Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2012. (VII. 2.) *  önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 18. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezetének és működésének részletes szabályairól (a továbbiakban: SzMSz) a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1153 Budapest, XV. kerület, Bocskai u. 1-3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: megegyezik az 1994. évi XLIII. törvény 1. mellékletében megjelölt közterületek által határolt Budapest Főváros XV. kerület területével, amely három településrészből áll: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota.

(4) Az Önkormányzat a három településrész saját hagyományait és értékeit elismeri és ápolja.

2. Az Önkormányzat jelképei

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a zászló, a címer és a bélyegző.

(2) Az Önkormányzat címere: csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

(3) Az Önkormányzat zászlaja, illetve lobogója: 2m x 1m-s méretű fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az Önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.

(4) A jelképek használatának részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

3. Az Önkormányzat által alapított elismerések

3. § (1) Az Önkormányzat által alapított elismerések:

a) Budapest XV. kerület Díszpolgára Cím és

b) „Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Érdemérem Díj”.

(2) Az elismerések adományozásának részletes szabályait külön rendelet határozza meg.

4. Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

4. § (1) Az önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel együttműködési megállapodást köthet. A megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel történő kapcsolat felvételét a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti.

(3) A más helyi önkormányzatokkal, és a külföldi önkormányzatokkal történő kapcsolattartást külön rendelet szabályozza.

5. Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata

5. § (1) A kerületi nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához az Önkormányzat segítséget nyújt a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Azon előterjesztéseket vagy rendelettervezeteket, amelyek a nemzetiségekhez tartozókat e minőségükben kiemelten érinthetik, az előkészítés során velük meg kell ismertetni. A képviselő-testület a nemzetiségeket érintő rendeleteit véleményük figyelembe vételével alkotja meg.

(3) Az Önkormányzat a nemzetiségi törvény 80. §-a szerint a nemzetiségi önkormányzatokkal megállapodást köt, így biztosítva a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit.

(4) *  Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére szükség szerint, de havonta legalább 16 órában - előzetes egyeztetés alapján -, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) térítésmentesen biztosítja a Budapest, Bocskai u. 1-3. szám alatti ingatlan együttműködési megállapodásban rögzített helyiségeinek irodai és iratok elhelyezését szolgáló raktározási célú használatát, a helyiségek tárgyi és technikai eszközeinek használatát. A helyiségek infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.

(5) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez, így a testületi ülések, valamint testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez szükséges postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését, szerződés szerinti nyilvántartási feladatokat. Ennek költségeit az önkormányzat viseli.

(6) *  A nemzetiségek ügyei a Köznevelési, Kulturális, Közművelődési, Rendezvényszervezési, Ifjúsági és Sport Bizottság hatáskörébe tartoznak.

6. Az Önkormányzat és a Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat kapcsolata

6. § (1) Budapest Főváros XV. kerületében Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat működik. A kerületi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat neve: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat, rövidítve: GYIÖK.

(2) *  Tagjai közül választja meg polgármesterét, alpolgármestereit. Saját szervezeti és működési szabályzat szerint dolgozik, melyet átruházott hatáskörben a Köznevelési, Kulturális, Közművelődési, Rendezvényszervezési, Ifjúsági és Sport Bizottság hagy jóvá.

(3) A GYIÖK működéséhez a kerületi Önkormányzat az éves költségvetésében támogatást biztosít.

(4) A képviselő-testület és szervei által tárgyalt kerületi ifjúságot érintő előterjesztéseket a GYIÖK véleményezheti.

MÁSODIK RÉSZ

Az önkormányzat szervezete

I. Fejezet

A képviselő-testület szervezete

7. A képviselő-testület

7. § *  Az önkormányzat képviselő-testülete 20 fő képviselő tagból és a polgármesterből áll.

8. § (1) A képviselő-testület törvényben meghatározott át nem ruházható és át nem ruházott feladat- és hatáskörét az ülésein gyakorolja.

(2) *  Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 12. melléklet tartalmazza.

(3) A hatáskör átruházására rendeletben, kivételesen, egyedi ügyben határozattal kerülhet sor. A döntéshez mindkét esetben minősített szavazattöbbség szükséges.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(5) A képviselő-testület egyedi esetben, egy ügyre vonatkozóan határozattal visszavonhatja a hatáskör gyakorlását, amelyről minősített többséggel dönt.

8. A képviselőcsoport

9. § (1) A képviselők közös cél meghatározásával képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselőcsoport létszáma legalább három fő.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakításáról a megalakulást követően haladéktalanul írásban kell tájékoztatni a képviselő-testületet, megjelölve a képviselőcsoportban résztvevő képviselők nevét és a képviselőcsoport vezetőjének személyét.

(4) A képviselőcsoport megszűnését, vagy új képviselő belépését a képviselőcsoport vezetőjének, a képviselőcsoportból történő kilépést a képviselőnek kell írásban a következő képviselő-testületi ülésen bejelenteni.

(5) A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, vagy az a képviselő képviseli, akit a képviselőcsoport az adott kérdésben képviseleti joggal felruház.

(6) A képviselőcsoport a testületi ülést követően sajtótájékoztatót tarthat a polgármesteri hivatal erre a célra kijelölt helyiségében, melynek időpontját (napját és óráját) - az elfogadott képviselő-testületi munkatervben szereplő ülésnapok ismeretében - a képviselőcsoport félévente előzetesen köteles bejelenteni.

(7) A képviselőcsoport működésének tárgyi feltételeit a képviselő-testület a polgármesteri hivatal útján biztosítja.

9. A bizottságokra vonatkozó általános szabályok

10. § (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjai a bizottsági működéssel összefüggésben azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

10. A képviselő-testület állandó bizottsága

11. § *  (1) A képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezését és létszámát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A jegyző vezeti a bizottsági tagok nyilvántartását, ami az SzMSz függelékét képezi.

(3) Az állandó bizottság az általa meghatározott feladat elvégzésére legfeljebb három főből álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport elnöke csak a bizottság képviselő tagja lehet.

11. A képviselő-testület ideiglenes bizottsága

12. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására legalább öt képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az átruházott hatáskörrel nem rendelkező ideiglenes bizottság létrehozása határozattal történik.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökét, tagjait a képviselő-testület határozza meg.

(4) Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testületi elfogadásáig tart.

II. Fejezet

A képviselő

12. A képviselő

13. § (1) A képviselő Budapest Főváros XV. kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) * 

(3) *  A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.), a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. és e rendelet határozza meg.

13. A képviselő jogai

14. § A képviselő jogai:

a) a polgármester felkérésére szakmai ismereteire, felkészültségére figyelemmel részt vehet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel történő tárgyalásokban,

b) egyénileg, vagy képviselő-társaival közösen képviselői fórumot szervezhet,

c) rendelet tervezethez módosító javaslatot tehet az e rendelet 7. mellékletét képező nyomtatványon.

d) előterjesztéshez módosító javaslatot tehet az e rendelet 8. mellékletét képező nyomtatványon,

e) interpellációval élhet.

14/A. § *  (1) A képviselők a körzetük valamint a kerület érdekében végzett munkájukról és kezdeményezéseikről jogosultak félévente írásos beszámolót tenni az Önkormányzat újságjában 1/5-öd oldal terjedelemben és ezt a beszámolót az Önkormányzat honlapján a kerületi hírek rovatban is közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott beszámoló első megjelenése 2013. I. félévének végét követő első önkormányzati lapszám.

14. A képviselő kötelességei

15. § A képviselő kötelességei:

a) a képviselő-testület - illetőleg a bizottsági tag képviselő - a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni,

c) közéleti szerepéhez, esküjéhez és a választók bizalmához méltó magatartást tanúsítani,

d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, szolgálati, vagy magántitkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is - jogszabályban meghatározott ideig - fennáll,

e) egyedi képviseleti megbízása esetén tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolni.

15/A. § *  A képviselő a képviselő-testület rendes és rendkívüli üléséről történő távolmaradást annak okának megjelölésével az ülést megelőző 24 órával e-mailben köteles bejelenteni a polgármesternél.

15. A képviselő tiszteletdíja

16. § A képviselő tiszteletdíját és egyéb juttatásainak rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

III. Fejezet

A tisztségviselők

16. A polgármester

17. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

18. § A polgármester munkáját a képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásával egyidőben értékeli.

19. § A polgármester a 9. mellékletben meghatározott időpontokban havonta fogadónapot tart, amikor a választópolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

17. Az alpolgármester

20. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert, szükség szerint alpolgármestereket választ.

(2) *  Az alpolgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.

21. § Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester távolléte vagy akadályoztatása esetén történő helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.

17/A. *  A tanácsnok

21/A. § *  (1) A Képviselő-testület tanácsnokot választhat

a) határozott időre valamely meghatározott feladat - ideértve különösen vizsgálat lefolytatását, egyeztetések lebonyolítását, előterjesztés előkészítését - elvégzésére,

b) határozatlan időre egyes önkormányzati feladatkörök ellátásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A tanácsnok megválasztásáról szóló határozatban rendelkezni kell:

a) a megbízatás időtartamáról,

b) az ellátandó feladatokról,

c) a beszámolás módjáról és határidejéről,

d) amennyiben a feladat jellege előterjesztés előkészítését igényli, az előterjesztés benyújtásának határidejéről.

(4) A tanácsnok a polgármesterhez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(5) A polgármester vagy bármely képviselő indítványára a képviselő-testület a tanácsnokot visszahívhatja.

21/B. § *  (1) A tanácsnok köteles

a) figyelemmel kísérni és szükség szerint írásban véleményezni a feladatkörét érintő előterjesztéseket,

b) részt venni a feladatkörét érintő előterjesztések bizottsági vitáján,

c) előterjesztés előkészítését kezdeményezni vagy előterjesztést benyújtani, ha feladatkörébe tartozó ügyben ennek szükségességét észleli,

d) a polgármesternél intézkedést kezdeményezni, ha feladatkörébe tartozó ügyben ennek szükségességét észleli.

(2) A tanácsnok a feladatkörébe tartozó kérdésben tájékoztatást kérhet:

a) a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal szervezeti egységétől,

b) az önkormányzati intézmény vezetőjétől,

c) az önkormányzat gazdasági társaságának vezetőjétől.

(3) A tanácsnok feladatkörében eljárva a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot.

(4) A polgármester utasításának megfelelően a jegyző köteles biztosítani a tanácsnok feladatellátásának adminisztratív feltételeit.

(5) A tanácsnok 21/A. § (2) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidőben és rendszerességgel, de legalább évente köteles tevékenységéről írásban beszámolni a képviselő-testületnek vagy a képviselő-testület által kijelölt állandó bizottságnak. A Képviselő-testület megfelelő határidő tűzésével soron kívül is beszámolásra kötelezheti a tanácsnokot.

18. A jegyző

22. § *  A polgármester a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

23. § A jegyzőnek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) ellátja - a hivatal útján - képviselő-testület, továbbá a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos feladatait;

b) a polgármester irányításával - a Hivatal útján - előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket;

c) gondoskodik - a hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról;

d) a jogszabályok keretei között ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági ellenőrzését.

19. Az aljegyző

24. § (1) *  A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt vagy aljegyzőket nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg.

24/A. § *  (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jegyzői pályázat elbírálásáig, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátására, legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül jogi egyetemi vagy igazgatásszervező végzettségű köztisztviselőt bízhat meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megbízott jegyző jogaira és kötelezettségeire e rendelet jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A polgármesteri hivatal

25. § (1) *  A képviselő-testület Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalotai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes polgármesteri hivatalt tart fenn.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a 9. melléklet szabályozza.

V. Fejezet

Különös rendelkezések

20. A vagyonnyilatkozat

26. § (1) A polgármester, a képviselő, valamint jogszabályban meghatározottak vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.

(2) *  A vagyonnyilatkozatokat a Jogi Bizottság kezeli és tartja nyilván. Eljárási szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

21. Összeférhetetlenség

27. § *  (1) Amennyiben a polgármesterrel, a képviselővel, a bizottság nem képviselő tagjával szemben a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, az érintett személy, valamint a képviselő-testület az Ötv-ben, az Mötv-ben és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglaltak szerint jár el.

(2) *  A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására a Jogi Bizottság jogosult.

HARMADIK RÉSZ

A képviselő-testület működése

VI. Fejezet

A képviselő-testület ülései

22. Az ülésekre vonatkozó általános szabályok

28. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes-, rendkívüli és más önkormányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Az ülés más alkalmas helyszínen is megtartható.

(3) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal a lakosság jelentős részét érintő ügyekben előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján, vagy ha azt a képviselők több mint fele indítványozza.

(6) A képviselő-testület - szükség szerint - lakossági fórumot is tarthat a lakosság, és a helyben érdekelt szervezetek közvetlen tájékoztatására, és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonására.

(7) A képviselő-testület valamennyi ülésére - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

23. Az alakuló ülés

29. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a megválasztott polgármester eskütételéig az ülést a korelnök vezeti.

(2) A polgármester a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek annak eskütétele után adhatja át az ülés vezetését.

(3) Az alakuló ülésen a képviselő-testület eskütétele után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására és megtárgyalására.

24. A rendes ülés

30. § A képviselő-testület július és augusztus kivételével havonta, a képviselő-testület munkatervében meghatározott napon, legalább egy rendes ülést tart. Az ülést indokolt esetben ettől eltérő napon is meg lehet tartani.

25. A rendkívüli ülés

31. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat, ha azt a bizottság vagy legalább öt képviselő indoklással ellátott kérelemben indítványozza.

(2) Amennyiben az indítványt az arra jogosult nyújtotta be, és az az SzMSz előterjesztésekre vonatkozó 10. mellékletében foglalt rendelkezéseknek is megfelel, a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítványnak a polgármesterhez érkezésétől számított leghamarabb két munkanapon, de legfeljebb tíz munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.

26. Az együttes ülés

32. § (1) A képviselő-testület más önkormányzattal együttes ülést is tarthat.

(2) Az ülés szabályairól és a határozathozatal rendjéről az érintett önkormányzatok az ülés előkészítése során, előzetesen állapodnak meg.

VII. Fejezet

A képviselő-testület rendes ülésének előkészítése

33. § A képviselő-testület ülésének előkészítéséért a polgármester a felelős, aki ezt a feladatot az előterjesztőkkel együttműködve, a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el.

27. A képviselő-testület munkaterve

34. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv (a továbbiakban: munkaterv) szerint végzi munkáját. A munkatervet a polgármester a félévet megelőző utolsó rendes testületi ülésen terjeszti elő.

(2) A polgármester a munkaterv összeállításánál figyelembe veszi a képviselők, a képviselő-testület bizottságai, az alpolgármesterek és a jegyző javaslatait, továbbá a választópolgárok véleményét.

(3) A munkatervben kell meghatározni:

a) képviselő-testület rendes üléseinek tervezett időpontját és az előre meghatározható napirendeket, valamint az azok előkészítésében résztvevő állandó önkormányzati bizottságokat és más szervezeteket, személyeket,

b) a közmeghallgatások tervezett időpontját,

c) a jelentések, beszámolók, tájékoztatások, előterjesztések elkészítésének határidejét és felelősét.

(4) A munkatervet a képviselő-testület fogadja el egyszerű szavazattöbbséggel.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a képviselőknek,

b) a nem testületi tag bizottsági tagoknak,

c) mindazoknak, akiktől a munkatervhez a polgármester javaslatot kért,

d) a Fővárosi Közgyűlésnek,

e) nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

f) Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterének,

g) a jegyzőnek.

(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

28. Az előterjesztés

35. § (1) Előterjesztést

a) a polgármester

b) az alpolgármester

c) a képviselő

d) a bizottság

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke

f) a jegyző

tehet.

(2) Az előterjesztés rendeletalkotásra, rendelet módosítására, hatályon kívül helyezésére, normatív vagy egyedi határozat meghozatalára, visszavonására vagy módosítására, vagy korábban benyújtott előterjesztés módosítására, kiegészítésére irányulhat.

(3) Hosszú távú vagy átfogó jelentőségű rendelet megalkotása előtt a képviselő-testület elrendelheti előzetes szabályozási koncepció megalkotását vagy hatástanulmány elkészítését.

36. § (1) Az előterjesztést csak írásban lehet benyújtani, és minden olyan információt tartalmaznia kell, amelyre a megalapozott döntés meghozatalához szükség van, továbbá tartalmaznia kell a döntés hátteréül szolgáló szakmai anyagok forrását és elérhetőségét.

(2) Az előterjesztés határidőre történő és jogszabályszerű benyújtását és előkészítését a jegyző ellenőrzi. Hiányosan benyújtott előterjesztés pótlását az előterjesztőnek kell elvégeznie. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem megfelelő, észrevételét az előterjesztéshez csatolja.

(3) Az eljárási rendnek megfelelően, határidőben benyújtott előterjesztést - törvényességi észrevétel esetén az észrevétel csatolásával - a polgármester köteles a képviselő-testület soron következő rendes ülésének napirendjére javasolni.

(4) Az előterjesztést a témája szerint illetékes bizottság előzetesen megtárgyalja. Az előterjesztést a polgármester juttatja el az érintett bizottság elnökéhez.

(5) *  Amennyiben az előterjesztés

a) *  rendelet alkotására, módosítására, hatályon kívül helyezésére irányul, a Jogi Bizottság,

b) *  költségvetési kérdés érint, a Pénzügyi Bizottságnak

meg kell tárgyalnia.

37. § (1) A képviselő-testület ülésén új előterjesztést nem lehet benyújtani.

(2) * 

(3) *  Az előterjesztéshez a 35. § (1) bekezdésében meghatározott személy vagy szerv módosító, kiegészítő javaslatot nyújthat be.

A módosító vagy kiegészítő javaslatot

a) *  ha rendelet-tervezetet vagy költségvetési kérdést érint, figyelemmel a 36. § (5) bekezdés rendelkezésére, legkésőbb a Pénzügyi Bizottság ülésén

b) ha az a) pontban nem szabályozott egyéb előterjesztést érint, a napirendi pont tárgyalása során a vita lezárásáig

lehet benyújtani.

(4) A polgármester a képviselő-testület rendes ülésére az előterjesztésekhez csatolja a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóját. Egyéb ügyekről a képviselő-testület erre irányuló határozata vagy belátása alapján ad tájékoztatást.

29. Sürgősségi javaslat

38. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 72 órával korábban indokolással ellátott sürgősségi javaslatot terjeszthet elő valamely nem tervezett, de objektív indok miatt nem halasztható ügy megtárgyalására.

(2) A sürgősségi javaslatot - kivéve, ha annak tárgyalása zárt ülést igényel - az ülés előtt ki kell osztani a képviselőknek, s azt a tárgya szerint érintett bizottság rendkívüli ülésen megtárgyalhatja.

