazó épület telkén, illetve telkétől 50,0 m,

e) L7 övezet határától 20,0 m

távolságon belül.

Ideiglenes jellegű sátrak ^* 

8/C. § ^*  (1) Sportpályák időszakos - legfeljebb 7 hónapig folyamatos - lefedésére szolgáló, ideiglenes jellegű sátorépítmény akkor is elhelyezhető, ha nem biztosítható az övezetben előírt paraméterek betartása.

(2) Az ideiglenes jellegű sátorépítmény építési helyen kívül is elhelyezhető, amennyiben a szomszédos ingatlanok használatát, beépíthetőségét nem korlátozza.

Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai

9. § (1) Üzemanyagtöltő állomást a kerület lakóövezeteiben (1) és városrészközponti (VK), jelentős zöldfelületű intézmények (IZ) építési övezetekben elhelyezni nem lehet. Az intézményi építési övezetekben (I) a hatályos jogszabályok szerinti védőövezet megtartásával KSZT alapján telepíthető.

(2) ^*  Üzemanyagtöltő állomás telke egyéb építési övezetekben és KL-KT övezetekben a lakóépületek, oktatási, egészségügyi, üdülő és szociális létesítmények telekhatárától min: 50 m távolságra helyezhető el, kivéve a KL-KT/XV/1 övezetet amely esetében a BVKSZ 7. § (2) bekezdésének előírása érvényes.

Az épületek közterületről látható homlokzatainak színezésére és átalakítására vonatkozó rendelkezések

10. § ^* 

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó rendelkezések

11. § ^* 

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető pavilonokra és vendéglátó teraszokra vonatkozóan

12. § (1) ^*  A kerület közigazgatási területén közterületi pavilon önkormányzati rendeletben meghatározott mérethatárig, és meghatározott funkcióval létesíthető.

(2) A pavilonokat úgy kell kialakítani, hogy azok nem átlátszó határoló felületei ne haladják meg az összes homlokzatfelület felét.

(3)-(4) ^* 

(5) A vendéglátó terasz épülethomlokzattal párhuzamos hosszmérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének mértékét, a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosításával.

(6) ^*  Ha az épület földszintjén, emeleti szintjein lakás rendeltetési egység található, vendéglátó terasz csak akkor alakítható ki, ha azt KSZT, vagy külön rendelet nem tiltja.

(7) Járdán a vonatkozó jogszabályok szerint egyébként elhelyezhető vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetők, de vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetők.

(8) Pavilon, terasz építmény szerkezeti kialakítása szerelt, a talajjal való kapcsolata bontható módon kialakított lehet, alapozás szükségessége esetén a felmenő szerkezetek szerelt kapcsolattal alakítandók ki.

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető egyéb építményekre és köztárgyakra

13. § (1) A telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani. Falra szerelt berendezés utcafronti épület homlokzatán csak úgy helyezhető el, ha nem csökkenti a járda űrszelvényét..

(2) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. egy-egy utcaszakaszon egységes kivitelű legyen.

(3) ^*  A közterületeken, illetőleg az azokhoz kapcsolódó kapualjakban, üzlethelyiségek bejárataiban

megállító-táblák,

hordozható, vagy guruló vitrinek,

árusító fogasok és állványok

az üzletbejárattól számított, 2 m-es meghatározott körzeten belül helyezhetők el.

A környezet és a természet védelme

14. § (1) ^*  A Szilas- és a Csömöri-patak védőtávolságán belül (a patakok telkeinek középvonalától számított 30-30 m) új épület nem helyezhető el.

(2) ^*  A kerület beépítésre szánt területein üzemszerűen végzett gépjárműjavítás, tárolás - kivéve az OTÉK-ban meghatározott parkolást - csak víz- és szénhidrogénzáró, továbbá saválló burkolatú felület kialakítása esetén végezhető.

(3) ^* 

(4) ^* 

(5) Közterületekkel minden oldalról körülvett létesítményeknél (kereskedelem, vendéglátás, pavilonok) hulladéktárolást (bála, rekesz, gyűjtőedény stb.) a fő rendeltetésű épületben kell biztosítani.

(6) ^*  A kerület területén veszélyes hulladék, építési törmelék átmeneti tárolása a felszín alatti vízbázisok külső védőövezetének figyelembevételével az M, MZ jelű munkahelyi övezetekben végezhető, kivéve, ha KSZT vagy az övezeti előírás másképp rendelkezik.

A zöldfelületek védelme, fenntartása és fejlesztése

15. § (1) A kerület területén lévő Z keretövezetbe sorolt közterületek, telkek növényállományának folyamatos fenntartásáról, növényzet általános állapotának 5 évenkénti felméréséről és a szükséges intézkedések megtételéről (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. Amennyiben az előírt felülvizsgálat nem történik meg, és az intézkedések elmaradása miatt a növényállomány károsodik, illetve elöregszik, a tulajdonost kötelezni kell a növényzet állagának helyreállítására és a szükséges növényegyed pótlások elvégzésére.

(2) ^* 

(3) A közműfejlesztéseknél, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét. Amennyiben a fejlesztések érdekében elkerülhetetlen bizonyos faegyedek eltávolítása, úgy a más területen történő pótlásról a helyi környezet védelméről szóló hatályos rendeletben foglaltak alapján kell gondoskodni.

(4) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 1 m3 megfelelően trágyázott laza termőföldtömeget, illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

(5) Tervezett fejlesztéseknél (út, és közmű- rekonstrukciók, bontások, beépítések stb.) gondoskodni kell a megtartandó faegyedek mechanikai sérülések elleni védelmének biztosításáról, a faegyed életképességének megtartásához szükséges terepszint és a faegyed életkorának megfelelő optimális termőterület biztosításáról.

(6) A meglévő és megtartandó, a szabályzat 2. mellékletében felsorolt városképi jelentőségű fasorok menti telkeken csak olyan új épületek helyezhetők el a kijelölt építési helyeken, amelyek közterület felé történő kihajlásukkal nem vonnak el többlet teret a kialakult űrszelvényből és meglévő fák lombkoronáitól.

(7) A zöldfelület számításnál műanyag gyepráccsal kiépített felületek 50%-kal vehetők figyelembe, de a gyepráccsal kiépített felületek nem haladhatják meg az előírt zöldfelület 50%-át.

(8) ^* 

(9) A zöldterületek átépítését, rekonstrukcióját úgy kell megvalósítani, hogy a terület biológiai aktivitás értéke növekedjen vagy legalább a kialakulttal azonos szinten maradjon.

Jelentősebb kereskedelmi létesítmények előírásai

16. § A 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítmény tervezett telepítése esetén a kezdeményezőnek gondoskodni kell a BVKSZ 17. § (4) bekezdésben foglalt tervek és hatásvizsgálatok elkészíttetéséről.

A BEÉPÍTÉSI MÓDOK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

A szabadonálló beépítés szabályai

17. § (1) A szabadon álló beépítés lehet

a) előkertes,

b) utcafronti,

c) kétoldali utcafrontos (sarokház).

(2) Az előkert mélysége (1) a) esetében a kialakult állapotnak megfelelő, vagy 2,0 - 5,0 m közötti érték. Ettől eltérő értéket KSZT meghatározhat.

(3) ^*  A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(4) Az oldalkert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de minimum 3,0 m. Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(5) ^*  Nyúlványos (nyeles) telek esetében az előkert mérete (a közterület felé eső telek irányában) 5,0 m, az oldalkert mérete a nyúlvány felöli oldalon az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de minimum 4,0 m, a hátsókert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság. Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(6) ^*  Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

A zártsorú beépítés szabályai

18. § (1) Zárt sorú beépítési mód lehet:

a) keretes,

b) hézagos zártsorú

(2) Részletes szabályokat a BVKSZ 18. § (3) bek. alapján, a R. keretei között KSZT állapítja meg.

(3) A zártsorú beépítési módoknál alkalmazható a kötelező építési vonalhoz képest az épület homlokvonala egy részének hátraléptetése, amelynek mélysége nem haladhatja meg a hátraléptetés szélességét.

(4) ^*  Az előkert mélysége a két közvetlen szomszédos telek meglévő beépítésének figyelembevételével határozandó meg. Ennek hiányában, vagy amennyiben a meglévő, szomszédos beépítéseknél az előkert eltérő mélységű, az utcaszakaszon jellemző előkert mélységhez kell igazodni.

(5) Az oldalkert mérete hézagosan zártsorú beépítés esetén minimum 3,0 m. Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(6) ^*  A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(7) ^*  Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

Az ikresen csatlakozó beépítés szabályai

19. § (1) ^*  Ikresen csatlakozó beépítés a tömbben kialakult állapot és az övezeti előírások figyelembevételével alkalmazható.

(2) ^*  Az előkert mélysége az ikresen csatlakozó szomszédos telek meglévő beépítésének figyelembevételével határozandó meg, annak utcai homlokzati síkjához kell illeszkedni. Ennek hiányában az utcaszakaszon jellemző előkert mélységhez kell igazodni.

(3) ^*  A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(4) Az oldalkert mérete az övezetben megengedett építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. Ezt az értéket nyúlványos (nyeles) telek esetén is alkalmazni kell, amelytől KSZT eltérő értéket is megállapíthat.

(5) ^*  Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

Ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

Az oldalhatáron álló beépítés szabályai

20. § (1) ^*  Oldalhatáron álló beépítés a tömbben kialakult állapot és az övezeti előírások figyelembevételével alkalmazható.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az előkert mérete a kialakult állapot szerinti, vagy 2,0- 5,0 m közötti érték. KSZT ettől eltérő mértéket is megállapíthat.

(3) ^*  A hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, kivéve, ha KSZT ettől eltérő értéket állapít meg.

(4) Az oldalkert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább. 3,0 m. Ezt az értéket nyúlványos (nyeles) telek esetén is alkalmazni kell, amelytől. KSZT eltérő értéket is megállapíthat.

(5) ^*  Lakóterületeken az épület hossza nem lehet nagyobb 20,0 m-nél a telek utcavonalára merőlegesen mérve, melybe nem tartozik bele

a) a főépületet kiszolgáló, egyéb funkciójú, önálló épületszerkezettel határolt épület,

b) az olyan fedetlen terasz, melynek határoló falai nem magasabbak az eredeti terepszinttől mért 2,10 m-nél,

c) az előtető,

d) az előlépcső és

e) az erkély.

KSZT ettől eltérő értéket is megállapíthat.

Az L2/A/XV, L4/XV lakóterületen és az I/XV/2 építési övezetben alkalmazható, speciális szabályok ^* 

20/A. § ^*  (1) Meglévő épület átépítése, tetőszerkezetének cseréje, vagy az eredeti nyílászárók cseréje esetén az eredeti magasság és tetőforma akkor is visszaépíthető, illetve a korábbi nyílászárók az eredetivel megegyező méretben cserélhetők, ha a meglévő hátsókert kisebb az előírás szerinti hátsókert méreténél.

(2) Meglévő épület tartószerkezetet érintő átépítése, tetőtér beépítése - az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó előírásainak betartása mellett - akkor is végezhető, ha a meglévő oldalkert kisebb az előírás szerinti oldalkert méreténél. Ebben az esetben a meglévő állapot építménymagasság értéke legfeljebb 1,00 m-el növelhető, de nem lépheti túl az övezetben előírt határértéket.

(3) A meglévő épület hátsókert felé bővítése esetén a meglévő oldalkert mérete akkor is tartható a (4) bekezdés figyelembe vételével, ha az kisebb az előírás szerinti oldalkert méreténél. Ebben az esetben a bővítés kisebb oldalkertre néző építménymagasság értéke nem lehet nagyobb 4,5 m-nél.

(4) Meglévő épület átépítése, tetőtérbeépítése, bővítése esetén az előírás szerinti oldalkert méreténél kisebb oldalkert irányába néző homlokzaton huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség új nyílása nem alakítható ki.

Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások

21. § (1) KSZT az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározhatja azokat a földszinti területeket, passzázsokat és a tömbbelsőn belüli zöldfelületeket, melyeket a gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként lehet kialakítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke 0,5-el, de maximum a közhasználat céljára átadott terület felének mértékéig növelhető az övezeti előírások figyelembevételével.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gyalogosforgalmi közhasználat céljára átadott területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a közhasználat céljára átadott területrész egyéb építménnyel - a vendéglátást szolgáló terasz kivételével - nem építhető be.

(4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani, - a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével - mintha azok közterülettel lennének határosak.

(5) A közhasználat céljára átadható területek kialakításának egyéb feltételeit és módját a KSZT határozza meg. Kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos - a KSZT készítése során, annak jóváhagyása előtt - külön erről szóló szerződést köt, amely alapján a közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(6) A kötelező zöldfelület mértékét a közhasználat céljára átadott terület nagyságával csökkentett telekterületre kell kiszámítani.

(7) Magánutat közhasználat céljára átadni (megnyitni) az (5) bekezdésben foglaltak alapján szabad.

Lakóhelyiségek padlószint magasságára vonatkozó általános rendelkezések

22. § ^*  Új épületek elhelyezésénél közterülettel határos épülettraktusban elhelyezett hálószoba földszinti szintjének padlószint magassága legalább 1,0 méter legyen a meglévő, illetve tervezett járdaszinttől számítva.

Illeszkedési szabályok zártsorú beépítési módú területeken

23. § (1) Zártsorú beépítési módú területeken KSZT állapítja meg az építési övezet legnagyobb megengedett építménymagassága, valamint a csatlakozó szomszédos telek beépítésének meglévő vagy tervezett építménye csatlakozó építménymagasságától (párkánymagasságától) való eltérés lehetséges mértékét.

(2) KSZT hiányában műemléki vagy helyi védelem alatt álló szomszédos épülethez való illeszkedésnél a következő előírásokat kell figyelembe venni:

a) két meglévő, értékvédelem alatt álló épület közötti telek beépítése esetén a két szomszédos épület csatlakozó párkánymagassági értéke a meghatározó, melytől a létesítendő épület (0,8 m-rel térhet el.

b) egy szomszédos értékvédelem alatt álló és egy értékvédelem alatt nem álló épület közötti telek beépítése esetén

ba) ha a védelem alatt álló épület párkánymagassága nagyobb, akkor a védelem alatt nem álló épület párkánymagassági értéke a meghatározó;

bb) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, a két meglévő épület átlagos csatlakozó párkánymagassági értéke a meghatározó azzal, hogy a csatlakozásnál a védelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagasságától legfeljebb 1,5 m-rel lehet nagyobb a tervezett csatlakozó párkánymagasság értéke.

(3) Védettség alatt nem álló épületek közötti telek beépítése esetén a magasabb épület értékei a mérvadóak úgy, hogy a csatlakozó párkánymagasság eltérési mértéke legfeljebb (1,0 m lehet, amennyiben az építési övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb építmény magasság ezt lehetővé teszi. Eltérő értéket KSZT megállapíthat.

(4) A megengedett építménymagasságok megállapításánál az építési övezetben meghatározott érték, és a (2)-(3) bekezdés szerinti illeszkedési szabály alapján számított értékek közül az alacsonyabb értéket kell figyelembe venni.

A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

24. § (1) ^* 

(2) Az L7/XV jelű lakótelepi övezetekben sorgarázs, tömbgarázs csak térszín alatt, vagy dombgarázs jelleggel, tetején zöldfelülettel hozható létre KSZT alapján.

(3) A lakótelepek területén, vagy tömbbelsőben önálló helyrajzi számú telken vagy közterületen a BVKSZ 6. § (6) bekezdése szerinti mélygarázs vagy térszín alatti parkoló kialakításának és megközelítésének módját, férőhelyszámát KSZT-ben kell rögzíteni. Az ily módon kialakított mélygarázs tetején zöldfelületet kell kialakítani, legalább 1,0 m-es földfeltöltéssel, melynek átlagos kiemelkedése a csatlakozó terepszinthez képest - a földtakarással együtt is - legfeljebb 0,8 m lehet, közterületi kapcsolata teleknyúlvánnyal is kialakítható. Ha a mélygarázs telkét közhasználat céljára átadott területként alakítják ki a telkével szomszédos telkeket úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak.

(4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül ill. az önkormányzat parkolási rendjéről szóló rendelete figyelembe vételével, a gépjármű tárolást - a parkolóházak kivételével

a) épületben és/vagy

b) terepszinten és/vagy

c) pinceszinti mélygarázsban és/vagy

d) önálló terepszint alatti

építményben kell biztosítani.

(5) ^* 

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A lakóterületek általános szabályai

25. § (1) A lakóövezetek a kerület területén lehetnek:

kisvárosias lakóövezetek L2A/XV;

kertvárosias lakóövezetek; L4/XV

telepszerű (lakótelep, lakópark) lakó övezetek. L7/XV

(2) ^*  Lakóövezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik:

a) A lakóépületeken kívül a BVKSZ-ben megengedett funkciójú (rendeltetési módú) épületek helyezhetők el. Az egyes rendeltetési módok egy épületen belül vegyesen is alkalmazhatóak.

b) Telepengedély és telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható termelő és szolgáltató tevékenység célú rendeltetés sem önálló építményként, sem más rendeltetésű épületben nem helyezhető el, kivétel a c) pontban megadott tevékenység az ott meghatározott területen.

c) Gépjármű, motorkerékpár kereskedelem és javítás a Szentmihályi út Régi Fóti út és Bánkút utca közötti szakaszán létesíthető.

(3) ^* 

(4) Lakóterületen melléképítmények és kiszolgáló építmények közül a BVKSZ 24. § (6)-(8) bekezdéseiben rögzítettek mellett gépkocsi tároló is elhelyezhető.

(5) ^* 

(6) ^* 

(7) ^*  A főépületet kiszolgáló egyéb funkciójú épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m. Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén a telekhatáron álló építmény tűzfal-magassága maximum 4,5 m.

(8) Lakókocsit a lakóövezet építési telkein csak járműként, rendeltetésének megfelelően lehet tárolni.

(9) ^* 

(10) ^*  L2/A/XV Kisvárosias zártsorú lakóterületeken:

a) telkenként maximum négy rendeltetési egység elhelyezése megengedett, telkenként 1 épület elhelyezhetősége mellett, az egyes építési övezetekben szabályozott egyéb feltételek figyelembe vételével. Kivételes esetben, maximum két épület elhelyezhető KSZT alapján. KSZT hiányában csak egy épület helyezhető el.

b) Egy telken elhelyezhető rendeltetési egység számát a matematikai kerekítés szabályainak alkalmazásával, a telekterület 200-al való osztásával kell meghatározni.

c) ^*  Amennyiben a telken a meglévő rendeltetési egységek száma meghaladja az a) és b) pont alapján számított értéket, azok bontása után visszaépíthető az eredeti számú, de legfeljebb hat rendeltetési egység.

(11) ^*  L4/XV Kertvárosias lakóterületeken, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek:

a) telkenként maximum négy rendeltetési egység elhelyezése megengedett, telkenként 1 épület elhelyezhetősége mellett, az egyes építési övezetekben szabályozott egyéb feltételek figyelembe vételével. Kivételes esetben, maximum két épület elhelyezhető KSZT alapján. KSZT hiányában csak egy épület helyezhető el.

b) Egy telken elhelyezhető rendeltetési egység számát a matematikai kerekítés szabályainak alkalmazásával, a telekterület 300-al való osztásával kell meghatározni.

c) ^*  Amennyiben a telken a meglévő rendeltetési egységek száma meghaladja az a) és b) pont alapján számított értéket, azok bontása után visszaépíthető az eredeti számú, de legfeljebb hat rendeltetési egység.

(12) ^* 

(13) ^*  Helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó épület a KL-KT/XV övezet mentén és az L4/XV/5 építési övezetben elhelyezhető, amennyiben a környezetére nem gyakorol zavaróhatást.

L2/A/XV
Kisvárosias zártsorú lakóterület

26. § (1) ^*  Az építési telkek beépítésének határértékeit az 1. sz. táblázat tartalmazza.

1. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	legnagyobb		legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
L2/A/XV/1	Z	400	1000	65	2,5	25	9,0*
L2/A/XV/2	Z	800	2000	45	1,4	35	9,0
L2/A/XV/3 *
L2/A/XV/4	Z	800	1600	35 (40)	1,1 (1,2)	40	7,5
L2/A/XV/4/Int	Z	800	2000	35 (45)	1,4 (1,7)	40	9,0
L2/A/XV/5	Z	800	1600	35 (40)	1,1 (1,2)	40	7,5
L2/A/XV/6 *	Z	600	1600	65	1,2	25	5,5

Z - zártsorú () sarok telek esetén

* KSZT további építménymagassági korlátozást előírhat

(2) Az övezetekben nem helyezhető el és alakítható ki olyan kézműipari és gazdasági épület, amelynek rendeltetésével összefüggésben 300 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék vagy 35 kg „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve „B” tűz- és robbanásveszélyes összes gáz töltet-tömeget meghaladó gázpalack egyidejű tárolása vagy napi felhasználása válik szükségessé.

(3) Az építési övezetekben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m2-t.

(4) ^* 

L4 / XV
Kertvárosias lakóövezetek

27. § (1) ^*  Az építési telkek beépítésének határértékeit a 2. sz. táblázat tartalmazza.

2. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	Legkisebb	Legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	Zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
L4/XV/2	SZ,O, I Z*	400**	1500	25	0,7	50	6,0;
L4/XV/3 *
L4/XV/4	Z	800	1500	25	0,7	50	7,5
L4/XV/5	SZ,O, I Z*	400**	1500	35	0,7	50	7,5
L4/XV/6	SZ, I, Z	400	1200 (1600)	25 (30)	0,7	50***	6,5
L4/XV/7	SZ, I, Z	400	1200 (1600)	25 (30)	0,7	50***	6,5
L4/XV/INT	SZ,O, I Z*	2000	-	35	1,0	25	7,5
L4/XV/8 *	I	400	800	35	0,7	50	-	5,5
L4/XV/ INT1 *	Z	400	1500	35	0,7	50	-	7,5
L4/XV/ INT2 *	I	400	1500	35	0,7	50	-	5,5
L4/XV/9 *	O	400	600	35*****	0,5	50	-	4,5
L4/XV/10 *	O	400	800	35*****	0,5	50	-	3,5
L4/XV/11 *	O	800	1200	25	0,5	50	-	4,5
L4/XV/12 *	O	800	1200	25	0,5	50	-	3,5
L4/XV/13 *	HZ	400	500	45****	0,5	45****	-	3,5
L4/XV/14 *	I	400	1000	35*****	0,7	50	4,5
L4/XV/15 *	-	800	1500	25	0,7	50	5,5
L4/XV/16 *	SZ, I	800	1500	30*****	0,7	50	5,5
L4/XV/INT3 *	K	2000	-	40	1,0	40	-	4,5

() sarok telek esetén

SZ - szabadonálló, O - oldalhatáron álló, I - ikres

Z* - zártsorú, KSZT alapján

** - csak a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel alakítható

*** háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényállomány telepítése esetén 40%-ig csökkenthető

SZ - szabadonálló, O - oldalhatáron álló, I - ikres, HZ - hézagosan zártsorú, K - kialakult

**** OTÉK-tól való eltéréssel

***** aprótelkek esetén

(2) Az L4/XV/2 és az L4/XV/5 építési övezetekben telek megosztásával 15,0 m-nél keskenyebb telekméret nem alakítható ki. Ettől eltérő értékeket KSZT megállapíthat.

(3) ^* 

(4) Az L4/XV/2 és L4/XV/5 építési övezetekben zártsorú beépítési mód akkor alkalmazható, ha

- a kétoldali szomszédos épület tűzfallal csatlakozik a közös telekhatárhoz,

- az L2A/XV építési övezetekhez csatlakozó telkek esetében, az illeszkedési szabályok figyelembe vételével.

(5) ^*  Az L4/XV/1 építési övezetben

799 m2 telekméretig telkenként összesen 1 lakóépület és abban legfeljebb 2 db lakás,

800-1500 m2 közötti telekméret esetében telkenként összesen 1 lakóépület és abban legfeljebb 6 db lakás,

1501-3000 m2 közötti telekméret esetében telkenként összesen 2 lakóépület és épületenként legfeljebb 6 db lakás helyezhető el.

(6) ^*  Az L4/XV/6 építési övezetben

- Telekosztással nem hozható létre 720 m2-nél kisebb telek.

- Zártsorú beépítési módon új épület elhelyezése csak abban az esetben történhet, ha a kétoldali szomszédos épület tűzfallal csatlakozik a közös telekhatárhoz.

- 400 m2, vagy annál kisebb kialakult telkek esetén a BVKSZ 31. § 5. sz. táblázata alapján a legnagyobb beépítési mérték maximum 35% lehet.

(7) ^*  Az L4/XV/7 építési övezetben

- Telekosztással nem hozható létre 720 m2-nél kisebb telek.

- Zártsorú beépítési módon új épület elhelyezése csak abban az esetben történhet, ha a kétoldali szomszédos épület tűzfallal csatlakozik a közös telekhatárhoz.

- 400 m2, vagy annál kisebb kialakult telkek esetén a BVKSZ 31. § 5. sz. táblázata alapján a legnagyobb beépítési mérték maximum 35% lehet.

(8) Zártsorú, vagy csoportházas beépítési módon új épületek elhelyezése - a BVKSZ 31. § (3) és a (10) bekezdés figyelembevételével - csak KSZT alapján történhet.

(9) Az övezetben nem helyezhető el és alakítható ki olyan kézműipari és gazdasági épület, amelynek rendeltetésével összefüggésben 300 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék vagy 35 kg „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve „B” tűz- és robbanásveszélyes összes gáz töltet-tömeget meghaladó gázpalack egyidejű tárolása vagy napi felhasználása válik szükségessé.

(10) ^*  Az L4/XV/8 jelű építési övezetek területén lakófunkciótól eltérő önálló rendeltetési egység kizárólag lakófunkció megléte esetén létesíthető az alábbiak szerint:

a) kiskereskedelem legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületig,

b) iroda funkció.

(11) ^*  Az L4/XV/INT1 és az L4/XV/INT2 jelű építési övezetekben a lakóépületeken kívül

a) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobával,

c) irodaház,

d) a helyi lakosság ellátását biztosító nem üzemi jellegű szolgáltatások épületei

helyezhetők el.

(12) ^*  Az L4/XV/INT1 és az L4/XV/INT2 jelű építési övezetek területén a (11) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

(13) ^*  Az L4/XV/INT3 övezet területén oktatási, művelődési, egészségügyi, igazgatási épületek helyezhetők el.

L7 / XV
Telepszerű lakóövezetek általános előírásai

28. § (1) Az övezetek a kerület területén korábban létesített lakótelepeit, telepszerű lakóterületeit, lakóparkjait foglalja magában. A lakótelepeket a telepszerű lakóterületeken belül az úszótelkes kialakítás és a tömbökre (nem telkekre) vonatkozó beépítési előírások jellemzik.

(2) Az övezetekben építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak KSZT alapján - a 3. sz. táblázat határértékeinek figyelembevételével - szabad.

3. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	Legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
L7/XV/1	SZ	1000	20000	45	2,0	35	4,5	16,0
L7/XV/2 *	úszó- telkes	K*	K*	K*	K+0,7	K*	3,0	K*
L7/XV/3 *	SZ	K*	K*	45	2,5	35	12,0	14,0
L7/XV/4	SZ	K*	K*	50	2,0	25	9,0	10,5
L7/XV/5 *	SZ	15000	K*	20	1,0	50	-	15
L7/XV/6 *	SZ	1000	K*	50	1,2	35	-	7,5
L7/XV/ INT *	SZ	5000	10000	35	1,0	35	4,5	16
L7/XV/U *	úszó- telkes	K*	K*	K*	K*	K*	K*	K*
L7/XV/INT1 *	SZ	2000	10000	35	1,0	35	4,5	10,5
L7/XV/INT2 *	SZ	2000	12000	50	1,5	20	4,5	16
L7/XV/VK *	SZ	2000	10000	50	1,0	20	4,5	7,0
L7/XV/Z *	SZ	-	-	5**	-	70	-	4,5
L7/XV/KT *	SZ	-	-	5**	0,3	25	-	4,5

K*- kialakult

** - engedményes határérték az Állami Főépítész BPD/010/00117-2/2013 számú hozzájárulása alapján

(3) ^*  KSZT rendelkezése hiányában:

a) erkély/loggia épületrészek nyílászáró, illetve árnyékoló szerkezetekkel az alábbi feltételek esetén alakíthatók ki:

aa) a függőleges, vagy a vízszintes tagolásban egymás alatt vagy mellett elhelyezkedő épületrészek egységes megtervezése és engedélyeztetése,

ab) fűtés és szellőzés-technikai szakvélemény figyelembevételével.

b) meglévő ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi létesítmények funkciója megváltoztatható, ill. átalakítható.

c) lakóépületek földszintje, árkádjai beépíthetők az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) az egész lakóépület érintett szintjeinek egységes kialakítása esetén,

cb) a tervezett funkciónak többlet parkolási igénye nincs, illetve amennyiben van, az megoldható az önkormányzat parkolási rendjéről szóló rendelet szerint,

cc) a beépítés meglévő zöldfelület igénybevételével nem jár.

d) közterületi létesítmények, köztárgyak elhelyezhetők a vonatkozó előírások betartásával.

(4) A többszintes és középmagas lakóépületek emeletráépítése, magastető létesítése csak a lakóövezet egészére, vagy szerkezeti egységére készített, építészeti, városképi megjelenést vizsgáló alátámasztó munkarészt is tartalmazó KSZT alapján történhet.

(5) ^*  L7/XV/INT építési övezet területén új épületet elhelyezni csak a szabadonálló beépítés előírásainak megfelelően lehet a Szabályozási tervlapon ábrázolt építési helyen belül.

(6) ^*  Az L7/XV/U jelű építési övezetek területén

a) lakóépület,

b) szálláshely-szolgáltató épület,

c) közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális épület),

d) egyházi épület,

e) irodaház,

helyezhető el.

(7) ^*  Az L7/XV/U jelű építési övezetek területén kizárólag a lakóépületek földszintjén lévő önálló rendeltetésként a következő funkciók telepíthetők:

a) vendéglátás,

b) kiskereskedelem,

c) iroda,

d) szolgáltatás,

e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) egészségügyi, szociális funkciók.

(8) ^*  Az L7/XV/U övezetben a lakásszám lakásmegosztással nem növelhető. Lakások összevonhatók, amennyiben az épület állagát statikai szempontból az kedvezőtlenül nem befolyásolja.

(9) ^* 

(10) ^*  Az L7/XV/INT1 és L7/XV/INT2 jelű építési övezetek területén a következő fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

a) szálláshely-szolgáltató épület,

b) közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi-, szociális épület),

c) egyházi épület,

d) irodaház,

e) sportépítmény,

f) parkolóház, önálló mélygarázs.

(11) ^*  Az L7/XV/INT1 és L7/XV/INT2 jelű építési övezetek területén a (10) bek. szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetésként a következő funkciók telepíthetők:

a) iroda,

b) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

c) egészségügyi, szociális funkciók.

(12) ^*  Az L7/XV/VK jelű építési övezet területén a következő fő rendeltetésű épületek helyezhetők el:

a) szálláshely-szolgáltató épület,

b) művelődési -, kulturális- és egészségügyi célú épület,

c) irodaház,

d) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület,

e) parkolóház, mélygarázs.

(13) ^*  Az L7/XV/VK jelű építési övezet területén a (12) bek. szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetésként a következő funkciók telepíthetők:

a) vendéglátási,

b) kiskereskedelmi,

c) irodai,

d) szolgáltatási,

e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) egészségügyi, szociális, egyházi,

g) sportcélú,

h) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari funkciók.

(14) ^*  Az L7/XV/INT1, L7/XV/INT2, L7/XV/VK építési övezetek területén

a) önálló ipari, önálló raktározási, valamint nagykereskedelmi épület,

b) ipari, nagykereskedelmi funkciójú, önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület,

c) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási helyiség,

d) üzemanyagtöltő állomás, autómosó önállóan vagy más rendeltetésű épületben

nem létesíthető, meglévő épület rendeltetési módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(15) ^*  Az L7/XV/Z jelű övezet park, játszótér, a játszótérhez kapcsolódó, azt kiszolgáló épület, valamint sportpálya, gyalogút, kerékpárút, felszíni parkoló, köztéri műalkotások, lakóépületekhez kacsolódó szelektív hulladékgyűjtő építmények elhelyezésére szolgál. KSZT-ben kell kijelölni az L7/XV/Z jelű övezetben lévő egyes közterületeknek közvetlenül az épülethez tartozó, elkeríthető saját használatú lakókertként kialakítható területét.

(16) ^*  A lakóépület telkéhez kapcsolódó saját használatú kert lekerítése esetén, azok zöldfelületének fenntartása a lakóház tulajdonosközösségének kötelezettsége az önkormányzattal kötendő megállapodás alapján.

(17) ^*  Az egyes lakótelepi egységek öntözésére locsolás célját szolgáló fúrt kút létesíthető.

(18) ^*  Az L7/XV/KT övezet a gyalogos és a kerékpáros közlekedésre szolgáló terület, ahol felszíni parkolók is telepíthetők.

(19) ^*  Az L7/XV/KT övezet területén gyalogos felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek a tűzoltók felvonulására és az övezetben található intézmények gazdasági kiszolgálására.

VK / XV
Városrészközponti övezetek

29. § (1) A városrészközponti övezetben építési telket alakítani, azon építményt elhelyezni csak KSZT alapján lehet.

(2) KSZT az 4. sz. táblázatban megadott határértékek alapján határozza meg a szabályozási paramétereket.

4. sz. táblázat ^* 

VK /XV/1	Z	800	5000	55 (65)	2,5 (2,9)	30 (20)	9,0	13,5
VK /XV/2	Z	800	12000	55 (75)	1,9 (2,3)	35 (20)	6,0	10,5
VK /XV/3	Z	700	1500	45 (65)	1,4 (1,8)	35 (20)	5,5	9,5
VK /XV/4	Z	600	1200	55 (75)	1,4 (1,6)	35 (20)	4,5	7,5
VK /XV/5	O	600	1200	55 (75)	1,2 (1,5)	35 (20)	3,5	5,5
VK/XV/SP	SZ	5000		80	2,4	10	6,0	15,0
VK/XV/AI	SZ	8000		35	1,2	25	6,0	10,5
VK/XV/M	SZ	1200		80	1,6	10	4,5	5,5
VK/XV/EÜ	SZ	1200		60	1,2	25	3,5	8,5
VK/XV/EV	SZ	1200		50	1,2	10	3,5	7,5

() saroktelek esetén

(3) ^*  Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás és autómosó nem helyezhető el.

I / XV
Intézményi övezetek

30. § (1) ^*  Az övezetek - eltérő rendelkezés hiányában - elsősorban az alapfokú oktatási, ellátási (kereskedelem, vendéglátás), egészségügyi, oktatási és szolgáltatási rendeltetések elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az övezetekben építési telket alakítani, azokon építményt építeni csak KSZT alapján szabad, amelynek készítése során a R. 5. sz. táblázatában foglalt határértékeket kell betartani.

5. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
I/XV/1/ÚP	SZ	10000	30000	50	1,5	35	4,5	16,0
I/XV/1/VK *
I/XV/2	SZ, Z,I	800	10000	50	1,5	35	4,5	12,0
I/XV/2*	SZ, Z	400	10000	50	1,5	35	4,5	12,0
I/XV/3	SZ, I	1000	30000	50	1,5	35	4,5	16,0
I/XV/3/SZ	SZ	2000	-	50	3,0	35	4,5	25,0
I/XV/3/VK	SZ	2000	5000	40	1,5	35	4,5	7,5
I/XV/3/VK** *
I/XV/4	SZ	1000	-	40	1,4	35	4,5	9,5
I/XV/4/VK *
I/XV/L	SZ	1000	-	50	1,5	35	4,5	10,5
I/XV/3/ÚP	SZ	1000	30000	40	1,5	35	4,5	16,0
I/XV/5	Z	1000	2000	45 (50)	1,5	35	4,5	9,0
I/XV/6	SZ	2000	5000	45 (50)	1,6	35	4,5	10,50
I/XV/7 *	SZ	3000	15000	35	2,0	35	-	10,0
I/XV	Z,	2000	30000	65	2,0	20	4,5	16,0
I/XV/ ÚP-Tér/1 *	Z	10.000	-	20	0,3	35	-	14,0
I/XV/ ÚP-Tér/2 *	Z	2000	3000	65 +10 ***	1,5	20	4,5	14,0
I/XV/5/VK *	SZ	2000	5000	30	1,0	50	-	7,5

* kistelkes övezet

** saroktelek esetén

*** kizárólag tetőzet számára igénybe vehető kedvezmény

(3) ^* 

(4) Az alapfokú egészségügyi (bölcsőde), oktatási-nevelési (iskola) intézmény építési telkén csak max. 35% beépítési mértékkel létesíthető épület, s a fennmaradó területen legalább 50% mértékig játszó-, sportudvart, nyitott sportpályát, kertfelületet kell létrehozni.

(5) ^*  A terepszint alatti beépítés mértéke - eltérő rendelkezés hiányában - legfeljebb a telek területének 60%-a, saroktelek esetén 70%-a lehet.

(6) ^*  Az I/XV/ÚP-Tér/1 és az I/XV/ÚP-Tér/2 jelű építési övezetek területén

a) igazgatási épület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

e) sportépítmény

helyezhető el.

(7) ^*  Az I/XV/ÚP-Tér/1 és az I/XV/ÚP-Tér/2 jelű építési övezetek területén elhelyezhető épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a (6) bekezdésben felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként:

a) vendéglátási,

b) kiskereskedelmi,

c) irodai,

d) szolgáltatási,

e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) szórakoztatási,

g) egészségügyi, szociális, egyházi,

h) sportcélú

funkciók is elhelyezhetők.

IZ / XV
Jelentős zöldfelületű intézmények övezetei

31. § (1) Az övezet jelentős zöldfelületet igénylő, különféle intézmények elhelyezésére szolgáló terület része.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 6. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

6. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
IZ /XV/1	SZ	1000	-	30	1,5	50	4,5	20,0
IZ /XV/2	SZ	5000	-	35	1,0	50	7,5	12,0
IZ/XV/3 *	SZ	3000	6000	35	1,5	50	-	9,0****
IZ /XV/SP	SZ	2000	-	35	1,5	50	4,5	20,0
IZ /XV/SP/VK *
IZ/XV/L**	SZ	5000	-	25	1,0	50	4,5	7,5
IZ/XV/EÜ-1	SZ	K	-	30	1,5	50	6,00	15,00***
IZ/XV/EÜ-LAK	SZ	800	-	25	1,0	50	-	7,50
IZ/XV/SP/1	SZ	5000	10000	35	1,5	50	3,5	20,0
IZ /XV	SZ	1000	-	35	1,5	50	4,5	20,0*

*ettől eltérő értéket KSZT meghatározhat

** lakásépítési terület

*** a műemléki épületek építménymagassága kialakult, azt változtatni nem lehet.

**** az építmény legmagasabb pontja nem lehet nagyobb, mint 13,50 m.

(3) ^*  Az övezetben a beépítési mód a 17. §-ban foglaltak szerinti szabadonálló lehet.

(4) Az övezet területegysége - a BVKSZ 41. § (5) bekezdése figyelembevételével - KSZT alapján felosztható I /XV/... építési övezetekre, valamint ZKK/XV, ZKP/XV övezetekre is úgy, hogy a területegységre számítva a 7. sz. táblázatban megadott határértékek teljesüljenek. Az így meghatározott (jóváhagyott) övezeteket karbantartás keretében az övezeti terven át kell vezetni.

(5) A terepszint alatti beépítés legfeljebb a telek területének 50%-a lehet.

(6) ^* 

Gazdasági területek
IP - ET / XV
Energia termelő létesítmények övezetei

32. § (1) Az építési övezetben kizárólag fűtőmű, ill. ezt kiegészítő létesítményként - a vonatkozó jogszabályok szerint környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett teljesítményű - erőmű, valamint a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és járműtároló helyezhető el.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 7. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

7. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		Beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	Zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
IP-ET/XV/1	SZ	10000	15000	45	1,0	25	4,5	16,0
IP-ET/XV/2	SZ	10000	-	35	1,7	35	4,5	20,0

(3) A városképi szempontokat is figyelembe véve kell

- az erőművi létesítmények kéményeit lehetőleg összefogottan, a környezetvédelmi szempontból szükséges legkisebb magassággal megépíteni,

- az üzemi épületek homlokzatképzését és a látszó gépészeti berendezések elhelyezését, takarását megoldani.

(4) ^*  Energiatermelő létesítmény elhelyezése, átalakítása, bővítése, részleges funkcióváltása esetén a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály előírásait figyelembe kell venni.

(5) A lakótelep és a hozzá kapcsolódó létesítmények energia-igényét meghaladó teljesítményű - pl. kapcsolt energiatermelésű - új energia-termelő létesítmény (pl. fűtőerőmű) csak a hatályos környezetvédelmi jogszabályok teljes betartása mellett és csak akkor létesíthető, ha a meglévő és továbbüzemelő létesítmények is minden környezetvédelmi előírásnak megfelelnek.

(6) A létesítmények szükséges védőterületének egy része a telken kívül is kialakítható, azonban ez a szabályozási terven jelzett „környezetvédelmi szempontból mértékadó létesítmények” távolságánál nem lehet nagyobb.

(7) A telephely zöldfelületeinek minden 100 m2-re után egy darab nagy lombkoronájú fát kell ültetni, kivéve a közművek védőtávolságát.

(8) A célzott terület-felhasználási módú területen kizárólag

- erőmű

- fűtőmű

valamint a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló

- szolgálati lakás iroda,

- raktár

- járműtároló

helyezhető el.

(9) A maximális építménymagasság műtárgyak és technológiai igény esetén túlléphető, de az érintett létesítmény tényleges építménymagassága nem haladhatja meg a 27 m-t.

M / XV
Munkahelyi övezetek

33. § (1) ^*  Az övezet - kivéve, ha KSZT, vagy övezeti előírás másképp rendelkezik - nem jelentős zavaró hatású gazdasági, termelő, raktározó tevékenységet tartalmazó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) ^*  Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 8. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

8. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	Területe (m2)		beépítési mértéke (%)	Szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
M/XV/1 *	Z	1500	-	60	2,4	25	-	11,0
M/XV/2	SZ	3000	-	50	2,0	25	4,5	20,0**
M/XV/3	SZ,O***	1500	-	35	0,7	25	4,5	8,0
M/XV/4	SZ	1500	-	50	2,0	25	4,5	15,0**
M/XV/5	SZ,O	1500	-	45	2,0	25	3,5	15,0**
M/XV/7	SZ	3000	30.000	45	1,5	25	3,0	15,0
M/XV	SZ,Z,O,***	1500 1000*	-	60	2,4	25	4,0	20,0
M/XV/HU	SZ	5.000	-	45	2,0	25	-	10,0
M/XV/8 *	SZ	1500	-	60	1,2	25	3,0	6,0
M/XV/9 *	SZ	1500	-	35	0,6	25	3,0	6,0

* intézményi dominancia esetében, azaz ha az összes szintterület 2/3-a intézmény

**műtárgyak és technológiai igény esetén az érintett létesítmény rendezett terepszinttől mért magassága max. 27,0 m.

*** kialakult állapot esetén.

(3) ^*  Az M/XV/1 jelű építési övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) ellátó, szolgáltató építmény a szálláshely-szolgáltató épület kivételével,

c) kutatás, fejlesztés építménye,

d) parkolóház

helyezhető el.

(4) ^*  Az M/XV/1 jelű építési övezet területén a (3) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

(5) ^*  Az M/XV/8 jelű építési övezet a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységek közül elsősorban a helyi lakosság ellátását szolgáló üzemi jellegű tevékenységek - így különösen autójavító, autófényező, autó gumi szerelő műhely, autómosó - építményeinek a telepítésére szolgál. Az övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) ellátó, szolgáltató építmény a szálláshely-szolgáltató épület kivételével,

c) bemutató terem építménye

helyezhető el.

(6) ^*  Az M/XV/8 jelű építési övezet területén az (5) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

(7) ^*  Az M/XV/9 jelű építési övezet területén kizárólag

a) legfeljebb 300 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény,

b) ellátó, szolgáltató építmény a szálláshely-szolgáltató épület kivételével

helyezhető el.

(8) ^*  Az M/XV/9 jelű építési övezet területén az (7) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként a következő funkció telepíthető:

a) vendéglátás.

(9) ^*  Az M/XV/1, az M/XV/8 és az M/XV/9 jelű építési övezetek területén

a) üzemanyag töltő építmény,

b) raktárkereskedelem építmény,

c) szállítási telephely építmény,

d) 3,5 t össztömeget meghaladó tehergépjármű forgalmat vonzó tevékenység építménye

sem önálló, sem kiegészítő ill. kiszolgáló funkcióként nem helyezhető el, ennek megfelelő tevékenység nem folytatható.

(10) ^*  Az M/XV/9 jelű építési övezetben a 21. § (2), (3), (4) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(11) ^*  Az M/XV/HU jelű építési övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) szemléletformáló és újrahasználati központ építménye,

b) ellátó, szolgáltató építmény,

c) kutatás, fejlesztés építménye,

helyezhető el.

(12) ^*  Az M/XV/HU jelű építési övezet területén a (12) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

MZ / XV
Jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi övezetek

34. § (1) ^*  Az övezet - kivéve, ha KSZT, vagy övezeti előírás másképp rendelkezik - védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges, valamint egyéb szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál, jelentős nagyságú zöldfelület elhelyezése mellett.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 9. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

9. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	Szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
MZ/XV/1	SZ	3000	30000	35	2,1	35	4,0	15,0*
MZ/XV/2	SZ	3000	30000	35	1,5	35	4,5	15
MZ/XV/3	SZ	15000	180000	35	1,0	35	3,5	27
MZ/XV/4	SZ	5000	120000	35	1,7	35	4,5	20
MZ/XV	SZ	1500	-	35	2,1	35	4,0	15,0*
MZ/XV/ INT *	SZ	5000	-	35	2,1	35	4,0	15,0

*műtárgyak és technológiai igény esetén az érintett létesítmény rendezett terepszinttől mért magassága max. 27,0 m.

(3) Az építési övezetben a beépítési mód új épületek elhelyezése esetén csak szabadonálló lehet.

(4) Az építési övezet területegysége - a BVKSZ 47. § (6) bekezdése figyelembevételével - KSZT alapján felosztható M / XV/... jelű építési övezetre és ZKK / XV, ZKP / XV, E-VE / XV jelű övezetekre is úgy, hogy a területegységre számítva a 10. sz. táblázatban megadott határértékek teljesüljenek. Az így meghatározott (jóváhagyott) övezeteket karbantartás keretében az övezeti terven át kell vezetni.

(5) ^*  Az MZ/XV/INT jelű építési övezet területén a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületeken kívül

a) kereskedelem építményei,

b) ellátó, szolgáltató építmény,

c) szálláshely-szolgáltató épület,

d) önálló iroda épület,

e) önálló intézményi épület,

c) kutatás, fejlesztés építménye,

d) parkolóház

helyezhető el.

(6) ^*  Az MZ/XV/INT jelű építési övezet területén a (5) bekezdés szerinti fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül a felsorolt funkciókörök önálló rendeltetési egységként is telepíthetők.

Különleges területek
K-HT / XV
Honvédségi létesítmények elhelyezésére szolgáló övezet

35. § (1) Az építési övezet a kerületben honvédségi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben építési telket, építési területet alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, a BVKSZ 49. §-ában és 17/A sz. táblázatában, valamint a 10. sz. táblázatban foglaltak alapján.

10. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
K-HT/XV	SZ,Z,O	10000	-	45	2,5	35	4,5	15,0*

* ettől eltérő értéket KSZT megállapíthat.

K-SP/XV
Városi jelentőségű kiemelt sportterületek.

36. § (1) A terület elsősorban sportlétesítmények, szálláshely és ezeket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a 11. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni:

11. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
K-SP/XV	SZ	10000	-	35	1,0	20	3,5	10,5

K-BK1 / XV
Különösen nagyterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmények övezete

37. § (1) Az építési övezet az autópálya kapcsolattal megvalósuló nagybevásárló központok létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén telekalakítást végezni, a meglévő építményt bővíteni, új építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad a BVKSZ 49. §-ában és a 17/E. sz. táblázatában, valamint a 12. sz. táblázatban foglaltak figyelembevételével.

12. sz. táblázat

	beépítési	legkisebb	legnagyobb	Legnagyobb		legkisebb	legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
K-BK1/XV/1	SZ,Z,	20000	-	25	1,0	30	4,5	15,0
K-BK1/XV/2	SZ	2500	-	10	0,25	30	4,0	5,0

(3) A területen az alábbi funkciók elhelyezése lehetséges.

a) kereskedelem,

b) logisztika,

c) szolgáltatás,

d) vendéglátás,

e) iroda,

f) szórakozás

létesítményei.

(4) Terepszint alatti építmény, valamint épülettel szerkezetileg összefüggő pinceszint az építési telek legfeljebb 50%-ig helyezhető el, de az autópálya védőtávolságán belül terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.

(5) ^*  Az övezetben létesítmény elhelyezhetőségét a BVKSZ 17. § (4) bekezdésének előírásai szerint kell vizsgálni.

(6) Az autópálya tengelyétől mért 100 m-es védőtávolságán belül új épület nem helyezhető el.

K - BK2 / XV
Nagyterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmények övezete

38. § (1) Az övezet az egyéb építési övezetekben nem elhelyezhető, elsősorban városközponti, intézményi, munkahelyi övezetek szomszédságában, a BVKSZ 17. § szerinti mértéknél nagyobb kereskedelmi és szolgáltató létesítmények (bevásárló központok) elhelyezésére szolgál.

(2) A kialakításra kerülő övezetben a R.5. §-ban, a BVKSZ 49. §-ában és 17/F sz. táblázatában, valamint a 13. sz. táblázatban foglaltak figyelembevételével készített KSZT alapján szabad telket kialakítani és azon építményt elhelyezni.

13. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	Legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	Zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
K-BK2/XV	SZ	10000	-	40*	1,5	25	4,5	15,0

*terepszint alatti beépítés max. 50%

(3) A területen az alábbi funkciók elhelyezése lehetséges.

a) kereskedelem,

b) logisztika,

c) szolgáltatás, szerviz

d) vendéglátás,

e) iroda,

f) szórakozás

létesítményei.

Különleges városüzemeltetési területek
KV-TE /XV
Rákospalotai köztemető és temetői szolgáltatások területe

39. § (1) A területen a BVKSZ 18/A. táblázatában meghatározott funkciójú épületek közül lakás, élelmiszerkereskedelmi célú valamint kegyeleti épület és krematórium nem létesíthető.

(2) A szabályozási terület régészeti érdekű terület, ahol földmunkával járó beruházás esetén próbafeltárás illetve a földmunkák régészeti megfigyelése szükséges. A régészeti beavatkozások elvégzésére a Budapest Történeti Múzeum jogosult.

(3) A területen hulladékok lerakása és elégetése tilos.

(4) A temető környezetében sem engedélyezhető olyan bűzt vagy diffúz légszennyezést okozó tevékenység, amelynek hatása a temető területét érintheti.

(5) A temető környezetében csak olyan tevékenység engedélyezhető, melyből származó környezeti zajszint a temetési célú terület telekhatáránál nappal (600 -2200 óra között) a 45 dB zajterhelési határértéket nem haladja meg.

(6) ^* 

(7) Az építési övezetben a 14. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

14. sz. táblázat

	Az építési telek					Az épület
	beépí- tési	Legkisebb	Legnagyobb		legkisebb	Legkisebb	Legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	Területe (m2)	beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	Építménymagassága (m)
KV-TE/XV	SZ,Z	Nem alakítható	5,0	0,05	70	4,5	7,5
KV-TE/XV/1	SZ, O	10000	5,0	0,02	70	3,5	3,5
KV-TE/XV/2	SZ	1500	25	0,5	70	3,5	6,0

(8) A KV-TE/XV és a KV-TE/XV/1 övezetek területén

a) sírokat, sírköveket, fejfákat védő, takaró felépítmények (fóliasátor, üvegház, stb.) nem helyezhetők el.

b) koporsós földbetemetés céljára temetési helyet létesíteni, ill. a temetési helyen sírmélyítést végezni kizárólag olyan területen lehet, ahol a talajvízszint 2,50 m-nél nem emelkedik magasabbra.

c) a hulladékok összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Sírhelytáblánként legalább 1 hulladékgyűjtő konténer elhelyezését biztosítani kell. A temetői hulladék összetételéből adódóan átmeneti tárolóban hulladékok válogatása, a szerves hulladékok komposztálásra előkészítése megengedhető.

d) ^* 

(9) A KV-TE/XV/1 övezet területén

a) a kijelölt építési helyen csak porta épületek, pihenők, virág és kegyeleti tárgy árusító épületek helyezhetők el, egyébként az övezet kizárólag temetkezési célra használható, a jogszabályokban és a KSZT-ben jelölt korlátozások figyelembe vételével.

b) ^* 

c) A virág és kegyeleti tárgy árusító, valamint porta és pihenő épületek egyenként maximum 40 m2 alapterülettel a kijelölt építési helyen létesíthetők.

d) ^* 

e) A kialakult hulladékudvar telkén porta és válogató a kijelölt építési helyen létesíthető.

f) A temetkezési területet teljes körülkerítéssel kell kialakítani, a Rákosmező utca irányába eső oldalon igényes kivitelű falazott kerítéssel, amely urnahelyek kialakítására is alkalmas.

g) A feltáró út mentén virág és kegyeleti tárgyak árusítását célzó pavilonok, egységes terv alapján helyezhetők el.

h) A parcellákat feltáró utak mentén egységes - azonos korú és fajú egyedekből álló - kétoldali fasor telepítendő.

i) A temető Rákosmező utca felőli telekhatára mentén legalább 10 m széles, háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzetből álló zöldfelületi sávot kell kialakítani.

j) ^* 

k) Az izraelita temető kegyeleti parkként alakítandó ki. A kegyeleti park kert jellegű fenntartásáról a tulajdonosának gondoskodnia kell.

(10) A KV-TE/XV/2 övezetben

a) a temetői szolgáltatások alábbi funkciójú épületei ill. létesítményei helyezhetők el:

- kegyeleti tárgyak, kellékek előállítása kereskedelme

- sírkő, síremlék készítés és kereskedelem, bemutatóterem, tárolás

- koporsó és egyéb faalapú, a temetkezéshez kapcsolódó termék-előállítás és kereskedelem, tárolással

- .sírgondozást vállaló szervezetek irodái egyéb épületei

- temetésszervezés irodái létesítményei

- temetkezéssel összefüggő szállítási szolgáltatás

- vendéglátás létesítményei

- a temető területén keletkező hulladékok szelektálását és szállítását végző szervezetek létesítményei.

b) a szabályozási terven jelölt telekalakítások közül a parkolók telkének kialakítása kötelező.

c) a belső feltáró utat - kialakítása esetén a magán út - közterület céljára meg kell nyitni.

d) a létesítményeik parkolását telken belül kell megoldani, a szabályozási terven jelölt Parkolási terület a temetőt látogatók parkolását célozza.

e) a Szilas-patak menti ökológiai folyosóra eső területen a zöldfelületek kialakítása többszintű (fák, alattuk cserjék) növényzet telepítésével történhet, őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserje fajok alkalmazásával.

f) A zöldfelülettel borított terület legalább 1/3-át egybefüggően háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani.

g) A kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani.

h) A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.”

KV-EN / XV
Energiatermelő, -átalakító telephelyek övezete

40. § (1) Az övezet az energiaszolgáltató telepek létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, azon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek során a BVKSZ 50. §-ában és 18/G. sz. táblázatában, valamint a 15. sz. táblázatban foglaltakat kell figyelembe venni.

15. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	Legnagyobb	Legnagyobb		Legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	Zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
KV-EN/XV	SZ	10000	-	30	1,0	20	4,5	15,0*

* műtárgyak és technológiai igény esetén a tényleges építménymagasság 27,0 m lehet.

KV-HU/XV
A hulladékhasznosító telephely övezete

41. § (1) Az övezet a Hulladékhasznosító Mű létesítményeinek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben a települési szilárd hulladékok kezelését, hasznosítását biztosító létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén építési telket alakítani, új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni csak KSZT alapján szabad a BVKSZ 50. §-ában és 18/E. sz. táblázatában, valamint a 16. sz. táblázatban foglaltakat kell figyelembe venni.

16. sz. táblázat

	Az építési telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
KV-HU/XV	SZ	40000	-	45	2,0	35	4,5	27,0

Közlekedési területek
KL-KT/XV
Közlekedési célú közterületek övezete

42. § (1) Az övezet a közúti közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál, a főutak és azok csomópontjainak területén.

(2) Az övezet területén telket, építési területet kialakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján, a BVKSZ 51. §-ában és 19/A sz. táblázatában foglaltak szerint szabad.

(3) ^*  A KL-KT/XV/1 övezet területén építési telket alakítani, új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni csak a 16/A. sz. táblázat előírásai szerint, és az R. 3/28A-B. mellékletei alapján szabad. A KL-KT/XV/1 övezet területén a BVKSZ 51. §-ának 19/A. sz. táblázatában megjelölt építmények, valamint egy benzinkút, egy autó mosó építhetők, illetve alakíthatók ki.

16/A. sz. táblázat

Az építési	A telek						Az épület
övezet jele	beépítési	legkisebb	legnagyobb			legkisebb	legnagyobb
	módja	területe (m2)	beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	terepszint alatti beépítés mértéke %	zöld- felülete (%)	építmény- magassága (m)
KL- KT/XV/1	SZ	3500	5	0,3	-	25	7,5

KL-KÉ
Közlekedési célú építmények elhelyezésére szolgáló övezet

43. § (1) Az övezet a kerület területére eső tömegközlekedési eszközök végállomásának elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén építési telket kialakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján, a BVKSZ 51. §-ában és 19/B sz. táblázatában foglaltak figyelembevételével lehet.

KL-VA/XV
Vasúti közlekedési célú területek övezete

44. § (1) Az övezet a kerület területére eső közforgalmi vasúti közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén építési telket, telket, építési területet kialakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján, a BVKSZ 51. §-ában és 19/C sz. táblázatában foglaltak figyelembevételével lehet.

Zöldterületek általános előírásai

45. § (1) A kerület zöldterületei közé tartoznak a BVKSZ szerinti Z keretövezet Z-FK jelű szilárd, vagy szilárdított burkolattal ellátott, gyalogosközlekedési-, séta - és pihenőfunkciót szolgáló városi közterei, Z-KK jelű közkertjei, valamint Z-KP jelű közparkként kialakított területei és egyéb Z-EZ jelű zöldfelületek.

(2) A kerület igazgatási területén az alábbi célzott terület-felhasználási mód szerinti zöldterületek lehetnek:

a) Z-FK / XV fásított köztér,

b) Z-KK / XV közkert,

c) Z-KP / XV közpark,

d) Z-EZ / XV egyéb zöldfelület.

(3) ^*  Az övezetek területén közutat, gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet, építményt elhelyezni csak a R. 15. §-a szerint lehet.

(4) Zöldterületeken szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas területet vagy egyéb hulladékudvart kialakítani csak a zöldterület szegélyein, az egyéb közparki, közkerti funkcióktól elkülönítetten, és növényzettel vizuálisan elhatároltan csak abban az esetben lehet, ha

a) a növényzet rongálása nélkül megközelíthető,

b) a mellette történő megállás személygépjárművel biztosított,

c) nem ütközik egyéb országos vagy helyi rendelkezésekbe,

d) nem zavar más közterületi funkciókat és a gyalogos forgalom nagysága, intenzitása azt indokolja.

Z-FK / XV
Fásított köztér

46. § (1) Az övezet területén KSZT alapján a BVKSZ 52. § 20. sz. A) táblázatában szereplő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb - az (1) bekezdés a) pont szerinti kivétellel - 12 m2-nél.

(3) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(4) Mélygarázs létesítése esetén - a kialakítható zöldfelületek felső talajrétege legalább 1,5 m legyen.

(5) Az övezet területén a terepszint alatti építmények felső síkja - beleértve a talajtakarás vastagságát is - nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben.

(6) ^*  A köztárgyak elhelyezésének módját és feltételeit, valamint a burkolt felületek arányát, a zöldfelületek növényállományát és kialakításuk módját KSZT határozza meg.

(7) Az övezet területén építési telket alakítani, azokon építményt elhelyezni csak KSZT alapján szabad, melynek készítése során a 17. sz. táblázatban foglalt határértékeket kell alkalmazni.

17. sz. táblázat

	A telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	Legnagyobb	legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		Beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építménymagassága (m)
Z-FK / XV	SZ	10000	-	2*	≈	85	15	4,5

*max. bruttó 50 m2

Z-KK / XV
Közkertek

47. § (1) A közkert területén a BVKSZ 52. § 20. sz. B) táblázatában szereplő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezetbe tartozó területeken telket alakítani és azon építményt elhelyezni csak KSZT alapján lehet.

(3) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet.

(4) Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 50 m2-nél.

(5) Az övezet területén a terepszint alatti építmények felső síkja - beleértve a talajtakarás vastagságát is - nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben.

(6) A Z-KK - XV övezet területén:

a) a beépítés legnagyobb mértékét,

b) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

c) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét, és

d) és a területen építhető építmény építménymagasságának előírt legkisebb, vagy legnagyobb értékét KSZT, a 18. sz. táblázat alkalmazásával határozza meg.

18. sz. táblázat

	A telek							Az épület
	beépítési	Legkisebb		legnagyobb		legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)	szélessége	beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)		építmény- magassá- ga (m)
Z-KK / XV	SZ	2000	30	1	≈	20	50	4,5
Z-KK/XV/1	SZ	5000	-	1			60	6,0
Z- KK/XV/2 *	SZ	8000	-	1	-	20	50	4,5

Z-KP / XV
Közparkok

48. § (1) Közpark területen a BVKSZ 52. § 20. sz. C) táblázatában szereplő létesítmények helyezhetők el.

(2) ^* 

(3) ^*  Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete, amennyiben a KSZT másként nem rendelkezik, nem lehet nagyobb 100 m2-nél.

(4) ^*  Az övezet területén, amennyiben a KSZT másként nem rendelkezik építményként (épületként):

a) a vendéglátás építményei, közterületi pavilonjai közül presszó, fagylaltozó,

b) nyilvános illemhely,

c) közcélú épületként tartózkodó (szaletli), zenepavilon,

d) pihenést, testedzést szolgáló építmény

létesíthető.

(5) Az övezet területén:

a) a beépítés legnagyobb mértékét,

b) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

c) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét és az építménymagasság legkisebb vagy legnagyobb értékét, illetve további szabályokat KSZT a BVKSZ 52. §-ában és a 20/C sz. táblázatában, valamint a 19. sz. táblázatban foglaltak szerint határozza meg.

19. sz. táblázat

	A telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb			legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)	beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	terepszint alatti beépítés mértéke %	zöld- felülete (%)	építmény- magassá- ga (m)
Z-KP / XV	SZ	10000	1*	≈	10	75	6,0
Z-KP/XV/1 *	SZ	10000	2	-	20	75	6,0

*max. 100 m2

Z-EZ / XV
Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldövezet

49. § (1) Az övezet a kerületben a közlekedési területek által közrezárt zöldfelületek céljára szolgál.

(2) Az övezet területét felhasználni a BVKSZ 52. §-ában és a 20/E sz. táblázatában foglaltak szerint KSZT alapján szabad.

E-TG / XV
Turisztikai erdőövezet

50. § (1) Az övezetbe az FSZKT által lehatárolt, turisztikai célú kondicionáló hatású erdőterületek tartoznak.

(2) Az övezet területén telket alakítani és építményt elhelyezni a BVKSZ 53. §-ában és a 21/A sz. táblázatában és a 20.sz. táblázatban foglaltaknak megfelelően, KSZT alapján szabad.

20. sz. táblázat

	A telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	legnagyobb	legnagyobb		Legkisebb	Legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építmény- magassága (m)
E-TG /XV	SZ	3000	-	3	0,06	90	3,5	4,5
E-TG /XV/1	SZ	10.000		2	0,04	95	3,5	4,5
E-TG/XV/2	SZ	Nem alakítható	-	3	0,04	90	3,5	4,5

(3) ^* 

(4) A terepszint alatti beépítés mértéke nem haladhatja meg a 3%-ot.

E-VE / XV
Véderdőövezet

51. § (1) Az övezet az FSZKT által lehatárolt védelmi célú, erdő jellegű fásítások területeinek meghatározására szolgál.

(2) Az övezet területén telket alakítani és építményt elhelyezni a BVKSZ 53. §-ában és a 21/B sz. táblázatában és a 21 számú táblázatban foglaltaknak megfelelően, KSZT alapján szabad.

21. sz. táblázat

	A telek						Az épület
	beépítési	legkisebb	Legnagyobb	legnagyobb		Legkisebb	legkisebb	legnagyobb
Az építési övezet jele	módja	területe (m2)		beépítési mértéke (%)	szint- területi mutatója m2/ telekm2	zöld- felülete (%)	építmény- magassága (m)
E-VE /XV	SZ		-	2	0,02	80		4,5
E-VE /XV/1	SZ	10.000		2		95		4,5

E-TT / XV
Védett természeti területek övezete

52. § (1) Az övezet a kerület területén a védett természeti területek meghatározására szolgál.

(2) Az övezet területén telket alakítani, építményt elhelyezni a BVKSZ 53. §-ában és a 21/C sz. táblázatában, valamint a külön természetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, KSZT alapján szabad.

MG-MT/XV
Mezőgazdasági övezet

53. § (1) Az övezet a kerület területén távlatilag is mezőgazdasági rendeltetésű területek meghatározására szolgál.

(2) Az övezetben építmények elhelyezése céljából telket alakítani és azokon építményt elhelyezni csak a BVKSZ 54. §-ában és a 22/C sz. táblázatában, valamint a 22. sz. táblázatban foglaltaknak megfelelően szabad. Építmények létesítésekor természetes építőanyagokat kell használni. Az építmények energiaellátását lehetőség szerint megújuló energiahordozó felhasználásával kell megoldani. Szén és szénhidrogén energiahordozó fűtési célra nem használható.

22. sz. táblázat

	a telek		az épületek
	legkisebb kialakítható területe (m2)	legnagyobb beépítési mértéke (%)	legnagyobb építménymagassága (m)
MG-MT / XV	20000	3	6,5
MG-MT/XV/1 *	2000	-	-

MG-MF / XV
Fejlesztési területek

54. § (1) Az övezet a kerület területén az FSZKT-ban fejlesztésre kijelölt, jelenleg alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek meghatározására szolgál.

(2) Az övezetben a fejlesztés megvalósulásáig építmények elhelyezése érdekében telket alakítani nem lehet, a BVKSZ 54. §-ában meghatározott elhelyezhető létesítmények ideiglenes jellegűek lehetnek és építési paramétereket a 23. sz. táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

23. sz. táblázat

	a telek		az épületek
MG-MF / XV	legkisebb kialakítható területe (m2)	legnagyobb beépítési mértéke (%)	legnagyobb építménymagassága (m)
	20000	3	6,5

VT - VB/XV
Egyéb vízgazdálkodási területek

55. § (1) A vízgazdálkodási területek övezetébe tartoznak a folyóvizek, árkok, vízfolyások, közcélú csatornák medre és parti sávja, hullámtere, valamint az azokat övező zöldterületek.

(2) Az övezetben építményt, épületet elhelyezni nem lehet, ez alól kivétel a vonalas közmű, valamint a közlekedést szolgáló létesítmények, 2x1 sávos szervizutak, hidak, átereszek, árvízvédelmi építmények.

(3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.

(4) Az övezetek területén zöldfelület-rendezési beavatkozásokat (növénytelepítés, fakivágás, gyepfeltörés) végezni csak az illetékes vízügyi és talaj-, tájvédelmi hatóság egybehangzó hozzájárulása alapján lehet.

(5) A patakok, vízfolyások mentén a meder mindkét oldalán biztosítani kell a karbantartás feltételeit.

(6) A patakok, vízfolyások mederrendezésénél, szabályozásánál, fenntartásánál a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek, a védett növények megőrzését a tervezés és a kivitelezés során biztosítani kell.

(7) A patakok, vízfolyások védőtávolsága az azok tengelyétől számított 30 - 30 m. Ahol a vízfolyások tengelye nem azonosítható, ott a védősáv helyzetét KSZT jelöli ki.

Elővásárlási jog

56. § (1) Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatát - az 1997 évi LXXVIII. törvény alapján, a vonatkozó jogszabályok keretei között elővásárlási jog illeti meg a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása érdekében, az alábbi célok megvalósítása érdekében: ^* 

a) a település működésének biztosítása,

b) a települési értékek megóvása

c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása,

d) a városkép kedvezőbb alakítása,

e) a közlekedés és parkolás javítása,

f) a települési értékvédelem.

(2) ^* 

Záró rendelkezések

57. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a

- 14/1998. (VI. 10.) ök. rendelet (a Budapest XV. ker. Bezsilla Nándor utca menti 81987 hrsz-ú terület szabályozásáról)

- 21/1998. (IX. 2.) ök. rendelet (a Budapest, XV. kerület, Bánkút utca SzentmiháIyi út - Sárfű utca által határolt terület szabályozási tervéről)

- 29/1998. (XII. 31.) ök. rendelet (a Budapest XV. kerület Bánkút utca-Szentmihályi út-Sárfű utca által határolt terület szabályozási tervéről szóló 21/1998. (IX.2.) ök. rendelet módosításáról)

- 11/1999. (IV. 6.) ök. rendelet (a 3. sz. fkl. út - Wesselényi u. - Vasutastelep u. - Széchenyi út által határolt terület (régi MÁV telep) szabályozási terve jóváhagyása);

- 17/1999. (V. 5.) ök. rendelet (a 3. sz. fkl. út - Wesselényi u. - Rákos út - Széchenyi út által határolt terület (új MÁV telep) szabályozási terve jóváhagyása);

- 37/1999. (XII. 1.) ök. rendelet (a Szentmihályi út - Nyírpalota út - újpalotai kiserdő - Szilas patak által határolt terület (ASIA CENTER) szabályozási terve jóváhagyása);

- 19/2000. (V. 8.) ök. rendelet

- 31/2000. (VII. 1.) ök. rendelet (Rákospalota- Pestújhely - Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzata megállapítása)

- 13/2001. (V. 2.) ök. rendelet (a Nádastó park - Nyírpalota út - Madách utca - Hősök útja - Szerencs utca által határolt terület szabályozási tervnek jóváhagyása);

- 21/2001. (IX. 7.) ök. rendelet (a Harsányi Kálmán utca - Visonta utca - Veresegyházi vasútvonal - 2. számú főút XV. kerület forgalmi kapcsolat útja által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyása);

- 7/2002. (II. 4.) ök. rendelet (a 98109/42 és a 98111/6 hrsz-ú ingatlanok szabályozási tervének jóváhagyása);

- 8/2002. (II. 4.) ök. rendelet (A Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) rendelet módosításáról)

- 27/2002. (IX. 30.) ök. rendelet (a Közvágóhíd u. menti volt Növényolajgyár és környéke szabályozási tervének jóváhagyása);

- 28/2002. (IX. 30.) ök. rendelet (A Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) rendelet módosításáról)

- 34/2002. (XI. 18.) ök. rendelet (Szilas patak - Régifóti út - belterületi határ (98087 hrsz) - Felsőkert u. (98108/1) - M3 autópálya (981095/1) által határolt terület - Palota Újfalú szabályozási terve jóváhagyása);

- 11/2003. (III. 31.) ök. rendelet (a Rákos út - Szerencs u. - Beller I. u. - Dobó u. - Régi Palotai u. - Régi tér - Palotás u, által határolt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany J. u. és a Szerencs u. menti kisvárosias zártsorú lakóterület szabályozási tervének jóváhagyása);

- 12/2003. (III. 31.) ök. rendelet (a Bánkút u.- Sárfű u. - Szentmuhályi út - 91104 hrsz-ú terület - a 91158/1. hrsz-ú közterület DK-i és D-i telekhatára - a 91158/189 hrsz-ú út - Madách u. - Késmárk u. - a 83162/3. hrsz-ú terület - a 83162/2. hrsz-ú terület (Adria u.) -83162/1. hrsz-ú terület - Lőcsevár u. K-i telekhatára - a Körvasút sor - Drégelyvár u.- Madách I. u. - Hősök útja - Szerencs u. - a 91158/150. hrsz-ú kozterület Ny-i telekhatára és a Gazdálkodó u. által bezárt terület - Újpalotai lakótelep szabályozási tervének jóváhagyása);

- 32/2003. (X. 6.) ök. rendelet (a Pestújhelyi út - Apolló utca - (82493) hrsz.-ú ingatlan - Neptun utca által határolt terület - Sztárai Mihály tér szabályozási tervének jóváhagyása);

- 37/2003. (XI. 17.) ök. rendelet (a Késmárk u. - a (91158/18) hrsz-ú lakóutca és a (91158/1) hrsz-ú közterülettel határolt Újpalotai Fűtőmű 91158/17 hrsz-ú telkére, valamint a (911158/1) hrsz-ú közterületnek a 12/2003. (III. 31.) ök. rendeletben - Újpalotai lakótelep KSZT - nem szabályozott részére kiterjedő szabályozási terv jóváhagyása);

- 39/2003. (XII. 15.) ök. rendelet (a Budapest XV. ker. Dembinszky u. (80385) - MÁV-vasútvonal - Tóth István u. (80133) - Patyolat u. (80204) - Lehel u. (80175) által határolt terület (volt Bőrgyár területe) szabályozási tervének jóváhagyásáról);

- 40/2003. (XII. 15.) ök. rendelet (a. M3 autópálya kivezető szakasza (98095) - Mogyoród útja (98114/1)- Városkapu utca (98109/4)- Felsőkert utca (98108/2) által határolt terület (METRO áruház és környéke) szabályozási terve jóváhagyásáról);

- 11/2004. (III. 5.) ök. rendelet (a. Késmárk utca (91132) - Hűtő utca (91135) - 91115 hrsz.-ú közterületi út - 91124/5 hrsz.-ú közterületi út - 91128/2 hrsz.-ú terület MZ/XV építési övezetbe tartozó része - a 91129 hrsz.-ú terület délkeleti határa (19/2006. (VII. 7.) ök. rendelettel MZ/XV építési övezetbe tartozó része) - Késmárk utca (91131) által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról);

- 14/2004. (IV.8.) ök. rendelet (Budapest XV. kerület, Szentmihályi út - Nyírpalota út - újpalotai kiserdő - Szilas patak által határolt terület szabályozási tervének módosításának (ASIA CENTER) jóváhagyásáról)

- 2/2005. (I. 31.) ök. rendelet (a Károlyi Sándor út - Ajándék u. - Csomád u. - Veresegyházi vasútvonal - Felsőkert u. által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról);

- 6/2005. (II. 24.) ök. rendelet (a Régi Fóti út - Bogáncs u. - Kosd u. - Szántóföld u. által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról);

- 18/2005. (VII. 4.) ök. rendelet (Rákospalota Városrészközpont szabályozási tervének jóváhagyásáról);

- 22/2005. (VII. 4.) ök. rendelet (a Hulladékhasznosító Mű és környéke szabályozási tervének jóváhagyásáról);

- 37/2005. (XII. 23.) ök. rendelet (Bp. XV. ker., Károlyi S. út - Csömöri patak - E-TG turisztikai erdő - Felsőkert u. menti E-VE által határolt terület - Medimpex és környéke szabályozási terv jóváhagyásáról);

- 19/2006. (VII. 7.) ök. rendelet (Újpalota szabályozási tervének módosításának jóváhagyásáról);

- 20/2006. (VII. 3.) ök. rendelet (Bp. XV. ker., Őrjárat u. - Neptun u. - Pestújhelyi út - Adria u. által határolt terület szabályozási terve jóváhagyásáról)

- 27/2006. (XI. 22.) ök. rendelet (Rákospalota Városrészközpont szabályozási terv módosítása jóváhagyásáról);

- 28/2006. (XI. 17.) ök. rendelet (Rákospalotai Köztemető és bővítési területe szabályozási terve jóváhagyásáról);

- 33/2006. (XII. 12.) ök. rendelet (Bányató és környéke, Váci vasútvonal - 2/A autóút - Veresegyházi vasútvonal - Dunakeszi út által határolt terület szabályozási terve jóváhagyásáról);

- 35/2006. (XI. 30.) ök. rendelet (Pázmány Péter u. - Dobó u. - Beller Imre u. - Dugonics u. által határolt terület kerületi szabályozási terve jóváhagyásáról);

- 10/2007. (IV. 13.) ök. rendelet (Budapest XV. ker. Csömöri patak - MÁV Budapest-Veresegyháza vasútvonal - M2B melletti véderdő (E-VE) területek - ún. Grófi út - Turisztikai erdő (E-TG) által határolt terület - Újmajor és környéke - szabályozási terve jóváhagyásáról).

(3) A (3) bekezdésben hatályát vesztett, egyes kerületi szabályozási tervek helyébe az R. 3. számú mellékletei lépnek hatályba.