(3) A sürgősségi javaslat rendeletalkotásra, jelentősebb mértékű rendeletmódosításra nem irányulhat.

(4) A sürgősségi javaslat képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt. Amennyiben az indítványnak nem ad helyt, a javaslat előterjesztőjének erre irányuló kérésére a képviselő-testület vita nélkül dönt a sürgősség kérdésében.

(5) Amennyiben az indítványnak a képviselő-testület sem ad helyt, az indítványt a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére - az okafogyottság esetét kivéve - fel kell venni.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi javaslatot napirendre veszi, azt - minősítésétől függően nyilvános vagy zárt ülésen - utolsó napirendi pontként tárgyalja.

(7) *  Amennyiben a képviselő azonos tartalmú sürgősségi javaslatát a Képviselő-testület kétszer egymás után nem veszi napirendjére, úgy a harmadik alkalommal a polgármester dönt az indítvány napirendre vételéről.

VIII. Fejezet

A testületi ülés

30. Nyilvános ülés

39. § (1) *  A képviselő-testület ülése délelőtt 9 órakor kezdődik, és a napirendi pontok megtárgyalásáig tart. Indokolt esetben a képviselő-testület ülése más időpontra is összehívható.

(2) A nyilvános ülésen bárki részt vehet. Az ülésen jelenlévő választópolgár a képviselő-testület döntése alapján napirendi pontonként a vita lezárásáig három perc időtartamban felszólalhat.

(3) Az ülésen jelen lévő civil szervezet vezetője a civil szervezet tanácskozási jogát a képviselő-testület döntése alapján napirendi pontonként a vita lezárásáig három perc időtartamban gyakorolhatja.

(4) Az ülésről hang és képanyag készül. Ezen túlmenően a sajtó tudósíthat az ülésről, és az ülés anyaga internet útján is közzétehető.

(5) A nyilvános ülés előterjesztéseit az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

31. Zárt ülés

40. § (1) *  A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) a)-b) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(2) Az előterjesztéssel érintett személy azon írásbeli nyilatkozatát, hogy ügyében zárt vagy nyilvános tárgyalás tartását kéri-e, az ülést megelőzően az előterjesztőnek be kell szereznie és az előterjesztéshez kell csatolnia.

(3) Amennyiben az érintett nem kéri ügyében zárt ülés tartását, adatai védelméről az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően gondoskodni kell.

(4) E vonatkozásban nem minősül védett adatnak az önkormányzat tisztségviselőjének, megbízott szakértőjének, könyvvizsgálójának, az önkormányzati intézmény vagy az önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének, könyvvizsgálójának, felügyelő bizottsági tagjainak munkabére, megbízási díja, egyéb javadalmazása, jutalma.

(5) *  A képviselő testület zárt ülést rendelhet el Mötv. 46. § (2) c) pontjában meghatározott esetekben is. Ezekben az esetekben azonban az üzleti érdek esetleges sérelmét az előterjesztésben valószínűsíteni kell.

(6) *  A zárt ülésen Mötv. 46. § (3) megjelölt személyek vehetnek részt az ott meghatározott módon.

(7) A zárt ülésen tárgyalható, sorszámmal ellátott előterjesztést és annak mellékleteit a nyílt ülés dokumentumaival egyidejűleg kell kiosztani. A zárt ülés anyaga csak nyomtatott formában adható ki.

(8) A zárt ülésre a résztvevők hang-és képrögzítő eszközt, ide értve a mobiltelefont is, nem vihetnek magukkal, jegyzetet nem készíthetnek. A megtárgyalt anyagot a döntés meghozatalát követően azonnal, hiánytalanul vissza kell szolgáltatniuk.

32. A képviselő-testület ülésének összehívása

41. § (1) *  A képviselő-testület ülését - a jogszabály szerinti kivétellel - a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés összehívására - a polgármester által kiadott helyettesítési rendnek megfelelően - a helyettesítést ellátó alpolgármester jogosult.

(1a) *  A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.

(2) A képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a nem képviselő bizottsági tagokat,

c) a jegyzőt,

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

e) a kerület egyéni választókerületében megválasztott országgyűlési képviselőit,

f) a kerület díszpolgárait,

g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

h) a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat elnökét,

i) a helyi pártszervezetek vezetőit,

j) az SzMSz 1. függelékében felsorolt civil szervezetek, valamint a 2. függelékben felsorolt egyházi szervezetek vezetőit,

k) az Önkormányzat gazdasági társaságainak, költségvetési szerveinek, intézményeinek vezetőit,

l) az egyes napirendi pontoknál érintett más személyeket, valamint

m) mindazokat, akiknek a meghívását törvény kötelezővé teszi.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a nem képviselő bizottsági tagokat,

c) a jegyzőt,

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

e) azt, akinek a jelenléte az érintett napirend megtárgyalása szempontjából szükséges.

33. A meghívó

42. § (1) A polgármester a képviselő-testület munkaterve, illetőleg a hozzá beérkezett előterjesztések alapján állítja össze az ülés napirendi javaslatát, a meghívót.

(2) A meghívóban az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontok tárgyát, továbbá az előterjesztők nevét kell feltüntetni. A zárt ülésre történő javaslatot a meghívóban jelölni kell.

(3) A rendes ülés meghívójához a képviselők és a jegyző részére a napirendek előterjesztéseit nyomtatott formában vagy elektronikus adathordozón kell mellékelni. A nem képviselő bizottsági tagok, valamint a többi meghívott az általa megjelölt előterjesztéseket elektronikus levélben kaphatja meg.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztések anyagát az ülést megelőzően legalább öt nappal kell a képviselők részére a polgármesteri hivatalban a képviselők számára rendszeresített postaládában vagy elektronikus adathordozón elhelyezni, a jegyző részére helyben kell eljuttatni.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívót az ülés előtt legalább 48 órával kell a 42. § (3) bekezdésben meghatározott személyek részére eljuttatni. Azok számára, akiknek a meghívót a polgármesteri hivatalban nem lehet átadni, a lakáscímre kell kézbesíteni. Indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon, távirati úton, telefaxon vagy e-mailen is összehívható. Ebben az esetben a napirendről is ugyanilyen módon kell tájékoztatást adni.

(6) A rendkívüli ülés előterjesztéseinek anyaga a helyszínen is kiosztható, de ebben az esetben az ülés megnyitása után képviselői kérésre olvasási szünetet kell elrendelni.

43. § (1) Az ülést a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján meg kell hirdetni.

(2) Az ülések időpontját és helyét a tervezett napirend megjelölésével az Önkormányzat honlapján, és a Budapest Főváros XV. kerületi Közösségi Televízióban is közzé kell tenni.

34. Az ülés elnöke

44. § (1) Az ülés elnöke a polgármester, akit akadályoztatása esetén - a helyettesítési rendnek megfelelően - a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester helyettesít.

(2) Ha a napirendi pont előadója a polgármester, az elnöki feladatokat -az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - ideiglenesen átadhatja az alpolgármesternek.

(3) *  Az elnök joga és kötelessége annak biztosítása, hogy az ülés az Ötv., az Mötv. és az SzMSz szabályainak megfelelően, rendben, méltóképpen folyjék.

(4) Az elnök feladata, különösen:

a) az ülés megnyitása, szükség esetén megszakítása, elnapolása, felfüggesztése és berekesztése;

b) az ülés határozatképességének folyamatos figyelemmel kísérése;

c) a jelenléti ív ellenőrzése;

d) a napirend ismertetése;

e) a vita megnyitása és vezetése, a hozzászólási időkeret betartatása;

f) szükség szerint a hozzászólók, rendbontók figyelmeztetése, kirívóan szabályellenes vagy másokat sértő viselkedés, szóhasználat esetén a szó végleges megvonása;

g) szünet elrendelése;

h) a határozati javaslatok ismertetése;

i) a szavazás menetének meghatározása, elrendelése;

j) a szavazás eredményének megállapítása;

k) a jegyzőkönyv aláírása.

(5) Az elnök a vitában képviselőként részt vehet.

35. Az ülés határozatképességének megállapítása

45. § (1) Az ülés határozatképességéhez szükséges jelenlét megállapítása az elnök feladata. A jelenlétet a jelenléti ív aláírásával kell igazolni.

(2) Ha a meghirdetett időpontban a határozatképességhez szükséges számú képviselő jelen van, az elnök az ülést megnyitja.

(3) Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghirdetett időpontot követő harminc percen belül nincs jelen, az elnök az ülést elnapolja. Erről - az új időpont megjelölésével - a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az elnapolt ülés tervezett napirendje változatlan.

(4) Amennyiben a képviselő-testület valamely napirendi pont tárgyalása során válik határozatképtelenné, ennek megállapításától számított tizenöt perc elteltével az elnök az ülést berekeszti és intézkedik

a) az ülésnek nyolc napon belüli összehívása vagy

b) nyolc napon belüli időpontban tartott rendes ülés esetén a fennmaradó napirendeknek a rendes ülés napirendjére való felvétele iránt.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerint összehívott ülésen folytatódik a napirendi pontok tárgyalása, a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határozatképtelenség megállapításakor tárgyalt, illetve a határozatképtelenné vált ülés napirendjére eredetileg felvett, de a határozatképtelenség miatt meg nem tárgyalt további napirendi pontokat a rendes ülés első napirendjeként kell a napirendre felvenni és tárgyalni.

(6) A (4) bekezdés szerinti határozatképtelenség megállapításakor tárgyalt napirendi pontot teljes egészében, ismételten meg kell vitatni. Az ismételt tárgyalás a már elfogadott határozatok érvényességét nem érinti, azok módosítására vagy visszavonására irányuló javaslatot a vita lezárásáig lehet tenni.

36. Az ülés szerkezete

46. § (1) A rendes ülés szerkezete a következő:

a) protokolláris bejelentések, a polgármester napirend előtti tájékoztatója;

b) napirend előterjesztése, vitája, határozathozatal;

c) interpellációk és azokra vonatkozó határozathozatal;

d) rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztések, azok vitája, döntéshozatal;

e) egyéb előterjesztések, azok vitája, határozathozatal;

f) sürgősségi előterjesztések, azok vitája, határozathozatal.

(2) A rendkívüli ülésre az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azon interpellációra nincs lehetőség.

(3) Ha a képviselő-testület az elfogadott napirendi pontok tárgyalását valamilyen okból az adott ülésnapon nem tudja befejezni, az elnök az ülést felfüggeszti és nyolc napon belülre ismét összehívja. Ilyen esetben az eredeti napirend szerint folytatódik az ülés.

(4) A napirendi pontok megtárgyalása után az ülést az elnök berekeszti.

37. Protokolláris bejelentés

47. § (1) Az ülés megnyitása után a polgármester és képviselő legfeljebb két percben protokolláris bejelentéssel élhet.

(2) A képviselő e jogával akkor élhet, ha protokolláris bejelentés megtételére irányuló szándékát legkésőbb az ülés megkezdése előtt a polgármester felé jelezte.

38. A polgármester napirend előtti tájékoztatója

48. § (1) A protokolláris bejelentéseket követően a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről, azokról az ügyekről, amelyekről a beszámolást törvény, önkormányzati rendelet, vagy határozat elrendelte, ezen túlmenően - a belátása szerint - minden egyéb ügyről, eseményről.

(2) A tájékoztatóval kapcsolatban a képviselő legfeljebb egy percben felszólalhat, észrevételt tehet, kérdést tehet fel, amelyre válaszolni kell.

39. A napirend előterjesztése és vitája

49. § (1) A napirendet az ülés meghívója szerint az ülésvezető elnök terjeszti elő. Amennyiben a meghívóban szereplő napirendtől el kíván térni, azt meg kell indokolnia. Az egyes napirendi pontokat a cím és az előterjesztő, míg az interpellációt a cím, a beterjesztő, erre irányuló döntés esetén az előadó, valamint az interpellált, illetve a megszólított közlésével kell ismertetni.

(2) A napirendi pont előterjesztője előterjesztését a napirend elfogadása előtt, szóbeli indokolással visszavonhatja.

(3) A napirend ismertetését követően az előterjesztő legfeljebb három percben indokolhatja előterjesztését. Ez a rendelkezés az interpellációra nem terjed ki.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett indokolásra nem kerül sor, vagy az azzal kapcsolatos eljárás lezárult, az elnök megnyitja a vitát a napirend felett. Ekkor lehetőség van arra, hogy a képviselő javaslatot tegyen egyes napirendi pontok visszavonására, elnapolására, bizottság elé utalására, a tárgyalási sorrend módosítására, összevonásra, felbontásra, további iratok becsatolására vagy zárt ülés elrendelésére. A javaslatot röviden indokolni kell.

(5) A napirendi vitában minden képviselő két perces hozzászólási idővel rendelkezik. A hozzászólási szándékot a szavazógép megfelelő gombjának a megnyomásával, a gép meghibásodása esetén kézfelemeléssel kell jelezni.

(6) A napirend vitájában a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak szintén két percben szólalhatnak fel. Erre irányuló igényüket kézfelemeléssel jelzik.

(7) A napirendi vitát az elnök akkor zárja le, ha nincs több hozzászólásra jelentkező képviselő. Az elnök a vita lezárása után egyenként teszi fel a javaslatokat szavazásra, majd a teljes napirendre rendeli el a szavazást.

40. Az egyes napirendi pontok tárgyalása

50. § (1) A képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat egyenként vagy - külön döntése esetén - a tárgyukat tekintve összefüggő napirendi pontokat együttesen tárgyalja, határozatot azonban egyenként hoz.

(2) Az előterjesztő előterjesztését szóban, a (9) bekezdésben meghatározott időkeretben kiegészítheti. Az időkereten belül szakértői közreműködés is igénybe vehető.

(3) A napirendi pont tárgya szerint érintett bizottság elnöke ismerteti a bizottság döntését, a bizottsági szavazás eredményét, az esetleges kisebbségi véleményt, továbbá jelzi, ha a bizottság vagy a bizottság képviselő tagja módosító, kiegészítő javaslattal élt, ismerteti továbbá a bizottságnak a javaslattal kapcsolatos döntését, három perces időkeretben. Az elnök a saját véleményét ilyen minőségben nem mondhatja el, azt csak képviselőként teheti meg.

(4) A képviselő legfeljebb egy perc időtartamban kérdést tehet fel, amelyre az előterjesztő a (9) bekezdésben meghatározott időkereten belül válaszolhat.

(5) A képviselő legfeljebb három perc időtartamban a napirendhez hozzászólhat. Ha a tárgyalt ügy bonyolultsága vagy az előterjesztés nagy terjedelme ezt indokolja, a hozzászólásra rendelkezésre álló időt képviselői javaslatra a képviselő-testület meghosszabbíthatja. Amennyiben az előterjesztés hosszabb időszakra szóló, nagy jelentőséggel bíró, nagy terjedelmű koncepcióra vonatkozik, a képviselőnek hozzászólása előadásához öt perc áll a rendelkezésére.

(6) A képviselő a napirendi pont vitája során javaslatot tehet az előterjesztés visszavonására vagy elnapolására. A javaslatra az előterjesztő a (9) bekezdésben meghatározott időkereten belül fejtheti ki véleményét. Amennyiben a javaslattal az előterjesztő nem ért egyet, a kérdést az elnök szavazásra bocsátja. Amennyiben a képviselő-testület az elnapolással egyetért, az előterjesztést a kifogásolt hiányosságok pótlása vagy a szükséges változtatások átvezetése után a képviselő-testület soron következő rendes ülésén ismét napirendre kell tűzni.

(7) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak a tárgyalt előterjesztéshez kapcsolódó véleményük kifejtésére, valamint abban a kérdésben, ami miatt számukra a tanácskozási jogot biztosítani kell, a vita során legfeljebb három perc időtartamban szót kell adni.

(8) Amennyiben az előterjesztéshez további hozzászólás nincs, az elnök a vitát lezárja. Az előterjesztő ezt követően a (9) bekezdésben meghatározott időkerete terhére összefoglalót tarthat.

(9) Az e szakaszban az előterjesztőre vonatkozó időkeret

a) rendeletalkotás, rendelet módosítás vagy a (5) bekezdésben meghatározott bonyolultságú előterjesztés esetén húsz perc,

b) az a) pontban meg nem határozott előterjesztés esetén tíz perc.

(10) Az előterjesztésre vonatkozó határozat meghozatala előtt a testület bármely tagja legfeljebb tíz percnyi tanácskozási szünet elrendelését indítványozhatja.

(11) A képviselő a hozzászólási idejéből megmaradt idejét nem adhatja át más képviselőnek.

41. Ügyrendi javaslat

51. § (1) A képviselő az egyes napirendi pontok vitája során az a)-j) pontban meghatározott esetben legfeljebb egy perc időtartamban ügyrendi hozzászólással élhet:

a) az ülés vezetésével, körülményeivel kapcsolatosan;

b) az SzMSz értelmezésével kapcsolatban;

c) a szavazás, a határozathozatal módjával kapcsolatosan;

d) a szavazás megismétlése érdekében;

e) név szerinti szavazás kezdeményezése érdekében;

f) titkos szavazás kezdeményezése érdekében;

g) személyes megtámadtatás miatt (napirendi pontonként egy alkalommal);

h) a hozzászólás időkeretének a meghosszabbítása érdekében a 50. § (5) bekezdése alapján;

i) valamely napirendi pont elnapolása, visszavonása érdekében a 50. § (6) bekezdése alapján;

j) tárgyalási szünet elrendelése érdekében a 42. § (5) bekezdése alapján.

(2) Interpelláció során kizárólag az (1) bekezdés a), b) és d) pontja, szerinti ügyrendi hozzászólásnak van helye.

(3) Ügyrendi hozzászólásra a szavazógép megfelelő gombjának a megnyomásával, a gép meghibásodása esetén kézfelemeléssel és „ügyrendi hozzászólás” felkiáltással kell jelentkezni.

(4) Az elnök az ügyrendi hozzászólásról az (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában foglalt esetben szavazást rendel el, míg a többi pont vonatkozásában maga határoz.

42. Az ülés zavarása

52. § (1) Az elnök rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tekintélyét vagy más képviselő személyét, emberi méltóságát sértő kifejezést használ, vagy az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére, a szavazás módjára vonatkozó szabályait megszegi.

(2) Az elnök a tárgytól eltérő felszólalót figyelmezteti, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonja. Akitől a szót megvonták, az érintett napirendi pont vitájában a továbbiakban akkor sem vehet részt, ha a számára rendelkezésre álló felszólalási időt még nem használta fel.

(3) Az elnök legfeljebb harminc percre megszakítja az ülést, ha ott olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Az elnök a rendbontót figyelmezteti, majd ismételt figyelmeztetés után, amennyiben az érintett nem helyi képviselő, az ülésterem elhagyására szólítja fel.

(4) Ha a megszakított ülés harminc perc elteltével sem folytatható, az elnök az ülést berekeszti és azt nyolc napon belüli időpontra ismételten összehívja. Az így összehívott ülést a megzavart napirendi pont ismételt tárgyalásával kell kezdeni.

43. Interpelláció

53. § (1) A képviselő jogosult önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a bizottság hatáskörével összefüggésben a bizottság elnökéhez interpellációt intézni. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(2) Az interpellációt e rendelet 6. mellékletét képező nyomtatványon írásban a polgármesternél vagy elektronikus úton a testuletidokumentacio@bpxv.hu címre kell benyújtani. Az elektronikus úton benyújtott interpellációról a képviselő visszaigazolást kap.

(3) A polgármester gondoskodik az interpellációnak az interpellált részére történő továbbításáról és az interpellációk sorrendbe állításáról.

(4) *  Az interpellált az interpellációt köteles megválaszolni. Válaszát köteles a képviselő-testület tagjainak legkésőbb a testületi ülés napján 12 óráig elektronikus úton megküldeni.

54. § (1) A képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalja, melyet a képviselő-testületi ülést megelőző héten kedden 1600 óráig benyújtottak. A határidőn túl benyújtott interpellációt a képviselő-testület soron következő rendes ülésén kell tárgyalni.

(2) Az interpellációkat a benyújtás sorrendjében kell tárgyalni annak figyelembevételével, hogy az egy képviselő-testületi ülésen előterjeszthető interpellációkra rendelkezésre álló idő összesen harminc perc. A harminc percen belül megkezdett interpelláció befejezhető. Az időkeret lejárta miatt a képviselő-testületi ülésen nem tárgyalt interpellációt a következő ülésen az interpellációk közül soron kívül kell tárgyalni.

(3) Egy testületi ülésen képviselőnként csak egy interpelláció tárgyalható meg.

(4) Amennyiben az interpelláló az általa benyújtott interpellációt tárgyaló ülésről távolmaradását előzetesen jelzi és kéri az interpelláció tárgyalásának elhalasztását, az interpellációt a Képviselő-testület soron következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.

55. § (1) A képviselő az interpellációt annak ismertetéséig visszavonhatja.

(2) Az interpelláló az interpellációt a testületi ülésen három perc időtartamban felolvashatja. A felolvasott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, ami az interpelláció írásban benyújtott szövegében nem szerepelt.

(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb három perc időtartamban válaszol, amely során az interpellációra adott írásos választ is felolvashatja.

(4) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatát kettő perc időtartam alatt teheti meg, melyre az interpellált egy perc időtartamban észrevételt tehet.

(5) Ha az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

Ha az interpelláló az interpellált válaszát elfogadja, a képviselő-testület határozatára nincs szükség.

(6) A képviselő-testület a válasz elutasítása esetén kijelöli azt a bizottságot, amely az interpellációban megjelölt ügyet megvizsgálja. Az ügy megvizsgálására ideiglenes bizottság is létrehozható. Az interpellációt megvizsgáló bizottságra az interpelláló javaslatot tehet. Nem vizsgálhatja az interpellációt az a bizottság, melynek elnökéhez intézték az interpellációt.

(7) A bizottság a jelentését két hónapon belül köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) A képviselő-testület a jelentés beérkezését követő legközelebbi ülésén az interpellációt napirendre tűzi. A bizottság elnöke a jelentést és a bizottság javaslatát három perc időtartamban ismerteti.

A bizottság jelentése alapján a képviselő-testület

a) elfogadja az interpellációra adott eredeti választ,

b) elfogadja az interpellált által kiegészített választ,

c) megerősíti korábbi elutasító döntését és felkéri a polgármestert, hogy két hónapon belül intézkedési javaslatot terjesszen a képviselő-testület elé.

IX. Fejezet

A szavazás rendje

44. A szavazás módja

56. § (1) A képviselő a szavazás során igen vagy nem szavazattal élhet, vagy tartózkodhat.

(2) Nyílt szavazást követően a szavazás megismétlése napirendi pontonként összesen legfeljebb egy alkalommal indítványozható.

(3) A nyílt szavazás a szavazatszámláló készülék alkalmazásával folyik. A gép esetleges meghibásodását a képviselő köteles jelezni, és szavazatát szóban közölni.

56/A. § *  (1) A képviselő a szavazást megelőzően az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, az elnök legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról.

(3) Ebben az esetben a Képviselő-testület utólag dönt az érintett döntésből való kizárásáról, és

a) amennyiben az érintettet a szavazásból nem zárja ki, az elfogadott döntést változatlan tartalommal és szavazati aránnyal hatályában tartja,

b) amennyiben az érintettet kizárja a szavazásból, az elnök nyílt szavazás esetén a szavazatszámláló berendezés adatai, név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyv adatai alapján megállapítja, hogy az érintett az adott javaslatra miként szavazott, és a döntés szavazati arányát, valamint a döntés tartalmát az érintett szavazatának figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

(4) Nincs helye a (3) bekezdés szerinti eljárásnak, ha a képviselő az érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének titkos szavazás során nem tesz eleget.

57. § A minősített szavazattöbbséget igénylő döntéseket e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

58. § (1) Név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazás elrendelése esetén a képviselők névsorát tartalmazó jegyzékből a jegyző olvassa a képviselők nevét, akik ezt követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóval szavaznak. A jegyző az elhangzott szavazatot megismétli.

(3) A szavazatot a képviselő neve mellett kell rögzíteni, majd a megszámlálás után az eredményt ki kell hirdetni. A névsort és a szavazatokat tartalmazó jegyzéket az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A név szerinti szavazás nem ismételhető meg.

59. § (1) A titkos szavazás megkezdése előtt a képviselő-testület képviselőkből háromtagú szavazatszámláló bizottságot, ezen belül elnököt, szükség szerint alelnököt választ. A szavazás rendjéért, a titkosság biztosításáért a szavazatszámláló bizottság felel.

(2) Gondoskodni kell arról, hogy a titkos szavazás megtartásához szükséges szavazó helyiség és urna rendelkezésre álljon. A megfelelő számban előkészített szavazólapokat bélyegzőlenyomattal kell hitelesíteni.

(3) Érvényesen szavazni a név mellé elhelyezett két egymást metsző vonallal, más ügyben „igen” vagy „nem” válasz két egymást metsző vonallal történő megjelölésével lehet.

Amennyiben a szavazásra nem ilyen módon került sor vagy a támogatott személyek száma nagyobb, mint a jelölteké, a szavazat érvénytelen.

(4) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét.

60. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő napirendi pontok szavazása során irányadó eljárás az, hogy a napirendi ponthoz tartozó egy vagy több határozati javaslathoz a 38. § (2)-(4) bekezdései szerint benyújtott módosító, kiegészítő javaslatokról (e szakaszban a továbbiakban: módosító javaslat) a képviselő-testület módosító javaslatonként dönt. A döntéseket követően - szükség szerint - a módosító javaslatokkal egybefoglalt határozati javaslatról is dönt.

(2) A határozati javaslatokról egyenként kell szavazni, kivéve, ha az elnök ezzel ellentétes indítványát egy képviselő sem kifogásolja.

(3) Az elfogadott határozatokat minden esetben önálló határozatszámmal kell ellátni, függetlenül attól, hogy a döntésre egyenként került-e sor.

X. Fejezet

A képviselő-testület döntései

45. A határozat

61. § (1) A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó, rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben határozattal dönt.

(2) A határozat jelölése naptári éven belül folyamatos sorszámozással történik [.../... (....), sorszám/év, a hó római számmal, a nap arab számmal megjelölve]. A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás felelősét és határidejét.

(3) Írásbeli tájékoztató anyagok esetén határozathozatalra nem kerül sor, azonban a nyilvános ülés utolsó napirendi pontját követően, tájékoztatónként legfeljebb két percben kérdést lehet feltenni. A tájékoztató előterjesztője a kérdésre két percben válaszolhat.

(4) A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtott határozatok számát, a döntés tartalmát és a megtett intézkedéseket.

(5) Számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a képviselő-testület

a) ügyrendi kérdésekről,

b) kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

(6) *  A jegyző a hozott döntéseket, a testületi működést az ülésen és azt ülést követően is figyelemmel kíséri. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a döntés vagy a testületi működés jogszabályba ütközik, az ülésen szóban vagy az ülést követően írásban jelzi a döntést hozó szervnek.

46. A rendelet

62. § (1) Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá a nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezheti írásban.

(2) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelettervezethez indokolást kell csatolni, mely bemutatja a tervezett szabályozás okait és céljait, várható hatásait, és szükség esetén tájékoztatást tartalmaz a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról.

(3) *  A rendelettervezetet a tárgy szerinti feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság döntésének ismeretében a Jogi Bizottság megtárgyalja, más bizottság a Jogi Bizottság ülése előtt megtárgyalhatja. Az ülés napirendjére felvett rendelettervezethez legkésőbb a Jogi Bizottság ülésén lehet módosító javaslatot tenni.

(4) A rendeletek előterjesztője minden esetben csak a polgármester, az illetékes alpolgármester, a rendeletalkotást kezdeményező bizottság elnöke, a képviselő vagy a jegyző lehet.

(5) A képviselő-testület a hosszú távú és átfogó kérdéskörű rendelet-alkotást megelőzően szabályozási koncepció elkészítését is elrendelheti.

(6) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

(7) Rendeletalkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslatról általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) *  A rendelettervezethez benyújtott módosító javaslatokra is a rendeletalkotásra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

A rendelettervezethez módosító javaslatot az e rendelet 7. mellékletét képező nyomtatványon írásban vagy elektronikus úton, a testuletidokumentacio@bpxv.hu címre, legkésőbb Pénzügyi Bizottság üléséig a polgármesterhez írásban vagy a Pénzügyi Bizottság ülésén szóban lehet tenni.

(9) Amennyiben a rendelet tervezethez benyújtott módosító javaslatra törvényességi észrevétel érkezik, akkor - a törvényességi észrevételre tekintettel - a képviselő-testület ülésének megkezdéséig az előterjesztő a módosító javaslatát korrigálhatja.

63. § (1) A rendelettervezetet nyolc nappal a képviselő-testületi tárgyalást megelőzően - amennyiben azt a képviselő-testület soros ülésén tárgyalja -, közszemlére kell tenni.

(2) A képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése naptári évenként kezdődően: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének ..../.... (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap), önkormányzati rendelete a ...-ról (a rendelet címe).

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

47. A jegyzőkönyv

64. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel és írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv a jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

c) az elhangzott bejelentéseket, és kérdéseket az azokhoz kapcsolódó válaszokat és határozatokat,

d) az interpellációkat és az interpellációra adott válaszokat szó szerint,

e) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

f) aláírásokat, dátumot és a pecsétet.

(3) A jegyzőkönyv melléklete lehet:

a) a meghívó,

b) az előterjesztések,

c) a rendelet- és határozattervezetek egy-egy példánya,

d) a jelenléti ív,

e) ha a szavazás név szerint, vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okmányok,

f) az írásban benyújtott hozzászólás.

(4) Ha a képviselő a saját hozzászólásának, felszólalásának szó szerinti rögzítését kéri, és ezt a felszólalás megkezdése előtt jelezte, a jegyzőkönyv a hozzászólását eképpen tartalmazza.

(5) *  A jegyzőkönyv - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - nyilvános, bárki számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján (XV. Bocskai u. 1-3.) és az önkormányzat honlapján.

(6) Az ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányainak, valamint az ülésről készült hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

48. A döntés közzététele, a rendelet kihirdetése

65. § (1) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

(2) Az elfogadott rendelet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(3) Az Önkormányzat rendeletét - az állampolgárokat érintő, jogot vagy kötelezettséget tartalmazó szöveges mellékletekkel együtt - a helyi lapban közzé kell tenni.

(4) A hatályos és egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5) A határozatok közzétételéről a jegyző gondoskodik.

XI. Fejezet

A közmeghallgatás

66. § (1) A közmeghallgatás napirendjét a meghirdetés időpontjának és helyének megjelölésével együtt harminc nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá a helyi lapban, honlapján, és a Budapest Főváros XV. kerület Közösségi Televízióban is közzé kell tenni.

(2) A hirdetményben fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a közmeghallgatással kapcsolatos, kérdéseket előzetesen hová juttathatják el.

67. § (1) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a képviselő-testület szükség szerint, a polgármester előterjesztésére megvitatja, és kijelöli azt a személyt, aki a közmeghallgatás során elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket előkészíti és kezdeményezi.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott felszólalások alapján történő intézkedésekről a felszólalót a polgármester tájékoztatja.

XII. Fejezet

A lakossági fórum

68. § (1) *  A lakossági fórum tartását a 28. § (6) bekezdésében foglaltakon kívül kezdeményezheti tárgyának megjelölésével:

a) a polgármester,

b) bármely önkormányzati képviselő,

c) a képviselő- testület bizottsága.

(2) Kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(3) A lakossági fórum helyéről és idejéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

NEGYEDIK RÉSZ

A bizottságok működése

69. § (1) A bizottság az általa elfogadott ügyrend és munkaterv alapján, a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának keretei között végzi a feladatát. A munkatervre az elnök tesz javaslatot.

(2) A bizottság szakterületének megfelelő napirendeket tárgyal, az átruházott hatáskörben végzett munkájáról a képviselő-testület bármikor beszámoltathatja.

49. A bizottság ülése

70. § (1) A bizottság ülésére a 36. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a bizottság nem képviselő tagja is tehet előterjesztést.

(2) A rendes bizottsági ülést az elnök hívja össze úgy, hogy a bizottság tagjai, az előterjesztők, a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a jegyző, valamint az egyes napirendi pontok által érintettek a meghívót és a napirendi javaslatot az ülés előtt legalább három nappal korábban kézhez kapják. A bizottság ügyrendjében további állandó meghívottakat is szerepeltethet.

(2a) *  Feladatkörét érintő napirend tárgyalása esetén a bizottság ülésére a tanácsnokot is meg kell hívni.

(3) A meghívót és a napirendi javaslatot írásban és elektronikus úton is ki kell küldeni. Az előterjesztéseket a bizottság tagjainak meg kell kapniuk, a többi meghívottnak előzetes egyeztetés szerint kell azokat megküldeni.

(4) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről és helyszínéről az elnöknek a polgármestert, az alpolgármestereket, valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesítenie kell. A bizottsági ülést a polgármesteri hivatalban vagy más, tárgyalásra alkalmas helyszínen kell megtartani.

(5) A bizottság rendkívüli ülést tart az elnök, a polgármester, bármelyik alpolgármester vagy legalább két bizottsági tag indítványára. A rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat a bizottság ügyrendje tartalmazza. A rendkívüli ülés meghívóját a bizottsági tagokon, az előterjesztőn és az érintetteken kívül a polgármesternek, az alpolgármestereknek és a jegyzőnek kell megküldeni, legalább elektronikus formában.

(6) A bizottsági elnökök megállapodhatnak valamely téma együttes ülésen történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a képviselő-testület döntése vagy az ülés elnökének felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat önállóan hozzák meg.

(7) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester, illetőleg megbízása alapján az alpolgármester gondoskodik.

(8) A bizottság döntéseiről minden képviselőt legkésőbb a testületi ülés kezdetéig tájékoztatni kell.

(9) A bizottság munkájához a jegyző szakmai segítséget nyújt.

50. A bizottsági ülés nyilvánossága, résztvevői

71. § (1) A bizottság ülései - jogszabályban foglalt kivétellel - nyilvánosak.

(2) A bizottság nyilvános ülésének meghívóját, valamint jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(3a) *  A bizottság tagja a bizottsági rendes és rendkívüli üléséről történő távolmaradást annak okának megjelölésével az ülést megelőző 24 órával e-mailben köteles bejelenteni a bizottság elnökénél.

(4) Amennyiben a bizottsági tag egy éven belül a rendes bizottsági ülések több mint a felén, vagy a meghozott döntések több mint felében nem vesz részt, a bizottság elnöke javasolja a képviselő-testületnek az érintett bizottsági tagságának megszüntetését. A bizottság elnökének érintettsége esetén a javaslatot az alelnök terjeszti elő. A távollét elszámolását és igazolását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt az előterjesztő vagy képviselője, az a képviselő, aki nem tagja a bizottságnak, a polgármester, az alpolgármesterek, továbbá az egyes napirendi pontok által érintettek vagy képviselőik.

(6) A lobbitevékenységet folytató (lobbista vagy lobbiszervezet) a téma szerint illetékes bizottság ülésén fejtheti ki álláspontját. Amennyiben érdemi javaslatait a bizottság ülését megelőzően legalább három munkanappal írásban benyújtotta, akkor az abban megfogalmazott álláspontját a bizottság ülésén legfeljebb öt percben személyesen is előadhatja.

(7) A civil szervezetek a helyi közügyekben való részvételük érdekében a civil szervezet létesítő okirata szerinti tevékenységével érintett bizottság ülésén gyakorolhatják tanácskozási jogukat.

51. Az ülés rendje, a bizottság döntése

72. § (1) A bizottsági ülések rendjére, a bizottság döntéshozatalára, egyéb működési szabályaira a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti.

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügy előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(4) A bizottság ülésén a képviselő-testület döntési jogkörébe tartozó előterjesztéshez fűzött képviselői módosító vagy kiegészítő javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról hozott bizottsági határozatnak a képviselő javaslatát szó szerint tartalmaznia kell.

73. § (1) Amennyiben a bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a benyújtásától számított harminc napon belül nem dönt, a döntést a polgármester szükség esetén sürgősségi indítvánnyal a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt.

74. § (1) A bizottsági ülésről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

75. § (1) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság által választott alelnök. Ez esetben bizottsági körbélyegző használható.

(2) A képviselő-testület által átruházott jogkörben hozott döntések végrehajtásának ellenőrzéséért a bizottság elnöke a felelős.

(3) A bizottság a hatáskörében hozott határozatok végrehajtására a polgármesternek feladatot adhat.

(4) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottságok működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

52. A bizottsági döntés végrehajtásának felfüggesztése

76. § (1) A polgármester a döntés felfüggesztéséről értesíti a bizottság elnökét, aki a felfüggesztett döntést ismételt tárgyalásra a következő bizottsági ülésre előterjeszti.

(2) Ha a bizottság a felfüggesztett döntését fenntartja, a polgármester a képviselő-testület legközelebbi ülésére a felfüggesztésről és a bizottsági döntésről előterjesztést készít.

ÖTÖDIK RÉSZ

Az önkormányzat gazdálkodása

XIII. Fejezet

A költségvetés

54. A költségvetés tárgyalása

77. § (1) A költségvetés tárgyalása - szükség szerint - két képviselő-testületi ülés keretében történik.

(2) A bizottságok megtárgyalják a költségvetési tervezetnek a feladat- és hatáskörükbe tartozó részeit, és arra javaslatokat, észrevételeket, valamint módosító indítványokat tehetnek.