(4) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban/ügyekben kell alkalmazni.

dr. Nagy Antal jegyző

Hajdu László polgármester

1. melléklet ^* 

2. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez ^* 

3. sz. melléklet

Kerületi Szabályozási Tervek

Sor- szám		A terv megnevezése
3/1		Szentmihályi út - Nyírpalota út - újpalotai kiserdő - Szilas patak által határolt terület (ÁZSIA CENTER) szabályozási tervéről
3/2 *		Budapest Főváros XV. kerület, Harsányi Kálmán utca - Visonta utca - Veresegyházi vasútvonal - Dunakeszi út - KL-KT keretövezet által határolt terület kerületi szabályozási terve.
3/3		M3 menti bevásárlóközponti terület (98109/42 és a 98111/6 hrsz-ú ingatlanok) szabályozási tervéről
3/4		Közvágóhíd u. menti volt Növényolajgyár és környéke szabályozási terve
3/5		Palota Újfalu
3/6		Rákos út - Szerencs u. - Beller I. u. - Dobó u. - Régi Palotai u. - Régi tér - Palotás u, által határolt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany J. u. és a Szerencs u. menti kisvárosias zártsorú lakóterület szabályozási terve
3/7		Újpalotai lakótelep
3/8		Budapest Főváros XV. kerület, Pestújhelyi út - Apolló utca - (82493) hrsz.-ú ingatlan - Neptun utca által határolt területre (Sztárai Mihály tér)
3/9		Késmárk u. - a (91158/18) hrsz-ú lakóutca és a (91158/1) hrsz-ú közterülettel határolt Újpalotai Fűtőmű (91158/17 hrsz.), és a (911158/1) hrsz-ú közterületnek az Újpalotai lakótelep KSZT-ben nem szabályozott részére terjed ki
3/10 *		Budapest Főváros XV. kerület, volt Bőrgyár és környezete (Wysocki utca - Patyolat utca - 80002, 80000 és 87009/1 hrsz.-ú ingatlanok által határolt terület) kerületi szabályozási terve.
3/11		M3 autópálya kivezető szakasza (98095) - Mogyoród útja (98114/1)- Városkapu utca (98109/4)- Felsőkert utca (98108/2) által határolt terület (METRO Áruház)
3/12 *
3/13 *
3/14		Bp. XV. Régi Fóti út - Bogáncs u.- Kosd u. - Szántóföld u. által határolt terület
3/15 *		Budapest XV. ker. Rákospalota Kerületközpont, KL-VA vasúti terület - Fő út - Kazinczy u. - Régifóti út - Cserba Elemér u. - Toldy sor - Szentmihályi út - Rákos út - Palotás u. - Oroszlán u. - 86395 és 86393 hrsz-ú ingatlanok - Palánk u. - Dobó u. - Pázmány Péter u. - 87604/1 és 87604/2 hrsz-ú ingatlanok (Újpesti közúti felüljáró) által határolt területre készülő szabályozási terv
3/16		Hulladékhasznosító Mű és Környéke
3/17		Medimpex raktárbázis és környéke
3/18 *
3/19		Őrjárat u. - Neptun u. - Pestújhelyi út - Adria u. által határolt terület (Észak-pesti kórház)
3/20		Városrészközpont KSZT módosítása (Deák Ferenc u.- Karácsony Benő park)
3/21		Rákospalotai Köztemető bővítési területe
3/22		Palota tó és környezete
3/23		Pázmány Péter u. - Dobó u. - Beller Imre u. - Dugonics u. által határolt terület
3/24. *
3/25. *
3/26 *
3/28 *		Budapest Főváros XV. kerület M0 körgyűrű - Rákospalotai határút meglévő nyomvonala - Szentmihályi út - E-TG keretövezet által határolt területen belül a 98126/80 - 98126/81 hrsz. terület - Rákospalotai határút meglévő nyomvonala - Szilas patak - E-TG keretövezet által határolt terület kerületi szabályozási terve
3/29 *		Budapest Főváros XV. Kerület, Pattogós közi intézmények területe (Hősök útja - Szerencs utca - 91158/150 hrsz. Közterület nyugati telekhatára - Gazdálkodó út - Bánkút utca - Páskomliget utca - Nyírpalota út - Madách I. utca által határolt terület) Kerületi Szabályozási Terve.
3/30 *		Budapest XV. kerület Rákospalota, Szemléletformáló és Újrahasználati Központ Felsőkert utca - a 88864/5 hrsz-ú ingatlan keleti határa - Csömöri patak (91177 hrsz) - Károlyi Sándor utca által határolt terület
3/31 *		Budapest XV. kerület Újpalota Fő tér Nyírpalota utca - Zsókavár utca - Legénybíró utca által határolt terület kerületi szabályozási terve
3/32 *		Budapest XV. kerület Öregfalu és környéke, Fő út - Kossuth utca - Régi Fóti út - Kazinczy utca által határolt terület
3/33 *		Budapest XV. ker. 71. számú vasútvonal és környéke kerületi szabályozási terve (Töltés tér - Csomád utca nyugati oldala - Visonta utca - MZ keretövezet határa - 88865/39 hrsz-ú ingatlan - (88865/40) hrsz-ú közterület - 88865/96 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - K-SP keretövezet határa - (88865/9) közterület - (98022/2) közterület - 98017/1 hrsz-ú ingatlan - E-VE keretövezet határa - M0 gyorsforgalmi út - KL-KT keretövezet határa - Visonta út - E-TG keretövezet határa - (98069) közterület - 98070/18 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - KL-VA keretövezet határa - Felsőkert utca - Károlyi Sándor út - Ajándék utca - Csomád utca keleti oldala által határolt terület)
3/34. *		Budapest Főváros XV. kerület, Káposztásmegyeri intermodális közlekedési csomópont és környezete (Kerülethatár - Közigazgatási határ - Dunakeszi út - (88865/6) hrsz-ú közterület - 88865/83 hrsz-ú ingatlan - Dunakeszi út - 88858/4 hrsz-ú ingatlan - Harsányi Kálmán utca - (88195) hrsz-ú közterület által határolt terület) kerületi szabályozási terve.
3/35. *		Wágner Manó tér és környékére, Fő út - Pozsony utca - Sín utca által határolt területre készülő szabályozási terv
3/36 *		Vácrátót tér és környéke, Közvágóhíd u. - Vácduka u. - Árokhát u. - Vácrátót tér - Vághó F. u. - Vácegres u. - Szántóföld u. - Szlacsányi F. u. - Közvágóhíd tér - Szőcs Bertalan utca által határolt terület
3/37 *		Budapest XV. ker., M3- M0 autópálya- közigazgatási határ, (98108/2) hrsz- ú ingatlan által határolt területre vonatkozó szabályozási terv

3/A. melléklet

Kerületi szabályozási tervek kiegészítő rendelkezései

3/B. melléklet

Kerületi szabályozási tervek tervlapjai

KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVEK TERVLAPJAI KÜLÖN TERVLAPOKON DOKUMENTÁLVA

3/1B. melléklet

A BUDAPEST XV. KERÜLET, SZENTMIHÁLYI ÚT - NYÍRPALOTA ÚT - ÚJPALOTAI KISERDŐ - SZILAS PATAK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/2B. melléklet ^* 

Budapest XV. kerület, Harsányi Kálmán utca - Visonta utca - Veresegyházi vasútvonal - Dunakeszi út - KL-KT keretövezet által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve ^* 

3/3B. melléklet

A BUDAPEST, XV. KERÜLET 98109/42 ÉS A 98111/6 HRSZ-Ú INGATLANOK

SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/4B. melléklet

A KÖZVÁGÓHÍD UTCA MENTI, VOLT NÖVÉNYOLAJGYÁR ÉS KÖRNYÉKE

SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/5B. melléklet

A SZILAS PATAK - RÉGIFÓTI ÚT - BELTERÜLETI HATÁR (98087 HRSZ) - FELSŐKERT UTCA (98108/1) - M3 AUTÓPÁLYA (98095/1) ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (PALOTA ÚJFALU) KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/6B. melléklet

A XV. KERÜLET RÁKOS ÚT ÉS A SZENTMIHÁLYI ÚT MENTI KISVÁROSIAS ZÁRTSORÚ LAKÓTERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/7B. melléklet ^* 

A XV. KERÜLET ÚJPALOTAI LAKÓTELEP KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/8B. melléklet

A XV. KERÜLET SZTÁRAI MIHÁLY TÉR KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/9B. melléklet

A XV. KERÜLET ÚJPALOTAI FŰTŐMŰ KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/10B. melléklet ^* 

XV. KERÜLET, VOLT BŐRGYÁR ÉS KÖRNYEZETE (WYSOCKI UTCA - PATYOLAT UTCA - 80002, 80000 ÉS 87009/1 HRSZ.-Ú INGATLANOK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET) KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ^* 

3/11B. melléklet

A XV. KERÜLET M3 AUTÓPÁLYA KIVEZETŐ SZAKASZA (98095) - MOGYORÓD ÚTJA (98114/1)- VÁROSKAPU UTCA (98109/4)- FELSŐKERT UTCA (98108/2) ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (METRO ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE) KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/12B. melléklet ^* 

3/13B. melléklet ^* 

3/14B. melléklet

A XV. KERÜLET BOGÁNCS U. - SZÁNTÓFÖLD ÚT KÖZÖTTI TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/15B. melléklet ^* 

3/16B. melléklet

A XV. KERÜLET HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ ÉS KÖRNYÉKE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/17B. melléklet

BUDAPEST XV. KERÜLET MEDIMPEX RAKTÁRBÁZIS ÉS KÖRNYÉKE KÁROLYI SÁNDOR ÚT - CSÖMÖRI-PATAK (98049/2) - E-TG KERETÖVEZETŰ TURISZTIKAI ERDŐ (98073/4, - FELSŐKERT UTCA (91164, 91181) MENTI VÉDERDŐ ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/18B. melléklet ^* 

3/19B. melléklet

BUDAPEST XV. KERÜLET ŐRJÁRAT U. - NEPTUN U. - PESTÚJHELYI ÚT - ADRIA U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/20B. melléklet

A XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA VÁROSRÉSZKÖZPONT KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA (DEÁK FERENC UTCA - KARÁCSONY BENŐ PARK)

3/21B. melléklet

A XV. KERÜLET RÁKOSPALOTAI KÖZTEMETŐ BŐVÍTÉSI TERÜLETE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/22B. melléklet ^* 

Budapest XV. kerület Palota-tó és környezete, Váci vasútvonal - Közigazgatási határ - Veresegyházi vasútvonal - Dunakeszi út - 88865/83 hrsz-ú ingatlan - (88865/6) hrsz-ú közterület - Dunakeszi út által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve ^* 

3/23B. melléklet

A XV. KERÜLET PÁZMÁNY PÉTER U. - DOBÓ U. - BELLER IMRE U. - DUGO-NICS U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/24B. melléklet ^* 

3/25B. melléklet ^* 

3/26B. melléklet ^* 

3/28B. melléklet ^* 

A BUDAPEST XV. KERÜLET, M0 KÖRGYŰRŰ - RÁKOSPALOTAI HATÁRÚT MEGLÉVŐ NYOMVONALA - SZENTMIHÁLYI ÚT - E-TG KERETÖVEZET ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETEN BELÜL A 98126/80 - 98126/81 HRSZ. TERÜLET - RÁKOSPALOTAI HATÁRÚT MEGLÉVŐ NYOMVONALA - SZILAS PATAK - E-TG KERETÖVEZET ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/29B. melléklet ^* 

Budapest Főváros XV. Kerület, Újpalota, Pattogós közi intézmények területe (Hősök útja - Szerencs utca - 91158/150 hrsz. Közterület nyugati telekhatára - Gazdálkodó út - Bánkút utca - Páskomliget utca - Nyírpalota út - Madách I. utca által határolt terület) Kerületi Szabályozási Terve.

SZABÁLYOZÁSI TERVLAP

3/30B. melléklet ^* 

Budapest XV. kerület Rákospalota, Szemléletformáló és Újrahasználati Központ Felsőkert utca - a 88864/5 hrsz-ú ingatlan keleti határa - Csömöri patak (91177 hrsz) - Károlyi Sándor utca által határolt terület szabályozási terve

3/31B. melléklet ^* 

Budapest XV. kerület, Újpalota Fő tér,Nyírpalota utca - Zsókavár utca - Legénybíró utca által határolt terület kerületi szabályozási terve.

3/32 B. melléklet ^* 

Budapest XV. kerület Öregfalu és környéke, Fő út - Kossuth utca - Régi Fóti út - Kazinczy utca által határolt terület szabályozási terve.

3/33B. melléklet ^* 

71. számú vasútvonal és környéke, Töltés tér - Csomád utca nyugati oldala - Visonta utca - MZ keretövezet határa - 88865/39 hrsz-ú telek - (88865/40) hrsz-ú közterület - 88865/96 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - (88865/9) közterület - (98022/2) közterület - 98017/1 hrsz-ú ingatlan - E-VE keretövezet határa - M0 gyorsforgalmi út - KL-KT keretövezet határa - Visonta út - E-TG keretövezet határa - (98069) közterület - 98070/18 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - K-SP keretövezet határa - KL-VA keretövezet határa - Felsőkert utca - Károlyi Sándor út - Ajándék utca - Csomád utca keleti oldala által határolt terület szabályozási terve

Kerületi Szabályozási Terve
Szabályozási tervlap

3/34B. melléklet ^* 

Budapest Főváros XV. kerület, Káposztásmegyeri Intermodális közlekedési csomópont és környéke Kerületi Szabályozási Terve

SZABÁLYOZÁSI TERVLAP

3/35 B. melléklet ^* 

WÁGNER MANÓ TÉR ÉS KÖRNYÉKÉRE, FŐ ÚT - POZSONY UTCA - SÍN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI TERV

3/36B. melléklet ^* 

VÁCRÁTÓT TÉR ÉS KÖRNYÉKE, KÖZVÁGÓHÍD U. - VÁCDUKA U. - ÁROKHÁT U. - KÁROLYI SÁNDOR U. - VÁCRÁTÓT TÉR - VÁGHÓ F. U. - VÁCEGRES U. - SZÁNTÓFÖLD U. - SZLACSÁNYI FRENC U. - KÖZVÁGÓHÍD TÉR - SZŐCS BERTALAN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE.

3/37B. melléklet ^* 

BUDAPEST XV. KER., M3- M0 AUTÓPÁLYA- KÖZIGAZGATÁSI HATÁR, (98108/2) HRSZ-Ú INGATLAN ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE

3/1A. melléklet

A BUDAPEST XV. KERÜLET, SZENTMIHÁLYI ÚT - NYÍRPALOTA ÚT - ÚJPALOTAI KISERDŐ - SZILAS PATAK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEI

I.

(1) Jelen előírások hatálya a Budapest, XV. kerület, Szentmihályi út - Nyírpalota út - Szilas patak - Újpalotai kiserdő által határolt területre terjed ki.

(2) Az előírások a hozzá tartozó módosított szabályozási tervlappal és övezeti tervvel együtt érvényesek.

II.

(1) ^*  Az I. (1) pontban lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építmény-részt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani csak jelen előírásokban foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a:

- szabályozási vonalat,

- építési övezet határát,

- építési övezeti besorolás és övezeti jellemzőket,

- meglévő, megmaradó telekhatárt,

- beültetési kötelezettséget,

- építési hely határát,

- bontásra jelölt épületekre vonatkozó előírásokat.

III. Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

(1) Az I. (1) bekezdésben lehatárolt területet beépítésre szánt (ezen belül intézmény) területekre, valamint a beépítésre nem szánt területekre (ezen belül véderdő, turisztikai erdő, közlekedési és keretövezetbe nem sorolt közterületek) tagolódik.

(2) A beépítésre szánt terület az FSZKT szerint az I intézményterület keretövezetbe tartozik:

(3) A beépítésre nem szánt területek besorolása az FSZKT szerint E-TG turisztikai erdő, E-VE védelmi, véderdő keretövezetbe és KL-KT közlekedési célú közterület keretövezetbe tartozik

IV. Beépítési módok

Az I. (1) pontban lehatárolt területnek a beépítésre szánt övezetein belül szabadonálló beépítési mód (SZ) alakítható ki:

V. Építési övezetek

(1) I/XV/3/SZ jelű építési övezet jellemzői és szabályozási értékei:

- beépítési mód: szabadonálló

- beépítettség legnagyobb mértéke: 50%

- legnagyobb szintterületi mutató: 3,0

- megengedett legnagyobb építménymagasság: 25,0 m, amely a távközlési magasépítmény esetében túlléphető (max. 30,0 m)

- a legkisebb telkek terület: 2000 m2,

- térszín alatti parkolók: max. 3 szintben

- a zöldfelület legkisebb mértéke: 35%,

- a közművesítettség mértéke: összközműves,

- környezetterhelési határértékek:

- levegőtisztaság-védelmi kategória:. védett

külső téri megengedett max. zajszint: - nappal: 60 dB,

- éjszaka: 50 dB

(2) Az I/XV/3/SZ építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

a) Az épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

- az építési övezetben a fő rendeltetés a kereskedelmi, szolgáltatási, igazgatási, ellátási, iroda, gazdasági célú építmények és lakóépületek.

- az övezetben üzemanyagtöltő állomás elhelyezése is megengedhető.

b) ^*  Az épületek elhelyezésére, építmények kialakítására vonatkozó előírások:

- Az épületek szabadonálló beépítéssel, max. 50%-os beépítettséggel a szabályozási tervlapon feltüntetett építési helyen belül helyezendők el.

- Építési telken belül több építmény, épület is elhelyezhető, de javasoltan max. kettőnél nem több.

- A parkolást telken belül kell megoldani, felszínen vagy térszín alatti (max. 3 szint) parkoló-garázsban.

- A térszín alatt építmények befoglaló mérete a felette lévő épület, építmény homlokzati síkjától maximum 2,0 m-ig nyúlhat ki.

- Az építmények tetőfelépítése magas és lapostetős kialakítású egyaránt lehet.

- Az övezetben a fő rendeltetést szolgáló épületeken kívül az azokat kiszolgáló egy kiegészítő funkciójú önálló épület is elhelyezhető, földszintes járműtároló kivételével.

- Az övezetben 6000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű kereskedelmi létesítmény, illetve 20000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű a kereskedelmi funkciótól eltérő - az övezetben megengedett - funkciójú létesítmény elhelyezése a BVKSZ vonatkozó előírásai alapján lehetséges. ^* 

- A szabályozási tervlapon bontásra jelölt épületeken csak az állag-megóvásra irányuló építési munkák végezhetők el. Bármilyen építési tevékenység megkezdésekor a területen lévő épületek bontását, tereprendezést el kell végezni.

- A kerítésekre vonatkozó építési tilalom nem vonatkozik az egyéb jogszabályokban meghatározott kerítésépítési kötelezettségre. (Pl.: közműberendezések elkerítése).

VI. Övezetek

A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezetekre tagozódnak, melyek övezeti határát a szabályozási terv tartalmazza.

(1) A KL-KT/XV jelű övezet a közlekedési célú közterületek céljára kijelölt terület.

a) az övezetben csak a közlekedést szolgáló

- közutak, pályatestek,

- közúti csomópontok,

- gyalogos forgalom területei (járdák)

- tömegközlekedés megálló-helyeinek várakozóépítményei, mindezek zöld-sávjai, fasorai és zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények helyezhetők el.

b) A területen a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni.

c) A Nyírpalota úton a szabályozási tervlapon jelölt P+R 300 parkoló kialakításakor az alábbiakat kell kötelezően figyelembe venni:

- a DBR4-es metró pontos nyom-vonalának és pontos terveinek kidolgozása során a megjelölt helytől kb. 300 m-es körzetben kell területet biztosítani megfelelő tömegközlekedési kapcsolattal.

- A parkolót a Nyírpalota út forgalmi sávjai között, a védőerdő területén javasolt elhelyezni.

(2) Az E-TG-XV turisztikai erdő céljára kijelölt területen.

a) csak távvezeték és közlekedési építmények (kerékpárút) helyezhetők el

b) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 90%-nál,

c) a kerékpárút nyomvonalát a szabályozási terven jelölt helyen kell kiépíteni,

d) épület, építmény elhelyezése nem megengedett,

e) bármilyen jellegű beavatkozás történik, azt az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósággal egyeztetni kell.

(3) Az E-VE-XV véderdő céljára kijelölt területen:

a) csak a terület fenntartásához szükséges építmények, illetve közlekedési építmények, távvezeték helyezhetők el,

b) az összefüggő véderdőt a forgalmi sávok között kell kialakítani, minimum 30,0 m szélességben.

VII. Közlekedési területek

(1) A Szentmihályi útnak, mint célzott területfelhasználási módú területnek az FSZKT-ban rögzített 30,0 m-es szabályozási szélessége a szabályozási tervlapon feltüntetett módon biztosított.

(2) A Nyírpalota útnak, mint célzott területfelhasználási módú területnek az FSZKT-ban rögzített 30,0 m-es szabályozási szélessége az alábbiak szerint biztosított: az utat 75,0 m szabályozási szélességgel kell kiszabályozni. A forgalmi sávokat ezen belül úgy kell kiépíteni, hogy a 6. (3) bekezdés szerinti a különböző terület-felhasználási módok elválasztására szolgáló véderdőt ki lehessen alakítani.

(3) A keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások:

a) E közterületeken terepszint feletti építmény nem helyezhető el.

b) E közterületeken a köztárgyak közül csak közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, illetőleg geodéziai jel, önálló reklámhordozó helyezhető el.

c) Az övezetben pavilon építése, elhelyezése nem megengedett.

d) Az övezetbe tartozó telkek tulajdonosi szempontból lehetnek:

- Önkormányzati tulajdonú közterületek, vagy

- Közhasználat céljára átadott magánterületek.

e) Ezen területeket a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kell kialakítani a tulajdonosi formák mindegyik esetében.

(4) Az I. (1) pontban lehatárolt területen a közterületek a jármű és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják. A közterületek számára a mellékelt szabályozási terv szerinti szabályozási szélességek biztosítandók.

(5) A telken belüli parkolási igény számításánál az OTÉK -ban rögzítettek szerint kell eljárni.

(6) Az I. (1) pontban lehatárolt területen a gépkocsik elhelyezése felszínen és térszín alatti parkoló-garázsokban biztosítható. Térszín alatt maximálisan három szint építhető ki.

(7) A szükséges kapacitás növelése érdekében teljes beépítési javaslat megvalósulása esetén az alábbi beavatkozásokat javasolt figyelembe venni:

a) a Szentmihályi utat ki kell szélesíteni a Nyírpalota út csomóponttól a Rákospalotai határ útig,

b) a tervezési területet feltáró út és Szentmihályi út csomópontját ki kell építeni minden irányú ki- behajtást biztosító jelzőlámpás csomóponttá,

c) a Nyírpalota út távlati kiépítésének első ütemeként meg kell építeni az osztott pálya párját a Szilas patakig,

d) a Rákos mező út - Nyírpalota út keresztezésében meg kell vizsgálni a jelzőlámpás forgalom-irányítás szükségességét,

e) kis mértékben át kell építeni a Szentmihályi út - Nyírpalota úti csomópontot.

(8) Az egyes építési ütemek megvalósulásakor tervezett terület-fejlesztés kapcsán a térségre közlekedési hatástanulmány elkészítése javasolt a beépítésből adódó többletforgalom miatt szükségessé váló közlekedési beavatkozások pontos tervezhetősége érdekében.

(9) Új útcsatlakozások, közúti csomó-pontok kiépítéséről a mindenkori beruházó köteles gondoskodni.

(10) Az I. (1) pontban lehatárolt területen I. ütemben megvalósuló beépítés feltételeként kell kiépíteni a Szentmihályi út kiszélesítését, abból nyíló feltáró utat, illetve azok kereszteződésével kialakuló közlekedési csomópontot.

(11) Az I.. (1) pontban lehatárolt területen elhelyezett funkciókhoz a tömegközlekedéssel való megközelíthetőséget a 4-es metró (DBR) kiépítéséig biztosítani kell.

(12) A Szilas patak mentén a 20,0 m-es véderdő területén belül kerékpárút kerül kiépítésre távlatban. Ennek javasolt nyomvonalát a szabályozási terv tartalmazza.

(13) A területre előírt helyi közutakat legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(14) Az ingatlanfejlesztések során a tervezett építmények megközelítéséhez szükséges közútépítések a beruházót (az ingatlan tulajdonosát) terhelik.

VIII. Közműhálózatok

(1) ^* 

(2) A közműhálózatokat és a közmű-létesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(3) A közművezetékek térszín alatti elhelyezkedését az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza.

(4) ^* 

(5) A meghaladó nagyobb vízgyűjtő területre hidraulikai hatásvizsgálat készítése javasolt.

(6) A csapadékvíz elvezetése nyílt árokban nem megengedett, azt zárt gyűjtőhálózat kiépítésével kell megoldani.

(7) ^*  Az egységes tereprendezési tervet kell készíteni a csapadékvíz-elvezetés rendszerének kialakítása vonatkozásában. A terület csapadékvíz-elvezetését javasolt gravitációs rendszerben megoldani.

(8) Közcsatornába a vízminőséget illetően a hatályos jogszabályok előírásinak megfelelő minőségű víz vezethető.

(9) A tervezett új utcanyitások megvalósításakor a közvilágítás (térvilágítás) kiépítéséről gondoskodni kell.

(10) Gázvezeték védőtávolságai (méterben) az MSZ 4078 számú szabvány alapján:

Nyomás-fokozat	I. kategória	II. kategória	Túlnyomás nélküli közmű vagy műtárgy
Kisnyomás	3(2)	2(1)	1(0,5)
Nagyközép-nyomás	7(5)	5(3)	2(1)

(A zárójeles adatok a védelemmel ellátott gázvezetékekre vonatkoznak, I. kategóriájú épület min. 300 fő befogadására alkalmas vagy alápincézetlen, lakott, II. kategóriájú épület, ha alápincézett, de nem lakott.)

(11) A szükséges gázmennyiség biztosítására a Szentmihályi úton lévő DN 150 mm-es méretű nagy-középnyomású vezeték továbbépítése és nyomásszabályzó telepítése kiépítendő.

(12) A telekosztással létrejövő telkek önálló közműbekötéseit az erre vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.

(13) A szabályozási tervben a területre előírt közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(14) Az ingatlanfejlesztések során a tervezett építmények megvalósításához és működéséhez szükséges közterületi közműépítések a beruházót (az ingatlan tulajdonosát) terhelik.

IX. Zöldterületek

(1) ^* 

(2) A közlekedési területek és a keretövezetben nem sorolt közterületek zöldsávjait három szintes kiültetéssel - alacsony cserje, cserje, lombos fa - kell megoldani.

(3) A közlekedési területeknél és a keretövezetbe nem sorolt közterületeknél az útcsatlakozástól, útkereszteződéstől 20 m-re cserje és alacsony lombú fa nem ültethető.

(4) Telken belül az övezetre jellemző minimális zöldfelületet kialakítani az építéssel egyidőben kötelező.

(5) A felszíni parkolóhelyek kötelezően fásítottan létesítendők, min. 4 parkolóhelyenként egy-egy lombos fa telepítésével.

X. Környezetvédelmi előírások

(1) A területen a hatályos jogszabályokban előírt zajvédelmi határértékek biztosítandók.

(2) A védett I. kategóriájú - védelmi kategória határértékeit meghaladó emissziót keltő funkciók nem létesíthetők.

(3) A terület beépítésével, a közművek telepítésével párhuzamosan a Szilas patak revitalizációját kell elvégezni.

(4) A tervezési területen tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás telepítésekor a hatályos jogszabályok előírásait be kell tartani.

(5) A területen keletkező hulladékok elkülönítetten gyűjtendők, elszállításáról és megsemmisítéséről szakvállalkozó bevonásával kell gondoskodni.

(6) A parkolás térszín alatti megoldása esetén a talajvízáramlást, szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

XI. Telekalakítás

(1) A területen telket alakítani a szabályozási tervlapon javasoltak szerint lehet, attól eltérően csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá azok alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és szabályozási terveknek megfeleljen.

(2) Az utcák által határolt tömbökön belüli telekalakítások irányadó szabályozási elemek.

(3) A tömbökön belül kialakítható minimális telekméret 2000 m2.

XII. ^* 

XIII. Beültetési kötelezettség

(1) A szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területen a növényzet telepítését jelen előírások IX. (1) pontjában leírtak szerint kell kialakítani.

(2) ^* 

XIV. FSZKT korrekció

A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés f) pontja biztosított lehetőség alapján, az FSZKT korrekciójaként az övezeti tervben jelölt terület L7 telepszerű lakóterület I intézményi keretövezetbe, illetve keretövezetbe nem sorolt közterület besorolásba kerül, az övezeti terven jelöltek szerint.

3/2A. melléklet

Budapest XV. kerület Harsányi Kálmán utca - Visonta utca - Veresegyházi vasútvonal - Dunakeszi út - KL-KT keretövezet által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve Kiegészítő rendelkezések ^* 

I.

(1) ^*  Jelen előírások a Budapest XV. kerület, Harsányi Kálmán utca - Visonta utca - Veresegyházi vasútvonal - Dunakeszi út - KL-KT keretövezet által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen előírások csak a szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

II. Telekalakítás

A 2. számú főút XV. kerület forgalmi kapcsolat útját önálló útként ki kell szabályozni a szabályozási tervlap szerint.

III. MZ/XV jelű építési övezet

(1) Az építési övezet határértékei:

a) beépítés módja: szabadonálló,

b) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 1,4

c) maximális építménymagasság:15,00 m

d) az ingatlanon - a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül - több épület is elhelyezhető.

(2) Egyéb előírások:

a) Az építési övezetre megengedett maximum építménymagasság műtárgyak esetében túlléphető, maximum 30,0 méter építménymagasság megtartásával.

b) ^* 

c) Az építési telek talajvízszintjéhez igazodóan maximum két szint létesíthető terepszint alatt.

d) Az ingatlan új beépítése esetén az építési övezetre meghatározott minimális zöldfelületi arányt biztosítani kell. Meglévő beépítés esetében a bontandó épület, épületrész, illetve szilárd burkolatú felület arányában zöldfelületet kell kiképezni az építési övezetre meghatározott minimális zöldfelület eléréséig.

e) Az 1. (1) pontban meghatározott területre vonatkozóan távlatban a Visonta utcában meglevő iparvágány és a közút szintbeli kereszteződését a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

IV. ^*  E-TG/XV jelű övezet

(1) Az övezet határértékei:

a) beépítés módja: szabadonálló

b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%

c) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: 0,04

d) maximális építménymagasság: 4,5 m

e) kialakítható legkisebb telekterület mérete: 10000 m2

f) zöldfelület legkisebb mértéke: 95%.

(2) Az övezet rendeltetése:

a) Erdősítés és erdő fenntartása, védelmének biztosítása, erdővagyon bővítése.

b) Az erdőterület megtartása, megőrzése, szakszerű kezelése kötelező jellegű a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.

(3) Egyéb előírások:

a) A kötelezően kialakítandó zöldfelületnek erdősítés, fásítás formájában kell megjelenni.

b) Erdőtelepítés kivitelezését az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján lehet végezni.

c) Az erdőtelepítés első kivitelét követően a földrészletet erdő művelési ágba kell átvezetni, ezt követően az erdészeti hatóság előzetes engedélyéhez kötött minden területhasznosítás.

d) Turisztikai erdő telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

e) Az övezetben előírt maximális telekméretnél kisebb telekterület csak közlekedési célra: közútnak, illetve magánútnak alakítható ki.

f) A parkolóhelyeket terepszinten, két gépjármű várakozóhelyenként 1-1 fa telepítésével, természetes anyagú burkolófelület alkalmazásával kell kialakítani.

V. ^* 

VI. ^*  Közlekedési területek

(1) A (88856) helyrajzi számú Visonta utca gyűjtőút szabályozási szélessége megtartandó a szabályozási tervlap szerint.

(2) Telekingatlan megközelítését szolgáló kiszolgáló út kialakításánál minimum 15,0 méter széles területsávot kell biztosítani.

(3) Közhasználat céljára átadott magánút, illetve magánút kialakítása lehetséges, ezekben az esetekben az utak által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani, és azon építményeket elhelyezni, mintha az út közterület lenne.

(4) Az autóbusz közlekedés megállóhelyeit öbölben kell elhelyezni, hozzávezető járda kiépítésével.

(5) A Harsányi Kálmán utcában az autóbuszjárat végállomási fordulóhely helyigényét közterületen biztosítani kell. A fordulóhelyet minimum 6,0 méter széles útpályával, 9,0 méteres belső sugárral kell kiépíteni.

(6) A fordulóhely előtt megállóhelyet kell létesíteni, utasváróval.

VII. ^*  Környezetvédelem

(1) ^* 

(2) ^*  Védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység építményeinek tervezésekor a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó jogszabály előírásait is figyelembe kell venni.

(3) ^*  Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával lehet.

(4) Közlekedési zajjal szennyezett területen az új épületek építése és a meglévő épületeken végzett építési tevékenység során a passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülését segítik.

(5) Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket (pl.: iroda, tárgyalóterem) a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.

(6) A zajtól terhelt területeket zajvédő szerkezetekkel (pl.: zajvédőfal, növényzet) kell elválasztani a zajforrástól.

(7) A védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékeit meghaladó emissziót keltő funkció, létesítmény, technológia az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen nem telepíthető

VIII. ^*  Zöldfelület

(1) A területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett a KVSZ 18. § (3) bekezdésének megfelelő módon. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.

(2) ^*  A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét összefüggő zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az építési övezetekben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett.

(3) A tervezett kiszolgáló utcákban kétoldali fasort kell kialakítani.

(4) A zöldfelületek létrehozásánál a honos, speciális környezeti feltételeket kedvelő és várostűrő fajokat kell telepíteni.

IX. ^*  Közműellátás

(1) Az újonnan létesítendő közműlétesítményeket térszín alatt kell elhelyezni.

(2) A szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok telepítési helyét a területileg illetékes tűzoltóparancsnoksággal kell egyeztetni.

(3) A Harsányi Kálmán utcában az NA 200-as vízvezeték és NA 100-as vízvezeték összekötését NA 100-as méretű vezetékkel el kell végezni.

(4) A terület északkeleti oldalán üzemelő NA 200 mm-es KPE vízvezeték közterületre történő áthelyezését biztosítani kell.

(5) A területet elválasztott rendszer szerint kell csatornázni.

(6) A Harsányi Kálmán utcában NA 300-as szennyvízcsatorna építéséhez a területigényt biztosítani kell.

(7) A szabályozási terv területén a szennyvíz elszikkasztása tilos, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása csak a közcsatortnába történő végleges bekötés kiépítéséig engedhető meg.

(8) A Csömöri patakba, nyílt csapadékvíz-elvezető árokba és élővízfolyásba csak tiszta csapadékvíz kerülhet, amely kielégíti a hatályos jogszabályok vízminőség védelmi követelményeit.

(9) Nyílt csapadékvíz-elvezető árok csak az illetékes hatóságok hozzájárulásával szüntethető meg.

(10) A 2. számú főút XV. Kerület forgalmi kapcsolat útja mentén a 6 bar nyomású DN 400 acél vezeték, a Visonta utcában a Kanizsai Dorottya utcai kereszteződésnél a DN 100 acél nagyközépnyomású vezeték, valamint a Visonta utcában a 35 bar nyomású DN 300 acél vezeték helyét biztosítani kell.

(11) Közműveket (hálózatokat és létesítményeket) közterületen kell elhelyezni, ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük számára a helyet szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani. A szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű tevékenység csak az érintett üzemeltető hozzájárulásával végezhető el.

(12) A szükséges beruházások költsége a területet hasznosító mindenkori beruházót terhelik.

3/3A. melléklet

A BUDAPEST, XV. KERÜLET 98109/42 ÉS A 98111/6 HRSZ-Ú INGATLANOK

SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ TARTOZÓ ELŐÍRÁSOKRÓL

I.

(1) Jelen előírások hatálya a Budapest XV. Ker. a 98109/42 és a 98111/6 hrsz-ú ingatlanokra terjed ki.

(2) Jelen előírások a szabályozási tervvel együtt érvényesek.

II. A területen elhelyezhető építmények rendeltetése

A K-BK2/XV jelű célzott területfelhasználási módú területen a kereskedelem, szolgáltatás, vendég-látás, iroda, szórakozás, szabadidő eltöltés építményei helyezhetők el.

III. A területen elhelyezhető építmények rendeltetése

(1) Az épületek telken belüli elhelyezésénél a 3.számú főközlekedési út és a Mogyoród útja felőli közterület oldalhatárok felé 40 m, másutt, illetve a nem közterület felé 10 m távolságot kell biztosítani.

(2) A beépítés szabadonálló lehet.

(3) Az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a telek 1/3-1/2 részén, vagy önálló telkek közötti magánúton, vagy egy telektesten belül, időkorlátozással (csak nappali időszakban) a kisebbik szélesség irányában az autós/gyalogos átközlekedés biztosítva legyen.

(4) A Mogyoród útja felőli oldalon a 40 m-es előkertben a nagyátmérőjű vízvezetéken és védőzónájában épület, építmény, műtárgy nem helyezhető el, illetve fa nem ültethető. Ebben a sávban a gépkocsis megközelítést, a műszerkocsival történő javítás lehetőségét minden időszakban biztosítani kell.

IV. ^*  Az építési övezet jellemzői és szabályozási határértékei

- a legkisebb telekméret: 10.000 m2

- a beépítettség legnagyobb mértéke 40%

- a terepszint alatti beépítés mértéke: max. 50%

V. ^*  Értékvédelem

A területen a földkiemeléssel járó munkálatok megkezdése előtt a Budapesti Történeti Múzeumot értesíteni kell, hogy a földmunkákat régész figyelemmel kísérhesse és az esetleges leletmentést elvégezhesse.

VI. ^*  Közlekedés

(1) A tervezett utakat a szabályozási terven megadott szélességben kell kialakítani. A (98114) és (98108/2) hrszámú utak kiépítését két ütemben kell elvégezni:

(2) ütem: El kell készíteni a szabályozás hatálya alá tartozó terület mentén a végleges útpálya tervét és ki kell szabályozni a meglévő utak tengelyétől az előír útszélességek felét a szabályozási terület felé eső telkekből. E területen meg kell építeni a térség forgalmát biztosító útpályát, vízelvezetésével és tartozékaival, és helyet kell biztosítani a végleges kiépítéshez szükséges közművek és pályaszélesítés térbeli megvalósításához.

(3) ütem: Az FSZKT szerinti térségi kapcsolatot biztosító úttal együtt kell kiszabályozni az út másik, külterület felé eső részét.

(4) Az utakat kétoldali fasor telepítésével kell kialakítani.

(5) Az utak víztelenítését nyílt árok megépítésével kell biztosítani.

(6) Az OTÉK szerinti parkolószámot telken belül biztosítani kell. A parkolóhelyek száma azonban ettől nagyobb is lehet. Térszínen egybefüggően max. 500 parkolóhelyet lehet kialakítani, melynek legfeljebb a fele helyezhető el a 3. sz. főközlekedési út felőli oldalon, a közterületi telekhatár és az épület közötti előkertben.

VII. ^*  Közművek

(1) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(2) A szennyvizek végleges befogadója az un. Szilas menti szennyvízfőgyűjtő.

(3) Közcsatornába a vízminőséget illetően csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz vezethető.

(4) A meglévő 3-as főközlekedési út menti árokrendszer igénybevehetőségét és terhelhetőségét felül kell vizsgálni.

(5) A Szilas patakba bevezetett (csapadék)víz minőségének ki kell elégítenie a vonatkozó környezet-védelmi rendelet előírásait.

(6) A csapadékvíz telken belüli elszikkasztása esetén a hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.

VIII. ^*  Zöldfelületek

(1) A telekhatár mentén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt sávokban 10 ill. 20 m széles védő zöldsáv alakítandó ki.

(2) A zöldfelületeket háromszintes növényállomány telepítésével kell létesíteni. Kivételt képez ez alól a víznyomócső védőtávolságába eső területrész, ahol fát, cserjét telepíteni nem lehet.

(3) A kötelezően előírt zöldfelület mértékének legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani.

(4) A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfák útsorfáként nem telepíthetők.

(5) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, négy beállóhelyenként egy lombos, előnevelt, (minimum 10 cm törzsátmérőjű) fa telepítése kötelező.

(6) Új közterületek, közutak csak fásítottan létesíthetők.

(7) ^*  Új közutak csak kétoldali, burkolatlan cserjesávval vegyes fasori sáv biztosításával alakíthatók ki.

(8) Új fasor csak útsorfa minőségű, előnevelt, magastörzsű, várostűrő fafajokból vagy fajtákból telepíthető, erdészeti facsemete nem ültethető. Az új fasornak utcánként vagy utca-szakaszonként egyöntetűnek, azaz egyidőben telepített, azonos korúnak, fejlettségűnek és fajúnak kell lennie.

(9) A fasori fák telepítési tőtávolsága 8-8 m. Az ültetéssel egyidőben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

IX. ^*  Környezetvédelem

(1) A szennyezőanyagokra vonatkozó emissziós és immissziós határértékek túllépését okozó új létesítmény elhelyezése illetve ilyenek üzemeltetése tilos.

(2) A tervezési területen a külső térbe kijutó, bűzt okozó tevékenység nem végezhető. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység kizárólag zárt térben folytatható.

(3) A területen talaj- és talajvízszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) Élő vízfolyásba, árokba szennyvizet bevezetni tilos.

(5) A talaj-, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében a parkolófelületekről elvezetésre kerülő csapadékvíz összegyűjtésénél olajfogó műtárgy közbeiktatását elő kell írni.

(6) A terület vízháztartásának és ökológiai értékének javítása, valamint a tervezett zöldfelületek öntözésének ivóvíz-takarékos módon történő megoldása érdekében, az illetékes környezet-védelmi felügyelőség előzetes véleménye és hidrogeológiai szak-vélemény alapján a területen keletkező csapadékvizek a terület zöldfelületein elszikkaszthatók, illetve egyéb - megtervezett - módon a zöldfelületek öntözésére felhasználhatók.

(7) Mélyalapozás csak a talaj- és rétegvizek szabad áramlását biztosító műszaki megoldások egyidejű alkalmazásával és előzetes talajmechanikai és hidrogeológiai szakvélemény alapján végezhető.

(8) Az építés előtt a termőtalaj felső, humuszos rétegének letermeléséről, szakszerű deponálásáról gondoskodni kell. A termőföld fél évnél hosszabb ideig nem tárolható.

(9) Bontás-építés során előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőnek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre kell szállíttatni, illetve ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

(10) A területen a feltöltésekre szánt anyag hulladék nem lehet. A feltöltésre szánt anyagot előzetesen véleményeztetni kell az illetékes környezetvédelmi és talajvédelmi hatósággal.

(11) A természetes terepfelszín homlokzat-síkban történő 1,5 m-t meghaladó feltöltését a homlokzatmagasságba be kell számítani.

(12) Új létesítmény a hatályos jogszabályok vonatkozó határértékeinek túllépésével nem helyezhető el.

(13) Az építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a hatályos jogszabályok vonatkozó határértékeit. Amennyiben határérték túllépés következik be a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem - elhárítás módját az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséggel történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.

X. ^*  Építési jogi követelmények

A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni csak e rendelet 2. pontja alapján szabad, az alább felsorolt feltételek teljesülése esetén:

- A tömböt feltáró és körülvevő közutak szabályozási terv és előírások szerinti kialakításával

- továbbá a létrehozott telek, vagy telkek előírások szerinti alakításával

- illetve az, vagy azok ellátását is biztosító közmű-, és úthálózat kiépítése

- A használatbavételi eljárásig a végleges útburkolatnak el kell készülnie, és az előírt fásításnak, zöldfelület kialakításának el kell kezdődnie.

XI. ^*  Telekalakítás

(1) ^*  A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani úgy lehet, hogy a terület súlypontjában a rövidebb tömb-szélességgel párhuzamosan magán-tulajdonú, de közterület jellegű átközlekedést biztosítani kell a szabályozási terv szerint.

(2) A telekalakítás feltétele a tömb körüli utak teljes hálózatának egyidejű kiszabályozása és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.

(3) A telekalakítás során a szabályozás hatálya alá tartozó területen a Ø 1200 mm-es vízvezeték és védőtávolsága részére szolgalmi jogot kell alapítani és az ingatlan nyilvántartásba be kell vezetni.

XII. ^* 

XIII. ^* 

3/4A. melléklet

A KÖZVÁGÓHÍD UTCA MENTI, VOLT NÖVÉNYOLAJGYÁR ÉS KÖRNYÉKE

SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ TARTOZÓ ELŐÍRÁSOK

I.