(3) *  Ezt követően a Pénzügyi Bizottság megtárgyalja és véleményezi a beérkezett javaslatokat, észrevételeket, módosító indítványokat és a teljes költségvetést.

HATODIK RÉSZ

Értelmező rendelkezések

78. § E rendelet alkalmazásában:

a) Az ülés vezetése: Azon eljárási és döntési jogosítványok gyakorlása, amellyel az ülés elnöke az ülés zavartalan és eredményes lefolytatását biztosítja.

b) Interpelláció: Olyan felszólalás, amelynek tárgya összefügg az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy ellátásával, vagy az önkormányzat polgármesteri hivatala és a hozzátartozó szervezetek munkájával.

c) Kiegészítő határozat: A képviselő-testület (bizottság) határozatához tartalmilag kapcsolódó olyan határozat, amely a testület (bizottság) határozatát nem változtatja meg, azonban annak tartalmát, értelmezését vagy végrehajtási formájának módját kiegészíti, pontosítja.

d) Kiegészítő határozati javaslat: Minden olyan, az ülésen írásban előterjesztett javaslat, amely az eredeti határozat tartalmát nem változtatja meg.

e) Önálló képviselői indítvány: a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntés iránti szövegszerű javaslat, amelyet az arra jogosult a rendeletben meghatározott határidőben és formai követelményeknek megfelelően nyújtott be.

f) Koncepció: Valamely cél érdekében kialakított távlati elképzelés a feladatok meghatározásával.

g) Közhatalmi döntés: a képviselő-testület, a képviselő-testület tagjai, bizottsága vagy tisztségviselői feladat- és hatáskörébe tartozó döntés.

h) Lobbitevékenység: közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó minden olyan tevékenység vagy magatartás, melyet megbízás alapján, üzletszerűen folytatnak.

i) Munkanap: e rendelet alkalmazásában munkanap alatt az e rendelet mellékletében meghatározott hivatali munkaidőt kell érteni.

j) Protokolláris bejelentés: Napirendhez nem kapcsolódó, ünnepélyes témájú köszöntés, üdvözlés, megemlékezés, figyelemfelhívás.

k) Személyes megtámadtatás: Hozzászólás kapcsán a képviselőt vagy a Ptk-ban meghatározott hozzátartozóját, személyében, becsületében, negatívan érintő kijelentés. Ennek megállapítása az ülésvezető feladata.

l) Sürgősségi javaslat: A testületi ülés meghívójában nem szereplő témakörben tett olyan, indokolással ellátott tárgyalási javaslat, amelyben a döntés szükségessége előre nem ismert okból merül fel, meghozatala pedig valamely nyomós érv -különösen a képviselő-testület által nem befolyásolható határidő - miatt nem tűr halasztást.

m) Tanácskozási jog: Meghatározott témakörben véleménynyilvánításra, felszólalásra, javaslattételre biztosított lehetőség, mely szavazati jogot nem biztosít.

A civil szervezet tanácskozási jogát a létesítő okiratában foglalt és nyilvántartásba vett alaptevékenysége körében gyakorolhatja, célja, besorolása és működése körében.

n) Viszontválasz: Személyes megtámadtatás esetén a válasz jogának biztosítása.

HETEDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

79. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

80. § * 

Juhászné dr. Baráth Márta s.k.
jegyző
László Tamás s.k.
polgármester

1. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez * 

2. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez * 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAINAK ELNEVEZÉSE ÉS LÉTSZÁMA

1. Pénzügyi Bizottság (7 fő)

2. Kerületfejlesztési Bizottság (7 fő)

3. Kulturális Bizottság (7 fő)

4. Népjóléti Bizottság (7 fő)

5. Jogi Bizottság (7 fő)

6. Budapest Bizottság (7 fő)

3. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

Címer:

Zászló:

4. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

Helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatára vonatkozó eljárási szabályokról szóló szabályzat

Általános rendelkezések

1. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő a polgármesterek és a települési képviselők számára.

2. E szabályzatban meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat polgármesterére (alpolgármesterekre) és a képviselő-testület tagjaira (továbbiakban: képviselők).

3. Figyelembe vett jogszabályok:

a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.),

b) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Ökjtv.)

4. A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat Pénzügyi és Jogi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) látja el.

A képviselők vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatos szabályok

5. (1) Az Ötv. 33/B. §-a értelmében a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az Ökjtv. 10/A. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(3) A vagyonnyilatkozatokat mindig a kitöltés időpontjában meglévő teljes vagyonról kell megtenni.

6. (1) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárásnak, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett hozzátartozója a nyilatkozat-tételre kötelezettel életvitelszerűen, gazdasági közösségben élő házas- illetve élettárs, valamint gyermek.

a) Élettárs: két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy (Polgári Törvénykönyv, Ptk. 685/A. §);

b) Gyermek: nyilatkozat-tétel szempontjából ide tartozik a nyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott, mostohagyermek, valamint nevelt gyermek akár kis-, akár nagykorú személy;

c) Örökbefogadott gyermek: az örökbefogadással mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó vér szerinti gyermekének jogállásába lépett gyermek (1952. évi törvény a családról, házasságról és a gyámságról, Csjt. 51. § (1) bekezdés);

d) Mostohagyermek: a nyilatkozat-tételre kötelezettel együtt élő házastárs gyermeke, akit a házastárs a nyilatkozat-tételre kötelezett beleegyezésével hozott a közös háztartásba (Csjt. 62. § (1) bekezdés). A mostohagyermekre örökbefogadása esetén az örökbefogadott gyermekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;

e) Nevelt gyermek: az a gyermek, aki a nyilatkozat-tételre kötelezettel, mint nevelőszülővel, gyámmal életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki (1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 4. § k) pont), amennyiben nem minősül vér szerinti, örökbefogadott vagy mostohagyermeknek.

7. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén:

a) Az Ötv. 33/C. § (1) bekezdése alapján a polgármester „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.”

b) Az Ökjtv. 10/A. § (2) bekezdése alapján „a vagyonnyilatkozat-tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a hely önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.”.

8. A Bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet a vagyonnyilatkozatok leadásáról, illetve azokról a képviselőkről, akik a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét határidőre elmulasztotta és egyben kezdeményezi a 7. § b) pontjában meghatározottak végrehajtását.

9. (1) A vagyonnyilatkozatra kötelezettet a Bizottság elnöke írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztató átvételét a vagyonnyilatkozatra kötelezett aláírásával igazolja.

(2) A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban (továbbiakban: nyilatkozat) a vagyonnyilatkozatra kötelezett tájékoztatja a Bizottság elnökét a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárásának és gyermekének a nevéről. A nyilatkozatot a tájékoztató kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül vissza kell juttatni a Bizottság elnökéhez. A nyilatkozat alapján a Bizottság elnöke 5 munkanapon belül a vagyonnyilatkozatra kötelezett rendelkezésére bocsátja a megfelelő számú nyomtatványokat és a kitöltéshez szükséges írásbeli tájékoztatást.

10. A vagyonnyilatkozatot olvashatóan kell kitölteni, ceruzás kitöltés nem alkalmazható. Amennyiben a kitöltés során tévedésre vagy elírásra kerül sor a hibát javítani nem lehet, új nyomtatványt kell kitölteni.

11. (1) A vagyonnyilatkozat-tételre köteles képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozathoz külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Bizottságot, hogy a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A felhatalmazás akkor tesz eleget a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben támasztott követelményeknek, ha az a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. §-a (1) bekezdésének a)-c) és e) pontjaiban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.

12. (1) A Bizottság elnökének a vagyonnyilatkozat átvételéről szóló igazolásban szerepeltetnie kell a képviselőtől átvett vagyonnyilatkozat számát, az átvett felhatalmazások megnevezését, az átvétel dátumát.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételre köteles képviselő (a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat) a nyomtatványokat két példányban tölti ki, amelyekből egy példányt külön zárt borítékban helyez el. A zárt borítékot átadja a Bizottság elnökének. Átvételkor a Bizottság elnöke a zárt borítékokra rávezeti a képviselő nevét. A képviselő a második példányokat magánál tartja.

A Bizottság elnöke írásban igazolja a vagyonnyilatkozat átvételét.

(3) Az Ötv. 33/B. §-ában és az Ökjtv. 10/A. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi határidők megállapítása a Bizottság elnökének a kötelezettsége. A vagyonnyilatkozatra kötelezett számára megállapított vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről a vagyonnyilatkozatra kötelezettet mindig az utolsó benyújtott vagyonnyilatkozat átvételekor kell írásban értesíteni.

13. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

14. A vagyonnyilatkozatot és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot a vagyonnyilatkozatra kötelezett választott tisztségének fennállásáig kezelhetők, azt követően a vagyonnyilatkozatot vissza kell adni a vagyonnyilatkozatra kötelezett részére, a többi iratot meg kell semmisíteni. A vagyonnyilatkozat visszaadásáról, illetve az iratok megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A közös háztartásban élés, illetve a képviselő választott tisztségének megszűnése

15. (1) Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársáról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti a Bizottság elnökének a közös háztartásban élés megszűnését, a Bizottság elnöke köteles haladéktalanul intézkedni az adott személy valamennyi vagyonnyilatkozatának visszaadásáról, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezett választott tisztsége megszűnik a Bizottság elnöke a megszűnés napján köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezett számára a vagyonnyilatkozatot visszaadni, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni,

(3) A vagyonnyilatkozatra kötelezett köteles írásban igazolni a vagyonnyilatkozatok átvételének tényét.

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

16. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

17. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

18. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

19. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben azt alaposnak találja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a képviselő-testületet és a kezdeményezőt.

20. Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. Az eljárás során a Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

21. Az eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: tulajdonlap, számla, gépjárműforgalmi engedély, adásvételi szerződés stb.) haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

22. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására az alábbiakat kell alkalmazni:

a) A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

b) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

c) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen.

d) A Bizottság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi.

e) A Bizottság 20. § szerinti nyilatkozattételre történő felhívástól számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.

23. (1) Az ellenőrzési eljárás során a meghallgatásról szóló értesítést a meghallgatás időpontja előtt legalább 8 munkanappal korábban kell kézbesíteni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet.

(3) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

24. Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

25. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

26. Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás a Bizottság tagjaira vagy az elnökre vonatkozik, őt az eljárási ügyből ki kell zárni.

Vagyonnyilatkozat kezelése

27. *  Iratok tárolása: A képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos valamennyi iratot az erre a célra kialakított lemezszekrényben kell tárolni. A lemezszekrény az Polgármesteri Kabineten kerül elhelyezésre.

28. Kulcshasználat: A lemezszekrénynek 2 db kulcs van. A kulcsok közül 1 sz. példány a Bizottság elnökénél található, aki nyilatkozattal veszi át, mely nyilatkozat okiratként kezelendő. A 2. sz. kulcs a bizottsági bélyegzővel felülnyomott zárt borítékban (a bizottsági elnök aláírásával felülírva) a polgármester lemezszekrényében tárolandó. Felnyitására az 1. sz. kulcs elvesztése, vagy különös esetekben a bizottsági elnök kérésére és jelenlétében kerülhet sor, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

29. Köztisztviselői közreműködés: (1) A vagyonnyilatkozatok eredményes kitöltése érdekében a Humánpolitikai Osztály vezetője (a jegyző egyetértésével) a érintettek számára személyesen és telefonon is segítséget nyújthat és tájékoztatást adhat az esetleges felmerülő kérdésekben.

(2) A Bizottság mellé rendelt un. bizottsági titkár (távolléte esetén az önkormányzati iroda vezetője) jogosult a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos konkrét technikai tevékenységet ellátni a bizottság felügyelete mellett és rendelkezése szerint. Ellátja többek között a szükséges nyomtatványok összeállítását, átadását, a kérelmek kiadását, rögzítését. Nyilvántartja a bizottság rendelkezése szerint a betekintés tényét, időpontját. Átveszi a vagyonnyilatkozatokat és más nyomtatványokat, melyről a bizottságnak beszámol. Ezt a feladatot a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő(k) munkaköri leírásában rögzíti.

Betekintés

30. A bizottság határozza meg, hogy a vagyonnyilatkozatba mikor és hol lehet betekinteni. A betekintést előzetesen kell kérni.

31. A betekintés módja: A kérelmező az előzetesen egyezetett időpontban a bizottság elnöke vagy az általa kijelölt bizottsági tag jelenlétében a konkrétan kért képviselő vagyonnyilatkozatát (azonosító adatok nélkül) megtekintheti, erről feljegyzést készíthet. A betekintés tényét és a betekintő adatait az erre rendszeresített „Betekintési nyilvántartás” lapon rögzíteni kell.

32. A képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvános. A nyilvánosság az Önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel kerül biztosításra.

Záró rendelkezés

Jelen Szabályzat a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. melléklete.

5. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

Minősített szavazattöbbséget igénylő döntések

a) az önkormányzat rendeleteiben meghatározott esetekben,

b) a szavazás megismétlésének elrendeléséhez,

c) az éves költségvetés 10%-át meghaladó hitelfelvételhez,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) rendeletalkotás vagy rendeletmódosítás során tett módosító javaslat elfogadásához,

f) összeférhetetlenség kimondásához

g) költségvetést érintő, költségvetésre kihatással lévő döntésekhez.

6. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

BUDAPEST FŐVÁROS XV. Ker.
ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐJE

Száma: ............................

Témafelelős: .....................

Határidő: .........................

INTERPELLÁCIÓ
(SzMSz 53. §)

„53. § (1)” A képviselő jogosult önkormányzati ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a bizottság hatáskörével összefüggésben a bizottság elnökéhez interpellációt intézni. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

Az interpelláló neve:
Az interpelláció tárgya:
Az interpellált neve:
A Képviselő-testület ülésének időpontja:
Az interpelláló aláírása:
Az interpelláció benyújtásának időpontja:
Átadó Átvevő
Az interpelláció tartalma

7. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

Módosító javaslat
rendelet tervezethez
Iktatószám:
Ülés időpontja:
Előterjesztés tárgya:
Módosító javaslatot benyújtó neve:
Benyújtás időpontja:
Módosító javaslat:
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................

Kelt:

_____________________________
Benyújtó aláírása

8. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

Módosító javaslat
határozat tervezethez
Iktatószám:
Ülés időpontja:
Előterjesztés tárgya:
Módosító javaslatot benyújtó neve:
Benyújtás időpontja:
Módosító javaslat:
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................
................................................................................................................

Kelt:

_____________________________
Benyújtó aláírása

9. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez * 

10. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez

Az előterjesztések rendje

1. Általános rendelkezések

A képviselő-testület és bizottságai törvényes és hatékony működése érdekében szükséges a megfelelő tartalmú és színvonalú, valamint megalapozott előterjesztések elkészítése.

A testületi és bizottsági előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

2. A képviselő-testület és bizottságai elé kerülő anyagok csoportosítása

a) munkatervben szereplő napirendek

b) munkaterven kívüli tárgyalásra felvett témák,

c) egyéb döntést igénylő kérdések,

d) döntést nem igénylő tájékoztatók,

e) interpellációk és az azokra adott válaszok,

f) koncepciók, programok

3. A képviselő-testület döntését igénylő kérdések megjelenési formája

a) rendeletek,

b) határozatok

(A tájékoztató tartalmú előterjesztés nem tartalmaz határozatot, kivéve, ha döntési indok merül fel.)

4. Az előterjesztések általános rendje

4.1. Az előterjesztések előkészítésével kapcsolatos szabályok:

1. Az előterjesztés előkészítéséért, annak megalapozottságáért, az indokolt egyeztetések végrehajtásáért a napirend előadója a felelős.

2. Az előterjesztés témáját, tartalmát a szakmai felettes közli az előkészítővel, aki elkészíti a tervezetet.

3. A szakmai felettes iránymutatása alapján előkészített előterjesztést az érintettekkel egyeztetni kell.

4. A témáról az egyeztetésbe bevontakat olyan időben kell értesíteni, hogy a véleményezőnek legalább 5 munkanap álljon rendelkezésére álláspontjának kialakítására.

5. Az előterjesztéshez a szükséges mértékben - csatolni kell az előterjesztő által indokoltnak tartott háttéranyagot.

6. Az előterjesztésekhez csatolt mellékletek belső döntés-előkészítő iratokat nem tartalmazhatnak.

7. *  A képviselő-testület ülésének napirendjei hivatali előkészítésének határidejét a munkaterv tartalmazza az alábbiak szerint:

- Leadási határidők

- Előkészítő: jegyző

- Belső egyeztetés időpontja:

- Törvényességi ellenőrzésre történő leadás határideje:

- Polgármesteri Kabinetre:

- Sajtóanyag: igen/nem

4.2. Az előterjesztés törvényességi vizsgálata:

1. Az előterjesztéseket az előzetes egyeztetések után törvényességi vizsgálat céljára

- képviselő-testület által tárgyalandó előterjesztések esetén a testületi ülés időpontja előtt a munkatervben meghatározott időpontig

- bizottsági előterjesztések esetén a bizottsági ülés napja előtt 15 nappal

kell leadni a jegyzőnél, aki azt 5 munkanapon belül törvényességi szempontból felülvizsgálja.

Az előterjesztés szakmai tartalmának megfelelősségéért az előkészítő a felelős.

2. A jegyző az előterjesztés felülvizsgálata során ellenőrzi, hogy

a) a képviselő-testületnek, illetve a bizottságnak van-e hatásköre a kérdés eldöntésére.

b) az előterjesztés megfelel-e az előírt tartalmi és formai követelményeknek,

c) ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e jogszabályokban foglaltaknak, illetve

d) a határozati javaslat összhangban van-e az előterjesztéssel és megfelel-e a hatályos jogszabályoknak,

3. *  Amennyiben a jegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem felel meg, Mötv. 81. § (3) e) pontjában foglalt jogszabálysértés bekövetkezésének megelőzése érdekében értesíti az előterjesztés készítőjét.

4. A jegyző észrevétele alapján - amennyiben az abban foglaltakkal egyetért - a szakmai felettes 2 napon belül az előterjesztést átdolgozza, és ismételten bemutatja a jegyzőnek.

5. Amennyiben az előterjesztő az észrevételeket nem fogadja el, a jegyző javaslatot tesz az előterjesztés elnapolására. Ha az előterjesztő ezt nem veszi figyelembe, a jegyző törvényességi észrevételét csatolja az előterjesztéshez. A törvényességi észrevételt az előterjesztéssel együtt meg kell küldeni a képviselőknek.

6. A Polgármesteri Hivatal a munkatervben megjelölt időpontig a rendelettervezeteket - előzetes tájékoztatásul - megküldi a Fővárosi Önkormányzatnak.

7. *  A polgármester (alpolgármesterek) aláírása, láttamozása után az előterjesztés előkészítéséért felelős személy az előterjesztést leadja a Polgármesteri Kabinetre.

8. A képviselő-testületi meghívóval együtt meg kell küldeni a tájékoztatót azokról az előterjesztésekről, javaslatokról is, amelyeknek napirendre tűzését a polgármester mellőzte. A mellőzés indokáról rövid tájékoztatást kell adni.

4.3. Az előterjesztések benyújtási rendje:

1. A testületi és bizottsági előterjesztéseket a polgármesternél kell írásban benyújtani,

- testületi előterjesztések esetén a munkatervben szereplő határidőig,

- bizottsági előterjesztések esetén a bizottsági ülés napját megelőzően legalább 12 nappal, a jegyző láttamozásával ellátva.

2. Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a határozati javaslatot benyújtani.

3. A testületi és a bizottsági munkatervben nem szereplő előterjesztések napirendi pontként történő felvételére a polgármester, illetve a bizottság elnöke tesz javaslatot.

4. Az önálló indítvány és a sürgősségi javaslat esetén is be kell tartani a formai és tartalmi követelményekre vonatkozó előírásokat.

5. A képviselő-testület munkatervében szereplő előterjesztéseket a munkatervnek megfelelő időpontra kell elkészíteni.

6. a) Az előterjesztés-tervezeteket - szakmai szempontból - a tárgykör szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni, illetve mindazon szervekkel és személyekkel egyeztetni kell, akikkel történő egyeztetést jogszabály írja elő.

b) Az előterjesztést megtárgyaló bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt, a polgármestert, a jegyzőt és az előterjesztésért felelős hivatali egység vezetőjét.

c) A bizottságok a véleményükről írásban tájékoztatják az előterjesztőket.

d) Az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie.

e) Az egyetértés, vagy egyet nem értés tényét , illetőleg azt a körülményt, hogy a megkérdezett szerv nem tett észrevételt, az előterjesztés első oldalán - név szerint is megjelölve - fel kell tüntetni.

f)Véleményezés esetén az előterjesztőnek csatolnia kell az eltérő vélemény lényegét, és ki kell térnie az ezzel kapcsolatos álláspontjára.

4.4. A zárt ülés anyagainak kezelése:

1. Az ülés résztvevői a zárt ülésen szereplő előterjesztéseket írásban, a zárt ülés tényének megjelölésével, a nyílt ülés dokumentumaira vonatkozó határidőben kell kézbesíteni. A zárt ülés előterjesztéseit kézhez vevő jogosultak azokat zárt minőségüknek megfelelően kezelik, a tárgyalás befejezésekor pedig visszaadják.

2. A zárt ülésre szánt előterjesztéseket annyi példányban kell elkészíteni, amennyi a döntésben résztvevők, illetve a Budapest Főváros Kormányhivatala tájékoztatásához szükséges.

3. A zárt ülés anyagait „zárt ülésre” jelzéssel, valamint sorszámozással kell ellátni és az egyes példányok átvételét és visszaadását regisztrálni kell.

5. A képviselő-testület és a bizottságok által tárgyalandó anyagok tartalmi követelményei

5.1. Általános szabályok:

1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztésre vonatkozó valamennyi előzményt,

b) a beterjesztés szükségességének indoklását, szükség esetén előzetes tanulmányokat

c) az értékelő rész tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat és információkat, amelyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek,

d) az elérendő célt tömören és világosan (az általánosság kerülésével kell megfogalmazni).

2. Az előterjesztésben szerepelnie kell a tárgyra vonatkozó valamennyi jogszabályi hivatkozásnak.

3. Ismertetni kell azokat a mérlegeléseket, összefüggéseket, amelyek a döntés meghozatalával hatással lehetnek a kerületre. Amennyiben az adott témakörben több megoldás is lehetséges, azokat ismertetni kell.

4. Ismertetni kell az előkészítés során bevont szervek álláspontját.

5. Az előterjesztés záró része a határozati javaslat, amelynek a megalapozott döntéshez szükséges adatok ismeretében logikusan kell kapcsolódnia az előterjesztés megállapításaihoz. Az előterjesztés tartalma alapján a határozati javaslat több pontban is megfogalmazható.

5.1.a Az önkormányzati Fejlesztési Alapot érintő, abból megvalósuló beruházások előterjesztésének formai és tartalmi követelményeinek különös szabályait az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

5.2. A határozati javaslatnak tartalmazni kell

1. a képviselő- testület vagy a bizottság döntését,

2. a döntés alapjául szolgáló jogszabályok pontos meghatározását, (a határozati javaslat végén attól elkülönítve és megkülönböztetett betűhasználattal fel kell tüntetni a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket.)

3. a) határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését,

b) a határidőt (amennyiben a határozat több, egymástól elkülönülő intézkedést is magában foglal, az egyes intézkedésekhez szükséges határidőket külön kell megjelölni)

4. A határozat állandó szövege:

A képviselő-testület/ bizottság úgy dönt, hogy

(1) ........

(2) ........

A döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket követően tartalmazza a határozat elfogadásához szükséges szavazati arányt.

5. Az átfogóbb és már elfogadott terveknek, koncepcióknak a döntéssel összefüggő megjelenítését.

6. Amennyiben az előterjesztés alapján több érintett van, akkor minden egyes érintettre külön határozati javaslatot kell megfogalmazni.

6. A rendeletalkotásra vonatkozó különös szabályok

Az önkormányzati rendelet előkészítésére - az általános szabályokon túl az alábbiak az irányadóak:

1. Az önkormányzati rendeletek, módosítások tervezeteinek előkészítése a kezdeményező feladata.

2. A kezdeményező a jegyző kézjegyével ellátott előterjesztést - csatolva a jegyző esetleges törvényességi észrevételét is - a tárgykör szerint illetékes bizottságok elé terjeszti.

3. A Pénzügyi és Jogi Bizottság minden rendelettervezetet megtárgyal.

6.2. A rendeletalkotásra, módosításra irányuló tervezetek formai követelményei

1. A rendeleteket a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet, és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell megalkotni.

2. Az 1. pontban hivatkozott jogszabályok alapján a rendelet megnevezése és jelölése: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének ...../20.. (...) önkormányzati rendelete a ......ról/ről .

Az évszám után szereplő dátum a kihirdetés időpontja.

3. A rendelet hatályba lépésének idejét az 1. pontban hivatkozott jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni. Eszerint a hatálybalépés napja lehet konkrétan meghatározott nap (pl. május 15-e, vagy a kihirdetését követő hónap első napja), vagy a kihirdetését követő nap.

4. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

5. A rendelettervezethez általános és részletes indokolást kell készíteni.

6. A rendelet szövegének szerkesztésénél és a módosításánál a jogszabály szerkesztési formát és jelöléseket kell alkalmazni. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a szabályozás célját és szükségességének indokait, a vonatkozó magasabb szintű jogforrásokból fakadó felhatalmazást, az azokra történő utalást.

7. A rendeleteket kéthasábos szerkesztési móddal, „Times New Roman” betűtípussal, 12-es betűnagysággal kell elkészíteni. E szabály alól kivételt képeznek a kerületi szabályozási tervek, amelyek egyhasábos szerkesztéssel készülnek.

8. Az önkormányzati rendelet módosítására, illetve kiegészítésére vonatkozó javaslatot úgy kell megszerkeszteni, hogy ebből egyértelműen kitűnjön, hogy mely rendelkezés szorul kiegészítésre, illetve módosításra. Az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésére, módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárás azonos a rendeletalkotásra vonatkozó eljárással. Amennyiben az önkormányzati rendelet ellentétessé válik a később megjelent magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel, vagy más okból hatályon kívül helyezésre, módosításra vagy kiegészítésre szorul, ezt a tárgy szerint illetékes belső szervezeti egység vezetője jelzi a jegyzőnek és elkészíti az erre irányuló javaslatot.

6.3. A rendelet kihirdetése, egységes szerkezetbe foglalása:

1. A képviselő-testület által elfogadott rendelet normaszövegét az előterjesztő az ülést követően elkészíti, amely összevetésre kerüli a testületi döntés szövegével.

2. Ezt követően a rendelet eredeti példányát a polgármester és a jegyző aláírja, majd a jegyző kihirdetési záradékkal látja el.

3. A rendeletet az Ügyfélszolgálati Csoport hirdetőtábláján kell kihirdetni. Ezt követően közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos lapjában és honlapján. A közzétételi normaszövegen a polgármester és a jegyző neve mellett „SK” jelezés szerepel.

4. A rendelet első lapjának alján eltérő betűtípussal jelölni kell az elfogadás tényét.

5. A rendelet-módosítások esetén az egységes szerkezetű normaszöveg elkészítésekor a módosításokat a szövegben és a lap alján () sorszámozással ellátva jelölni kell a módosító rendelet feltüntetésével.

7. Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyéb rendelkezések

1. Az előterjesztések írásos anyagát csak az indokolt példányszámban lehet elkészíteni.

2. Az előterjesztések anyagait - az SZMSZ rendelkezései alapján - az alábbiak szerint kell az ülés résztvevőinek eljuttatni:

a) A képviselő-testület ülésének

aa) valamennyi anyagát meg kell küldeni:

- a tisztségviselőknek

- a képviselőknek

- a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei vezetőinek

ab) téma szerinti anyagait meg kell küldeni:

- a nem képviselő bizottsági tagoknak

- azoknak, akiket a polgármester meghatároz

b) A bizottsági ülések

ba) valamennyi anyagát meg kell küldeni:

- a polgármesternek

- a jegyzőnek

bb) téma szerinti anyagait meg kell küldeni:

- az illetékes alpolgármesternek

- az illetékes bizottság tagjainak

bc) a bizottsági meghívókat:

- valamennyi képviselőnek

- azoknak, akiket a polgármester meghatároz

12. melléklet a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez * 

A jogszabályban megállapított, illetve a képviselő-testület által a bizottságokra, a polgármesterre, valamint a jegyzőre átruházott hatáskörök, valamint a bizottságok és a polgármester részére megállapított hatáskörök jegyzéke

I. Rész

Valamennyi bizottságot érintő hatáskörök

1. A képviselő-testület működésével kapcsolatos hatáskörében:

1. 1. Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalból való kizárásáról.
2011. évi CLXXXIX. tv. 60. §
1.2. Kezdeményezheti a Képviselő-testület ülésének összehívását.
2011. évi CLXXXIX. tv. 44. §
1.3. Előterjesztést tehet.
28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 35. § (1) d)
1.4. Rendelet alkotását kezdeményezheti.
28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 62. § (1)
1.5. Lakossági fórum megtartását kezdeményezheti.
28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 68. § (1) c)
1.6. Megtárgyalja a költségvetési tervezetnek a feladat- és hatáskörébe tartozó részeit, és arra javaslatokat, észrevételeket, valamint módosító indítványokat tehet.
28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 77. § (2)

2. Támogatásokkal kapcsolatos hatáskörében:

2. 1. Javaslatot tesz a képviselő testületnek az egyházak természetbeni támogatására.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 5. § (2)

3. Címekkel, elismerésekkel kapcsolatos hatáskörében:

3. 1. Javaslatot tesz a „Budapest XV. kerület Díszpolgára Cím”, és a „Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Érdemérem Díj” adományozására.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 7. § (1) c) és 12. § (1) c)
3.2. Minden év augusztus 15-ig ajánlást tehet a Budapest XV. kerületi 1956. október 23. Díj adományozására.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/E. § (1) c)

4. Köztéri műalkotásokkal kapcsolatos hatáskörében:

4. 1. Kezdeményezheti köztéri műalkotás elhelyezését.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (1) d)

5. Önkormányzati kapcsolatokkal kapcsolatos hatáskörében:

5. 1. Kezdeményezheti a külföldi és más helyi önkormányzatokkal történő kapcsolatfelvételt.
12/2001. (IV. 28.) ök. r. 6. § (1)

II. Rész

A Pénzügyi Bizottság hatáskörei

1. Költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos hatáskörében:

1. 1. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés-, csökkenés) alakulására, értékeli az azt előidéző okokat.
E hatáskörének gyakorlása keretében szükség szerint tájékoztatást, beszámolót kérhet.
2011. évi CLXXXIX. tv. 120. § (1) b)
1.2. Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
2011. évi CLXXXIX. tv. 120. § (1) c)
1.3. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
2011. évi CLXXXIX. tv. 120. § (1) a)
1.4. Megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét. Írásos véleményét a polgármester csatolja a képviselő-testület elé terjesztendő rendelet-tervezethez.
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2)
1.5. Javaslatot tehet adóerő módosítására (csökkentés-növekedés).
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.4. pont
1.6. Javaslatot tehet az Önkormányzat és gazdasági társaságai jogszabálynak megfelelő hitelfelvételére, kötvénykibocsátásra megtérülő beruházás esetén
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.5. pont
1.7. Vizsgálja az Önkormányzat és gazdasági társaságai adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásának indokait és gazdasági megalapozottságát.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.6. pont
1.8. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat és gazdasági társaságai adósságszolgálatának alakulását, szükség szerint javaslatot tesz ennek megváltoztatására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.7. pont
1.9. Javaslatot tesz költségvetést érintő kérdésben.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.8. pont
1. 10. Részt vesz a költségvetési koncepció készítésében.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.9. pont
1. 11. Véleményezi a költségvetési koncepció tervezetét.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 2.2. pont
1. 12. Részt vesz az éves költségvetés elkészítésében.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 10. pont
1. 13. Véleményezi az éves költségvetés végrehajtását, valamint a féléves és éves beszámoló tervezetét.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 2.3. pont
1. 14. Javaslatot tehet az Önkormányzat költségvetési előirányzatai átcsoportosítására, ezzel összefüggésben a költségvetés módosítására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 11. pont
1. 15. A költségvetés egyensúlya szempontjából véleményezi az éves költségvetésben meghatározott
a) intézmény-fejlesztési,
b) intézmény karbantartási
c) hibaelhárítási,
d) szakhatósági
keret felosztására irányuló javaslatot.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 2.4. pont

2. Pályázatokkal, külső fejlesztési forrásokkal kapcsolatos hatáskörében:

2. 1. Javaslatot tehet a költségvetésben meghatározandó, 10 millió Ft-ot meg nem haladó mértékű pályázatok önrészét biztosító Pályázati Alap mértékére, az elérendő célok meghatározására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 16. pont
2.2. Javaslatot tesz megtérülő önkormányzati beruházásokkal kapcsolatban külső fejlesztési források bevonására, a forrásteremtés és forrásallokáció végrehajtására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 17. pont

3. Beszerzéssel, közbeszerzéssel kapcsolatos hatáskörében:

3. 1. Közbeszerzési eljárás során véleményezi az ajánlati (részvételi) felhívást és a dokumentációt, elbírálja az ajánlatokat.
21/2004. (IV. 30.) ök. r. 1. § b)
3.2. Elfogadja az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát, továbbá ellenőrzi a Szabályzat alapján hozott döntések végrehajtását.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1. 1. pont
3.3. Elfogadja az Önkormányzat Beszerzési Szabályzatát, továbbá ellenőrzi a Szabályzat alapján hozott döntések végrehajtását.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 1. pont
3.4. Javaslatot tehet az önkormányzati gazdasági társaságok jogszabály szerint elkészítendő közbeszerzési és beszerzési szabályzatainak elfogadására, a tulajdonos érdekkörében ellenőrzi azok végrehajtását.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 18. pont

4. Közterület-használattal kapcsolatos hatáskörében:

4. 1. Határozattal dönt a közterület-használati hozzájárulásról három évet meghaladó időtartamra.
35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 8. § (2) b)
4.2. Dönt saját jogkörén belül a rendeletben meghatározott esetekben a közterület-használati díj elengedéséről vagy mérsékléséről.
35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (2)

5. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatáskörében:

5. 1. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított, az adós, illetve zálogkötelezett kérelmére történő elővásárlási jog érvényesítésére.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (9)
5.2 Dönt az ingatlan rendeltetése szerint illetékességébe tartozó önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról 1.000.000 Ft feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. § (2) bekezdés b)
5.3. Kérelemre dönt az önkormányzat késedelmi kamat követeléséből - legfeljebb a követelés 50%-ának erejéig - részletfizetés vagy halasztás engedélyezéséről, ha a követelés kötelezettje gazdasági társaság, társasház, lakásszövetkezet vagy szövetkezet.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 20. § (1)
5.4. Érvényes ajánlat hiányában dönt a pályáztatás vagy árverés útján értékesíteni megkísérelt ingatlannak az első érvényes ajánlatot tevő részére történő értékesítéséről, bérbeadásáról vagy egyéb hasznosításáról.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 22. § (6)
5.5. Illetékességi körébe tartozóan véleményezi a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, koncesszióba adását, megszerzését és megterhelését.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 24. § (1)
5.6. Dönt korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 24. § (2) a)
5.7. Dönt a forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (1) b)
5.8. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a portfólió vagyon esetében a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (2) a)
5.9. Ha jogszabály másként nem rendelkezik dönt a ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe- és használatba adásáról a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (3) a)
5. 10. Dönt az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 26. § a)
5. 11. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása során a számviteli törvény szerinti garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meghaladó futamidejű megszerzéséről, elidegenítéséről és megterheléséről.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1.3. pont
5. 12. A kerületfejlesztési és lakásgazdálkodási célok érvényesülése érdekében javaslatot tesz ingatlan megvásárlására, eladására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 12. pont
5. 13. Részt vesz a vagyongazdálkodási koncepció készítésében és folyamatos aktualizálásában.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 13. pont
5. 14. Részt vesz a vagyonrendelet készítésében és folyamatos aktualizálásában.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 14. pont
5. 15. Részt vesz a lakásgazdálkodási koncepció készítésében és folyamatos aktualizálásában.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 1. 15. pont
5. 16. Dönt a helyiség pályáztatás alóli mentesítéséről és kedvezményes bérbeadásáról az évi 1.000.000 Ft bérleti díj bevételt meghaladó bérbeadás esetén.
25/2015. (VI. 1.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés, 9. § (1) a)-c) pont
5. 17. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek közérdekű célból, pályázaton kívül történő bérbeadásra olyan személy részére, aki az Önkormányzat részére jelentős értékű ingó vagy ingatlan vagyont adományoz.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 7. § (1) d), 7. § (5) c)
5. 18. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek versenytárgyalás kiírására 20.000.000,- Ft forgalmi értéket meghaladóan.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 5. § (1)
5. 19. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek azon lakások, helyiségek és egyéb vagyonrészek elidegenítésére, amelyek értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 5. § (2)
5.20. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú lakásokat és helyiségeket egybefoglaló épületek címjegyzékének módosítására.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 5. § (3) a)
5.21. Dönt árverés kiírásáról a hatáskörébe tartozó esetekben.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 12. § (1)
5.22. Az Önkormányzat lakás- vagy helyiséggazdálkodási érdekéből dönthet a nettó 20.000.000,- Ft egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a versenytárgyalás mellőzéséről.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 14. § (1)
5.23. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a felmondásra okot adó bérlők (jogcím nélkül használók) által használt lakások és helyiségek elidegenítésére.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 14. § (6)
5.24. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az eladási árajánlatban közölt ár felülvizsgálatára irányuló kérelemről.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 23. § (1)
5.25. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az adásvételi szerződés módosítására a rendeletben foglalt korlátozással.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 25. § (1)
5.26. Véleményezi a vezető tisztségviselőre vonatkozó pályázat kiírását és elbírálását, illetőleg a vezető tisztségviselő újraválasztására, megbízatása meghosszabbítására vonatkozó előterjesztést a Palota Holding Zrt., a Csapi-15 Kft, a Palota-15 Kft., a RÉPSZOLG Kft. és a XV. Média Kommunikációs Társaság tekintetében.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 2. 1. pont