(1) A terv területi hatálya a Bp. XV. kerület Közvágóhíd utca - Károlyi Sándor utca - Anyácska utca - Pisztráng utca - Énekes utca - Horváth Mihály utca - Gubó utca - Csobogós utca új nyomvonala (89766/1 hrsz.) által határolt terület (volt Növényolajgyár és környéke) szabályozási tervlapon jelölt területére terjed ki.

(2) Az előírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

II. Az előírások alkalmazása

(1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a keretövezetek, az építési övezetek és övezetek határvonalát és jellemzőit,

a szabályozási vonalat,

az építési helyet,

a minimális telekméretet,

a beépítés kötelező elemeit: a beépítés maximális mértékét, az építmény maximális magasságát, a szintterület maximális mértékét, a kötelező meg-szüntetést,

a zöldfelületek kialakításának minimális mértékét.

(2) A 2. (1) pontban nem említett elemek irányadóak, ezért azok jelen rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók.

III. Telekalakítás

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott maximális telekméretig összevonhatók, minimális telekméretig megoszthatók. A kialakuló új telkek szélessége nem lehet kisebb 16,0 m-nél.

(2) A szabályozási terven jelölttől eltérő telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változhat az építési hely határa. A telekhatár-változást és az új építési hely határát

(3) ^* 

(4) A munkahelyi övezetekben telekalakítás megvalósítható abban az esetben is, ha a meglévő épület oldalhatáron álló lesz ill. az építési helyen kívülre esik, de új épület csak az építési helyen létesíthető.

(5) Az M/XV/3 munkahelyi övezetben kialakítandó telkek esetében az oldalkert mérete minimum 8,0 m, az M/XV/2 munkahelyi építési övezet esetében minimum 10,0 m. A hátsókert mérete mindkét munkahelyi építési övezetben 10,0 m.

Terület-felhasználás, létesítmények elhelyezése

IV. M/XV/3 Munkahelyi övezet

(1) Az építési övezetben termelési célú tevékenység (üzemi jellegű tevékenység), valamint jelentős - napi három kamion árumennyiséget meghaladó mértékű - közúti szállítási igénnyel fellépő szervezet ill. létesítmény nem helyezhető el.

(2) ^* 

(3) Az építési övezetben az önálló kereskedelmi létesítmény bruttó szintterülete nem lehet nagyobb 5000 m2-nél.

(4) A Gubó utca mentén meglévő lakóépületek és intézmények felújíthatók, korszerűsíthetők, bontás utáni pótlásuk csak akkor lehetséges, ha teljesülnek a BVKSZ 46. § (3) bekezdésében foglalt feltételek.

V. M/XV/2 Munkahelyi övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 42. § (3) bekezdése szerinti létesítmények közül energiatermelő és -átalakító építmények, valamint közforgalmú üzemanyagtöltő állomás építményei nem helyezhetők el.

(2) ^* 

(3) Az építési övezetre megállapított maximális építménymagasság műtárgyak és technológiai igény esetén túlléphető a BVKSZ 46. § (7) a) pontja mértékéig.

(4) Az építési helyen kívüli meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, de nem bővíthető.

(5) Az építési övezetben a maximális telekméret nincs korlátozva.

(6) ^* 

(7) ^* 

VI. L4/XV/5 Intenzív kertvárosias lakóövezet kiegészítő előírásai

(1) Az építési övezetben általában szabadonálló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, amely a kialakult állapotnak megfelelően lehet utcafronti szabadonálló is. Zártsorú beépítés nem engedélyezhető.

(2) Kialakult állapotnak megfelelően ikresen csatlakozó beépítési mód is engedélyezhető

- meglévő félikerház esetén,

- ha az érintett telkek szélessége kevesebb 16,0 m-nél.

(3) Ikresen csatlakozó beépítés esetén a kialakult állapotnak megfelelően utcafronti beépítés is engedélyezhető, egyébként az előkert mérete legalább 2,0 m, az oldalkert mérete legalább 3,0 m.

(4) A hátsókert általános mérete 8,0 m, a Közvágóhíd utca menti telkek hátsókertjeinek mérete 16,0 m. Ezektől eltérő értékeket a szabályozási terv jelöli.

(5) Az építési övezetben épület magastetővel építhető.

VII. IZ/XV/1 Nagy zöldfelületű intézmények övezete

Az építési övezet határértékei

minimális telekméret: 1000 m2,

építmény legnagyobb magassága: 20,0 m,

VIII. E-TG/XV Turisztikai erdőövezet

(1) Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. A beépítés módja: szabadonálló, a zöldfelület kötelezően erdősítés, fásítás formájában jelenjen meg.

(2) Az erdőtelepítés kivitelezését az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján lehet végezni.

(3) Az erdőtelepítés első kivitelét követően a földrészleteket erdő művelési ágba kell átvezetni, ezt követően az erdészeti hatóság előzetes engedélyéhez kötött minden területhasznosítás.

(4) Turisztikai erdő telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(5) Parkolóhelyek fásítottan, két gépjármű várakozóhelyenként 1-1 fa telepítésével, csak természetes anyagú burkolófelület alkalmazásával alakíthatók ki.

IX. E-VE/XV Véderdőövezet

(1) Az erdőtelepítés kivitelezését az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján lehet végezni.

(2) Az erdőtelepítés első kivitelét követően a földrészleteket erdő művelési ágba kell átvezetni, ezt követően az erdészeti hatóság előzetes engedélyéhez kötött minden területhasznosítás.

(3) Véderdő telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(4) Védő rendeltetésű erdőterületet a védelmi rendeltetés hatékonyságának fokozása végett jól záródó (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), vegyesen tű és lomblevelű növényfajokból álló zöldfelületként kell kialakítani.

X. Közlekedési területek és létesítmények

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A területet határoló közutak szabályozási szélessége a kialakult marad, kivéve a Közvágóhíd utcát, ahol a szabályozási szélesség a szabályozási terv szerint alakul.

(3) A Horváth Mihály utca Gubó utca és Közvágóhíd utca közötti szakasza közforgalom elől elzárt magánút. A magánút telkének legkisebb szélessége 10,0 méter.

(4) A járművek parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. A munkahelyi övezetekben a járművek rakodását és telken belüli megfordulást is biztosítani kell.

XI. Közművek

(1) ^*  A szabályozási tervvel érintett területen a további fejlesztések közműigényét a közműhálózatokról kell kielégíteni a BVKSZ 25. §-ában és a KVSZ-ben foglalt kivételekkel.

(2) ^* 

(3) Az építmények mértékadó tűzszakaszainak méreteitől függő oltóvíz ellátás biztosítását földfeletti tűzcsapokról kell megoldani a hatályos jogszabályok alapján.

(4) Az építmények tűzoltó gépjármű általi megközelítésére tűzoltási felvonulási út és terület biztosítása szükséges a hatályos jogszabályok alapján.

A zöldfelületre és környezeti feltételekre vonatkozó előírások

XII. A munkahelyi övezetekre (M/XV/2, és M/XV/3) vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek

(1) A munkahelyi területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják.

b) az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább egysoros fasor, alatta cserjesávval telepítendő.

c) a szabályozási terven „megtartandó fa” jellel lehatárolt növényegyedek védelmét biztosítani kell.

d) a 10 férőhelynél nagyobb parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

e) a nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. A műanyag gyepráccsal borított, füvesített parkolók területe a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50% mértékig vehető figyelembe, egyéb burkolat - pl. gyephézagos beton burkolat - a kötelező legkisebb zöldfelület számításába nem számítható bele.

f) ^* 

(2) ^*  A munkahelyi területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén üzemeltethetők:

a) meglévő létesítmények légszennyező anyag kibocsátása az egyes pontforrásokra tett alapbejelentés alapján a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértékeket nem haladhatja meg. Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben telepíthető, ha teljesülnek a hatályos jogszabályok szerinti kibocsátási határértékek.

b) a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének.

c) az építési övezetekben nem telepíthető védő övezetet igénylő tevékenység.

d) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek az építési övezetekben nem folytathatók.

e) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása (pl. a tárolt anyag felületének szükség szerinti nedvesítése, takarása) esetén folytathatók.

f) a feltárt és lehatárolt talaj- és talajvíz-szennyeződést meg kell szüntetni. Új épület építése, technológiák telepítése, áttelepítése, korszerűsítése kizárólag az érintett területen a talaj- és talajvíz-szennyezettség felszámolása, a kárelhárítás után végezhető.

g) talajszennyezést okozó tevékenységek - a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

h) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

i) az összegyűjtött csapadékvizek a Szilas-patakba csak a hatályos jogszabályok szerint tisztítottan vezethetők be.

j) az egyes tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

k) az építési övezetekben az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

XIII. Az intenzív kertvárosias lakóterületre (L4/XV/2) és a jelentős zöldfelületű intézményterületre (IZ/XV/1) vonatkozó zöldfelületi és környezeti feltételek

(1) Az építési övezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják.

b) ^* 

c) az intézményterületen és a szolgáltató, kereskedelmi vagy intézményi funkciójú lakóterületen felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

(2) Az építési övezetekben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) az építési övezetekben nem engedélyezhető a telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a hatályos jogszabályok szerinti telephely engedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység.

b) az építési övezetekben nem engedélyezhető védelmi övezetet igénylő tevékenység

c) diffúz légszennyezéssel járó, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek az övezetben nem folytathatók.

d) A munkahelyi területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a a hatályos jogszabályok vonatkozó határértékei teljesíthetők.

e) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők.

f) az összegyűjtött csapadékvizek a Szilas-patakba abban az esetben vezethetők, ha a hatályos jogszabályok előírásai teljesülnek.

g) az építési övezetekben veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők.

h)-i) ^* 

XIV. Egyéb rendelkezések

(1) ^*  A terület régészeti érdekű.

(2) A szabályozási tervvel érintett terület szomszédságában lévő 88311 hrsz-ú telken működő Rákospalotai Leánynevelő Intézet épületei országos műemléki védelem alatt állnak.

3/5A. melléklet

A SZILAS PATAK - RÉGIFÓTI ÚT - BELTERÜLETI HATÁR (98087 HRSZ) - FELSŐKERT UTCA (98108/1) - M3 AUTÓPÁLYA (98095/1) ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (PALOTA ÚJFALU) KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I.

(1) Az előírások területi hatálya a Bp. XV. kerület Szilas patak - Régifóti út - belterületi határ (98087 hrsz)- Felsőkert utca (98108/1) - M3 autópálya (981095/1) által határolt terület (továbbiakban: Palota Újfalu területe) a szabályozási tervlapon jelölt részére terjed ki.

(2) Az előírások a szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

II. ^*  Palota Újfalu területe kulturális örökségvédelemre vonatkozó rendelkezései

Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő a hatályos örökségvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni. A 90989 hrsz-ú ingatlanon műemléki védettségű épületek állnak, a szabályozási terven jelölt, a területtel közvetlenül határos ingatlanok, közterületrészek és közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védett épületek falai, homlokzati nyílások és ezek kőkeretei, a tetőforma (kontyolt nyeregtető) megőrzendők.

III. A telekalakításra vonatkozó rendelkezések

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott maximális telekméretig összevonhatók, minimális telekméretig megoszthatók.

(2) ^*  A szabályozási terven jelölttől eltérő telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változik az építési hely határa.

(3) Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátorállomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő stb.) részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) kialakítható. A telekalakításokhoz a térrajzon kívül a környezetet bemutató beépítési vázlat és a telekalakítás műszaki indoklása is szükséges.

IV. A közműellátására vonatkozó rendelkezések

(1) A szabályozással érintett beépítésre szánt területeket közterületeken, vagy közhasználatú területeken kiépített közművekkel kell ellátni, a fejlesztések közműigényét közműhálózatról kell kielégíteni. A vízhálózati kiviteli tervek elkészüléséig a tűzcsapok telepítési helyét az illetékes tűzoltó parancsnoksággal egyeztetni kell.

(2) A közművezetékek fektetésénél be kell tartani a hatályos szabványok által előírt telepítési és védőtávolságokat.

(3) Az érintésvédelem kialakítását a hatályos szabványok előírásai szerint kell készíteni.

(4) A villamos hálózat kiépítésénél a hatályos szabványok előírásait maradéktalanul be kell tartani.

(5) A kábelfektetésnél az egyéb közművektől a hatályos szabványban előírt távolságokat be kell tartani.

(6) A telkenkénti önálló áramszolgáltatói villamos fogyasztásmérést ki kell építeni.

(7) A távbeszélő és egyéb kommunikációs hálózat kiépítésénél a vonatkozó előírásokat, szabványokat be kell tartani.

(8) A közművek kivitelezését létesítési engedély alapján lehet megkezdeni.

(9) Az üzembe helyezéshez üzemeltetői engedélyeket kell beszerezni.

(10) ^* 

V. A közlekedési területeire és létesítményeire vonatkozó rendelkezések

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) ^* 

(3) A tervezett gyűjtőutak szabályozási szélessége 20,0 méter.

(4) A tervezett lakóutcák szabályozási szélessége minimum 12,0 méter.

(5) A terület létesítményeinek parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani (térszín alatti parkolóban, térszín feletti parkolóban, épületben). A rakodó járművek telekre történő behajtásán kívül a telken belüli megfordulást is biztosítani kell.

(6) A Mogyoród útja szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti, minimum 40 m.

(7) A Mogyoród útja érintett szakasza mentén távlatban, az út tervezett szerepkörének (forgalmi út) megfelelő kiépítés megvalósulásakor, kétoldali szervizutat kell kiépíteni. A szervizutat minimum 5 méter széles burkolattal kell megépíteni. A Mogyoród útja távlati szerepkörének megfelelő kiépítéséig a telekingatlanok közvetlenül csatlakozhatnak a Mogyoród útjához.

VI. Környezetvédelem

(1) A munkahelyi építési övezetben (MZ/XV) talajszennyezést okozó tevékenységek - a tevékenységtől függően - kizárólag víz- szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

(2) Az övezetben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a hatályos jogszabályok vonatkozó határértékei teljesíthetők.

(3) Az összegyűjtött csapadékvizek a Szilas-patakba abban az esetben vezethetők, ha a mindenkori hatályos jogszabályok előírásait teljesítik.

(4) A terület építési övezeteiben

a) ^*  új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben telepíthető, ha az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja,

b) ^*  az építési övezetben nem folytatható védő övezetet igénylő tevékenység,

c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem végezhetők,

d) diffuz légszennyezést okozó tevékenységek lakóterületeken nem folytathatók, a munkahelyi területeken kizárólag zárt térben végezhetők.

(5) A munkahelyi övezet (MZ/XV) területén

a) az egyes tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

b) az építési övezetekben az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

c) ^*  Palota Újfalu lakóterületén (L4/XV1) a veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag az alapintézmények számára kijelölt területen, kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén végezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások, stb.).

(6) ^* 

VII. Zöldfelületek

(1) A Palota Újfalu munkahelyi övezete (MZ/XV) területén

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják.

b) . A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, az előkert kivételével többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

c) a parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

d) ^* 

(2) Palota Újfalu lakóterületén (L4/XV/1)

a) az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák. Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 2/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) vagy kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

b) ^* 

c) a szolgáltató, kereskedelmi vagy intézményi funkciójú területeken felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

d) a nagyobb zöldfelületi borítottság elérése érdekében a c) bekezdés szerinti területeken javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása. A gyepráccsal borított terület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb burkolt felület - pl. gyephézagos betonburkolat, kavics stb. - a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

e) az építési övezetben található utak kiépítése esetén az utak mentén legalább egy oldalon egységes - azonos fajú és korú egyedekből álló - fasor telepítendő. A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják.

VIII. Az intenzív kertvárosias lakóterület (L4/XV/1) előírásai

(1) Zártsorú beépítés a szabályozási tervben jelölt helyen lehetséges, az építési övezetre vonatkozó összes határérték betartása mellett.

(2) ^* 

(3) Zártsorú beépítés esetén a szomszédos épületek végleges kiépítésre vonatkozó csatlakozó homlokzatmagassága és párkánymagassága közötti eltérés nem lehet nagyobb 1,5 m-nél.

(4) ^*  A zártsorú ill. hézagosan zártsorú beépítésre kijelölt területen oldalhatáron álló és szabadonálló új épület telepíthető abban az esetben, ha az a végleges zártsorú beépítés egy lehetséges üteme.

(5) A lakófunkciójú területeken az előkert mértéke 6,0 m, a hátsókert mértéke 8,0 m, - szabadonálló beépítés és hézagosan zártsorú beépítés esetén az oldalkert mértéke 3,0 m. Ettől eltérő méreteket a szabályozási terv tartalmazza.

(6) Az alapintézmények számára kijelölt területen az egészségügyi-, szociális- és gyermekintézményeket a lakófunkciójú területek felőli oldalon lehet elhelyezni. Az ilyen funkciójú létesítmények a Mogyoród útja és a Mogyoród útját a Felsőkert útjával összekötő út szabályozási vonalától legalább 40 m-re helyezkedjenek el.

(7) Az alapintézmények számára kijelölt területen a beépítés módja: szabadonálló.

(8) Az alapintézmények számára kijelölt területen épülő alapfokú egészségügyi- (bölcsőde) és oktatási (óvoda, iskola) gyermekintézmények építési telkén max. 35% beépítési mértékkel létesíthető épület, a fennmaradó területen legalább 50% mértékig játszó-, sportudvart, nyitott sportpályát, kertfelületet kell létrehozni.

(9) ^* 

(10) A járműtárolást telken belül a fő rendeltetés szerinti épületben, önálló épületben az előkertben és a hátsókertben valamint terepszinten kialakított parkolóban kell megoldani.

IX. Palota Újfalu nagy zöldfelületet igénylő munkahelyi övezetei előírásai (MZ/XV)

(1) Az építési övezetben nem létesíthető közforgalmú üzemanyagtöltő állomás.

(2) Az építési övezetre megállapított maximális építménymagasság műtárgyak és technológiai igény esetén túlléphető, de az érintett létesítmény homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 27,0 m-t.

(3) Az elő-, oldal- és hátsókert mértékeit a szabályozási terv tartalmazza.

(4) Bármely építmény (portaépület és közműlétesítmény kivételével) csak az építési határvonalon belül, az építési helyen helyezhető el a KVSZ -ben meghatározott maximális beépíthetőség mértékéig. Az építési helyen több épület is elhelyezhető.

(5) Az építési övezetben a maximális telekméret nincs korlátozva.

(6) ^* 

(7) ^* 

X. Palota Újfalu Közkertek (Z-KK/XV) övezete előírásai

(1) Új zöldterület kialakítása, ill. meglévő zöldterület átépítése kizárólag kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(2) Kegyeleti hely, templom építése esetén telek alakítható az alábbi jellemzőkkel

a) telekméret: 2000 m2

b) maximális telekméret: 4000 m2

c) minimális a beépítés módja: szabadonálló

d) a telek legkisebb szélessége: 30 m.

e) a maximális beépítés: 40%

f) építmény legnagyobb magassága: 20 m

g) minimális zöldfelület: 50%.

(3) A telek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyepszint) növényzet a zöldfelülettel fedett területek legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(4) Az övezetben terepszint alatti önálló létesítmény nem helyezhető el.

(5) Szilárd burkolat a zöldterület legfeljebb 30%-át boríthatja.

(6) Felszíni parkolót kizárólag a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése céljából szabad létesíteni. 4 gépjárműállásnál nagyobb terepszinti parkolók építése kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhető. Javasolt a felszíni parkolók gyeprácskővel történő borítása.

(7)-(8) ^* 

(9) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(10) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

XI. Palota Újfalu Turisztikai erdőövezet (E-TG/XV/1) övezete előírásai

(1) Turisztikai rendeltetésű erdőterületen az épületek legalább 10 ha (10.000m2) nagyságú telken, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhetők el. Az épületek bruttó beépített területe egyenként a 300 m2-t nem haladhatja meg. Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. A beépítés módja: szabadonálló, a zöldfelület legkisebb mértéke 95%, amely kötelezően erdősítés, fásítás formájában jelenjen meg.

(2) A létesítmények rendeltetése:

- az erdő rendeltetésének megfelelő fenntartásához, biztonsági okból szükséges épületek és építmények

- szabadidő eltöltését, turizmust, testedzést, pihenést, ismeretterjesztést szolgáló építmények, létesítmények,

- vendéglátó-épület

- közlekedési létesítmények

- távvezetékek.

(3) Az erdőtelepítés kivitelezését az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján lehet végezni.

(4) Az erdőtelepítés első kivitelét követően a földrészleteket erdő művelési ágba kell átvezetni, ezt követően az erdészeti hatóság előzetes engedélyéhez kötött minden területhasznosítás.

(5) Turisztikai erdő telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(6) Az övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telekterület csak közlekedési célra, valamint a műemléki védettségű Liva-malom számára a szabályozási tervlapon jelölt módon alakítható ki.

(7) Parkolóhelyek csak terepszinten, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, fásítottan, két gépjármű várakozóhelyenként 1-1 fa telepítésével, csak természetes anyagú burkolófelület alkalmazásával.

(8) Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. A beépítés módja: szabadonálló, a zöldfelület kötelezően erdősítés, fásítás formájában jelenjen meg.

(9) Az erdőtelepítés kivitelezését az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján lehet végezni.

(10) Az erdőtelepítés első kivitelét követően a földrészleteket erdő művelési ágba kell átvezetni, ezt követően az erdészeti hatóság előzetes engedélyéhez kötött minden területhasznosítás.

(11) Turisztikai erdő telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(12) Parkolóhelyek fásítottan, két gépjármű várakozóhelyenként 1-1 fa telepítésével, csak természetes anyagú burkolófelület alkalmazásával alakíthatók ki.

XII. Palota Újfalu Véderdőövezet E-VE/XV/1 előírásai

(1) Az övezet határértékei:

- beépítés módja: szabadonálló

- minimális telekméret: 10000 m2

- maximális építménymagasság: 4,5 m

- a zöldfelület legkisebb mértéke 95%, amely kötelezően erdősítés, fásítás formájában jelenjen meg.

(2) Az erdőtelepítés kivitelezését az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján lehet végezni.

(3) Az erdőtelepítés első kivitelét követően a földrészleteket erdő művelési ágba kell átvezetni, ezt követően az erdészeti hatóság előzetes engedélyéhez kötött minden területhasznosítás.

(4) Véderdő telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(5) Védő rendeltetésű erdőterületet a védelmi rendeltetés hatékonyságának fokozása végett jól záródó (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), vegyesen tű és lomblevelű növényfajokból álló zöldfelületként kell kialakítani.

(6) Védő rendeltetésű erdőterületen fa kizárólag akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

(7) Az övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telekterület csak közlekedési célra és közműlétesítmény céljára alakítható ki.

(8) Parkolóhelyek csak terepszinten, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, fásítottan, két gépjármű várakozóhelyenként 1-1 fa telepítésével, csak természetes anyagú burkolófelület alkalmazásával.

XIII. Egyéb rendelkezések

A Mogyoród útja és az M3 autópálya találkozásánál lévő (98113/1 hrsz.) a Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint Z-EZ Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelületek keretövezetből, Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek MZ keretövezetbe, valamint a lakóterülethez kapcsolódó (98088, 98089, 98090, 98094 hrsz.) Intenzív kertvárosias lakóterület L4 keretövezetből Közkert Z-KK keretövezetbe átsorolásra kerülő területek előírásai a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése Településszerkezeti Terv módosításra, ill. a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) keretövezet átsorolásra vonatkozó rendeletének hatályba lépését követően lépnek hatályba.

3/6A. melléklet

A XV. KERÜLET RÁKOS ÚT ÉS A SZENTMIHÁLYI ÚT MENTI KISVÁROSIAS ZÁRTSORÚ LAKÓTERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I.

(1) Az előírások hatálya a XV. ker. Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterület szabályozási terven jelölt területére terjed ki.

(2) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

II.

(1) Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterület telekalakításra vonatkozó rendelkezései:

a) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott maximális telekméretig összevonhatók, minimális telekméretig megoszthatók, megosztás esetén a kialakuló telkek szélessége nem lehet kisebb 16 m-nél.

b) Telekalakítási eljárásban - jelen szabályozási terv módosítása nélkül - engedélyezhetők a KVSZ 7. § (2) a) - e) pontjaiban felsorolt telekrendezések.

c) ^*  A telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változik az építési hely határa.

III.

(1) A zöldfelületek kialakítása során részben honos, a speciális környezeti feltételeket kedvelő fajokat kell használni a várostűrő fajok mellett. A zöldfelületeket a természeti feltételeknek megfelelően, a természeti értékek megóvásával kell megvalósítani.

(2) Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterületen:

a) A Rákos út és a Szentmihályi út fasorai felújítandók.

b) A lakóutak mentén egységes - azonos fajú és korú - egyedekből álló kétoldali fasor telepítendő.

IV.

(1) Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterületen talajszennyezés veszélyével járó tevékenység - a tevékenységtől függően - kizárólag víz-, ill. szénhidrogénzáró aljzaton végezhető.

(2) Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterületen

a) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők.

b) kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó jogszabályok határértékei teljesíthetők.

c) épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

d) ^*  feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.

(3) Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterületen

a létesítmények, technológiák üzemeltetése során a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó, az MSZ 21854-1990 szabvány szerinti környezeti levegőminőségre vonatkozó előírásoknak, határértékeknek teljesülniük kell.

kizárólag olyan tevékenységek, technológiák alkalmazhatók, amelyek során teljesíthetők a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett szennyező anyag kibocsátási határértékek. A pontforrás(ok) magassága az építési övezetben megengedett gerincmagasságoknál legfeljebb 1,5 m-rel lehet magasabb.

diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

(4) Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterületen

a) települési szilárd hulladéknak minősülő hulladékok gyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása a hatályos jogszabályok előírásai szerint történhet.

b) a veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők.

(5) Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterületen

a) ^*  a Szentmihályi út, Szerencs utca és a Rákos út mentén új lakóépületek építése esetén szakági tervként akusztikai szakvélemény készítése szükséges.

b) ^* 

V.

Rákos út - Szerencs utca - Beller Imre utca - Dobó utca - Régi Palotai utca - Régi tér - Palotás utca által bezárt terület, valamint a Rákos út, Szentmihályi út, Arany János utca és a Szerencs utca menti kisvárosias zártsorú lakóterületen

a) Az egyes telkeken legalább 25% zöldfelületi borítottságot kell biztosítani.

b) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep-, cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c) A kereskedelmi ill. szolgáltató, intézményi tevékenységgel hasznosított lakóterületeken a felszíni parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése érdekében javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.

d) Új intézmények kialakítása ill. meglévő intézménykert átépítése kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

VI.

(1) Az építési övezetben a lakóterületekre a BVKSZ 24. § (3)-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 4000 m2-t.

(3) ^* 

(4) Az építési övezetben az építési telkeket - az Oroszlán utca szabályozási terven jelölt szakaszát, valamint a (16) bek. e) pontjában szereplő létesítmény területét kivéve zártsorú illetve hézagosan zártsorú építési mód szerint kell beépíteni, de zártudvaros beépítési mód nem alkalmazható.

(5) ^*  A zártsorú ill. hézagosan zártsorú beépítésre kijelölt területen oldalhatáron álló és szabadonálló új épület telepíthető abban az esetben, ha az a végleges zártsorú beépítés egy lehetséges üteme.

(6) ^*  A meglévő lakóépületek felújíthatók, komfortossá tehetők, de épületbővítés és új épület építése esetén az építési övezetre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(7) Az építési hely határát a szabályozási terv tartalmazza. Az épületek elhelyezése utcafrontos és előkertes lehet. A kötelező utcafronti elhelyezést a szabályozási terv tartalmazza.

(8) Az építési hely határát új építmények és épületek elhelyezése esetén kell figyelembe venni. Az építési helyen kívüli meglévő építmények és épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

(9) Bármely építmény (portaépület és közműlétesítmény kivételével) csak az építési határvonalon belül, az építési helyen helyezhető el a (2) bekezdés 2. sz. táblázatában meghatározott maximális beépíthetőség mértékéig.

(10) L2/A/XV/1 építési övezet területére vonatkozó egyéb szabályok az alábbiak:

a beépítés módja: utcafronti zártsorú, előkertes zártsorú, hézagosan zártsorú

építmény legnagyobb magassága: (2) bekezdés 2. sz. táblázatában meghatározottól eltérő méreteket a szabályozási terv tartalmazza.

Az építmények legkisebb magassága: 6 m

(11) ^* 

(12) A Rákos út menti területek szabályozása

a) A Rákos út városkép szempontjából kiemelt útvonal, ezért

aa) ^* 

ab) Az épületek közterületről látható homlokzatán közművezeték nem létesíthető.

ac) A közterület felőli homlokzaton légkondicionáló berendezés kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető akkor sem, ha az épület előkerttel csatlakozik a közterülethez.

ad) ^* 

b) A Rákos út páros oldalán a Wesselényi utca és a Fogat utca közötti szakaszon a kötelező építési vonalat a szabályozási terv tartalmazza.

c) A Rákos út páratlan oldalán, valamint a páros oldal csatlakozó utcáiban előkertes zártsorú beépítés esetén az előkert maximális mértéke 5,0 m, minimális mértéke 2,5 m.

d) Az oldal- és hátsókertek méretét a szabályozási terv tartalmazza. Amennyiben a telek formája miatt a hátsókert mérete nem állapítható meg egyértelműen, minimális hátsókertként a területre meghatározott maximális építménymagasságot, valamint a minimális zöldfelület mértékét kell figyelembe venni. Hézagosan zártsorú beépítés esetén az oldalkert mérete minimum 3,0 m.

e) A 86683 hrsz. alatti egészségügyi intézmény telkének a beépítését a szabályozási terv tartalmazza. Az intézmény bővítése esetén az új építmény vagy épületrész magassága nem lehet nagyobb a meglévő legmagasabb épület magasságánál. A beépítés módja szabadonálló vagy utcafronti szabadonálló. Az oldalkertek méreteit a szabályozási terv tartalmazza. Az OTÉK szerinti parkolóhely-számot telken belül kell biztosítani.

(13) A Szerencs utca menti területek szabályozása

a) A Szerencs utca felőli kötelező előkert legkisebb mértéke 6,0 m, ettől maximum 2,5 m-el szabad eltérni. A csatlakozó utcák felé létesítendő előkert mértéke nem lehet kisebb 2,5 m-nél, nagyobb 5 m-nél.

b) A hátsókert mértékét a szabályozási terv tartalmazza, általában minimum 9,0 m, a Palánk utca és a Beller Imre utca közötti telek esetében minimum 6,0 m.

c) Az oldalkert méretét a szabályozási terv tartalmazza, mérete általában és hézagosan zártsorú beépítés esetén minimum 3,0 m.

d) A legnagyobb építménymagasság az Oroszlán utca és a Beller Imre utca közötti szakaszon 7,5 m.

(14) Az Arany János utca menti területek szabályozása

a) Az előkertes beépítés esetén az előkert maximális mértéke 6,0 m, minimális mértéke 2,5 m.

b) A hátsókert mértékét a szabályozási terv tartalmazza, általában minimum 9,0 m, a Palánk utca és a Beller Imre utca közötti szakaszon minimum 6,0 m.

c) Az oldalkert méretét a szabályozási terv tartalmazza, mérete általában és hézagosan zártsorú beépítés esetén minimum 3,0 m,

d) A legnagyobb építménymagasság az Oroszlán utca és a Beller Imre utca közötti szakaszon 7,5 m.

(15) A Szentmihályi út menti területek szabályozása

a) A Szentmihályi út felőli kötelező előkert legkisebb mértéke 6,0 m, ettől maximum 2,5 m-el szabad eltérni. A csatlakozó utcák felé létesítendő előkert mértéke nem lehet kisebb 2,5 m-nél, nagyobb 5 m-nél. Az előkertek méretét a szabályozási terv tartalmazza.

b) A hátsókert mértékét a szabályozási terv tartalmazza, általában minimum 9,0 m.

c) Az oldalkert méretét a szabályozási terv tartalmazza, mérete általában és hézagosan zártsorú beépítés esetén minimum 3,0 m.

(16) A Beller Imre utca - Szerencs utca - Rákos út - Palotás utca - Régi tér - Oroszlán utca - Régi Palotai utca - Dobó utca által határolt terület részletes szabályozását, az előzőekben már szabályozott Rákos út menti, Szerencs utca menti és Arany János utca menti ingatlanok kivételével, a szabályozási terv tartalmazza.

a) A szabályozási terven külön jelölt területen az építmények legnagyobb magassága 6,0 m.

b) A Beller Imre utca mentén az építmények legnagyobb magassága 7,5 m.

c) A Kinizsi utca páratlan oldalán a Rädda Barnen utca - Régi tér közötti szakaszon minimum 3,0 m kötelező előkert biztosítása szükséges, az eltérés nem lehet nagyobb 1,5 m-nél.

d) Az Oroszlán utca páratlan oldalán a Szerencs utca és a Rädda Barnen utca közötti szakaszon minimum 6,0 m kötelező előkert biztosítása szükséges, az eltérés nem lehet nagyobb 2,0 m-nél.

e) Az Oroszlán utca páratlan oldalán a Rädda Barnen utca és a Régi Palotai utca közötti szakaszon lévő ingatlanok beépítésének szabályozását a szabályozási terv tartalmazza.

f) Előkertes beépítés esetén az előkert maximális mértéke 5,0 m, minimális mértéke 2,0 m.

g) A hátsókert mértékét a szabályozási terv tartalmazza, általában a területre előírt maximális építménymagassággal egyezik meg.

h) Az oldalkert méretét a szabályozási terv tartalmazza, mérete általában és hézagosan zártsorú beépítés esetén minimum 3,0 m.

(17) Az építési övezetben az épületek homlokzattagolási lehetőségének érdekében lépcsők, bejáratok, előtetők, egyéb motívumok max. 10 m2-ig az építési hely határvonalától - telekhatáron belül - kiugorhatnak.

(18) ^* 

(19) ^* 

VII.

A Rákos út 71-75. sz. alatti Fővárosi Közgyűlés által többször módosított 54/1993. (1994. II. 1.) sz. rendelete alapján védett református templom telkére (hrsz.: 86682) vonatkozóan az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) A kialakult telek nem osztható meg.

b) A telken új épületet elhelyezni nem szabad.

c) ^* 

d) A területen játszókert nem alakítható ki.

e) Új zöldterület kialakítása, ill. meglévő zöldterület átépítése kizárólag kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

f) A telek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyepszint) növényzet a zöldfelülettel fedett területek legfeljebb 1/3-át boríthatja.

g) ^*  A telken meglévő épületek átépítése, bővítése esetén a zöldterület növényzetének védelme érdekében az építéssel érintett területekre favédelmi terv készítendő.

h) A zöldterületen terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.

i) Felszíni parkolót kizárólag a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló férőhelyek elhelyezése céljából szabad létesíteni. 4 gépjárműállásnál nagyobb terepszinti parkolók építése kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhető. Javasolt a felszíni parkolók gyeprács-kővel történő borítása.

j) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

k) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

l) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

m) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

3/7A. melléklet

A XV. KERÜLET ÚJPALOTAI LAKÓTELEP KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I.

(1) ^*  Az előírások hatálya a Bp. Főváros XV. ker. Bánkút utca - Sárfű utca - Szentmihályi út - 91104 hrsz-ú terület - a 91158/1 hrsz-ú közterület DK-i és D-i D-i telekhatára - a 91158/18 hrsz-ú út - Madách utca - Késmárk utca - a 83162/3 hrsz-ú terület - a 83162/2 hrsz-ú terület (Adria utca) - 83162/1 hrsz-ú terület - Lőcsevár utca K-i telekhatára - a Körvasútsor - Drégelyvár utca - Apolló utca - (83306) hrsz-ú közterület - Madách utca - Nyírpalota utca - Legénybíró utca - Zsókavár utca - Nyírpalota utca - Páskomliget utca által bezárt területre (továbbiakban: Újpalotai lakótelep) terjed ki.

(2) Az előírások a szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

II. A telekalakításra vonatkozó rendelkezések:

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott maximális telekméretig összevonhatók, minimális telekméretig megoszthatók.

(2) Telekalakítási eljárásban - jelen szabályozási terv módosítása nélkül - engedélyezhetők a KVSZ - ben felsorolt telekrendezések.

(3) ^*  A telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változik az építési hely határa.

(4) Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátorállomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő stb.) részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) kialakítható. A telekalakításokhoz a térrajzon kívül a környezetet bemutató beépítési vázlat és a telekalakítás műszaki indoklása is szükséges.

(5) A tervezési területen irányadó határvonallal jelölt helyeken dombgarázsok számára telkek alakíthatók.

III.

A dombgarázsok és a mélygarázsok területét be kell kapcsolni az elektromos-, víz-, csatornahálózatba.

IV.

Az Újpalotai lakótelep területén található utak átépítése esetén, az utak mentén legalább egy oldalon egységes - azonos fajú és korú egyedekből álló - fasor telepítendő.

V.

(1) Az Újpalotai lakótelep területén talajszennyezés veszélyével járó tevékenység - a tevékenységtől függően - kizárólag víz-, ill. szénhidrogénzáró aljzaton végezhető.

(2) Az Újpalotai lakótelep területén

a) kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek teljesíthetők.

b) épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

c) ^*  feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.

(3) Az Újpalotai lakótelep területén

a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó, az MSZ 21854-1990 szabvány szerinti határértékeket nem haladhatja meg. A pontforrás magassága az övezetben megengedett gerincmagasságoknál legfeljebb 1,5 m-rel lehet magasabb.

b) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

(4) Az Újpalotai lakótelep területén a veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők.

(5) Az Újpalotai lakótelep területén

a) ^* 

b) ^* 

c) ^* 

(6) ^* 

VI. ^* 

Az Újpalotai lakótelep beépítésre szánt területei zöldfelületekre vonatkozó rendelkezései:

(1) ^*  A zöldterületek átépítése, közutak, gyalogutak, gépjárművárakozó-helyek kialakítása, épületek, építmények elhelyezése esetén a zöldterület növényzetének védelme érdekében az építéssel érintett területekre az építkezés megkezdése előtt favédelmi terv készítendő.

(2)-(5) ^* 

(6) Az egyes telkek és lakóterületi egységek 35% zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyepszint) növényzet a zöldfelülettel borított terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(7) Új intézménykert (óvodák, iskolák stb. kertje) kialakítása, meglévő intézménykert átépítése kertépítészeti terv alapján történhet (a kertépítészeti tervnek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finom tereprendezési tervet, kitűzési tervet, költségvetési tervet és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia).

(8) A felszíni parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

(9) A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése érdekében a parkolókat gyepráccsal kell borítani. A gyepráccsal borított terület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb burkolt felület - gyephézagos betonburkolat, kavics stb. - a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

(10) A sorgarázsok tetőkertjének legalább felét legalább kétszintű (gyep- és cserjeszint) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A sorgarázsok tetőkerti zöldfelülete a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 75%-kal vehető figyelembe.

(11) A mélygarázs tetőkerti zöldfelülete a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 1,5 m feletti földborítás esetén 85%-kal, 2,0 m feletti földborítás esetén 100%-kal vehető figyelembe.

(12) A zöldfelületek folyamatos fenntartásáról a telek tulajdonosának vagy kezelőjének gondoskodnia kell.

VII. ^* 

(1) ^* 

(2) A minimális telekméretet meghaladó telken maximum 3 épület helyezhető el a (1) bekezdés előírásainak betartása mellett.

(3) Az építési helyen kívüli meglévő építmények és épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

(4) Az építési övezetben a lakóterületekre a BVKSZ 24. § (3)-ban meghatározott funkciójú épületek közül új lakóépület és parkolóház nem helyezhetők el.

(5) Az építési övezetben a lebontott lakóépület helyén legfeljebb ugyanolyan beépített alapterületű, szintszámú és lakásmennyiségű épület építhető. Az építési hely a telek volt beépített területe.

(6) ^*  Az építési övezet lakóépületei magas tetővel elláthatók.

(7) A szabályozási terven jelölt lakóparkokban (Nádastó park, Kőrakás park, Páskompark) F+3 szintű épületei tetőterében új lakások kialakíthatók.

(8) A szabályozási terven jelölt F+4 szintű épületek tetőterében új lakások nem alakíthatók ki, de az alatta lévő lakások bővítésére figyelembe vehetők.

(9) Az F+4 szintszámúnál magasabb lakóépületek tetőterei nem használhatók fel olyan funkcióra, amely az OTÉK. alapján parkolási igénnyel járnak.

(10) ^* 

(11) ^*  Az építési övezetben - az L7/XV/INT övezet kivételével - meglévő nem lakófunkciójú, intézményi létesítmények funkcióváltása, átalakítása, bővítése, vagy új létesítmény építése esetén az alábbi szabályokat kell betartani:

minimális telekméret:	1000 m2
maximális telekméret:	20000 m2
a beépítés módja:	szabadonálló
a maximális beépítés:	45%
a maximális szintterület mutató:	2,0 m2/m2
építmény legnagyobb magassága:	16,0 m
építmény legkisebb magassága:	4,5 m
minimális zöldfelület:	35%.

(12) ^* 

(13) Az úszótelkeken lévő intézmények bontása esetén az építési hely a telek volt beépített területe. Új épület a (11) bekezdésben meghatározott szabályok és egyéb övezeti paraméterek betartása mellett építhető.

(14) Az intézményi funkciójú létesítmények parkolási igényét telken belül kell kielégíteni.

(15) Azon intézmények és lakóépületek részére, amelyeknek a járműtárolási igénye a kialakult helyzet miatt telken belül nem biztosítható, a szabályozási terven

- dombgarázsok

- mélygarázsok

kerültek kijelölésre.

(16) Az építési övezetben a dombgarázsok telkének irányadó határvonalát a szabályozási terv jelöli.

(17) A dombgarázsok telkének beépítésére az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) a telket lekeríteni nem szabad,

b) a földtakarás mértéke legalább 1,0 m legyen,

c) a földbesüllyesztés mértéke legalább 1,0 m legyen,

d) ^* 

(18) A mélygarázsok csak a szabályozási terven jelölt helyen alakíthatók ki, a határvonal a maximális területet jelöli. A maximális férőhelyszámot, a megközelítés módját a szabályozási terv tartalmazza.

(19) A mélygarázsok beépítésére az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) a maximális szintterületi mutató 1,0 m2/m2

b) a létesítmény zöldfelületet érintő tetőfödéme fölött fák telepítésére is alkalmas, legalább 1,5 m vastag termőréteget kell teríteni és tetőkertet kell kialakítani és fenntartani.

(20) ^* 

(21) ^*  Az L7/XV/INT építési övezet területén elhelyezhetők a közintézmények épületei, igazgatási-, szálláshely-szolgáltató-, a kialakult állapotot meg nem haladó szintterületű kereskedelmi épületek, valamint a felsorolt tevékenységeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek.

(22) ^*  Az L7/XV/INT építési övezeten belül a 91158/53 és a 91158/54 hrsz.-ú telkek területe régészeti érdekű terület. A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a tervezési területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére - a Budapesti Történeti Múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal.

VIII. ^* 

Az Újpalotai lakótelep területén közlekedési célú közterületein új üzemanyagtöltő állomás és új kocsimosó részére telek nem alakítható ki.

IX. ^* 

Az Újpalotai lakótelep területén közlekedési célú építmények elhelyezésére szolgáló övezetben új telek nem alakítható ki.

X. ^*  Az Újpalotai lakótelep területén fásított köztér övezet előírásai

(1) Új telek nem alakítható ki.

(2) Terepszint alatti építmény, mélygarázs nem helyezhető el.

(3) ^*  Közterületi pavilon, telefonfülke, illemhely létesítésénél a köztárgyak elhelyezésének módját és feltételeit, a burkolt felületeket, a zöldfelületek növényállományát és kialakításuk módját is tartalmazó kertépítészeti tervben kell meghatározni.

(4) Legalább 50% zöldfelületi borítottságot kell biztosítani.

(5) Szilárd burkolat a zöldterület legfeljebb 30%-át boríthatja.

(6) A parkolók építése kizárólag fásítva, 4 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhető, gyeprács borítással.

XI. ^*  Az Újpalotai lakótelep területén közkertek övezet előírásai

(1) Templom, kegyeleti-, vagy emlékhely építése esetén telek alakítható ki az alábbi jellemzőkkel

a) minimális telekméret: 5000 m2

b) maximális telekméret: 15000 m2

c) a beépítés módja: szabadonálló

d) a telek legkisebb szélessége: 60 m.

e) minimális zöldfelület: 60%.

(2) A telek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyepszint) növényzet a zöldfelülettel fedett területek legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(3) Az övezetben terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.

XII. ^*  Az Újpalotai lakótelep területén közparkok övezet előírásai

(1) Csak a szabályozási terven jelölt telkek alakíthatók ki.

(2) ^* 

(3) A legkisebb kialakítható telek mérete 2000 m2.

(4) A Kőrakáspark zajvédelmét is szolgáló dombgarázsok részére a szabályozási terven irányadó határvonallal jelölt területen telkek alakíthatók.

(5) A dombgarázsok telkének beépítését a 8. (17) és (20) alapján kell végrehajtani.

(6) A zöldfelülettel borított területek legalább felét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett területek legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(7) A KSZT-ben „védett közpark” jellel lehatárolt zöldterület növényzete megtartandó, védelmét biztosítani kell.

XIII. ^*  Az Újpalotai lakótelep területén egyéb közhasználatra nem szánt zöldövezet előírásai

(1) Az övezetben 70% minimális zöldfelületi borítottságot kell biztosítani.

(2) A „védett fasor” védelmét biztosítani kell.

(3) Az övezetben kialakításra kerülő felszíni parkolók gyepráccsal alakítandók ki. A műanyag gyepráccsal borított, füvesített parkolók területe a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb burkolat - gyephézagos beton, kavics stb. - a legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

(4) Az övezetben felszíni parkolók kialakításához a terület szélein legalább 5 m széles sáv - kivéve a kialakításra kerülő be- és kihajtók területét - nem vehető igénybe.

XIV. ^*  Az Újpalotai lakótelep területén véderdőövezet előírásai

(1) A dombgarázsok részére a szabályozási terv szerinti területen irányadó határvonallal jelölt telkek kialakíthatók.

(2) A dombgarázsok telkének beépítését a VIII.. (17) és (20) alapján kell végrehajtani.

3/8A. melléklet

A XV. KERÜLET SZTÁRAI MIHÁLY TÉR KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I.

(1) Az előírások hatálya kiterjed a XV. kerület, Pestújhelyi út - Apolló utca - (82493) hrsz.-ú ingatlan - Neptun utca által határolt területre (Sztárai Mihály térre).

(2) Az előírások szabályozási tervlappal együtt kell alkalmazni.

II. Beépítésre vonatkozó előírások

Kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem létesíthető.

(1) A területen a melléképítmények közül:

közmű-becsatlakozási műtárgy,

terepszinttől 1 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz,

előlépcső helyezhető el.

(2) További előírások:

a) ^* 

b) Maximum egy szint létesíthető terepszint alatt a telekre vonatkozó beépítettség megengedett legnagyobb beépítési mértékével (40%) egyező mértékben.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

d) Az épületeket magas tetős kialakítással kell létrehozni.

e)-f) ^* 

g) A bontásra jelölt épületen és pavilonon csak állagmegóvásra és életveszély elhárítására irányuló építési munkák végezhetők az új épület elhelyezéséig, illetve a meglévő, megmaradó épület bővítéséig, azzal egy időben a bontást el kell végezni, de legkésőbb annak használatbavételi eljárásának megindításáig.

h) Bármilyen földmunkával járó beruházás, tereprendezés munkái során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot.

III. ^*  Közlekedési területek előírásai

(1) A közterületek számára a szabályozási tervlapon ábrázolt szabályozási szélességek (meglévő telekhatárok) megtartandók.

(2) Új épület, önálló rendeltetési egységek létesítése, illetve a meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek átépítése, bővítése esetén az OTÉK szerint előírt gépkocsi elhelyezést telken belül kell biztosítani elsősorban mélygarázsban, illetve felszíni várakozóhelyeken (parkoló).

(3) A felszíni parkolók kialakításakor a BVKSZ 3. § (5) bekezdése szerint a gyeprácsos parkoló területe a kötelező legkisebb zöldfelület 1/3-át nem haladhatja meg.

(4) A telken belüli parkolók megközelítését és elhagyásának lehetőségét a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével, úgy kell kialakítani, hogy az a környező utcák, utak forgalmát ne akadályozza.

(5) A 82492/2 hrsz.-ú ingatlan meglévő beépítésének megtartása esetén a telken maximum 12 gépjármű parkolóhely alakítható ki. A parkolóhely számhoz mérten kell az épület rendeltetését meghatározni.

(6) A Pestújhelyi út, Apolló utca gyűjtőutak felé új útcsatlakozás vagy kapubehajtó az „Útcsatlakozások ideiglenes műszaki irányelvei”-ben foglaltak szerint alakítható ki.

(7) Az autóbusz közlekedés megállóhelyeit öbölben kell elhelyezni, hozzávezető járda kiépítésével.

IV. ^*  Környezetvédelem

(1) Zaj- és rezgés elleni védelem

a) A rendelet területi hatálya alá tartozó terület zajvédelmi szempontból „ vegyes terület „, melyen a zaj- és rezgésterhelési határértékeket a hatályos jogszabályok alapján kell biztosítani..

b) ^* 

c) Közlekedési zajjal szennyezett területen az új épületek építése és a meglévő épületeken végzett építési tevékenység során a passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülését segítik.

d) Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.

(2) Levegőminőség védelem

a) A levegő védelmével kapcsolatos légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell betartani..

b) A lakosságot zavaró, illetve bűzhatással járó tevékenységet tilos engedélyezni.

(3) Talaj- és felszín alatti vízminőség védelem

a) A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

b) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

c) A parkolás térszín alatti megoldása esetén a talajvízáramlást, szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

(4) Hulladékkezelés

a) A tervezési területen minden keletkező kommunális hulladékot ellenőrzött módon és korszerű műszaki színvonalon kell gyűjteni, szállítani a hulladékgazdálkodásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint.

V. ^*  Zöldfelületek

(1) ^*  A tér lekerítésére csak élősövény alkalmazható, kerítéssel nem lehet a telkeket körülhatárolni.

(2) A területen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.

(3) Az előkertet összefüggő zöldfelületként kell kialakítani, kivéve az ingatlan megközelítéséhez igénybevett területrészeket.

(4) ^*  A telkek be nem épített és közlekedésre igénybe nem vett részét összefüggő háromszintű zöldfelületként, az építési övezetben meghatározott zöldfelületi minimum értékek betartása mellett kell kialakítani.

(5) A zöldfelületek kialakítása során részben honos, a speciális környezeti feltételeket kedvelő fajokat kell használni a várostűrő fajok mellett.

VI. ^*  Közműellátás

(1) Javasolt az újonnan létesítendő közműlétesítmények térszín alatti elhelyezése.

(2) A szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Az 1200 - 1800 l/p oltóvízigény biztosításához 1 db földfeletti tűzcsapot kell telepíteni az Apolló utcai NA 100-as vezetékre a Pestújhelyi út saroknál, a megrendelő költségére.

(3) Többlet csapadékvíz csak a Körvasút sori tehermentesítő gyűjtővezeték (Pestújhelyi út - Drégelyvár u. között) megvalósítását követően vezethető el a területről.

(4) A területen az α=0,5 lefolyási tényezővel számolt, 2 éves gyakoriságú, 15 perces intenzitású csapadékvíz mennyiséggel kell számolni a tervezés során.

(5) A területen 1,0 l/s ha fajlagos szennyvíz mennyiséggel kell számolni a tervezés során.

(6) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása, zárt szennyvíztároló építése, valamint közműpótló berendezések alkalmazása tilos.

(7) Közcsatornába vezetett víz minőségének ki kell elégíteni a hatályos jogszabályok előírásait. Amennyiben ez nem teljesül, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelőt kell létesíteni az ingatlanon.

(8) Csapadékvíz-elvezető csatornába, élővízfolyásba csak tiszta csapadékvíz kerülhet, azaz olyan víz vezethető, amely kielégíti hatályos jogszabályok vízminőség védelmi követelményeit.

3/9 A. melléklet

A XV. KERÜLET ÚJPALOTAI FŰTŐMŰ KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

(1) Az előírások hatálya a Budapest Főváros XV. ker. Késmárk u. - a (91158/18) hrsz-ú lakóutca és a (91158/1) hrsz-ú közterülettel határolt Újpalotai Fűtőmű 91158/17 hrsz-ú telkére, valamint a (911158/1) hrsz-ú közterületnek az Újpalotai lakótelep KSZT-ben nem szabályozott részére terjed ki.

(2) Az előírások a szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

(3) Az építési övezetben kizárólag fűtőmű, ill. ezt kiegészítő létesítményként - a vonatkozó jogszabályok szerint környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett teljesítményű - erőmű, valamint a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és járműtároló helyezhető el.

(4) A városképi szempontokat is figyelembe véve kell,

- az erőművi létesítmények kéményeit lehetőleg összefogottan, a környezetvédelmi szempontból szükséges legkisebb magassággal megépíteni,

- az üzemi épületek homlokzatképzését és a látszó gépészeti berendezések elhelyezését, takarását megoldani.

(5) ^*  Engedélyköteles építési tevékenység tervezése során a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály előírásait figyelembe kell venni.

(6) A lakótelep és a hozzá kapcsolódó létesítmények energia-igényét meghaladó teljesítményű - pl. kapcsolt energiatermelésű - új energia-termelő létesítmény (pl. fűtőerőmű) csak a hatályos környezetvédelmi jogszabályok teljes betartása mellett és csak akkor létesíthető, ha a meglévő és továbbüzemelő létesítmények is minden környezetvédelmi előírásnak megfelelnek.

(7) A létesítmények szükséges védőterületének egy része a telken kívül is kialakítható, azonban ez a szabályozási terven jelzett „környezetvédelmi szempontból mértékadó létesítmények” távolságánál nem lehet nagyobb.

(8) A telephely zöldfelületeinek minden 100 m2-re után egy darab nagy lombkoronájú fát kell ültetni, kivéve a közművek védőtávolságát.

3/10A. melléklet ^* 

Budapest Főváros XV. kerület, volt Bőrgyár és környezete (Wysocki utca - Patyolat utca - 80002, 80000 és 87009/1 hrsz.-ú ingatlanok által határolt terület) kerületi szabályozási terve

KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

I.

(1) A kiegészítő előírások a Budapest XV. kerület Wysocki utca - Patyolat utca - 80002, 80000 és 87009/1 hrsz.-ú ingatlanok által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

A már kialakított építési telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott maximális telekméretig összevonhatók, minimális telekméretig megoszthatók.

III. Beépítésre vonatkozó általános rendelkezések

A szabályozási tervlapon a telek be nem építhető részeként kijelölt terület nem része az építési helynek. Az építési helyen kívül új épületet elhelyezni, a meglévőt bővíteni nem lehet, de a meglévő épületek a jelenlegi tömegükön belül átalakíthatók.

IV. Beépítésre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) Az L4/XV/INT jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben kizárólag alapintézmények helyezhetők el.

b) Az övezet telke tömör kerítéssel elkeríthető, kivéve a közterületi telekhatárt, ahol legalább 50%-ban áttört kerítés építhető.

(2) Az L4/XV/INT1 jelű építési övezet területén

a) az előkert mérete 0,0m (egyben építési vonal), az oldalkert mérete a munkahelyi területtel határos telekhatár felől 3,75m, a hátsókert mérete 6,0m,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi intézmény telkével határos telekhatár mentén 3,0m széles sávban többszintes, fasorból és cserjesávból álló növényállomány alakítandó ki olymódon, hogy 30m2-ként legalább 1db lombos fa és 5db cserje telepítendő.

c) az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15m-en belül (utcai traktus) építhetők össze,

d) az utcai traktuson kívüli hátsókert irányú épületszárnyak esetén az oldalkert mérete 3,75m.

(3) Az L4/XV/INT2 jelű építési övezet területén nevelési, oktatási, egészségügyi intézmény telkével határos telekhatár mentén 3,0m széles sávban többszintes, fasorból és cserjesávból álló növényállomány alakítandó ki oly módon, hogy 30m2-ként legalább 1db lombos fa és 5db cserje telepítendő.

(4) Az M/XV/1 jelű építési övezet területén

a) ahol a szabályozási terv kötelező építési vonalat, vagy a „telek be nem építhető része” jelölést nem tartalmaz, ott az előkert mérete 0m, az oldalkert mérete 5,5m, a hátsókert mérete 5,5m,

b) az épületek a közterületi telekhatártól mért 15,0m-en belül (utcai traktus) zártsorúan összeépíthetők,

c) az utcai traktuson kívül hátsókert irányú épületszárnyak esetén az oldalkert mérete 5,5m,

d) lakóövezettel határos telekhatár menti 10,0m széles sávban parkolás, rakodás, szabadtéri tárolás nem végezhető,

e) a telkek gazdasági kiszolgálása csak a Taksony sor és a Wysocki utca felől történhet.

(5) Az M/XV/8 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) Az előkert mérete 0,0, az oldalkert mérete 3,0m, a hátsókert mérete 3,0m.

b) A vasúti területtel határos telekhatár mentén 3,0m széles sávban többszintes, fasorból és cserjesávból álló növényállomány alakítandó ki, oly módon, hogy 30m2-ként legalább 1db lombos fa és 5db cserje telepítendő.

(6) Az M/XV/9 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) Épület elhelyezésének feltétele legalább 20 férőhelyes közhasználatú parkoló kialakítása és minimum 20db kerékpár fedett tárolásának biztosítása, melyekbe beleértendő az elhelyezett rendeltetéshez előírt parkoló, illetve kerékpártároló. Az elhelyezett rendeltetéshez szükséges kötelező parkolószám nem haladhatja meg a ténylegesen kialakított összes parkoló 2/3-át.

b) Az övezetben a közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető.

c) Az előkert mérete 5,0m, az oldalkert mérete 3,0m, a hátsó kert mérete 3,0m.

V. Közlekedési területek előírásai

Az M/XV/1 jelű építési övezetben a telektömb belső feltárására, annak kiszolgálására magánút kialakítható az alábbi feltételek biztosítása mellett:

a) Az építési telek legkisebb területére vonatkozó övezeti előírást a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.

b) Közforgalom elől el nem zárt magánutat

- átmenő forgalomtól mentesen (zsákutcaszerűen),

- legfeljebb két ingatlan megközelítésére,

- legalább 8,0m telekszélességgel”

lehet kialakítani.

c) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

VI. Közműellátás előírásai

A Taksony sor nyugati oldalán lévő ingatlanok vízigényét a Taksony sor mentén kiépítendő ivóvízvezetékről kell biztosítani. Az ellátáshoz a Taksony sor északi részén áthaladó NA 200-as ivóvízvezetéket össze kell kötni a Tóth István utcai NA 150-es vezetékkel.

VII. Zöldfelületek előírásai

(1) A szabályozási terven jelölt „Közterület zöldfelületként kialakítandó része” terület legalább 60%-a növényzettel fedetten alakítandó ki.

(2) A növénytelepítések során elsősorban őshonos, ökológiai adottságoknak megfelelő fafajokat kell alkalmazni.

(3) Az utcai fasorok megtartandók, a hiányos szakaszokon kiegészítendők.

VIII. Környezetvédelem előírásai

(1) Az építési övezetekben az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(2) A szabályozási tervlapon meghatározott mélyfekvésű területrészen terepszint alatti építményeket csak geotechnikai jelentés figyelembevételével lehet létesíteni.

3/11A. melléklet

A XV. KERÜLET M3 AUTÓPÁLYA KIVEZETŐ SZAKASZA (98095) - MOGYORÓD ÚTJA (98114/1)- VÁROSKAPU UTCA (98109/4)- FELSŐKERT UTCA (98108/2) ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (METRO ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE) KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I.

(1) Az előírások területi hatálya a Bp. XV. kerület M3 autópálya kivezető szakasza (98095) - Mogyoród útja (98114/1)- Városkapu utca (98109/4)- Felsőkert utca a szabályozási tervlapon jelölt részére terjed ki.

(2) Jelen előírások a mellékelt szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

II. Telekalakítások

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül összevonhatók az építési övezeti jellemzők szerint meghatározott minimális telekméretig megoszthatók.

(2) A Felsőkert utca (98108/2) hrsz-ú területe, valamint a 98109/39 hrsz-ú terület a szabályozási terv szerint rendezhető.

(3) Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátorállomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő, 1200 mm-es V. sz. főnyomócső stb.) részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) kialakítható.

(4) A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változhat az építési hely határa. A telekhatár-változást és az új építési hely határát jelen szabályozási terv elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó méreteinek figyelembe vételével kell meghatározni.

III. Beépítésre vonatkozó előírások

K-BK1/XV/1
Építési övezet előírási

(1) A területen az alábbi funkciók elhelyezése lehetséges.

a) kereskedelem,

b) logisztika,

c) szolgáltatás,

d) vendéglátás,

e) iroda,

f) szórakozás

létesítményei.

(2) Terepszint alatti építmény, valamint épülettel szerkezetileg összefüggő pinceszint az építési telek legfeljebb 50%-ig helyezhető el, de az autópálya védőtávolsága alatt terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.

(3) ^* 

(4) Az autópálya tengelytől mért 100 m-es védőtávolságán belül új épület nem helyezhető el.

K-BK1/XV/2
A bevásárló központokhoz kapcsolódó autópálya pihenők területe építési övezet előírásai

(1) A területen a pihenőhelyekre vonatkozó hatályos útügyi műszaki előírások által meghatározott funkciók működtethetők.

(2) Az építési övezetben a pihenőhelyekre vonatkozó hatályos útügyi műszaki előírásokat és a jelen rendelettel jóváhagyott szabályozási terv előírásait együttesen kell alkalmazni.

IV. Közlekedési területek előírásai

(1) Az autópálya pihenőhelyet az akadálymentes használat feltételeinek biztosításával kell kialakítani.

(2) Az autópálya mellett a tengelytől számított 100 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

(3) A Felsőkert utca szabályozási szélessége 30 méter (a rendezett telekterület északkeleti irányú bővítésével kialakítva).

(4) A Mogyoród útja szabályozási szélessége 40 méter (a jelenlegi úttengelytől számított 20-20 méter).

(5) A Városkapu utca szabályozási szélessége a kialakult marad.

(6) A Felsőkert utcától az autópálya-pihenőhöz vezető út szabályozási szélessége a kialakult marad.

(7) A terület létesítményeinek parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani (térszín alatti parkolóban, térszín feletti parkolóban, épületben). A rakodó járművek telekre történő behajtásán kívül a telken belüli megfordulást is biztosítani kell.

(8) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(9) ^*  A közlekedési területeken történő építési tevékenység, csak a szakhatóságok engedélye, és a kezelő hozzájárulása mellett történhet.

V. Közműellátás előírásai

(1) Az ivóvízellátást biztosító létesítményeknél be kell tartani a hatályos előírásokat.

(2) A közművek megvalósításával, átépítésével kapcsolatos költségek az érdekelt tulajdonosokat, beruházókat terhelik.

(3) Az építmények mértékadó tűzszakaszainak méreteitől függő oltóvíz ellátás biztosítását földfeletti tűzcsapokról kell megoldani..

(4) Az építmények tűzoltó gépjármű általi megközelítésére tűzoltási felvonulási út és terület biztosítása szükséges.

(5) Az 1200 mm-es V. sz. főnyomócső védőtávolságát biztosítani kell.

VI. Környezetvédelem előírásai

(1) METRO Áruház és környéke építési övezeteiben talajszennyezést okozó tevékenységek - a tevékenységtől függően - kizárólag víz- szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

(2) METRO Áruház és környéke területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek kielégítik a hatályos jogszabályokban előírt határértékeket.

(3) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telken belül előtisztítani kell. A közcsatornába kizárólag a a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(4) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

(5) Kellemetlen szagot, bűzt, diffuz légszennyezést okozó tevékenységek nem végezhetők,

(6) a keletkező kommunális szilárd hulladékot rendezett módon kell gyűjteni és rendszeresen a hulladékártalmatlanításra kijelölt helyre kell szállítani.

(7) Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag kis mennyiségű veszélyes hulladékot eredményező, szolgáltató (nem termelő) tevékenységek (pl. benzinkút stb.) folytatása esetén engedélyezhetők. Az övezetben a területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(8) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(9)-(10) ^* 

VII. Zöldfelületek előírásai

(1) METRO Áruház és környéke K-BK1/XV/1 építési övezet területén

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják.

b) ^* 

c) ^*  METRO Áruház és környéke K-BK1/XV/2 építési övezetben területén a kialakításra kerülő zöldfelületek területén rekreációs célú kerti építmények, létesítmények (pl. játszótér) elhelyezhetők.

(2) METRO Áruház és környéke Z-EZ/XV övezet területén

Az övezetben a zöldfelülettel borított terület legalább felét két- (gyep és cserjeszint együttesen), vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

Az övezetben zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 75% arányban honos növényfajok alkalmazandók.

VIII. Zárórendelkezések

(1) Jelen előírások a VIII. (2) bekezdés kivételével a kihirdetése napján lépnek hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(2) A Mogyoród útja (98114/1) és az M3 autópálya (98095) találkozásánál lévő (98113/10 és 98113/12 hrsz.) a Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint Z-EZ Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelületek keretövezetből, Különösen nagyterületű kereskedelmi és szolgáltatási területek K-BK1 keretövezetbe átsorolásra kerülő területek előírásai a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése Településszerkezeti Terv módosításra ill. a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) keretövezet átsorolásra vonatkozó rendeletének hatályba lépését követően lépnek hatályba.

3/12A. melléklet ^* 

3/13A. melléklet ^* 

3/14A. melléklet

A XV. KERÜLET BOGÁNCS U. - SZÁNTÓFÖLD ÚT KÖZÖTTI TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I. Telekalakítás előírásai

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül összevonhatók, az építési övezeti jellemzők szerint meghatározott minimális telekméretig megoszthatók.

(2) A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változhat az építési hely határa. A telekhatár-változást és az új építési hely határát jelen szabályozási terv elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó méreteinek figyelembe vételével kell meghatározni. A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások esetén az előkert mérete a Régi Fóti út felé 20,0 m, egyéb közterületek felé 10,0 m, az oldalkert és a hátsókert mértékét az OTÉK. 35. § (3) és (4) bekezdése szerint kell meghatározni..

II. A beépítés előírásai (MZ/XV/1)

(1) Az építési övezetben a gazdasági területeken és az MZ keretövezetben meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el. Irodaépület, szálláshely kizárólag a telken működő, a BVKSZ 47. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek kiszolgálása esetén helyezhető el, önállóan nem.

(2) A szabályozási tervben jelölt építési helyen kívüli meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, építménymagasságuk a szabályozási tervben ill. az egyéb jogszabályokban (OTÉK) meghatározott mértékig növelhető, elbontásuk esetén új épület csak az építési helyen helyezhető el.

(3) Az építési övezetben levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység nem folytatható.

(4) ^*  A Budapest XV. ker. Régi Fóti út (89752) - Bogáncs utca (89751) - Kosd utca (89742) - Szántóföld út (89741) által határolt terület régészeti lelőhely.

(5) Régi Fóti út a BVKSZ 2. sz. melléklete szerint városkép szempontjából kiemelt útvonal, ezért a Régi Fóti út szabályozással érintett szakaszára vonatkozóan

a) ^* 

b) a Régi Fóti út menti épületek homlokzatán vezetett közművezeték nem létesíthető,

c) ^* 

(6) Az előírások a szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

III. A közlekedési területek előírásai

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) ^*  Közlekedési területeken történő építési tevékenység, csak a szakhatóságok engedélye, és a kezelő hozzájárulása mellett történhet.

(3) A Szántóföld utca szabályozási szélessége jellemzően a kialakult marad, a Régi Fóti úti csomópontnál a szabályozási tervlap szerint bővül.

(4) A Bogáncs utca szabályozási szélessége jellemzően a kialakult marad, a nyugati szakaszán a szabályozási tervlap szerint, kb. 14,5 méterre bővül.

(5) A Bogáncs utca déli oldalán a közterületbe belógó kerítéseket a jogi telekhatárra kell helyezni.

(6) A Kosd utca szabályozási szélessége a kialakult marad.

(7) A Vághó Ferenc utca a szabályozási szélessége a közterületen nem változik.

(8) A 89748 hrsz utca szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint bővül.

(9) A terület létesítményeinek parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani (térszín alatti parkolóban, térszín feletti parkolóban, épületben). A rakodó járművek telekre történő behajtásán kívül a telken belüli rakodást, és megfordulást is biztosítani kell.

(10) ^* 

IV. A közműellátás előírásai

(1) Az építmények mértékadó tűzszakaszainak méreteitől függő oltóvíz ellátás biztosítását földfeletti tűzcsapokról kell megoldani a hatályos jogszabályok szerint.

(2) Az építmények tűzoltó gépjármű általi megközelítésére tűzoltási felvonulási út és terület biztosítása szükséges a hatályos jogszabályok szerint.

(3) A szabályozási területen áthaladó ellátó vízfőnyomó-vezeték védőtávolságán belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) ^*  Mobil telefontorony ill. antennarendszer - a szabályozási tervben meghatározott beépítési feltételek teljesülése mellett elhelyezhető.

V. Környezetvédelmi előírások

(1) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A parkoló-felületeket kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.

(2) Az építési övezet szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek és a földtani közeg szempontjából ún. „B” érzékeny terület. Az övezetben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(3) A területen kellemetlen szagot, bűzt, diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, a légszennyező anyagok környezetbe kerülését, ill. terjedését megakadályozó technológia alkalmazása esetén folytathatók.

(4) A közlekedési és parkoló felületeket szilárd, nem porzó burkolattal kell ellátni.

(5) A keletkező veszélyes hulladékokat az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

VI. A zöldfelületek előírásai

(1) Az egyes telkek területének legalább 35%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A zöldfelülettel borított terület legalább felét háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb ¼-ét boríthatja.

(3) A kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén az oldal- és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor, alatta cserjesávval) álló növénysáv, az előkertben a ki- és behajtók szabadon hagyásával - kivéve a Régi Fóti út menti területeket - legalább kétszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő. A Régi Fóti út mentén a kedvezőbb településkép elérése érdekében az előkertben is többszintű növényzetből álló intenzív zöldfelületi sáv alakítandó ki.

(4) A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A fák életfeltételeinek javítása érdekében a parkolókban kötelezően elhelyezendő fákat lehetőség szerint legalább 1 m széles, összefüggő zöld sávba kell telepíteni.

(5) A tetőkertek területe a kötelező zöldfelület-számításnál:

- épített szerkezet feletti 20 cm-es termőréteg és gyepszint borítottság esetén 25% mértékig,

- 20-50 cm közötti termőréteg és kétszintes (gyep- és cserjeszint) növényborítottság esetén 50% mértékig,

- 1 m-nél vastagabb termőréteg és háromszintes (gyep-, cserje és lombkoronaszint) növénytelepítés esetén 75% mértékig

vehető figyelembe.

3/15A. melléklet ^* 

A XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA VÁROSRÉSZKÖZPONT KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I.

(1) A kiegészítő előírások Budapest XV. ker. Rákospalota Kerületközpont, KL-VA vasúti terület - Fő út - Kazinczy u. - Régi Fóti út - Cserba Elemér u. - Toldy sor - Szentmihályi út - Rákos út - Palotás u. - Oroszlán u. - 86395 és 86393 hrsz-ú ingatlanok - Palánk u. - Dobó u. - Pázmány Péter u. - 87604/1 és 87604/2 hrsz-ú ingatlanok (Újpesti közúti felüljáró) által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. L2/A/XV/6
A városrészközpont kisvárosias zártsorú beépítési módú lakóterülete

(1) A telken elhelyezhető kiskereskedelmi célú bruttó szintterület nem haladhatja meg az 500m2-t.

(2) Új épület esetén a fő rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók a főrendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhetők el.

(3) Utcavonalon álló új épület közterület felőli földszinti homlokzata lakás helyiségeinek nyílását - a közlekedők kivételével - nem tartalmazhatja.

(4) Az előkert mérete: 0,0m, a hátsókert mérete: 6,0m.

(5) Ha szomszédos telken álló épület közös telekhatárhoz csatlakozó határfala nyílást, nyílászárót tartalmaz, a szomszéd telekhatártól az új épületnek, épületrésznek legalább 3,0m távolságot kell tartani.

(6) Az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15,0m-es sávon belül (utcai traktus) építhetők össze. Az utcai traktuson kívüli épületszárnyak esetén az oldalkert mérete 3,0m.

(7) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(8) Az épületnek a telek utcai telekhatárára merőlegesen mért hossza nem lehet több 25,0m-nél.

(9) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 75%.

III. L4/XV/9
A városrészközpont kertvárosias aprótelkes, oldalhatáron álló beépítési módú lakóterülete

(1) Fő rendeltetés szerinti épületként kizárólag lakóépület helyezhető el.

(2) Új épület esetén a fő rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhetők el.

(3) Az előkert mérete: 0,0m, az oldalkert mérete: 3,0m, a hátsókert mérete: 6,0m. Az építési vonal a közterületi telekhatár.

(4) Új épületet a kialakult oldalhatáros beépítésnek megfelelő építési helyet meghatározó telekoldalon és a telek oldalhatárától legalább 0,5m-re és legfeljebb 1,0m-re kell elhelyezni.

(5) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(6) Az épület homlokzatmagassága az oldalhatáron álló, ill. ahhoz 3,0m-nél közelebb álló részének oldalkerti homlokzata esetén nem haladhatja meg a 4,5m-t, kivéve az építési vonaltól mért 15,0m-es sávban elhelyezkedő épületrészt (utcai épületszárny).

(7) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 50%.

IV. L4/XV/11
A városrészközpont kertvárosias oldalhatáron álló beépítési módú lakóterülete

(1) Fő rendeltetés szerint kizárólag lakóépület helyezhető el, kivéve a KL-KT/XV övezet mentén található ingatlanok.

(2) A telken elhelyezhető kiskereskedelmi célú bruttó szintterület nem haladhatja meg a 200 m2-t.

(3) Új épület esetén a fő rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhetők el.

(4) Az előkert mérete: 0,0m, az oldalkert mérete: 3,0m, a hátsókert mérete: 6,0m.

(5) Az épület közterület felőli homlokzatát az előkerti építési határvonaltól mért 5,0m-en belül kell elhelyezni, kivéve a Petőfi utcát, ahol az építési vonal a közterületi telekhatár.

(6) Új épületet a kialakult oldalhatáros beépítésnek megfelelő építési helyet meghatározó telekoldalon és a telek oldalhatárától legalább 0,5m-re és legfeljebb 1,0m-re kell elhelyezni, kivéve a Régi Fóti út mentén, ahol az új épület a kialakult oldalhatáros beépítésnek megfelelő építési helyet meghatározó telekoldalon és a telek oldalhatárától legalább 0,5m-re helyezendő el.

(7) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(8) Az épületnek a telek oldalhatárával párhuzamosan mért teljes hossza nem lehet több 25,0m-nél.

(9) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 50%.

V. L4/XV/14
A városrészközpont kertvárosias ikresen csatlakozó beépítésű lakóterülete

(1) Fő rendeltetés szerint kizárólag lakóépület helyezhető el.

(2) 25,0m-nél nagyobb utcafronti szélességű telkeken legfeljebb 2 fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el, a telek mindkét oldalhatárán ikres csatlakozással.

(3) Új épület esetén a fő rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhetők el.

(4) Az előkert mérete: 0,0m, az oldalkert mérete: 3,0m, a hátsókert mérete: 6,0m. Az építési vonal a közterületi telekhatár.

(5) Az épület oldalhatáron álló, ill. ahhoz 3,0m-nél közelebb álló részének oldalkert felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 4,5m-t, kivéve az építési vonaltól mért 15,0m-es sávban elhelyezkedő épületrészt (utcai épületszárny).

(6) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 50%.

VI. L7/XV/2
Az Epres sori úszótelkes kialakult lakóterület

(1) ^* 

(2) Az övezetnek az Epres sor - Fő út sarkán lévő közterületi részén jelölt építési helyen lehatárolt területen építészetileg egységes megjelenésű, kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó épület létesíthető min. 3,0m, max. 4,5m építménymagassággal. Az építési hely szabályozási terven jelölt részét fedett, nyitott épületrészként, tömegközlekedési megálló, utasváró céljára alkalmas módon kell kialakítani. A kiskereskedelmi rendeltetésű épület gazdasági kiszolgálására (rakodás, tárolás) a szabályozási terven az övezet zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt terület nem vehető igénybe, tárolás csak épületen belül történhet.

(3) A szabályozási tervlapon „lakótelepi közterület zöldfelületként fenntartandó része” jellel lehatárolt területen játszó- és pihenőkert alakítható ki.

(4) A szabályozási terven építési helyként, illetve „lakótelepi közterület zöldfelületként fenntartandó része”-ként nem jelölt területen felszíni parkoló és közműlétesítmények helyezhetők el. Közműlétesítmény és védőterülete közhasználat elől elzárható területként kialakítható.

VII. L7/XV/3
Az un. „Sódergödör” kialakult telepszerű lakóterület

(1) A meglévő lakóépületeken egyidejű megvalósítás keretében lakásbővítés, vagy új lakás létrehozása céljából a meglévő magastető abban az esetben építhető be a kialakult építménymagasság növelése nélkül, ha a telken belül legalább a többlet lakásszámmal megegyező mértékű terepszint alatti garázs létesül.

(2) A tömbbelső zöldfelülete alatt létesülő garázsok födémén tetőkert létesítendő a kialakult zöldfelületi mérték csökkenése nélkül és az előírt min. zöldfelületi mérték biztosításával.

(3) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 50%.

VIII. L7/XV/4
Az un. „Sódergödör” lakótelep melletti telkes lakóterület

(1) Az építési övezetben fő rendeltetés szerinti épületként lakó- és szálláshely-szolgáltató épület helyezhető el, melyek földszintjén önálló rendeltetési egységként kiskereskedelmi üzlet és a fő rendeltetést nem zavaró lakossági szolgáltatás létesíthető.

(2) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 80%.

IX. VK/XV/1

(1) Fő rendeltetés szerint alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, valamint igazgatási, hitéleti, irodai, szálláshely-szolgáltató és lakó rendeltetést kizárólagosan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) Lakóépület pinceszintjén és földszintjének utcai frontja mentén az alábbi rendeltetések helyezhetők el: a fő rendeltetésként elhelyezhető rendeltetések a lakó és a szálláshely-szolgáltató rendeltetés kivételével, továbbá a fő rendeltetést nem zavaró vendéglátó egység, lakossági szolgáltatás és telkenként legfeljebb 2000m2 bruttó szintterületű - legfeljebb 500m2-es önálló rendeltetési egységekből álló - kiskereskedelem.

(3) A telken kialakítható lakások száma, illetve szálláshely-szolgáltató rendeltetés esetén a vendégszobák száma a megengedett legnagyobb szintterületi mutatóból kiszámítható összes bruttó szintterület 80-nal való osztásából adódó egész szám.

(4) Az előkert mérete: 0,0m, a hátsókert mérete: 10,5m. Az építési vonal a közterületi telekhatár.

(5) Az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15m-es sávon belül (utcai traktus) építhetők össze. Az utcai traktuson kívüli épületrészek esetén az oldalkert mérete 6,75m. Az épület utcai telekhatárra merőlegesen mért hossza legfeljebb 25,0m lehet.

(6) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(7) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 65%, saroktelek esetén 75%.

X. VK/XV/2

(1) Fő rendeltetés szerint alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, valamint igazgatási, hitéleti, irodai, szálláshely-szolgáltató és lakó funkciókat önállóan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezet Bácska utca és Fő út közötti részén a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, parkolóház és közösségi szórakoztató rendeltetésű épületek is elhelyezhetők.

(3) A lakóépület pinceszintjén és földszintjének utcai frontja mentén az alábbi rendeltetések helyezhetők el: a fő rendeltetésként elhelyezhető rendeltetések a lakó funkció kivételével, továbbá a fő rendeltetést nem zavaró vendéglátó egység lakossági szolgáltatás és telkenként legfeljebb 1000m2 bruttó szintterületű kiskereskedelem.

(4) A Bácska utca mentén új épület létesítése esetén az épület közterület felőli földszintjén kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek, valamint közforgalmú irodák létesíthetők.

(5) Ahol a szabályozási tervlapon +P100 felirat szerepel, az érintett ingatlanon a vonatkozó előírások alapján létesítendő parkolókapacitáson túl további 100 fh közhasználatú parkolóhely létesítendő új épület építése esetén. Amennyiben ez a kötelezettség több telekre terjed ki, akkor - a tulajdonosok eltérő megállapodása hiányában - a többletparkoló biztosítás a telkek területének arányában teljesítendő.

(6) A telken kialakítható lakások száma, illetve szálláshely-szolgáltató rendeltetés esetén a vendégszobák száma a megengedett legnagyobb szintterületi mutatóból kiszámítható összes bruttó szintterület 80-nal való osztásából adódó egész szám.

(7) Az előkert mérete: 0,0m, a hátsókert mérete: 10,5m. Az építési vonal a közterületi telekhatár, kivéve, ahol a szabályozási tervlap ettől eltérő építési vonalat jelöl.