6. A képviselői költségtérítésekkel kapcsolatos hatáskörében:

6. 1. Javaslatot tesz a képviselői tiszteletdíj mérséklésére.
33/2014. (XI. 10.) önkormányzati rendelet 4. § (8)

7. A civil szervezetek és egyházak támogatásával kapcsolatos hatáskörében:

7. 1. Javaslatot tesz az alapítványok részére biztosított pénzügyi támogatás felhasználásáról készített elszámolás elfogadásáról a Képviselő-testületnek.
4/2011. (II. 22.) ök. r. 9. § (4)

8. Egyéb hatáskörében:

8. 1. Kezdeményezheti önkormányzati biztos kirendelését.
42/2000. (X. 26.) ök. rendelet 3. § (1) a), (3) bekezdés
8.2. Véleményezi az önkormányzati biztos jelölését.
42/2000. (X. 26.) ök. rendelet 4. § (2) i)

III. Rész

A Jogi Bizottság hatáskörei

1. A képviselő-testület működésével kapcsolatos hatáskörében:

1. 1. Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, kezelésével, és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 26. § (2)
1.2. Ellátja a képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos, Mötv-ben meghatározott bizottsági feladatokat.
28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 27. §
1.3. Megtárgyalja a rendelet-tervezeteket.
28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 36. § (5) a) pont
1.4. Véleményezi a költségvetési koncepció tervezetét.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 15. melléklet 2. 1. pont
1.5. Véleményezi az éves költségvetés végrehajtását, az erről szóló féléves és éves beszámoló tervezetét.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 15. melléklet 2.2. pont
1.6. Véleményezi a Képviselő-testület munkatervének tervezetét.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 15. melléklet 2.3. pont

2. Az önkormányzati jelképekkel kapcsolatos hatáskörében:

2. 1. Engedélyezi az Önkormányzat címerének használatát.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 3. § (3)
2.2. A polgármester javaslata alapján megállapítja a címer kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a használati díjat.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 3. § (6)
2.3. A polgármester javaslatára dönt a címerhasználati, névhasználati engedély visszavonásáról, névhasználat jövőbeni megtiltásáról.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 4. § (6), 13. § (3), 14. § (3)
2.4. Engedélyezheti az Önkormányzat címerének védjegy elemeként történő felhasználását a rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 4. § (7)
2.5. A zászló (lobogó) kereskedelmi forgalomba hozatala, illetve ajándék és emléktárgyként történő sokszorosítása esetén a polgármester javaslatára megállapítja a fizetendő használati díj mértékét.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 6. § (8)
2.6. Engedélyezheti az Önkormányzat zászlajának (lobogójának) védjegy elemeként történő felhasználását a rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 6. § (9)
2.7 Engedélyezheti magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetek számára elnevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához vagy működésük folytatásához a „Rákospalota”, „Pestújhely” „Újpalota” név, valamint ezek ragozott formáinak (pld: rákospalotai) használatát.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 8. § (1)

3. Egyéb hatáskörében:

3. 1. Véleményezi a vezető tisztségviselőjére vonatkozó pályázat kiírását és elbírálását, illetőleg a vezető tisztségviselő újraválasztására, megbízatása meghosszabbítására vonatkozó előterjesztést a Palota Holding Zrt., a Csapi-15 Kft, a Palota-15 Kft., a RÉPSZOLG Kft. és a XV. Média Kommunikációs Társaság tekintetében.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 15. melléklet 2.4. pont

IV. Rész

A Kerületfejlesztési Bizottság hatáskörei

1. Környezetvédelemmel kapcsolatos hatáskörében:

1. 1. Kiírja és elbírálja a Környezetvédelmi Alapból finanszírozott pályázatokat.
20/2002. (VII. 2.) ök. r. 5/D. §
1.2. Dönt szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyszíneinek kijelöléséről és szükség szerinti megszüntetéséről
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1. 1. pont
1.3. Dönt közterületen telepítendő fás szárú növények ültetési helyszíneiről
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.4. pont

2. Művészeti alkotásokkal kapcsolatos hatáskörében:

2. 1. Véleményezi művészeti alkotás kerületi önkormányzati tulajdonú közterületen és épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását és felújítását.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (5) b)
2.2. Véleményezi a művészeti alkotásnak nem minősülő emlékkő, emlékoszlop elhelyezését, áthelyezését, cseréjét, szövegének megváltoztatását vagy eltávolítását.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (5) c)
2.3. Véleményezi a művészeti alkotásnak nem minősülő szöveges emléktábla elhelyezését, áthelyezését, cseréjét, szövegének megváltoztatását vagy eltávolítását.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (5) d)
2.4. Előzetesen véleményezi művészeti alkotás fővárosi önkormányzati tulajdonú közterületen vagy épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, amennyiben a Fővárosi Közgyűlés a képviselő-testület véleményének kikérésére megkeresést nyújt be.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (7)

3. A bizottság feladatkörét érintően az önkormányzati gazdasági társaságokkal kapcsolatos hatáskörében:

3. 1. Véleményezi a vezető tisztségviselőjére vonatkozó pályázat kiírását és elbírálását, illetőleg a vezető tisztségviselő újraválasztására, megbízatása meghosszabbítására vonatkozó előterjesztést a RÉPSZOLG Kft. tekintetében, elsősorban a munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés szempontjából.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 2. 1. pont

4. Közalapítványokkal kapcsolatos hatáskörében:

4. 1. Elfogadja a Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Környezetvédelmi Közalapítvány éves beszámolóját.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.2. pont

5. Kerületfejlesztéssel, szabályozási tervekkel kapcsolatos hatáskörében:

5. 1. Javaslatot tesz kerületi szabályozási terv készítésére.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.5. pont
5.2. Javaslatot tesz konkrét kerület- és közterület-fejlesztési akció kezdeményezésére.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.6. pont
5.3. Véleményezi külső vállalkozó, befektető jelentős, több telket, tömböt, körzetet érintő fejlesztési kezdeményezését.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 2.2. pont
5.4. Véleményezi a kerületi szabályozási terv vizsgálati anyagát, koncepcióját, jóváhagyandó munkarészeit.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 2.3. pont
5.5. Javaslatot tesz közterületek fejlesztésére, közterület-fejlesztési programok, pályázatok kiírására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.7. pont

6. Vállalkozásfejlesztéssel, munkahelyteremtéssel kapcsolatos hatáskörében:

6. 1 Javaslatot tesz konkrét vállalkozásfejlesztési, munkahely-teremtési akciók kezdeményezésére.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.8. pont
6.2. Véleményezi külső vállalkozó, befektető jelentős - 10 fő feletti - vállalkozásfejlesztési, munkahely-teremtési kezdeményezését
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 2.3. pont
6.3. Javaslatot tesz vállalkozásfejlesztési, munkahely-teremtési programok pályázati kiírására
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 1.9. pont

7. Értékvédelemmel kapcsolatos hatáskörében:

7. 1. Szükség szerint véleményezi az értékvédelmi rendeletet és az annak módosítására irányuló javaslatot.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 4. melléklet 2.4. pont

8. Közútkezeléssel, útépítésekkel és közművekkel kapcsolatos hatáskörében:

8. 1. Dönt a parkolók építési helyeinek megállapításáról.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 1. 1. pont

9. Az önkormányzati intézmények kereteivel kapcsolatos hatáskörében:

9. 1. Javaslatot tesz a költségvetési rendeletben meghatározott intézményfejlesztési keret mértékére, célrendszerére, ennek módosítására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 1.6. pont
9.2. Javaslatot tesz a költségvetési rendeletben meghatározott intézmény-felújítási keret mértékére, célrendszerére, ennek módosítására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 1.8. pont
9.3. Javaslatot tesz a költségvetési rendeletben meghatározott intézmény-karbantartási keret mértékére, célrendszerére, ennek módosítására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 1. 10. pont

10. A rendőrséggel és a polgárőrséggel való együttműködéssel kapcsolatos hatáskörében:

10. 1. Véleményezi a kerületi kapitányság vezetőjének vagy képviselőjének Képviselő-testület elé terjesztett beszámolóját a közbiztonság helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.
1994. évi XXXIV. tv. 8. § (4)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 12. melléklet 2. 1. pont
10.2. Véleményezi a kerületi rendőrkapitány és a rendőrőrs vezetőjének kinevezésével kapcsolatos főkapitányi, kerületi rendőrkapitányi előterjesztést.
1994. évi XXXIV. tv. 8. § (2)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 12. melléklet 2.2. pont
10.3. Véleményezi a kerületi kapitányság vezetőjével, különösen a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátására, a rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolására, valamint a rendőri szervezet létesítésének, bővítésének, fejlesztésének elősegítése érdekében kötött szerződést.
1994. évi XXXIV. tv. 9. § (1)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 12. melléklet 2.3. pont
10.4. Javaslatot tesz a polgárőr szervezetek, a kerületi rendészeti szerv és a kerületi rendőrség intézményesített együttműködésére.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 1.2. pont
10.5. Véleményezi a kerületben bejegyzett polgárőr szervezetek éves beszámolóját.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 2.2. pont

11. Térfigyelő kamerákkal kapcsolatos hatáskörében:

11. 1. Javaslatot tesz a térfigyelő kamerarendszer fejlesztésére.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 1. 12. pont
11.2. A költségvetési rendeletben meghatározott pénzügyi keretek között dönt új kamerák elhelyezésének helyszíneiről.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 1. 13. pont
11.3. Véleményezi az önkormányzat és a kerületi rendőrkapitányság közötti, a térfigyelő kamerarendszer működtetésére vonatkozó szerződést, ellenőrzi annak végrehajtását.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 13. melléklet 2. 1. pont

V. Rész

A Népjóléti Bizottság hatáskörei

1. Szociális hatáskörében:

1. 1. Minden év május 31-éig átfogó értékelést készít az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és megtárgyalja azt.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. melléklet 1. 1. pont
1.2. Jóváhagyja a lakásfenntartási és lakbér támogatás igénylésére irányuló nyomtatványt.
27/2004. (VI. 9.) ök. rendelet 7. § (2)
1.3. Dönt az idősügyi koncepció elfogadásáról.
1.4. Ha az önkormányzati szociális hatóság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a Bizottság méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletfizetést engedélyezhet.
7/2005. (IV. 4.) önkormányzati rendelet 4. § (17)
1.5. Ha a Palota adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság a visszafizetendő összeget - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti.
7/2005. (IV. 4.) önkormányzati rendelet 8. § (16)
1.6. Dönt a Palota szociális kamatmentes kölcsönt megállapításáról. Rendeletben meghatározott esetekben a kölcsönből hátralévő törlesztő részletek összegét kérelemre - egészben vagy részben - elengedheti.
7/2005. (IV. 4.) önkormányzati rendelet 11. §
1.7. Naptári évenként legfeljebb két alkalommal méltányosságból naptári évenként összesen legfeljebb százezer forint bizottsági Palota rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.
7/2005. (IV. 4.) önkormányzati rendelet 13. § (7)
1.8. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti a kötelezettet.
7/2005. (IV. 4.) önkormányzati rendelet 14. § (2)

2. Az Egyesített Szociális Intézménnyel kapcsolatos hatáskörében:

2. 1. Jóváhagyja az Egyesített Szociális Intézmény szakmai programját, és minden év március 31-ig jóváhagyja az előző évről szóló szakmai beszámolót, a tárgyévre vonatkozó munkatervet, és annak ütemezését, valamint a beszámoló alapján ellenőrzi és értékeli a szakmai munka eredményességét, valamint ellenőrzi a működés törvényességét.
7/2005. (IV.4.) ök. r. 11. § (1)
2.2. Minden évben az ellátási szerződés szerinti időpontokig jóváhagyja az ellátási szerződés alapján végzett tevékenységről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót.
7/2005. (IV.4.) ök. r. 11. § (2)

3. Helyi támogatással kapcsolatos hatáskörében:

3. 1. Hozzájárulhat, hogy az önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a lakásépítési-, vásárlási hitelt nyújtó hitelintézet jelzálogjog igénye.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 3. § (3)
3.2. Hozzájárulhat a megítélt helyi támogatás másik ingatlanra történő átviteléhez és további változatlan feltételekkel történő törlesztéséhez, ha a megvásárolni, építeni szándékolt másik ingatlan a rendelet 1. sz. mellékletében szabályozott méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg, és Budapest Főváros XV. kerületének közigazgatási területén fekszik.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 4. § (7)
3.3. Jóváhagyja a helyi támogatásra és a fiatal házasok első lakáshoz való jutásának támogatására vonatkozó kérelmek elbírálásához szükséges formanyomtatványt.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 8. § (1)
3.4. Jóváhagyja a támogatásban részesülőkkel kötött keretszerződés tervezetét.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 9. § (3)

4. Bérbeadással, vagyongazdálkodással kapcsolatos hatáskörében:

4. 1. Gyakorolja a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket önkormányzati lakások esetén.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 2. § (1) c.)
4.2. Dönt a lakásbérlő által a határozott időre szóló szerződés lejártát megelőzően ismételt bérbevételre előterjesztett kérelméről.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 5. § (7)
4.3. Dönt közérdekű célok megvalósítása érdekében, pályázaton kívül történő bérbeadásról.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 7. § (1) b)-c), f)-g) 7. § (5) b)
4.4. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a bérlőkijelölési jog biztosításáról pénzbeli térítésért, kedvezményes összegű pénzbeli térítésért, valamint térítésmentesen.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 10. § (3)-(4) és (7)
4.5. A polgármester javaslatára gyakorolja a bérbeadói jogokat törvényben, illetve rendeletben előírt kötelezettség alapján a bérlő halála után a lakásban visszamaradt jogcímnélküli személy esetén.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 12. §
4.6. Méltányosság, valamint szociális helyzetben bekövetkezett változás alapján történő bérbeadás esetében gyakorolja a bérbeadói jogokat.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 13. § (7)
4.7. Dönt lakásgazdálkodási érdekből történő bérbeadásról.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 14. § (5)
4.8. A polgármester javaslatára jóváhagyja a bérbeadásra kiírt pályázat szabályait.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 21. § (2)
4.9. Dönt a bizottság 3 tagja által pontrendszer alapján rangsorolt és javasolt I-III. helyezettről.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 21. § (3)
4. 10. Dönt a tartási szerződés megkötéséhez való hozzájárulásáról.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 29. § (5)
4. 11. Ha a megállapodás létrejöttéhez a bérbeadónak különös érdeke fűződik, a bizottság eltérhet a térítési díjjal kapcsolatos rendelkezésektől.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 40. § (8)
4. 12. A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatos hatásköröket gyakorolja.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 40. § (15)
4. 13. Dönt a lakás határozott időre történő bérbeadásáról, amennyiben a bérlő a felmondási időn túl egyenlíti ki a tartozását.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 58. § (5)
4. 14. Dönt a Nyugdíjasházi lakások bérbevételére irányuló kérelmekről.
32/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 10. §
4. 15. Nyugdíjasházi lakás esetében hozzájárul a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.
32/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 16. § c) pont
4. 16. Nyugdíjasházi lakás esetében hozzájárul az élettárs, az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjasnak minősülő közeli hozzátartozó, különös méltánylást érdemlő esetben az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért, illetve nyugdíjasnak nem minősülő közeli hozzátartozó befogadásához.
32/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 20. § (2)
4. 17. Véleményt ad a Képviselő-testületnek a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú lakásokat és helyiségeket egybefoglaló épületek címjegyzékének módosítására.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 5. § (3) a)
4. 18. Véleményt ad a Képviselő-testületnek a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakások és helyiségek elidegenítésére, a 100%-os önkormányzati tulajdonhányad megbontására.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 5. § (3) b)
4. 19. Dönt a vételre történő kijelölésről és a felajánlásról, amennyiben az elidegenítésnek az Ltv.-ben és a 17/2004. (IV. 1.) ök. r. rendeletben meghatározott feltételei fennállnak, és a vagyon piaci értéke nem haladja meg a 20.000.000 Ft-ot.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 6. § (1)
4.20. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított, az adós, illetve zálogkötelezett kérelmére történő elővásárlási jog érvényesítésére.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (9)
4.21. Dönt az ingatlan rendeltetése szerint illetékességébe tartozó önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról 1.000.000 Ft feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. § (2) bekezdés b)
4.22. Illetékességi körébe tartozóan véleményezi a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, koncesszióba adását, megszerzését és megterhelését.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 24. § (1)

5. Bölcsődékkel kapcsolatos hatáskörében:

5. 1. Minden év február 15-ig jóváhagyja a bölcsődék igazgatója által készített éves szakmai programot, valamint az igazgató beszámolója alapján értékeli a szakmai program végrehajtását, a szakmai munka eredményességét, megtárgyalja a bölcsődék működésének törvényességéről, a gazdálkodás szabályszerűségéről és hatékonyságáról szóló értékelést.
41/2003. (XII. 8.) ök. r. 7. § (4)
5.2. Határozattal dönt a bölcsődékben működő érdekképviseleti fórumok által kezdeményezett ügyekben.
41/2003. (XII. 8.) ök. r. 7. § (6)

6. A bizottság feladatkörét érintően az önkormányzati gazdasági társaságokkal kapcsolatos hatáskörében:

6. 1. Véleményezi a vezető tisztségviselőjére vonatkozó pályázat kiírását és elbírálását, illetőleg a vezető tisztségviselő újraválasztására, megbízatása meghosszabbítására vonatozó előterjesztést a Palota-15 Kft. tekintetében.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. melléklet 2. 1. pont

7. Egészségüggyel kapcsolatos hatáskörében:

7. 1. Kezdeményezi egészségnapok szervezését, szűrőprogramok támogatását.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. melléklet 1.7. pont
7.2. Az Észak-pesti Kórház ügyében részt vesz a szakmai program egyeztetésében, véleményezésében.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. melléklet 1.8. pont
7.3. Az Észak-pesti Kórház ügyében részt vesz az építészeti koncepcióterv egyeztetésében, véleményezésében.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. melléklet 1.9. pont