(8) Az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15,0m-es sávon belül (utcai traktus) építhetők össze. Az utcai traktuson kívüli épületszárnyak esetén az oldalkert mérete 5,25m. Az épület utcai telekhatárra merőlegesen mért hossza legfeljebb 25m lehet, kivéve, ha a szabályozási tervlap az utcai telekhatártól eltérő építési hely lehatárolást tartalmaz. Ebben az esetben a 15m-es utcai traktus, valamint az épület utcavonalra merőlegesen megengedett 25,0m-es hossza a szabályozási terven ábrázolt építési vonaltól mérendő.

(9) Ha szomszédos telken álló épület közös telekhatárhoz csatlakozó határfala nyílást, nyílászárót tartalmaz, a szomszéd telekhatártól az új épületnek, épületrésznek legalább 5,25m távolságot kell tartani.

(10) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(11) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 65%, saroktelek esetén 75%.

XI. VK/XV/3

(1) Fő rendeltetés szerint alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, valamint igazgatási, hitéleti, irodai, szálláshely-szolgáltató és lakó rendeltetést kizárólagosan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) A lakóépület pinceszintjén és földszintjének utcai frontja mentén az alábbi rendeltetések helyezhetők el: a fő rendeltetésként elhelyezhető rendeltetések a lakó és a szálláshely-szolgáltató rendeltetés kivételével, továbbá a fő rendeltetést nem zavaró vendéglátó egység, lakossági szolgáltatás és telkenként legfeljebb 200m2 bruttó szintterületű kiskereskedelem.

(3) A telken kialakítható lakások száma, illetve szálláshely-szolgáltató rendeltetés esetén a vendégszobák száma a megengedett legnagyobb szintterületi mutatóból kiszámítható összes bruttó szintterület 80-nal való osztásából adódó egész szám.

(4) Az előkert mérete: 0,0m, a hátsókert mérete 9,5m. Az építési vonal a közterületi telekhatár, kivéve, ahol a szabályozási tervlap ettől eltérő építési vonalat jelöl.

(5) Az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15,0m-es sávon belül (utcai traktus) építhetők össze. Az utcai traktuson kívüli épületszárnyak esetén az oldalkert mérete 4,75m. Az épület utcai telekhatárra merőlegesen mért hossza legfeljebb 25m lehet, kivéve, ha a szabályozási tervlap ettől eltérő építési hely lehatárolást tartalmaz. Ebben az esetben a 15,0m-es utcai traktus, valamint az épület utcai telekhatárra merőlegesen megengedett 25,0m-es hossza a szabályozási terven ábrázolt építési vonaltól mérendő.

(6) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(7) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 55%, saroktelek esetén 75%.

XII. VK/XV/4

(1) Fő rendeltetés szerint alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, valamint igazgatási, hitéleti, irodai, szálláshely-szolgáltató és lakó rendeltetést kizárólagosan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) A lakóépület pinceszintjén és földszintjének utcai frontja mentén az alábbi rendeltetések helyezhetők el: a fő rendeltetésként elhelyezhető rendeltetések, továbbá a fő rendeltetést nem zavaró vendéglátó egység, lakossági szolgáltatás és telkenként legfeljebb 500m2 bruttó szintterületű kiskereskedelem, kivéve a Jókai utca és a Beller Imre utca mentén, ahol a kiskereskedelem bruttó szintterülete telkenként legfeljebb 200m2 lehet.

(3) A Széchenyi tér és a Fő út között kialakítandó, „közterület, ill. közhasználatra átadandó terület díszburkolt, parkosított része” jellel ellátott területekre néző épületek földszintjén a közterület, illetve a közhasználatra átadandó terület mentén kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók, valamint közforgalmú irodák létesítendők.

(4) A Bácska utca és a Fő út közötti ingatlanok közútról gépjárművel történő megközelítése nem biztosítható a szabályozási terven „közterület, ill. közhasználatra átadandó terület díszburkolt, parkosított része” jellel ellátott területről, ezen területekről gépjármű kapubehajtó nem nyílhat.

(5) A telken kialakítható lakások száma, illetve szálláshely-szolgáltató rendeltetés esetén a vendégszobák száma a megengedett legnagyobb szintterületi mutatóból kiszámítható összes bruttó szintterület 80-nal való osztásából adódó egész szám.

(6) Az előkert mérete: 0,0m a hátsókert mérete: 7,5m. Az építési vonal a közterületi telekhatár.

(7) Az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15,0m-es sávon belül (utcai traktus) építhetők össze. Az utcai traktuson kívüli épületrész esetén az oldalkert mérete 3,75m. Az épület utcai telekhatárra merőlegesen mért hossza legfeljebb 25,0m lehet.

(8) Ha szomszédos telken álló épület közös telekhatárhoz csatlakozó határfala nyílást, nyílászárót tartalmaz, a szomszéd telekhatártól az új épületnek, épületrésznek legalább 3,75m távolságot kell tartani.

(9) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(10) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 65%, saroktelek esetén 75%.

XIII. VK/XV/5

(1) Fő rendeltetés szerint alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, valamint igazgatási, hitéleti, irodai, szálláshely-szolgáltató és lakó rendeltetést kizárólagosan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) A telken elhelyezhető kiskereskedelmi célú bruttó szintterület nem haladhatja meg a 200m2-t.

(3) Új épület esetén a fő rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben helyezhetők el.

(4) A telken kialakítható lakások száma, illetve szálláshely-szolgáltató rendeltetés esetén a vendégszobák száma a megengedett legnagyobb szintterületi mutatóból kiszámítható összes bruttó szintterület 80-nal való osztásából adódó egész szám.

(5) Az előkert mérete: 0,0m, az oldalkert mérete 3,0m, a hátsókert 6,0m. Az építési vonal a közterületi telekhatár.

(6) Ha szomszédos telken álló épület közös telekhatárhoz csatlakozó határfala nyílást, nyílászárót tartalmaz, a szomszéd telekhatártól az új épületnek, épületrésznek legalább 3,0m távolságot kell tartani.

(7) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(8) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 65%, saroktelek esetén 75%.

XIV. VK/XV/SP
Városrészközponti sportcélú terület

(1) Fő rendeltetés szerint sport- és rendezvénycsarnok, labdarúgó stadion, valamint a testedzéshez és a szabadidő eltöltéshez kapcsolódó szolgáltató, kulturális, szálláshely-szolgáltató és közösségi szórakoztató rendeltetést, valamint azokat kiszolgáló, illetve kiegészítő rendeltetési egységeket önállóan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben 1000 főnél nagyobb befogadóképességű közönségforgalmat vonzó épület elhelyezésének feltétele az Illyés Gyula utcáról a szabályozási terven jelölt kiszolgáló útra való behajtást biztosító önálló balra kanyarodó sáv létesítése.

(3) A szabályozási terven a Budai II. Stadion keleti telekhatára mentén jelölt, az Illyés Gyula utca és az Epres sor közötti átközlekedést biztosító „megállapodás alapján közhasználatra megnyitott magánút” szélessége legalább 10,0m kell legyen.

(4) Az Októberi sétányra néző épület homlokzatmagassága legfeljebb 10,0m lehet.

(5) A járművek elhelyezését és tárolását a fő rendeltetés szerinti épületekben, terepszint alatti járműtárolóban és felszíni parkolóban is meg lehet oldani.

(6) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 80%.

XV. VK/XV/AI
Városrészközponti alapintézményi terület

(1) Fő rendeltetés szerint oktatási, nevelési, igazgatási, sport és szálláshely-szolgáltató rendeltetést, valamint azokat kiszolgáló, illetve kiegészítő rendeltetési egységeket önállóan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) A járművek elhelyezését és tárolását a fő rendeltetés szerinti épületekben, terepszint alatti járműtárolóban és felszíni parkolóban is meg lehet oldani.

(3) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 50%.

XVI. VK/XV/M
Városrészközponti művelődési célú terület

(1) Fő rendeltetés szerint kulturális, hitéleti és közösségi szórakoztató rendeltetést, valamint azokat kiszolgáló, illetve kiegészítő kiskereskedelmi, lakossági szolgáltató és vendéglátó rendeltetési egységeket önállóan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) A kiskereskedelmi célú önálló rendeltetési egységek bruttó szintterülete egyenként nem haladhatja meg a 200m2-t.

(3) A járművek elhelyezését és tárolását a fő rendeltetés szerinti épületben, terepszint alatti járműtárolóban és felszíni parkolóban is meg lehet oldani.

(4) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 80%.

XVII. VK/XV/EÜ
Városrészközponti egészségügyi célú terület

(1) Fő rendeltetés szerint egészségügyi rendeltetést, valamint azt kiszolgáló, illetve kiegészítő rendeltetési egységeket is tartalmazó épület helyezhető el egy tömegben.

(2) A járművek elhelyezését és tárolását a fő rendeltetés szerinti épületben, terepszint alatti járműtárolóban és felszíni parkolóban is meg lehet oldani.

(3) A közterületi szabályozás végrehajtása után visszamaradó telek nem osztható meg és nem keríthető körbe.

(4) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 60%.

XVIII. VK/XV/EV
Városrészközponti eszközváltást kiszolgáló terület

(1) Fő rendeltetés szerint kiskereskedelmi, lakossági szolgáltató és vendéglátó funkciót tartalmazó épület, valamint a közlekedési eszközváltást kiszolgáló, illetve kiegészítő parkolási létesítmény helyezhető el.

(2) A járművek elhelyezését és tárolását a fő rendeltetés szerinti épületben, terepszint alatti járműtárolóban és felszíni parkolóban is meg lehet oldani.

(3) Az előkert mérete: 0,0m. A KL-VA/XV övezet határa és az épület közötti távolság legalább 3,0m kell legyen.

(4) A parkolókat korlátlan közhasználattal kell kialakítani oly módon, hogy a szomszédos KL-KT/XV övezetben létesítendő P+R parkoló területtel funkcionálisan összekapcsolható legyen mind a gyalogos, mind a kerékpáros és a gépkocsi forgalom tekintetében.

(5) Telkenként legalább az előírt parkoló férőhely 50%-ának megfelelő mennyiségű kerékpár fedett tárolása biztosítandó.

(6) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 80%.

(7) A közterületi szabályozás után visszamaradó telkek nem keríthetők körbe.

XIX. I/XV/3/VK
Városrészközponti vegyes intézményi övezet

(1) Fő rendeltetés szerint igazgatási, hitéleti, oktatási, kulturális, irodai, szálláshely-szolgáltató, közösségi szórakoztató, kiskereskedelmi, nem ipari jellegű lakossági szolgáltató és vendéglátó funkciókat önállóan és vegyesen is tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) A telken elhelyezhető kiskereskedelmi célú bruttó szintterület nem haladhatja meg az 1500m2-t.

(3) A helyi védett Zsinagóga épületében hitéleti funkció, valamint az épület védettségének megfelelő egyéb rendeltetés helyezhető el.

(4) Új üzemanyagtöltő állomás és autómosó nem létesíthető.

(5) Új épület építése, vagy meglévő épület homlokzatát érintő átépítés esetén a Cserba Elemér utca és az Illyés Gyula, illetve Szentmihályi út között a Régi Fóti út mindkét oldalára kiterjedően meg kell felelni az illeszkedési követelményeknek.

XX. I/XV/5/VK
Városrészközponti hitéleti intézményi övezet

(1) Fő rendeltetés szerint hitéleti funkciójú épületek, valamint az azokat kiszolgáló, illetve kiegészítő rendeltetési egységeket (ezek keretében legfeljebb 2 szolgálati lakást) önállóan és vegyesen is tartalmazó épületek, továbbá oktatási és kulturális épületek helyezhetők el.

XXI. Z-FK/XV
Városrészközpont fásított köztér területei

(1) Az övezetben szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas területet, vagy egyéb hulladékudvart kialakítani nem lehet.

(2) Az övezetben kizárólag köztárgyak (utcabútor, köztéri szobor, díszkút, csobogó) helyezhetők el.

(3) Az övezet burkolt felületeit díszburkolattal kell kialakítani.

XXII. Z-KK/XV/2
Városrészközpont közkert területei

(1) Az övezetben szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas területet, vagy egyéb hulladékudvart kialakítani nem lehet.

(2) Közkert övezetben nem helyezhető el:

a) új épület,

b) ^* 

(3) A szabályozási tervlapon „közkert meghatározott min. zöldfelületi arányú része”- ként lehatárolt területen, a szabályozási terven feltüntetett minimális zöldfelületi aránynak az adott lehatárolás területéhez viszonyítva kell teljesülnie.

(4) A szabályozási tervlapon meghatározott arányú burkolt gyalogos, illetve parkoló felületként lehatárolt területen, a burkolt felült maximális értéknek a szabályozási terven jelölt lehatárolás területéhez viszonyítva kell teljesülni.

XXIII. Z-KP/XV/1
Városrészközpont közpark területei

(1) Az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 2%.

(2) Közpark övezeten belül elhelyezhetők:

a) vendéglátó építmények,

b) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű, színpad),

c) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, akadálypálya, sportpálya, görzenál),

d) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények,

e) a telek nem beépített részén terepszint alatti létesítmény, a meglévő növényzet megtartásának figyelembe vételével.

(3) Az övezet területén nem helyezhetők el:

a) a kutatást szolgáló műtárgyak,

b) a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,

c) reklám célú szerkezetek, hirdető-berendezések (kivéve a funkcióra utaló tájékoztató táblákat, cégéreket).

(4) Az övezetben szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas területet, vagy egyéb hulladékudvart kialakítani nem lehet.

(5) A terület funkcióinak változtatásánál, a park rekonstrukciójánál figyelemmel kell lenni a környezeti zajterhelésre és a területen lévő értékes faállományra.

XXIV. A telekalakításra vonatkozó rendelkezések

(a) A szabályozási terv területén nyúlványos telek nem alakítható ki.

XXV. Egyéb rendelkezések

(1) KL-KT övezettel határos, vagy egyéb átmenő forgalmú utcák menti telkeken 60 cm-t meghaladó közterület fölé kinyúló építés (nyitott vagy zárterkély, loggia, stb.) akkor létesíthető, ha a közúti űrszelvény és a tervezett épület utcai homlokzati síkja között

a) az Illyés Gyula utcában legalább 6,5 m távolság van,

b) a Fő utcában, Régi Fóti úton, az Eötvös utca páros oldalán legalább 5,5m távolság van,

c) az egyéb utcákban legalább 5,0m távolság van.

(2) Ahol a meglévő épület egyes részei az új építésre előírt elő-, oldal-, vagy hátsókert területére esnek, ott az épület felújítható, átalakítható, de térfogatát növelő bővítés, - az egyéb feltételek teljesülése esetén -, csak a meghatározott előírások szerinti építési helyen belül lehet.

(3) Ahol az építési vonal a közterületi telekhatártól eltér, az építési vonalon kívül eső telekrész legfeljebb 0,50m magas lábazati építménnyel elhatárolható a közterülettől, kivéve ott, ahol a szabályozási tervlapon közhasználatra átadandó terület került jelölésre.

(4) ^* 

XXVI. Örökségvédelem

(1) A teljes terület régészeti érdekű.

XXVII. Közlekedési létesítmények

(1) A Bácska utca, valamint a Széchenyi tér forgalomcsillapításának feltétele a Deák utca szabályozási terv szerinti kiszélesítése és az Árpád úti felüljáróról a balra kanyarodás biztosítása a Deák utca felé, valamint a Deák utca-Fő út és a Fő út-Széchenyi tér-Epres sor csomópontok fejlesztése

(2) A szabályozási tervlapon jelölt helyeken a közlekedési célú közterületek fölött, legalább 4,5m magas űrszelvény biztosítása mellett, a csatlakozó ingatlanokon álló építmények funkcionális összekapcsolására 1 szintben hídszerű építmény kialakítható.

(3) Illyés Gyula utca tengelyében meglévő „városképi szempontból megtartandó fa/fasor” lehetőség szerint megtartandó, forgalomtechnikai okok miatt szükséges fakivágások esetén pótlandó, kiegészítendő.

XXVIII. Zöldfelületek általános védelméről

(1) Közterületeken, közhasználatra átadott területeken út- és közműépítés, átépítés, rekonstrukció során, olyan műszaki megoldások alkalmazhatók, amelyek biztosítják a meglévő értékes növényzet fennmaradását.

(2) Az 5 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást 4 db parkolóhelyenként, 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani. A fás szárú növény töve körül 2,25m2 víz és légáteresztő felületet kell kialakítani.

(3) Közutak menti, nem gépjármű, illetve gyalogos közlekedési felületek a gépkocsi behajtók és a műtárgyak által elfoglalt területek kivételével növényzettel fedetten alakítandók ki.

(4) A közterületeken fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többszörösen iskolázott, „útsorfa” minőségű lombos fák ültetendők.

(5) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

(6) Környezeti hatások mérséklésére, a szabályozási tervlapon „közlekedési célú közterület zöldfelületként kialakítandó része” - ként lehatárolt területen cserjeállomány telepítendő. A növényállományt legalább 2 soros cserjesávval kell kialakítani. A minimum 3m széles cserjesávot magas növekedésű cserjék alkalmazásával kell telepíteni, a cserjék tőtávolsága max. 2m lehet. A növénytelepítéseket környezettűrő, ½ arányban őshonos cserjefajok alkalmazásával kell megoldani.

(7) A szabályozási tervlapon „megtartandó, városképi jelentőségű fa/fasor” - ként jelölt faegyedek, fasorok kivágása csak a fa egészségének leromlása és balesetveszély elkerülése érdekében megengedett, pótlási kötelezettség mellett.

XXIX. A környezet védelméről

(1) Veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek közvetlenül nem vezethetők a befogadóba, megfelelő előtisztításukról gondoskodni kell.

(2) A talaj és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése érdekében a talaj állapotát veszélyeztető tevékenységek csak vízzáró (szénhidrogénzáró) aljzaton végezhetők.

(3) A szabályozási tervlapon az Árpád úti felüljáró mentén jelölt zajgátló falat - mind alakját, anyagát, átláthatóságát, felületképzését tekintve - a településképi szempontok figyelembe vételével kell kialakítani.

XXX. A közműellátásra vonatkozó rendelkezések

(1) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(2) A területen az építés feltétele a tárgyi telek teljes közműellátottságának biztosítása.

(3) Útépítés, útrekonstrukció kivitelezésekor szükség esetén az érintett közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. Az útépítéssel, ill. útrekonstrukcióval egyidejűleg a villamosenergia ellátás és az elektronikus hírközlés hálózatait felszín alatti elhelyezéssel kell átépíteni.

(4) Új épületek tervezésénél figyelembe kell venni a meglevő vízbekötések oltóvíz ellátó képességét és a tömbön belüli mértékadó oltóvízigényt és ahhoz kell igazítani az épületek tűzszakaszolását. Ettől eltérő esetben vagy meg kell oldani a vízbekötés-hálózat növelését, vagy a Tűzoltósággal egyeztetett egyedi megoldás (oltóvíz tároló medence, egyéb műszaki megoldás) alkalmazását.

(5) A területről a szennyvizet az egyesített rendszerű közcsatornával kell elvezetni, amelybe csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető.

(6) Új villamosenergia (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot létesíteni, meglevő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni, valamint további közműveket (telken belüli bekötéseket) is csak föld alatti elhelyezéssel szabad.

(7) Reklámvilágítással, telken belüli térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan, közterület használatát korlátozni nem szabad.

3/16A. melléklet

A XV. KERÜLET HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ ÉS KÖRNYÉKE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I. I//XV/4 jelű építési övezet

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül összevonhatók, az építési övezeti jellemzők szerint meghatározott minimális telekméretig megoszthatók.

(2) A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változhat az építési hely határa. A telekhatár-változást és az új építési hely határát jelen szabályozási terv elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó méreteinek figyelembe vételével kell meghatározni. A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások esetén az előkert mérete 5,0 m, az oldalkert mértéke 5,0 m, a hátsókert mértéke 9,5 m.

(3) Az építési övezetben elsősorban lakossági kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Alapfokú oktatási intézmény elhelyezése nem megengedett.

(4) A beépítés módja szabadonálló.

(5) A szabályozási tervben jelölt építési helyen kívüli meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, építménymagasságuk a szabályozási tervben ill. az egyéb jogszabályokban (OTÉK) meghatározott mértékig növelhető, elbontásuk esetén új épület csak az építési helyen helyezhető el.

(6) A Szántóföld utca (89740), Károlyi Sándor út (88953) és a Szántóföld utca nyomvonala (91171/5) által bezárt 91172/2, 91171/3 és a 91171/6 hrsz-ú ingatlanok, valamint 88952 hrsz-ú ingatlan új övezeti besorolása a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése Településszerkezeti Terv módosításra ill. a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) keretövezet átsorolásra vonatkozó rendeletének hatályba lépésének napján lép hatályba.

II. MZ/XV/1 építési övezet

(1) Az építési övezetben a gazdasági területeken és az MZ keretövezetben meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el. A beépítés módja szabadonálló.

(2) A szabályozási tervben jelölt építési helyen kívüli meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, építménymagasságuk a szabályozási tervben ill. az egyéb jogszabályokban (OTÉK) meghatározott mértékig növelhető, elbontásuk esetén új épület csak az építési helyen helyezhető el.

(3) Az építési övezetben levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység nem folytatható.

(4) ^* 

(5) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül összevonhatók, az építési övezeti jellemzők szerint meghatározott minimális telekméretig megoszthatók.

(6) A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változhat az építési hely határa. A telekhatár-változást és az új építési hely határát jelen szabályozási terv elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó méreteinek figyelembe vételével kell meghatározni. A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások esetén az előkert mérete 10,0 m, az oldalkert mértéke 10,0 m, a hátsókert mértéke 15,0 m.

(7) A területen kellemetlen szagot, bűzt, diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, a légszennyező anyagok környezetbe kerülését, ill. terjedését megakadályozó technológia alkalmazása esetén folytathatók.

III. KV-HU/XV építési övezet

(1) A szabályozási tervben jelölt építési helyen kívüli meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, építménymagasságuk a szabályozási tervben ill. az egyéb jogszabályokban (OTÉK) meghatározott mértékig növelhető, elbontásuk esetén új épület csak az építési helyen helyezhető el.

(2) ^* 

(3) A Hulladékhasznosító Mű építési övezetéhez kapcsolódó MZ/XV/1 építési övezetbe sorolt telkek az egységes hulladékgazdálkodás érdekében, a technológiai rendszerek hatékonyságának biztosítása érdekében - az építési övezetek előírásainak megtartása mellett - összevonhatók. Ebben az esetben oldalkert mérete csökkenthető, de a beépítés módja szabadonálló lehet.

IV. Örökségvédelem

(1) ^*  A terület régészeti érdekű.

(2) ^* 

V. Közlekedési területek

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) ^* 

(3) A Szántóföld utca szabályozási szélessége a szabályozási terület mellett a szabályozási terv szerint változik.

(4) A Károlyi Sándor út szabályozási szélessége jellemzően a kialakult marad.

(5) A Mélyfúró utca szabályozási szélessége 30,0 m..

(6) A Felsőkert utca szabályozási szélessége 40,0 m.

(7) A terület létesítményeinek parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani (térszín alatti parkolóban, térszín feletti parkolóban, épületben). A rakodó járművek telekre történő behajtásán kívül a telken belüli rakodást, és megfordulást is biztosítani kell.

(8) ^* 

VI. Közműellátás, műszaki létesítmények

(1) Az építmények mértékadó tűzszakaszainak méreteitől függő oltóvíz ellátás biztosítását földfeletti tűzcsapokról kell megoldani a hatályos jogszabályok szerint.

(2) Az építmények tűzoltó gépjármű általi megközelítésére tűzoltási felvonulási út és terület biztosítása szükséges a hatályos jogszabályok szerint.

(3) ^*  Mobil telefontorony ill. antennarendszer - a szabályozási tervben meghatározott beépítési feltételek teljesülése mellett elhelyezhető.

VII. Környezetvédelem

(1) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A parkoló-felületeket kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.

(2) Az építési övezet a felszín alatti vizek szempontjából ún. érzékeny szennyeződés érzékenységi besorolású. Az övezetben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(3) A közlekedési és parkoló felületeket szilárd, nem porzó burkolattal kell ellátni.

(4) A keletkező veszélyes hulladékokat az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni

(5) ^* 

VIII. Zöldfelületek

(1) Az egyes telkek területének legalább 35%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A zöldfelülettel borított terület legalább felét háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb ¼-ét boríthatja.

(3) A kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén az oldal- és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor, alatta cserjesávval) álló növénysáv, az előkertben a ki- és behajtók szabadon hagyásával legalább kétszintű növényzetből álló növénysáv létesítendő.

(4) A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A fák életfeltételeinek javítása érdekében a parkolókban kötelezően elhelyezendő fákat lehetőség szerint legalább 1 m széles, összefüggő zöld sávba kell telepíteni.

(5) A tetőkertek területe a kötelező zöldfelület-számításnál:

- az épített szerkezet feletti 20 cm-es termőréteg és gyepszint borítottság esetén 25% mértékig,

- 20-50 cm közötti termőréteg és kétszintes (gyep- és cserjeszint) növényborítottság esetén 50% mértékig,

- 1 m-nél vastagabb termőréteg és háromszintes (gyep-, cserje és lombkoronaszint) növénytelepítés esetén 75% mértékig

vehető figyelembe.

IX. Zárórendelkezések

(1) Jelen rendelet e § (2) bekezdése kivételével a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(2) A Szántóföld utca (89740), Károlyi Sándor út (88953) és a Szántóföld utca nyomvonala (91171/5) által bezárt 91172/2, 91171/3 és a 91171/6 hrsz-ú ingatlanok, valamint 88952 hrsz-ú ingatlan új övezeti besorolása a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése Településszerkezeti Terv módosításra ill. a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) keretövezet átsorolásra vonatkozó rendeletének hatályba lépésének napján lép hatályba.

3/17A. melléklet

BUDAPEST XV. KERÜLET MEDIMPEX RAKTÁRBÁZIS ÉS KÖRNYÉKE KÁROLYI SÁNDOR ÚT - CSÖMÖRI-PATAK (98049/2) - E-TG KERETÖVEZETŰ TURISZTIKAI ERDŐ (98073/4, - FELSŐKERT UTCA (91164, 91181) MENTI VÉDERDŐ ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I. M/XV/5 jelű MEDIMPEX raktárbázis és környéke munkahelyi övezet építési övezet előírásai

(1) Az építési övezetben a gazdasági területeken és az M keretövezetben meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el.

(2) A beépítés módja: szabadonálló, az iparvágány kiszolgálást igénylő épületek esetén oldalhatáron álló.

(3) Az építési övezetre megállapított maximális építménymagasság műtárgyak és technológiai igény esetén túlléphető maximum 27,0 m építménymagasság megtartásával.

(4) Az építési helyen kívüli meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, de nem bővíthető. Az építési helyen kívül lévő épületek, épületrészek elbontása esetén, új létesítmény csak az építési helyen helyezhető el.

(5) A szabályozási terven meglévőként jelölt épületek, építmények alatti földterület egyben építési helyet is jelöl, kivéve azokat az épületeket, ahol a szabályozási terv épületen áthaladó építési határvonalat feltüntet.

(6) Az építési övezetben a maximális telekméret nincs korlátozva.

(7) ^*  Engedélyköteles építési tevékenység tervezése során a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály előírásait figyelembe kell venni.

(8) ^* 

II. Örökségvédelem

(1) ^*  A terület régészeti érdekű.

(2) ^* 

III. Telekalakítás

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott minimális telekméretig megoszthatók.

(2) A telekalakítások során a telekhatárokkal összhangban változhat az építési hely határa. A kialakuló telkeket a szabályozási terv tartalmazza. A szabályozási terven nem jelölt telekalakítások esetén az elő-, oldal- és hátsókert mérete minimum 10 méter.

(3) Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátorállomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő stb.), magánút, iparvágányok részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) kialakítható.

IV. A közlekedési területek, létesítmények

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A Károlyi Sándor útról a gazdasági terület feltárását szolgáló magánút telke nem beépíthető, a legkisebb szélessége 18,0 m.

(3) A terület létesítményeinek parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. A rakodó járművek telekre történő behajtásán kívül a telken belüli megfordulást is biztosítani kell.

V. Közműellátás, műszaki létesítmények

(1) A szabályozási tervvel érintett területen további fejlesztések közműigényét a közműhálózatokról kell kielégíteni.

(2) A Károlyi Sándor út menti telkek kialakítása esetén a közmű kiváltásokat végre kell hajtani.

(3) Az építmények mértékadó tűzszakaszainak méreteitől függő oltóvíz ellátás biztosítását földfeletti tűzcsapokról kell megoldani a hatályos jogszabályok szerint.

(4) Az építmények tűzoltó gépjármű általi megközelítésére tűzoltási felvonulási út és terület biztosítása szükséges a hatályos jogszabályok szerint.

(5) ^*  Mobil telefontorony ill. antennarendszer - a szabályozási tervben meghatározott beépítési feltételek teljesülése elhelyezhető.

VI. Környezetvédelem

(1) A meglévő létesítmények légszennyező anyag kibocsátása az egyes pontforrásokra tett alapbejelentés alapján a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértékeket nem haladhatja meg. Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

(2) Az övezetben levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenységek nem folytathatók.

(3) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható.

(4) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása (pl. a tárolt anyag felületének szükség szerinti nedvesítése, takarása) esetén folytathatók.

(5) Az övezet területe a felszín alatti vizek és a földtani közeg szempontjából érzékeny besorolású terület. A munkahelyi területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek során a vonatkozó jogszabályokban meghatározott határértékek teljesíthetők.

(6) ^* 

(7) Talajszennyezést okozó tevékenységek - a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők. A területen folytatott, esetleges talaj- és talajvízszennyező tevékenységeknél kármentőt kell létesíteni.

(8) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. Beruházások során e tevékenységekhez a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

(9) ^*  Feltöltések kialakítása során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.

(10) Új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.

(11) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok megfelelő szennyvizek vezethetők.

(12) A Csömöri-patakba szennyvíz nem vezethető. Az összegyűjtött csapadékvizek a Csömöri-patakba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírásoknak megfelel.

(13) Az egyes tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(14) Az övezetben az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(15)-(16) ^* 

VII. Zöldfelületek

(1) Az egyes telkek legalább 25%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A kizárólag egyszintű növényzettel (gyepszint) borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb 1/3-át boríthatják.

(3) Az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább egysoros fasor, alatta cserjesávval telepítendő.

(4) A parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa ültetendő.

3/18A. melléklet

A XV. KERÜLET ŐRJÁRAT U. - NEPTUN U. - PESTÚJHELYI ÚT - ADRIA U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ TARTOZÓ ELŐÍRÁSOK

I. A Szabályozási Terv kötelező elemei

A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni a KVSZ-ben előírtakon túlmenően:

a) épület megengedett legnagyobb építménymagasságának mértékétől való eltérés határát,

b) megtartandó értékes fa jelét,

c) keretövezetbe nem sorolt közterületeket.

II. „IZ/XV/EÜ-1 jelű Nagy zöldfelületű, egészségügyi-, szociális intézmények övezete előírásai

(1) Az övezet elsősorban egészségügyi, szociális létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek helyezhetőek el:

- egészségügyi, szociális, egyházi, oktatási épület;

- igazgatási épület;

- egyéb kulturális funkciójú épület;

- sportlétesítmény;

- maximum 500 m2 nettó területű - az egészségügyi és szolgáltató funkcióhoz kapcsolódó - kereskedelmi célú épület;

- egyéb lakossági alapszolgáltató funkciójú épület.

(3) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek nem helyezhetőek el:

- nagykereskedelmi létesítmény;

- gyártási funkciójú épület, vagy épületrész;

- a fő funkciókat zavaró hatású épület, vagy épületrész.

(4) Az előkert minimális mérete 5,00 méter.

(5) Az oldalkert minimális méretét a szabályozási terv tartalmazza.

(6) A területen az épületek közötti távolság legalább az egymás felé néző homlokzatmagasságok átlaga kell, hogy legyen. Új épületek, épületrészek telepítése esetén a műemlék épületek külső falsíkjától min. 15,00 méter távolságot kell tartani, kivéve a 19. sz. épületet, melynek a védőtávolsága az épület középpontjából szerkesztett 20,00 méter sugarú kör.

(7) A szabályozási tervlapon ábrázolt, az épület megengedett legnagyobb építménymagasságának mértékétől való eltérés határával jelölt területen, az épület legnagyobb építménymagassága a szabályozási tervlapon jelölt értékek szerint változik.

(8) A szabályozási tervlapon, az Őrjárat utca - Neptun utca sarkán ábrázolt építési helyen az egykori sebészet-diagnosztikai (1. sz.) épület kontúrjától az építési hely Őrjárat utcai határáig csak földszintes épület helyezhető el.

(9) A műemléki védelem alatt álló, bauhaus stílusban épült egykori elkülönítő (4. sz.) épülettel semmilyen módon nem építhető össze épület, vagy épületrész.

(10) Egészségügyi, szociális funkciók telepítése során egymást zavaró funkciók egymás melletti elhelyezése nem lehetséges.

(11) A területen legfeljebb felszín felett háromszintes parkolóház helyezhető el.

(12) A területen közösségi célú aktív sportolás lehetőségét biztosítani kell.

(13) A területen maximum 500 m2 nettó egészségügyi, szociális kereskedelmi szintterületű, egészségügyi szociális szolgáltató funkcióhoz kapcsolódó kiskereskedelmi létesítmény helyezhető el.

(14) A területen maximum 60 m2 nettó összterületű kiskereskedelmi egység helyezhető el.

(15) A területen, az egészségügyi, szociális szolgáltató funkcióhoz kapcsolódóan kialakítható maximum 200 m2 nettó területű, szerviz funkciójú létesítmény, az üzemi szintű gyártás kizárásával.

(16) A területen porta épület építési hely meghatározása nélkül elhelyezhető, a minimális előkert kivételével.

(17)-(18) ^* 

(19) ^* 

(20) A területen a szükséges be-, illetve kiszállítások forgalma, azaz a terület ellátását célzó teherforgalom nem keveredhet az egészségügyi, szociális szolgáltató funkcióhoz kapcsolódó gépjárműforgalommal. Kivételt képez ez alól a gazdasági épület forgalma.

(21) Telken belül kizárólag a működtetéshez szükséges gépjárművek, a megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművek és az engedéllyel rendelkező gépjárművek közlekedhetnek.

(22) A területen jelentkező parkolási igényeket lehetőség szerint parkolóház, vagy felszín alatti parkoló építésével kell kielégíteni, felszíni parkoló létesítése esetén gyeprácsos kialakítás alkalmazása kötelező. A felszíni parkolókban a (21) pontban említett gépjárművek parkolhatnak.

(23) Telken belül a megengedett maximális sebesség 5 km/h.

(24) A területen a tűzoltóság járművei számára, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, minden épületnek megközelíthetőnek kell lennie.

(25) A területen telekalakítás nem megengedett.

III. IZ/XV/EÜ-LAK jelű Nagy zöldfelületű, lakódominanciájú egészségügyi intézmények területe előírásai

(1) Az övezet elsősorban egészségügyi, szociális létesítményekhez kapcsolódó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek helyezhetőek el:

- lakóépület

- egészségügyi, szociális, egyházi, oktatási épület;

- igazgatási épület;

- egyéb kulturális funkciójú épület;

- sportlétesítmény;

- egységenként maximum 60 m2 nettó összterületű kereskedelmi célú épületrész.

(3) Az építési övezetben az alábbi funkciójú épületek nem helyezhetőek el:

- nagykereskedelmi létesítmény;

- gyártási funkciójú épület, vagy épületrész;

- a fő funkciókat zavaró hatású épület, vagy épületrész.

(4) A jelenlegi telek megosztása esetén a telekosztás csak a szabályozási terven ábrázolt irányadó telekhatárok mentén történhet.

(5) A telekosztás esetén az építési helyek határa nem változhat.

(6) Az elő-, oldal-, hátsókertek méretét a szabályozási lap tartalmazza.

(7) Amennyiben a terület nem kerül megosztásra, úgy a jelenlegi telken belül négy önálló és egyforma építészeti kialakítású épület helyezhető el.

(8) Lakóépület épületszélessége 12,00 m-nél szélesebb nem lehet.

(9) Lakó funkciójú beépítés esetén, a területen elhelyezésre kerülő épületeket egységes stílusban és kubatúrával, városképi megjelenés szempontjából egységesen kell kialakítani.

(10) A területen egységenként maximum 60 m2 nettó összterületű kiskereskedelmi egység helyezhető el a lakóépületek földszintjén.

(11) A területen minimum nettó 36 m2-es lakások elhelyezése megengedett.

(12) A területen a lakásszám meghatározása a gépkocsi tároló szint beszámítása nélkül, az adott lakó célú beépített szintek bruttó szintterületének 80-al való elosztásával, majd a kapott hányados lefelé kerekítésével történhet. Lakótól eltérő funkció bruttó szintterülete nem számítható be a lakásszám meghatározásba.

(13) A tetőtérben második tetőtéri szint nem alakítható ki.

(14) A területen parkolás csak térszín alatt lehetséges.

(15) Az átközlekedést a parkoló autók számára térszín alatt, az övezet területének teljes hosszában folyamatosan biztosítani kell.

(16) Amennyiben a terület megosztásra kerül (telekalakítások jönnek létre) úgy a térszín alatti átközlekedést (15) pont szerint biztosítani kell.

IV. Egyéb rendelkezések ^* 

(1) Ahol a meglévő épület egyes részei kívül esnek a szabályozási terven jelölt építési helyen, ott az épületen csak állagmegóvási, illetve a meglévő kubatúrán belüli felújítási munkák végezhetők. Épületbővítés - az egyéb feltételek teljesülése esetén - csak az új épületre előírt építési helyen belül lehetséges.

(2)-(3) ^* 

(4) A hatályos jogszabályok szerinti közintézményi funkciójú épületek esetében az akadálymentesítésről teljes körűen gondoskodni kell.

(5) ^* 

(6) ^* 

(7) ^*  A területen új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén a terület alatt előforduló feltáratlan pincerendszerre tekintettel kell lenni.

(8) ^* 

(9) Tűzoltási felvonulási út és terület biztosítása szükséges a mindenkor hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően.

(10) Épületek mértékadó tűzszakaszának méretétől függő oltóvíz ellátás biztosítása szükséges a 100 méteren belüli, illetve középmagas és magas épületek homlokzata előtti tűzcsapokról a mindenkor hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően.

V. Örökségvédelem általános rendelkezései

(1) ^*  A terület régészeti lelőhely.

(2) A területen a 4 sz., 6 sz., 10 sz., 11 sz., 14 sz., 15 sz., 16 sz. és 19 sz. épületek műemléki védelem alatt álnak

(3) Az Őrjárat utca - Neptun utca - Pestújhelyi út - Adria utca által határol terület teljes egészében a területen található műemléki védelem alatt álló épületek műemléki környezete.

(4) ^* 

VI. Közlekedési létesítmények általános rendelkezései

(1) Az Őrjárat utca szabályozási szélessége változatlanul megtartandó: 15,40 méter

(2) A Neptun utca szabályozási szélessége változatlanul megtartandó: 11,40 méter

(3) A Pestújhelyi út szabályozási szélessége változatlanul megtartandó: 15,20 méter

(4) Az Adria utca szabályozási szélessége változatlanul megtartandó: 11,40 méter

(5) A közutak tervezési osztályba sorolása:

Őrjárat utca: B.VI.d.B

Neptun utca: B.VI.d.B

Pestújhelyi út: B.V.c.B

Adria utca: B.VI.d.B

VII. A közműellátásra vonatkozó általános rendelkezések

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A területen minden új beépítést megelőzően vizsgálni kell a meglévő alagutak közműalagútként történő hasznosításának lehetőségét.

(3) Új épületek tervezésénél figyelembe kell venni a meglévő vízbekötések oltóvíz ellátó képességét és a tömbön belüli mértékadó oltóvíz igényt, amelyhez kell igazítani az épületek tűzszakaszolását. Ettől eltérő esetben vagy meg kell oldani a vízbekötés-hálózat növelését, vagy a tűzoltósággal egyeztetett helyi beruházás létesítését.

(4) A területről a szennyvizet az egyesített rendszerű közcsatornával kell elszállítani, amelybe csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető.

(5) Új villamos energia (közép-, kisfeszültség, valamint közvilágítási) és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot létesíteni, meglévő rekonstrukcióját engedélyezni, továbbá közműveket (telken belüli bekötéseket) is csak föld alatti elhelyezéssel szabad.

VIII. A környezet általános védelméről

(1) A rendelet hatálya alá eső területen a hulladékok lerakása és égetése tilos. Az egyes funkciókhoz kapcsolódó hulladékok ideiglenes tárolását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint, épületen belül kell megoldani.

(2) A rendelet hatálya alá eső területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e kármentesítésre.

(3) A szükségessé váló feltöltések kizárólag hulladéknak nem minősülő inert anyagok felhasználásával történhetnek.

(4) ^* 

(5) A rendelet hatálya alá eső területen a szennyvízszikkasztás tilos.

(6) A telken belül keletkezett csapadékvíz telken belüli szikkasztása mindennemű épülettől min. 3,00 méter távolságban, a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak szerint engedélyezett. A csapadékvíz öntözésre felhasználható.

(7) A megújuló energiaforrások felhasználása a területen támogatott, azok alkalmazási lehetőségeinek beépítést megelőző vizsgálata kötelező.

IX. Zöldfelületek általános védelméről

(1) A rendelet hatálya alá eső területen a telkek növényállományának folyamatos fenntartásáról, a növényzet 5 évenkénti felméréséről és a szükséges intézkedések megtételéről (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. Amennyiben az előírt felülvizsgálat nem történik meg, és ennek következtében a növényállomány károsodik, illetve elöregszik, a tulajdonost kötelezni kell a növényzet állagának helyreállítására és a szükséges növényegyed pótlások elvégzésére.

(2)-(3) ^* 

3/19A. melléklet

A XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA VÁROSRÉSZKÖZPONT KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA (DEÁK FERENC UTCA - KARÁCSONY BENŐ PARK) ELŐÍRÁSAI

I.

Az előírások 3/15A melléklet VIII. pontba átvezetésre kerültek

3/20A. melléklet

A XV. KERÜLET RÁKOSPALOTAI KÖZTEMETŐ BŐVÍTÉSI TERÜLETE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

Az előírásokat a KVSZ 39. §-a (KV-TE /XV Rákospalotai köztemető és temetői szolgáltatások területe) teljes terjedelmében tartalmazza

3/21A. melléklet

Budapest XV. kerület Palota-tó és környezete Váci vasútvonal - Közigazgatási határ - Veresegyházi vasútvonal - Dunakeszi út - 88865/83 hrsz-ú ingatlan - (88865/6) hrsz-ú közterület - Dunakeszi út által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve Kiegészítő rendelkezések ^* 

I. ^* 

(1) A kiegészítő előírások a Budapest XV. kerület Töltés tér - Csomád utca nyugati oldala - Visonta utca - MZ keretövezet határa - 88865/39 hrsz-ú telek - (88865/40) hrsz-ú közterület - 88865/96 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - (88865/9) közterület - (98022/2) közterület - 98017/1 hrsz-ú ingatlan - E-VE keretövezet határa - M0 gyorsforgalmi út - KL-KT keretövezet határa - Visonta út - E-TG keretövezet határa - (98069) közterület - 98070/18 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - K-SP keretövezet határa - KL-VA keretövezet határa - Felsőkert utca - Károlyi Sándor út - Ajándék utca - Csomád utca keleti oldala által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és az R. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

I/A. „K-SP/XV jelű Városi jelentőségű kiemelt sportterületek.
„Palota tó” és környezete előírásai ^* 

(1) Az építési övezetbe tartozik a kavicsbányászat során utóhasznosítás céljából megtartott tó és a hasznosításhoz biztosított szárazföldi, parti területei is.

(2) Az építési övezetben a terület fenntartásához és őrzéséhez szükséges építmények önállóan nem helyezhetők el, kivéve a megközelítésre szolgáló kapuk, bejáratok melletti ellenőrző portákat.

(3) A területen meglévő faállomány egyes egyedei csak abban az esetben vághatók ki, ha a törzsátmérő másfélszeresének megfelelő, előnevelt fa kerül a telken belül, kertészeti terv szerint beültetésre.

(4) A bányászattal érintett terület (korábbiakban bányatelek) hasznosításának, beépítésének előfeltétele a Bányakapitányság által jóváhagyott tájrendezési terv alapján végrehajtott végleges partvonal kialakítás, a parti sáv rendezése és a bánya bezárása.

(5) A tó partján a tó és a tavat övező partfal fenntartásához szükséges körbejárhatóságot munkagéppel járható, legalább 5,0 m széles területsávon biztosítani kell. A területsáv a közvetlen tóparttól a teljes parthossz 20%-ában eltávolodhat, megkerülve a közvetlen vízpartra települő létesítmény(eke)t.

(6) A területen lévő tó használati módjához előírt vízminőséget folyamatosan biztosítani és ellenőrizni kell.

(7) A bánya bezárásának időpontjában felméréssel rögzített vízfelülethez képest a meglévő vízfelület 15%-nál nagyobb mértékben nem csökkenthető.

(8) A telekhatárok mentén - ahol ez a kialakult belső közlekedési úttal nem kerül áthatásba - legalább 5,0 méter szélességű, 3 szintű zöld sávot kell létesíteni.

(9) Az építési övezetben szabadonálló beépítési móddal kell az épületeket elhelyezni. Az épületek részben, vagy egészen ráépülhetnek a tóra, vagy beépülhetnek a partfalakba.

(10) A területen csak nem tömör kerítés, vagy / és élősövény létesíthető. Kivételt képez az autóút, illetve a vasút felőli telekhatár szakasza, ahol zajcsillapító, zajterelő műtárgy (fal, tömör kerítés) létesítése is megengedett növényzettel takart módon.

II. A telkek beépítésére vonatkozó előírások

Amennyiben egy telek több építési övezetbe tartozik, a telekrészek építési paraméterei az egyes övezetbe tartozó telekterületek alapján számítandók. Az eltérő övezeti paraméterek nem vonhatók össze.

III. ^*  Az építési munka végzésére vonatkozó előírások

A terület régészeti érdekű.

IV. Közlekedési létesítmények előírásai

(1). A közút külterületi szakaszán az úttengelytől számított védőtávolságán belül építmény, műtárgy, reklám csak a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(2) Országos közútnál az úttengellyel párhuzamos közművek

- külterületi szakasz esetén az út területén kívül,

- belterületen a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével

helyezhetők el.

(3) Országos közút külterületi szakaszán új, gépjárművel közvetlen ingatlan kiszolgálást biztosító útcsatlakozás, kapubehajtó nem létesíthető.

(4) Közlekedési célú közterületek (KL-KT) övezetébe tartozik a Dunakeszi út a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

V. A közműellátásra vonatkozó előírások

(1) A felszíni vízelvezető árkok, patakok medrét a telkek beépítése előtt rendezni kell. A patakok medrének önálló telket kell kiszabályozni.

(2) A felújításra, vagy kiépítésre kerülő közművezetékeket belterületen csak föld alatti elhelyezéssel lehet megvalósítani.

VI. ^*  A közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak kialakítására vonatkozó előírások

A belterület közterületein csak az alábbiak helyezhetők el:

- Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (buszváró), jelzőtáblák

- Köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)

- Szobor, díszkút, kereszt

- Távbeszélő fülke.

VII. Előírások a környezet és a természet védelméről

(1) Talaj és vízvédelmi előírások:

- Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, kezelni, továbbá az esetlegesen előforduló veszélyes hulladékot előírásoknak megfelelően az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

- Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és kezelésének a jogszabályok szerint előírt határértékek biztosításával történő megoldása.

(2) ^* 

(3) ^*  Élővilág, táj és természet védelme:

- A fejlesztések, építési tevékenységek nem okozhatnak olyan hatást, mely a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken az erdő- gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.

- Új épület elhelyezése esetén az engedélyezési tervdokumentáció részeként az érintett telek területére kertépítészeti tervet kell benyújtani. ^* 

- A közutak mentén - kivéve az erdőterületeket - fasorokat kell telepíteni. Új utak mentén a fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell úgy, hogy min. 10 méterenként egy lombos fa kiültetésre kerülhessen. Meglévő közlekedési útvonalak mellett a kialakult állapotokhoz (csapadékvíz-elvezető árok, légvezetékek, gépkocsi-behajtók, épülethomlokzatok, stb. figyelembevételével) alkalmazkodva min. 10 méterenként egy lombos fát kell ültetni.

- A parkolók, valamint a magánutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű díszfa fajokkal, vagy azok fajtáival engedélyezhető.

- A növényzet védelme érdekében a parkolókban a favermeket, fasori és zöldsávokat legalább 15 cm magas épített szegéllyel kell kialakítani.

- A strand területén a megfelelő árnyékoltságot átlag 300 m2 szárazföld- területre (vízfelület nélküli telekterület) 1 db nagy lombkoronájú fa ültetésével kell biztosítani.

- A területen agresszív pollentermő növényeket (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos. A meglévő kanadai nyárfákat cserélni kell őshonos fajtákkal.

(4) Hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások:

- Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni és köteles annak szakszerű elszállításáról gondoskodni.

- Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig - az ingatlan tulajdonosát terheli.

VIII. A turisztikai erdőövezetre (E-TG/XV) vonatkozó előírások

(1) Turisztikai rendeltetésű erdőterületen az épületek legalább 10 ha (10.000m2) nagyságú telken, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhetők el. Az épületek bruttó beépített területe egyenként a 300 m2-t nem haladhatja meg. Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. A beépítés módja: szabadonálló, a zöldfelület legkisebb mértéke 95%, amely kötelezően erdősítés, fásítás formájában jelenjen meg.

(2) A létesítmények rendeltetése:

- az erdő rendeltetésének megfelelő fenntartásához, biztonsági okból szükséges épületek és építmények

- szabadidő eltöltését, turizmust, testedzést, pihenést, ismeretterjesztést szolgáló építmények, létesítmények,

- vendéglátó-épület

- közlekedési létesítmények

- távvezetékek.

(3) Az erdőtelepítés kivitelezését az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési tervdokumentáció alapján lehet végezni.

(4) Az erdőtelepítés első kivitelét követően a földrészleteket erdő művelési ágba kell átvezetni, ezt követően az erdészeti hatóság előzetes engedélyéhez kötött minden területhasznosítás.

(5) Turisztikai erdő telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(6) Az övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telekterület csak közlekedési célra, alakítható ki.

(7) Parkolóhelyek csak terepszinten, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, fásítottan, két gépjármű várakozóhelyenként 1-1 fa telepítésével, csak természetes anyagú burkolófelület alkalmazásával.

3/22A. melléklet

A XV. KERÜLET PÁZMÁNY PÉTER U. - DOBÓ U. - BELLER IMRE U. - DUGO-NICS U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE ELŐÍRÁSAI

I. A Szabályozási Terv kötelező elemei

A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni a KVSZ előírásain túlmenően:

- az építési vonalat,

- megtartandó értékes fa jelét,

- Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzatának elővásárlási jogával terhelt terület határát,

- keretövezetbe nem sorolt közterületeket.

II. A terület általános előírásai

(1) Az épületek szintszámának meghatározásánál, a pinceszintet is be kell számítani, amennyiben a pincefödém fölső síkja, terepcsatlakozás felett 1m-t meghaladóan kiemelkedik.

(2) A terepszint alatti beépítés legfeljebb egy szint mélységben alakítható ki.

(3) A terület saroktelkeinek, az utcai homlokzati síkok metszés pontjától mért 5-5m-es telekrészén, az épület földszintje nem építhető be, és nem is keríthető le.

(4) Amennyiben a meglévő kétoldali szomszédos telek meglévő beépítési módja, illetve az előkertjeik mélysége eltér az építési övezetek által meghatározott előírásoktól, az illeszkedés szabályai is alkalmazandók. Az illeszkedés szabályai legalább négy építési telek, és az érintett telket is tartalmazó utcaszakasz sajátosságainak figyelembe vételével alkalmazandó. A figyelembe veendő négy telek: a tárgyi telekkel két oldalon szomszédos telek, valamint e telkekkel túlsó oldalon szomszédos telkek.

(5) A területen nyúlványos telek (ún. nyeles telek) nem alakítható ki.

III. A lakóterületek általános előírásai:

(1) A terület építési telkeinek beépítési módja zártsorú, illetve hézagosan zártsorú lehet.

(2) ^* 

(3) Az épület tetőhéjalását, a tető teljes felületén, azonos anyagú és színű tetőfedőanyaggal kell kialakítani.

(4) Tetőtérbeépítés esetén, a tetőtér második szintjén önálló lakás nem alakítható ki.

(5) A telek utcafronti határától mért 30 m-en túli telekterületet zöldfelületként kell kialakítani, amelyen az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsorolt melléképületek közül:

- a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) -ben felsoroltak elhelyezhetők.

- az i) lehetőségei közül csak a háztartási célú kemence helyezhető el.

- a k) lehetőségei közül csak a növény-komposztáló helyezhető el.

- a j) és l) -ben szereplő melléképületek nem helyezhetők el.

(6) Az (5) pont szerinti zöldfelületen garázs különálló épületben is elhelyezhető, szabadonálló beépítési móddal, azonban az előírt hátsókerti minimum területén nem helyezhető el.

(7) A (6) pont szerinti garázs csak a lakásokhoz előírt mennyiségű gépjármű számára alakítható ki, előírt gépkocsinként 20,00 m2 bruttó szintterülettel. Ugyanezen kialakítású garázs elhelyezhető a telek utcafronti határától mért 25 m és 30 m közötti teleksávban is.

(8) A kereskedelmi funkció, az épület alagsorában, illetve pinceszintjén nem helyezhető el.

(9) Kereskedelmi funkció elhelyezése esetén a kereskedelmi funkcióra hasznosított szintterület legfeljebb 100m2 lehet, amelyből legfeljebb nettó 60m2 területű eladótér alakítható ki.

(10) Az építési hely az előkert határától mért 25 m-en belüli területsáv.

IV. L2/A/XV/4 jelű kisvárosias zártsorú övezet előírásai

(1) Az építési övezet területén új épületeket a zártsorú beépítés előírásainak megfelelően kell elhelyezni a Szabályozási Terven ábrázolt építési helyen, kivéve ha a II. (4). esete áll fenn.

(2) A Bp. XV. ker. Beller Imre u. 49. sz. alatti 87472 hrsz.-ú telken meglévő épület átépítése, bővítése, vagy új épület építése esetén a kialakításra kerülő összes funkció 80%-a közösségi kulturális célt kell szolgáljon.

(3)-(4) ^* 

(5) Az L2/A/XV/4 kisvárosias zártsorú övezetben az alábbi funkciójú épületek helyezhetőek el:

- lakóépület,

- szálláshely-szolgáltató épület

(6) Az L2/A/XV/4 kisvárosias zártsorú övezetben az alábbi funkciójú épületek nem helyezhetőek el:

- a (5) pontban nem felsorolt épületek

(7) Az L2/A/XV/4 kisvárosias zártsorú övezetben az alábbi funkciók engedélyezhetők:

- lakófunkció,

- lakófunkciót kiegészítő egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló, tároló),

- legalább 1000m2 teleknagyság megléte esetén alapintézményi funkció,

- lakófunkciótól eltérő funkció, legalább 1000 m2 teleknagyság megléte esetén - a helyi lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelem, vendéglátás, egészségügyi-, szociális szolgáltatás - a telken elhelyezett épületek az összes szintterületének legfeljebb 35%-án, csak lakófunkcióval vegyesen engedélyezhető.

(8) Az épület megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagassága 7,5 m.

V. L2/A/XV/4/Int. jelű kisvárosias zártsorú intézmény dominanciájú övezet előírásai

(1) Az építési övezet területén új épületeket a zártsorú beépítés előírásainak megfelelően kell elhelyezni a Szabályozási Terven ábrázolt építési helyen, kivéve ha a II. (4). esete áll fenn.

(2)-(3) ^* 

(4) Az L2/A/XV/4/Int. jelű kisvárosias zártsorú intézmény dominanciájú övezetben az alábbi funkciójú épületek helyezhetőek el:

- lakóépület,

- szálláshely-szolgáltató épület,

- közintézmény épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sport építmény.

(5) Az L2/A/XV/4/Int. jelű kisvárosias zártsorú intézmény dominanciájú övezetben az alábbi funkciójú épületek nem helyezhetőek el:

- a 4.1. pontban nem felsorolt épületek

(6) Az L2/A/XV/4/Int. jelű kisvárosias zártsorú intézmény dominanciájú övezetben az alábbi az alábbi funkciók engedélyezhetők:

- lakófunkció,

- lakófunkciót kiegészítő egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló, tároló),

- helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelem, vendéglátás,

- egészségügyi-, oktatási-, egészségügyi, szociális funkciók

- igazgatási funkció.

(7) Az épület megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagassága 9,0 m.

VI. „L2/A/XV/5 jelű kisvárosias zártsorú övezet előírásai

(1) Az építési övezet területén új épületeket a zártsorú beépítés előírásainak megfelelően kell elhelyezni a Szabályozási Terven ábrázolt építési helyen, kivéve ha a II. (4). esete áll fenn

(2) ^* 

(3) Az L2/A/XV/5 jelű kisvárosias zártsorú övezetben az alábbi funkciójú épületek helyezhetőek el:

- lakóépület,

- szálláshely-szolgáltató épület

- közintézmény-épület

(4) Az L2/A/XV/5 jelű kisvárosias zártsorú övezetben az alábbi funkciójú épületek nem helyezhetőek el:

- a (3) pontban nem felsorolt épületek

(5) Az L2/A/XV/5 jelű kisvárosias zártsorú övezetben az alábbi az alábbi funkciók engedélyezhetők:

- lakófunkció,

- lakófunkciót kiegészítő egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló, tároló),

- legalább 1000m2 teleknagyság megléte esetén alapintézményi funkció,

- lakófunkciótól eltérő funkció, legalább 1000 m2 teleknagyság megléte esetén - a helyi lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelem, vendéglátás, egészségügyi-, szociálisszolgáltatás -a telken elhelyezett épületek az összes szintterületének legfeljebb 35%-án, csak lakófunkcióval vegyesen engedélyezhető.

- igazgatási funkció.

(6) Az épület megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagassága 7,5 m,

VII. L4/XV/6 jelű jelű kertvárosias övezet előírásai

(1) Az L4/XV/6 jelű kertvárosias övezetben csak lakóépületek helyezhetők el:

- lakóépület,

(2) ^*  Az L4/XV/6 jelű kertvárosias övezetben az alábbi funkciók alakíthatók ki:

- lakófunkció,

- lakófunkciót kiegészítő egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló, tároló),

- legalább 1000 m2 teleknagyság megléte esetén alapintézményi funkció,

- lakófunkciótól eltérő funkció, legalább 1000 m2 teleknagyság megléte esetén - a helyi lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelem, vendéglátás, egészségügyi-, szociális szolgáltatás - a telken elhelyezett épületek összes szintterületének legfeljebb 35%-án, csak lakófunkcióval vegyesen.

(3) Az építési övezetben az épület megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagassága 6,5 m,

VIII. L4/XV/7 jelű jelű kertvárosias övezet előírásai

(1) Az L4/XV/7 jelű kertvárosias övezetben csak az alábbi funkciójú épületek helyezhetőek el:

- lakóépület,

- szálláshely-szolgáltató épület.

(2) Az építési övezetben az alábbi funkciók engedélyezhetők:

- lakófunkció,

- lakófunkciót kiegészítő egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló, tároló),

- legalább 1000 m2 teleknagyság megléte esetén alapintézményi funkció,

- lakófunkciótól eltérő funkció, legalább 1000 m2 teleknagyság megléte esetén - helyi lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelem, vendéglátás, egészségügyi-, szociálisszolgáltatás - a telken elhelyezett épületek az összes szintterületének legfeljebb 35%-án, csak lakófunkcióval vegyesen engedélyezhető,

- igazgatási funkció -a telken elhelyezett épületek az összes szintterületének legfeljebb 50%-án, csak lakófunkcióval vegyesen engedélyezhető.

(3) Az épület megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagassága 6,5 m.

IX. I/XV/5 jelű Intézmény övezet előírásai

(1) Az építési övezet területén új épületeket a zártsorú beépítés előírásainak megfelelően kell elhelyezni a Szabályozási Terven ábrázolt építési helyen, kivéve ha a II. (4). esete áll fenn.

(2) Az I/XV/5 jelű alapfokú intézmény övezetben csak az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el:

- igazgatási épület,

- közintézmény-épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- kereskedelmi, vendéglátási, és szolgáltatási épület,

(3) Az I/XV/5 jelű alapfokú intézmény övezetben az alábbi funkciók helyezhetőek el:

- intézményi funkciók,

- igazgatási funkciók,

- kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási funkció,

(4) Az I/XV/5 jelű alapfokú intézmény övezetben az épületek megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagassága 9,5 m.

X. I/XV/6 jelű alapfokú intézmény övezet előírásai

(1) Az I/XV/6 jelű alapfokú intézmény övezetben csak az alábbi funkciójú épületek helyezhetőek el:

- igazgatási épület,

- közintézmény-épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- kereskedelmi, vendéglátási, és szolgáltatási épület.

(2) Az I/XV/6 jelű alapfokú intézmény övezetben az alábbi funkciók helyezhetőek el:

- intézményi funkciók,

- igazgatási funkciók

- kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltatási funkció,

XI. Egyéb rendelkezések ^* 

(1) Ahol a meglévő épület egyes részei kívül esnek a szabályozási terven jelölt építési helyen, ott az épületen csak állagmegóvási, illetve a meglévő kubatúrán belüli felújítási munkák végezhetők. Épületbővítés - az egyéb feltételek teljesülése esetén - csak az új épületre előírt építési helyen belül lehetséges.

(2) A hatályos jogszabályok szerinti közintézményi funkciójú épületek esetében az akadálymentesítésről teljes körűen gondoskodni kell.

(3) ^* 

XII. A közlekedési területek, létesítmények általános rendelkezései

(1) A közutak szabályozási szélessége a KSZT-1 tervlap szerinti, jellemzően a kialakult marad.

(2) A terület utcáinak tervezési kategória szerinti besorolása

Pázmány Péter utca: B.V. b-C

Dobó utca: B.VI. d-C

Beller Imre utca: B.VI. d-C

Dugonics utca: B.VI. d-C

Eötvös utca: B.VI. d-C

Dobó utca: B.VI. d-C

Rädda Barnen utca: B.VI. d-C

Bocskai utca: B.VI. d-C

Szerencs utca: B.VI. d-C

Arany János utca: B.VI. d-C

Bethlen Gábor utca: B.VI. d-C

(3) ^* 

XIII. Az építési telkek zöldfelületi kialakítására vonatkozó előírások

(1) Az építési telkek kötelező legkisebb kialakítandó zöldfelületi mértékét az építési övezetek előírásai határozzák meg.

(2) Valamennyi övezetben az építmények engedéllyel csak a kötelező zöldfelület kialakítását követően vehetők használatba.

(3) ^* 

(4) ^*  A kedvezőbb városökológiai adottságok kialakítása érdekében az építési telkek zöldfelületeinek területi védelméről, biológiai értéknöveléséről az alábbi módon kell gondoskodni:

- A meglévő növényzet védelme érdekében 8 cm-es törzsátmérőt meghaladó fát kivágni csak a fák védelméről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló megállapodást követően lehet.

- A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság határozza meg. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

- A pótlandó növényzetállomány mértéke az engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron az önkormányzat zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

- Az építési telek kötelező zöldfelületének minden 150 m2-e után gondoskodni kell legalább 1 db közepes, vagy nagy lombkoronát növelő, város- és árnyéktűrő fa és 10db cserje, vagy árnyéktűrő talajtakaró, amennyiben a fatelepítés a kialakult állapotok miatt nem lehetséges, úgy összesen 20 db cserje, telepítéséről és fenntartásáról,

- Az intézményterületi kertek zöldfelületeinek legalább 1/4-ét az építmények és a közművek védőtávolságainak betartása mellett háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

(5) ^*  A környezet- és városképvédelmi szempontból szükséges növénytelepítést, fásítást a Szabályozási Terven jelölt helyeken kötelező megvalósítani.

(6) ^*  A telektulajdonos köteles az előírások szerint kialakított zöldfelületet rendeltetésszerűen fenntartani, a zöldfelületek minőségéről, biológiai aktivitásáról folyamatosan gondoskodni.

(7) ^*  Az építési telken belül az 5 férőhelynél nagyobb kapacitású új parkoló csak fásítva alakítható ki. Egyoldali parkoló típus esetén legalább 3-3 gépkocsi-állásonként, kétoldali parkoló típus esetén legalább 4-4 gépkocsi-állásonként 1-1 nagytermetű fa ültetése kötelező. A használati cél mielőbbi megvalósulása érdekében a fásításhoz többször iskolázott, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedeket kell felhasználni.

(8) ^*  A “Szabályozási terv”-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén, a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével, kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 6 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.

XIV. Az egyes létesítmények elhelyezésekor, üzemeltetésekor biztosítandó környezeti feltételek

(1) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek a területen kizárólag zárt térben folytathatók.

(2) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a területen nem folytathatók.

(3) Talajszennyező anyagok raktározása, tárolása, kezelése kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhető.

(4) A területen keletkező települési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.

(5) A szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megléte esetén, a létesítményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(6) ^* 

(7) A létesítményekben keletkező veszélyes hulladékok (pl. olajos rongy, fáradt olaj, festékes flakon) gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell gondoskodni.

(8) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása komposztálása helyben, illetve a szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg.

(9) A terület tulajdonosának gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás/tárolás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) tárolt hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

(10) A területen az üzemi tevékenységből, építési munkákból és közlekedésből eredő környezeti zaj- és rezgésterhelések esetén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló vonatkozó jogszabály szerinti határértékeket kell betartani

(11)-(12) ^* 

XV. A közműellátásra vonatkozó általános rendelkezések

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.

(2) A területről a szennyvizet az egyesített rendszerű közcsatornával kell elszállítani, amelybe csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető.

(3) Új villamos energia (közép-, kisfeszültség, valamint közvilágítási) és vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot létesíteni, meglévő rekonstrukcióját engedélyezni, továbbá közműveket (telken belüli bekötéseket) is csak földalatti elhelyezéssel szabad.

3/23A. melléklet ^* 

3/24A. melléklet ^* 

3/26A. melléklet a 11/2008. (V.15.) ök. rendelethez ^* 

3/28A. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez ^* 

A BUDAPEST XV. KERÜLET, M0 KÖRGYŰRŰ - RÁKOSPALOTAI HATÁRÚT MEGLÉVŐ NYOMVONALA - SZENTMIHÁLYI ÚT - E-TG KERETÖVEZET ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETEN BELÜL A 98126/80 - 98126/81 HRSZ. TERÜLET - RÁKOSPALOTAI HATÁRÚT MEGLÉVŐ NYOMVONALA - SZILAS PATAK - E-TG KERETÖVEZET ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV ELŐÍRÁSAI

I.

(1) Az előírások területi hatálya a Budapest Főváros XV. kerület M0 körgyűrű - Rákospalotai határút meglévő nyomvonala - Szentmihályi út - E-TG keretövezet által határolt területen belül a 98126/80 - 98126/81 hrsz. terület - Rákospalotai határút meglévő nyomvonala - Szilas patak - E-TG keretövezet által bezárt, szabályozási tervlapon jelölt területére terjed ki.

(2) Az előírások a szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

II. Beépítésre vonatkozó előírások

(1) A telkek területének 25%-án a beépítettségbe nem számító szint alatti terület alakítható ki.

(2) A szint alatti üzemanyag tárolókat a lakó és egyéb épületektől való távolságtól függően a hatályos biztonsági előírások betartásával lehet kialakítani.

(3) A tervezett létesítmények max:10 m magas logo-ja a beültetési kötelezettségű sávban is elhelyezhető.

(4) A tervezett létesítményeket a Szabályozási tervlapon jelölt módon lehet megközelíteni.

(5) Új telekalakításnál az építési hely határa a telekhatárokkal összhangban változik:

- az előkert min:6,0 m

- az oldalkert min:5,0 m

- a Rákospalotai határút mentén az építési hely megegyezik a beültetési kötelezettség határával.

III. Örökségvédelem

(1) A szabályozási terv által bezárt terület régészeti érdekű. Nagy a valószínűsége annak, hogy a Szilas pataktól északra a földmunkák végzése során régészeti értékek kerülhetnek elő.

(2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapot felmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére- a Budapesti Történeti Múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a múzeummal.

IV. A közmű ellátásra vonatkozó előírások

(1) A Rákospalotai határút közműhálózatát a szabályozási területhez kapcsolódó térségek fejlesztésének figyelembe vételével kell megtervezni és kiépíteni.

(2) A távközlési hálózat út alatti átvezetését biztosítani kell.

V. Zöldfelületek

(1) A KT/XV/1 övezet XVI. kerület felé eső szélén három szintű zöldfelületet kell telepíteni, 10 m szélességben, mely a Beruházó, vagy építtető kötelezettsége.

(2) A Szilas-patak tengelyétől számított 50m-es védőtávolságon belül, csak növénytelepítés lehetséges.

(3) A parkolók fásítva alakítandók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő a parkolók közötti zöld szigetekre.

(4) ^* 

(5) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása komposztálása helyben, illetve a szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg.

VI. Környezetvédelem

(1) A területen az üzemi tevékenységből, építési munkákból és közlekedésből eredő környezeti zaj- és rezgésterhelés esetén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet szerinti határértékeket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek állapotára vonatkozóan a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet előírásait figyelembe véve kell eljárni.

(3) A tervezett üzemanyagtöltő állomás, illetve szennyvíz előkezelő műtárgyak üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékok tekintetében a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendeletben foglaltakat be kell tartani.

(4) Termőföld területen tilos a talaj humuszos termőrétegének engedély nélküli eltávolítása.

(5) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A parkoló, közlekedő-felületeket kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.

(6) A közlekedési és parkoló felületeket szilárd, nem porzó burkolattal kell ellátni.

(7) Az üzemanyagtöltő állomás okozta diffúz légszennyezést meghaladó tevékenységeket a területen kizárólag zárt térben lehet folytatni.

(8) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a területen nem folytathatók.

(9) Talajszennyező anyagok raktározása, tárolása, kezelése kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhető.

(10) A területen keletkező települési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.

(11) A keletkező veszélyes hulladékokat az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(12) A létesítményekben keletkező veszélyes hulladékok (pl. olajos rongy, fáradt olaj, festékes flakon) gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell gondoskodni.

(13) A terület tulajdonosának gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás/tárolás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) tárolt hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

(14) A területen az üzemi tevékenységből, építési munkákból és közlekedésből eredő környezeti zaj- és rezgésterhelések esetén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló vonatkozó jogszabály szerinti határértékeket kell betartani. A lakóterület közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke lakóutca mentén 55/45 dBA, gyűjtő- és forgalmi utak mentén 60/50 dBA nappal/éjjel értékek. A közlekedési területen folytatott üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés lakóövezetre vonatkozó hatályos jogszabály szerinti határértéke 50/40 dBA nappal/éjjel.

3/29A. melléklet ^* 

Budapest Főváros XV. Kerület, Újpalota, Pattogós közi intézmények területe (Hősök útja - Szerencs utca - 91158/150 hrsz. Közterület nyugati telekhatára - Gazdálkodó út - Bánkút utca - Páskomliget utca - Nyírpalota út - Madách I. utca által határolt terület) Kerületi Szabályozási Terve

KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

I.

(1) A kiegészítő előírások a Budapest XV. kerület Hősök útja - Szerencs utca - 91158/150 hrsz. közterület nyugati telekhatára - Gazdálkodó út - Bánkút utca - Páskomliget utca - Nyírpalota út - Madách I. utca által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. A telekalakításra vonatkozó rendelkezések:

(1) A már kialakított építési telkek szabályozási terv módosítása nélkül az övezeti jellemzők szerint meghatározott maximális telekméretig összevonhatók, minimális telekméretig megoszthatók az L7/XV/U jelű övezetbe sorolt telkek kivételével.

(2) Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátorállomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő stb.) részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) kialakítható.

III. Beépítésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) Az L7/XV/INT1, L7/XV/INT2, L7/XV/VK övezetekben amennyiben a szabályozási tervlap nem ábrázol építési helyet egy telken, úgy építési helyként a telek OTÉK-ban rögzített elő-, oldal-, és hátsókert által körbehatárolt területe vehető figyelembe.

(2) Akadálymentesítést szolgáló rámpa kivételes esetben telekhatáron kívül, a közterületen is elhelyezhető, de csak a közterület fenntartójának jóváhagyásával.

(3) Építési helyen kívüli meglévő építmények és épületek felújíthatók, átalakíthatók, de nem bővíthetők.

(4) A szabályozási tervlapon az L7/XV/U jelű övezetben magánkert kialakítási lehetőséggel jelölt területen a földszinti magánkertek csak egységes építészeti terv alapján alakíthatók ki, megépítésük csak egy ütemben történhet. A kertek területe a földszinti lakások padlószint-magasságáig feltölthető, azok a lakásokhoz teraszjelleggel hozzákapcsolhatók. A kertet befedni vagy előtetőt építeni tilos, az árnyékolást az építészeti tervben meghatározott mobil eszközökkel lehet megoldani.

IV. Közművekre vonatkozó előírások

(1) Telekalakítás során létrejött új telkeken belül közmű vezetékek nem húzódhatnak, azokat közterületre ki kell váltani.

(2) A gyalogos felületekről a csapadékvizet a zöldfelületekre kell vezetni.

(3) Javasolt az egyéb burkolt felületekről a csapadékvizek összegyűjtése, tárolása és szükséges előtisztítása, és annak a zöldfelületek természetes vízellátásának kiegészítésére való felhasználása.

(4) Javasolt az épületek fűtési és melegvíz-ellátási rendszerének felülvizsgálata során a megújuló energiaforrások használatának biztosítása a távfűtési rendszer kiegészítéseként.

V. Közterületek, és közforgalom előtt megnyitott területek kialakítása

(1) A közterületen pavilon, egységes építészeti megjelenéssel és a közterület tulajdonosának hozzájárulása esetén létesíthető. Egyéb, nem közterületi ingatlanon új pavilon nem helyezhető el.

(2) A terület közlekedési célú közterületein új üzemanyagtöltő állomás és új kocsimosó nem helyezhető el.

(3) L7/XV/Z és L7/XV/KT jelű övezetek területén az úszótelkes lakóépületek közvetlen környezetében, kizárólag a társasház használatára zárt szelektív hulladékgyűjtő szigetek építményként alakíthatók ki egységes terv alapján.

VI. Parkolásra vonatkozó előírások

(1) L7/XV/U, L7/XV/INT2 jelű övezetben új épület létesítése esetén a parkolást telken belül az épület pinceszintjén kialakított mélygarázsban, vagy épületen belül, vagy terepszinten kell biztosítani.

(2) Az L7/XV/INT1, L7/XV/VK és az I/XV/3 övezetben új épület létesítése esetén a parkolást az épület pinceszintjén kialakított mélygarázsban kell biztosítani. Az OTÉK szerint számított parkolóhely-szükséglet 150%-a biztosítandó. Az így létrejövő parkolók 1/3-át úgy kell kialakítani, hogy a közcélú hasznosításuk megoldott legyen.

(3) A térszín alatti gépjármű tárolók levegőcseréjét biztosító elhasznált levegő kürtőinek helykijelölésekor a lakóépületektől a legtávolabbi pontot kell meghatározni a szellőzők megtervezésénél.

(4) Többszintes mélygarázs létesítése esetén hidrogeológiai vizsgálat végzendő. A talajvíz szabad áramlása műszaki eszközökkel biztosítandó.

(5) Az új felszíni parkolókat gyepráccsal kell burkolni.

(6) A szabályozási terven elkeríthető parkolók kialakítására kijelölt terület 2,0 m magas 80%-ban áttört kerítéssel körbekeríthetők.

VII. Az L7/XV/VK övezet előírásai

(1) Az övezetben terepszint felett csak földszint + 1 szint nagyságú épület építhető. Az épületek lapostetős, vagy enyhe hajlásszögű, max. 10%-os tetővel fedhetők le.

VIII. Az L7/XV/Z övezetbe tartozó telkek egyedi előírásai

(1) Felszíni parkolót csak a szabályozási terven javasolt helyeken lehet létesíteni.

(2) Az övezetben közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki, kivételt képez a szabályozási terven jelölt elkeríthető parkoló és a saját használatú lakókert kialakítására kijelölt terület.

(3) A szabályozási terv a saját használatú lakókertként igénybe vehető közterület maximális területét rögzíti, ezeken a határokon belül kisebb egységek is elkeríthetők a közterület tulajdonosának hozzájárulásával.

(4) A szabályozási terven a Nádastó lakópark külső határvonalán épített kerítésen a gépkocsi forgalom biztosítására szolgáló kapukat úgy kell kialakítani, hogy azokon a megkülönböztetett járművek bármikor áthaladhassanak. A kerítésen a gyalogos forgalom biztosítására szolgáló kapukat reggel 8 órától este 20 óráig nyitva kell tartani.

(5) A szabályozási terven jelölt helyeken szobor, köztéri műalkotás elhelyezhető.

IX. A I/XV/3 övezetbe tartozó telkek egyedi előírásai

(1) Az övezet területén kizárólag szolgáltatási és vendéglátási funkciók helyezhetők el.

(2) Meglévő épületek bővítése csak a plusz parkolási igény telken belüli egyidejű biztosítása mellett lehetséges.

X. A Z-KP/XV övezetbe tartozó telkek egyedi előírásai

Az övezet területén elhelyezésre kerülő sportpályák, sporttelep elkeríthető. A kerítés magassága kizárólag a pályaterület közvetlen környezetében meghaladhatja a 2,5 m-t.

3/30A. melléklet a 11/2008. (V. 15.) ök. rendelethez ^* 

A Budapest XV. Kerület, Szemléletformáló és Újrahasználati Központ
(Felsőkert utca - a 88864/5 hrsz-ú ingatlan keleti határa - Csömöri patak (91177 hrsz) - Károlyi Sándor utca -által határolt terület)
szabályozási terve

Kiegészítő rendelkezések

I.

(1) A kiegészítő előírások Budapest XV. kerület Felsőkert utca - a 88864/5 hrsz-ú ingatlan keleti határa - Csömöri patak (91177 hrsz) - Károlyi Sándor utca által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. Telekalakítás előírásai

(1) A már kialakított telkek szabályozási terv módosítása nélkül összevonhatók, az építési övezeti jellemzők szerint meghatározott minimális telekméretig megoszthatók.

(2) Az M/XV/HU övezetben telekhatárrendezés esetén az oldalkert meglévő épülettől 3 m lehet.

(3) Az M/XV/HU övezet területén telekalakítás során a telek minimális szélessége 35,0 m-nél kisebb nem lehet.

(4) Közműlétesítmények, nem épület jellegű műtárgyak (transzformátorállomás, gáznyomás-szabályozó, átemelő stb.) részére az övezeti előírásoktól eltérő méretű önálló telek (földrészlet) kialakítható.

III. Közlekedési területek előírásai

(1) A Károlyi Sándor út buszfordulóval növelt területét a szabályozási tervlap szerint kell biztosítani.

(2) A tervezett Szemléletformáló Központ telke a buszfordulót magában foglaló közterületről is megközelíthető.

IV. Az M/XV/HU jelű építési övezet előírásai

(1) Építési telkenként maximum 40 db a szelektív hulladék gyűjtéséhez kapcsolódó mobil építmény egység helyezhető el.

(2) Az építési hely határát a II. fejezet (2) bekezdés és az OTÉK-ban rögzített elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó méreteinek figyelembe vételével kell meghatározni.

V. Az E-TG/XV jelű építési övezet előírásai

(1) Az övezet területén új épület nem helyezhető el.

(2) Az övezetben a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, elbontásuk esetén új épület el nem helyezhető.

3/31A. melléklet a 11/2008. (V. 15.) önkormányzati rendelethez ^* 

A Budapest XV. Kerület, Fő tér (Nyírpalota utca - Zsókavár utca - Legénybíró utca által határolt terület) szabályozási terve
Kiegészítő rendelkezések

I.

1. A kiegészítő előírások Budapest XV. kerület, Újpalota Fő tér, Nyírpalota utca - Zsókavár utca - Legénybíró utca által által határolt területre terjednek ki.

2. Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. A szabályozási tervlap egyes kötelező elemeinek lehatárolásai, jelölései

1. A telken belül az építési hely meghatározott feltételekkel beépíthető része építés céljára a tervlapon szereplő feltételek betartása mellett vehető igénybe az alábbiak szerint:

a) Az építési hely „Buszváró és hozzá kapcsolódó kereskedelem, vendéglátás” feliratú, meghatározott feltételekkel beépíthető része a szabályozási tervlapon rögzített funkciók céljára szolgál. A lehatároláson belül az ott meghatározott arányban lehet a váró létesítmény egybefüggő tetőszerkezetét, illetve a tetőzet alatt létesíthető kereskedelmi, vendéglátási rendeltetési egységeket elhelyezni. A lehatároláson feltüntetett első szám a tetőzet (tetőfelület max: %), a második szám az alatta elhelyezhető épület által elfoglalható terület (beépíthető alapterület max: %) és az érintett lehatárolás területének arányát rögzíti.

b) A KL-KT-XV övezetre jelölt építési hely meghatározott feltételekkel beépíthető része kizárólag közlekedési (pl. fedett kerékpártároló) építmény elhelyezésére szolgál.

c) Az építési hely kizárólag 4,0 m felett beépíthető részén a 4,0 m magasság alatt teljes átjárhatóságot kell biztosítani. A lehatároláson belül csak emeleti szint, előtető és azok tartószerkezete, továbbá szabadtérépítészeti/kertépítészeti elem létesíthető. A 4,0 m feletti szinten csak az építési övezetben létesíthető funkciók helyezhetők el.