8. Egyéb hatáskörében:

8. 1. Jóváhagyja a privatizált háziorvosokkal a területi ellátási kötelezettség tárgyában kötendő feladat-ellátási keretszerződést.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 5. melléklet 1.2. pont
8.2. Elfogadja a Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Egészségvédelmi Közalapítvány éves beszámolóját.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 6. melléklet 1.3. pont

VI. Rész

A Kulturális Bizottság hatáskörei

1. Közneveléssel kapcsolatos hatáskörében:

1. 1. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat által fenntartott, továbbá működtetett köznevelési intézmények Pedagógiai (Nevelési) programjának, Szervezeti és működési szabályzatának és Házirendjének azon rendelkezései tekintetében, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul.
2011. évi CXC. tv. 25. § (4), 26. § (1)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1. 1. pont
1.2. Az intézmények kérésére képviselőt delegál a XV. kerületben működő iskolák intézményi tanácsaiba.
2011. évi CXC. tv. 73. § (3)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.2. pont
1.3. Ellenőrzi a köznevelési intézmény működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket
2011. évi CXC. tv. 83. § (2), e)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.3. pont
1.4. Az önkormányzat fenntartásában álló köznevelési intézmények tekintetében ellenőrzi a Nevelési programot, a Házirendet, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatot.
2011. évi CXC. tv. 83. § (2), i)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.4. pont
1.5. Meghatározza az óvoda heti és éves nyitva tartásának rendjét.
2011. évi CXC. tv. 83. § (2), b)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.5. pont
1.6. Engedélyezi az óvodai csoportra megállapított maximális létszám
a) legfeljebb húsz százalékkal történő túllépését nevelési év indításánál,
b) túllépését új gyermek átvétele, felvétele miatt a nevelési év során, függetlenül az indított csoportok számától.
2011. évi CXC. tv. 25. § (7)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.6. pont
1.7. Évente felméri a nemzetiség nyelvén folyó nevelés iránti igényt az érintett első óvodai nevelési évre beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.
2011. évi CXC. tv. 83. § (7)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.7. pont
1.8. Értékeli a nevelési intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
2011. évi CXC. tv. 83. § (2) h)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.8. pont
1.9. Tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az önkormányzat fenntartásában álló köznevelési intézmény vezetőjét arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.
2011. évi CXC. tv. 85. § (2)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1.9. pont
1. 10. Dönt a kerületi köznevelési intézményekben a GYIÖK választás megrendezéséről és annak anyagi támogatásáról.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 1.2. pont

2. Közművelődéssel kapcsolatos hatáskörében:

2. 1. Jóváhagyja a Csokonai Kulturális Központ házirendjét és éves munkatervét, valamint ellenőrzi a Csokonai Kulturális Központ alapító okiratában szereplő feladatok végrehajtását.
21/2018. (X. 11.) önkormányzati rendelet 10. §
2.2. Dönt a közművelődési feladatok finanszírozását szolgáló pályázatokról.
21/2018. (X. 11.) önkormányzati rendelet 11. § (4)
2.3. Dönt az évente kiírásra kerülő Rákospalotai Rövidfilm Forgatókönyv pályázat pályázati keretéről.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 1.6. pont
2.4. Előkészíti és véleményezi köztéri képzőművészeti alkotások felállításával kapcsolatos pályázat kiírását.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 2.2. pont
2.5. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek meghívásos pályázat esetén a meghívandó művészek személyére.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 2.3. pont

3. Sporttal kapcsolatos hatáskörében:

3. 1. Kérelem alapján dönt az önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól szóló 1/2014. (I. 6.) önkormányzati rendelet 8. §-ában meghatározott kedvezményes bérleti díjról.
1/2014. (I. 6.) önkormányzati rendelet 8. §
3.2. Jóváhagyja a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat Üdülési Szabályzatát, meghatározza a Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ kezelésében működő táborok és üdülő térítési és üdülési díját, jóváhagyja a táborok beosztását.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 1. 1. pont
3.3. Javaslatot tesz a sportszervezettel kötendő, legfeljebb 5 évre szóló együttműködési megállapodás megkötésére.
1/2014. (I. 6.) önkormányzati rendelet 4/A. §
3.4. Kiírja és elbírálja az „Élen a tanulásban, élen a sportban” pályázatot.
1/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelet 11. § (2) a)
3.5. Kiírja és elbírálja a „Kerület Kiváló Sportolója” pályázatot.
1/2019. (II. 5.) önkormányzati rendelet 11. § (2) b)

4. Köztéri műalkotásokkal kapcsolatos hatáskörében:

4. 1. Véleményezi a nem önkormányzati tulajdonú épületen elhelyezendő művészeti alkotásokat.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (6)
4.2. A rendeletben meghatározott bizottság javaslatának figyelembevételével dönt a művészeti alkotásnak nem minősülő szöveges emléktábla elhelyezéséről, áthelyezéséről, cseréjéről, szövegének megváltoztatásáról vagy eltávolításáról.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (5) d)
4.3. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek művészeti alkotás kerületi önkormányzati tulajdonú közterületen és épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról és felújításáról, valamint a művészeti alkotásnak nem minősülő emlékkő, emlékoszlop elhelyezéséről, áthelyezéséről, cseréjéről, szövegének megváltoztatásáról vagy eltávolításáról.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (5) b), c)
4.4. Dönt művészeti alkotásnak nem minősülő szöveges emléktábla elhelyezéséről, áthelyezéséről, cseréjéről, szövegének megváltoztatásáról vagy eltávolításáról három ajánlat bekérése alapján.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 6. §
4.5. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek meghívásos pályázat esetén a meghívandó művészek személyére.
14/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 5. § (3)

5. Kapcsolattartással kapcsolatos hatáskörében:

5. 1. Elfogadja az önkormányzat saját alapítású intézményeinek külföldi és más helyi önkormányzatokkal történő kapcsolattartása tervezett kapcsolataikról, rendezvényeikről, kiutazásaikról szóló tájékoztatót.
12/2001. (IV. 28.) ök. r. 8. § (2)
5.2. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztési tervét.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 2. 1. pont

6. Rendezvényszervezéssel kapcsolatos hatáskörében:

6. 1. Tárgyév február 28. napjáig jóváhagyja a partner (testvérvárosi) kapcsolattartás rendezvényeiről készített éves nemzetközi rendezvénynaptárat.
12/2001. (IV. 28.) ök. rendelet 5. §
6.2. Javaslatot tesz rendezvényszervezési keretnek az éves költségvetésben való létrehozására.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 8. melléklet 1.4. pont

7. Egyéb hatáskörében:

7. 1. Dönt az ingatlan rendeltetése szerint illetékességébe tartozó önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról 1.000.000 Ft feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. § (2) bekezdés b)

VII. Rész

A Budapest Bizottság hatáskörei

1. A kerületet érintő kiemelt kormányzati, illetve Fővárosi Önkormányzat által bonyolított beruházásokkal kapcsolatos hatáskörében

1.1. Figyelemmel kíséri a kerületet érintő kiemelt kormányzati, illetve Fővárosi Önkormányzat által bonyolított beruházásokat.

1.2. Véleményezi a kerületet érintő kiemelt kormányzati, illetve Fővárosi Önkormányzat által bonyolított beruházásokat érintő előterjesztéseket.

1.3. Javaslatokat tesz kerületi fejlesztési tervek és a kiemelt kormányzati, illetve Fővárosi Önkormányzat által bonyolított beruházások összhangjának biztosítása érdekében.

2. Fővárosi Önkormányzat megkereséseivel kapcsolatos hatáskörében

2.1. Javaslatot tesz a Fővárosi Önkormányzattól érkező, képviselő-testület hatáskörébe tartozó megkeresésekre adandó válaszokra.

2.2. Véleményezi a képviselő-testület Fővárosi Önkormányzatnak címzett megkereséseit.

VIII. Rész

A polgármester hatáskörei

1. A képviselő-testület működésével kapcsolatos hatáskörében:

1. 1. Javaslatot tesz a tiszteletdíj mérséklésére.
33/2014. (XI. 10.) ök. r. 4. § (8)

2. Önkormányzati biztossal kapcsolatos hatáskörében:

2. 1. Kezdeményezi önkormányzati biztos kinevezését.
42/2000. (X. 26.) ök. r. 3. § (1) b)
2.2. A tárgyhót követő 20-ig tájékoztatást ad a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottságnak, ha a költségvetési szerv elismert tartozásállománya eléri az önkormányzati rendeletben meghatározott értéket.
42/2000. (X. 26.) ök. r. 3. § (3)
2.3. Megbízza az önkormányzati biztost a képviselő-testület döntését követően.
42/2000. (X. 26.) ök. r. 3. § (4)
2.4. Az adósság újraképződését megakadályozó intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő 15 napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
42/2000. (X. 26.) ök. r. 6. § (6)
2.5 Vizsgálatot rendelhet el a költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.
42/2000. (X. 26.) ök. r. 6. § (7)
2.6. Gondoskodik a (8) bekezdés b) pontjában foglalt esetben új önkormányzati biztos kijelöléséről.
42/2000. (X. 26.) ök. r. 6. § (9) a)
2.7. Ha a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható, intézkedést kezdeményez a költségvetési szerv pénzügyi helyzetének javítására, átszervezésére, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére.
42/2000. (X. 26.) ök. r. 6. § (9) b)

3. Kapcsolattartással kapcsolatos hatáskörében:

3. 1. Szervezi és aláírja a külföldi és más helyi önkormányzatokkal a kapcsolatfelvételi megállapodást.
12/2001. (IV. 28.) ök. r. 6. § (2), 7. §
3.2. A jóváhagyott éves nemzetközi rendezvénynaptár rendezvényeire, valamint a külföldi önkormányzat kezdeményezésére figyelemmel dönt a küldöttség kiutazásának szükségességéről, meghatározza a küldöttség összetételét, illetve a résztvevő személyek számát, és kijelöli a küldöttség vezetőjét, e rendelet 8. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott társadalmi és gazdasági szervezetekkel megköti a megállapodást.
12/2001. (IV. 28.) ök. r. 9. § (2)
3.3. Évente egy alkalommal értékelő jelleggel tájékoztatja a Képviselő-testületet a külföldi önkormányzatokkal fennálló kapcsolatról.
12/2001. (IV. 28.) ök. r. 10. § (5)

4. Közbeszerzésekkel kapcsolatos hatáskörében:

4. 1. Az Önkormányzat közbeszerzési eljárásai során éves összesített közbeszerzési tervet, éves statisztikai összegzést és előzetes összesített tájékoztatót készít a Képviselő-testület részére.
21/2004. (IV. 30.) ök. r. 1. § a)
4.2. Az előző év során lefolytatott közbeszerzési eljárásokról és azok eredményéről minden év február 28. napjáig a képviselő-testületnek beszámol.
21/2004. (IV. 30.) ök. r. 1. § a)

5. Az önkormányzati vagyonnal, lakásokkal, helyiségekkel kapcsolatos hatáskörében:

5. 1. Gyakorolja a lakások és helyiségek feletti bérbeadói jogokat és kötelezettségeket.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 2. § (1) d)
5.2. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek lakás, illetve helyiség át-, vagy visszaminősítésére, továbbá az állományból való törlésére, valamint az állományba való visszahelyezésére.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 3. § (4)
25/2015. (VI. 1.) ök. r. 6/A. §
5.3. Írásbeli tulajdonosi nyilatkozatot ad ki lakás és helyiségbérletre vonatkozó szerződés megkötésére, módosítására, kiegészítésére.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 3. § (5)
5.4. Visszavonja a szerződéskötésre vonatkozó tulajdonosi nyilatkozatot a rendeleti feltételek bekövetkezése esetén.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 3. § (8)
5.5. Tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új bért.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 4/A. § (5), (8)-(9)
5.6. Közérdekből megvalósuló bérbeadás esetén gyakorolja a bérbeadói jogokat.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 7. § (5) d)
5.7. Gyakorolja az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság közérdekből megvalósuló bérbeadásra vonatkozó hatásköreit, ha a bizottság akadályoztatva van, és a döntés nem tűr halasztást.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 7. § (5) e)
5.8. Megadja a hozzájárulást a lakáscseréhez.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 8. § (2)
5.9. Gyakorolja a jogszabályban előírt vagy megállapodáson alapuló elhelyezési kötelezettségek alapján a bérbeadói jogokat.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 9. § (2)
5. 10. A közléstől számított 15 napos határidő megjelölésével felszólítja a lakáshasználót a másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 12. § (7)
5. 11. Javaslatot tesz az illetékes bizottság részére jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség alapján történő bérbeadásra.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 12. § (8)
5. 12. Javaslatot tesz az illetékes bizottságnak méltányosságból, valamint szociális helyzetben bekövetkezett változás miatt pályázaton kívül történő bérbeadásra.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 13. § (1)-(2)
5. 13. A bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlójának javaslatára gondoskodik a lakás bérbeadására vonatkozó pályázat kiírásáról, közzétételéről és a pályázathoz szükséges feltételek biztosításáról.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 16. § (2)
5. 14. Javaslatot tesz az illetékes szervnek a szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadásra vonatkozó pályázati szabályok jóváhagyására.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 21. § (2)
5. 15. A bérlő kérelmére a polgármester engedélyezheti, hogy a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott és vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek), szülője, valamint a jogszerűen befogadott unokája a bérlőtársi szerződést megkösse.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 28. § (1)
5. 16. Megadja a befogadáshoz szükséges hozzájárulást.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 32. § (9)
5. 17. Meghatározott esetekben hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakás alapterületének legfeljebb fele részét nem lakáscélú használatra vegye igénybe, valamint dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, ha a tevékenység gyakorlása telephely engedélyhez kötött.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 34. § (3)-(4)
5. 18. A helyiség pályáztatás alóli mentesítéséről és a kedvezmény nélkül az évi 1.000.000 Ft bérleti díj bevételt meg nem haladó kedvezményes bérbeadásáról a polgármester dönt az Önkormányzat vagyongazdálkodási érdekeinek figyelembevételével.
25/2015. (VI. 1.) ök. r. 3. § (2), 9. § (1) bekezdés a)-c)
5. 19. Gondoskodik az elfogadott vagyonkoncepció és a Képviselő-testület által jóváhagyott változások alapján a vagyonkataszterben szereplő adatok naprakész állapotban tartásáról.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 2. § (7)
5.20. Előterjesztést készít és javaslatot tesz a R. 1. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vagyon elidegenítésével kapcsolatban a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket gyakorlóknak.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 4. § (1)-(2)
5.21. Hirdetménnyel árverést tűz ki.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 13. § (1)
5.22. Előterjesztést tesz a Képviselő-testület elé az Ltv. 24. §-a alapján felmondott lakások és helyiségek elidegenítésére.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 14. § (6)
5.23. Kétévente ellenőrizteti a vételárhátralék nyilvántartójával a jövedelmi és vagyoni helyzet alapján biztosított kedvezményre jogosultság feltételeinek fennállását.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 18. § (6)
5.24. A Polgármesteri Hivatal útján nyilvántartja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó bejelentéseket, vételi kérelmeket.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 21. § (4)
5.25. Az elővásárlási jogról szóló bejelentést - adategyeztetés céljából - 30 napon belül megküldi a vagyonkezelőnek.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 21. § (5)
5.26. A döntésről hozott határozat aláírását követő 15 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt a vétel felajánlásáról vagy megtagadásáról, a megtagadás okainak közlésével.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 21. § (8)
5.27. Értesíti a kérelmezőt - ha a vevő az eladási árajánlatban közölt ár felülvizsgálatát kéri -, hogy a kérelmet a Képviselő-testület elé terjeszti.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 23. § (1)
5.28. Engedélyezheti - ha az önkormányzati tulajdonú bérlakást (helyiséget) az elővásárlásra jogosult részletre vette meg - a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 26. § (1)
5.29. Hozzájárulhat a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az önkormányzatot követő helyen történő feljegyzéséhez.
17/2004. (IV. 1.) ök. számú határozat r. 26. § (2)
5.30. A tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve a Képviselő-testület elé terjeszti a szerződéstől való elállást.
17/2004. (IV. 1.) ök. r. 28. § c)
5.31. Gyakorolja a Képviselő-testület önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokban meglévő üzletrészéhez kapcsolodó jogait, illetve a részvényesi jogait, kivéve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 12. § (1)
5.32. Nyilatkozatot tesz az Önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítésére, törlésére vagy ranghelycserére.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (10)
5.33. Dönt az önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba adásáról 1.000.000 Ft forgalmi értékig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/A. § (2) bekezdés a)
5.34. Dönt az Önkormányzat javára harmadik személyek részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében pénzben tett közérdekű kötelezettség-vállalás elfogadásáról.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15/B. § (2)
5.35. Dönt 1 millió forint egyedi forgalmi értékig az önkormányzatot megillető követelésről részben vagy egészben történő lemondásra.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés a)
5.36. Dönt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozásának elengedéséről a rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 19. § (1)
5.37. Dönt az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 21. §
5.38. Dönt az államháztartási számvitelről szóló jogszabály szerinti kisértékű tárgyi eszközök vonatkozásában a forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 25. § (1) a)
5.39. Előterjesztést készít a Képviselő-testület elé az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meghaladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 26. § a)
5.40. Dönt átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 26. § c)
5.41. Aláírja a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződéseket.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) a)
5.42. A Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) b)
5.43. Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából jogosult szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) c)
5.44. Jogosult az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres vagy nem peres eljárás megindítására.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) d)
5.45. Telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése 5 millió Ft-ot meg nem haladó értékre.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) e)
5.46. Településrendezési tervben közút vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) f)
5.47. Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) g)
5.48. Az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) h)
5.49. Szerződést köt a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (1) i)
5.50. Dönt a nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes üzleti vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (2)
5.51. A költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek a vagyonrendelet 27. §-ban kapott felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 27. § (4)
5.52. Gyakorolja az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, valamint a társaság vezető tisztségviselője tekintetében a megválasztás, visszahívása és díjazásának megállapítása kivételével az egyéb munkáltató jogokat.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 28. § (2)
5.53. Személyesen vagy általa megbízott személy útján képviseli az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 28. § (3)
5.54. Ellenőrzi a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét. Ennek keretében a rendelet 34. §-a szerinti intézkedések megtételére jogosult. Az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben - az éves beszámoló benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatja a Képviselő-testületet.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 33. § (1)
5.55. Jogosult a rendelet 36. § (5) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási szerződések aláírására.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 36. § (5)
5.56. A jegyzővel egyetértésben meghatározza a vagyonnyilvántartás rendszerének a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelő kialakítására vonatkozó részletes szabályokat.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 37. § (1)
5.57. Dönt lakás egy részének nem lakáscélú használatra történő igénybevételének engedélyezéséről.
26/2003. (VI. 30.) ök. r. 34. § (4)
5.58. Dönt a társasházakban és lakásszövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi képviselet Palota Holding Zrt. általi, külön szerződés alapján történő ellátásáról.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (11)
5.59. Az önkormányzati követelés kötelezettjének kérelmére részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 16. § (3)
5.60. A rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén az Önkormányzat késedelmi kamat követelését legfeljebb 50%-kal mérsékelheti.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 18. § (1)

6. Tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos hatáskörében:

6. 1. Építéshatósági eljárás során, ha önkormányzati érdeket nem sért, kiadja a tulajdonosi hozzájárulást.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 9. melléklet 1. 1. pont
6.2. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat vagy a közműszolgáltatók beruházásában megvalósuló közműépítési, rekonstrukciós munkák engedélyköteles eljárása során.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 9. melléklet 1.2. pont
6.3. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat beruházásában megvalósuló szilárd burkolatú út és járdaépítések, felújítások, közútcsatlakozások, közúti tartozékok és műtárgyak telepítésének engedélyköteles eljárása során.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 9. melléklet 1.3. pont
6.4. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást a közterületen megvalósuló, közcélt szolgáló létesítmények elhelyezéséhez.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 9. melléklet 1.4. pont
6.5. Az Önkormányzat képviseletében megadja a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati ingatlanokon álló fás szárú növények kivágásához.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 9. melléklet 1.6. pont

7. Környezetvédelemmel kapcsolatos hatáskörében:

7. 1. Gondoskodik az Önkormányzat környezetvédelmi célú programjainak és beruházásainak előkészítéséről, végrehajtásáról és a Környezetvédelmi Alap terhére történő finanszírozásáról.
20/2002. (VII. 2.) ök. r. 5/B. §
7.2. Együttműködési megállapodást köt a Rákospalota - Pestújhely - Újpalota „Környezetvédelmi” Közalapítvánnyal
20/2002. (VII. 2.) ök. r. 5/C. §
7.3. A Környezetvédelmi Alapból pályázati úton nyújtott támogatás nyertesével megköti a szerződést.
20/2002. (VII. 2.) ök. r. 5/D. §
7.4. A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a zárszámadási rendelet előterjesztésével egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.
20/2002. (VII. 2.) ök. r. 5/E. §

8. Közterület-használattal kapcsolatos hatáskörében:

8. 1. Dönt a közterület-használati hozzájárulásról három évet meg nem haladó időtartamra, illetve a rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti esetben.
35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 8. § (2)
8.2. A közterületi díjat saját döntési jogkörén belül elengedheti, vagy mérsékelheti a rendeletben meghatározott esetekben.
35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 13. § (2)
8.3. Jóváhagyja a közterület-használat filmforgatás céljára történő engedélyezése kapcsán a mozgóképről szóló törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági szerződést.
35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15. § (2)

9. Ösztöndíjakkal kapcsolatos hatáskörében:

9. 1. Tájékoztatja az intézményeket a Pallasz Athéné-díjat és a Halley-díjat elnyerő tanulókról, valamint a Bursa Hungarica ösztöndíjról szóló bizottsági döntésekről.
14/2017. (VI.8.) önkormányzati rendelet 15. § (2) és 17. § (3)

10. Elismerésekkel kapcsolatos hatáskörében:

10. 1. Dönt az Év Közalkalmazottja Díj odaítéléséről
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/A. § (9)
10.2 Dönt a Budapest XV. kerületi Közszolgálatért Oklevél adományozásáról.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/H. § (3)
10.3. Dönt a „Budapest XV. kerületi Köznevelésért Oklevél” odaítéléséről.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/K. § (3)
10.4. Dönt „Az Év Háziorvosa Díj” és „Az Év Háziorvos Szakdolgozója Díj” odaítélésről.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/N. § (9)
10.5. Dönt „Civil Szervezetek Elismerő Oklevél” odaítélésről
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/P. § (8)
10.6. Dönt a „Rendvédelmi Szervek Elismerő Oklevél” odaítéléséről.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/S. § (7)
10.7. Dönt a „Kiváló Kormánytisztviselő Elismerő Oklevél” odaítéléséről.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/T. § (7)
10.8. Előterjesztést készít az Önkormányzat által alapított elismerések adományozására.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 14. § (7)
10.9. Nyilvántartást vezet az Önkormányzat által alapított elismerések adományozásáról.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 14. § (10)

11. Az Önkormányzat jelképeivel kapcsolatos hatáskörében:

11. 1. Javasolja az illetékes bizottságnak az Önkormányzat címere, zászlaja használatának engedélyezését, a Rákospalota, Pestújhely, Újpalota név használatát.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 3. § (3), 6. § (8)
11.2. Javaslatot tesz az illetékes bizottságnak a címer, illetve a zászló kereskedelmi vagy reklámcélú felhasználása esetén a használatért fizetendő díj mértékére.
31/1999. (XI. 1.) ök. rendelet 3. § (6) és 6. § (8)
11.3. Javasolja az illetékes bizottságnak az Önkormányzat címere, zászlaja és a név használatára adott engedély visszavonását, a névhasználat jövőbeni megtiltását.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 4. § (6), 13. § (3), 14. § (3)
11.4. Az Önkormányzat bélyegzőlenyomatával hitelesíti az Önkormányzat rendeletének eredeti példányát és határozat kivonatát, az Önkormányzat testvérvárosával kötött megállapodás eredeti példányát, valamint az állami vagy önkormányzati ünnepen adományozott önkormányzati kitüntetésekről kiállított okiratot.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 7/A. § (2)
11.5. Gondoskodik a polgármesteri lánc és talár, valamint - külföldön történő felhasználás esetén - az Önkormányzat bélyegzője és szárazbélyegzője biztonságos őrzéséről.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 7/A. § (5), 7/B. § (6)
11.6. Gondoskodik az önkormányzati jelképek valamint a név engedélyezett használatának ellenőrzéséről.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 15. § (1)
11.7. Külön intézkedik a fekete zászlónak az Önkormányzat épületére történő kitűzéséről önkormányzati tisztségviselő, képviselő, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője elhalálozása esetén.
31/1999. (XI. 1.) ök. r. 15. § (2)

12. Szociális ügyekkel kapcsolatos hatáskörében:

12. 1. Elrendeli a jogtalanul felvett támogatás visszafizetését, vagy a visszafizetésre részletfizetést engedélyezhet.
27/2004. (VI. 9.) ök. r. 8. § (2)
12.2. Elbírálja a lakbértámogatás iránti kérelmeket és a lakbértámogatást közvetlenül a lakbérbeszedésre jogosult kezelőnek folyósítja.
27/2004. (VI. 9.) ök. r. 7. § (1), 6. § (4)
12.3. Nyolc napon belül határozattal dönt az intézménybe való beutalásról azokban az esetekben, amelyekben az intézményvezető nem dönt, vagy a kérelmező a döntést vitatja.
7/2005. (IV.4.) ök. r. 5. § (3)
12.4. Kivételesen engedélyezheti a pénzbeli ellátás házipénztárban történő kifizetését. Döntése alapján a segélyt a kezdeményező képviselője is átveheti.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 4. § (10)
12.5. Dönt a települési támogatás iránti kérelem elbírálása során felmerültk, ügy érdemét nem érintő egyéb kérdésekben.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 4. § (18)
12.6. Palota lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 5. § (1)
12.7. Palota lakhatási támogatás együttműködési megállapodást köthet a szolgáltatókkal.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 5. § (17)
12.8. Palota biztonsági berendezés támogatásra való jogosultságot állapít meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 5/A. § (1)
12.9. Palota ápolási támogatásra való jogosultságot állapít meg. A támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 6. § (1), (13)
12. 10. Palota gyógyszertámogatásra való jogosultságot állapít meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 7. § (1)
12. 11. Palota egészségügyi támogatást állapít meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 7/A. § (1)
12. 12. Palota adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot állapít meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 8. § (1)
12. 13. Megköti az adósságkezelésre vonatkozó megállapodást.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdés b), (22)
12. 14. Palota temetési támogatásra való jogosultságot állapít meg
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 9. § (1)
12. 15. Elbírálja a Palota gyermekétkeztetési kedvezmények iránti kérelmeket.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 10. § (5)-(6)
12. 16. Palota rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot állapít meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 12. § (1)
12. 17. Eseti jelleggel Palota rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 13. § (2)
12. 18. Minden év decemberében Palota karácsonyi támogatást állapít meg.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 13/A. § (1)
12. 19. Gondoskodik a köztemetésekről.
1993. évi III. törvény 48. §
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 14. § (1)
12.20. Dönt a Palota utazási bérlettámogatásra való jogosultságról.
5/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelet 14/A. § (1)

13. Helyi támogatásokkal kapcsolatos hatáskörében:

13. 1. Hozzájárulhat, hogy az Önkormányzatot megelőző sorrendben kerüljön bejegyzésre a helyi támogatás felvételét követően igénybe vett lakáscélú hitelre vonatkozóan a hitelintézet jelzálogjog igénye.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 3. § (4) a)
13.2. Hozzájárulhat, hogy az Önkormányzatot követő sorrendben kerüljön bejegyzésre hitelintézet és munkáltató jelzálogjog igénye.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 3. § (4) b)
13.3. Az igénylőt a részletfizetési kötelezettség alól legfeljebb két évre mentesítheti, ha a szerződés megkötése után az igénybe vevő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem legalább 30%-kal csökkent.
31/2006. (XII.7.) ök. r. 4. § (3)
13.4. A rendeletben meghatározott feltételek esetén kérelemre dönthet kölcsön visszafizetése alóli felmentésről.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 4. § (5)
13.5. A hátralékok rendezése érdekében egy alkalommal dönthet a peren kívüli megegyezésről és annak tartalmáról, illetve a bírósági végrehajtási szakaszban lévő tartozások részletfizetéssel történő kiegyenlítésének engedélyezéséről.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 4. § (8)
13.6. Elbírálja a támogatás iránti kérelmet, és a támogatásban részesülővel szerződést köt.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 9. § (1)-(2)
13.7. Építkezés esetén a lakhatási engedély bemutatásának határidejét legfeljebb 2 évvel meghosszabbíthatja.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 10. § (5)
13.8. A rendeletben meghatározott esetekben a helyi támogatást, illetve annak vissza nem térített részét a támogatási szerződés azonnali hatályú felmondása mellett visszaköveteli.
31/2006. (XII. 7.) ök. r. 10. § (8)

14. Gyermekjóléti ellátásokkal kapcsolatos hatáskörében:

14. 1. Ha az intézményvezető nem intézkedik a gyermekjóléti alapellátás igénybevételéről, a kérelem tárgyában határozattal dönt.
41/2003. (XII. 8.) ök. r. 8. § (4)

15. Újszülöttek támogatásával kapcsolatos hatáskörében:

15. 1. Dönt a születési és az oltási támogatások megállapításáról.
11/2013. (III. 13.) ök. rendelet 5. § (2)

16. Start-támogatással kapcsolatos hatáskörében:

16. 1. Határozattal dönt a Start-támogatás iránti kérelem elbírálásáról, és a jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányával értesíti a Start- számlát kezelő pénzintézetet.
16/2006. (VI. 2.) ök. rendelet 5. § (3)

17. Szociálpolitikai Kerekasztallal kapcsolatos hatáskörében:

17. 1. Gondoskodik a Szociálpolitikai Kerekasztal működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról.
15/2004. (IV. 14.) ök. rendelet 3. § (4)

18. „60+ Levendula XV.” programhoz kapcsolódó kedvezménykártyával kapcsolatos hatáskörében:

18. 1. Meghatározza a kedvezményesen igénybe vehető önkormányzati szolgáltatások körét és a kedvezmények mértékét.
4/2014. (II. 4.) ök. r. 3. § (2)
18.2. Dönt a kedvezménykártya igénylésével kapcsolatos panaszokról.
4/2014. (II. 4.) ök. r. 6. § (2)

19. Közművekkel, utakkal kapcsolatos hatáskörében:

19. 1. Dönt az útépítési beruházás kezdeményezésére irányuló kérelmekről a rendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével.
25/2000. (V. 5.) ök. r. 7. § (3)
19.2. Útépítési hozzájárulás részletfizetési kedvezmény iránti kérelmek elbírálására jogosult.
25/2000. (V. 5.) ök. r. 8. § (6)
19.3. Az útépítésben érdekelt ingatlantulajdonosokkal megköti a szerződést.
25/2000. (V. 5.) ök. r. 9. § (1)
19.4. Megtéríti a kezelői kötelezettségek megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint.
1988. évi I. törvény 35. §
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 9. melléklet 1.5. pont
19.5. Dönt a közút forgalmi rendjének kialakításáról, felülvizsgálatáról, módosításáról.
1988. évi I. tv. 34. § (2)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 9. melléklet 1.8. pont

20. Egyházi támogatásokkal kapcsolatos hatáskörében:

20. 1. A természetbeni támogatásról rendelkező határozat alapján, annak meghozatalától számított 15 napon belül megköti a kérelmezővel a szerződést.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 5. § (3)
20.2. Dönt az egyházak részére nyújtható működési és felhalmozási célú vissza nem térítendő pénzbeni támogatás keretösszegének felosztásáról.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 6. § (3)
20.3. Pályázat hiányos benyújtása esetén a támogatást igénylőt egy alkalommal írásban felhívja, hogy a hiányt a kézbesítéstől számított 8 munkanapon belül pótolja.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 9. § (2)
20.4. Határozattal dönt feladatalapú pénzbeni támogatásról.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 10. § (1)
20.5. 60 napon belül dönt az egyházak által ingatlan karbantartására, felújítására, ahhoz kapcsolódó beruházásra pályázaton kívül, az Önkormányzat költségvetési rendeletének a hatályba lépését követően, május 15-ig igényelhető felhalmozási célú támogatásról.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 11. § (1)
20.6. A pénzbeni támogatásokról rendelkező határozat alapján a kérelmezővel a határozat meghozatalától számított 15 napon belül köt támogatási szerződést.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 12. § (1)
20.7. A nyújtott támogatásokról, valamint azok elszámolásáról a képviselő-testületet a következő év március havi rendes ülésén tájékoztatja.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 18. §
20.8. Az egyház részére biztosított támogatásról, valamint a támogatott célokról a döntést követő 30 napon belül tájékoztatja a nyilvánosságot a helyben szokásos, valamint jogszabályban meghatározott módon.
9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet 19. §

21. A civil szervezetek támogatásával kapcsolatos hatáskörében:

21. 1. Előterjesztést készít a rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti civil szervezetek támogatásáról a Képviselő-testület részére.
4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 11. § (1)
21.2. Az Önkormányzat költségvetési rendeletének hatályba lépését követően civil szervezetek támogatására pályázatot ír ki, és egyidejűleg meghatározza a részletes pályázati feltételeket.
4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 6. § (2)
21.3. A pályázati határidő lejártától számított 30 napon belül dönt - az alapítványok kivételével - a pályázatokról.
4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 7. § (6) és 8. § (1)
21.4. A civil szervezet részére biztosított támogatási céltól eltérő felhasználása esetén visszafizetési kötelezettséget ír elő.
4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (2)
21.5. Dönt a civil szervezetek részére biztosított pénzügyi támogatás felhasználásáról készített elszámolás elfogadásáról.
4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 9. § (4)
21.6. A civil szervezet részére biztosított támogatásról, valamint a támogatott célokról a döntést követő 30 napon belül a nyilvánosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.
4/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelet 10. §

22. Egészségüggyel kapcsolatos hatáskörében:

22. 1. Megköti a privatizált háziorvosokkal a feladat-ellátási szerződést, illetve előszerződést az illetékes bizottság által jóváhagyott, megfelelő feladat-ellátási keretszerződés alapján.
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 10. melléklet 1. 1. pont

IX. Rész

A jegyző hatáskörei

1. Útkezelői feladatokkal kapcsolatos hatáskörében:

1. 1. Dönt a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához való hozzájárulás megadásáról. A hozzájárulásban feltételeket írhat elő.
1988. évi I. törvény 36. § (1)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1. 1. pont
1.2. A közlekedés biztonsága érdekében az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény vagy útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) felszólítja annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére.
A felszólítás eredménytelensége esetén az arra jogosult hatósághoz vagy a közlekedési hatósághoz kérelmet nyújt be a tulajdonos felújításra, korszerűsítésre, megszüntetésre kötelezése érdekében.
1988. évi I. törvény 41. § (2)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1.2. pont
1.3. Hozzájárul a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez.
1988. évi I. törvény 42. § (3)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1.3. pont
1.4. Dönt hozzájárulás megadásáról
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.
1988. évi I. törvény 42/A. § (1)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1.4. pont
1.5. Dönt a közút nem közlekedési célú igénybevétele kapcsán a hozzájárulás megadásáról.
1988. évi I. törvény 37. § (2)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1.5. pont
1.6. A közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az érintett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére.
1988. évi I. törvény 41. § (2)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1.6. pont

2. Ebrendészeti hatáskörében:

2. 1. Ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.
Az ebösszeírás alapján törvényben meghatározott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.
1998. évi XXVIII. tv. 42/B. §
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1.8. pont

3. Házszámozással kapcsolatos hatáskörében:

3. 1. Házszámozással kapcsolatos hatáskörében dönt a sorszámok megállapításáról, megváltoztatásáról.
94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet 20. § (3)
27/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 11. melléklet 1.9. pont

4. Kitüntetéssel kapcsolatos hatáskörében:

4. 1. Minden év január 31-ig javaslatot tesz a Budapest XV. kerületi Közszolgálatért Oklevél adományozására.
24/2012. (VI. 6.) önkormányzati rendelet 13/H. § (1)

5. Kitüntetéssel kapcsolatos hatáskörében:

5. 1. Egyetért a vagyonnyilvántartás rendszerének a vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelő kialakítására vonatkozó részletes szabályok kialakításával.
33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 37. § (1)

Függelék a 28/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez * 

Budapest Főváros XV. kerületi Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje

Munkarend

A Hivatal dolgozóinak általános munkarendje:

hétfő: 800 - 1800-ig
kedd: 800 - 1630-ig
szerda: 800 - 1630-ig
csütörtök: 800 - 1630-ig
péntek: 800 - 1230-ig

A Hivatal ügyfélfogadási rendje:*

hétfő: 1330 - 1800-ig
szerda: 800 - 1630-ig
péntek: 800 - 1130-ig

Az Ügyfélszolgálat ügyfélfogadási rendje

hétfő: 800 - 1800-ig
kedd: 800 - 1630-ig
szerda: 800 - 1630-ig
csütörtök: 800 - 1630-ig
péntek: 800 - 1230-ig

* Az Ügyfélszolgálaton intézhető ügyek tekintetében az ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálaton történik.


  Vissza az oldal tetejére