2. A meghatározott arányú zöldfelület lehatároláson belül a szabályozási tervlapon feltüntetett, az adott területre vonatkozó minimális zöldfelületi arányt az adott lehatárolás területéhez viszonyítva kell biztosítani.

3. Az építési telekre eső gyalogos felület lehatárolás területén belül a szilárd burkolat aránya nem haladhatja meg a szabályozási tervlapon jelölt 80%-os értéket.

4. Az egyes telkeken az övezetben meghatározott legkisebb zöldfelületi aránynak és a legnagyobb beépítési mértéknek és az egyes lehatárolásokon belül meghatározott minimum és maximum értékeknek együttesen kell teljesülniük. A szabályozási terven jelölt gyalogos átvezetés

a) a gyalogos kapcsolat tényét, és nem annak pontos nyomvonalát jelenti;

b) legalább 4,0 m széles szabad gyalogos közlekedési célú terület kialakításával biztosítandó, akkor is, ha épületen vezet át.

5. A szabályozási tervlapon bontandó épület / építmény nem bővíthető, nem építhető át, értéknövelő tevékenység csak a jókarbantartás érdekében folytatható.

III. Az I/XV/ÚP-Tér/1 és I/XV/ÚP-Tér/2 jelű építési övezetek további előírásai

1. Az I/XV/UP-tér/1 övezetben a szabályozási terven jelölt területen, új épület parkoló nélkül számított bruttó szintterületének legalább 75%-a kultúrális, művelődési, oktatási vagy egyéb közösségi szórakoztató rendeltetés legyen.

2. Az I/XV/ÚP-Tér/2 építési övezetben az építési hely terepszint alatt is beépíthető része kizárólag mélygarázs elhelyezése céljából építhető be teljes mértékben.

3. ^* 

4. 500 m2-t meghaladó lapostető esetén annak minimum felét zöldtetővel kell kialakítani.

5. Közfunkciós épület tetőzetén közhasználatú tetőkert kialakítása javasolt. Közhasználatú tetőkertet legalább 40 cm vastag termőrétegű zöldtetővel kell kialakítani.

6. A zártsorú építési helyen belül épületköz alakítható ki a Legénybíró utcára merőlegesen. Az épületköz legkisebb szélessége legalább 10,0 m, mely tetővel / üvegtetővel fedhető.

7. Fő rendeltetésű kereskedelmi létesítmény homlokzata a tér irányába kirakattal, vagy üvegportállal kerüljön kialakításra.

8. A fő rendeltetésű épületek közforgalmú bejáratait a tér felől kell megnyitni, a tér felé zárt falazatú homlokzat nem létesíthető.

9. Az épületek előtt vendéglátó terasz létesíthető a tér felé.

10. Az I.1.a pont szerinti építési helyen belül az épületeket és tetőzeteket egy épületegyüttesként kell kialakítani. A két épületcsoport jellemzői, építészeti kialakításuk és minőségük hasonló legyen.

11. A terület egészén a be nem épített területrészeket, valamint a tetőzetek alatti átjárókat, külön megállapodás alapján közhasználatú területként kell kialakítani, melyek szabad gyalogos átjárását biztosítani kell. A közhasználat céljára átadott területek kialakításának további feltételei településrendezési szerződésben rögzíthetők.

12. A tér felszíni rendezését a terület egészére vonatkozó terv alapján kell megvalósítani.

13. ^* 

14. A szabályozási terven megtartásra javasolt fák legalább 75%-a megtartandó. A fák körül legalább 1,5 m átmérőjű terület nem burkolható.

15. A tér területén gondoskodni kell a tiszta csapadékvíz helyben tartásáról.

IV. A terület közterületeire vonatkozó rendelkezések

1. A Legénybíró utca Zsókavár utcáról bevezető meglévő szakaszát gyalogos felületként kell kialakítani, a lakóépület gépjárművel való megközelítését biztosítva, a megkülönböztetett jelzésű járművek számára járható módon.

2. A Legénybíró és a Páskompark kereskedelmi egysége közötti közterületet gyalogosforgalom elsőbbségét biztosító vegyes használatú közlekedési felületként kell kialakítani. Az itt kialakuló gyalogosfelület csatlakozzon a Páskompark kereskedelmi egységének gyalogosfelületeihez, és a térhez.

3. A terület forgalmi rendjét a tér közösségi gyalogosforgalmának kell alárendelni.

3/32A. számú melléklete ^* 

A Budapest XV. kerület Öregfalu és környéke, Fő út - Kossuth utca - Régi Fóti út - Kazinczy utca által határolt terület szabályozási terve

I. Kiegészítő rendelkezések

(1) A kiegészítő előírások Budapest XV. kerület Öregfalu és környéke Fő út - Kossuth utca - Régi Fóti út - Kazinczy utca által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. Építési hely meghatározása

(1) Az L2/A/XV/6 jelű építési övezetben az előkert mérete 0,0 m.

(2) Az L2/A/XV/6 jelű építési övezet területben a hátsókert legalább 6,0m, saroktelek esetén az, L4/XV/10, L4/XV/11, L4/XV/12 és L4/XV/13 jelű építési övezettel határos telekhatár mentén oldalkert legalább 3,0 m.

(3) Az L4/XV jelű építési övezetekben - az L4/XV/INT3 építési övezet kivételével - új beépítés az érintett utcaszakaszra jellemző telekoldalon létesíthető.

(4) Az L4/XV jelű építési övezetek területén az előkert mérete 0,0m, kivéve a Juhos utcának a Juhos köz és Kismező utca közötti utcaszakasza páratlan oldalát, ahol az előkert mérete 5,0m.

(5) Az L4/XV/9, L4/XV/10, L4/XV/11 és L4/XV/12 jelű építési övezetekben a hátsókert legalább 6,0m.

(6) Az L4/XV/13 jelű építési övezetben a hátsókert értéke 0,0m,

(7) Az L4/XV/INT3 jelű építési övezet területén hátsókert értéke 0,0m.

III. L2/A jelű építési övezetre vonatkozó előírás

(1) Legfeljebb földszint és tetőteres kialakítású épület létesíthető.

(2) Az utcai homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(3) Új épület utcavonalon álló földszintjének közterületre néző homlokzatára lakás helységei - a közlekedési helységek kivételével - nem nyílhatnak.

IV. Az L4/XV jelű építési övezetek előírásai

(1) Az L4/XV/9, L4/XV/10, L4/XV/11 és L4/XV/12 jelű övezetekben új épület elhelyezése, meglévő bővítése esetén maximum két fő rendeltetésű egység (lakás), az L4/XV/13 övezetben legfeljebb egy fő rendeltetésű egység létesíthető, legfeljebb egy épületben.

(2)-(9) ^* 

(10) Az utcai homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(11) ^* 

(12) Építési telken kívüli épületrész állagmegőrzés céljából felújítható.

(13) ^* 

(14) Az építési övezetek területén kialakítható telek minimális szélessége 14,0m, mely a teljes telek mélységében betartandó

(15) Az építési övezetekben - az L4/XV/INT3 jelű építési övezet kivételével - elhelyezhető:

a) fő rendeltetésű épületben a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelemi, vendéglátási, szolgáltatási funkció,

b) elsődleges rendeltetését kiegészítő vagy azt kiszolgáló épületként:

ba) járműtároló

bb) egyéb tároló építmények.

(16) Az építési övezetek területén elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete telkenként nem haladhatja meg a 200m2-t.

(17) ^*  Meglévő, közvetlen közterületi kapcsolattal nem rendelkező (nem építési) telken álló épület állagmegóvása, felújítása, a meglévő tömegen belüli bővítése az építési övezeti paraméterek figyelembevételével végezhető.

3/33A. számú melléklet ^* 

A Budapest XV. kerület, 71. számú vasútvonal és környéke

(Töltés tér - Csomád utca nyugati oldala - Visonta utca - MZ keretövezet határa - 88865/39 hrsz-ú ingatlan - (88865/40) hrsz-ú közterület - 88865/96 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - K-SP keretövezet határa - (88865/9) közterület - (98022/2) közterület - 98017/1 hrsz-ú ingatlan - E-VE keretövezet határa - M0 gyorsforgalmi út - KL-KT keretövezet határa - Visonta út - E-TG keretövezet határa - (98069) közterület - 98070/18 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - KL-VA keretövezet határa - Felsőkert utca - Károlyi Sándor út - Ajándék utca - Csomád utca keleti oldala által határolt terület)

Kerületi Szabályozási Terve
Kiegészítő rendelkezések

I.

(1) A kiegészítő előírások a Budapest XV. kerület Töltés tér - Csomád utca nyugati oldala - Visonta utca - MZ keretövezet határa - 88865/39 hrsz-ú telek - (88865/40) hrsz-ú közterület - 88865/96 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - (88865/9) közterület - (98022/2) közterület - 98017/1 hrsz-ú ingatlan - E-VE keretövezet határa - M0 gyorsforgalmi út - KL-KT keretövezet határa - Visonta út - E-TG keretövezet határa - (98069) közterület - 98070/18 hrsz-ú ingatlan - Csömöri patak - K-SP keretövezet határa - KL-VA keretövezet határa - Felsőkert utca - Károlyi Sándor út - Ajándék utca - Csomád utca keleti oldala által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és az R. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. A környezet- és a természetvédelem előírásai

(1) A vasútfejlesztéseknél a zajok és rezgések elleni védelemre kiemelt figyelmet kell fordítani úgy, hogy ahol a szennyezés nagyobb a megengedettnél, ott a vasút üzemeltetőjének kell gondoskodni a szennyezések határérték alatt tartásáról.

(2) Bármely fejlesztéssel egyidejűleg a területen minden típusú szennyezést föl kell deríteni és a tulajdonosnak/üzemeltetőnek gondoskodni kell azok ártalmatlanításáról.

(3) A területen levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység nem folytatható.

(4) A területen kellemetlen szagot, bűzt, diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, a légszennyező anyagok környezetbe kerülését, ill. terjedését megakadályozó technológia alkalmazása esetén folytathatók.

III. A zöldfelületek előírásai

(1) Az utcai fasorok telepítése esetén a kiültetett egyedek törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 6 cm.

(2) A fasorokat jó törzsnevelő, várostűrő, az utca űrszelvényének megfelelő méretűre növő fajokkal kell újrafásítani, vagy foghíj-pótolni.

(3) A közlekedési célra igénybe nem vett közterületeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) Az építési övezetekben a kialakítandó legkisebb zöldfelület legalább 50%-a háromszintes növényállománnyal telepítendő.

IV. MZ/XV Jelentős zöldfelületet igénylő munkahelyi övezet előírásai

(1) Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekszélesség 40,0 m.

(2) Az iparvágány számára önálló helyrajzi számmal rendelkező, be nem építhető telket kell kialakítani, amely mérete kisebb lehet az övezetben előírt legkisebb telekterületnél.

(3) Az építési övezetben a legkisebb kialakítható

a) előkert mérete

- a Károlyi Sándor út felől 8,0 m,

- az Ajándék utca felől 10,0 m;

b) oldalkert mérete 10,0 m;

c) hátsókert mérete 15,0 m.

(4) Az építési övezetben szálláshely-szolgáltató épület nem helyezhető el.

(5) Gépkocsi behajtó a Károlyi Sándor út közterületével is határos telkek esetében csak a Károlyi Sándor út felől létesíthető.

(6) A Felsőkert utca új szabályozási vonala felől mért 100 m-es teleksávon belül épület a szabályozás végrehajtásáig csak a közútkezelő hozzájárulásával és véleményének figyelembevételével lehetséges.

(7) Előkertben porta épület, közmű műtárgy elhelyezhető.

V. M/XV/7 Munkahelyi övezet előírásai

(1) A területen a gazdasági területeken megengedett építmények, illetőleg épületek közül az üzemanyagtöltő és gépjármű mosó építményei nem helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) Előkertben porta épület, közmű műtárgy elhelyezhető.

(4) Az övezetben erdőként, üzemtervezett erdőként nyilvántartott területen jelölt építési hely a területileg illetékes erdészeti engedélye alapján vehető igénybe.

VI. KL-KT/XV országos és összvárosi jelentőségű közlekedési terület előírásai

(1) A terület nem építhető be, azon mélygarázs, parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó nem létesíthető.

(2) Az utak kategóriai besorolása:

a) Másodrendű főút: B.IV.c.B

- Felsőkert utca (71. sz. vasútvonal - Károlyi Sándor út közötti szakasz) tervezett 2*1 sávos kialakítás, tervezett szabályozási szélesség: 40 m.

- Károlyi Sándor utca (Ajándék utca - Felsőkert utca közötti szakaszon) meglévő 2*1 sávos kialakítás, meglévő szabályozási szélesség.

b) Gyűjtő út: B.V.c.B

- Károlyi Sándor utca (Felsőkert utcától északra) tervezett 2*1 sávos kialakítás, tervezett szabályozási szélesség: 22 m.

- Székely Elek út meglévő 2*1 sávos kialakítás, meglévő szabályozási szélesség.

- Töltés utca meglévő 2*1 sávos kialakítás, meglévő szabályozási szélesség.

(3) A célzott terület-felhasználásba sorolt övezet területén közterületi pavilon nem, a tömegközlekedési megállók várakozó helyei, közterületi hirdetőoszlop, -berendezés létesíthető.

VII. KL-VA/XV vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület előírásai

(1) A terület a MÁV vasúti és vasútüzemi területe, melyen

a) Rákospalota-Kertváros vasúti megállóhely építményei,

b) technológiai/üzemi és utasperon épületek, valamint

c) az azokat kiegészítő rendeltetésű önálló épületek,

d) a vasúti közlekedésből eredő zaj védelmet szolgáló építmények,

e) a vasútüzemhez kapcsolódó P+R és B+R építmények helyezhetők el.

(2) A kiegészítő rendeltetésű önálló épületekben elhelyezhető

a) vendéglátási funkció,

b) szolgáltató és kereskedelmi célú funkció (a hozzá tartozó egyéb kiszolgáló, raktározási területekkel együtt)

összességében legfeljebb 100 m2 lehet.

(3) Az övezet telkein épületet a szabályozási terven megadott építési helyen belül a szabadonálló beépítési mód szerint lehet elhelyezni, az építési hely határvonalán kívül eső, meglévő épületen, vagy épületrészen csak jókarbantartási, tetőtér beépítési és belső átalakítási munkák végezhetők, az ilyen épület, vagy épületrész beépített területe, szintszáma nem növelhető, új funkcionális egység nem alakítható ki benne.

(4) Az övezet telkein az épületek által elfoglalt terület legfeljebb 600 m2, az épületek összes szintjének területe bruttó 1500 m2 lehet.

(5) A vasúti megállóhely, az utasperonok, a technológiai/üzemi és a kiegészítő rendeltetésű önálló épületek legfeljebb 4,5 m építménymagassággal létesíthetők.

(6) Az övezet vasúti és vasútüzemi célra nem hasznosított területeit zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(7) Az övezet területén az alábbi közúti/gyalogos és vasúti keresztezések műtárgyai részére kell helyet, építési területet biztosítani:

a) Meglévő, megmaradó szintbeni

- Töltés, Árokhát, Székely Elek és Felsőkert utcák - 71-es vasútvonal közúti/gyalogos keresztezése.

b) Meglévő, megmaradó külön szintű

- M0 autópálya - 70-es vasútvonal közúti felüljáró keresztezés.

c) Tervezett külön szintű

- Felsőkert utca - 71-es vasútvonal közúti felüljárós keresztezése.

(8) Az övezet területén az közművek és a vízfolyások valamint a vasút keresztezéseinek műtárgyai részére alagútban, átereszben szükség szerint helyet, építési területet kell biztosítani.

(9) Az övezet területén pavilon, hirdetőoszlop, -berendezés a közterületekre vonatkozó előírások szerint építési helyen létesíthető.

VIII. E-VE/XV véderdő terület előírásai

Az övezet területén - az esetleg szükségessé váló közmű és közlekedési építményeken kívül - épület-építmény nem létesíthető.

IX. E-TG/XV turisztikai erdő terület előírásai

Az övezet területén - az esetleg szükségessé váló közmű és közlekedési építményeken kívül - épület-építmény nem létesíthető.

X. Közútterületek előírásai

(1) Az utak kategóriai besorolása:

a) Lakóút: B.VI.d.B

- Ajándék utca szabályozási szélessége: 20,0 m.

- Csomád utca (keleti oldala) szabályozási szélessége: ,12,0 m.

- Csomád utca (nyugati oldala) szabályozási szélessége: 14,0 m.

(2) A közutak területén közterületi pavilon, közterületi hirdetőoszlop, -berendezés csak a Csomád utcában Rákospalota-Kertváros megállóhely mellett létesíthető.

(3) A közutak területén az út, parkoló és közmű céljára igénybe nem vett közterület részeket zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani a zöldfelületekre vonatkozó előírások betartásával.

XI. A vízfolyások előírásai

A Csömöri patak és az önálló vízfolyások medrének - a keresztező, övezetbe sorolt közlekedési célú területek kivételével - önálló telket kell kialakítani úgy, hogy ahol lehetséges, a telken belül a patakmeder legalább az egyik oldalán a patak karbantartását biztosító útterület, legalább 6,0 m burkolat szélességgel kialakítható legyen.

XII. A régészeti örökség előírásai

(1) Az Újmajor területe régészeti lelőhely, ahol földmunkával járó beruházást csak megelőző régészeti feltárás után lehet végezni.

(2) Az Ajándék utca - Károlyi Sándor út - Felsőkert utca - 71. sz. vasútvonal által határolt terület régészeti érdekű terület.

XIII. Közművek előírásai

(1) Az újonnan építendő, a felújításra, vagy átépítésre kerülő közművezetékeket kizárólag földalatti kialakítással lehet megvalósítani.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

3/34A. melléklete ^* 

Budapest Főváros XV. kerület, Káposztásmegyeri intermodális közlekedési csomópont és környezetének kerületi szabályozási terve
KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

I.

(1) A kiegészítő előírások a Budapest XV. kerület Kerülethatár - Közigazgatási határ - Dunakeszi út - (88865/6) hrsz-ú közterület - 88865/83 hrsz-ú ingatlan - Dunakeszi út - 88858/4 hrsz-ú ingatlan - Harsányi Kálmán utca - (88195) hrsz-ú közterület által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és az R. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

(1) A patak részére telek kialakítható a szabályozási tervlapon javasoltak szerint.

III. MZ/XV/INT jelű építési övezet előírásai

(1) Az övezetben épület elhelyezésének feltétele:

a) A Harsányi Kálmán út - Dunakeszi út összekötése rendelkezésre álljon.

b) A Dunakeszi út - Megyeri út közötti aluljáró rendelkezésre álljon.

c) Legalább 250 férőhelyes közhasználatú parkoló övezeten belüli kialakítása és minimum 15 db kerékpár fedett tárolásának biztosítása, amelyekbe nem értendő bele az elhelyezett rendeltetéshez előírt parkoló, illetve kerékpártároló.

(2) A közhasználatú parkolók közül 50 db várakozó helyenként legalább egyet akadálymentes parkolóként kell kialakítani.

(3) A közhasználatú parkolók felszíni kialakítás esetén az OTÉK rendelkezéseinek megfelelően fásítandók.

(4) Az övezetben a közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető.

IV. KL-VA/XV jelű építési övezet előírásai

(1) A terület a MÁV vasúti és vasútüzemi területe, melyen

a) vasúti megállóhely építményei,

b) technológiai/üzemi és utasperon épületek, valamint

c) az azokat kiegészítő rendeltetésű önálló épületek,

d) a vasúti közlekedésből eredő zaj védelmet szolgáló építmények,

e) a vasútüzemhez kapcsolódó P+R és B+R építmények

helyezhetők el.

(2) A kiegészítő rendeltetésű önálló épületekben elhelyezhető

a) vendéglátási funkció,

b) szolgáltató és kereskedelmi célú funkció (a hozzá tartozó egyéb kiszolgáló, raktározási területekkel együtt) összességében legfeljebb 100 m2 lehet.

(3) A vasúti megállóhely, az utas peronok, a technológiai/üzemi és a kiegészítő rendeltetésű önálló épületek legfeljebb 4,5 m építménymagassággal létesíthetők.

(4) Az övezet területén a közúti/gyalogos és vasúti keresztezések műtárgyai részére helyet, építési területet biztosítani kell.

(5) Az övezet területén az közművek és a vízfolyások valamint a vasút keresztezéseinek műtárgyai részére alagútban, átereszben szükség szerint helyet, építési területet kell biztosítani.

(6) Az övezet területén hirdetőoszlop, -berendezés építési helyen létesíthető.

VI. Zöldfelületek előírásai

(1) A szabályozási terven jelölt „Telek zöldfelületként kialakítandó része” terület legalább 70%-a háromszintű növényzettel fedetten alakítandó ki.

(2) A növénytelepítések során elsősorban őshonos, ökológiai adottságoknak megfelelő fafajokat kell alkalmazni.

VII. Környezetvédelem előírásai

(1) Az építési övezetekben az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

3/35A. melléklet ^* 

A XV. KERÜLET, WÁGNER MANÓ TÉR ÉS KÖRNYÉKÉRE, FŐ ÚT - POZSONY UTCA - SÍN UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV ELŐÍRÁSAI

I.

(1) A kiegészítő előírások Budapest XV. kerület, Wágner Manó tér és környékére, Fő út - Pozsony utca - Sín utca által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. L2/A/XV/6 jelű építési övezet kiegészítő előírásai

(1) A telken elhelyezhető kiskereskedelmi célú bruttó szintterület nem haladhatja meg az 500m2-t.

(2) A terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke 75%.

(3) Az előkert mérete: 0,0m, a hátsókert mérete: 6,0m.

(4) A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonalon a telekszélesség legalább fele hosszán épülethomlokzatot kell kialakítani.

(5) Az épületek zártsorúan csak a közterületi telekhatártól mért 15,0m-es sávon belül (utcai traktus) építhetők össze. Az utcai traktuson kívüli épületszárnyak esetén az oldalkert mérete 3,0m

(6) Az épületnek a telek utcai telekhatárára merőlegesen mért hossza nem lehet több 25,0m-nél.

(7) Az épület utcai homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét.

(8) Az övezetben legfeljebb földszint és beépített tetőterű épület létesíthető.

(9) Új épület esetén a fő rendeltetést kiszolgáló, illetve kiegészítő funkciók a főrendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhetők el.

(10) Fővárosi rendelettel védett épületegyüttes utcai homlokzatain és közvetlen környezetükben reklám nem helyezhető el.

(11) Fővárosi rendelettel védett épületegyüttes utcai homlokzatain rendeltetési egységenként legfeljebb egy cégér és egy 1m2-nél nem nagyobb befoglaló méretű cégtábla helyezhető el.

III. L4/XV/15 jelű építési övezet kiegészítő előírásai

(1) Új épület elhelyezésénél az egyes telkek beépítési módjait az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) 14,0 m-nél keskenyebb telek oldalhatáron álló vagy ikres beépítési mód szerint építhető be a meglévő beépítés figyelembe vételével.

b) 14,0 m vagy annál szélesebb telek szabadonálló beépítési mód szerint építhető be.

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átépítése esetében az előkertet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) Helyi védett, vagy fővárosi rendeletben védett épületnél az előkert kialakításánál a jelenlegi állapotot kell megtartani.

b) A Sín utca 1-5.-ig 3,0m, a Sín utca további szakaszán 5,0 m az előkert.

c) Egyéb esetben a szabályozási tervlapon jelölt építési vonalra kell az épület homlokvonalát helyezni.

(3) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató funkciójú rendeltetési egység kizárólag a Fő út, Pozsonyi út mentén, az épületek földszintjén alakítható ki.

IV. L4/XV/INT jelű építési övezet kiegészítő előírásai

(1) Az építési övezetben lakóépületeken kívül:

a) a BVKSZ 24. § (3) és (5) bekezdése szerinti funkciók és

b) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi építmény

helyezhető el.

(2) Épület szabadonálló beépítési mód szerint helyezhető el.

(3) Terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke 50%.

3/36A. számú melléklet ^* 

A Budapest XV. kerület, Vácrátót tér és környéke

(Közvágóhíd u. - Vácduka u. - Árokhát u. - Károlyi Sándor u. - Vácrátót tér - Vághó F. u. - Vácegres u. - Szántóföld u. - Szlacsányi Ferenc u. - Közvágóhíd tér -Szőcs Bertalan u. által határolt terület)

I. Általános rendelkezések

(1) A kiegészítő előírások Budapest XV. kerület, Vácrátót tér és környékére, a Közvágóhíd u. - Vácduka u. - Árokhát u. - Vácrátót tér - Vághó F. u. - Vácegres u. - Szántóföld u. - Szlacsányi Ferenc u. - Közvágóhíd tér - Szőcs Bertalan utca által határolt területre terjednek ki.

(2) Jelen kiegészítés előírásait a szabályozási tervlap és a KVSZ rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

II. Az L4/XV/16 kertvárosias lakóövezet előírásai

(1) Az építési övezetben telek megosztásával 15,0 m-nél keskenyebb telekméret nem alakítható ki.

(2) Az övezetben új épület a 3. bekezdésben megadott kivétel figyelembe vételével, szabadon álló beépítési móddal helyezhető el.

(3) Az építési övezetben ikres beépítési mód ott alkalmazható, ahol a telek meglévő beépítési módja is ikres beépítésű.

(4) Az építési övezetben az ikresen csatlakozó épületek gerincvonalának iránya és tetőhajlásszöge az utcai traktusban azonos kell, hogy legyen, a párkánymagasságok eltérése legfeljebb 0,8 m lehet.

(5) Az építési övezetben az előkert mérete:

a) a tömbben kialakult állapot szerinti

b) a 89289 hrsz.-ú telek Csővár utcai oldalán a tömbben kialakult állapot szerinti, a Közvágóhíd felőli oldalon 0,0 m.

(6) Különálló melléképítmény kizárólag a lakóépület használatát kiegészítő funkciójú (gépkocsitároló, nyárikonyha, barkácsműhely, stb.) lehet, amely a hátsó telekhatártól legalább 3,0 m távolságban helyezhetők el.

III. Az L7/XV/5 telepszerű lakóövezet előírásai

(1) Az építési övezetben új épület nem létesíthető.

(2) Az építési övezetben magastető létesítése és tetőtér-beépítés nem megengedett.

(3) Közös kukatároló önálló fedett építményként a meglévők helyén, legfeljebb 3 m2 alapterülettel, legfeljebb 2,50 m magassággal, anyaghasználatában, színezésében a környezetbe illeszkedő módon létesíthető.

(4) Az övezet területén gyalogos felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek a tűzoltók felvonulására.

(5) Az övezetben kerítés nem létesíthető.

IV. Az L7/XV/6 telepszerű lakóövezet előírásai

(1) Az építési övezetben új épület nem létesíthető.

(2) Az építési övezetben új magastető és tetőtér-beépítés a meglévőhöz igazadóan, azonos hajlásszögű kialakítással lehetséges.

(3) Közös kukatároló önálló építményként a meglévők helyén legfeljebb 5 m2 alapterülettel, legfeljebb 2,5m magassággal, fedett, anyaghasználatában, színezésében a környező beépítéshez illeszkedő módon létesíthető.

(4) A területen legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör - legalább 50%-ban átlátás engedő - kerítés létesíthető.

V. Az I/XV/7 intézményi övezet előírásai

(1) Az építési övezetben kizárólag oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális épület és a hozzá tartozó kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetőek el.

(2) A terepszint alatti beépítés a telek területének legfeljebb 50%-a lehet.

(3) A területen legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör - legalább 50%-ban átlátás engedő - kerítés létesíthető.

VI. Az IZ/XV/3 intézményi övezet előírásai

(1) Az építési övezetben kizárólag egyházi és az egyházi funkcióhoz kapcsolódó közösségi, kulturális, oktató és lakó funkciójú épület helyezhető el a szabályozási terven jelölt építési helyen belül.

(2) A területen legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör - legalább 50%-ban átlátás engedő - kerítés létesíthető.

VII. Közművek előírásai

(1) A területen átmenő DN 1200 mm átmérőjű főnyomócső szabályozási terven jelölt védőtávolságán belül új építmény - kerítés kivételével - nem helyezhető el.

(2) Az újonnan építendő, a felújításra, vagy átépítésre kerülő közművezetékeket kizárólag földalatti kialakítással lehet megvalósítani.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

VIII. A zöldfelületek előírásai

(1) Az utcai fasorok telepítése esetén a kiültetett egyedek törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 6 cm.

(2) A fasorokat jó törzsnevelő, várostűrő fajokkal kell kialakítani, pótolni.

(3) Az építési övezetekben a kialakítandó legkisebb zöldfelület legalább 50%-a háromszintes növényállománnyal telepítendő.

4. melléklet

Városrészek, településszerkezeti egységek és KSZT kötelezett területek lehatárolása és szöveges jelmagyarázata

VÁROSRÉSZ	TELEPÜLÉS- SZERKEZETI EGYSÉG	KSZT KÖTELEZETT TERÜLETEGYSÉGEK
	A ÉSZAKI MUNKAHELY MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG	1. Bányató 2. Újmajor 3. Fóti földek, M0 4. Csomád utca 5. HUHA 6. Szántóföld u. - Mélyfúró u. 7. Mélyfúró u. - Felsőkert u.- Régi fóti út 9. Mogyoród útja 10. Vörösmarty Szöv. major
	B PALOTA ÚJFALU	Palota Újfalu-M3
	C VÁROSRÉSZ KÖZPONT
RÁKOS-PALOTA	D RÁKOSPALOTAI LAKÓ- ÉS INTÉZMÉNYTERÜLET	1. Tarpai tér 2. Vácrátót tér 3. Szántóföld u. - Vághó F. u. 4. Vácduka tér 5. Vácduka tér -Leander sétány 6. Szlacsányi Ferenc u. 7. Közvágóhíd tér 8. (volt) Növényolajgyár 9. Károlyi Sándor u. - Szövőgyár u. 10. Énekes u.- Pozsony u. -Fő út 11. Kossuth u. 12. Pázmány Péter út 13. Dembinszky u. - volt Bőrgyár 14. M3 - Damjanich u. 15. M3 - Bercsényi M. u. 16. Kozák tér és környéke 17. MÁV telep 18. Régi MÁV telep 19. Mézeskalács téri lakónagyed 20. Besenyő park 21. Szentkorona útja. - Széchenyi u. 22. Karatna tér 23. Irány u. - Rigmus u. 24. Obsitos tér 25. Obsitos téri intézmények 26. Rákos út- Pázmány Péter út 27. Rákos út - Szentmihályi u. -Damjanich u. - Wesselényi u. 28. Szentmihályi út - Tompa M. u. 29. Szentmihályi út-Cserba Elemér u. 30. Pozsony u. - Bem u.- Kurta u.- Sződliget u. - Fő út 31. Öregfalusi u. - Kisfaludy u. - Kazinczy u. - Fő út 32. Kazinczy u. - Kisfaludy u. - Epres sor - Régi Fóti út 33. Kazinczy u. - Fő út - Kossuth u. - Kismező u. - Hunyadi
	E M3 - CSÖMÖRI PATAK ERDŐ-, MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
RÁKOS-PALOTA	F M3 - SZILAS PATAK KÖRNYÉKE	1. M3 menti bevásárló központok 2. Áruházak útja menti bevásárló központok 3. Fejlesztési területek 4. Alsóréti zöldterület (Kis Turjános)
	G	Nagy Turjános és környéke
	H SZENTMIHÁLYI ÚT SZILAS PATAK	1. Telek u. 2. Honvédségi terület 3. Rákospalotai köztemető 4. Pólus Center - Szilas parki lakótelep 5. Szentmihályi út - Szilas patak 6. Irinyi puszta - Páskomliget
PEST-ÚJHELY	PESTÚJHELY	1. Templom tér 2. Volt Észak-pesti Kórház 3. Adria út - Tömbtelep 4. Pestújhelyi tér 5.Őrjárat u. - Neptun u. - Pestújhelyi út - Apolló u.
	A ÚJPALOTAI LAKÓNEGYED	1. Újpalota lakótelep a. Páskomliget u. b. Száraznád u. c. Kőrakás park d. Páskom park 2. Drégelyvár u.
ÚJ-PALOTA	B SZENTMIHÁLYI ÚTI LAKÓPARK
	C KÉSMÁRK UTCAI MUNKAHELYI TERÜLET	1. Észak 2. Dél

5. melléklet

Fogalommagyarázat

- Állattartó építmény: ^*  haszonállatok tartására alkalmas udvar, kifutó, istálló, ketrec, ól, kennel, méhlakás.

- Átépítés: ^*  meglévő építményen végzett olyan építési munka, mely nem jár a beépített térfogat növelésével.

- Átfeszítés: ^* 

- Autótárolás: ^* 

- Beépítettség számítása:

A telek legnagyobb beépítettsége a telek beépített területének a teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított mértéke.

A területen a beépítettség mértékét az alábbiak szerint kell értelmezni:

a beépítési %-ot a bruttó beépített terület értékének és a telek területének hányadosát 100-zal megszorozva kell meghatározni.

A bruttó beépített terület értéke a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintesen mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

- a legfeljebb 3,5 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmények és a melléképítmények,

- a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,5 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.

A területen a beépítettség értékének számítása során - más rendelkezés hiányában, a KVSZ egyéb előírásainak megtartásával - a közcélra átengedett és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közhasználatra szánt vagy korlátozott közhasználatra szánt passzázs, átjáró területének felét figyelmen kívül kell hagyni, de a beépítettség csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a 25%-ot.

- Bővítés: meglévő építmény beépített térfogatának vízszintes és/vagy függőleges irányú növelése érdekében végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés)

- Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram stb.) tartalmazó, az építmény homlokzatán, vagy önállóan elhelyezett berendezés (szerkezet)

- Cégfelirat, cégtábla: ^* 

- Célzott terület-felhasználási mód: ^* 

- Családi ház: ^* 

- Csoportház (a sorház, láncház, átriumház gyűjtő meghatározása): építési telkenként egy önálló rendeltetési egységet (pl. lakást, vagy üdülőegységet) magában foglaló egymástól független épületszerkezettel és vezetékekkel megvalósított önálló épületek zártsorú beépítéssel, csoportosan elhelyezett együttese.

- Előírt telekméret: új telek kialakításánál meghatározott legkisebb vagy legnagyobb terület.

- Előkert: ^* 

- Emeletráépítés: ^* 

- Építési hely (telek beépíthető része): ^* 

- Építménymagasság („H”): ^*  az építmény valamennyi homlokzatának függőleges vetületi-felülete összegének (F) valamennyi - vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő - homlokzathossz összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték.

A magasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6,0 m magasságig emelkedő 45 fok alatt sík fölé emelkednek, legfeljebb az épület főtömegének egymással nem szomszédos, az épület rövidebbik homlokzati szakaszához tartozó két oromfal kivételével,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

- Épület: ^* 

- Fásított köztér: ^* 

- Félikerház ^* 

- Gerincmagasság:

- a magastetős épületet tetősíkjainak legmagasabb - általában - vízszintes metszésvonalának és meghatározott magassági alappont - ennek hiányában az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja - között függőlegesen mért távolság.

- Haszonállat: ^*  saját felhasználásra vagy jövedelem-, illetve vagyonszerzési célból tartott állatok gyűjtőfogalma. Ezek körébe tartoznak

a) a nagytestű haszonállatok, azaz a háziasított szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék, háziasított páratlan ujjú patás állatok, és

b) a kistestű haszonállatok, azaz a baromfi, a nyúl, a méh.

- Lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet, illetve berendezés nyúlhat.

- Saroktelek esetében - általában - a gerincmagasságot a legalacsonyabb magasságot megengedő mértékként kell értelmezni, a városképi illeszkedés szabályaival együttesen alkalmazva.

- Hirdetés: hirdetőtábla, valamely árut, terméket, szolgáltatást ismertető felirat, berendezés, szerkezet vagy reklám.

- Hirdetmény: falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag, akár nyomdai úton vagy házilag, ill felfestéssel készül (XV. Ker. Önkorm. Rendelet)

- Hirdető berendezés: hirdetőoszlop, hirdetőtábla, megállító tábla, reklámtábla, hirdetmény (XV. Ker. Önkorm. Rendelet)

- Hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény (XV. Ker. Önkorm. Rendelet)

- Hirdetőtábla: hirdetések, közlemények kifüggesztésére használt tábla (XV. Ker. Önkorm. Rendelet)

- Homlokzatmagasság: (H): ^*  az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát,

b) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,0 m magasságú

- tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.

- a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

- a zártsorú beépítésben lévő lapostetős épület legfeljebb egy szintes tetőemeletének (emeletráépítésének) a magasságát, ha az nem lépi túl az elvi magastető tömegét, vagyis a lapostetőre a homlokzatsíkon fektetett 45 fokos lejtésű síkot (síkokat), továbbá

c) a magastető és oromfalainak 6,0 m-t meg nem haladó magasságú részét

d) a gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmény”) homlokzatmagasságát, ha az a

- 12,0 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

- 12,0 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,0 m-rel csökkentett értékében

kell meghatározni.

- Kötelező építési vonal: ^*  az építési hely kötelező határa.

Az épület (építmény) érintett homlokzatszakaszának legalább 80%-a a kötelező építési vonalon kell álljon. A homlokzatsík ettől eltérő része (20%-a) legfeljebb 3,0 méterrel térhet el az építési vonaltól, az építési hely felé.

- Közmű alagút: ^* 

- Lakóhelyiség: ^* 

- Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.

- Mobil építmény: ^*  konténer, konténerház, mobilház, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, nyílással (nyílásokkal) ellátott moduláris építmény gyűjtőfogalma.

- Nyúlványos (nyeles) telek és beépítési lehetősége: olyan telek (önállóan telekkönyvezett földrészlet), amely egy nyéllel - nyúlvánnyal - csatlakozik a közterülethez.

- Óriásplakát, -poszter: ^*  a 4-12m2 méretű hirdető-berendezés, reklám.

- Önálló antennatorony: kizárólag a elektromágneses hullámok adására, átjátszására, vételére szolgáló építmény, vagy építményegyüttes.

Pavilon: ^*  a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12m2 bruttó alapterületet meg nem haladó, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára közterületen és KV-TE/XV övezetben létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.

- Porta épület: földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó (az 1,50 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető figyelmen kívül hagyható), legfeljebb 3,50 m építménymagasságú épület, melynek tartalmaznia kell minimum 6 m2 alapterületű állandó tartózkodási helyet, valamint ehhez kapcsolódó előteret és vizesblokkot.

- Reklám: reklámberendezés valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő szerkezet.

- Saját használatú lakókert: ^*  a lakótelepek úszótelkes lakóépületeit körülvevő közterületeinek zöldfelületként kialakított része, amelyek a közterület tulajdonosának hozzájárulásával a társasházak tulajdonközössége részére saját használatba adható. E célra szolgáló területeket KSZT jelöli ki. A saját használatú lakókertek területén városi kertek is kialakíthatók.

- Szabadon álló beépítés: ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül. (BVKSZ). A R. alkalmazásában szabadonálló beépítésnek számít az utcafronti szabadonálló (előkert nélküli) és a kétoldali utcafrontos (előkert nélküli sarokház), oldalkertekkel rendelkező beépítési mód is.

- Szintterületi mutató számítása: a területen a szintterületi mutató értékét - a KVSZ előírásainak keretei között - az alábbiak szerint kell kiszámítani:

1. a szintterületi mutatót a bruttó szintterület értékének és a telek területének hányadosaként kell meghatározni,

2. az épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani:

- az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,

- az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit,

- a személygépjármű-tároló területét az OTÉK illetőleg a fővárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig,

- az OTÉK szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét,

- a bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára előírt belmagasság biztosítva van.

3. Az önálló parkolóház szintterületét, illetve szintterületi mutatóját az illeszkedési szabályok alapján kell meghatározni, de annak értéke nem haladhatja meg az FSZKT-ben a keretövezetre előírt legnagyobb értéket. Ettől az előírástól kizárólag a terepszint alatti gépkocsitároló létesítése esetén szabad eltérni az övezeti előírásokban megengedett módon.

- Teljes közművesítettség: ^* 

- Városi kert: ^*  a lakótelepek közterületein a saját használatú lakókert létesítésére kijelölt területen létrehozható olyan kertrész, amely fűszernövény kertként és veteményes kertként is kialakítható.

---